Hirdetés
- Meggyi001: Vegán? Nem vegán?
- kenand: Star Wars KOTOR I és II Android és iOS ingyen + magyarítás felrakása
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Toomy: Majdnem banki adathalász csalás áldozata lettem.
- vrob: 1991 - játék a PC-n
- GoodSpeed: Tesla Smart Plug Dual SD300 -as okoskonnektorok avagy fogyasztásmérés evolúció
- btz: Internet fejlesztés országosan!
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pala
veterán
válasz
Kephamos
#398
üzenetére
szerintem ugyanakkorának, mint a negatív töltések. Mindegyik negatív töltés vonzza maga felé a pozitívat, a vele ellenkező sarokban lévő pedig ellensúlyozza ezt a vonzóhatást. Ahhoz, hogy se a sarkokon lévő negatív, se a középpontban lévő pozitív töltés ne mozduljon, szvsz a töltések mérőszámának egyeznie kell, remélem most nem mondok hülyeséget.
ui: az elektromos töltések közötti erőhatásokra úgy tudom, hogy ráilleszthetők a newton törvények.
[Szerkesztve] -
Kephamos
addikt
Kapatam a suliban egy feladatot, amit nem sikerült megoldani (gimnáziumban):
Az a lényeg, hogy van egy képzeletbeli négyzet, melynek a négy sarkán van egy-egy negatív töltés és mekkorának kell lennie egy pozitív töltésnek a négyzet középpontjában, hogy az erők kiegyenlítség egymást. -
neduddgi
aktív tag
Szóval most van egy mákszemnyi időm. Szóval Mit is csinál a részecske a képzetes (imaginárius) időben? Képzeljük el, hogy két elemi részecske ''V'' alakban mozog egymás felé. Elvileg ütköznek, és egymásról elpattanva mennek tovább. DE az is lehet, hogy az egyik ütközés előtt szétbomlok egy fotonra, neutrinóra, bozonra, stb-re, ezek valamelyike lép köcsönhatásba a másik elemi részecskével, azután az alkotók ujra összeállnak. Ha ez történik, egy kicsit más az energia szintje, impulzusa, stb az ütközés után széttávolodó részecskéknek. De az is lehet, hogy a másik is szétbomlik ütközés elött és úgy jön létre a kölcsönhatás. Aztán az alkotók újra összeállnak, és mennek tovább. De még a bomlástermékek is a kölcsönhatás előtt szétbomolhatnak még alapvetőbb részecskékre, ... stb. Minden ilyen lehetséges történésnek megvan a maga valószínűsége. És most kell megkapaszkodni kérem!!! Amikor kiszámoljuk, hogy egy-egy variációs lehetőségnek mekkora volt a valószínűsége, és ezzel súlyozzuk, hogy a kölcsön hatás végén mekkora energia, impulzus stb lenne a várható eredmény, akkor az 1 db-os mérés pontosan azt hozza eredményül, mintha az összes pályát bejárta volna és tudná, hogy minek kell kijönnie...
-
neduddgi
aktív tag
1. Na szóval. A páncélszekrényben egészen pontosan nem egy, és nem is 2 macska van, hanem nagyon sok valószínüségi macska van, melyeknek a páncélszekrényre vonatkozó integrálja 1 db. Amikor kölcsönhatásba akarunk lépni a páncélszekrény tartalmával, akkor mihelyt az egyikkel ez megtörténik, annak a valószinüsége 1 -re nő, a többié 0 környékére csökken. 2. A határozatlansági reláció nem a méröeszközök pontatlanságábol, egyéb tökéletlenségéböl adódik. Mág ahol elvileg tökéletes üres vákuum van is, ott is rövid idöre részecskepárok keletkeznek, és egymást kioltva megsemmisülnek. A teljes vákuum is tartalmazza a Heizenberg féle határozatlanságot.
1. Kérdés: Honnan tudja a többi valoszinüségi macska, amelyikkel nem léptünk kapcsolatba, h őneki nulla valoszinüségüvé kell válnia? Megkapják az informáciot az 1-re növekedőtől a képzetes idöben. Feyman valami ilyesmiért kapott Nobel dijat. Holnap. ha nem lesz ilyen késő, erről még irok.
Még az sem igaz, hogy tökéletesen egészséges, hanem csak az, h egy kis valószinűségi mérgezést megúszva életben maradt
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
válasz
Sidaries
#390
üzenetére
...Attól, hogy nem tudjuk megmérni a helyzetét még nem következik, hogy nem egy helyen van! Csak a mi fejletlen műszereink miatt van ez az egész, de lehet, hogy egy jobb műszerrel már pontosabbak lennének a méréseink, nem?
A bizonytalansági elv korai megközelítései kifejezetten a mérés - mint a megfigyelt/megfigyelő rendszer egésznek egy eseménye -puszta mibenlétéből vezették le a bizonytalansági elvet.
Később a sorrend az egyszerűség és a taníthatóság miatt kicsit megváltozott, de a régi levezetések attól érvényben maradtak. A 'mérés' ma ismert fogalma alá tartozó módszerrel nem lehet áthágni a bizonytalansági elvet. Ehhez a kvantummechanikánál valami sokkal átfogóbb új elmélet szükségeltetne.
Kicsit átfogalmazva a kérdést némileg bővebb választ is kaphatunk. Attól, hogy mi nem tudjuk pontosan mérni a részecskék állapotát, vajon az a pontos állapot létezik-e önmagában?
Erre a kérdésre ha nem is teljes, de korlátozó jellegű válaszokat már találtak. A megfigyelések alapján a kézenfekvő jellegű rejtett állapotok létezése logikai ellentmondásokhoz vezet. -
Balux
tag
válasz
Sidaries
#390
üzenetére
nem erröl van szó...
két külön dologról:
1. Minden részecske (pl) helyét a kvantummechanikában egy un. hullámfüggvénnyel írunk le, ami megmondja hogy adott helyen milyen valószínűséggel találjuk!Megtudjuk mérni hol van, de ezzel a méréssel szükségképpen befolyásoljuk a rendszert: Az adott részecske csak abban a pillanatban VAN valahol amint megmérjük helyzetét. Elötte nem valahol volt, hanem (és erre nincs értelmes szavunk) csak a hullámfv-e írta le állapotát.Ez a kvantummechanikai szemlélet egyik nehezebben emészthető része, ugye azt szoktuk meg hogy valamire ránézek és megtudom mondani hol van anélkül hogy annak valamelyik tulajdonságát akár egy picit is befolyásolnám (persze van klasszikusan is olyan hogy valamit csak ugy tudok megmérni hogy picit befolyásolom az a dott rendszert; pl ha egy áramkörben feszültségmérőt valhova párhuzamosan bekötök--annak sosem végtelen a belső ellenállása, csak jó közelítéssel)
2. A határozatlansági reláció (az energia-hely párosra vonatkozó) pl ezt mondja:
ha egy részecske helyét pontosan megméred (persze minden műszernek van valami hibakorlátja, de attól még nagyon pontosan meg lehet mérni pl egy részecske helyét) akkor az energiájáról abszolúte semmi információt nem tudsz kideríteni (és fordítva) tehát energia és hely együttes mérése esetén mindkettőt csak bizonyos pontatlansággal tudod megmérni...köcsögség a természettől de így van
azért hozzá tenném hogy ezt hisszük most, és jónak tűnik...de tudjuk hogy megy ez, mindig jön egy újabb és abszolúte más alapokon nyugvó elmélet melynek egyik határesetében érvényes csak az előző.... -
Sidaries
őstag
Na végigolvastam szépen a topikot és van egy kérdésem.
Van a határozatlansági elv ami kimondja, hogy egy részecskének nem ismerhetjük egyszerre pontosan a helyét és a sebességét. Emiatt a részecske egyfajta maszaként jelenik meg nekünk és csak valószínűségeket tudunk róla. (57% hogy itt van, 13% hogy itt, stb...)
Na nekem ezzel van a bajom. Attól, hogy nem tudjuk megmérni a helyzetét még nem következik, hogy nem egy helyen van! Csak a mi fejletlen műszereink miatt van ez az egész, de lehet, hogy egy jobb műszerrel már pontosabbak lennének a méréseink, nem?
Mondjuk ez eléggé hasonlít ahhoz a szerencsétlen macskához és az sem tetszik. Attól, hogy nem látom nappal a Holdat még nem azt jelenti, hogy nincs is!
Szóval ezt magyarázza el nekem valaki! -
#388
Balux
tag
Forest_roby
#385
Balux
tag
válasz
Forest_roby
#385
üzenetére
elgondolkoztam ezen a példán...
vagyis nem azon amit leírtál, hanem azon hogy mekkora A és B közti eredő ellenállás...
gondolom erről szól a példa!?
...és nem sokra jutottam, de majd még töröm az agyam mert mostmár engem is érdekel!
mikorra kellene a mego?
de jopofa példa...érzem az izét hogy hogyan kéne megoldani de nem jöttem rá
ugyhogy ha valaki ismeri vagy rájött ne tartsa vissza -
#387
Forest_roby
őstag
Forest_roby
#385
Forest_roby
őstag
válasz
Forest_roby
#385
üzenetére
up!
-
#386
Forest_roby
őstag
Forest_roby
#385
Forest_roby
őstag
válasz
Forest_roby
#385
üzenetére
UP!
mod:
Köszi a válasz Balux, de kicsit készőn jött. De meg lett a vizsga! : ) -
#385
Forest_roby
őstag
Forest_roby
őstag
Hi!
Elektromosságtan:
Egy végtelen négyzetrács, mindegyik rácsvonalban egy R ellenállású ellenállás.
Kérdés:
U=? / a,b pont között
ahol a és b szomszédos rácspontok
Leírnátok a megoldást és a megoldás magyarázatát?
köszi -
neduddgi
aktív tag
Sőt, nemcsakhogy nem érhető el, de a Pauli kizárási elv miatt a valóságban még bőven van a részecskéknek átlagos mozgási energiája, amikor már hőelvonással ( se másképp ) nem lehet a hőmérsékletét csökkenteni. Csak itt hagy reklámozzam; Bryan Greene:
Az Elegáns Univerzum c. könyve nagyon jó. Kicsit lehetne mélyebb, de azért szépeket ír a húrelméletről, és a 9 dimenziós térről. Van benne szó a Feynmann féle imaginárius időről is. Épp csak említés történik róla, talán azt az időt nevezi képzetesnek, amiban a részecskék ''előre kipróbálnak'' minden pályát és aztán választják a valósat.
Miközben az energiájuk a vizsgált pontban pont annyi lesz, minha valóban be is járták volna az összes pályát, a pályára kiszámolt valószínűséggel... -
#382
Balux
tag
Forest_roby
#380
Balux
tag
válasz
Forest_roby
#380
üzenetére
jaa de mostmár tom miről szól a vastagon szedett rész a hszedben:
ksérletek alapján (XIX. sz vége; Nerst) világossá vált, hogy
T-->0 esetben az dS-->0.
(Ez ugy vették észre hogy a T*dS szorzat T-nél gyorsabban tart nullához 0 kelvinhez közeledve...)
és Plank hasraütöt és rögzítette az entrópiaskála elejét S(T=0)=0 értékben, mert ez kézenfekvő volt.
BAM ennyi -
#381
Balux
tag
Forest_roby
#380
Balux
tag
válasz
Forest_roby
#380
üzenetére
T = 0 hőmérsékleten minden termikus egyensulyban lévő kondenzált anyag entrópiája eltűnik.
vagyis nulla lessz
vagy halandók számára eggyel érthetőbb megfogalmazásban:
Az abszolút nulla (hőm-i) pont semmilyen termodinamikai folyamattal nem érhető el.
mod:
dS-el az entrópia differenciáját szokták jelölni(infimitezimális megváltozását),
derivált ebből csak akkor lesz ha favágó-fizikusként ezt ''elosztod'' egy olyan változó
differenciájával mely S argomentumában szerepel tehát plö
dS/dT=az entrópia deriváltja (T szerinti)
persze ezt nem azért mondtam mert értem azt a részt amit vastagon szedtél
[Szerkesztve] -
#379
Fecow
aktív tag
Forest_roby
#378
Fecow
aktív tag
válasz
Forest_roby
#378
üzenetére
Hát nekem ez a harmadik főtétel entrópiával történő megmagyarázásának tűnik.
Na de mindegy ebben sajnos nem tudok segíteni én csak olyat tudok ami Carnot körfolyamattal magyarázza meg. -
#378
Forest_roby
őstag
Fecow
#377
Forest_roby
őstag
Nem az oka kéne, hanem a definiciója. ha nem is szó szerint, de elég pontosan. Egyébkén meg van, csak nem tudom a fénymásolatot elolvasni. : (
vége:
Ha az entropia nulla pontját az abszolut zérus kellvin, akkor a homogén kondenzált anyagok entrópiája a nullához tart, ha a hőmérséglet a zéruskelvinhez tart.
lim S = 0
T->0
csak ennyit tudtam kibetüzni..... : ( -
#377
Fecow
aktív tag
Forest_roby
#376
Fecow
aktív tag
válasz
Forest_roby
#376
üzenetére
Nem tudom milyen definícióra gondolsz, mert a wikipédia, meg te is viszonlag jól leírják.
De leírom ide, amit találtam a Fizika könyvemben.
III Főtétel:
Lehetetlen egy test hőmérsékletét végesszámúlépésben abszolút zérusra csökkenteni.
Vagy neked az oka kéne, hogy miért? -
#376
Forest_roby
őstag
Forest_roby
#370
Forest_roby
őstag
válasz
Forest_roby
#370
üzenetére
tényleg senki!?
-
#375
Forest_roby
őstag
Forest_roby
#370
Forest_roby
őstag
válasz
Forest_roby
#370
üzenetére
hUPs!
-
#374
Forest_roby
őstag
edipqe
#373
-
#373
edipqe
senior tag
Forest_roby
#372
edipqe
senior tag
válasz
Forest_roby
#372
üzenetére
az nem a hő önként hidegebb testről melegebbre nem megy át?(ez a leegyserüsített verziója persze)vagy az a hatás ellenhatás?
-
#371
bdav
őstag
Forest_roby
#370
bdav
őstag
válasz
Forest_roby
#370
üzenetére
barátunk a wikipedia: [link]
-
#370
Forest_roby
őstag
Forest_roby
őstag
Hi! Elég sürdős lenne!
Vki le tudná, most így hirtelenjében nekem írni a termodinamika harmadik főtételét?
Nem kell minden csak a def.
Előre is köszi!
--// lehet up-olok párat, előre is bocsi! //--
[Szerkesztve] -
#368
concret_hp
addikt
concret_hp
addikt
UP!
jöhetne valami jó téma -
#367
concret_hp
addikt
concret_hp
addikt
UP!
sajna én nemtok tárhelyet -
#366
Sztripi
csendes tag
concret_hp
#365
Sztripi
csendes tag
válasz
concret_hp
#365
üzenetére
Egy egesz DVD. De ha van hova akkor en igen. Nem prob.
-
-
bdav
őstag
mekkora tárgyat?
anno itt egyetemen fizikán eccer kiszámolta a tanár h. egy puskagolyó egy dobozban mekkora periodusidővel hullámzik (vmi ilyesmi volt a lényeg sorry ha nem pontos) a kv. mech törvényeit alkalmazva. az jött ki hogy a világegyetem feltételezett életkoránál pár nagyságrenddel nagyobb erre azt mondta ''hát kollegák, jó közelítéssel mondhatjuk hogy ez áll'' 
-
#357
Sztripi
csendes tag
concret_hp
#356
Sztripi
csendes tag
válasz
concret_hp
#356
üzenetére
Ja nincs mit mondani. Ennyi.
-
Sztripi
csendes tag
Nem csak sajnos kurva sok munka van.
Magyarul nem jut idom a forumra, de azert vagyok...
Na jo akkor operatorok. Az mind szep es jo amit leirsz (meg nagyjabol igy is van), de ez mind mit jelent? Szoval ennekem eszemben se nincs ilyesmiket beirni egyreszt mert a halando kozonseg (marmint a nem szakma beliek) egy szot se ertenek belole, masreszt meg mert lusta vagyok
De itt a kerdes abban van hogy mit is jelentenek az operatorok. MERT FIZIKAI jelentesuk van. Muszaj hogy legyen. Tehat ez mit jelent a valo vilagban? Ez a kerdes.
Matematikaval most jatszadozhatunk ammenyit akarunk. De van e valami koze a valosaghoz? Es ha van akkor mi? Tehat erre akarok valaszt adni...
Persze ez nagykepu mert nalam okosabb valakik foglalkoztak a problemakkal es valaszokat is talaltak. De azok mit jelentenek?
Hagyjuk most a kvantumot egy kicsiket. Nezzunk egy egeszen mas dolgot (es csak azert mert olyan nagyon belebonyolodtunk a matekba). Mi van a fotonnal? Lehet olyan matematikai formalizmust hasznalni (utanna kene hogy olvassak ez az igazsag de a vegkovetkeztetesre emlekszem mert hokkenet) ahol nem letezik foton! Akkor most van vagy nincs? Melyik formalizmus a jo. Az egyenletek ponotsan leirjak mindket esetben a jelensegeket, csak az egyiknel letezik egy reszecske a masiknal pedig nem! Na most akkor mi van. Mondjuk azt hogy letezik vagy mondjuk azt hogy nem?
Masreszt nem szabad elfelejteni hogy a fizika a valosag leirasaval probalkozik. Meg a matek nem muszaj. Tehat a matekot csak eszkoznek hasznaljuk, amivel valaszt adunk a kerdesekre. De az olyan valasz nem kielegito hogy operator igy vagy ugy, vagy egyenlet igy vagy ugy. Nekunk pontos valasz kell vagyos hogy mi a fene van.
De ha valakit erdekel ez a tema kiterhetek ra reszletesebben.
Meg egy kis megjegyzes mert patkany vagyok mert elhalgattam egyenlore egyes dolgokat, turelem sorra kerul minden... De vissza az erdekes reszhez. Lasd #333 hozzaszolast. Az izgalmas a feltett kerdesek megvalaszolasaban van.
[Szerkesztve] -
Balux
tag
sajnos előrerohantam tehát illene ideböknöm pár dolgot,de ennyire nem gondoltam még
át miket kéne irni..
A kvantummechanikában minden fizikai tulajdonsághoz egy operátort rendelünk, és ezen operátor egyes
sajátfüggvényeihez tartozó sajátértékei adják a sajátfüggvények által
jelölt állapotokban a fizikai tulajdonság értékét. Például ha arra vagyok kiványcsi
hogy hol van egy részecske(esetleg macska) akkor megvalósítok egy ''hely operátort'' felépítek egy a fentihez hasonló állapotteret, ahol pl az egyes sajátfüggvények által jellemzett
állapotok lehetnek a macska és a kísérleti kamrában lévő elektron alkotta kételemű
rendszer állaotai és a hely operátor sajátértékei adják a macska lehetséges helyzeteit
a térben....
Ennek a formalizmusnak egy elvetemültebb, absztraktabb átfogalmazása volt a
fenti O operátor esete..
amely sok hasonlóságot mutat a elemi részecskék sajátimpulzusmomentum-operátorainak (azaz a spinnek) formalizmusával, gondolom Schrödingeréket is ez ihlette... -
#351
Balux
tag
concret_hp
#350
Balux
tag
válasz
concret_hp
#350
üzenetére
ez az egész 'elvont' szemléletmód abból fakad hogy ezt matek nyelven így fogalmazzuk meg és írjuk le:
QM matematikai formalizmusa konyhanyelven
adott jelen esetben egy állapottér mely mondjuk 2 dimenziós
(ahol 1-1 dimenzió egy-egy valóságot/unverzumot jelöl)
egy ilyen 2d-s ''síkot'' ugyebár kifeszíthetünk 2db egységvektorral
(későbbi nevén sajátfüggvénnyel)
(pl x-y síkot is kifeszíthetünk (1,0) (0,1) egységnyi hosszúságú
x és y irányba mutató egységvektorokkal de ez most persze nem egy
geometriai értelemben vett sík, csak annak formalizmusa alapján képzeljük
el az állapotteret...)
a kérdés az:él e a macska; egy ilyen kérdésnek a matekban
egy un. operátor feleltethető meg, mely értelmezve van az elöbb bevezetett állapottéren
és el kellene szöszölni azon hogy a fenti két egységvektor az operátor sajátfüggvénye e
legyen mindkettő az operátor sajátfüggvénye (hogy ez mit jelent mindjárt jön) és legyen
a (1,0) azon univerzumot jelölő egységvektor ahol a macsek él a másik ahol halott..
és kérdést ugy teszünk fel ezen a nyelven hogy az operátort hattatjuk a sajátfüggvényeire
és megnézzük hogy mi lesz az operátor sajátértéke az egyes sajátfüggvényekre hattatva
(tudom ezt még el kell magyaráznom
legyen az operátor jele O
az operátor saját értéke o
ekkor a matematikai egyenlet az egyik sajátfüggvényre:
O(1,0)=o(1,0)
magyarul operátor sajátfüggvénye ( vagy sajátvektora) az állapottér vektorai
melyekre az operátort hattatva teljesül a fenti egyenlet, azaz a jobb oldalt nézzétek:
pl O(1,0)=o(0,1) ilyen is lehetséges de ezzekkel az operátorokkal nem tudunk ''kérdést
feltenni'', ennek az operátornak (1,0) vektor nem sajátfüggvénye.
Tehát a fenti egyenlet emberi nyelven egy kérdés és az arra adott választ jelöli
ekkor ha a (1,0) vektor azt az univerzumot jelöli ahol a macsek él akkor lefordítva:
egyenlet bal oldala: A macska él?
jobb oldala: ez a matematikai megfogalmazás, illetve saját önkényünk alapján az
O operátort megfogalmazhatjuk úgy a matek nyelvén hogy pl az adott sajátfüggvényéhez
tartozó o sajátértéke adja meg a sajátállapot megvalósuásának valószínüségét!
ekkor a jobb oldalon a válasz van
leeht tulmagyarázom de nézzünk egy példát:
(a (0,1) vektorral jellemzett univerzumban kipurcant a macsek)
O(0,1)=o(0,1)=0,5*(0,1)
lefordítva:
A macska nem él ugye?=a macska 50% hogy döglött
Ez azt jelenti hogy a O operátor által leíró fizikai valóságban
(ez csak az egészet papírra vető fizikuson mulik mennyire irja le jol a valóságot
--> annál hihetőbb és pontosabb lesz az eredmény)
pont 50-50% hogy a macska döglött e, azaz hogy az elektron a dobozban van e...
remélem érthető volt a kis matek, sajnos ilyen nyakatekert modon kell ezt
matekban művelni, de ha az ember megérti akkor látszólag egész kis
egyszerű egyenleteket kell megoldani
és bocsesz Sztripi ha kielőztelek ill. várom a véleményeket a
QM matematikai formalizmusa konyhanyelven című hsz-emről
[Szerkesztve] -
#350
concret_hp
addikt
Sztripi
#339
concret_hp
addikt
namost akkor mit jelent tulképp a macskás móka
azt hogy onnantól kezdve h nem tudjuk él-e a macsek, 2 univerzum van, de amint megtudjuk, az egyik összeomlik, és egy marad.
mondjuk ez így sztem 1 csöppet elvont. egyszerűen nincs információ valamiről. ez számomra nem jelenti azt hogy 2 univerzum van. (bár attól függ mit nevezünk univezumnak).
Sztripi: Leírnád, hogy akkor ez végülis mit jelent
a kövi téma meg lehetne mondjuk az E=mc^2 ha már szóba hoztad
az egyébként nem valami olyasmi, hogy az enegria és a tömeg tulképp egyazon fogalom 2 különböző megjelenése?
várjuk a következő előadást
zh ugye nem lesz? -
bdav
őstag
hehe
nekem az első analizis gyakomon (előadás előtt gyak volt) az első dolog amit a gyakvez felírt a táblára az az volt hogy ''lim'' szerencsére én tanultam valamennyit középsuliban is. még nagyobb szerencse hogy csak két félév analízisem volt, a mateknak ez az iránya a vége felé már egyáltalán nem jött be. -
Sztripi
csendes tag
Igen. Van egy vicc, de kurva jol leirja a szakmainkat.
A matematikus azert kapja meg a helyes eredmenyt mert pontosan szamol. A fizikus azert mert tudja hogy mi kell hogy legyen az eredmeny.
De ne ertsen felre nem senki nem kritizalom a matekosokat. Sok matekos haverom van (2). De hat igy van.
Na jo holnap folytatom az eloadast most inkabb alszom egyet... -
Balux
tag
neked akkor nagy mázlid volt!
nekünk ugy indult a suli, hogy az első előadáson már deriválásról
komplex számokról zagyváltak aszittem eldobom az agyam mire behoztam
azt a szintet amit elvártak, de senki se tutta!
konkrétan ebben a vizsgaidőszakban is megkérdezte tőlem egy prof hogy
micsoda? maga nem tanult deriválni középsuliban?hova jut igy a világ?
Amúgy valami rémlik a dirac-deltával kapcsolatban hogy gubanc van vele
de ilyen izgalmas kérdésekkel sosem foglalkoznak előadáson, sőt
tipikusan ezt már egy csomószor hallottam (egyébként mókás..)
egy fizikusnak szabad, matematikusnak tilos, de nem mondjuk el senkinek...
valamilyen matematikai műveletre...
egyébként van a dirac-deltának is matematikai értelmezése: ő egy disztribúció
de ez az analízis annyira agyament része hogy nem sok maradt meg bennem... -
Sztripi
csendes tag
Szep mas tollaval ekeskedni nem igaz?
Konkretan maradjunk a Dirac deltanal. A baj csak az hogy ez lehetetlen volt - legalabb is a matekosok szerint. De mivel mukodott annak ellenere hogy lehetetlen volt igy kitalaltak hozza egy matematikat is. Ezert mondom azt hogy a matek le van maradva. Mert nem o talal ki dolgokat hanem a fizika. A durva terek stb. amit tanultatok tobbsegben mind fizikusok agyabol pattant ki. Ezert van a matematika lemaradva. De hat ez most hagyjuk.
PS. Nekem is volt matekom. Az elottem van hogy az elso 45 percben atvettuk a komplett kozepsulis tananyagot. A masodik 45 percben pedig ujat vettunk...
De megint csak en nem tartom elveszettnek a dolgot. De ne rohanjunk a szeker elebe... -
Rive
veterán
Nézd, én ezeket már végigmazsoláztam néhányszor az egyetemen meg utána, haverokkal meg nélkülük. Tisztában vagyok vele, hogy mennyire reménytelen eset a képleteket emberi nyelvre lefordítani. Vedd úgy, hogy húzlak picit, mer' ha csak alulművelt főemlősökkel akad össze az ember, akkor az nem igazán hat pozitívan se a kedélyre, se a tudásszintre, se semmire.
Ha komoly(abb) hozzátennivalóm van, akkor azt úgyis komolyan hozzá fogom tenni.
Mint itt máris:
Masreszt pedig a matematikank pontatlan ha ugy tetszik gyerekcipoben jar. Ezert van az jelenleg hogy a fizika messze lehagyja a matematikat.
No, ez konkrétan nem igaz. Volt egy félévünk arról a fajta matekból, amivel pl. a kvantummechanika egzakt matematikai apparátusát is alapozzák. A Dirac-deltát már a második órán, gyakorlatilag a bevezetés kezdetén lezúztuk, a harmadikon már készségszinten használni kellett. Volna. Akkor volt a csoportátlag 2.1 körül. Az egyik stréber megcsinálta hármasra a vizsgáját, ráadásul elsőre
A fraktálok, tört dimenziós terek, ezeken értelmezett integrálok, differenciálok nem egészen egy órát tettek ki...
-
Sztripi
csendes tag
En NEM valoszinusegekrol beszelek en azt mondom hogy a dobozban KET MACSKA van. Ez a jelentese a kepletnek. Legalabb is a Koppenhagai ertelmezesben...
Az egesz kiserletet azert jatszottuk el a bevezeto dumaval egyutt hogy sikeruljon olyan allapotot letrehozni hogy a dobozban ket macska legyen.... Csokkentettuk a lehetosegek szamat hogy kezelheto legyen. Es tettunk meg egy fontos dolgot, de erre majd visszaterek holnap. Feltettem ket kerdes lejjebb es erre a valasz vilagitja meg az elmenket... -
Sztripi
csendes tag
Na mar most. Hogy letisztazzunk egyes dolgokat.
Adva vannak a kepletek. De en nem a kepletekrol beszelek hanem arrol amikor valaki felteszi azt a nagybetus KERDEST hogy: Ez mit is jelent?
Ez a kulcs. Meg kell tudni mondani hogy mit is jelentenek a kepleteink. En ezt probalom megtenni, meghozza ha lehet erdekesen.
Mit is jelentenek ezek a matematikai jatekok. Mondok egy peldat. Mi a jelentese a hires E=mc^2 kepletnek valojaban? Mit jelent? Mi az elektromos ter? Ilyesmikre akarok valaszt adni itt a forumon. A kepletek benne vannak akar a legroszabb fizika konyvekben is. Es hogy ezek a konyvek miert rosszak? Azert mert NEM mondjak meg hogy mit is jelentenek. Igy a dolog misztikus. Erthetetlen...
De neha a jelentesek dobbenetesek. Ezert sokaig neha evtizedekig akar evszazadokig sem foglalkoztak ezekkel a dolgokkal az emberek. Sajnos nem teljes amit irok itt a forumon mert hianyzanak a kepletek a teljes kephez. Ha valaki teljesen meg akarja erteni oket akkor csak azt teheti hogy elmegy valamilyen jo eloadasra valamelyik jobb egyetemen...
A matematika nyelve univerzalis. De nem szemleletes. Masreszt pedig a matematikank pontatlan ha ugy tetszik gyerekcipoben jar. Ezert van az jelenleg hogy a fizika messze lehagyja a matematikat. Ez most van igy. A 19 szazadban forditva volt. Erre a legszebb pelda a Dirac delta. Matematikailag ertelmetlen dolog de fizikailag nagyon is hasznalhato. -
Balux
tag
ha megengeditek:
az hogy (egyszerűbben felfogható módon) Rive-féle PH felfogásban
vagy Sztripi féle koppenhágai felfogásban értelmezzük
a gondololatkisérletet semmi különbséget nem okoz!
Az egyik ésszerűbb a másik meg kacifántosabb és persze meglepőbb:
a fizikát leiró matematikai eszközökben térnek el, mondhatnám azt is nagyon
mézesmázasan hogy két külön raprezentáció, melyek közül az egyik
egy nem is kicsit megrázó eredményt ad konyhanyelven: 2 macska van!
bár mostanában csak olvasgattam, szerintem hagyjátok abba ezen való lovaglást
, és hallgassuk
Sztripi előadását tovább, ha mindenki megbarátkozott a koppenhágai
felfogással...
higgyétek el ha ezt matek nyelven fogalmazzuk meg tök egyszerű és egyértelmmű
miről beszél szrtipi...
[Szerkesztve] -
Rive
veterán
Nézd, lehet azon filózni, hogy hova lesz a hatoldalú kocka másik öt oldalának valószínűsége, meg mitől lesz hirtelen az egyiknek a valószínűsége 1, de ez sehova nem vezet. Nem egyhatod hármast dobok, hanem egy hármast dobok.
Mindkét feles valószínűségű macsek önmagában teljes értékű, de együtt adják biz' a teljes egész valószínűséget. Amíg el nem dől, melyik marad meg, addig mindkettő feles. -
Sztripi
csendes tag
Nem. Az ertelemezes a kulcs. Nem lehet ket fel macska. Mert ha az egyik valoszinusegi fuggveny osszeomlik akkor az irasod alapjan csak egy fel macska maradna... Pedig egy egesz macska marad. De elorerohanunk. Hagyok idot meg egy kis filozasra aztan tovabblepek. Ebbol remelem valaszt fogsz kapni...
-
-
#333
Sztripi
csendes tag
concret_hp
#330
Sztripi
csendes tag
válasz
concret_hp
#330
üzenetére
Aha kapizsgalod mar. De tegyuk fel a helyes kerdeseket.
1. MI A FENET IS TESZ A MEGFIGYELO?
2. Ki a fene az a megfigyelo?
Na ezen gondolkodjatok el.
Megjegyzes: Tovabbra is a kvantummechanika Koppenhagai ertelmezeserol van szo. Termeszetesen leteznek mas ertelmezesek is. De ok majd kesobb... -
Rive
veterán
En nem azt mondom hogy mindket lehetoseg fennall hanem azt mondom hogy a dobozban nem EGY hanem KET macska van. Egy elo es egy doglott
Izé.
Két fél (![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
), illetve inkább félig valóságos macska. Bár itt a vita jórészt pont a matematikai konstrukciók emberi nyelvre fordítása körül zajlik, úgyhogy ezt elég sokféleképpen lehet mondani. -
#330
concret_hp
addikt
Sztripi
#329
concret_hp
addikt
nade:
belepakolunk a szobába egy macskát. amint megnyomjuk a falat, abban a pillanatban már 2 macsek van? azaz, abban a pillanatban egyszercsak keletkezik oda egy másik?
ez így nekem egy kicsit olyan, hogy csak a megfigyelő (aki most ugye valójában pont nem figyel meg semmit) szempontjából van 2 világ. Ez olyan, mint ha valaki nem tudja valaminek az eredményét (megvágták-e vizsgán / sporteredmény v ilyesmi) addig számára több világ létezik? ez így nekem kicsit elvont
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Igen pontos amit mondasz, csak senkinek sem tunt fol az egesz temaban a legdobbenetes resz, marmint a forumon.
En nem azt mondom hogy mindket lehetoseg fennall hanem azt mondom hogy a dobozban nem EGY hanem KET macska van. Egy elo es egy doglott...
Ez meg nem semmi. A ket macska ket kulonbozo valosagot is jelent vagy ha jobban tetszik ket vilagegyetemet, amely atfedi egymast. Amikor belenezek a dobozba az egyik vilagegyetem osszeomlik - megszunik letezni es csak egy marad.
Na ezt kapjatok elo.
Kulonben a Koppenhagai ertelmezesben van igy.
Na most tudni kell hogy a kvantummechanikaban nagyon sokaig senki sem foglalkozott azzal hogy mit jelentenek az egyenleteink. Elegedettek voltak a fizikusok annyival hogy mukodnek. De az egyenletek valamit jelentenek is. Az egyik ertelmezese az egyenleteknek a Koppenhagai ertelmezes. Bohr volt a attya ennek az egesznek.
Folyt kovetkezik termeszetesen -
-
Pá
addikt
Pedig ebben nincs semmi érthetetlen.
Amíg nem tudod, hogy mi van a dobozban(vagy páncélszekrényben, mindegy) addig mindkét lehetőség(élő macsek, döglött macsek) ugyanolyan valószínűséggel fenn áll, és Te sehogy sem tudod eldönteni melyik az ''igazi''(amíg bele nem nézel a dobozba) így mindkét lehetőség egy lehetséges valóság. Mindkettő fennáll egyszerre, hiszen semmi eszközöd nincs arra, hogy dönts valamelyik mellett.
Aztán ha belenézel a dobozba látod mi a szitu és onnantól már csak az a lehetőség játszik, a másik kiesett.
Remélem nem mondtam hülyeséget.
[Szerkesztve] -
-
Sztripi
csendes tag
Na jo most mar tenyleg Scrodinger macskaja.
Erdekes gondolat kiserletrol van szo. Kulonosen erdekes a kiserlet megmagyarazasa.
Eloszoban annyit hogy a kiserletet Heisenberg talata ki mert gondja volt a kvantummechanika Koppenhagai ertelmezesevel... Hogy mi a koppenhagai ertelmezes azt majd leirom a kiserlet soran (pontosabban az ertelmezes egy reszet).
Akkor vagjunk bele.
Adva van egy szoba, pontosabban pancel terem. A terem maga hermetikusan le van zarva, es semmilyen modon nem tudunk benezni a terembe, vagyis nem tudjuk hogy mi tortenik bent. A terembe behelyezunk egy macskat egy dobozt es egy ideggaz ampullat, valamint egy detektort. A dobozba beleteszek egy (1) darab elektront. A detektort behelyezem a terembe. A detektorom olyan nagyon erzekeny hogy biztosan erzekeli az elektront ha az kikerul a dobozbol. A detektort rakotom az ampullara. Ha a detektor erzekeli az elektront akkor az ideggaz elszabadul es a macskanak annyi... A macsa azt csinal amit akar.
A fenti az alapelrendezes. Na most jon amit kintrol iranyitok. A dobozba beletolok egy valaszfalat meghozza ugy hogy a dobozt pontosan megfelezi. Most az elektron vagy az egyik vagy a masik feleben van a doboznak. A doboz egyik falat kinyitom. Ha az elektron abban az oldalban volt akkor most a detektor erzekeli ot es a macskanak annyi, ha nem akkor a cica elvezi tovabb az eletet (meg szerencse hogy macskaval vegezzuk a kiserletet kutya parti vagyok).
Az egesz fenti hobelebancot azert jatszom el hogy ne tudjam pontosan megmondani hogy mi a helyzet bent es hogy csokkentsem a lehetseges allapotokat (marmint bent). Mi a helyzet? Ket allapot lehetseges a macska el vagy a macska halott.
Ha alkalmazom a kvantummechanikai Koppenhagai ertelemezeset a helyzet a kovetkezo. A pancelteremben KET macska van. Egy elo es egy halott. A ket macska tenylegesen fizikai valojaban ott van. Amikor benezek az egyik valosag osszeomlik, mert a szemlelo ELDONTI hogy melyik valosag letezik tovabb... Ebben a pillanatban az egyik macska eltunik (vagy az elo vagy a halott)...
Ennyi...
[Szerkesztve] -
-
Sztripi
csendes tag
Na marmost komoly bajban vagyok. Mi a fenet irjak milyen szinten. Ki tudja egyaltalan hogy mi az hogy kvantummechanika. Hol kezdjem az elejen? De ezzel az erovel akar irhatnak egy konyvet is. Vagy csak ugy mazsolazzak a teljesseg igenye nelkul? Dontse el a kozonseg amongo vagyok...
-
#315
Sztripi
csendes tag
concret_hp
#314
Sztripi
csendes tag
válasz
concret_hp
#314
üzenetére
Na jo Schrodinger macskaja valaki? Erdekel valakit?
-
Sztripi
csendes tag
Nos egyenlore annyit hogy mar kezdetnek hulyeseget ir, de bevallom hogy nem olvastam vegig csak beleneztem igy lehet hogy csak eliras, igerem hogy majd a megnezem...
De hirtelen eleneptelenedett a fizika topik. Eleg baj. Mi van nincs erdeklodo? Vagy kene egy ujabb tema, esetleg?
Qvantum? Valaki?
Ha pedig a fereglyukak altali utazarol lenne szo, itt van egy link (angol). Igaz hogy csak jatekbol van de eleg jol takarja a jelenlegi allaspontot...
[Szerkesztve] -
#305
MCGaiwer
addikt
Nowhereman
#304
MCGaiwer
addikt
válasz
Nowhereman
#304
üzenetére
één ugy tom, h ez uj diákok után kapja, tehát az elsőévesek után... így felvesznek amenyit tudnak, és azt szépen első félévkor évvégén ki is rugják...
-
#304
Nowhereman
őstag
Balux
#303
-
Balux
tag
az a baj, hogy az egyetemnek az a jó ha ha sok elsőéves van
namost azt konkrétan tudom hogy 3 éve a felsőoktatási intézménybe való
felvételi minimum pothatára egyezményesen 72 pont volt
(aki nem tudná az pont semennyi)
és elte fizikus szakra a felvételi ponthatár 72!!! pont volt
(tehát csak azért nem kevesebb mert mert nem lehetett a felsőoktatási törvény miatt)
tehát fizikusnak az mehet akinek kedve szottyan és valahogy megszerezte
az érettségit is
emlékszem én meg agyba főbe tanultam a magyart, törit
(hajam kihullott tőle) hogy giga pontjaim legyenek
Azt hiszem pontatlanul fogalamaztam. Ezt valamiféle egyenlettel kell felírni. Culomb törvényéből kell kiindulni: F=p*(Q1*Q2)/r^2
Lattam viszont rola egy felvetelt marmint a kiserletrol...
Magyarul nem jut idom a forumra, de azert vagyok...
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Apple iPhone 16 Pro - rutinvizsga
- EA Sports WRC '23
- Mozilla Firefox
- Trollok komolyan
- Bemutatkozott a Poco X7 és X7 Pro
- Trump meglépte: készül a stratégiai bitcoin-tartalék
- Milyen videókártyát?
- Nők, nőügyek (18+)
- Kettő együtt: Radeon RX 9070 és 9070 XT tesztje
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- További aktív témák...
- iPhone 16 Pro 256 GB Natúr Titán - 0 Perces - RQVTX2239H Warranty: 2026-01-22 ///
- ÚJ Dell Latitude 15 5550 - 15.6"FullHD IPS - Ultra 5 135U - 16GB - 512GB SSD - Win11 - 3 év garancia
- Nvidia Quadro GP100 16GB HBM2
- Apple iPhone 12 Mini 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Macbook Air 13" - 2019, 2 mag i5, 8/256GB, rozé arany, garancia ( 102)
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest