Hirdetés
- btz: Internet fejlesztés országosan!
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- BerserkGuts: 9800X3D Hitvallás, Dogma megcáfolása egy RTX5080+12600K-val
- Meggyi001: Áram nélkül....méltóság nélkül.....
- Lalikiraly: Mercis kalandok - Huszonkilencedik rész
- balojazz: Szódakészítés üzembiztosan és olcsón! Figyelem, csak hardcore szódázóknak!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9296
üzenetére
Üdv,
A fő kérdés, hogy mennyire szabályozható analóg módon a ventilátor, illetve ezt az analóg jelet PLC-ből ki tudod-e tolni olyan formában, amire szükséged van. Ezek nagyjából a műszaki feltételek.
A többi elméleti kérdés. A hőmérséklet-differencia alapján történő szabályozás nem elvetendő ötlet, sőt. Ha több üzemmód van, akár télre-nyárra össze lehet rakni görbéket (hőmérséklet-differencia vs. kimenő teljesítmény), amelyek mentén meg lehet csinálni a beavatkozó jeleket. Ennél jobban nem bonyolítanám.
PI/PID szerintem erre a célra felesleges, ráadásul az inkább a zárt rendszereket szereti, ahol direkt összeköttetés van a szabályozott jel és a beavatkozó között, egyébként bárhogy taníthatod vagy paraméterezheted, túl fog lőni durván.
Átlagolást tekintve... Ha fontos, persze. Egy tized nem nagy történet, szerintem belefér. Sima mozgó átlag is játszik, de ez késlelteti a változást. Ha csinálod, akkor viszont ne a normál ciklusba tedd, hanem a szenzor és az érzékelő bemenet feldolgozási idejétől függően lehetőleg egy alacsonyabb szintű feldolgozási részbe tedd be. Siemens tud ilyet például. Ilyenkor simított értéket kapsz a végén, de mondom, 0,1 fok nem nagy történet. Bár mondjuk fontos kérdés, hogy 1-2 fok alap ingás van vagy 10-15. 1-2 foknál már indokolt lehet.
Ja, és még annyi, hogy a hűtőbe bejövő (hűtendő) és elmenő (hűtött) közeg hőmérsékletét is érdemes lenne figyelni. -
And
veterán
válasz
HollyBoni
#9293
üzenetére
Csak összejött, köszönjük a visszajelzést! A PNP-verziónál lehet, hogy tényleg kapott egy pillanatnyi rövidzárlatot (?), ami soros áramkorlát híján kinyírta. Ha több példánnyal is próbáltad, az érdekes. Az is igaz, hogy egy plusz kollektorköri ellenállással már majdnem ugyanott vagy, mint a működő NPN-es kapcsolással.
-
And
veterán
válasz
HollyBoni
#9283
üzenetére
A 2N3906 pinout-ja úgy van, ahogy írod. Oszcilloszkóp meg nem kötelező, csak jelen esetben sokat tudna segíteni. Tény, hogy a digitális multiméterek frekvenciamérő képessége elég gyatra tud lenni, amire Professzore kolléga is utal.
A dolog szoftveres része is érdekes lehet, főleg ha nincs túl sok tapasztalatod PLC-vel. Ha jól látom, a Rievtech sem viszi túlzásba a számláló képességeit, HC esetén különösen nem. Utóbbira azt írja (e pdf 39. oldalán: [link]), hogy többek között a reset-képessége sincs meg a nagy sebességű módban. Konkrét frekvenciát egyik counter sem képes visszaadni, csak a számláló értékét egy dupla szóban, abból meg azért reset nélkül elég nehéz frekvenciát kimatekozni.
Az xLadder program saját helpje elég szűkszavú a gyors számláló móddal kapcsolatban, a linkelt manual-ban említett limitációkról szót sem ejt, ráadásul szimulációnál a fel/le számlálók sem adnak értéket, ha a bemenetre frekvenciát szimulálunk, akár kiválasztjuk a high speed opciót, akár nem (egyedül a threshold trigger módú counter reagál, utóbbi Q kimenete állapotot vált a küszöbértékek közötti frekvenciát fogadva). -
And
veterán
válasz
HollyBoni
#9280
üzenetére
Azt hogy kell érteni, hogy tranzisztoron keresztül? Rajta volt a külső T2-es szintillesztő és minden (+24V, PLC DI és GND) be volt kötve, ami ahhoz kell?
Mégis kellene egy oszcilloszkóp, hogy lássad, mit ad ki a ventilátor (természetesen bekötött külső felhúzással vagy a megadott áramkörrel).
Szerk.: felcserélni legfeljebb a tranzisztor kivezetéseit tudod úgy, hogy ne kapj eredményt. -
And
veterán
válasz
HollyBoni
#9278
üzenetére
Szerintem az okozna bajt, ha nem így kötötted volna. A nullákat közösíteni kell, magán az alapegységen / CPU-n pedig csak egyetlen ilyen pont van, az M, ami egyben a tápfeszültség negatív ága is egyben. A kötési rajzok is ezt mutatják: [link]. Az összes analóg és digitális I/O-nak ez a referenciája.
Talán a két tranzisztoros (static) kimenet kivétel, mivel azoknál a C1 a (pozitív) közös pont, de utóbbiakat nem is használod. -
And
veterán
válasz
HollyBoni
#9275
üzenetére
Elő kellene venni egy frekvencia mérésére alkalmas multimétert vagy oszcilloszkópot, és rámérni az adott bemenetre, ahol maximum fordulat esetén 146 Hz körüli értéket kell mérned (korábban mintha elrontottam volna, de te jól számoltál). Az is elég lehet, ha látod online a gyors számláló kimenetét, még mielőtt bármiféle szoftveres műveletet végeznél az abból kapott értékkel. Ha a frekvenciát egész értékben adja vissza, akkor a végső mérés felbontása 12 RPM lesz, ami a szorzód értékéből is látszik. Ha végig csak egész változókkal számolsz, és a nyers frekvencia is integer, akkor a 32000-es kapott eredmény eleve furcsa, mivel az nem osztható 12-vel. Nem látok bele a Rievtech-be, de valamilyen számábrázolási vagy túlcsordulási hiba nem lehet?
A kapcsolás pedig nem elég bolondbiztos (tudom, én javasoltam
): vigyázni kell rá, hogy véletlenül se kapjon kimeneti rövidzárlatot a 0V / COM felé, mert ekkor ha a T2 épp nyitva van, azonnal tönkre is mehet. Biztosításként a T2 kollektorával sorosan lehet kötni egy 1-2 kΩ-s ellenállást, ami korlátozza a rövidzárlati áramot, de nem gátolja a működést. -
PHM
addikt
válasz
HollyBoni
#9271
üzenetére
Jónak tűnik. Figyelj majd a korrekt földelésre.
Mi általában a frekiváltó közelében bilinccsel földeljük az árnyékolást,
ami egyúttal megoldja a rögzítést is.
Kisebb invertereknél pedig a testvezetéket és az árnyékolást
közös zsugorcsőbe húzva közvetlenül az inverter egyik testpontjára kötjük. -
PHM
addikt
válasz
HollyBoni
#9269
üzenetére
Igen, jól olvastad. (Erre anno a tervező mérnök kolléga figyelmeztetett engem is.)
Ennek pontos okát én sem tudom, lévén gyengeáramú végzettségem van.
Magát a motorkábelt nem szükséges fém tömszelencén bevezetni a szekrénybe.
A lényeg, hogy az árnyékolatlan erek minél rövidebbek legyenek, ahogy azt
spkkill fórumtárs írta. -
spkkill
tag
válasz
HollyBoni
#9267
üzenetére
Nem hülyeség a védővezetőt rákötni a lemezre mivel festett és még a szivacs is ott van. Viszont ha esetleg hosszan megy a tömszelencétől már árnyékolás nélkül tovább a kábel az nem egészséges. A frekvenciaváltók aján szokott lenni egy árnyékolt kábel fogadó amire tudod rögzíteni. Minnél kevesebb motorkábel legyen árnyékolás nélkül.
-
And
veterán
válasz
HollyBoni
#9264
üzenetére
Jól értelmezed. Ugyanez még egyszerűbben, PNP-bipolárral:
Az alsó a venti beépített OC tranzisztora, a terhelés pedig (amire a T2 dolgozik) a PLC belső 5,2 kΩ-os ellenállása, amit nem rajzoltam ki. A többi feltétel ugyanaz, a T2 lehet pl. 2N3906, BC212, BC327, BC556, BC557, BC558, stb. -
And
veterán
válasz
HollyBoni
#9262
üzenetére
Ok, ez így max. < 60 Hz-et eredményez a PLC-inputon.
Csöves vagy sem, senkit nem zavar, bedobozolva főleg nem. Így képzelem el:
A bal oldalon a jelöletlen tranzisztor jelképezi a venti belsejét, felette (R1) a kötelező külső felhúzó, ami lehet 27k is (és szintén helyet kaphat a dobozban). A többi érték sem kritikus, R2: 4,7...10k, R3: 1,5...2,2k nagyságrendben. A T2 bármilyen kisjelű NPN bipolár lehet, ami elvisel legalább 30V Uce feszültséget és 15..25 mA kollektoráramot (utóbbi szinte mindegyikre igaz). -
And
veterán
válasz
HollyBoni
#9257
üzenetére
Ha jól értem, a ventilátornak van egy vélhetően nyitott kollektoros / drain-es kimenete, amit fel kell húzni külső feszültségre, hogy kialakuljon rajta a feedback-jel (a PC-ben használt ventiknél is ez a helyzet). A felhúzóáram megengedhető értéke a megadott felhúzó ellenállással minden esetben max. 1 mA lehet. A PLC-d bemenetének belső ellenállása pedig 5,2 kΩ a 0V felé. Tehát az a következtetés helytelen, hogy a PLC-inputnak mindenképp 4,6 mA kell, de ha 24V-ot adsz rá, akkor épp ennyi lesz a bemeneti árama. A minimális feszültségszint, amit ahhoz szükséges, hogy azt a vezérlő magas szintnek lássa, az 8 volt, ekkor 1,6 mA folyik a bemenet felé. A baj az, hogy ezekkel az értékekkel a PLC-n sosem lesz ekkora a bemenő szint: a ventilátorban lévő tranzisztor zárt állapotában kellene meghaladni a 8V-os minimumot, de az egy 24 kΩ / 5,2 kΩ-os osztó kimenetén (amit a külső felhúzó és a PLC bemenete alkot), nem tud kialakulni: alig több, mint 4 V lesz csak a jel csúcsértéke. Ezen a külső felhúzó tápfesz növelésével, vagy az ellenállás csökkentésével segíthetnél, de elvben egyik sem járható. Kell valamilyen eszköz a venti kimenete és a PLC közé, ami az illesztést megoldja, az lehet pl. tranzisztoros kimenetű kontaktusleválasztó (bár az is necces lehet), vagy egy szimpla egytranzisztoros / mosfetes / műveleti erősítős fokozat.
-
spkkill
tag
válasz
HollyBoni
#9255
üzenetére
Nem reklámnak szánom, mi a Murr kábeleit használjuk PUR köpenyszigeteléssel.
UV, energialánc álló és a vegyi anyagokat, olajat is bírja. Árban nem tudom mennyire érzékeny a költségvetés, de ipari viszonylatban ezek nem drágák. Boltba besétálva már YSLY-t sem nagyon kapni csak rendelésre.
[link] -
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9248
üzenetére
Üdv,
Belekotyogok kissé, bár esélyes, hogy nem fogok újdonságot mondani.
Röviden: szekrényen belül nagyon valószerűtlen ilyen helyzetből a hibás működés, ennyire azért a legtöbb normális PLC (nem programozható relé) DI/DQ tekintetében szépen védve van gyárilag (tokon belül).
Hosszan. Abból kell kiindulni, hogy milyen olyan elektromos vezető, ami áramkörbe van kötve, a szó fizikai értelmében RLC kétpólus. Magyarul: a három fő elektromos tulajdonság (R = ellenállás, L = induktivitás, C = kapacitás) közül mind a hárommal rendelkezik kisebb-nagyobb mértékben. Ez tervezésnél lehet előny, viszont ha hátrány, akkor kompenzálni kell. Ipari automatizálásnál alapvetően két probléma szokott jelentkezni, az egyik az analóg jelnél a nem kontrollált LRC-összefüggés ki és be is. A másik pedig a kapcsolási tranziens, leánykori nevén a bekapcsolási áramlöket. A „kábelt hosszan egymás mellett ne vezessünk” ökölszabály ebből következik. Tranziensnél történik az, hogy a párhuzamosan (és rosszul) vezetett kábelben, ha az áramkörbe van kötve, jelentős áramok indukálódhatnak (Kirchoff). Ha ez épp akkor lép fel, amikor a bemenet beolvasása (A/D átalakítás) történik, akkor rútul meg tudja tréfálni a kiértékelést. És itt az A/D nem csak analóg, hanem bizony digitális jelekre is igaz. Különböző terheléseknél eltérő tranziensek vannak. Egy LED tápegység máshogy ránt, mint egy 3 fázisú motor, vagy mint egy mágneskapcsoló (akár 230 V váltóáramú, akár 24 V egyenáramú a tekercsfeszültsége). A hatás az áramok, a vezeték/kábelhosszok, a vezetékek egymáshoz képesti távolsága, a vezetékek/kábelek kialakítása (árnyékolt, TP, stb.), illetve az egyéb műszaki megoldásoktól (pl. szupresszor dióda, lágyindító stb.) függnek. Ezért van az, hogy ilyen kis távolságon, ilyen kis teljesítménnyel valószínűleg nem lesz probléma (teljesen persze nem lehet kizárni). -
PHM
addikt
válasz
HollyBoni
#9246
üzenetére
Attól függ, mit értesz digitális jelek alatt.
Egy relé, vagy lámpa meghajtásánál nincs különösebb gond, kivéve, ha nagy távon
futnak egymás közelében a kábelek.
Azonban például egy PLC bemenet erét ilyenkor már illik árnyékolt kábelben vezetni.
Vezérlő szekrényen belül csupán 1-2 m-es távok vannak, ott nem szokott az
ilyesmi problémát okozni. -
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9234
üzenetére
Szabvány van rá. Nem túl szép és a legkevésbé sem logikus. Ha teljesen saját lesz a cucc, és/vagy ha van mellé jó dokumentáció, amin a jelöléseket is feltünteted, akkor "gyárthatsz" saját jelölésrendszert is. Mondjuk a tervezőprogramok nem feltétlen fogják tolerálni, de (szinte) minden megoldható némi nehézség árán.
-
spkkill
tag
válasz
HollyBoni
#9234
üzenetére
Szia!
Mi saját elosztókban érjelölést nem használunk, de sok gyártó jelöléseit láttam már a gépgyártóktól. Akinek van rajzolvasási készsége annak felesleges az érjelölés. Vannak akik sorszámokat adnak neki, pl. bemenet cím alapján. Van aki az adott eszközszámot és csatlakozásait jelöli, A1, A2, 13, 14..... Így egy relé csere esetén könnyebb dolga van a szakinak. (persze ha jól jelölték
) Van olyan gyártó rányomtatja minden érre, hogy melyik sorkapocsból indul és hová érkezik. Én az eszköz szám és a csatlakozási pont neve alapján jelölném. Pl: F1 3 vagy 100X1 6. -
PHM
addikt
válasz
HollyBoni
#9213
üzenetére
Ha a 0-10V-os bemeneteket használod, azokat kötheted párhuzamosan.
Mindkét bemenetre kötsz 1-1 db 1 Kohmos ellenállást, s ezekre kötöd a PLC
4-20 mA-es kimenetét. (Ha megoldható a 0-20 mA, még jobb a helyzet.)
Igazából a 2db 1 Kohm köthető közvetlenül a PLC kimenetére is. -
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9217
üzenetére
Én is a common ground-ra tippeltem. Ha a tervező nem akar magával kiszúrni nagyon (vagy okosabbnak lenni mindenkinél is), akkor nem tesz dedikált GND-t (AGND) az analóg bemenetre.
A többi így kerek. 8750 Hz így a teljes fordultaszám, 60 kHz-en ez szűk 6,5-szeres mintavételezés, valószínűleg nem lesz gond vele. Ha tudsz majd szűrőzni a bemeneten, akkor fél másodperces kijelző frissítéssel nagyon stabil és egészen pontos kijelzést fogsz kapni.
Az, hogy elővetted az adatlapot, dícséretes! -
n0rbert0
senior tag
válasz
HollyBoni
#9213
üzenetére
Szia
Ahogy Professzore említette, ha sorba kötöd őket akkor tud működni, csak ellenőrizd, hogy a motorvezérlőnek a bemenetei galvanikusan le legyenek választva (a képről amit megosztottál gyanítom, hogy levannak), illetve nézd meg hogy mekkora a bemeneti impedanciája a vezérlőnek, hogy a plc analóg kimenete megtudja hajtani mindkettőt.
Nálunk működik így vezérlés. -
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9213
üzenetére
Direktben csak úgy fogod tudni osztani, ha sorba kötöd a két motort (0-10 V-ot tudnál párhuzamosítani). Körülményes és nem biztos, hogy az elvártak szerint fog működni.
Az FG-hez jó eséllyel HSC kell majd (vagy valami hasonló megoldás, ami az adott PLC-n implementálva van). Gépkönyvből nézd ki, hogy milyen értékek jöhetnek rajta (frekvencia), aztán nézd meg, hogy a PLC-n van-e olyan dedikált bemeneti mód, ami direktben tud, praktikusan legalább egy nagyságrenddel nagyobb frekvencián mintavételezni. Vagyis ha 1 kHz-es négyszögjel jön az FB-ről, akkor 10 kHz-től felfelé fogsz tudni látencia nélkül, értelmes felbontással mintavételezni. -
Primary92
senior tag
válasz
HollyBoni
#9205
üzenetére
Ezekkel szoktam megoldani:
https://www.icotek.com/en/products/emc-cable-shield-clamps
Lehet mintát kérni -
spkkill
tag
válasz
HollyBoni
#9207
üzenetére
A többiek már jól leírták a jelkábeleket. A frekvenciaváltónál érdemes még nagyon figyelni, hogy szekrényen belül is legyen a motorkábel végig árnyékolt. Megtörtént eset, hogy a villanyszerelő kolléga 80cm hosszan megblankolta a motorkábelt és behajtotta az ereket a 24V-os vezetékek közé. Világított a robotcellán az összes nyomógomb a frekvenciaváltó működése közben.
-
moseras
tag
-
n0rbert0
senior tag
válasz
HollyBoni
#9207
üzenetére
Le kell földelni, de csak az egyik oldalt, általában a vezérlőszekrény felöl szokták.
Analóg jeleknél javasolt, föleg ha nagy a környezeti zaj. Szekrényen belül, ha sorkapocsra van kifejtve a kábel, akkor a sorkapocstól a PLC-ig nem feltétlen kell árnyékolt kábel, max ha pl. magas frekvenciás kábelek mellett fut a vezeték, ami egy jól elrendezett szekrényben nem jellemző. -
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9205
üzenetére
Miért akarsz árnyékolt kábelt? A legtöbb analóg jelforrás (már ha az áramerősséges megoldást nézzük) elég jelentős hosszakat kibír TP vagy sima vezetéken is.
Árnyékolásnál a gyártói előírásokat kell figyelembe venni, mert a bemenetet úgy tervezik (RF illesztés/szupresszió többek között). Ha valahol csinálsz ezzel egy hurkot (ami földeléssel annyira nem nehéz), akkor lesz egy több tíz (vagy száz) méteres antennád. Többet ártasz vele, mint használsz. -
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9196
üzenetére
Ez elég érdekes kérdés. Én két irányból mennék neki. Egyrészt, irányítástechnikai "szakemberként" mindenkint próbálok lebeszélni arról, hogy komoly otthoni alap rendszereket automatizáljon. Világítás, fűtés, HMV. Hajmeresztő megoldásokat láttam (dugpaneles áramkör, Arduino UNO, mindebből kettő darab, ami mindenestül szabályoz egy ház fűtést, palletes, aktívan szellőztetett égésterű kazánnal). Egy Rievtech (vagy tetszőleges másik kvázi-ipari programozható relé) ennél már sok klasszissal jobb. Abban biztos vagyok, hogy maga a folyamat, hogy újdonságot fedezel fel, tanulsz és fejlődsz, önmagában baromi jó. Ha ezt módszeresen és átgondoltan teszed, a megfelelő pontokon meg segítséget kérsz (és nem az internet "szakértő" népétől), akkor még az eredmény is jó lesz. 5-6 év üzemet ezeknek illene kibírnia. S7-1200-nak 10-et legalább. Mondjuk az már más liga.
-
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9194
üzenetére
Szuper, köszönöm!
A Rievtechnek is megvan a helye, a LOGO!-nak is, meg az S7-1500-nak is, nem nagyon csereszabatosak. A Sitop volt kissé overkill, nem a Riectechet szóltam le, pláne hogy van nála rosszabb is. :-D
Szóval, attól függően, hogy melyik verziót használod, alapvetően jó lesz a relés megoldás. Az például, amelyiken a zöld és a kék rövidre zárásával tudod nyitni (és a szakadással zárni) a szelepet, nagy valószínűséggel még a gyári relét sem fogja túl gyorsan tönkretenni. Pont a Riectechekben lévő relék kb. 10000 kapcsolásra vannak hitelesítve. Ha ez sima szárazkontakt a túloldalon, tehát nem lesz brutál áram vagy jelentős induktív terhelés rajta, akkor ezt tudni fogja, nem kell külön modul hozzá. Adatlapon nem találtam, érdemes megmérni.
Védelemre: mivel 24 V 6 W az 250 mA, 0,5-1 A körül biztosítanám sima olvadóbiztosítékkal (ha tudsz terhelési görbét mérni, akkor ahhoz kell igazítani a biztosíték jelleggörbét). Ha kalapsínes szerelést csinálsz, akkor pl. a Weidmüllernek van biztosítékos átmenő sorkapcsa. Vagy ha ez "sok", akkor sima autóipari késes biztosítékot beteszel értelmes érintésvédelemmel.
A PID-es szelepszabályozást nem egészen értem, de biztos van létjogosultsága. -
spkkill
tag
válasz
HollyBoni
#9188
üzenetére
Szia!
Ha tekercs van a golyóscsapokon, induktív fogyasztó. Így érdemes megrelézni, hogy ne a "PLC" belső reléje menjen tönkre hiba vagy nagy induktivítás esetén. Elég pici relék vannnak bennük és könnyen be tudnak égni induktív terheléstől is. Jelenleg elektronikus kismegszakítókat használunk védelmi célra. Pl.: SITOP PSE200U, de rengeteg gyártónak van. -
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9179
üzenetére
Részletesen...
Az xLogic „fentről” nézve rettenetesen fáj, nagyon erősen korlátos, de működik.
Az „alap” PLC-k és a LOGO/Rievtech között koncepcióban, rugalmasságban, kontrollban, szabványossági megfelelőségben és még rettenetesen sok mindenben fényévnyi távolság van. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne elképesztően sok dolgot megvalósítani velük. Legfeljebb jóval rögösebb az út (bár mondjuk könnyebb is beletanulni). Ha a rendelkezésre álló eszközkészlettel megvalósítható a célod, felesleges feljebb lépni.
PI működik ezekben, aztán az, hogy sikerül-e úgy paraméterezni, hogy az elvárt működést hozza, már más kérdés, de nem zárnám ki. Viszont azzal számolj, hogy itt félvezető-alapú kimenettel hajtott, a célra megfelelő kapcsolóelem kell majd, mert egy relét elképesztően gyorsan ki tudsz nyírni így. A „nagyjából” tartanihoz nem kell PI. Ha a hiszterézis paramétereit pontosan adod meg, akkor lehet eldönteni, hogy indokolt-e bármi más megoldás, mint a sima fel/le kapcsolgatás.
Ez az ellenállásos megoldás nem feltétlen a legjobb megoldás. Működik, de bukhatod a linearitást és egy rosszul választott ellenállásal tönkre tudod tenni a szenzort és a PLC bemenetét is. Az analóg bemeneteknél rendszerint választható a 2+1 üzemmód (0-10 V feszültség, 0-20 mA áram + 4-20 mA áram). Vezetékezésnél, méretezésnél azért figyelembe kell venni a gyártói előírásokat (szenzorra is, PLC-re is), de ezek jobbára egybevágnak többé-kevésbé.
Amivel még számolni kell, ha "feljebb" lépnél az az, hogy hirtelen el fognak tűnni az ingyenes szoftverek és szemmel láthatólag meg fog ugrani a bővítő modulok ára. Nem annyira kétségbeejtően nehéz egy 40 centis kalapsínre felpakolni 1-1,5 millió értékben cuccokat. -
Professzore
tag
válasz
HollyBoni
#9168
üzenetére
Üdv,
Rajzold fel kérlek egy végtelenül egyszerű lapra a szabályozási köröket, kérlek!
A PID-ekkel az a baj, hogy csak lineáris bemeneti feltételekkel működnek megbízhatóan (néha még akkor sem). Vagyis ha a saját szabályozási körükre kívülről beavatozol (egyensúlyt bontasz), akkor más P/I/D konstansokra kell azonnal átállni. PLC-vel ilyen szabályozási feladatok megoldhatók (már amelyikben van ugye).
Műszakilag négy 0-20 mA analóg bemenet kell és ha jól látom, három szárazkontakt. Ezt a legegyszerűbb Siemens LOGO is tudja, még ha nem is közvetlenül meghajtva a kimeneteket. Talán még valamelyik Rievtech is.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Vezeték nélküli fejhallgatók
- Xbox Series X|S
- Bluetooth hangszórók
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Digitális Állampolgárság Program DÁP
- Kutya topik
- Elektromos cigaretta 🔞
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- További aktív témák...
- BONTATLAN Új iPhone 17 PRO 256-512GGB Független 1év Apple GARANCIA Deák Térnél Azonnal Átvehető.
- Bomba ár! HP ProBook 430 G3 - i5-6GEN I 4GB I 500GB I HDMI I 13,3" HD I Cam I W10 I Garancia!
- Bomba ár! Lenovo Tablet 10 - Intel N4100 I 8GB I 128SSD I 10,1" WUXGA I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Eladó egy Xiaomi k50 ultra (Xiaomi 12t pro) snapdragon cpu
- Bomba ár! Dell Latitude 3500 - i5-8GEN I 8GB I 256SSD I HDMI I 15,6" HD I Cam I W11 I Gar!
- AKCIÓ! Intel Core Ultra 5 235 14 mag 14 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- 13-14" Új és használt laptopok , üzletitől a gamerig , kedvező áron. Garanciával !
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 Pro 128GB Silver -2 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4916, 100% Akksi
- M5! KÉSZLETKISÖPRÉSI ULTRAAKCIÓ!!! SPACE BLACK MacBook Pro 14" M5!!! 10C/10G 16GB 512GB Gar!
- ÓRIÁSI BOMBA AKCIÓK! PSN, STEAM, UBISOFT CONNECT, EA APP, XBOX EREDETI KULCSOK 100% GARANCIA
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
): vigyázni kell rá, hogy véletlenül se kapjon kimeneti rövidzárlatot a 0V / COM felé, mert ekkor ha a T2 épp nyitva van, azonnal tönkre is mehet. Biztosításként a T2 kollektorával sorosan lehet kötni egy 1-2 kΩ-s ellenállást, ami korlátozza a rövidzárlati áramot, de nem gátolja a működést.
) Van olyan gyártó rányomtatja minden érre, hogy melyik sorkapocsból indul és hová érkezik. Én az eszköz szám és a csatlakozási pont neve alapján jelölném. Pl: F1 3 vagy 100X1 6.
