Az jò, hogy ti eldöntitek, hol mi az elvàràs, én meg szoktam kérdezni. Jehovistàknàl megmondtàk, mi az az 5-10 perc, amikor ne fényképezzek, baptista meg reformàtus esküvőn csak néztek, hogy mi van, a lényeg, hogy csinàljam a dolgomat jòl, a szabadkai evangélikus templomban tisztàztuk, hogy a szűk hely miatt mikor közlekedhetek, viszont a székesegyhàzban eddig mindig hiszti volt, egy màsik katolikus templomban a kis Napòleon azzal köszönt (!), hogy a mise alatt ne fotòzzunk és videòzzunk, ràadàsul a szentbeszéd alatt megnyikkant a keresztelendő baba és félbeszakìtva a mondòkàjàt az apàval kivitette, szòval lehet, hogy oka van annak, hogy az asszimilàciòs mondàs pont a ròmaiakat emlìti, a többiek meg abbòl, hogy géppel vagyok, tudjàk, hogy nem a worshipment része vagyok, inkàbb a munkàmra figyelek, nem puszilgatok minden ikont, ami mellett elhaladok, még ha van, ahol ez a szokàs.
... megy a csiga hazafelé ... (One World One Dream One More Thinkpad, Please [ o] )
