- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Graphics: Hello Moto! - Kipróbáltam a Motorola Moto G55 5G-t. (videó is)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- shadowkidhu: SFF Itthoni labor
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- sziku69: Szólánc.
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
Új hozzászólás Aktív témák
-
boeing707
csendes tag
A pontos helye:
47 14 15 N
21 28 50 E
1930-ban építették ki, egyszerű fűves pályával. A háború után a Szovjet Légierő vette használatba, mint harcászati repülőteret.
1951-ben a Szolnok-i Kilián György repülő műszaki főiskola (pf. 5453) kiképző százada települt itt IL-10-es csata repülőgépekkel.
1955-től a Szovjet 59/36 légihadsereg és a Magyar Légierő használta tartalék repülőtérként.
1991-ig használta a Szovjet Légierő, mint harcászati reptér.
Jelenleg időszaki mezőgazdasági reptér. -
Manópapa
csendes tag
válasz
boeing707
#1487
üzenetére
Nem kötekedés miatt írtam, szakmai ártalom, hogy bántja a fülemet, bocsánat
Gázturbinás hajtóművel "szárazföldi patkányként" csak elméleti szinten foglalkoztunk, mivel sem személy, sem tehergépjárművek esetén nem jó a hatásfoka (nem beszélve a balesetveszélyről)
De minden tiszteletem azoké, akik ilyen "Pegazusokat" nyergeltek
Sajnos nekem ebből a műfajból csak egy Góbé jutott, azt is csak egy alkalommal sikerült vezetni (a második csörlőzés után kaptam meg a botkormányt), szerencsére jött egy termik, ami felvitt 700 méterre, de azt az élményt, ahogyan kitágul a horizont, és a föld, a földi gondokkal együtt távolodik, nem felejtem el amíg élek.
Majd a következő életemben talán... -
PeppErKorN
tag
válasz
buldog-bódog
#1482
üzenetére
A Vega teljesítmény-erősítő, illetve keverő klisztronjának folyadékos a hőszabályzó rendszere. Kommersz, hígítatlan fagyállóval feltöltve 2db tartályban. Itt, a 38. képen is látható egy olyan klisztron, amelyiknek van folyadékos csatlakozója.
A csőtápvonal rendszert általánosságban mindenhol szárított levegővel töltötték fel. Jól illeszkedő tömítések esetében ennek nem jelentős a levegő igénye. -
Manópapa
csendes tag
válasz
boeing707
#1483
üzenetére
Kis szerkezettan következik, és kis helyesbítés, (nem kötekedés csak egyes járt érte egykor, ugyanúgy mintha a forgatónyomaték helyett tekerőnyomatékot írt a kedves osztálytárs)
Robbanómotorról akkor beszélünk, ha egy motor öngyilkos merénylet, terrortámadás vagy egyéb okok következtében darabjaira hullik.
Helyesen: Belső égésű motor.
De hívhatjuk kettős energiaátalakító szerkezetnek is (bár ez már elég tudományos) ugyanis:
1. Kémiai energiát alakít hőenergiává
2. Hőenergiát alakít mozgási energiává (aminek kb 30%-a jut ki a hajtott kerekre
Itt még nagyon tudományosan meg lehetne jegyezni hogy alternáló mozgást is alakít forgó mozgássá (jellemzően _nem_ Wankel motor esetén, mert ott az epitrochoid házban lévő bolygódugyattyú eleve forgó mozgást végez - ezért gyakorlatilag nincs is holtpontja -) -
#1483
boeing707
csendes tag
buldog-bódog
#1482
boeing707
csendes tag
válasz
buldog-bódog
#1482
üzenetére
Tökéletesen igazad van az indítást illetően. A működési leírás korrekt.
Csak!! miért van a képeken villamos motorokkal meghajtott kompresszor?
Az általam ismert összes sürített levegővel indított robbanó motor az indítás után, az általa közvetlenül meghajtott kompresszor segítségével töltötte fel a sürített levegős tartályát, még a MIG-15-ösön is, habár ez nem robbanó motoros, de a starter sürített levegőt igényelt, s ez biztosította a következő indítás levegő szükszégletét. Ha nem sikerült, s pár próbálkozás után kiürült a tartály, akkor jött a külső segítség.
Ezért én elsődlegesen az adó rendszer valamilyen nagyfogyasztású berendezésének szükségletét látom biztosítani, de lehet, hogy az IGAZSÁG a kisnyomású oldalon van.
A képeken látható tartályok térfogata nem egy, hanem több tíz motor indítását is biztosították volna, mert a T-34 indító levegős tartályának űrtartalma 15 liter volt, igaz 150 kg/ cm négyzet nyomással.
Ez esetleg alátámasztja az általad felvetett léghűtés szükségességét.
Viszont az 504 képein látható un. léghűtő hőcserélők száma és mérete, amelyek az antenna tornyok alatt a föld felszínen láthatók, nagyon nagy hőcserélő kapacitást biztosítottak. -
#1482
buldog-bódog
csendes tag
boeing707
#1481
buldog-bódog
csendes tag
válasz
boeing707
#1481
üzenetére
Szia, egyről beszélünk, de kicsit másképpen, a levegőt, és vizet illetően.
Az igazat megvallva, ilyen magas frekvenciatartományban, én csak léghűtésű berendezéssel találkoztam.Az ott rendszeresített dieselgépek levegős indítása, csak felvetés volt: adott (pl.) egy nyolchengeres előkamrás, négyütemű hajómotor (ezt alkalmazták ivánék). Dekompresszorkarral kiiktatsz hat hengert, azaz, a szelepeket kitámasztod, hogy nem mozognak, nyitva vannak. Az első két hengerbe, (ez direkt így van kialakítva) sűrített levegőt préselsz, ami könnyen (ellenállás nélkül) megforgatja a főtengelyen keresztül a motort. Ha ez kellően "energikus" volt, akkor a dekomprimálókar visszaeresztésével, a szelepek működésbe léptek, és, ha szerencséd volt, a motor indult.
Egyébként a T-34-sek is így indúltak (legalább is, az elsők), valamint a 8U (8K) hordozói.
-d- -
#1481
boeing707
csendes tag
buldog-bódog
#1474
boeing707
csendes tag
válasz
buldog-bódog
#1474
üzenetére
Kicsit "utána" bányászva, szép magyaros kifejezés, a sürített levegő nem az indításhoz kellett, hanem a nagyfrekis tápvezetékek vákum értékét kellett biztosítani, amit nem hagyományos vákum szivattyúkkal, hanem sürített levegős vákum szivattyukkal oldottak meg. Ha a tápvonalak túlnyomást igényeletek, akkor is jól jött a levegő nyomás.
A hűtő víz az adó fejek hűtéséhez kellett, valamint a különböző áramátalakítók és frekvencia váltók hűtését is biztosította.
De erről biztosan bővebbet fognak írni a szakemberek.
A kompresszorok hűtése is vízzel történt, így kerek a történet -
boeing707
csendes tag
válasz
Manópapa
#1472
üzenetére
Sajnos a BARSZ rendszer felett már a 80-as évek végén eljárt az idő. Működtetésük olyan lenne, mint az ősrégi GS-35-ős Hoffer traktort neveznénk be a szántási versenybe a John Deer traktorral szemben. Történelem, csak a működésési rendszerét érdemes kutatni!!
Az összes többi rendszer ugyanúgy műszakilag O-ra írható, mert ma már teljesen más alapokon működik a kommunikáció. Csak nekünk, a "régmúlt" műszaki megoldásait kutató megszállottak számára jelent érdekességet. Ezek a rendszerek többé nem indíthatók újra, mert sem indító sem fogadó végpont állomások nincsenek, s ebben a rendszerben már nem is lesznek. -
boeing707
csendes tag
Az infóm személyes, januárban voltam ott, de azóta természetesen sok minden változhatott. Ami még szerintem fontos, ne magyar rendszámú gépjárművel jelenjetek meg a helyszínen, mert arra nagyon harapnak az ukrán rendőrök. Ha van rajta H betű azért, ha nincs azért. Nem ilyen messze a Magyar határtól, hanem sokal közelebb, pl. a Vereckei hágónál már "utaznak" a magyar rendszámra, s pl. a hágónál "előretólt határőrizeti pont" alkalmazásával belekötnek az élő fába is. De ez sajnos a mi "árpádsávos" zászlós "különítményeinknek" köszönhetjük, mert ők teljesen mást akartak ott, mi Ti!!!
-
big.laci
csendes tag
na csoki
hallottam egy helyről itt Magyarországon valahol a hegyekben, ami állítólag egy elhagyott német katonai objektum volt.
Állítólag még mindig alá van aknázva, többen is meghaltak már ott.
a pletykák szerint nagyon sok katonai holmi van ott érintetlenül
ha valaki tud bármi infót erről a helyről, az légyszives közölje velem
e-mail:big.laci@freemail.hu -
#1474
buldog-bódog
csendes tag
boeing707
#1468
buldog-bódog
csendes tag
válasz
boeing707
#1468
üzenetére
A nagy mennyiségű sűrített levegőre két okból lehetett szükség:
- a bunkerban túlnyomást kellett alkalmazni. Ez más munkereknél is így van.
- elképzelhető, hogy a dieselgépek indítása is ezzel történt. (egykori cégem 135 kW-s generátorának motorját sűrített levegő indította. Ez kb 3x indítást bírt ki. Ha nem sikerült, és nem volt hálózat sem, akkor jött a kézi pumpa. :-))) )
- és az is elképzelhető, hogy a tápvonalak (csőtápvonal) is túlnyomásosak voltak.
- a víz véleményem szerint, a kompresszorok hűtésére kellett, mivel ezek jóval nagyobb hőt fejlesztenek, mint egy diesel.
-d- -
hadsz
tag
válasz
boeing707
#1468
üzenetére
A 301-es mostani képeit nézegetve elfog a sárga irigység, hogy vajon nálunk miért nem maradt meg legalább az ottani állapot. Mert azt most már a vak is látja, hogy a VH kivonulása után az objektumok legalább olyan állapotban kerültek átadásra, mint a 301-es.
Akárhányszor járok az 504-nél,ugyanezt kérdezem magamtól.Nem hiszem,ha az átadáskori állapotában - esetleg még egy kicsit kipofozva - lehetne ma idegenforgalmi látványosságként működtetni,ne lenne rá érdeklődés.
-
Manópapa
csendes tag
válasz
boeing707
#1468
üzenetére
A 301-es mostani képeit nézegetve elfog a sárga irigység, hogy vajon nálunk miért nem maradt meg legalább az ottani állapot.
Ezt a kérdést felesleges is feltenni, egy olyan országban, ahol az élethez és a megmaradáshoz már nem elég a bátorság, hanem vakmerőnek is kell lenni
Egyébként a feleségem, Ági szintén el volt képedve a Wollenbergi képeken (hívtam fordítani egy két képhez) meg is jegyezte hogy olyan állapotban van a bázis, hogy akár be is lehetne üzemelni.
Persze, mondom, de mivel a lánc többi tagja kiesett, nincs értelme beüzemelni.
- Bár ha jobban belegondolok és aktuálisan kinevezzük egy parancsnoki alegységnek - vagyis végpontnak -, akkor a három forgatható torony akár működhetne úgy is, hogy a három - a képeken látható - mobil-egységgel kommunikáljon - adott esetben.
Aztán ezekről a képekről beugrott még a Csernobil melletti Duga.
Hogy miért? Mert a fáma úgy szól, hogy üzemen kívüli, de őrzőtt objektum.
Mivel őrzött, ezért nincs rálátásunk a belső állapotára, de nem zárható ki hogy adott utasítás esetén akár azonnal beüzemelhető lenne. (Ne legyen rá szükség)
Végül tehát elmondhatjuk hogy megfejtettük a Hajagi tornyok funkcionalitását, felépítésének miértjét.
Köszönet érte mindenkinek! -
hadsz
tag
válasz
boeing707
#1469
üzenetére
Köszönöm!
Megkérdezhetem,hogy honnan van az infó?
Annyit tudok,hogy Áprilisban több bicajoscsapat túrázott a bázison és környékén a környékbeli településekről,akkor már híre hamva nem volt őrségnek.Remélhetően ez még a jövő hétvégén is így lesz!
A bázis egyébként nagyjából hasonló állapotban van mint a Hajag. -
boeing707
csendes tag
válasz
Manópapa
#1458
üzenetére
Úgy érzem, hogy az általad megtalált cseh oldal képei a kérdések 95 %-ra választ adnak.
A BARSZ rendszer a VSZ országaiból a SZU felé négy tengelyből állt:
1-301-202-204-205-101 és tovább,
2-303-202-201-203-102 és tovább,
3-504-501-502-1003-109 és tovább,
4-601-602-603-104 és tovább.
Az 1 és 2 tengelyek a Nyugati, a 3 és 4 tengelyek pedig a Déli HSCS felügyelete alatt állt.
Az előbbiek írányító központja a 101-es alatt, mellett, fölött, közelében, stb. található, az utóbbi kettőé pedig a 109-es alatt, mellett, fölött, közelében, stb. volt. A tengelyek indító és vezérlő állomásai, sorrendben: 301, 203, 504, 601. Az összes többi állomás csak átjátszó, erősítő, összekötő feladatot végzett.
Vagyis a 301, 203, 504, 601 állomások teljesen hasonló kialakításúak úgy a felszín felett, mint alatt.
Valamilyen műszaki ok miatt az indító és vezérlő állomások berendezései rendkívül nagy mennyiségű hűtővizet és sürített levegőt igényeltek. A 301-es mostani képeit nézegetve elfog a sárga irigység, hogy vajon nálunk miért nem maradt meg legalább az ottani állapot. Mert azt most már a vak is látja, hogy a VH kivonulása után az objektumok legalább olyan állapotban kerültek átadásra, mint a 301-es. Ezek szerint vagy a MN vagy a brazil fémgyűjtők szorgos munkájának eredménye a mai állapot.
Az 504-es mai képein még látszanak a hűtővíz hőcserélő berendezései a föld felett, legalább is a fele. Valamint felfedezhetők a sűrített levegő tartályok és a kompresszorok és a generátorok beton talpazatai.
Tehát semmi sincs ok nélkül, a négy indító és vezérlő állomás azért más mint az összes többi, mert ezek voltak a kiindulási pontok, és ezekhez lehetett csatlakoztatni a frontok mozgó adóit is,
A fő antennák mindegyik állomáson az adott tengely következő átjátszó állomása felé néztek fix-en, míg a többi antenna csak abban az esetben játszott, ha a front megindult volna. -
benemano
csendes tag
Köszönöm a megerősítést, akkor nem kutatok tovább régi Wollenberg fotók után, csak azért fogtam neki a tipusterv tisztázásának, mert felmerült több lehetőség is itt (pl, hogy kényszerből ilyenek a pénzhiány miatt, vagy a szerkezet súlya miatt), de egyiket sem tartottam igazán meggyőző érvnek.
Egy szó, mint száz a szerkezet miértjét tisztáztuk, mi a véleményed a "harmadik torony" elméletemről ?
-
benemano
csendes tag
válasz
tazman75
#1462
üzenetére
Pl. elképzelhető, hogy két torony -két irány, a harmadik torony egy csak háború esetén használatos közeli vezetési pontra mutatna (mint nálunk Nagytevel), a harmadik torony pedig nézhetett az akkori ellenség, Ausztria felé, ahol szintén mobil BARS lett volna az ellenállomás.
-
hadsz
tag
válasz
Manópapa
#1458
üzenetére
Üdv!
A 109-es BARS állomáson Ukrajnában az utolsó csavarig ugyanolyan tornyok /4 db / állnak egy 750m magas hegyen mint a Hajagon,igaz kb 5-10m-rel magasabbak.Alattuk szintén ott van a két szintes bunker.Jövő hétvégén - ha minden a terveink szerint alakul - megyünk megnézni.
Emellett szintén Ukrajnában a Polonina Runa hegyen található félkész objektumnál is ugyanezek a könnyűszerkezetes tornyok állnak.Ott kettő van és mindössze kb 10m-magasak lehetnek.
Belorussziában /101-es/ szintén ugyanezek a tornyok /4 db/ alatta a bunker.
Egyértelműen szabványelemekről van szó. -
tazman75
csendes tag
válasz
benemano
#1461
üzenetére
Van ezzel kapcsolatban némi furcsaság.
Ha megnézed a 402-est, mintha 4 torony lett volna, de csak 2 áll belőle.
A GE-n egyértelműek az árnyékok. A másik kettőnek látszik az alapja.
Ami kérdés felvetült bennem, 3 irány az általában 3 torony. Itt 4 volt és a középső sokkal magasabb, mint ami még áll és valószínűleg az elbontottaknál is.
Miért volt ott egy negyedik torony, ami, az árnyék alapján csaknem 2 szer olyan magas mint a másik? -
-
benemano
csendes tag
válasz
Manópapa
#1458
üzenetére
Próbálok képet keresni róla, már nem láthatóak mert a tornyokat az antennákkal együtt leszerelték. Valószínűleg ezért nem szerepelnek már azokon a képeken, amiket már a múzeum időszakban csináltak.
Egyébként a múzeum logójában is ilyen szerkezetű torony van, nem véletlenül, ezt egy fotóból illesztették be:
-
#1457
benemano
csendes tag
buldog-bódog
#1456
benemano
csendes tag
válasz
buldog-bódog
#1456
üzenetére
A BARS rendszerrel kapcsolatban nekem is van néhány megjegyezni valóm:
Hadsz (1027):
"A Herend melletti PDRZ bunker /nem a Hajag/ egy földalatti kábellel volt összekötve a DHDSCS vezetési pontjával Nagytevelnél"Ugye háború esetén Nagytevel lett volna a központ, tehát pl. ide települhetett volna a mobil BARS. Tekintve, hogy Hajagon volt a (feltételezhetően egyetlen) forgatható torony, valamint ez volt a legközelebbi BARS objektum, innen indulhatott volna a mobil BAGET (ami a garázs fedezékben „várt”) és a vezetési pontot kötötte volna be a hálózatba.
Ha ugyanitt második BAGET is települ, ez teremthet összeköttetést a nyugati fronton települt másik BAGET állomással.
manopapa (1447) :
"Talán védhető lenne ez az elmélet (minthogy a tudomány világában minden esetben) ha találnánk ismétlődést valahol (akár az egykori SZU területén) ahol ilyen "könnyűszerkezetes" BARS tornyok vannak."Pontosan ilyen szerkezetű tornyok voltak a keletnémet Wollenberg bázison is, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy típustervről van szó, Hajag nem az egyetlen ilyen szerkezetű torony.
Lehet, hogy ilyen egyszerű dolog a lebontott harmadik torony „titka” ?
-
#1456
buldog-bódog
csendes tag
buldog-bódog
#1455
buldog-bódog
csendes tag
válasz
buldog-bódog
#1455
üzenetére
>> "Elásva" a fontossága miatt volt. <<
Kisebb a sebezhetősége, a támadhatósága, harci cselekedetek idején.
Nem polgári, és béke célokra készültek. :-))))
-
#1455
buldog-bódog
csendes tag
tazman75
#1454
buldog-bódog
csendes tag
válasz
tazman75
#1454
üzenetére
Ha megnézed, kis hazánkban csak ez az egy volt a Dunántúlon. A többi az ország keleti felében. l.: a határ, a Duna vonala.
"Elásva" a fontossága miatt volt.
Az, amit én még megnéznék a környékén, sőtt, ebben biztos is vagyok, hogy innen több irányban is volt (lehetett) vezetékes (földalatti kábel) összeköttetés a vezetésipontokkal. Lehet, hogy az is ide tartozott, amit HADSZ talált, illetve a nyomvonalat, mert a bantuk már kiásták a kábelt. -
#1454
tazman75
csendes tag
buldog-bódog
#1453
tazman75
csendes tag
válasz
buldog-bódog
#1453
üzenetére
Ebben igazat adok.
De még mindig nem értem, hogy a BARS hálózatban-amit láttam- szinte ez az egy van a föld alatt. Ez nekem kissé "büdös".
Természetesen lehet, hogy csak én sejtek mindenhol összeesküvést. -
#1453
buldog-bódog
csendes tag
tazman75
#1452
buldog-bódog
csendes tag
válasz
tazman75
#1452
üzenetére
Szerintem, a toronyszerkezeti felépítése, a "szél ellenállás" miatt lehetett. Ez a felépítmény sokkal kisebb felületű, mint egy teli, tégla torony. És azt is figyelembe kell venni, hogy az akkori hadvezetés a Duna vonalával számolt, ami annyit jelentett, hogy a Dunántúl az első lépcső =>> minden tekintetben!!
A berendezések, pont emiatt kerültek a föld alá. A tornyokat, ha sérültek, mobillal pótolni lehet, és itt sokkal kisebb a "törmelék", könyebben telepíthető. Valószínű, hogyha nem is béke időben, de HKSZ idején biztosan le is voltak, vagy lettek volna "zsírozva" valamelyik közeli titkos bázison.
A kitolható antenna azért nem jó ötlet, mert nem tudni mikor jön a csapás, és egy sérült antenna pótlása, javítása harci körülmények között bonyolultabb, mint a mobil csere.
Ahogy, a képeket nézegetem, ezekben az antenna alatti aknákban, a tápvonalak csatlakoztatására lehetőség is volt.
És még egy: az üzemeltető személyzet védelme, fontos volt, mivel a berendezés kezelése, karbantartása, nemcsak "kioktatott" kategória volt. Az antenna pótlás, meg a "veszteség" kategória, sajnos. -> lásd nagyon első hozzászólások valamelyike:
Ahol a bunkerekből, a felszinre kiküldött felderítő személyek, akik megfertőződtek, eleve halálra voltak ítélve, mert vissza sem térhettek. Az elkülönítőnek csak kifelé volt bejárata. -
tazman75
csendes tag
válasz
Manópapa
#1447
üzenetére
Ehhez egy rövid hozzáfűznivalóm van: Ennyi erővel készíthettek volna kiemelhető antennákat is, amik adott időnként, kiemelkedtek volna a föld alól.
A ruszkik tudtak nagyzolni ilyen téren.
Még mindíg nem értem, miért kellett ezt (MO-n ezt , és csak ezt) a föld alá építeni?
Pláne, a többitől eltérő toronyszerkezettel. -
boeing707
csendes tag
válasz
Manópapa
#1447
üzenetére
Mindennek oka van!!!
Nem tudom, miért, de hasonló néhány dologról a véleményünk.
Ami a HM megbízást illeti, felejtsd el, mert a magyaroknak a BARSZ-hoz annyi közük volt, mint a ..........
Az 501-es masszív felépítménye azt mutatja számomra, hogy a telepítés helye hosszú időre stabilnak tünt. Hogy nem így lett? Hát voltak ennél nagyobb változások is.
A tornyokat nem ajándékba kaptuk a SZU-ból, mert azokhoz semmi közünk nem volt. Csak annyi, mint Kádár elvtárs "közvetlen" telefon kagylójához, amin csak hallgató rész volt, de a mikrofon rész hiányzott.
A statikus kérdéshez nem tudok hozzá szólni, mert nagyon messze van tőlem. Ami viszont a Gránitokat illeti, legalább is a Császár-iakat, jelenleg azt tudom kijelenteni, hogy azok 99%-ban az orosz tervgazdálkodás "áldozatai".
Volt egy terv, amit megvalósítottak. Ez a terv minden Grántra vonatkozott, s ha nem kellett keresztül "szellőztetni" a Gránit-ot, akkor is jött a vonaton a teljes anyag. Szó sem lehetett Rába mixerről, mert az nem oda tartozott.
A Gránitok építésénél a szabvány elemeket használták, míg a Metrónál un. "tübbinges" elemek szerepelnek. Ezek sokkal nagyobb nyomást bírnak ki.
A Net-en mgnézheted a Lengyel, Cseh és NDK-ban lévő hasonló objektumok képeit, ugyanazon elemekből építették ott is.
A Császár-i objektumról a közeli jövőben szándékozunk egy könyvet megjelentetni, ami az ott települt egység működését és feladatát írná le. Eddig nagyon sok feltárást végeztünk, természetesen kerültük a publicitást, több éve, s bátran kimerem jelenteni, hogy az ottani Gránitok hátsó ajtajai nem vezetnek sehová. A mögöttük feltárt aknák a légcsere rendszer porkiválasztói voltak. De erről teljes terjedelmében majd a könyvben.
Berobbantás nyomait sajnos nem találtunk, nagyon örülnénk, ha ilyen "dolgot" találnánk.
Ami a figyelmeztetéseket illeti, már jött néhány, de nem a "lezárt" ajtókat illetően. -
Manópapa
csendes tag
válasz
boeing707
#1448
üzenetére
Igazad van, de a kiindulópont csak az lehet amit _még_ látunk, és amit ezzel kapcsolatban _már_ tudunk.
Nekem pl mint egykori építő-műszakisnak a BARS (és sok más is) még létezés szintjén sem volt ismert mielőtt betévedtem ide.
Viszont pont a látottak alapján tudunk feltevéseket analizálni, és a tisztelt topic-társak tudását, véleményét összeadva a működésükre következtetni.
A kiindulópont mindig maga az objektum (ezt látjuk)
Persze klassz lenne, ha valaki beállítana ide az egykori építési tervek és üzemeltetési utasítások beszkennelt másolataival, de erre kevés esélyt látok.
Az is lehet hogy még csak nem is a HM-nél kellene keresgélni, hanem pl a brit kémelhárítás szerverén. Gyanítom hogy többet tudnak az egykori katonai rendszerekről mint mi magunk
Ez viszont bűncselekmény, így maradnak találgatások, a tudásmorzsák, és a várakozás.
Előbb vagy utóbb minden titkosítás lejár, persze a végtelenségig lehet hosszabbítani az érvényben tartását. -
boeing707
csendes tag
Úgy érzem, hogy a BARSZ tornyainak műszaki megoldásaival egy kicsivel többet foglalkozunk, mint amit megérdemelne.
Mert: mire szolgáltak ezek a tornyok a rajtuk lévő antennákkal?
Adatátvitelre. De!!! Hogyan jutott el a tornyok alatt lévő adó/vevő berendezésekhez a jel és honnan? Valamint milyen módon? Hogyan volt biztosítva és milyen megoldással az érintett hírközpontok felé és -től a jelek továbbítása a BARSZ rendszeren belül. Melyik egység vagy egységek voltak "bekötve" a hálózatba? A Dunántúlon települt szovjet egységek milyen módon kapcsolódtak az 504-eshez?
Úgy érzem, hogy a kihalt objektumok teljesebb megismeréséhez, ezekre a kérdésekre is választ illene kapni, vagy legalább is megpróbálni. Csak az objektumok "fényképezése" szerintem a Topic szinvonalát már meghaladta, a Fórum résztvevőinek hozzáértése megengedi az ilyen kérdésekre adandó válaszok keresését. A Topic-on fellelhető összes fénykép megtekintése után, az az érzés alakult ki bennem, hogy az adott objektumról készített további képek csak az "állag" romlást rögzítené, s sok esetben csak a "brazil" fémgyűjtők tevékenységét tudnánk kommentálni. Viszont ez az út nem ad választ a kérdéseinkre.
Remélem, hogy még nagyon sok, eddig feltáratlan objektum képeit fogják a tagtársak, néha saját testi épségüket is kockára téve, a Topic olvasói elé tárni, s lesz miről véleményt cserélni
Természetesen ez nem csak a BARSZ vonatkozásában kívánatos, hanem az összes itt felvetett téma esetében is.
Lehet, hogy sokat kérek, de kérni még a mai válságos időkben is lehet.
Ez a személyes véleményem, várom a tagtársak kívánság listáit is. -
Manópapa
csendes tag
válasz
boeing707
#1445
üzenetére
Igazad van, teljesen kézenfekvőnek tűnik, mégis kihagytam azt a feltevést, hogy ezek szabványos építőelemek is lehettek, kifejezetten BARS tornyok gyors irányba állításához és problémamentes beüzemeléséhez.
Talán védhető lenne ez az elmélet (minthogy a tudomány világában minden esetben) ha találnánk ismétlődést valahol (akár az egykori SZU területén) ahol ilyen "könnyűszerkezetes" BARS tornyok vannak.
Lehetett ez orosz szabvány is, de lehetett egy sima HM megbízás. Mindenesetre fura, hogy kiterjedt bunkerrendszer húzódik alatta, de arra már nem veszik a fáradtságot, hogy a tornyokat is felépítsék téglából, pedig a helyszín nem extrém, az építőanyag-szállítás egyszerűen kivitelezhető.
Aztán lehet még prózaibb ok: adott mennyiségű építőanyagot szántak az objektumra, de azt beépítették a bunkerrendszerbe, vasanyag beszerzésre viszont volt még engedély, így fogták a bélyegzőt, és indultak a nyergessel csőért
- Bár a HM-et talán nem korlátozták anyagbeszerzés terén . -
Még egy ötletem van: nagyon számított az elkészítés ideje, és ajándékba kaptuk a SZU-ból a tornyokat, csak gyorsan legyenek felállítva.
ennek megint a bunkerrendszer mond ellent, mert az viszont nem ment egyik napról a másikra.
Végére hagytam még egy elméletet: Felépült a bunker-rendszer, de jött egy statikus fentről, és jelezte hogy a (téglából készült) tornyok nyomását nem biztos hogy kibírja (bár ennek kiváltására, elvezetésére is remek építészeti megoldások vannak), tehát ez sem lehet okos megoldás, ráadásul nem vagyok róla meggyőződve, hogy az akkori B30-as falazóblokkból felhúzott torony súlyban jelentősen több lenne mint az acélcsöves verzió.
A gránitok példája jól hangzik.
Ott egyvalamit nem értek.
Az ok hogy a "födémet" az íveket talán kész elemekből rakták össze (mint a metrónál) - ha egyáltalán így történt - de ha már úgy is le kell zárni a belső végét, amihez mindenképpen vasbeton falat használnak, ráadásul nem olcsó az adott lezáró-ajtó, akkor miért építik be - látszólag minden cél nélkül - amikor teljesen mindegy hogy a Rába-mixerről leengedünk-e még akár két köbméter betont, - az ajtók pedig mehetnek raktárba egy másik építkezéshez -.
Valahogy úgy vagyok én ezekkel az ajtókkal hogy hajlamos vagyok azt hinni, hogy ott vészkijárat, lejárat vagy összekötő-folyosó lehetett, esetleg a sugárzó anyagok (akár szállító vagy csomagolóanyagok) föld alá szállítására szolgált.
Hogy utólag be lett temetve (robbantva) innentől kezdve evidens, minthogy valaki írt már olyan helyekről itt, ahol szintén "semmibe nyíló" ajtók voltak, ráadásul, ha jól emlékszem talán még figyelmeztették is őt hogy "ott ne ásson, ne piszkálja".
Így az út felén túl, erről az a mondás jut eszembe (bár elég nagy közhely is egyben) hogy "Mindennek oka van". -
tazman75
csendes tag
válasz
Manópapa
#1441
üzenetére
Én mint lakaetos, annyit mondhatok a felvetésedre, nem lenne nagy élmény abban a magasságban dolgozni.
Viszont egy ilyen lehegesztett dolog, újra mozgathatóvá tétele, sokkal rövidebb idő alatt megoldható, mint azt a laikusok hinnék.
Természetesen nem olyan egyszerű, de aki tudja, mit és hogyan kell vágni, annak nem okoz gondot, hogy szinte sérülésmentesen (Itt az anyagokra gondoltam!) szét tudja vágni. -
boeing707
csendes tag
válasz
Manópapa
#1441
üzenetére
A leírtakkal teljesen egyezik az én elképzelésem is, kiegészítésként:
A mostani 2 db torony antennáinak egy része fixen volt rögzítve az 501 irányába. A két különálló adó miatt. A harmadik adó antennáinak nem kellett nagy szögtartományban mozogni (l. búgócsiga) mert az adásirány eléggé egyértelmű volt. Viszont az állomás ugyanakkor vett is jeleket, s mint már írtam, a troposzféra követi a Föld görbületét, s még állandóan hullámzik is. Így a vétel volt a macerássabb egy nem állandó helyzetű mobil adóról.
A mobil adó és az 504 távolsága határozta meg a vevő antenna Y tengelyének helyzetét. A troposzféra visszaverődés erősen függ a ráviteli szög nagyságától, de csak egy kis szögtartomány biztosítja a megfelelő erősségű visszavert jelet. (l. vízen kacsázó kő).
Így a távolság függvényében három eset fordulhatott elő:
-optimális távolság a két állomás között (ami a fix állomások között állandó volt), ekkor a vevő antenna Y tengelye függőleges helyzetű volt, vagyis a a visszavert jel és az antenna tengelye egybe esett,
-ha a távolság a két állomás között ennél kisebb volt, akkor a vevő antenna tengelyét úgy kellett függőleges síkban mozgatni, hogy a vevő állomás "mögé" nézzen,
-ha a távolság a két állomás között ennél nagyobb volt, akkor viszont a vevő antenna tengelyének a vevő állomás "elé" kellett nézni,
A két utóbbi esetben a vett jel gyengébb , de használható volt.
A vita most már számora világossá vált félreértésen alapul, ugyanis az antennákat nem vízszintes síkban (irányszög) hanem függőleges síkban kellett nagyobb szögtartományban mozgatni.
Manópapa okfejtése teljesen helytálló a felső gyűrű szerepét illetően, az 501-es felé csak az oroszoknál alkalmazott építési AS illesztés pontatlanságát kellett egyszer korrigálni. Esetleg a hullámzás hatását is kompenzálni kellett. Utána akár le is lehetett hegeszteni. A függőleges mozgatás műszakilag könnyebben megoldható. Igaz ennek maradványai már nincsenek meg, vagy eddig ilyeneket nem is kerestünk.
De az is lehet, hogy a IGAZSÁG a Z tengely körül van valahol.
A képen látható csőböl kialakított körgyűrű elkészítése nem kis feladat, s biztosan valamilyen okból kifolyólag így kellett megoldani. Ha nem volt különösebb oka, akkor viszont elképzelhető, hogy valamilyen szabvány építő kocka elemekből készítették el a tornyokat, s most is érdekesen néznek ránk, hogy ilyen természetes dolognak keressük lázasan a miértjét. Lásd: Császár-i Gránitok sehova sem vezető, nyitható szerkezetű, szabvány hátsó záró ajtóit. Mert van olyan Gránit is, amelyiken mindkét vég ajtaját nyitni zárni lehet, a Gránit átjárható.!!!! -
hadsz
tag
válasz
Manópapa
#1441
üzenetére
Sajnos a harmadik toronyról a kialakítását tekintve idáig még semmit nem sikerült megtudnom.Mindenesetre most felvettük a kapcsolatot a közelben levő rádiósklub vezetőjével,remélem ők tudnak némi információval szolgálni,ami talán hasznos lehet.Mivel ők már az előző rendszerben is ott működtek,láthattak egyet s mást még a bázis aktív korából.
Az biztos,hogy a lebontott torony is -a lábak elhelyezkedését nézve - ugyanolyan szerkezetű volt.De,hogy a plató kialakítása a forgathatóság szempontjából mennyiben tért el a másik kettőtől,azt sajnos még nem tudjuk.Nem tudom,hogy ki és mikor szerelte/vágta le,de a csonkokra nézve egyértelmű,hogy inkább beszélhetünk hevenyészett eltüntetéséről mintsem szakszerű leszerelésről.A tagok nem szétcsavarozva lettek,hanem levágva,ráadásul a megmaradt csonkok sem egyforma magasságúak.Ha valóban Ivánék művelték volna ezt,akkor nem értem,hogy a másik két tornyot miért hagyták a helyén.Ha az ok a harmadik torony platójának mobilitása,akkor azt miért nem hegesztették le,mint - a feltevés szerint -a másik két toronynál tették.
Többek között ezért sem gondolom,hogy a megmaradt két torony felső része forgatható lett volna./A forgatás alatt én sem azt értem,hogy pörgött a plató mint a búgócsiga... /,ráadásul azoknál nem nagyon indokolta volna semmi a mozgathatóságot.Az antennák úgy voltak felszerelve,hogy azoknak volt bizonyos mértékű állítási lehetőségük,és ez bőven elég volt,hogy pontosan belőjék az irányt a fix telepítésű bázisok felé.Szerintem az összeszereléskor volt jelentűsége a gyűrűnek,amikor a platót ráemelték/összerakták,hogy nagyjából irányban legyenek.A finomítást már az említett módon megoldották.
Nem csak a létra akadályozta a forgatást,de a nyílásnál a keresztmerevítők sem engedték volna ezt.
Abban egyetértek,hogy a 3. torony felső kialakítása ha minimálisan is,de eltérhetett a másik kettőtől,különösen ha igaz,hogy azzal az esetleges frontközeli mobil torony volt a cél. -
szavapart
csendes tag
válasz
Manópapa
#1441
üzenetére
És akkor ez megerősítené azt az infót, hogy a harmadik tornyot kivonuláskor bontották el, s nem a fémgyűjtő vállalkozó tette.
Más:
Miként kommunikált a mobil egység a fix toronnyal? Hogy állították be, hogy a visszaverődés pontos legyen? Egyáltalán honnan tudták a fix tornyok, hogy venniük kell?
( Ugye előtte más csatornán nem rádióztak?
Mert annak sok értelme nem lenne.)
A mobil egységek egy előre meghatározott, kimért területről adtak? Bár mondjuk Olaszországból elég nehéz lehetett kimérni a pontos helyet. Nem hiszem, hogy a NATO jó néven vette volna...Szavapart
-
Manópapa
csendes tag
Nana, azért a forgathatóságot nem vetném el.
A képen a következő látszik:
1. a gyűrű felső élén két vasdarabbal valóban hozzá van hegesztve rögzítés gyanánt a felső rész.
2. a gyűrűre egy ívre hajlított konzolon (siklócsapágy) keresztül támaszkodik a felső rész.Mit nem tudunk?
1. Mikor lett lehegesztve a rögzítőlemez?
2. Vajon mindhárom torony fixre volt rögzítve? (1 torony már el van bontva, gyanítom azért hogy a harcászati mobil torony elméletileg tervezett helyére semmiféle utalást ne lehessen tenni)
3. Miért lett hegesztve a rögzítő lemez? (Ha ez a torony a háttérrendszerhez tartozott (a fixen telepített többi BARS-ra nézett) akkor érthető a fix rögzítés) Azt ugye tudjuk, hogy a BARS jeltovábbító tornyai minimum két irányba néztek, de itt volt egy harmadik is, amely véleményem szerint a mobil harcászati "torony" felé kellett forduljon.
4. Az elbontott torony is siklócsapágyas volt, vagy ott meg volt oldva a gördülő-mechanika?Mit tudunk?
1. A rögzítő lemezt egy jól kiképzett építőalakulatos katonának (épületgépész) nem tartott volna hosszú időbe eltávolítani (lángvágó, vagy nagyflex 1 mm-es koronggal)
2. A gyűrű és a felső rész között nincsenek kerekek, ami a forgatást megkönnyíthette volna (egy karbantartó viszont gyorsan átkenheti a gyűrűt gépzsírral, mint ahogy a nyergesvontatók nyergén is a teherhordó felület zsíron "úszik")
3. A vaslétra fixen van rögzítve. Vajon aktív korában is fix rögzítésű volt a vaslétra?
4. A toronynak nem kellett volna körhintaként forognia, hiszen leginkább valamilyen nyugati irányban kellett volna teljesíteni. A kábelek készülhettek annyi ráhagyással, hogy a felső rész nyugati irányú mozgását tolerálni tudják.Összességében tehát azt feltételezem, hogy a lebontott harmadik torony kismértékben eltérhetett a megmaradt kettőtől, de ha nem is tért el, valamiért a tornyok elvi forgathatóságát biztosítani kellett.
Ha nem így lett volna, jóval olcsóbb, gyorsabb, egyszerűbb és már bevált fix rögzítésű (betonaljzatban nyugvó, és csavarkötéssel összeállított) antennatornyokra szerelték volna fel a parabolákat, nem álltak volna neki X méteres magasságban körgyűrűkkel bohóckodni.
-
Bedmen
csendes tag
Helló hát nem is tudom,majd megpróbálom újra lefényképezni a dolgokat ha arra járok.
Nos a gömbök... Azokról van egy halom fotóm meg UFO król amiket én készítettem.Engem "szeretnek" az "E.T."k valamiért.
A gépem tökéletes.Az autó fokusz nem hiszem hogy a kerítésre ált rá mert akkor legalább az éles lenne.
Ami még foglalkoztat az objektumok és az idegenek közti összefüggések.
Mert figyelnek minket az tuti,de hogy köztünk-e élnek,na arra lennék kiváncsi.
A katonai létesítményeket amiket ismertek láttatok,vajon ki építette?
Egy részét az oroszok egy részét a németek,egy részét a törökök(mikor megszállták az országot).
De szerintem kell lennie komolyabb elhagyatott objektumoknak is melyekre még egyikünk sem lelt rá.A történelmünk túl régi ahoz hogy csak ez a pár objektum legyen itt.Itt érdekes módon nincsenek piramisok sem semmi ami látható és a régmúlt időből ránk maradt volna,pedig meggyőződésem hogy a mi fajunk a magyar legalább van annyi idős mint a piramisok korában élők voltak.
Vannak érdekes dolgok amiről csak az öregek beszélnek néha,utána kéne járni néhány dolognak szerintem,pl
is-duna közepén lépcső lefelé valahová,meg hasonló dolgok.
Íme 1-2 fura fotó ami nem kimondottan a témába vág,de azért érdekes lehet... -
#1431
hadsz
tag
parandroid
#1430
hadsz
tag
válasz
parandroid
#1430
üzenetére
Szerintem elbeszélünk egymás mellett...
A BARS tornyok tetején az R-417-esek egy "L" alakú konzolon voltak rögzítve és ezen lehetett őket szükség szerint állítani.Sajnos ezek a Hajagon már nincsenek meg... Régebben arról ment itt az eszmecsere,hogy a komplett felső részt lehetett-e forgatni a lábak tetején levő gyűrűn. -
#1430
parandroid
félisten
hadsz
#1429
parandroid
félisten
Nagyapám rádióamatőr volt, MHSZ-en, Rádióklubokon keresztül egy rakás nagy teljesítményű antennatornyot építettek, dolgozott katonai teepített antennákkal is, onnét is ellesett egy csomó trükköt, de az összes antennájánál csak maga a pózna volt forgatható, vagy annak csak a felső része, ahol maguk az antennák voltak. Viszont ez a legsérőlékenyebb és legértékesebb része is az antennatornyoknak, úgyhogy ha nem találsz rajta forgatható elemet, az nem jelenti azt, hogy nem is volt.
Mellesleg hétvégén Sármelléken jártunk családi napon a reptéren, ott lőttem egy képet, ami megfogott témaként:
A volt laktanyakomplexum persze valóságos kincsesbánya lenne nektek. Amikor 10 éve ott jártam, a bevezető út két oldalán még ott álltak a kaszárnyaépületek a fák mögött. Mostanra gyakorlatilag teljesen magáévá tette őket a növényzet, nagyon 'time after people' érzés. Nem is beszélve a félig föld alatti hangárokról.
p
-
boeing707
csendes tag
Nem értem, miért kellet volna az egész tornyot mozgatni? Ahogy van egy fix tartón fix SAT tányér, s ugyanazon a fix tartón van egy mozgatható tányér is. Lehet, hogy akkoriban nem computer vezérelte távírányítással a tányér mozgását, de biztosan megoldották valahogy "orosz" módra, és működött is.
-
hadsz
tag
A hétvégén jártunk egyet a Hajagon,és mivel felmentünk a toronyba is,különös figyelmet fordítottam annak esetleges mozgathatóságára.A középső oszlop nem forgatótengelyként funkcionált és a felső platók sem forgathatóak,mivel a merevító és tartócsövek hozzá vannak hegesztve az oszlopokat összefogó felső gyűrűhöz /arról nem is beszélve,hogy többek között a létra csavarodása sem engedné/.A középső oszlop csak az alul levő kis fémház tetejéig ér.Szerintem arról lehet szó,hogy az összeszerelésekor a gyűrűre bármilyen irányba nézve lehetett rögzíteni az antennatartó konzolokat,de azután azok fixen a helyükön maradtak.Hozzá kell tenni,hogy ez csak tényleg közvetlen közelről látható.
-
boeing707
csendes tag
Nem foglalkozom asztráltestekkel, sőt asztal táncoltatással sem. S nem is hiszek bennük. Nagyon egyszerű, "fatengelyes" mérnök agyammal felfogom a porszemcsék esetleges szerepét, de a rendezett mozgásukra nem tudom jelenleg a választ. A topic említett képeit megvizsgálva, talán egy darab készülhetett vakuval, a többi biztosan nem.
Lehet, hogy az igazság a Te oldaladon van. -
boeing707
csendes tag
-
ócskás
aktív tag
válasz
boeing707
#1421
üzenetére
A vakuval porosabb helyen készült képek sajátossága. A megvillantott porszemcsék látszanak homályos gömböknek (mivel a beállított fókusztávnál közelebb vannak, ezért viszonylag nagyok és áttetszően homályosnak)
Néhány éve belebotlottam egy szellemidézéssel,szellemfotózással, asztaltáncoltatással és egyéb ilyen dologgal foglalkozó anyagba, ahol azt próbálták bizonyítani hogy ezek a kis "gömböcskék" asztráltestek, és annek alátámasztására mellékeltek néhány esti temetőben készült vakus képet. Természetes, hogy majd minden képen ott voltak a "gömböcskék", ugyanis a szellemfotózók lába alatt lévő gyöngykavics porzott
-
boeing707
csendes tag
válasz
Manópapa
#1418
üzenetére
Tisztelt fényképezés témában jártas topic társak!
Csak a digitális fényképezőgépek megjelenése után tapasztalták többen, s elég sok helyen a világban, hogy bizonyos katonai objektumok fényképezésekor, a számítógépen megjelenített felvételeken, nagyon sok, homályos kis köröknek tűnő foltokat találtak. Egy adott objektumon belül készített képek némelyikén volt, másokon nem. Az optikák ellenőrzésekor szennyeződést nem találtak. Digitális kamerával felvett jeleneteken tisztán látszik, hogy ezek a kis homályos foltok valóban gömbök és mozognak. Mindig az optika felé "támadnak". Ugyanazon helyen és időben hagyományos géppel készített képeken viszont nyomuk sem látszik.
Itt a topicon lévő képek között, öt ilyen "foltos" képet találtam.
Lehet hogy véletlen, de ha valakinek a különböző objektumokról készített sorozatainak valamelyik képe ilyen "foltos" legyetek szívesek velem megosztani.
Előre is köszönöm.
Az IGAZSÁG mindig a másik oldalon van. -
ócskás
aktív tag
válasz
Manópapa
#1418
üzenetére
Viszont olyan nem nagyon szokott lenni, hog a gép "nem tudja eldönteni" mire tegye a fókuszt, valahová teszi. (lehet hgoy nem a legjobb helyre, de valahová teszi, és ott a kép éles)
Igazad van, valóban az a jellemzőbb, hogy rossz helyre teszi (pl a dróhálóra), de előfordulhat olyan, amikor a fókuszmotor a két végállás között veszettül teker oda-vissza, majd mivel nem talált semmit (hogy miért, a fene tudja), megáll a kiinduló ponton. Ilyen esetben sok gép nem enged exponálni (és pl villogtatja a fókuszjelzést), jelezve ezzel a fotósnak, hogy fusson neki újra az egész műveletnek. -
Manópapa
csendes tag
Nekem is néha ott homályos a kép, ahol nem kellene
Viszont olyan nem nagyon szokott lenni, hog a gép "nem tudja eldönteni" mire tegye a fókuszt, valahová teszi. (lehet hgoy nem a legjobb helyre, de valahová teszi, és ott a kép éles)
Pont az az érdekes ezekben a képekben, hogy sehol nincs a fókusz.
Ugyanis: ha a kerítésre teszi a fókuszt, az lenne éles, vagy bármi más a képen, de valaminek valahol mindenképpen élesnek kellene lennie.
Nekem két tippem van:
1. hibás a gép.
2. erős kézremegés
3. rákerült utólag egy kis blur effekt (ok, ez csak vicc, de pont olyannak néz ki) -
-
ócskás
aktív tag
Illetve miért lett szerintetek ilyen a kép?
A távolban lévő téma és a viszonylag közelebb lévő drótkerítés megzavarta a fényképezőgép autofókuszát (nem tudta eldönteni a gép, hogy mire állítson élességet -a közeli drótkerítésre vagy a távolabbi témára- ). Megoldás: ha van lehetőséged, állíts kézzel élességet, vagy próbálj egy hasonló távolságban lévő témára éleset állítani, majd rögzítve az élességet visszatérsz a fő témára (jelen esetben az épületre). Megoldás lehet még az, hogy közelebb mész a drótkerítéshez.
-
Bedmen
csendes tag
Helló.Mint igértem mutatok néhány érdekes fotót.
Csakhogy az a bőkkenő hogy valamiért,nem értem miért de a képek marha homályosak lettek.A digi gépem tökéletes,de azon a helyen ilyen képeket tudtam csak csinálni.Szerintetek mi ez?
Valami kör alakú beton,jó pár méter átmérőjű,nemrég ásták ki a földből,mert már belepte teljesen a gaz,A területet csak ezért lekerítették,nagy két szárnyú zöld szinű kapun lehetne bejutni.Falu határán van az alábbi épület szomszédságában.A képet másik üzenetben mutatom meg,a képen látható épületen szélzsákok vannak,és télen valaki fütötte az épületet.De mozgás nem volt semmi...
-
rofi1989
csendes tag
válasz
boeing707
#1407
üzenetére
Szia
Én is elmentem keresgélni egy kicsit Nagybajom felé tegnap. De nem sok sikerrel jártam. Köszönöm a koordinátákat. De egyedül nem szívesen mennék, a hallottak alapján. Sok helyen akna található. De úgy tudom lőtér is volt a környéken, meg a vadászok is nagy szeretettel vadásztak a környéken. Ezért nem biztos, hogy aknák robbantak a hallomásokból kifolyólag. Meg persze Csányi bácsi megvásárolta majdnem a felét. S naponta járőrőznek fegyveres őrök az erdőben. Naponta kétszer.Meg hallomások szerint, két éve egy hivatásos katona is keresgélt az erdőben, de életét vesztette akna vagy lövedék kiásása közben. A TV- ben is volt róla szó. De szívesen utána járnék a dolognak. ( Bunkerekről és föld alatti járatokról is halottam. ) Hasonlóak, mint Pákán.
-
rofi1989
csendes tag
Szia.
A volt laktanya egy kis része még járható.
De nagy része már magánkézben van. De rejt még érdekességeket.
Én pl. egy alagút rendszerhez próbálok bejáratot keresni. Mert amik voltak betemették őket. De már van ötletem.
Ha esetleg erre jártok én is kilátogatnék veletek, mert ti többet tudtok a hadászati dolgokról. -
Manópapa
csendes tag
Sziasztok!
Kicsit off, de mivel hadászati-védelmi célok miatt került a föld alá, egy kis érdekesség a fűzfői erőműről: [A földalatti szellemerőmű gazdát keres] -
Mert annak sok értelme nem lenne.)
is-duna közepén lépcső lefelé valahová,meg hasonló dolgok.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Gumi és felni topik
- A Microsoft beszállt a világ legnagyobb karbonmentesítő projektjébe
- Filmvilág
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Milyen routert?
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Videós, mozgóképes topik
- SSD kibeszélő
- Linux kezdőknek
- Információbiztonság, kiberbiztonság, adatvédelem
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest