xés x^2 közt összeadás jel van, összeadjuk őket, nem szorozzuk, és úgy van gyök alatt.

Akkor írd át. Rosszul konvertálódik a link.

Ez csodálatos, de szerinted ebből tudni fogja a módszert? Mert szerintem nem. Valószínűleg számonkérésnél sem a kiköpöm a megoldást, amiről halvány gőzöm sincs, hogy hogy jött ki típusú hozzáállást fogják értékelni.

Na majd mindjárt ránézek.

Majd faxolok neked egy elnézést kérést, hogy segíteni próbáltam.
Egyrészt van Show Steps. Másrészt aki feltesz egy ilyen kérdést, azzal a mondattal vegyítve, hogy "ha ez is valami egyszerű"... akkor annak már talán kell legyen valami fogalma róla, hogyan kell megoldani.

Azóta már átírtam, nem is olyan bonyolult. Rögtön megnéztem gyök alatt x+x^3-re is, ott viszont nem írja le a lépéseket.

Változóhelyettesítéssel: t = x + 1/2, 1/x+1 = t^2
Így Integrál gyök(x+x^2) = 1/2 * Integrál gyök(4t^2 - 1)dt -t kell megoldani.

Az eredményt nem úgy jeleníti meg, ahogy kellene:
Ez lesz a vége: 1/4*(1 + 2*x) * gyök(x+x^2) - 1/8 * ln [1/2 + x + gyök(x+x^2)]

"ott viszont nem írja le a lépéseket."
Nem, mert azt nem lehet levezetni.

[ Szerkesztve ]

Köszi. Amúgy nem feltétlenül a segítségadás a probléma, hanem az, hogy elképzelhető, hogy a gép által kiköpött megoldás kicsit körmönfont vagy számára érthetetlenek egyes részei és ha így old meg egy hasonló feladatot, majd a tanár esetleg szóbelin (már ha van) rákérdez, hogy és ez hogy jött ki és nem tudja, akkor gyanús.

Legalább is én úgy vagyok vele, hogy amit én magam számolok ki és én magam jövök rá, hogy hogy kell megoldani azt sokkal inkább tudom, mintha valami gép kiköpi az általa javasolt megoldást, amit esetleg nem biztos hogy átlátok. Na mindegy.

A kérdés már csak az, hogy a segítséged alapján le tudja-e vezetni lépésről lépésre a feladatot.

Köszi. Onnantól egyébként már tudtam, hogyan kell csinálni, hogy x^2+x-et szalonképes formába átalakítottam, a legelemibb dolog nem jutott eszembe.

Én x helyére 1/2*(cht-1)-et helyettesítettem, így a végeredmény:

1/8*[(2x+1)*gyök((2x+1)^2 - 1) - arch(2x+1)]

Deriválással visszaellenőrizve visszakaptam, vagyis ennek (is) jónak kell lennie.
Mindjárt megnézem a te általad leírt verzióval is.

Sziasztok!
Lenne egy kérdőív, amin különböző életkorú és nemű egyének válaszolgatnak különböző kérdésre. A kiértékelés úgy vannak bontva, hogy igen-nem kimeneteket lehet táblázatba vezetni, pl. 50 megkérdezett férfiből 20, 40 megkérdezett nőből 12 jelölt be egy tulajdonságot, akkor 20 igen, 30 nem kimenet férfiaknál, 12 igen, 28 nem kimenet nőknél.
A kérdés az, hogy milyen statisztikai próbával lehetne megállapítani, hogy a különböző neműek által adott válaszok között van-e különbség, meg a különböző korúak között stb stb?
Elég rég volt már, hogy biometriából statisztikai próbákat tanultam, és totál elfelejtettem, de ha megmondjátok, hogy kb. melyik statisztikai próba lenne alkalmazható, akkor menni fog az alkalmazása.

Igen, értem ezt a módszert, de nekem a lényeg az lenne, hogy megállapítsam, hogy a két minta statisztikailag szignifikánsan eltér-e egymástól. Ehhez statisztikai próbákat kell alkalmazni, be kell lőni, hogy az első és másodfajú hiba határán hol szeretnénk lavírozni stb, csak fene emlékszik a próbákra. Talán kétmintás t próba, vagy welch-próba, de lehet nem. Most át kéne néznem az összes, vagy legalábbis igen sok próbát, hogy biztos legyek benne melyik is kell, és sajnos nincs rá kapacitásom, mert igen el vagyok havazva magam is, ebben pedig egy bölcsésznek segítenék konkrétan Ha megvan melyiket kell használnom, akkor csak azt az egyet kell újratanulnom

Sziasztok! A kérdésem a következő határozatlan integrálással kapcsolatos:

Nem is az eredménnyel van a baj, amely (3*e^(4x))/4+c lesz hanem, hogy hogyan lehet ehhez eljutni. A hatványfüggvények integrálására vonatkozó szabály [link] szerint ugyanis "n+1"-el vagyis 5-el és nem 4-el kellene osztani, bár nyilván ez rossz megoldás.
Nekem mindig 3/5 és nem 3/4 jön ki mint szorzó tényező. Tehát én így gondolnám helytelenül: INT 3*e^(4x) dx=(3*e^(5x))/5+c.

Gyakorlatilag az lenne a kérdésem, hogy a példában lévő exponenciális függvényt nem-e lehetne hatványfüggvényként integrálni. Tehát a "4"-et úgy tekinteném mintha nem az "x" mellett lenne, hanem az egész e^x kifejezés egy hatványkitevője lenne? (Hiszen hatványt úgy hatványozok, hogy a kitevőket összeszorzom). Ezt követően pedig hatványfüggvényként integrálnék
Köszönöm a segítséget előre is.

[ Szerkesztve ]

Ezt úgy hívják, helyettesítéses integrálás, e^x=t lett a változód, miközben eredetileg x volt. dx helyére be kell írnod, hogy (1/t)*dt (ami úgy jön ki, hogy x=ln(t) deriváltja dx/dt=1/t), máskülönben rossz eredményre jutsz.

Ha már matek, csak érdekességből: [link] (PDF dokumentum, kettő feladat van benne). Ha valaki tud megoldást...

'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!

Hát először is illett volna rendesen leírni a feladatot pl. így:

[link]

mert nem egyértelmű.

Másodszor elég csak az e^(4x)-et integrálni, amiből nem tudom neked hogy jön ki az a /5-ös valami, de az biztos hogy nem jó.

Keressük ugyebár azt a függvényt aminek a deriváltja az integráljel mögött található.

Az a jó hír, hogy e^x függvény deriváltja és integrálja is hasonlóképp néz ki, tehát érdemes első kanyarban lederiválni a függvényt: e^(4*x)*4 ami segít az integrálásban. Ez az eredeti fv.-től csak egy konstansszorzóban tér el, tehát elég ennek a fv.-nek venni az integrálját, mivel azt már tudjuk: e^(4x) és beszorozni az egészet 1/4-gyel. Így semmi más nem jöhet ki csak az hogy:

[link]

Amivel kevered szerintem ez az összefüggés:

[link]

Fontos hogy a kitevőben az adott példádban fv. szerepel, viszont ez a szabály pont konstanst ír elő a kitevőbe, tehát bukta.

arról ugye már nem is beszélve, hogy itt nincs az (e^x)^4 függvény szorozva e^x-szel, ezért max. úgy lehetne életképes a képlet, ha nem (e^x)^4-t, hanem (e^x)^3-t veszel, hiszen pont négyszer van szorozva egymással e^x és mivel önmagának a deriváltja...

Köszi, így már világosabb. A képlet amivel kevertem az exponenciális függvény integrálását ([link]) az a hatványfüggvény integrálása, amely csak konstanst ír a kitevőbe(n+1). Tehát akkor tulajdonképpen, ha jól értelmezem akkor a e^(kx) alakú függvények integrálásakor osztani kell k-val, mivel e^x integrálja e^x és a kitevőben ott van még egy függvény, aminek a deriváltjával szoroznánk deriváláskor, de az integrálandó függvény ezt nem írja, ezért kell osztani.

[ Szerkesztve ]

6. osztályos matek rulez
Egy tavirózsa minden nap kétszeresére nő. A harmincadik napon ellepi az egész tavat. Mennyi idő alatt borítaná be a tavat két tavirózsa?

15 nap nem?

Köszi, én is gondoltam erre, de az nem jó. Mindig kétszeresére nő és 2 rózsa van.

29 nap, mivel 1 tavirózsa a 29. napnál épp a felét borítja be a tónak.

29 nap. Gondolj bele.
Minden nap a kétszeresére nő, és a végén mind a kettő tavirózsa ugyan akkora lesz. Tehát mindkettőre egy-egy fél tó jut. Ha 30. nap lepi el az egész tavat akkor egy fél tavad egy nappal előbb, mert a 30. napra pont a kétszerese lesz, mint előtte volt.

Remélem érthető.

mod: Ba cy lus: 9mp. Kellett nekem regényt írnom...

[ Szerkesztve ]

Prodipe Pro 5 aktiv hangfalpar elado.

És ha minden nap n-szeresére nő, és úgy lepi be k nap alatt?

Elvileg az jó válasz, ha az n^k felének veszem az n alapú logaritmusát.

Ha egy tavirózsa minden nap n-szeresére nő, k nap alatt borítja be a tavat, akkor m tavirózsa hány nap alatt?

Az egész műsort lehet "modellezni" az n^x fv-nyel, n^k-nál legyen mondjuk T, amikor is belepte az egész tavat. T/m-et hol veszi fel? T/m=n^k / m. Ennek nézni kell az n alapú logaritmusát. Ezt alakítgatva végül k - ln(m)/ln(n) eredményre jutunk. A jelenlegi példára is működik természetesen: 30 - ln(2)/ln(2) = 29.

Köszi szépen mindenkinek

Most én tennék fel egy kérdést.
Azt kéne belátni, hogy szimmetrikus mátrix sajátvektorai teljes ortonormált rendszert alkotnak.

Milyen maradékot ad 15^133 osztva 45-tel?

•

Az a gyanúm, hogy 0 lesz a mardék, már csak azt kellene megmondani, hogy miért...

•

0-t.
Ha megnézed a prímtényezős felbontást, onnan kiderül:

15=3 * 5

15^133 = 3^133 * 5^133
45 = 3^2 * 5^1

15^133 osztható 45-tel, hiszen 3^131 * 5^132-szer (vagy ha úgy tetszik 5 * 15^131-szer) megvan benne.
Valójában már 15^2 osztható 45-tel (5 lesz az eredménye). Ha ezt még szorzom egész számokkal (jelen esetben 15^131-nel), ugyanúgy osztható marad.

Igen, világos, akkor nézzünk egy következőt : 3^100 / 20 ?

moduláris szorzást/osztást mennyire vágod?

pl: x (három vonal egymás felett) 2 mod (111)

[ Szerkesztve ]

•

Ez nekem kicsit bonyolultnak tűnik. Szerintem van rá sokkal egyszerűbb magyarázat is.

15=3*5 és 45=3*3*5

Tehát elég nekünk a 45-tel oszthatósághoz annyi ha 15 hatványaiban legalább 2-szer szerepel a 3-mas. A második hatványában már kétszer szerepel hiszen 3*5*3*5.

Innentől kezdve meg 2-től felfele bármely pozitív egész kitevős hatványa osztható 45-tel, mivel benne van a 3*5*3*5. Ennyi.

Ez is baromi egyszerű.

ugye oszthatóság feltétele hogy a számláló legalább 20 legyen.

Tehát a vizsgálatot 3 alaphatványainál kezdjük a 3^3-nál.

3^3 kongruens x mod 20 x=7
3^4 kongruens x mod 20 x=1
3^5 kong x mod 20 x=3
3^6 kong x mod 20 x=9
3^7 kong x mod 20 x=7
3^8 kong 1 mod 20

Tehát akkor 4k+3 alakú kitevők esetén a maradék mindig 7.

a 100 az pont 4k alakú, tehát akkor a maradék 1. Ennyi.

Mennyire? Az alapdolgokra még emlékszem talán, de rég volt már az.

Tehát elég nekünk a 45-tel oszthatósághoz annyi ha 15 hatványaiban legalább 2-szer szerepel a 3-mas.

(#1735) cocka
És én miről írtam? Valójában már 15^2 osztható 45-tel (5 lesz az eredménye). Ha ezt még szorzom egész számokkal (jelen esetben 15^131-nel), ugyanúgy osztható marad.

Leírtam általánosabban is az első részben. Ha az ember látja, hogy a prímtényezős felbontásban ugyanazok a prímek szerepelnek, és a számlálólegalább olyan kitevőkön tartalmazza azokat, mint a nevező, akkor osztható. Ezen nincs mit túlbonyolítani.

[ Szerkesztve ]

rendicsek

Egy kicsit bővebb magyarázattal lehet? Fogalmam sincs miket írkáltál ide.

miért 8-ig megy a hatvány és honna jön az a 4k+3 kitevő?

[ Szerkesztve ]

•

Hát 3^100-onról van szó, a kérdés az hogy ez 20-szal osztva mennyi maradékot ad.

Itt maradékosztályokról van szó, hiszen azok az elemek tartoznak azonos modulus mellett ugyanazon maradékosztályba, amik ugyanazt a maradékot adják. A kérdés az hogy a 3^100-on melyik maradékosztályba tartozik.

Mint látod a 3 hatványait 20-szal osztogatva a maradékok ciklikusan ismétlődnek. Ez azt jelenti, hogy neked elég megvizsgálni 3 első pár hatványát és ahol ugyanazt a maradékot kapod ami már egyszer szerepelt ott meg is állhatsz hiszen a további maradékok ugyanolyan sorrendben ismétlődni fognak a végtelenségig.

a kongruens b modulo m azt jelenti, hogy az m osztója az a-b-nek vagy a b-a-nak. Vagy úgy is lehet mondani, hogy a m-el osztva b maradékot ad.

Ugyanúgy ahogy léteznek első és magasabb fokú algebrai egyenletek, úgy léteznek lineáris és magasabb fokú algebrai kongruenciák is.

4*k+3 meg onnan jött hogy a kitevő ilyen alakú, hiszen rendre a 3, 7, 11, 15, 19 stb.. kitevős alakokra lesz a maradék 7.

Mellesleg hova kellenek ilyen feladatok?

diszkrét matematika és kódelmélet tárgy, sze, győr

Az ismétlődést látom, de még mindig nem tiszat hogy jött ki 1-nek a maradék.

A 100-at fel lehetne írni 5k alakú kitevőre is pl, vagy mit nem értek?

[ Szerkesztve ]

•

úgy, hogy 3^4 és 3^8 osztási maradéka 1. Mivel 4 szám ismétlődik a 100-at leosztod 4-gyel és megnézed mennyi a maradék. Ha 0, akkor a legelső 3^4k-on alakú szám osztási maradéka lesz a 3^100-é is, mivel a 100 is egy 4k alakú szám.

világos, köszi.

És itt 2/a. feladatban az micsoda?

•

Hát ennek a megoldása jóval bonyolultabb az előzőeknél.

A Freud-Gyarmatiban benne van hogy kell ilyeneket megoldani. Első kanyarban ellenőrízni a megoldhatóságot.

x^5 kong. 10 mod 35-öt két másik kongruenciára lehet bontani x^5 kong. 10 mod 5-re és mod 7-re.

Innentől inkább lyx:

Eddig jutottam, de hát ehhez még kell egy csomó egyéb fogalom is pl. primitív gyök, rend index stb.. ezekről volt szó?

Ez a full bonyolult matematikus agyú megoldás, biztos van egyszerűbb is csak most nem állok le agyalni rajta van más dolgom is.

Oké, azért köszi.

Sajnos órán nem voltam

•

Még mindig keresem a választ erre:

szimmetrikus mátrix sajátvektorai teljes ortonormált rendszert alkotnak.

Bár lehet ha majd továbbhaladok a jegyzetben vizsgára készülvén, akkor ott lesz. Valamiért a tanár megelőlegezte egy résznél, hogy mi ezt tudjuk, úgy gondoltam, hogy akkor talán triviális, és csak én nem látom, hogy miért van így.

Üdv!

ha valaki megmutatná nekem, hogyan kell a következő kétváltozós függvényt deriválni megköszönném. Legfőképp az érdekelne, hogy az y hogy alakul, mert nem értem.

[link]

[ Szerkesztve ]

Miért vegyem meg, ha 3x annyiért, 3x annyi idő alatt megépíthetem? ´¯`·.¸¸.·´¯`·.¸><(((º>

üdv!

egyszerű parciális deriválás. van két változód, jelen esetben x és y. ha x szerint deriválod, akkor y-t konstansnak tekinted.
részletezve:

2x^3-->6x^2
5(x^2)y-->10xy
3xy^2--->3y^2
8y^2-->0
7xy-->7y
6x-->6

y szerint deriválva x-et tekintenéd konstansnak. remélem érthető volt.

"a jövötsajnos nemlehet tudni csakhamárotvagy deakormegmár azajelen"

igen érthető volt, köszi

Miért vegyem meg, ha 3x annyiért, 3x annyi idő alatt megépíthetem? ´¯`·.¸¸.·´¯`·.¸><(((º>