Hirdetés
-
LOGOUT.hu
A ledek energiahatékonyságuk és a tömeggyártás miatti egyre alacsonyabb árukkal mind népszerűbb fényforrások. A legelterjedtebb foglalatok (pl E14, E27) mellett a sokat használt foglalatokon (pl GU 10, GU 4, MR 16) át ma már a ritkán használt, speciális foglalatok (pl R7s) számára is van ledes alternatíva. A ledes fényforrások a fogyasztók megszokásainak megfelelően formájukat tekintve is igazodnak a korábbi technológiákon alapuló fényforrásokhoz, így találunk kompatibilis ledes alternatívákat pl halogén izzóink helyére is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
Ilyesmi drivert keress, ami tud legalább 38 V-ot:
https://www.aliexpress.com/item/32832717948.html
Csak neked olyan kellene, ami 2,8 A áramra szabályoz, már ha ragaszkodsz a max. teljesítményhez. De köthetsz rá kisebb áramú drivert is, ami jobban kíméli és akkor kevésbé fog melegedni is. Hűtőborda kötelező.
A LED-driver az áramot stabilizálja pontos értékre, a feszültséget a LED korlátozza be magának, mint egy dióda. Ha már az is.
A feltüntetett 21-38 V szabályzási érték normális, a tiéd megáll mondjuk 34-35 V-on, így épp belefér. Ez persze nem véletlen, miután a soros 10 chipes LED-ek nyitófeszültségéhez van méretezve a driver.
A linket csak a példa kedvéért mutattam, de majd keress magadnak olyat, amit szeretnél.
-
Dr. Szilikát
őstag
Azt én nem tudhatom, mennyire akarod kihajtani: veszel egy 2,8 A-os drivert, LED beáll kb. 34 V-ra, az 95,4 W teljesítmény és megfelelő hűtés is kell hozzá. Ventilátoros processzorhűtő például.
Vagy megelégedsz kisebb árammal, ami még mindig rengeteg fény és esetleg hosszabb élet. Hűteni akkor is kell. De akárhogy döntesz, konkrét linket nem tudok ajánlani, nem szoktam ilyeneket rendelni.
#19380 attiati
Egy PWM-vezérelt LED, mondjuk 10 kHz kapcsolófrekvenciával, az másodpercenként 10 000 kapcsolás. Gondolod, hogy egy LED ettől behal? Teljesen érzéketlen rá. PWM-vezérelt a TV és monitorok háttérvilágítása is. Az áramgenerátoros driverek lényege pedig, hogy az áramot pontos értékre korlátozza.
A driver 230 V-os bemenete meg lényegében egy tápegység bemenete, aminél megoldható a bekapcsolási áram korlátozása. Ráadásul, amikor állandó hálózati tápot kap, még ezzel sincs gond, a távszabályzós kapcsolás meg tisztán elektronikus, ártalmatlan.
Gyakori kapcsolgatás a legolcsóbb, kapacitív előtétes lámpáknál kritikus, mert ott, ha véletlenül pont a hálózati szinusz csúcsára kapcsolsz rá, azt a kondenzátor egy jó nagy áramimpulzus formájában küldi tovább az áramkörre, amiből lehet gond. Árthat a LED-nek is, ha olyan konstrukció.
A LED élettartamát egyébként alapvetően az üzemi hőmérséklet határozza meg.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tibbike01 #19394 üzenetére
Mivel előzőleg szerepelt a témában az áramgenerátoros driver, a gyakori félreértések miatt nem árt hozzátenni, hogy a LED-szalag nem áramgenerátoros, hanem feszültséggenerátoros táplálást igényel (azaz fix feszültséget). Az pedig adott (pl. 12 V).
A LED-ek áramkorlátja itt a szalagon lévő ellenállásokkal van megoldva.
#19393 Exodion
Noha a lényegen nem változtat és még az eszközön lévő felirat is félrevezető, legfeljebb a tanulság kedvéért nem árt tudni, hogy a triac nem képes lefutóélű kikapcsolásra. Csak a szinuszhullám nullátmeneténél tud "elengedni", amikor megszűnik rajta az átfolyó áram.
Ezért a triac csak bekapcsolni képes, azaz felfutó éllel hasítani a fázist. A MOSFET viszont bármikor be-ki kapcsolható, ezért az áram lefutóélű megszakítására is képes.
Úgyhogy a lefutóélű dimmerekben nem lehet triac elvileg, aminek hátránya még a néhány tized voltos feszültségesés is, ami az árammal szorozva nagyobb hőt képez rajta, mint a MOSFET-kapcsoló minimális átmeneti ellenállásán.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz st6969 #19444 üzenetére
Amikor egy fehér LED nyitófeszültsége 3 V körül van és 4 V-on lefüstöl, azt sem szokás 12 V-on meghajtani. De ha sorosan kötsz 3 db-ot és egy ellenállást, ami megfelelően korlátozza az áramot, úgy már mehet rá 12 V is.
Ha sorosan kötsz 100 db-ot és átfolyatsz rajta megfelelő áramot, a LED-soron kialakul kb. 340 V feszültség.
Azért fogalmaztam ilyen nyakatekerten, mert ezt általában nem értik az emberek, hogy a LED-et árammal kell meghajtani, nem feszültséggel. A LED-szalagot feszültséggel kell táplálni, de azon meg ott vannak az áramkorlátozó ellenállások.
Olyan műanyag fényterelő lencséket látsz a legtöbb LCD TV-ben (amelyik nem élvilágítású), csak nem látod, mert benne van. Ezt is jól megmondtam, az biztosítja a háttérvilágítás egyenletes eloszlását. Gyakoribb egyébként a LED-sor hibája. Hiába villan, az nem jelenti, hogy jó is.
TV-szervizben rutinmunkának számít ilyen LED-sorok javítása, csak az egyenes, nem spirál.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz peter889 #19433 üzenetére
A cikkből idézve:
A fényerőszabályozást sok esetben a LED-ek váltóáramú meghajtásával oldják meg.
A LED még mindig dióda és csak egy irányban (egyenárammal) képes vezetni, működni, világítani. Dimmelést is csak az egyenáram PWM-szaggatásával oldjuk meg és a "váltóáram" szó leírásából ismerjük fel a hozzá nem értő, laikus oldalakat.
Ahol azt írják, hogy "váltakozóáram", azt írta rendes szakember.
Nagyfrekvenciásan nem is okoz gondod a vibrálás, mert azt a szem már nem is érzékeli. (Egyes vélemények szerint azért ez is gond.)
LED-lámpánál kapcsolóüzemű driver manapság jellemzően 65 kHz frekvenciája csak a hálózati transzformációt szolgálja, a LED-re már csak elsimítva jut és egyénként sem zavarna senkit 65 kHz.
A problémát a 100Hz alatti vibráló, többnyire a hálózati 50Hz-en villódzó LED fényforrások okozzák.
Izzólámpánál az 50 Hz szinusz mindkét félperiódusa munkát végez, az már 100 hullám másodpercenként és ezt a vékonyabb izzószálak képesek követni valamennyire, de a hőtehetetlenség miatt az sem bántó az embernek általában.
LED-lámpában az 50 Hz egyenirányítás után 100 Hz hullámzó DC-t képez, amit optimális esetben kondenzátor simít el. De mivel ilyen alacsonyabb frekvencia elsimításához, az adott áramon relatív nagyobb kapacitás szükséges, az már nem minden lámpában fér el, illetve spórolhatnak is vele, aminek a fényben 100 Hz pulzálás lesz az eredménye, kisebb vagy nagyobb mértékben. 50 Hz vibrálás nincs ilyen lámpáknál, más meg nem is lehet.
A magasabb frekvencián vibráló LED-ek általában fényerőszabályozható típusok. Ezekkel nincs is gond, mert általában minőségi termékek.
A hálózati fázishasító dimmerrel működni képes lámpák egyrészt figyelik a hasítás (fázisszög) mértékét és annak függvényében szabályozzák a LED-áramot, a 100 Hz hullámzást pedig csak megfelelő kondenzátorral képesek szűrni azok is. Magas (?) frekvencia pedig egyáltalán nem jut a LED-re ezeknél.
A 12 V-os dimmerek világában van a 10-20 kHz körüli PWM kapcsolófrekvencia egyébként, ami a LED-szalagra ténylegesen jut és leszabályozva rövid csúcsokat képez, ami járhat enyhébb vibráló hatással.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz svi_system #19450 üzenetére
Mivel 63-75 V szabályzási tartomány van megadva, ez épp a sorosan 20 chipes fehér LED-ekhez, panelokhoz, sorokhoz illeszkedik, amelyek 300 mA meghajtást igényelnek.
Több változata lehet, mint például:
https://www.google.com/images?q=LED+2B20C
2B: párhuzamosan 2 ág.
20C: sorosan 20 db chip. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz peter889 #19463 üzenetére
Azt mondod, hogy butaság mobillal vibrálást ellenőrizni ?
Nem, csak a cikk visszásságaira próbáltam rávilágítani, hogy pl. szakmai szemmel ilyeneket olvasni néha fájó, miközben egy laikus azt hiheti, hogy mekkora okos ember írta. Nyilván az sem lenne probléma, hogy valaki nem ért hozzá, hiszen ez egy szakterület, bár elektronikailag egyszerű dolgok, de sok esetben még azok sem látják át mélyebben, akiknek pedig illene.
Kereskedőnek nem is kell mélyebbre látni az áramkörökben, de akkor ne is terjesszen butaságokat, kérje szakember tanácsát a cikkéhez stb. Főleg, ha már kiteszi nyilvánosan a netre.
Azt a részét nyugodtan lehet terjeszteni, hogy kamerázzatok emberek, ez egy jó kis trükk a vibrálás leleplezésére, ami valóban problémák forrása lehet. Azon túl, hogy fárasztó vagy talán ártalmas is, bizonyos esetekben a stroboszkóphatás miatt egy forgógép is állónak tűnhet miatta, vagy lassan forgónak. Az meg még ártalmasabb, balesetveszélyes is lehet.
De itt a gyakorlatban a 100 Hz pulzálás problémájára célszerű kiélezni a dolgot, aminek oka kettős: spórolás a vibrálást elsimító pufferkondenzátor kapacitásával, ami ráadásul méretnövelő is, azaz nem minden kis lámpában fér el.
A vibrálást elsimítani igyekszik még az áramgenerátoros táplálások különböző megoldása is (hiszen lényege, hogy a LED-áramot stabilizálni igyekszik), de az sem képes teljesen kiváltani a puffert, egyszerűen a hálózati szinusz nullátmenete miatt, ahol logikusan "semmi" nincs.
Kamerázásnak meg annyi a trükkje, hogy annak is van egy letapogatási vagy leképezési frekvenciája, meg van ez a 100 Hz-es "dolog" is.
A kettő egymással interferenciába kerül, ennek következménye válik láthatóvá.
Sajnos a LED-lámpák a 100 Hz vibrálása viszont sokkal kellemetlenebb, mint mondjuk egy 100 Hz-es régi monitor vagy TV képe, hiszen utóbbi már kifejezetten kellemes, nyugodt benyomást keltett. De az egy pásztázó letapogatás, ahol a foszfor tehetetlensége is jobban érvényesült. Ez meg egyben / egyszerre villog az egész és nem mindegy a hullámvölgyek mélysége / szünete sem, ami pufferfüggő is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz attiati #19475 üzenetére
Azonos konstrukció, egyforma alkatrészekkel egyformán viselkedik, esetleg a puffer elhasználódása vagy gyárilag módosított értéke okozhat eltérést.
Kit, mennyire zavar a vibrálás, ez már egyéni dolog is. Ha tényleg bántja az ember szemét, akkor nyilván lépni kell / ajánlatos a megoldás irányába.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz attiati #19482 üzenetére
Hacsak nem jelzik külön, alapból a klasszikus izzólámpa hőjének, illetve áramának elviselésére vonatkozik a lámpatest tűrőképessége (foglalat + test komplett). Ebből az áram nem is annyira kritikus, mert a foglalat, illetve vezeték általában többet is elvisel.
Hőtermelésben gyakorlatilag egyenlőségjelet teszünk 10W izzó és 10W LED között és így tovább. Hatásfokjellegű szőrszálhasogatásokkal nem törődve, úgy fogjuk fel, hogy ennyit vesz fel a hálózatból és ennyit fűt el.
Az már mondjuk érdekesebb, hogy az adott teljesítmény képez valamennyi hőfokot, az adott feltételek közepette, de míg ugyanazt az izzólámpa jól tűri, talán még élvezi is, a LED-lámpa annál kevésbé.
Főleg zárt lámpatesteknél tud felszaladni a hőmérséklet, ami az élettartamot rövidítheti, úgyhogy ezt nem árt tekintetbe venni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz attiati #19484 üzenetére
Nem látszik magyarázata, attól eltekintve, hogy 2017-es PDF doksi még 10 W-osként definiálja, míg 2018 vagy későbbiben valahogy "leminősítették" 5,5 W terhelhetőségűre, ugyanazon lámpatestet.
Nem csak a 3-ágú változatnál jártak el így, mindenesetre a Philips oldalakon utóbbi adat szerepel már, azaz 5,5 W. Ha jól vontam le, néhány oldal megnézése alapján.
Itt meg csak a példa kedvéért egy random GU10 LED-lámpa, korrekt adatlapon szerepel az üzemi hőmérséklet is:
"A foglalat hőmérséklete, maximum (névleges) 78 °C"
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz migabi24 #19526 üzenetére
Vannak például 12 V-os dugasztápok, modem tartozék stb.
1 A terhelhetőségű példány már 12 W értelemszerűen, amit beköthetsz kívülről, vagy hozzáértő szét is bonthatja a műanyag tokot és a belső panel, mint kis tápegység, beépíthető bármibe.
Megfelelő szigeteléssel természetesen, ha mondjuk fémlámpa stb.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #19528 üzenetére
Azt én sem állítom, hogy nem érdemes kicsit feljebb méretezni a tápegységet, bár amelyik szalag elvileg 12 W, gyakorlatban inkább kevesebb. De mire írod az 1,2 A-t?
Ha 1 A feltételezett áramot vesz fel a szalag, akkor annyit vesz fel, nem többet.
Más kérdés, hogy a hálózatból mondjuk 15 W-ot vesz fel az adapter és a különbözetet elfűti. De amikor ilyen dugasztápokra ráírják hogy pl. 12 V / 1A, ez nyilván a kimeneti paraméter, ami érdekes, az adott esetben.
20 % hatásfok mennyiben kritikus és fontos paraméter ilyen esetben, ami miatt egyáltalán említésre szorul?
Csak azért, mert elképzelem magam, hogy fogok egy 12 V-os dugasztápot, rákötök egy LED-szalagot, de én még az életben soha nem foglalkoztam azzal, hogy vajon mennyi lehet a tápegység hatásfoka.
Azzal igen, hogy a szalag által 12 V-ról felvett áramot esetleg megmérjem, ami a leginkább lényeg, határesetben.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #19530 üzenetére
De most hogy jön ez ide? A kimenethez méretezzük a terhelést.
Amit a tápegység elfűt, az mit befolyásol, jelen esetben?
Milyen 1,2 A irányról beszéltél?
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #19532 üzenetére
Az 1,2A az, amit a konnektor felől felvesz.
Persze ez nem így van...Ha nem így van, akkor minek írod le egyáltalán az első sort, ha úgyis totál értelmetlen?
A tápegység kb 20% veszteséggel dolgozik, tehát 1,2A az irány.
Logikailag ennek sincs semmi értelme. Nyilván érdemes mindig feljebb méretezni, de nem azért, mert 20 % a táp vesztesége.
Ha eleve úgy írod, hogy 1 A-os szalaghoz, legyen valami becsült nagyobb terhelhetőségű tápegység, az úgy rendben van.
De azért legyen 1,2 A, mert 20 % a táp vesztesége, ennek így semmi értelme. Nincs köze egymáshoz a kettőnek.
Egyébként sem így kellene értelmezni, hiszen a példabeli esetben a kimenő 12 W rész lenne egyenlő a 80 %-kal és 20 % megy el hőként a tápon.
Tehát akkor 15 W lenne az a bizonyos elméleti 100 %, amit felvesz a tápegység. De ezzel legfeljebb annyit tehetünk, hogy mondjuk van nekünk a lomtárban többféle dugasztáp és elkezdjük próbálgatni, hogy melyik melegszik jobban, melyik kevésbé.
De amúgy az alapkérdéshez semmi köze, ezért nem is értem, miért ilyenkor kapásból ezzel érvelni, illetve mintha a topikban korábban is láttam volna ilyen "érdekes" megközelítéséket, azért is tettem szóvá.
Mert itt mintha kvázi engem akartál volna kiigazítani, amit lehet bármikor, de akkor viszont már nem állnak meg ilyen szakmailag és logikailag "furcsa" fogalmazások.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #19532 üzenetére
Persze ez nem így van, mert az 12V-on 1,2A, ami 14,4W. A konnektor felől 14,4/230=0,063A.
Nem. Előbb ezen még át is siklottam.
12 V-on 1 A a példabeli esetben és 15 W a "konnektor felől", amit már megindokoltam. Nincs az a bizonyos 1,2 A, amit te valami rejtélyes okból elképzelsz, ez nem így működik.
Ha 1 A áramot vesz fel a példabeli szalag a tápegységből, akkor hogyan venne fel 1,2 A áramot? Itt valami nagyon félrement.
#19533 migabi24
a led izzón már gondolkodtam, mert abba is van minitáp, csak nem tudom azokhoz 12V vagy 24V ledszalag passzolna.
Semmiképp sem, mert az áramgenerátoros táplálás, annak is különböző fajtái is értékei, teljesen más műfaj, illetve nyilván nem izzólámpa, hanem LED-lámpa.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DanielK #19546 üzenetére
Ezek a LED-ek nagyon érzékenyek, mikroamperektől is már parázsló fényt ad, vagy legalábbis szokás így mondani, noha nyilván nem parázslik, mint a parázsfénylámpa (gázkisüléses glimmlámpa), pláne nem izzik, mint az izzólámpa.
Pl. a kezemen keresztül átvezető áramtól is már világít gyengén, ha bekötöm magam a konnektorba, persze több 100 kohm nagyságú ellenálláson keresztül, ami az áramot mikroamperekre korlátozza és én már nem érzem, de egy fehér LED nem is csak parázslik, de halványan világít, már ennyitől is.
Úgyhogy fogyasztás (villanyóra / mérő) szempontjából ez "nem létező" dolognak tekintendő, nincs. Elhasználódás szempontjából sincs, 1200 évig nagyjából.
Ha senkit nem zavar, akkor úgy jó, ahogy van. Vagy néha segíthet rajta a dugó megfordítása, azaz fázis-nulla csere, ami a szivárgó áramok útját, impedanciát egyes esetekben módosíthatja.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz bazsimano #19551 üzenetére
Áramgenerátoros driver, ami stabilan 300 mA áramot generál, 36-63 V tartományban. Ennyi a lényege.
Többféle LED-konfigurációt ki tud szolgálni, ami 12-18 db soros fehér chipnek felel meg és 300 mA áramot igényel. 63/18 azaz 3,5 V max. chipfeszültséggel kalkulál, ami a gyakorlatban lehet mondjuk 3,3-3,4 V ebben a kategóriában.
Miután kisebb mértékben befolyásolja a hőmérséklet és gyári szórás, ezt úgy kell elképzelni, hogy a LED önmagának határolja be a rajta eső feszültséget, azaz rugalmasan változik.
Ha kiderülne, hogy neked egy 12S LED van, akkor 12 x 3,5 = 42 V-os driver is elegendő lenne, de 300 mA szigorúan. Igaz, kisebb áram hosszabb életet biztosíthat a LED-ek számára, gyengébb fény mellett természetesen.
Egyébként is a LED szokott gyakrabban meghibásodni, biztosan rossz a driver?
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz bazsimano #19559 üzenetére
Az csak a lámpatest, de ha igaz, hogy 18 W-os COB LED tartozik hozzá (ami jelen esetben 18 db integrált chip), akkor szükséges a megadott 63 V max.
18 x 3 = 54 V lenne az alsó igény. De ezt csak az érdekesség kedvéért írom, ha kapsz az eredetinek megfelelő drivert, azzal is nyilván ugyanott vagy.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #19573 üzenetére
Áramgenerátoros meghajtásnál az áramot másképp kell értelmezni, nem terhelhetőségként. Mint pl:
30-56V 250 mA
Az elméleti ideális áramgenerátor egyforma áramot akar fenntartani bármilyen terhelésen, legyen az rövidzár vagy végtelen ellenállás, noha utóbbi a gyakorlatban nyilván képtelenség, mert ahhoz végtelen feszültség kellene.
Úgyhogy állandó áram fenntartása csak engedményekkel lehetséges, például a fenti 250 mA áramra stabilizál és 30-56 V között képes ezt biztosítani. Ebből akár ohmos terhelésre is ki lehetne számolni, hogy milyen értékek jönnek ki, de a LED nem lineáris terhelés, hanem feszültséghatároló tulajdonsága van.
Pl. egy fehér chip 250 mA áram hatására behatárol mondjuk 3,3 V-on, akkor egy soros 16 tagú COB LED-en 52,8 V-nál áll meg nagyjából.
Biztonsági tartalékkal 16 x 3,5 = 56 V-ra képes driver illik hozzá.
Alsó követelmény 16 x 3 = 48 V lenne.
De a fenti driver 10 x 3 = 30 V, azaz 10 tagú LED-et is ki tud szolgálni.Az előzményben keresett driver 12-18 soros chipre van, 36-63 V tartományával. Amelyik max. 56 V-os driver, nem tud kiszolgálni 18S LED konfigurációt.
Ha viszont valaki 300 mA helyett 250-est köt rá, csak annyi történik, hogy utóbbi kevesebb áramot tol rá, amivel meghosszabbítja az életét, valamennyi fényerőcsökkenés mellett, ami egyébként lehet, hogy nem is olyan vészes.
A LED-ek feszültséghatároló képessége eközben nem sokat változik, példa kedvéért 3,3-ról 3,2 áll be talán.
Ld. diódák áram-feszültség karakterisztikája.
Természetesen van lehetőség egy LED-panel bemérésére (nyitófeszültség) vagy akár a chipek száma is lehet látható benne, felirat is lehet rajta.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Dr. Szilikát #19575 üzenetére
Még az egyértelműsítés kedvéért: mivel az adott esetben 56 V x 0,25 A = 14 W a maximális teljesítmény, végeredményben ez a terhelhetőség felső határa, azaz inkább a feszültség függvényében értelmezhető.
A 12 V fix feszültségű LED-tápok értelemszerűen a feszültséggenerátoros kategória (feszültséget stabilizál), itt az áram a terhelés függvénye.
LED-szalagon az ellenállások képezik az áramkorlátot / kiegyenlítést, ha nem is olyan stabilan és pontosan, mint egy elektronikus szabályzó, ráadásul még veszteséget is képez. Gyakorlatilag 1 db LED-et úgy helyettesít, hogy csak fűt, de nem világít.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #19577 üzenetére
Ez kész, semmit nem fogtál fel... Elektronika alapjai, áramgenerátoros és feszültséggenerátoros táplálási mód? Nyilvánvalóan azt sem tudod, miről beszélek, de ha nem vagy szakmabeli, akkor milyen alapon magyarázol?
Van valami közöd egyáltalán elektronikához, áramkörök tervezéséhez?
Nem érted, hogy az áramgenerátoros driver figyeli az áram nagyságát és mindig úgy szabályoz, hogy ha 250 mA-os, akkor pont 250 mA-re áll be? Ideális esetben még rövidzárban is 250 mA-re korlátozna. Nem ad le 300 mA-t sehogy.
Ezt sem láttad, világosan leírtam:
Amelyik max. 56 V-os driver, nem tud kiszolgálni 18S LED konfigurációt.
56 V max. driver nem alkalmas a 18 darabos LED kihajtására egyáltalán. Kb. 3,3 V nyitófeszültséggel számolva:
18 x 3,3 = 59,4 V-ra állna be üzem közben nagyjából, azaz ennyit igényelne.
De én nem arról beszéltem. Ha feltételezzük, hogy 18-as LED-ről van szó, ahhoz olyan driver kellene, ami 54-63 V között képes szabályozni 300 mA áramra. Írtam már ezt is.
Ezt lehet helyettesíteni olyan driverrel is, ami 54-63 V között képes szabályozni, de 250 mA áramra áll be. Semmi különös nem történik azon kívül, hogy a driver kevesebb áramot szabályoz rá a LED-re, amitől az tovább fog élni.
Mégis, mit képzelsz, TV-szervizemben hogyan tudom / szoktam megoldani, hogy egy LED háttérvilágítás tovább éljen, mint a gyártó azt megtervezte neked (korlátozott életre).
Valami elképesztő, hogy olyan akar nekem magyarázni, aki fel sem fogta, hogy miket írtam. Kérdezz nyugodtan, ha nem értesz valamit, szívesen segítek, csak ne vond kétségbe a szavam, mert ez szakmailag vicc kategória, amit te vizionálsz, az elfüstölésről is.
Nem azért füstölt el, az egy külön történet, ilyet én nyilván megjavítom egyébként is, de el vagy tévedve nagyon...
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #19577 üzenetére
Az áramgenerátoros "világban" fordítva kell értelmezni: ha te egy 250 mA-es drivert lecserélsz 300 mA-esre, az 300 mA áramot igyekszik rákényszeríteni a LED-re, amivel nyilván kárt is okozhat, ha nem ahhoz való.
De ezt persze csak akkor tudja megtenni, ha van hozzá feszültségtartaléka is, hiszen annak változásával állítja be az áramot.
Mivel a max. 56 V driver biztosítani sem képes egy 18S LED teljes nyitását, emiatt ki sem tudna alakulni kártékony áram.
De ha max. 63 V / 300mA drivert veszel, az már ki tud alakítani 300 mA áramot, amivel tönkre is tehetne egy 250 mA terhelhetőségű LED-et.
Sajnos engem gyakran megtaláltak már 20 év fórumozás alatt olyan villanyszerelők (is), akik a maguk feszültséggenerátoros bezárt világában nem is értik az áramgenerátoros táplálást, ami pedig nem is elektronikai, hanem általános elektromos tanulmányok alapja a fizikában.
Másik a diódák nemlineráris viselkedése (áram-feszültség karakterisztikája), amit szintén nem értenek, az egyszerű ohmos / lineáris világhoz képest.
Emiatt látható azután rengeteg butaság (félművelt okoskodás) LED-kereskedők oldalain is.
Fórumot tekintve legnagyobb probléma sajnos, amikor ilyenek veszik el az ember kedvét a szakmai fórumozástól, több évtizednyi tudás és tapasztalatok megosztásától, amikor olyan gúnyos megnyilvánulásokat kell eltűrni, amiből egyébként sugárzik az alultájékozottság, finoman fogalmazva.
De ha nekem nem hiszel, kérdezz majd itt:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/friss.html
Meglátjuk, ki nevet a végén...
#19579 bazsimano
Kínából szoktam rendelni, de alapvetően maradnék inkább az elméleti információk megosztásánál, amúgy sem vagyok villanyszerelő, nem ilyen téren szoktam mozogni. Hamarabb megjavítom, mint járjak utána...
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #19582 üzenetére
Tehát nem bírsz leszakadni erről a "terhelhetőségről", amit már több oldalról megvilágítottam, hogy áramgenerátoros driver esetén miként értelmezhető. Nem mersz átjönni a másik topikba sem, hogy felvilágosítsanak, mások is. Nem mered oda áthozni az "értelmes" kis vigyori jeleket sem.
Tudod egyáltalán, profik hogyan oldják meg a driver és a LED-ek kímélését, élettartamának növelését? Belenyúl az ember a driver áramkörébe, megkeresi a soros áramfigyelő ellenállást, lecseréli nagyobbra. Nagyobb feszültségesés --> hamarabb korlátoz a vezérlő IC, azaz kisebb áramra szabályoz a driver.
A megoldásból fakad, hogy egy nagyobb teljesítményre méretezett egységet (trafó, diódák stb.) végül csak kisebb teljesítményre / hőterhelésre veszünk igénybe, aminek életnövelő kilátásait nem kell részletezni.
Értelemszerűen a LED is kisebb áramot kap, ami bár kisebb fényerő, de attól még lehet a célra tökéletesen alkalmas.
TV-háttérvilágítások élettartamot növelő módosítása is hasonló elvet követ, bár ott lehetnek még egyéb trükkök is, amit egyedileg kell megoldani.
Tehát mindezekből egy tanulékony ember, aki tiszteletben tartja mások tudását is, már régen levonhatta: ha egy 300 mA-es driverre kötünk soros chipeket, 3,3 V üzemi nyitófeszültséggel (S: serial / soros):
10 S --> 33 V --> 9,9 W
18 S --> 59,4 V --> 17,8 WRáakasztunk egy 250 mA áramot generáló divert (legyen 3,2 V üzemi, vagy megnézed a jelleggörbén a pontos értéket vagy leméred):
10 S --> 32V --> 8,25 W
18 S --> 57,6 V ---> 14,4 W...teljesítmény áll elő. Ebben nyilvánul meg az áramgenerátoros driver terhelése, hiszen ennyit kell átvinni a hálózatból a LED-ekre. A példában természetesen olyan drivert alkalmaztunk, ami képes a kíván feszültségtartományt is biztosítani, meg ugyebár eleve erről ismerjük fel az áramgenerátoros drivert:
Fix áram, változó feszültség (azaz tartomány szerepel rajta).
Kérdezz még, segítek...
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #19586 üzenetére
Fordítva ülsz a lovon. Először is egy fórumon szakmai oldalról, szakmai / fizikai érvekkel kellene operálni, nem tereléssel, kifogások keresésével. Egyszerű alapfogalmakat mutattam be csak, amit bizonyára a villanyszerelőknek is tanítanak.
Fizikaóra --> elektromosság --> egyszerű áramkör alapjai.
Kicsit tovább fejlődve: feszültséggenerátoros / áramgenerátoros táplálás elve.
Neked ezzel van problémád?Másrészt a fórumozás alapvetően anonim műfaj, senkit sem kényszeríthetsz a személyének felfedésére, csak azért, mert elbuktál egy szakmai vitát. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy te valami buborékban élsz? Erre a fórumra nem írhatok Japánból, vagy mi?
Csak szomszédok egymás közt? Ne viccelj...
-
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #19592 üzenetére
Szavad ne feledd, te elméleted szerint egy 350 mA "terhelhetőségű" driver akkor még jobb lenne, nem?
Maradjunk továbbra is egy példabeli 18-as konfignál és a szemléltetés kedvéért legyen 3,4 V-ra emelkedő nyitófeszültség:
18 x 3,4 = 61,2 V
61,2 x 0,35 = 21,42 W2B18C
(2 brach 18 chip)
18 W
...és kinyírtad.Az ember, akit a számok hidegen hagynak?
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Donki Hóte #19596 üzenetére
Ezeket írtad:
Szerintem meg a kérdező eredeti meghajtója (ami 63 V-ot és 0,3 A-t tudott) elfüstölt a terhelés hatására, akkor egy olyan driver, ami 56 V-ot és 0,25 A-t tud leadni, az nagy valószínűséggel méghamarabb el fog füstölni, mint az eredeti.
Ha az eredeti lámpádban 18 W-os a LED fényforrás, akkor ez a 250 mA lehet, hogy kevés lesz, ez a driver is elfüstölhetLeírtam röviden is:
56 V max. driver nem alkalmas a 18 darabos LED kihajtására egyáltalán. Kb. 3,3 V nyitófeszültséggel számolva.
Leírtam hosszabban is. Nem értetted meg sehogy, erről már nem én tehetek. "Le fog füstölni", az meg simán butaság. Hol van az előírva, melyik szakmai fórumon, hogy nyilvánvaló butaságokat szó nélkül kell hagyni?
Hidd el, én sem értem a hozzád hasonlókat, hogy amikor valaki lát egy szakmai szöveget, amit ő nem ért, akkor nem önmagában keresi a hibát (vagy csak kérdezne inkább), hanem a másikon kezd gúnyolódni, bamba szmájlikkal vigyorogva a másik képébe.
Miért gondolod, hogy másnak el kell tűrni ilyen megalázó viselkedést, sok évtizednyi elektronikai tapasztalattal a háta mögött?
Miért van az, hogy más akár meg is köszöni privátban, hogy sokat tanult a válaszaimból, te meg csak a szemtelenkedésre vagy képes? Kicsit furcsa, de nem is újdonság ez a mentalitás, sajnos.
-
Dr. Szilikát
őstag
Ez az sajnos, ami az én tapasztalatom, hogy esetleg nem bírom tolerálni már az elején, odaszólok, na onnan kezdve én vagyok az állat. Végén még ráadásul engem tiltanak ki, csak mert valaki más provokált a butaságaival.
Csak ezért próbáltam türtőztetni magam, de attól még áll, hogy ilyenek veszik el az ember kedvét a szakmai fórumozástól, általában. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz thesound #19633 üzenetére
DIP LED-eket lehet kapni esetleg vezetékkel szerelve is:
https://www.aliexpress.com/wholesale?SearchText=12V+pre+wired+led
Ami lényeges, a zsugorcsőben rejlik egy ellenállás, ami lehetővé teszi a 12 V táplálást, illetve beállítja kb. 20 mA áramra, ami ezeknél a max. terhelhetőség. Azaz, ha fogsz 12 V / 1A dugasztápot, arra nagyjából 50 db-ot "drótozhatsz" rá, párhuzamosan. Polaritásra figyelni kell, egy irányba világít csak.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz thesound #19635 üzenetére
Igen, az lényegében egyszerű PWM-dimmer, ami a betápot megszaggatja valami 10-20 kHz frekvencián (nem látható vibrálás), ezáltal csökken a fényerő:
Részletkérdés, csak pillanatra nem figyeltem oda, de rendesen egy szóba írva (prewired) még inkább szignifikáns a találati lista:
https://www.aliexpress.com/wholesale?SearchText=12V+prewired+led
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tibbike01 #19646 üzenetére
Ezt úgy kell elképzelni, hogy a közös pozitív elvén működnek ezek a típusú szalagok, míg a negatív polaritást (ami viszont az elektronika közös viszonyítási pontja: GND / test / illetve általában a védőfölddel is közösített pont) a vezérlés kapcsolgatja rá:
Ez azért alakult így, mert az N-csatornás MOSFET-ek, illetve NPN tranzisztorok az olcsóbb, gyakoribb példányok, ami a negatív ágba való.
Tehát "manuálisan" a negatívot arra kötöd, amelyikre szeretnéd, a vezérlés helyett. Ha az összes színt aktiválod, ki lehet próbálni, de abból nem keveredik ki tökéletes fehér (mint ahogy az elmélet mondaná), mivel ahhoz nem ideálisak az összetevők / arányok.
A rajzon nem szerepel a WW ág természetesen, mivel csak ezt találtam.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mityu_76 #19649 üzenetére
LED-hiba okoz ilyet általában, nem bírja az áramot. A hibás darab(ok) megkeresése és cseréje útján javítható. Akkor is, ha szemre úgy véled, hogy mindegyik villan, az nem mérvadó.
TV-szervizben rutinmunkának számít a hasonló, más kérdés, hogy valaki tud vagy akar vele foglalkozni, hogy milyen arányú a kár, mennyire károsodtak azok is, ami most még világít, de már rövidült az élete, a túlmelegedés / alultervezés miatt.
Valószínűleg a 15 ohmos ellenállás állítja be LED-áramot, rutinosabbak azt is korrigálják, a LED-ek kímélése érdekében.
Nem beszélek félre, ilyen az SMD kódolási rendszer: 15 és 0 db 0 = 15 ohm.
151 = 15 és 1 db 0 = 150 ohm lenne. -
Dr. Szilikát
őstag
válasz Szakbarbár #19658 üzenetére
Csak annyit fűznék hozzá a tisztánlátás kedvéért, mivel a webshop is kicsit mintha kavarná a fogalmakat, hogy ott lényegében egy dimmerről van szó, amit vezetékkel bekötsz az áramkörbe és van benne RF-vevőegység is.
Ahhoz választottál kétféle távszabályzót (RF-adót), egyik kisebb, másik nagyobb, de mindkettőre betanítható (memorizálható) a vevő.
Sőt, még egy adó is képes lenne vezérelni több vevőt párhuzamosan, ha úgy tanítják be, eszerint (az oldal szerint).
Még egy plusz, hogy a vevőegységhez köthetsz vezetékes kapcsolókat is, ha jól látom abból is lehet több párhuzamosan, mivel nyomógombos elven működik, mint a lépcsőházi kapcsolók is (azaz visszaugró típus kell hozzá).
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Exodion #19666 üzenetére
Mivel PWM-szaggatás elvén működik a dimmelés, ezt a jelalakot nem minden multiméter képes rendesen átlagolni, emiatt ugrálhatnak is a számok összevissza.
Szalagod 24 V-os, melyen 7 darabos szakaszok vannak sorosan egy áramkorlátozó ellenállással kiegészítve.
Névlegesen 3 V nyitófeszültség 7 x 3 = 21V és még 3 V esik az ellenálláson, noha a gyakorlatban nem pontosan így alakul.
Ezek a hetes egységek egymástól függetlenül, párhuzamosan kapnak 24 V-ot, tehát ilyen értelemben nincs közük egymáshoz. Egy hetes ág megszakad, többi attól még világíthatna zavartalanul.
Ha egy hetes tagon belül egy LED zárlatossá válik, marad 6 db és mivel ezek 2,8 V körül már nyitnak (sőt halvány fénnyel már lejjebb is), legyen 6 x 2,8 = 16,8 V-ra már világíthat.
Többi esetében legyen mondjuk 7 x 2,8 = 19,6 V kellene ahhoz hogy világítani kezdjen.
Tehát levonjuk a következtetést, hogy túl kevés tápfeszültség esetén a LED-ek kialudhatnak, de pont egy hibás ágon mégis világíthat, mert annak kevesebb feszültség is elegendő.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Exodion #19669 üzenetére
Olyat látott már a világ nem egyszer, amikor a 3 fázisú bekötésen variálnak, vétenek egy kis hibát a szerelők, ami miatt rövidebb-hosszabb időre 230 V feletti feszültség juthat a fogyasztókra vagy egy részükre, amitől azok tönkremennek.
De ettől függetlenül is lehet hibás a tápegység. Ha egyszer 24 V-os, akkor annak 24 V-ot kellene leadni a kimenetén, vagyis még a dimmer előtt.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz ekrisztian #19678 üzenetére
1,2 A-os drivert látni az Aliexpressen, de olyan kellene, ami feszültségben is megfelelő.
Pontosabban meg kell vizsgálni a LED-konfigurációt, de ha soros 12 chipes elrendezésről van szó, annak kihajtásához kellene kb. 40-44 V.
Mivel áramgenerátoros táplálásról van szó, itt az áramot stabilizálja a driver, azaz esetedben 1,2 A áramra igyekszik beállni, ennek érdekében a feszültséget változtatja, aminek szintje a LED nyitófeszültségétől függ.
Ezért kell tudni a drivernek a lehetséges maximumot, ami lehet 50 V is, nem gond, mert úgyis leszabályoz, sőt egy 50 X 1,2 driver értelemszerűen 60 W terhelhetőségű, amiből (teljesítményből) nem is árt valamennyi többlet.
Bár ezt sokan nem értik, de ismét hangsúlyoznám, ha példa kedvéért 1 A-os drivert találnál, az csak 1 A áramot igyekezne ráküldeni a LED-re, ami nyilván annyival kíméletesebb (élettartamot növelő) lenne, de a szükséges nyitófeszültség majdnem ugyanannyi lenne, ez a diódák nemlineáris áram-feszültség karakterisztikájából következik.
Egyik dolog, hogy szerintem legegyszerűbb az ilyet megjavítani, már akinek.
Másik dolog, hogy ezt nagyon sokan benézik, mivel a LED általában hajlamosabb elpusztulni és olyankor csak hiszik, hogy hibás a driver.
Harmadik, hogy az elektronikai kontextust pontosan meg kell vizsgálni és annak ismeretében dönteni a beszerzésről, ha mégis driver kellene.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz ekrisztian #19680 üzenetére
TV-szervizt üzemeltetek, de a fórumozás nekem csak anonim hobbi, azaz elméleti infók átadása.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #19781 üzenetére
Nyilván nem örül a nagyobb hőmérsékletnek, de bírnia kell.
Nem teljesen világos itt az előzmény alapján, 60 W-os tápegység jobban melegszik szerinted 20 W terheléssel, mint mondjuk 50 W-on?
Igen. A tápegység kis terhelésen rosszabb hatásfokkal üzemel.
De attól még nem melegszik jobban. Arról nem beszélve, hogy 33% terhelésről volt szó:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz migabi24 #19810 üzenetére
Olyanra én azért nem gondolok, mert ezek pontosan 12 V-ra stabilizált tápegységek (legalábbis a 12 V-os szalaghoz való példányok), azaz mindegy ilyen szempontból.
A szalag nagyobb feszültségtől melegedne jobban, de akkor a fénye is erősebb (lenne, de az már káros is lehet az élettartamra). Más kérdés, hogy a szalag hosszán is esik némi feszültség, a tápegység csak a saját kimenetét figyeli és stabilizálja értelemszerűen. Vagy vannak állítható kimenetű tápegységek is, amivel a szalag elején kicsit emelhető a feszültség (pl. 13 V-ba még nem hal bele), így több marad a végére.
A PWM-dimmer még egy külön műfaj, ami a 12 V szaggatásával működik:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz migabi24 #19813 üzenetére
Ha a tápegység kettős szigetelésű (azaz hálózati dugója nem védővezetős), megpróbálhatod a kimeneti (DC) negatív pontot leföldelni, a teszt kedvéért.
Vagy földeléses tápegységet alkalmazni, aminél a védővezetőt eleve összekötik a DC negatív ponttal.
Alapvetően egy kettős szigetelésű készüléket nem szabad földelni, miután a szabványalkotó ezt a megoldást biztonságosabbnak tekinti, mint a földeléses rendszert. Utóbbit azon készülékeknél alkalmazzák, aminek korrekt kettős szigetelése nem kivitelezhető (fűtőszál stb.) tehát itt a védővezetőt csak jobb híján alkalmazzák, miután van egy elvi aggály, hogy netán azon keresztül máshonnan visszatérő feszültség gondot okozhatna egy hibátlan gép érintésekor is.
De azért erre elég kicsi az esély, nem véletlenül használjuk a mindennapokban a földelt rendszerű készülékeket is. Pláne ma már FI-relé / EPH is besegíthet ilyen bajok kivédésében.
Vízvezetékre, radiátor stb. nem szabad kötni (pl. esetedben a negatív pontot), mert hiba esetén feszültséget küldhetnél a csőrendszerre. Noha tesztként érdekes lehetne (megszűnik-e ettől a zavar), de határozottan tiltott ilyet tenni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz ssgt1981 #19818 üzenetére
Ha nincs rajta apró kapcsoló sehol, akkor úgy szokták megoldani, hogy az alkonyatérzékelés mindig aktív. Ha netán szürkületnél még nem kapcsolna be, de szükségünk van rá, a fali kapcsoló ki-be és beindul, ezután addig világít, míg mozgást érzékel, plusz a késleltetési idő.
A beépített érzékelő általában a fehér lámpabura alatt egy fotoellenállás, ami "kifelé" néz, a külső fény irányába:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Revolit #19823 üzenetére
A vége hiányozni elvileg. Ezek egyedileg címzett LED-ek és egy adatvezeték halad végig a szalagon, de mivel nincs mindegyik LED-nek egyedi azonosítója (ami képtelenség is lenne), csak azt tudják csinálni, hogy az első LED megkapja az adatcsomagot, leválasztja belőle a saját részét, majd így módosítva tovább küldi a következő LED-nek (akkor már a 2. LED "képzeli" magát elsőnek), az is lehasítja az adatot és így tovább.
Tehát a betáplálási ponttól kezdve lesz 1-2-3 stb. azonosítva, ha levágod a végét, akkor ott semmi nem lesz, lemarad. Más szoftver szükséges, ha másképp akarod vezérelni. Illetve a szoftvert kell átállítani a LED-ek számához, hogy "tudjon róla".
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz macilaci78 #19835 üzenetére
Egyik sem így működik, miután kapcsolóüzemű tápegységekről beszélünk, áramgenerátoros módban.
Ezekben a 230 V AC először is egyenirányításra kerül, pufferelésre, majd a DC feszültséget egy IC, illetve MOSFET 40-70 kHz kapcsolófrekvencián küldi a kis trafóra (nagyobb frekvencián kisebb trafóval lehet átvinni adott teljesítményt). A kapcsolófrekvenciát ember nem hallja. A kis ferritmagos trafó után történik ismét az egyenirányítás.
A bemeneti szűrőtekercs rezeghet esetleg hallható frekvencián, vagy a pufferkondi kiszáradása is okozhat problémát, de az nem új eszköznél jelentkezhet.
Létezik még az "elektronikus transzformátor" fogalma, ami pufferelés nélkül működik:
https://www.google.com/images?q=electronic+transformer
De igazság szerint a kérdés megválaszolásához több információ lenne szükséges. Vagy közeli vizsgálat.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Készenléti állapotról van szó gondolom, amikor a tápegység (LED-driver) terheletlen.
Ilyen előfordul a kapcsolóüzemű tápegységeknél, hogy terheletlenül némi zaj jelentkezik, ami sok esetben "csak" kellemetlen, de nem hibaforrás, főleg új készüléknél. Azaz nem elhasználódás hozta ki belőle több év alatt, mert az is más.
Lehet, hogy kicserélteted és a másik is ilyen lesz. Tehát ez egyéni dolog is, meg az is tény, hogy ebben a szakmában sem lehet 100 % biztosat mondani. Azaz meglepetések mindig előfordulhatnak.
-
Dr. Szilikát
őstag
Nem nagyon szokott csökkenni, ami már gyárilag ilyen.
Vannak készülékek, amikor több éves elhasználódás után jelentkeznek hangok, az viszont gyakran hibára utaló és egy ponton vége is lehet teljesen. Mármint attól még lehet javítható, ha megéri és van hozzá anyag is.
#19866 Centurion534
Az sem mellékes, mi van még beiktatva, dimmer stb., mindenesetre tápegységeknél késleltetett indulás lehetséges, a bemeneti 230 V megjelenéséhez képest, de "utóvillanás" nem jellemző.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz greenface #19887 üzenetére
A led villog a távirányítón...
Ez általában jónak mutatja az elemet, bár azt nem bizonyítja 100 %-ban, hogy az eszköz bocsát ki jelet és az megfelelő is, azaz nincs valami frekvenciaeltérése stb.
Egyébként a terhelt feszültség számít, olyan is volt már, hogy kivéve 12 V, de rákapcsolva túlzottan leesik a feszültség, mert már annyira megnőtt az elem belső ellenállása. De akkor már a LED se nagyon villog. Csak a példa kedvéért, nekem most 12,2 V egy régóta használt elem, ha rányomom a gombot 11,6 V-ra esik és így rendesen működik, akár még jövő ilyenkor is, a tapasztalatok szerint.
De ez megint csak ilyen időtöltő okoskodás volt részemről így távolról, mivel ilyen problémákat közelről lehet / kell alaposan kivizsgálni.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz AssAssynn #19903 üzenetére
Maga a villogás a LED-re ártalmatlan, az elektronikára is. Az átlagos fényerő csökkentése lehet esetleg kímélő, tehát amikor a programban több a sötét időtartam, mint a világos.
De ezek a karácsonyi világítások nincsenek olyan erősen kihajtva, hogy túl sokat számítana.
Új hozzászólás Aktív témák
HÁZIREND, kérem megszívlelni.
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Autós topik
- Kínai és egyéb olcsó órák topikja
- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Azonnali VGA-s kérdések órája
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Akciókamerák
- Dolce Gusto
- Synology NAS
- NFL és amerikai futball topik - Spoiler veszély!
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen