Hirdetés
- GoodSpeed: Te hány éves vagy?
- weiss: Autó költségek
- Luck Dragon: Alza kuponok – aktuális kedvezmények, tippek és tapasztalatok (külön igényre)
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha különkiadás – Bors
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Klaus Duran: Minden drágul. Vajon a fizetések 2026-ban követi minimálisan?
- Cifu: Űrhajózás 2025 - Összefoglaló írás
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
-
LOGOUT
Az objektívekre két nagyon fontos adat jellemző, melyek alapján rendszerint azonnal be lehet őket sorolni. Ezek az objektív fényerejét és gyújtótávolságát jelző számok.
Új hozzászólás Aktív témák
-
EkSYS
senior tag
szia!
bar lehet hogy egyertelmu a kerdes de ha valahova odateszed a fokuszt (es az nem a szele) akkor a tobbi mar hogy lenne teljesen eles? nekem van egy eleg jo obim (2.8-as), szoval az nem hiszem hogy problemas de a nem fokuszalt terulet az nem eles, bar kerdes hogy mit jelent az eles? (mert 300%-on mar nem szokott az lenni)
szerinted?
b -
Reset Elek
aktív tag
Szeretném, ha megértenéd, a diffrakciós optikai elem szerkezetét szabad szemmel nem látod.
Gondolom a diffrakciós rácsokat sem szabad szemmel vizsgálgattad.
Mellesleg, ha valóban foglalkoztál diffrakciós rácsokkal, akkor tudnod kéne a diffrakciós rács és a fresnel-lencse működési elve közti különbségeket.
Link-eltem egy honlapot, ahol nagyított difffrakciós felületek láthatóak, és link-eltem egy könyvet is, amit ha átolvasgatnál, közelebb kerülnél a megoldáshoz.
Neked az egészből nem sok jött át, mert megláttál valamit, amire rávágtad, hogy fresnel-lencse, és úgy is maradtál. -
KTTech
veterán
Igen: ugyanis a váznak és az objektívnek is van bizonyos toleranciája. Az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy a gyártási tolerancia +-10 egység.
Az objektív gyártáskor +5 egységgel tér el az optimálistól, a váz -5-el: az eredmény tökéletesen pontos AF. Ha viszont a váz +7-el tér el (ami még a hibatartományon jócskán belül van), akkor a +5-ös objektívvel már hibás AF-t fog eredményezni.
Az ilyen hibák kikerülésére tökéletes megoldás a Micro AF Adjustment. Persze ha nem ilyen a váz, akkor lehet ballagni a szervizbe...
-
madgie
titán
A legnagyobb "felbontása" a sárgafoltban van, ahol találkoznak a fénysugarak az éleslátáskor, míg a legjobb "képfrissítése" a periferiális részeken van, cserében ott jóval kevesebb a csap, rosszabb a színlátás, csökken a "felbontóképesség". Talán azért alakult így, mert az őseinknek perifériális irányokban nagyobb szüksége volt arra, hogy észrevegye, ha valami mozog a bokorban...
Nem mellesleg nem egyetlen fénytörő közegből áll a szem (a szaruhártya is fénytörő közeg, nem is akármilyen), tehát az "egy lencsével éles kép"-et gyorsan felejtsd el... arról nem is beszélve, hogy csak maga a szemlencse segítségével az "élességállítást", a sugártesthez kapcsolódó zonula rostok segítségével változik mindkét oldali domborúsága (de amúgy egy objektívnél is arra törekednek, hogy alapvetően a legkevesebb lencséből hozzák ki a legjobb minőséget... az más kérdés, hogy a különböző optikai hibák kiküszöbölése no és a változtatható gyutávhoz való ragaszkodás miatt megszaporodtak a szükséges lencsetagok a mostani korszerű objektívekben)
Elnézést, ha átcsaptam kicsit anatómiába, de abban viszont igazad van, hogy a fényképező "agyát" kell fejleszteni, sokkal durvább rendszerek jöhetnek majd... kezdetnek mondjuk elhagyhatnánk valamikor majd a Bayer-színszűrős megoldást

-
Reset Elek
aktív tag
Ábrák nincsenek, helyette három érdekesség:
A szem az evolúció során úgy igyekezett kiküszöbölni a képmezőhajlást, hogy maga az érzékelő réteg igyekezett követni a vetített képet. Így lett a szem gömb alakú.
A képmező szélei felé lévő leképezési hibáknak (főleg a kómának) köszönhetően egy pont képe egy folttá képződik le, így több receptort ér inger. Ennek köszönhetően a periférikus látómezőben sokkal jobban érzékeljük a mozgást.
A szem borzasztóan tág, 25-30 FÉ dinamika-tartománnyal rendelkezik. Összehasonlításul: diafilm 2-3 FÉ, digitális 3-5 FÉ, jófajta nega 6-8 FÉ.
A szemet mégis az agy teszi felümúhatatlanná.
-
hcs57
addikt
-
Reset Elek
aktív tag
Elméleti és gyakorlati okai vannak, mindkettő visszavezethető a "fűrészfogas" geometriára.
Elmélet.
Vegyük alapul a hozzászólásodban lévő második kép alsó részét, ahol egy fresnel lencse látható. Metszetben a sok kis apró görbületet függőleges vonalak kötik össze. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az optikai tengellyel párhuzamos hengerfelületek kötik össze a gömbszeleteket. Akkor van a baj, he ezeken a felületeken lép be a fény a lencsébe... Ha végtelen távol lévő, az optikai tengelyen lévő pontból, tehát az optikai tengellyel párhuzamosan érkeznek a fénysugarak, akkor nincs is semmi gond, simán elmennek ezekkel a felüetekkel párhuzamosan. Egészen más a helyzet, ha az optikai tengelyen fekvő, de joval közelebb lévő pontból kiinduló sugármentet vizsgáljuk. Ebben az esetben a lencse szélei felé tartó sugarak "beleakadnak" ezekbe az optikai tengelyen párhuzamos metsző felületekbe, ezeken törnek meg, és nem a gömbfelületeken. Ez eredmény sok szép szórt fény lesz.
Még siralmasabb a helyzet, ha az optikai tengelytől távol eső pontból kiinduló sugármenetet vizsgáljuk. A lencsét eleve ferdén érik a sugarak, hol a gömbfelületre, hol a hengerfelületekre esnek a sugarak. A hengerfelületekre eső sugarak eleve rontják a képet. De a gömbfelületekre eső sugarak közt is lesz olyan, ami a lencsén belül haladva elér egy ilyen hengerfelületet... Visszaverődik róla, rontja a képminőséget, vagy kilép a lencséből majd a szomszédos gömbfelületen újra belép...Gyakorlat.
Ezt a lépcsős, váltakozva gömb-, és hengerfelületetket tartalmazó felületet nem lehet normálisan legyártani. (Vagyis lehet, mondjuk ultra precíziós esztergán, és akkor egy lencse ára >>> 2,8/400 L ...) Egy darabból nem lehet kicsiszolni, több darabból csiszolni és kivágni és összeragasztani biztos lehet, de akkor megint olyan technológiákat kellene alkalmazni, ami pár nullát odatenne az ár végére. Műanyagból lehetne még sajtolni, ha nem lenne irreálisan drága megcsinálni a sajtolószerszámot hozzá. (A műanyaglencsék meg...... inkább hagyjuk. )Az hogy te fogtál ilyet a kezedben, és szerinted nagyszerűen nagyított az pusztán annyit jelent, hogy szerinted nagyszerűen nagyít. A szabad szemhez illesztett és a leképező rendszerekben használt optikai elemek pontossági követelményei közt van kb 2-3 nagyságrend különbség, az utóbbiak javára. Szabad szemmel azért tűnik jonak, mert
mozog,
két szemmel nézed,
az emberi szemnek amúgy sem olyan jo a feloldóképessége,
az agy brutális módon képes korrigálni a szem hibáit.A Fresnel-lencsét eleve NEM képalkotó elemnek tervezték.
Ha egy képalkotó rendszerben valami fresnel-lencsének néz ki, az nem az. -
madgie
titán
Lehet, hogy rosszul látom, de ez alapján nekem úgy tűnik, hogy valami hasonlót belecsempésztek már az objektívgyártásba, a 70-300 DO-t nézve nem sok sikerrel...
-
ottkar
addikt
"A megfelelő eredmény érdekében szükség van kettő darab fresnel lencsére. Egy a lámpa és az LCD közé kell, hogy a fénysugarakat egyenletessé és a panelra merőlegessé tegye. Egy pedig az LCD és az optika közé. Ennek dolga számomra nem teljesen világos, de valószínű, hogy a kapott képet ez fókuszálja a lencsébe.
Optika: Lehet kapni egyszerűbb egy lencsés optikát, de alkalmasabb a 3 lencsés "Fent egy projektor építésének leírásából van amiben két Fresnell lencse van. Áruld el nekem hogyha a Fresnell képet vetít akkor mi a búgattyús franncnak kell még vetítőoptika?
Ha nem tudnád a nagyítógépekben pld kondenzor lencsék vannak ami szintén kutyafülét se vetít hanem a képmező megvilágításának egyenletességét biztosítja csak, ezt lehet Fresnellel is helyettesíteni.
-
Reset Elek
aktív tag
Ok.
Akkor mégegyszer....
A kép és a hozzá kapcsolódó írás a diffrakciós optikai elemről szól. A képen is annak kéne szerepelnie. De valaki véletlen egy Fresnel-lencsét rajzolt helyette.
Szóval a képen egy Fresnel-lencse van, de a kép hibás, Fresnel lencsét nem használnak képalkotó optikákban. Diffrakciós optikai elemet használnak.Inkább lassan mondd, hogy jobban megértsük, de ne írd le ötször...
[ Módosította: philoxenia ]
-
Reset Elek
aktív tag
Nem, nincs más infóm.
Egyáltalán nincs infóm arról, hogy ezt képalkotó rendszerekben használnák.
Ezt a felületet gyakorlatilag nem lehet optikailag korrekten kialakítani.
Úgy meg lehet csinálni, hogy nagyjából jó legyen, így megvilágító rendszerekhez jo (az emlegetett világítótorony, de pl. képalkotáshoz már nem elég jo. Az egész ott vérzik el, ahol az egyik görbület véget ér, és átugornánk a másikra, a felületben az a lépcső elég sok gondot okoz.Ha esetleg megmutatnád, milyen optikát láttál, ami használja ezt a technikát, okosabbak lennénk.
-
ottkar
addikt
"Az a farkasfogasító technika miért ne működne"
Mondhatta volna szebben kis lovag. Fresnell lencse így ni hallja csak. A világító tornyokban használják már amióta Fresnell kitalálta a célja az hogy a lencse teljes felületén egyforma legyen a fénysűrűség. A fényképezőgépek mattüvegén is használták az élességállítás megkönnyítésére. (ami világosabb annál könnyebb az élessségállítás) A Fresnell nem fókuszál hanem fényt terít.
-
Dare2Live
félisten
magában a farkasfog tudtommal elsősorban a súlyt csökkenti, sok más kell a méretcsökkenséhez is. ld dpreview ábra.
Canonnal ezek a DO lencsék. Méregdrágák, optikailag ahogy néztem nem is jobbak mint a simák de jóval könnyebbek és kissebbek azoknál.
Ja és irtózatos áruk van....


most jövök rá ezek a DO lencsék jó sok "ökölszabályt" rugnak fel....
szerk: Philoxenia: Jó mod leszel. Nem mindha a fotos topikokban szükség lenne nagyon modra...

-
ottkar
addikt
-
ottkar
addikt
"Az üvegipar ezen ágát erősen fellendítette a magas ólomtartalmú, nagy fénytörésű üvegfajták előállítása. Ezeket az ólomüvegeket felfedezőjük, a bécsi STRASSER JÓZSEF ékszerész után ,,strass"-nak nevezzük. Előállításukhoz kvarcot, ólomoxidot és káliumkarbonátot használnak. A nyersanyag tisztasága rendkívül fontos. Az igen finomra porított keveréket egy napig tartják az olvadáspontot csak kevéssel meghaladó hőmérsékleten s lassan hűtik ki. Összetétele: SiO2 38.2%, PbO 53%, Al2O3 1%, K2O 7.8%, bór- és arzénsav nyomokban. Ha az ólomtartalmat csökkentjük, úgy csökken az üveg fénytörése is. Emelkedik a fénytörés, ha a káliumot thalliummal helyettesítjük. A thalliumüveg színszórása is igen nagy, megközelíti a gyémántét"
Az 53 %-os szennyezés.
Petzval József optikájához is ezt használta.
-
-
Reset Elek
aktív tag
Az ábra csalóka, nem azt csinálták, hogy a lencséből mintegy kivágták a "fölösleges" részeket, hogy csak valami hasonló lépcsős lencse maradjon, mint a lencsék a világítótornyokban.
Itt a fénytörés helyett a diffrakció jelenségét használják.Amúgy meg tényleg ilyenek. Simán ellopják az ember ötleteit

-
Reset Elek
aktív tag
A kis sárkánynak üzenem, hogy nem agyalás, maradunk itt.
A diffrakciós optikai elemek azt a jelenséget használják ki, hogy a fény elhajlik, ha egy rácson halad keresztül. A dolog egészen bonyolult is tud lenni, de működik, és használható, a Canon gyárt olyan objektívet, amiben diffrakciós elem is van. ( DO jelöléssel.) Óriási előnye, hogy a diffrakciós lencse színszórása fordítottja az üveglencséének, így egy üveg gyüjtőlencse szíhibáit egy gyűjtő jellegű diffrakciós taggal lehet korrigálni. (Szemben a hagyományos gyűjtő üveg - szóró üveg elrendezéssel.)
A holografikus optikai elemek már kicsit bonyolultabbak, a benne lejátszódó interferencia jelenségének köszönhetően a belépő és kilépő nyaláb ugyanolyan viszonyban van, mint egy üveglencsébe belépő és kilépő. Használni nemnagyon használják, de szerintem nem kell sokáig várni erre.
-
ottkar
addikt
A fekete fehér határán van a max, (összes szín) és a mimum szín határa ezért ugrik ott ki a színi eltérés mert ha egyáltalán nincs szín az a feketébe olvadna bele, ha nem volna színhiány akkor meg a fehér egész a feketéig tartana. Világosan látszik az aberráció színéből hogy melyik szín veszett el szóródott hisz ha a sáv kékeslila akkor a vörös és zöld hiányzik. Ezért a CA korrekciós lencsék eltérő törésmutatójú és ellentétes előjelű lencsék alkalmazázával hozzák egybe a fókuszpontokat. Ez viszont jelentősen drágítja az optikát hiszen a +os bórkoronaüveg se olcsó de a szórólencsét adó flintüveg sokkal drágább mint a legfinomabb ólomkristály igaz az ólomtartalma is sokkal nagyobb . A fluorit lencsékről nem is beszélve.
És fényelhajláskor olyan színt látsz ami nem egyenesen feléd tartott és a vörös hajlik el a legjobban ezért látod teljes napfogyatkozáskor a bíborgyűrűt, ezért látod a teljes holdfogyatkozásnál vörösnek a holdat, mert a föld mellett a vörös hajlott el és érkezett a holdra. -
johnjohn
addikt
Itt a leírás Most már nem csak okos vagyok, de szép is !
-
ottkar
addikt
Nem eszmefuttatás én 1957 óta fotózom és végigéltem ezt az időszakot. Nem azt mondtam hogy egyáltalán nem gyártottak a japánok optikákat de volt idő amikor több mint 50% volt a német optika. A Japánok elsősorban a házakban voltak jók és a németektől tanultak optikát gyártani. A 80-as évek elejére a németek lezüllesztették az optikagyártást jénában is ekkor a japánok szinte teljesen megszüntették az optikaimportot és a saját optikáikkal szerelték fel a gépeiket.1950-80-ig teljesen természetes volt egy Nikon Zeiss optikával. És az optikatípusok is mind németországban lettek tervezve a Zeiss és a Voigthlander cégeknél, az utóbbi tervezte az első zoomot.
-
Szten Márs
nagyúr
Az ugyanazonnál egyről beszélünk, külön írta a kollega, nem lett kijavítva, én meg összeraktam egybe, úgy ahogy te most írtad és ahogy a linkelt oldalon is van. Ugyanez a helyzet a mégissel. Úgyhogy szerintem ezt félrenézted, vagy én nem értem, hogy mit akarsz írni.
Az "azonban, ha" kapcsolatnál sem értem mi a kifogásolt rész, ugyanúgy hagytad, ahogy írtam.
Esetleg arra tudok gondolni, hogy arra célzol, hogy a vessző ott helytelen. Ez bevallom lehetséges, bár ráguglizva ezt találtam: [link] -
Szten Márs
nagyúr
Én is elnézésedet kérem, de ha már nagyon javítgatni akar az ember, ne végezzen félmunkát, mert rengeteg hiba maradt .
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
"canon vs Sigma ami nem elhanyagolható" - Canon vs. Sigma, ami nem elhanyagolható"
"De még is" - "De mégis"
"ugyan azon" - "ugyanazon"
Ez összesen 5 kihagyott hiba, ami konkrétan több, mint amennyit javítottál.
Az első mondatnál sem vagyok biztos benne, hogy nem kérdőjel lenne-e a megfelelő mondatvégi írásjel, bár ez egy alárendelő összetett mondat, amiben a főmondat kijelentő, azonban, ha a főmondat csak "formaság", nem tartalmaz lényegi infót, a mellékmondatnak megfelelő írásjelet szokás tenni. Ezzel együtt 6 hiba lenne, ami kimaradt a javításból. A lényeg az, hogy szúrhatja az ilyesmi a szemünket, valamint ezt szóvá is tehetjük, sőt kijavítgathatjuk, de akkor kénytelenek vagyunk a lehető legpontosabban tenni ezt.Ja igen, van céltopicunk is ám
[link]Én kérek elnézést!

-
ottkar
addikt
És azért mert fényt írnak az már igaz? Jobb lett volna ha az illető megtanulta volna ezt a pofonegyszerű dolgot. Ez a baj a fényképezőgépek adatlapjai is tele vannak hibákkal, marhaságokkal. A gyári gépismertetők nemkülönben tele vannak nagyotmondásokkal kábításokkal ahelyett hogy az adott gép tényleges műszaki tudását, felépítését ismertetnék. Ordít hogy az illetőnek halvány fingja nincs a fényképezőgépekről, mégis ír róluk. Kettős stabilizátor! Pld Elárulhatod miért Röntgensugárzást írnak miért nem R.fényt? Hiszer a te logikád szerint minden sugárzást fénynek lehetne monndani. Fényes? Akarom mondani világos?
-
Szten Márs
nagyúr
Hoppsz, igazad van, én voltam vak, pontosabban a Chrome böngésző jelölte úgy meg ezt a szót, amikor rákerestem a fényre, hogy nem láttam ezen a háttéren. (Ha használsz chromeot megnézheted milyen)
Szóval elnézést, tényleg én néztem be
(Izé, tudom, hogy ez most hülyén veszi ki magát, de eléggé széthúzza a forumot ez a kép, nem linkesíttetnéd modikkal? Én nem akarom, mert csak nem linkesíttetek egy bizonyítékot a saját figyelmetlenségemről
) -
Szten Márs
nagyúr
Igazából úgy szokták csoportosítani a dolgokat, hogy van az elektromágneses spektrum, tehát az elektromágneses sugárzások, és sorban: a rádióhullámok tartománya, a mikorhullámú sugárzás tartománya, az infravörös sugárzás tartománya, a látható fény tartománya, az ultraibolya sugárzás tartománya, a röntgensugárzás tartománya és a gammasugárzás tartománya. Mind átölel egy frekvenciatartományt. Az intenzitása és polarizációja mindenk lehet ilyen-olyan, amolyan, ez nem játszik a játékban, ami meghatározza, hogy melyik tartományba esik az adott sugárzás, az kizárólag a frekvencia. Az idézeted megtévesztő lehet, mert a "frekvencia, vagy hullámhossz" rész azt sugallja, hogy a frekvencia egyenlő a hullámhosszal, pedig, mint tudjuk nem éppen, de ált. iskolás fizikát úgy érzem senkinek nem kell magyarázni, csak feltünt.
A lényeg az, hogy sem az ultraibolya sem pedig az infravörös sugárzást nem szoktuk fénynek hívni. Attól, hogy látható fénynek hívjuk a látható fényt, ha valaki fényre gondol, arra gondol. A többinek meg megvan a maga neve. Ettől persze, ha tágan értelmezzük, és kitérünk arra, hogy mi így meg így értelmezzük, nem kizárt, hogy nevezhetjük fénynek az elektromágneses spektrum többi részét akár, de egészen biztos, hogy nem szokás és erősen valószínű, hogy nem teljesen korrekt szabvány kifejezésmódot alkalmazunk ez esetben.
Wikipédiáról sztem nem érdemes linkelni semmit, nem mindig hibátlan és megbízható, én kerülöm többnyire. De ha már te is linkelsz onnan, én is linkelek onnan: [link] - hopp itt meg a fény csak és kizárólag a látható fény. Akkor most mi van? Wikipedia A vs Wikipedia B: 1-1... szóval valami ilyesmire utaltam az előbb...
A teljes cikk: [link] -
ottkar
addikt
A fényt nem véletlen nevezik "látható fény tartományának" ezzel különböztetik meg a sugárzástól. Az UV a Röntgen az sugárzás ami energia nem csoda hogy érzékelni lehet, hisz hatást vált ki.Bármelyik fizikakönyvben megtalálható meddig terjed a fény hullámhossz szerint is.
-
ottkar
addikt
LD, ED - Alacsony színszórású üveg
Ezt az ED vagy LD (Low Dispersion Glass) jelölés jelzi. A domború üveglencsék a prizmához hasonlóan színösszetevõire bontják a rajtuk áthaladó fényt. Ezért a különbözõ színû fénysugarak a filmen kissé szétszóródnak, valójában nem egy pontba érkeznek meg. Ennek a jelenségnek a neve kromatikus aberráció (Chromatic aberration). Ez a gyakorlatban az élesség és a kontraszt romlását, valamint a színek megváltozását okozza. A hagyományos üveg helyett találtak olyan anyagokat (pl.: a fluorit) amelyeknél a színek szóródása alacsonyabb. Az alacsony színszórású üveglencsék beépítése az objektívekbe csökkenti a kromatikus aberrációt. Ezáltal javul a rajzolat. Fõként teleobjektíveknél fontos.
--------------------------------------------------------------------------------IF, RF - Belsõ vagy hátsó élességállítás
Ennél a rendszernél az élességet egy belsõ lencsetag elmozdításával állítják. Így az élesség állítása közben nem változik az objektív hossza, és nem fordul el eredeti helyzetébõl az elsõ lencsetag. Ez utóbbi körülmény egyes színszûrõk vagy a polarizációs szûrõ használatakor elõnyös. A belsõ élességállítás másik elõnye, hogy az élesség állításakor kisebb lencsetömeget kell mozgatni. Ez az autófókuszos rendszereknél gyorsabb élességállítást tesz lehetõvé, mint a hagyományos élességállítási szisztéma. A belsõ élességállítás jelzése az objektíven IF (Internal focusing) vagy RF (Rear focusing). Ez utóbbi a hátsó lencsetaggal történõ élességállítást jelenti.
--------------------------------------------------------------------------------DC - Élesség eltolás
DC-( Defocus-Image Control). Ez lehetõvé teszi a fotós számára, hogy a DC-gyûrû elforgatásával szabályozza a mélységélességet, azt a kép elõterére, vagy hátterére téve. Így elérhetõ, hogy például a háttér szûk rekesznyílásnál is életlen legyen. A funkciót elsõsorban portré és divat fotóknál használják.
-------------------------------------------------------------------------------- -
Új hozzászólás Aktív témák
- Prémium PC házak akár 20-40% kedvezménnyel eladók garanciával, számlával! Upd. 01.06
- REFURBISHED és ÚJ - Lenovo ThinkPad 40AY Universal USB-C Dock
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro Max 128GB Silver -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4239, 100% Akksi
- Telefon felvásárlás!! iPhone 13 Mini/iPhone 13/iPhone 13 Pro/iPhone 13 Pro Max/
- Samsung Galaxy S25 Edge 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest





![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)

Esetleg arra tudok gondolni, hogy arra célzol, hogy a vessző ott helytelen. Ez bevallom lehetséges, bár ráguglizva ezt találtam: 


