Nem a feladat megoldásával van a problémám,hanem a MATLAB-ba való beírásával. Hisz már említettem,és a kérésemet is ezzel kezdtem már a tegnap. Sajnálom,ha félreértettük egymást. A MATLABba egy csomo utasítás szükséges ahhoz is hogy egy átlagos kis mátrixot be generálj,és akkor vajon mennyi szükséges egy olyan programhoz,amelyikben meg kell jelenjen 3 ajtó,melyből egyet választun és egy másik nyilik ki,...és így tovább... Van valaki aki ért is a MATLAB-hoz??? (mert én nem )

[ Szerkesztve ]

zsofycka

A MATLAB egy saját specifikus nyelvvel rendelkezik. Meglehet tanulni, lehet gyakorolni. Ez matlab programozási kérdés. Nyilván, - lévén én sem tudom készségszinten használni a matlabot, - nem tudom megírni a megfelelő scriptet hozzá. Ettől még semmi paradoxon nincs ebben. A haskellt sem szeretem, és abba is csak nehezen tudnám megírni, de ettől nem lesz valami paradoxon.

Azért paradoxon mert a valószínűség számítás és a reális emberi ész ellentmond egymásnak. Nagyon szépen levezetted valószínűség számittással,de a töbség szerint még is 50-50% az esély. Vagyis a számok ellentmondanak az emberi agy gondolatainak.
Nem a MATLABba,de lefutattam a játékot eddig 240 alkalommal. 120 alkalommal váltottam ajtót és 120 alkalommal ragaszkodtam az eredetihez.És meglepő az eredmeny:ajtóváltásnál 120 ból 84 szer nyertem,mig ragaszkodással 120 ból 50szer. Na nagyon durva kerekitéssel a váltáshoz 2/3 és a ragaszkodáshoz 1/3 mert 84/120 az nagyjából (nagyon eltúlozva,tudom,hogy pontosan nem ennyi)2/3 és ay 50/120 az úgy 1/3.

zsofycka

Nagyon szepen koszonom.

Gyors valószínűség számítási kérdésem lenne (mert atom hülye vagyok a témában )

Adott 256 változó. Minden változó 4 értéket vehet fel. Mennyi az összes variáció száma?

Elvileg 4^256-on?

(hányszor is buktam meg matek B4-ből? )

üdv, föccer

4^256=13407807929942597099574024998205846127479365820592393377723561443721764030073546976801874298166903427690031858186486050853753882811946569946433649006084096

~1,34*10^154

Ez asszem sok

üdv, föccer

[ Szerkesztve ]

Építésztechnikus. Építőmérnök.

Szerintem is annyi.

jah

vagy fullba vagy sehogy :D

Lehet hülyeség, de úgy rémlik, hogy nem 4^256, hanem 256^4-en értékről beszélünk, ami lényegesen kevesebb: 4 294 967 296.

szerk.: sőt egyre biztosabb vagyok.

[ Szerkesztve ]

pedig nem jól gondolod
gondold át kisebb számokkal

vagy fullba vagy sehogy :D

Oké, hasonló példát levezettem: hány darab kül. 1.000 jegyű szám van, ezt pont nem rég kellett, ott meg helyesen 9(10^999). Úgyhogy, igen, innen látszik, hogy nektek van igazatok, törlöm a hülyeségemet : ) Köszi!

Szerk.: nem törlöm, nem lehet, rég fórumoztam ph!-n

[ Szerkesztve ]

Térelemek részre valaki?

ez szerintem még mindig lehetetlenség tényleg nem értem. gyakorlatban lehetetlennek tartom, hogy nem ugyanakkora arányban nyer a játékos. nyilván tízezres nagyságrendű próbaszámú tesztsorozat alatt nincs értelme statisztikát készíteni.

"Ha úgy mész neki, hogy te igenis változtatni fogsz, akkor megint más a szitu, mert már 66% valséggel rosszat változtattál, ami ebben az esetben a szerencsés eset, mert amit felajánlanak már a jó lesz, vagyis ekkor 66% az esélyed hogy nyersz."

csak gondolj bele. a második körben 1 ajtó nyerő, 1 nem nyerő. hogyan lehetne valószinűbb a nyerés mint a vesztés?? az első körben tulajdonképpen nem is választasz, mert a második körre mindenképp egy nyerő és egy nem nyerő ajtód marad.

az a nem mindegy, hogy nem egy random ajtót nyitnak ki és új választás van, hanem pontosan egy olyat, amelyik nem nyer.
máshonnan megközelítve, az eredeti választásod nyerési esélye nyilván 33%. kinyitnak egy rossz ajtót, az eredeti választásod esélyét ez miért befolyásolná? akár jót akár rosszat választottál, mindig lesz még 1 ajtó, ami rossz és azt nyitják ki.

[ Szerkesztve ]

vagy fullba vagy sehogy :D

azt értem. de ettől a valószinűségek sehogyan nem adódhatnak össze. 0,5 nél magasabb valószinűséget nem bírsz kihozni ha beleszakadsz sem. ha 100 ajtó lenne és 99 szer lehetne választani és minden körben "kiesne" egy nem nyerő ajtó és a végén maradna 1 nyerő és egy nem nyerő akkor a ti gondolatmenetetek szerint ott már 99/100 lenne a valsége a nyerésnek, ami ugye nyilván ökörség.

ha nem választasz második körben más ajtót, akkor is választasz, csak ugyanazt amit elsőben.

[ Szerkesztve ]

Lenne most tőlem is egy feladat (algebra):
bizonyítani
R szokásos gyűrű nem test => R[x] polinomgyűrű nem főideálgyűrű.

Én is ugyanezt magyaráztam nekik... bár most jobban belegondolva - nem biztos hogy helytálló az a feltételezés, hogy a második döntésed független az elsőtől... nah majd holnap melóban gondolkodok rajta, az biztos hogy feltételes valség kell, gyanúsan bayes - tételes példa. Viszont abban is biztos vagyok, hogy nem 66% lesz

Ba cy lus: ez miféle egyetem/szak? Gyanúsan kolléga

Sajna ez nekem már nem megy, régen volt az algebra...

[ Szerkesztve ]

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

Lusta voltam, Wiki:

Tegyük fel, hogy most n db. ajtónk van. Az első lépésben kiválasztunk egyet, Monty pedig megmutat egy másikat, amelyik mögött kecske van. Ezután ha akarunk, válthatunk, vagy maradhatunk ugyanott. Monty ezután újabb ajtót nyit ki, majd ismét válthatunk, és így tovább, amíg végül már csak két csukott ajtó van, az, amelyiket legutóbb választottuk, és még egy. A kérdés, hogy milyen váltási stratégiát érdemes követni, hányszor és mikor érdemes váltani?

A válasz: maradjunk az első döntésünknél egészen a végéig, amikor már csak két ajtó van, és akkor váltsunk, ilyenkor a nyerés valószínűsége (n-1)/n. Bapeswara Rao és Bhaskara Rao bizonyította, hogy ez a legjobb stratégia.

Tehát nektek van igazatok, most már látom is miért (és gyorsan utána is számoltam, mert normálisan persze nincs kiszámolva wikin)

[ Szerkesztve ]

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

elte. pé köb(ök) az előadó illetve gyakvezető, ha így ismerős.

Egyébként én próbálkoztam, hogy tekintsünk egy ideált, amit mondjuk p1(x), ..., pn(x) generál (és mondjuk ezek "függetlenek", ha érted mire gondolok), és akkor tegyük fel, hogy ugyanezt az ideált generálja egyetlen q(x) is.
De ebből nagyon fura dolgok jönnek ki. Meg is osztom (nyilván valahol hibás a feltevés):
Na most a pi(x)-eket tetszőleges ri(x)-szel szorzom, összeadom (mint. a lin. kombó), és ennek egyenlőnek kell lennie valami r(x) * q(x). q(x) felírható pi(x)-ekből, itt az együtthatók (ugye ezeket is R[x]-ből vesszük) si(x).
Ebből kihozható rendezéssel, hogy ri(x)=r(x)*si(x) (i=1...n). Na most itt az a baj, hogy ebből az égvilágon semmit nem lehet belátni, mivel ri(x) tetszőleges, si(x) adott, és nekünk az r(x) kell. És akkor most feltehetjük, hogy ri(x)=1, és akkor kijön, hogy 1=r(x)*si(x), ebből már látszik, hogy r(x) és si(x) nulladfokúak szükségképpen. Azaz q(x) bármely pi(x)-nek konstansszorosa, ebből következően pi(x)-ek is egymástól csak konstansszorzóban térnek el (mondjuk Z[x]-ben 2x, illetve 3x, és egyikből nem fejezhető ki a másik, na itt ez nem biztos). Visszatérve 1=r(x)*si(x), írjuk így 1=r*si, na most nekünk r kellene, de si inverzek miért ne létezhetnének?

De mondom, lehet, hogy hibás feltevésből indultam (egyszerre generálják pi(x)-ek és egyetlen q(x) is). Ha úgy írom fel, hogy most nem q(x)-et fejezem ki pi(x)-ekből, hanem pi(x)-eket q(x)-ből (legyenek ti(x)-ek az együtthatók), abból annyi jön ki, hogy r(x)=szumma(ri(x)*ti(x)), ri(x) tetszőleges, ti(x) adott, dehát ez semmi, szorozni lehet gyűrűben is, meg összeadni is aztán.

Aztán még volt egy olyan próbálkozásom is, hogy tekintsük a (c,x) ideált, c€R. Tegyük fel, hogy ezt egyetlen q(x) generálja. Namost hogy ebből kijöjjön c, q(x)-nek szükségképp nulladfokúnak kell lennie, illetve a "külső" szorzó r(x)-nek is. Akkor írom, hogy c=r*q. q=c/r (létezhet r inverz, ezt feltehetjük). Akkor írom, hogy (x-nek is elő kell állnia) x=s*q. Ebből s=(r/c)*x. Na itt viszont itt van c-vel való leosztás, és ezt bármely c€R-re eljátszhatjuk (ami ellentmondás, hisz akkor R test). Erre egyébként most jöttem rá, lehet ez jó mégis...

Már csak az az r inverz létezés necces nekem. Mi van, ha soha nem létezik?

[ Szerkesztve ]

lásd #2318

vagy fullba vagy sehogy :D

Egy linket tudsz adni légyszi? Én régebben tanultam ezeket, de valahogy nekem mégis egyértelműnek tűnt, hogy minden "stratégia" egyenrangú-

szerk.: megvan rákerestem. leprogramzom ha bírom, már kiváncsi vagyok én cseppet el is bizonytalanodtam abban amit válltig állítottam

[ Szerkesztve ]

Nah volt kis időm, elkedtem írni rá valamit C-ben. Már nem szeretném bizonygatni, az igazamat, mer bevallom teljesen elbizonytalanodtam. Linkelem a programot és a forrást amire jutottam. 100 ajtóval dolgozik a program és 1 milló tesztet csinál. Lasabb gépen eltelik vagy fél perc mire eredmény ad. Légyszi akinek van ideje nézzen bele a forrásba is, mert 100%, hogy lehetne finomítani a dolgon (nyilván többször célszerű lefuttatni a programot is, és sajnon a C véletlenszámgenerátora sem perfekt, de most így hirtelen nem tudom miképp. Nagyon érdekes számomra ez a feladat, azért is kezdett ízgatni a dolog ennyire. Itt található a progi és a forrás: [link] alul kell a Save file to your PC-re kattintani

szerk.: a program csak az első körbe való választást kéri be, és a végén azt adja ki, hogy adott játékszámból hányszor nyer a jtékos ha az utolsó körbe is ugyanazt választja illetve ha utolsó körben a másikat

[ Szerkesztve ]

Nos ez valszeg hülyeség jobban átgondolva, szóval tekintsétek tárgytalannak. Nyilván igaz az elmélet, csak az én fejem kemény, így magam akartam rájönni az okosságra Jópofa dolgok ezek amúgy.

Cos 3Ł- cos Ł
__________
2*sin Ł*sin 2Ł

sin x*sin (x-y) + cos x * cos (x-y)=cos y

ezt a két feladatot kellene segíteni fogalmam sincs . hogy is induljak el . Ł ez az alfa .

Buszparadoxon?

Buszok Poisson - folyamat szerint, átlagosan 10 percenként járnak. Bármikor kimész a megállóba, bizonyítható hogy várhatóan 10 perccel azelőtt ment el az előző és 10 perc múlva jön a következő

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

Hint: függvénytáblázat elővesz, addíciós tételeknél kinyit
Hint2: 3alfa=alfa+2alfa

Ezzel a kettővel megoldható elég egyszerűen

[ Szerkesztve ]

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

Péköb nekem is ismerős.

Első órán rögtön felírta az e-mail címét: ppp@cs.elte.hu

Bírtam a manuszt, egy baj volt, szart se értettem az egészből, de egyébként ezt leszámítva tényleg jó előadó, annak aki érti.

[ Szerkesztve ]

óóó nekem ez már volt szerencsém gyakorlatba is kitapasztalni. a lehető legtöbbet kell várnom általában

én nem ismerem, csak Elekeshez volt szerencsém. Még a feladatgyűjteményét is megvettem.

Mókás figura volt ő is. Pálfy bácsi is poénos volt.

[ Szerkesztve ]

Véget ért a zh-időszak, vizsgákra meg még senki nem készül karácsonyig

"I love not man the less, but Nature more" // Giant TCR Adv. '16 Di2 // Fenix 7 SS // FiiO BTR3 + Truthear ZERO

Üdv mindenkinek!

Ennek a testnek kellene kiszámítani a szögeit. Nagyon nem tudom hogyan fogjak hozzá. Nem házi, apumnak kellene.

Segítséget előre is köszönöm!

U.I.: Intstrukcióknak is örülök! :>

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Elővettem vektorgeometriai ismereteim megvan a tetraéder 4 pontja, de nem tudom, hogy a súlypontját hogyan kellene kiszámítani.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

súlypontja a test közepén lesz, mivel a középpontjára szimmetrikus elég sok féle képpen

[ Szerkesztve ]

vagy fullba vagy sehogy :D

És képlettel, hogyan tudom ezt a pontot meghatározni?
Van neki 4 csúcsa és mindegyikhez tartozik 3 érték ( x,y,z ).

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

egy síkban levő 3 csúcs lapközepének meghatározód a koordinátáit (ez sztem megy oldalfelezőkkel). ez a lapközép és a 4. csúcs által meghatározott egyenesen kell lennie valahol a súlypontnak. ezt megcsinálod 2 oldalra, felírod egyenlettel a 2 egyenes metszéspontját és ki kell jönnie a súlypontnak. (ellenőrzés képpen a másik 2 oldalra is megcsinálhatod). lehet hogy vna egyszerűbb / elegánsabb megoldás is, de ez sztem egy 4jegyű fgv táblával megoldható

vagy fullba vagy sehogy :D

Köszönöm! Már találtam megoldást, de én így is ki akarom számolni.

Nem az az igazi férfi aki minden nőt meghódít, hanem aki ismeri a nagyfeszültségű földkábelek szigetelésének technikáját.

Van aki jobban ért a deriváláshoz?

Az f3(x) re lennék főleg kíváncsi(a többi megvan valszeg jó is).