Ma mentem autóval, izgalmas!

Haladok a főúton, van egy kisutca balra, amiből csak jobbra kisívben lehet kikanyarodni. Látom, hogy ott nyomul egy gépkocsiban egy effendi (a hovatartozást csak közelről láttam), aki balra nagy ívben akar kanyarodni. Ami tilos. Haladok 45-50-el, mivel van buszmegálló a közelben, valamint a közeli edzőterem felé át szoktak vágni a sportemberek az úton letojva, hogy van zebra picivel távolabb. Addig már képtelenek elmenni, kell az energi az edzésre.

Közeledek a kisutca felé, erre az effendi elkezd szabálytalanul kikanyarodni elém. Elkezdem nyomni a dudát azonnal és nyomva is tartom, amíg el nem haladok mellette. Az effendi nagyon forgott és nézegetett, hogy ki dudál rá ennyire dulván. A svédek ugyanis nagyon ritkán dudálnak. Szerintem megértette, hogy vagy egy másik arab jön vagy ami még rosszabb egy balkánról érkezett illető, akivel nem érdemes f*szakodni. Szépen meg is várta, amíg elhaladok, aztán a mögöttem haladó másik 4 autót is és csak utána kanyarodott ki szabálytalanul. Aztán bekanyarodott a közeli effendis étteremhez, ahova igyekezett a drága.

Erről egy idézet jutott eszembe a 22-es csapdája című regényből. Nem tudom miért, csak úgy eszembe jutott...

Borzasztó dolog a faji előítélet, Yossarian. Tényleg az. Borzasztó dolog, hogy becsületes, hű indiánokkal úgy bánnak, mint holmi n*ggerekkel, b*bsikkel vagy koszos d*gókkal. –Félkupica Fehér Főnök lassan, meggyőződéssel bólogatott.