Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Gh0sT

    addikt

    válasz misimagaki #775 üzenetére

    Most beléd kötök. :) De csak jószándékkal ám! :)

    ''Eszedbe jutott komolyan valaha is, hogy elvidd valamelyiküket is?
    Ugye nem! Nem pont azért, mert csúnya volt, vagy öreg, hanem azért nem, mert SZERELMES voltál/vagy egy nőbe.''


    Azt hiszem egy 4 éves kapcsolatról beszélgetünk. A szerelem szerintem erősen túlzás 4 év után. Mondom ezt úgy, hogy régen én is hittem az örök szerelemben... És a mesékben... :) A szerelem nem örök. Ezt tudomásul kell venni. És íme elérkeztünk egy olyan pontra, ahol a férfiak és nők ismét nem értenek egyet. Mert egy nőnek a szerelem ''örök''. Legalábbis tovább tart, mint nekünk pasiknak. Talán érzelmileg kifinomultabbak és ragaszkodóbbak. Talán naívabbak. Bár ezek a rémtörténetek épp az ellenkezőjéről győznek meg. :(
    Valahol olvastam, vagy hallottam, (személy szerint nem nyilatkozom), hogy a szerelem egy férfinál kb. 6 hónapig tart. Utána átalakul szeretetté... És hogy mi a szeretet, és miért is jobb a szerelemnél? Lásd az aláírásomban...
    A szerelem csak valaminek a kezdete. Izgalmas, néha tiltott, és feltölt sok-sok energiával. Ki ne vágyna erre? Ez kell a nőknek! Szerelem... Amíg szerelmesek, addig kitartanak, de csak addig... (Ez most nagyon az egyik véglet volt.) A szeretet a szemükben már nem annyira becsülendő. Egyszerűen nem tudják hova tenni és azt hiszik, hogy már nem is foglalkoznak velük. Pedig egy kapcsolat valójában itt kezdődik... És igen, vannak nők, akik kitartanak ilyenkor is, és belőlük lesznek a feleségek. Őket kell becsülni, mert bennük van az igazi érték!

    Mit is akartam ezzel mondani?

    Azt, hogy egy férfi attól, hogy nem szerelmes, nem kezd ki egy nővel. Talán elvből, talán mert nem mer, talán mert szereti kedvesét... Nem tudom mi a pontos válasz. Úgy érzem bennünk több a tartás, a hála. Mert sok esetben lehetne jobb csajunk, aki talán jobban passzol is hozzánk, de mi megbecsüljük amink van. És itt a hiba bennünk. Ezt használják ki a nők... A gyengeséget, ami velünk születik. Mert szeretetre vágyunk, tisztán és őszintén, minden feltétel nélkül... És cserébe mi is ezt adnánk... De lassan nem lesz senki, akinek ez adható... :(

  • vicces

    addikt

    válasz misimagaki #775 üzenetére

    majd meglátom. én akarom meglátni. de lehet, hogy 3 honap mulva szánalmasan gondolok majd vissza erre az időszakra. de az is lehet, hogy büszkén, hogy kitartottam. és nem tévedtem.
    de ezt még nem tudom előre.
    basszameg a kurva. iste!....

  • vicces

    addikt

    válasz misimagaki #719 üzenetére

    Mindent megtehetsz, csak akarnod kell!...

    ez tetszik. kb ez fogalmazodott meg bennem ma a melóhelyen. azt mondtam, hogy én akkor is helyre fogom hozni a dolgot. remélem sikerül.

    ..
    tegnap éjjel 2-kor beültem egy taxiba, és lementem hozzá.
    egyszerüen akartam. testileg és lelkileg. nagyon hiányzott. a különös az volt, hogy sexuálisan is nagyon kivántam..:) pedig nem gondoltam volna, hogy ilyen sokk után müködhet a cerka. kb fél ötig öszintéztünk/beszélgettünk/ . aztán ő már annyira álmos volt , hogy egyszer csak elaludt. végülis kibékültünk. de ez még nem lefutott menet. reggel nagyon boldogan kelt fel. én még kevésbé.
    meló helyen 8 óra alatt kb 10 rudotelt nyomtam magamba, annyira remegtem. nem akartam, de végül szinte mindenkivel sikerült a dolgot megvitatni bennt. senki nem mondta, hogy tiplli egyből!!!!! ezek a csajok 26-4x évesek voltak. betanitott mukások, de nagyon értelmesek. ugyebár az élet a legnagyobb tanitó mester. én ugy döntötem, hogy hallgatok rájuk. legtöbben azt mondták, hogy bárkivel előfordulhat. meg kell beszélni, hogy miért történt, és túl kell esni rajta.
    ami nekem fontos szempont volt, hogy azt mondták, hogy ne én hivjam, hanem ő keressen engem. ezt nagyon nehéz volt megálllni. de végül hivott.:)
    délután lementem az anyukájához, hátha ő is tud tanácsot adni, de csak a tényeket tudta sorolni nekem. viszont most nem fordult elő az az eset, ami az én anyámnál, mikor hugom ejteni akarta az előző csávójűt. mihelys anyám tudomást szerzett a szakitásuk lehetőségéről, többé már nem volt kedves a sráccal, és hugomat is biztatta erre. /kis kétszinü/

    viszont barátnőm anyja, abszolut jo fej volt. mikor mentem be a nyugatihoz barátnőmért kocsival, közben vagy 3x felhivott, hogy ovatosan vezessek, meg ő is hivogatja barátnőmet /ugyanis le volt merülve a telefonja./ és nagyon drukkolt nekünk.

    ma este már megint nála alszok.
    jár az agyam, ha nem vagyok vele. tök mindegy mit cisnálok. takaritok, quake-ezek vagy tvzek. rajta agyalok. azon, hogy mik történtek. és sajnos bebe indul a fantáziám ilyenkor, és sok hülyeséget képes vagyok még hozzátenni a story-hoz, ami nem igaz. viszont ha itt van velem, egyből minden kétejemet meg tuidom beszélni.

    nem tudom miért, de én igy éreztem, hogy meg kell tartanom.
    pont. aztán majd meglátjuk, remélem mostmár nem kell másik aszzonyállat után néznem soha többet. ha majd kell is, ugyse fogok

    remélem helyre fogunk jönni. nagyon akarom. :)

Új hozzászólás Aktív témák