Új hozzászólás Aktív témák

  • #27483136

    törölt tag

    válasz szaszlaci #1 üzenetére

    A zaj az nem igazából kever be semminek...legalábbis ilyen alacsony szinten. A zaj az "sssshhh", meg elfedhet hangokat, de más hatása igazából nincs.
    A felharmonikusokat a torzítások befolyásolják. Ha egy hangszer hangja torzított, az azt jelenti, hogy a hangszer hangszínében olyan felharmonikusok jelennek meg, amik eredetileg nem, vagy más hangerővel voltak jelen. Szerencsés esetben ezek 2-4-6...stb, vagyis páros felharmonikusok, ezek összecsengnek az alaphanggal, rossz esetben viszont páratlan szorzatai az alaphangnak, ez disszonáns, ezért durva és sokat ront a hangminőségen. A frekiátvitel anomáliái, és a torzítás együtt úgy megváltoztathatják a felharmonikusok arányát, hogy egy zongorából csembaló lesz, vagy gitár.
    A CD szabvány asszem 40-50dB dinamikát engedélyez, ehhez képest a -100dB zajú erősítőd még mindig 1000-szer jobb.

    Csak érdekességként írom az alábbiakat:
    A CD négyszögekből rakja össze a szinuszt. A négyszögjelet fourier-sorba fejtve tisztán csak páratlan felharmonikusokat tartalmaz. Ha megnézed az 1kHz-es mérésemet (első fekete kép a spektrumról) meg is vannak a tüskék: 3kHz, 5kHz, 7kHz, stb.
    Tehát ezért van, hogy ezekből már 0,05% is nagyon sok, torz, míg pl egy csöves erősítő 1% torzítása nagyrészt páros harmonikusból áll és jól szól. A tranzisztoros erősítőknél megint csak a páratlanok dominálnak inkább, 0,1%-os torzítású már nem nevezhető jónak.
    CD: már nincs meg az a mérés, de mivel a CD kvantált jelből építkezik, az is látszott, hogy pl 0dB- 0,01% a torzítás, tized hangerőn már 0,1%, század hangerőn már 1%, ezred hangerőn már 10%. Ami már nagyon durva. Ezért is nem lehet lemenni a dinamikával idáig, hiába is írják a 100dB dinamikát, meg jel/zaj viszonyt.

    Bocs a bőbeszédűségért, meg, ha olyat írtam amit ismersz, csak időnként nem árt feleleveníteni, hátha más is olvassa. :)

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés