az is igaz. a lakosság eladósodásának üteme sokkal veszélyesebb mértékű, mint az államé. és ennek minden jtékony hatása látszik pl. a fizetési mérlegben.

Pleased to meet you - hope you guess my name

a reálbért nem kell összehasonlítani az inflációval, lévén, hogy az a lényege, attól reálbér, hogy az inflációval korrigáljuk a nominálbért. A reálbérben tehát már benne van az infláció hatása.

relatív értelemben pedig az a köze a reálbérnek az inflációhoz, hogy a t+1-dik időpontban befolyásolja a vásárlóerőt, így a keresletet, tehát ha csökken, és netalán csökken a kerslet is, akkor a jövőben ez inflációcsökkentő hatású.


[Szerkesztve]

Pleased to meet you - hope you guess my name

olvasgasd pl. ezt : Bővebben: link
itt részletesen le van írva, hogy a 156 termék- és szolgáltatáscsoport milyen súllyal szerepel.
főbb csoportok szerint :
Szolgáltatások : 28,5 %
Élelmiszerek : 23,7 %
Szeszes italok, dohányáruk : 9,6 %
Ruházati cikkek : 5,6 %
Tartós fogyasztási cikkek : 7,3 %
Háztartási energia : 8,5 %
Egyéb cikkek (üzemanyagok) : 16,8 %

Pleased to meet you - hope you guess my name

Te akartad...

-----------------------------------
A fogyasztói árakról

A fogyasztói árindex az infláció mérőszám. A háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkezett (átlagos) árváltozását méri, jelzi az infláció a “pénzromlás” mértékét. Mérése a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik, hónapról hónapra figyelemmel kisérve az árváltozásokat.

Hangsúlyozottan fontos annak kiemelése, hogy az árindex egy átlagos árszínvonal változást mérő és nem az árszínvonal nagyságát bemutató mutatószám.

Használatakor elsődleges feladat a bázis időszak meghatározása, helyes alkalmazása. A gyakorlatban 3 bázishoz viszonyított árindex típus ismert, alkalmazott és publikált. Problémát az előző év decemberéhez, illetve a teljes évhez viszonyított árindexek alkalmazása jelent. Az előző év decemberéhez (pl. 1999 decemberéhez) mérő indexek az adott év során (pl. 2000-ben) a tárgyhónappal (pl. október) bezárólag bekövetkezett árváltozások összességéről adnak számot. A példa szerint az árindex 109,2% volt.

Az éves indexet, az előző évhez (pl. 1999-hez) viszonyított indexet, az előző év azonos hónapjához mérő 12 db. havi árindex számtani átlaga adja.


Alapfogalmak


A reprezentánsok olyan kiemelt, a fogyasztásban fontos szerepet betöltő termékek és szolgáltatások, amelyek lehetőség szerint hosszú időn át képviselik a fogyasztás különböző területeit. A reprezentánsok használati értékét egyértelműen behatárolják minőségi jellemzőik.


A megfigyelt ár az a forintösszeg (az áfát is beleértve), amennyiért a felíróhelyen a kiválasztott termék vagy szolgáltatás, illetve az azon belül ott folyamatosan megfigyelt választék a felírás napján készpénzért (a kártya is annak minősül) ténylegesen kapható.


A súlyok kifejezik, hogy az egyes reprezentánsok, a termékek és szolgáltatások csoportjai a magyar lakosság összes kiadásán belül milyen jellemző százalékarányt képviselnek.


A fogyasztói árindex a reprezentánsok egyedi árindexeinek átlaga. Átlag természetéből következően, csak összesítetten és közelítően képes kifejezni a fogyasztói kosarat alkotó ezernél több reprezentáns, vagyis ezernél többféle áru egyéni árváltozásának mértékét.


Mivel a fogyasztás egészén belül az egyes termékek és szolgáltatások eltérő (egyesek nagyobb, míg mások kisebb) arányokat képviselnek, ezért a fogyasztói árindexet az egyedi árindexek súlyozott átlagaként számítjuk ki.

Az infláció rövid távú, mélyebb elemzésére, az áralakulások hosszú távú prognózisának összeállítására valamint a nemzetközi összehasonlításra különböző típusú alternatív fogyasztói árindexek kerültek bevezetésre.

A harmonizált fogyasztói árindex lehetővé teszi a fogyasztói árinfláció összehasonlítását, fontos információt nyújtva a belső határok nélküli piac működéséhez, a versenyképesség fejlesztéséhez, az árstabilitás biztosításához, valamint összehasonlítható inputot szolgáltat az Európai Unió térségére, illetve a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) részére számított árindexekhez.

Az alap vagy maginfláció mérésére, különböző elnevezésekkel (nettó, core, underlying stb.) illetett árindex számítások mindegyikének az a célja, hogy a fogyasztói árindex különböző szempontok szerinti megtisztításával (pl. időjárás, világpiaci ármozgás, hatósági intézkedés stb.) feltárja az infláció un. kemény magjának, az alapinflációnak a mozgását.

A Magyar Nemzeti Bank 1998. júliustól számított és november hótól publikált újfajta, maginflációs mutatója a fogyasztói árindexet megtisztítja az idényjellegű élelmiszerek (tojás, burgonya, zöldségek, gyümölcsök), a szilárd és cseppfolyós fűtőanyagok (szén, brikett, koksz, tűzifa, tüzelőolaj), valamint a járműüzemanyag árváltozásainak hatásától. Az ilyen módon számított alternatív index az eredeti fogyasztói árindex 91%-át fedi.

Az OECD által összeállított “underlying” infláció a teljes fogyasztói árindexből az élelmiszerek és az energia árváltozások kiszűrésével készül. A KSH által számított maginflációs mutató szemléletében megfelel az OECD által használtnak, azzal a további “finomítással”, hogy a teljes élelmiszerek főcsoport helyett a nem feldolgozott élelmiszertermékeket hagyja el a számítás menetéből, lehetőséget biztosítva egyúttal a globális (teljes) fogyasztói árindexszel egy időben történő publikálásra is. A maginfláció lefedettsége 80%-os, számításakor a fogyasztói kosárból “kivett” tételek a következők: Nem feldolgozott élelmiszerek, sertéshús, marha- és borjúhús, juh-, nyúl- és egyéb hús, belsőségek, baromfihús, hal, tojás, burgonya, friss zöldség, főzelék, friss hazai és déligyümölcs, háztartási energia (szén, brikett, koksz, tűzifa, távfűtés, elektromos energia, vezetékes gáz, palackos gáz), járműüzemanyag.

A rétegindexek a termékek és szolgáltatások részletes csoportjainak (156 csoport) árindexeiből az egyes csoportoknak a szóban forgó réteg fogyasztásában képviselt arányával súlyozva készülnek. A rétegárindexekben az egyes rétegeknek a termékek és szolgáltatások részletes csoportjai szintjén kifejezésre jutó eltérő fogyasztási szerkezetének hatása tükröződik. Ez azt jelenti, hogy a rétegárindexek összeállításánál nem használunk külön “kosarat” az alacsony-, magas-, közepes jövedelműekre. A rétegek a következők:

aktív háztartások,

ebből 3 és annál több gyermekesek;

inaktív háztartások,

összes háztartás,

ebből: alacsony

közepes

magas jövedelműek.

Az alacsony jövedelműek, illetve az inaktív háztartások fogyasztói árindexére az élelmiszerek ármozgásában tapasztalható ellentétes ármozgás a meghatározó. Az élelmiszerek árindexe 1998-ban 114,4%, 1999-ben 102,9%, 2000 októberben pedig 112,6% volt. Tavaly a korábbi évektől eltérő tendencia volt tapasztalható. A 10 százalékos átlagos infláció mögött az inaktív és általában az alacsony jövedelmű háztartásokban egyszámjegyű volt az áremelkedés.

A jövedelemkategóriák a háztartási költségvetési megfigyeléshez tartozó fogalmak. Az alacsony jövedelmű háztartások az első decilisbe, közepes jövedelmű háztartások a középső decilisekbe, magas jövedelmű háztartások a tizedik decilisbe tartozó háztartások.

A megélhetési költség index számításának egyik sarkalatos pontja, a számításba bevonandó termékek és szolgáltatások körének meghatározása, úgy, hogy az ténylegesen tükrözze a havi (vagy nagyobb idő távú) fogyasztás struktúráját is. Jelenleg széles körben elfogadott, illetve alkalmazott módszertan nincsen.

A különböző szempontok szerint számított u.n. alternatív fogyasztói árindexekben az a közös, hogy valamennyit az alap- fogyasztói árindexből származtatják.

A fogyasztói árindex a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az áralakulását méri, amelyeket a háztartások fogyasztási célra vásárolnak. Tartalmi köre tehát a vásárolt (pénzhez köthető) fogyasztás. (Speciális kivétel ebből a szempontból a nemzetközi gyakorlatban “imputált lakbér”-nek nevezett tétel, amivel a tulajdonos által lakott lakások használata – kvázi fogyasztása – kerül figyelembevételre.)

A fogyasztói árindex azért nem az összes, hanem a vásárolt fogyasztásra vonatkozik, mert a vásárolt javaknak van ára, a fogyasztás nem vásárolt elemei viszont nem piaci kategóriák. Ennek megfelelően nem öleli fel, például a saját termelésből származó fogyasztást, az oktatás, az egészségügyi ellátás ingyenes formáit, viszont részét képezik a fizetett tandíj, az iskolai ebédbefizetés és hasonló kiadások. A háztartások a fogyasztáson kívül termelési célra (kertműveléshez, állattartáshoz, iparűzéshez anyagokat, eszközöket) és beruházási céllal (lakást, lakás- és üdülőépítéshez anyagokat, üzemi épületet és gépeket stb.) is vásárolhatnak. A termelési célra és beruházásra vásárolt javak ugyancsak nem tartoznak a fogyasztói árindex körébe. Jelenleg mintegy 1100 kiválasztott termék és szolgáltatás (reprezentáns) ármegfigyelésén alapul, illetve havonta több mint 100 ezer ár kerül az árindex számítás menetébe. A reprezentánsok a legfontosabb minőségi jellemzőkkel leírt termék-, és szolgáltatásféleségek. Jelenleg megyei, illetve régiónkénti fogyasztói árindexek nem készülnek a KSH-ban.

A minőség és az ár szorosan összefüggő fogalmak. Egy termék vagy szolgáltatás árváltozásakor nehezen meghatározható, hogy a változás mértékéből mennyit tesz ki a tényleges árváltozás és mennyit indokol a termék megváltozott minősége. A minőségi változások kezelése a fogyasztói árindex számítás egyik legkritikusabb területe. Bizonyos termékek (hi-tech, adatfeldolgozó berendezések, személyi számítógépek, mobiltelefonok stb.) esetében különösen dinamikus a minőségi fejlődés, a különböző gyártmányok, modellek gyorsan cserélődnek a piacon, ami lehetetlenné teszi annak a követelménynek a teljesítését, hogy csak azonos minőségű termékeket lehet összehasonlítani az árindex számítása során.

A fogyasztói árstatisztika jelenleg mintegy 1100 reprezentáns (kiválasztott termék és szolgáltatás) megfigyelésén alapul. A fogyasztói kosár 156 árucsoportból tevődik össze, amelyek eltérő súlyt képviselnek a lakosság fogyasztásában. Ahhoz, hogy a megfigyelt árakból kiszámítható árindexek helyesen jelezzék az árváltozások hatását a lakossági kiadásokra, szükség van azok fogyasztásban elfoglalt szerepének, súlyának ismeretére. A súlyok a termék- és szolgáltatáscsoportokat illetően a háztartás-statisztikai felmérések adataiból származnak, összhangba hozva azokat a nemzetgazdasági elszámolásokkal.

Nemzetközi elvárás, hogy minden olyan termék, szolgáltatás kerüljön be az árindex számítás menetébe, melynek súlyaránya a lakosság kiadási szerkezetében eléri a 0,1%-ot. Így került be 2000-ben a mobil telefon szolgáltatás és a személyi számítógép árindexbe.

A fogyasztói árindexet minden hónapban három bázishoz viszonyítva határozzák meg. Az előző év decemberéhez mérő indexek az alapindexek. A közvetlenül megelőző hónaphoz és az előző év azonos hónapjához viszonyító indexeket ezekből az alapindexekből származtatjuk.
* Az előző év decemberéhez viszonyító index az év során a tárgyhónappal bezárólag bekövetkezett árváltozások összességéről ad számot. Inflációs időszakban ez hónapról hónapra növekvő mértéket mutat, hiszen a tárgyhavi árnövekedés mindig rárakódik a már addig bekövetkezettekre. Ez az index mutatja tehát az adott évben bekövetkezett áremelkedés mértékét. (pl. ha 2000. november hónapban felemelnék a Budapesti tömegközlekedés viteldíját, az egyrészt még erre az évre emelné a drágulás mértékét, másrészt pedig 2001 október hónappal bezárólag a 12 haviét. Ha a kérdés azonban a 2001-ben megtörténő inflációra vonatkozna, úgy a 2000. évi áremelkedéstől el kell tekinteni.
* A közvetlenül előző hónaphoz viszonyító indexben az árszínvonal 1 hónap alatti változása, az infláció tárgyhavi üteme tükröződik; képet ad az ütem nagyságáról és arról, hogy az ütem hónapról hónapra növekvő vagy csökkenő, tehát hogy az infláció gyorsuló vagy lassuló.
* Az előző év azonos hónapjához mérő index a 12 hónap alatti árváltozásokat összegzi, ilyképpen hosszabb időtávon érzékelteti az áralakulást.

Pleased to meet you - hope you guess my name

Ez szép. Mára is megvan akkor az olvasni való. Meg lehet tanulni.

http://www.hackthat.net/df/ddos/13300/index.html - egy jó kis oldal, nem kell félni tőle :D

Demszkáj jóval többet keres (valahol 750-800 k környékén), és ehhez kapta még pár hónapig az EU-képviselői 1,5 millát.
azért nem fog éhenhalni.

Tényleg hallottátok, hogy megint lesz tengerpartunk? Demszky megveszi...

Pleased to meet you - hope you guess my name

MAx budapesten.
Egy átlag család összjövedelme vidéki falvakban(pl. jászság) 2 gyerek esetén is csak nettó 100-140 ezer forint.
Saját tapasztalat...

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

tildy kedves, nem hülye vagyok, hanem szerintem be lehet ezt illeszteni normálisan is.

Van saját életem...

Imádom, amikor ilyen finoman, nőiesen szólsz azokhoz, akik segíteni próbálnak...

Sipi

Mont-joie! Saint Denis! Je trépasse si je faiblis!