Nem sértésből mondom, de olyan irrealisztikus amit leírsz. Lehet hogy nekem nem jön át teljesen, de túl leegyszerűsítettnek tűnik ez az egész, mintha valami képleted lenne mindenre, miközben valóságtól elrugaszkodott.
Annyira összetett egy ember személyisége, hogy azt két találkozásból, beszélgetésből szinte semennyire nem ismered meg. Egy teljesen idegen személy nem fog megnyílni neked ennyi idő alatt, és legfeljebb a felszínen tapogatózol. Ha pedig egyáltalán kölcsönös a szimpátia mindketten feszültek vagytok ilyenkor, ez pedig még tovább ront az őszinte beszéden. Persze nyilván a negatív dolgoknak mindig nagyobb a súlya, de ez a két randi... Az egyik vizsgáztatóm jut eszembe, aki 3 perc alatt eldöntötte kit fog megbuktatni.
／人◕ ‿‿ ◕人＼
