Hirdetés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Meggyi001: Vegán? Nem vegán?
- kenand: Star Wars KOTOR I és II Android és iOS ingyen + magyarítás felrakása
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Toomy: Majdnem banki adathalász csalás áldozata lettem.
- vrob: 1991 - játék a PC-n
- GoodSpeed: Tesla Smart Plug Dual SD300 -as okoskonnektorok avagy fogyasztásmérés evolúció
- btz: Internet fejlesztés országosan!
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pá
addikt
válasz
MCGaiwer
#199
üzenetére
Egyik sem. A csillagászat az egy külön tudomány.
De ha választani kell akkor sokkal inkább fizika.
A földrajznak a nevében is benne van, hogy a Föld nevű bolygóval foglalkozik.
+ Gimnáziumi tanulmányaim alatt földrajz órán nem nagyon értintettünk csillagász témát, fizikán viszont néha szóba került
#201: gratulálok
[Szerkesztve] -
Balux
tag
Hamár így belelendültünk az eszmecserébe,
(én nagyon belelkesedtem a totyikkal kapcs.)
nem kérünk meg egy moderátort hogy valami passzentosabb neve legyen a topiknak
pl: FIzika kérdések és válaszok
Nagy fizika topik
vagy tudom is én ami komolyabban hangzik mint az 'egy kis fizika' -
Balux
tag
a kh-ásokkal kapcsolatban, hagyjuk az egészet csak felvetettem, eszembejutott, gondoltam feldobom a témát
a csöves dolog:
félreértesz a csőben nem történik semmi
(de erre visszatérek a végén)
nincs semmi vékonyodás meg ilyesmi
csak arról van szó hogy adott egy cső amiben adott seb-el áramlik folyadék, és egyik irányban végtelen hosszú (állandó keresztmetszet)
-ha arra áramlik a folyadék amerre a csőnek vége van=slag->nincs gömbszimmetria, egy irányba mutató foly.sugár, (amely ugyebár vastagodik,) ez nem gömbszimmetrikus!!
(persze a tükrözéshez az kell hogy ne levegőbe spricceljen hanem álló foly-ba, de ott sem gömbbszimmetrikus, ugye ez a slag a medencébe eset...)
-ha a cső vége benne van egy végtelen nagy kádban
és a végtelen hosszú vége fele áramlik a folyadék
akkor ez=nyelő ,ekkor a beáramlás geometriáját nevezhetjük kvázi gömbszimmetrikusnak, ugye kissé deformált, de a kádból lényegében minden irányból szív!
igen az időtökrözés most megfeleltethető az áramlás irányának ellenkezőjére váltásával
ekkor azomban kiderül hogy ha elfogadjuk a megfeleltetést (ami ésszerűnek hangzik, hisz pl benned is meg bennem is így fogalmazódott meg..) akkor kiderül hogy ez a szimmetria sérül, az áramlási kép a csőben megegyezik (ideális foly esetében, erre a végén...) de a cső végénél erős eltérések vannak
és még amit igérgetek:
pl ahogy mondtad egyből eszembe jutott egy másik szimm-sérülés:surlódó közeg áramlik áll. keresztmetszetű csőben, ha megfordítod az áramlás irányát, eltérő lesz az áramlási kép a falaknál kialakult un. határréteg miatt, melynek vastagsága az áramlás irányában növekszik
(és persze lehetne folytatni: turbulens áramlás ugy kaotikus ahogy van, nincs sok értelme szimmetriákról beszélni)
összefoglalva tartom magam a kijelentésemhez, amit remélhetőleg csak férreértettél, a cső sájánál kialakuló időtükrözési szimmetria sérüléséhez!
-
shev7
veterán
Szivembol szoltal...
A kulonbseg kettonk kozott, hogy en meg nem ertem mirol beszelunk itt, de ezzel a topikkal legalabb kicsit kozelebb kerulok a temahoz. Ha tudsz par cikket, ami halandok szamara ertheto formaban talalja a dolgokat bedobhatnad ide. Gondolom csak angolul van, de az nem baj. -
Sztripi
csendes tag
Hmmm.... Ez rossz hozzaallas. Ha nem sertlek meg. Ez a konnyu ut kifele. AAA ugysem tudja senki sem mi a helyes valasz. Hat en honnan tudhatnam.
Es azt honnan szeded hogy a nagyokosok se tudjak a valaszt? Hany nagyokossal beszeltel?
Olvasod talan a Physical review - ot?
Van egy rossz hirem. Einstein 1920 - as evekben allitotta fel az egyenleteit. Azota mar valtozott a vilag es sok mast is kitalaltunk... A relativitas magyarazataval mar senkinek se nincs semmi baja sem. Legalabb is azok koreben akik ilyesmivel foglalkoznak...
A baj inkabb ott van hogy a hetkoznapi eletben tovabbra is olyan nagyon misztikusnak tunik a dololg holott egyszeru semmi gond se nincs vele... Csak azert nehez megertenem mert nem akarom megerteni. Olyan jo a regi elmelet. Miert torjem magam azert hogy az ujat megertsem? -
Sztripi
csendes tag
Mi a gond ezzel? Itt semmi gond se nincs. NEM serul a szimmetria. A problema nem mas mint a megmaradas torvenyenek fenyes igazolasa! Meghozza az anyagmegmaradas torveny termeszetesen.
Ha a problemat ertelmesen akarod kezelni szet kell bontani elemi reszekre...Ha jol ertem amit mondasz az egy cso ami elvekonyodik. De hagyjuk most a hetkoznapi reszeket.
Tukrozzuk az idore... Mit kapok?
Forditsd meg a folyadek aramlasat (ez ebben az esetben olyan mintha megforditottad volna az idot)! Van egy vekony csoven amiben gyorsan folyik a folyadek es van egy vastag amiben lassan folyik. Vagy van egy vastag amiben lassan folyik es van egy vekony amiben gyorsan folyik... Nincs vele gond. Mi a bajod nem ertem?
kifele: vékony sugárban spriccel: kb egy irányban áramlik kifele igen de gombszimetrikusan.
Az aramlasi vektorokat korbevevo felulet csoszimetrikus. Ez nem serul... Sajnos attol felek hogy rossz pelda.
-
Sztripi
csendes tag
Hat senki sem tudhatja az osszes elmeletet. De a gyenge kolcsonhatas ha szigoruan nezem akkor az a hetkoznapi kolcsonhatasok. Itt fogalmi zavar van. Nem ertem hogy mirol szeretnel kerdezni. Melyik resze a fizikanak? Mi hozza letere a kolcsonhatast? Es ami nagyon sokat segitene ha megirnad angolul a nevet. Ha mar tudom hogy mirol beszelsz akkor talan tudom a valaszt is.
-
Sztripi
csendes tag
-
Balux
tag
amugy tudok egy hétköznapi időtükrözéses szimmetriasérülést, most jut eszembe:
csőből ki, ill. beáramló folyadék; teljesen eltérő a két áramlás struktúrája
(amúgy ilyet a hidrodinamikában nagyon sok helyen találhatunk...)
konyhanyelven:
kifele: vékony sugárban spriccel: kb egy irányban áramlik kifele
befele: majdnem gombszimmetrikus nyelő, minden irányból áramli kbefele foly, részecske -
Balux
tag
aztarohatt nagyon megy a kis topik, örülök ne.ki..
fúú, na erre nam számítottam, azt gondoltam hogy csípőböl vágod majd a
választ!
(ne ércs férre én sem tudom, nem vagyok otthon ált relből és pláne nem vagyok otthon
a modern térelméletben sem...gondolok itt az említett 2000es elméletre)
hát amugy erre most én sem vágom a választ egyből, hogy miért sérül, de azt tom hogy a gyenge kh egy csomó szimmetriát sért (paritás, időparitás, izospin meg még kitudja mit...)
szal vannak olyan gyenge kh-ó folyamatok amelyek időtükrözésre nem invariánsak
de egy elmebeteg magfizikus egyből dobná a választ...
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Nem ilyen nincs. Csak egy korlat van. A fenysebesseget nem lehet elreni. Arra nincs kikotes hogy gyorsabban nem mehet. A gravitacios mezo a klasszikus fizikaban VEGTELEN sebesseggel terjed. Ugynevezett tavolba hato ero. Ha felirod Newton gravitacios egyenletet abban sehol sem latsz semmit ami korlatozna a sebesseget.
-
faster
nagyúr
válasz
MCGaiwer
#162
üzenetére
viszont én ugy gondolom, h a fénynél nagyobb sebeség kell ahoz, h át tudj menni egy anyagon pl...(
Ennek a következtetésnek semmi értelme, a neutrínó is áthatol a legtöbb anyagon, pedig nem gyorsabb a fénysebességnél. Egyébként sincs értelme az ilyen következtetéseknek. -
Sztripi
csendes tag
Neked a klasszikus Newtoni mechanikat tanitottak. Csak az a baj hogy 1920 - as evektol kezdve tudjuk hogy a Newtoni mechanika NEM jo! De alkalmazhato bizonyos megszoritasokkal pl kicsi a sebesseg... Ha pedig egy hidat tervezek arra nem kell gondolnom hogy mi lesz amikor fenysebesseg megy majd
1. Newtoni magyarazat.
A szabadon eso test olyan test ami a fold gravitacios tereben van. A fold es a test kolcsonosen vonzak egymast.
A muhold pedig egy hajitas, ahol a muhold a fold erintojere parhuzamosan vett sebessege miatt van korpalyan (valaki lejebb emlegette a centrifugalis es centripetalis erot - szepen elmagyarazva).
2. Einsteini:
A szabadon eso test valojaban egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez vagy nyugalomban van (a ketto allapotot nem tudom megkulonboztetni egymastol valojaban ugyanazok). A muholdra is igaz. A kulonbseg az hogy a muhold olyan terido koordinatan van ahol a tergorbulet nem annyira jelentos mint a becsapodo test - pontosabban oda mar nem ''ugrik'' oda a fold!
Igy a muhold egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez vagy all. Huzol egy egyenest de kozben mivel a ter gorbult ugy tunik hogy korpalyan van a fold korul, de nem egyenesen megy. Ugyanaz a helyzet a nappal es a foldel is...
Ezt ugy tudod szemlelni hogy kifeszitesz egy lepedot. Bele teszel valamit lehetoseg szerint gomb alakuat. Es a lepedo behorpad. A horpadas szelen van a muhold ahol meg nem annyira meredek, es korbe megy. A test bejjeb van ahol mar meredek. -
Sztripi
csendes tag
-
Sztripi
csendes tag
-
Sztripi
csendes tag
-
shev7
veterán
igen, nekem sem tisztak a fogalmak
Viszont beszelnel meg egy kicsit a szabadesesrol? Mert vagy felreertettem amit irtal, vagy nekem hulyeseget tanitottak.
Van ket eset. Amikor nem vagyok eleg magasan, es elobb utobb becsapodok a foldbe, es amikor korpalyan ''lebegek'' a fold korul.
Van kulonbseg a ketto kozott? -
MCGaiwer
addikt
értem...
viszont én ugy gondolom, h a fénynél nagyobb sebeség kell ahoz, h át tudj menni egy anyagon pl...(mert az atomok között is vannak rések... és ott van a sötét anyag is, ami ugye mindenen akadály és lassulás nélkül át tud menni...) mert a fény erre nem képes, tehát nem nyúlik anyira, h ezt meg tudja tenni... -
Balux
tag
sztripi ugy látom te vagy itt a házigazda
....
hitetlenkedik a nép??
szerintem nagyon nehéz a tizenéve megszokott
téridő szemléletünktől elrugaszkodni, nekem sem igazán megy
(tér meg idő, hogy is van ez cimű dolog...)
az a baj hogy lehet magyarázkodni sokat, de ide kő kemény képletek
kellenek,
(sajnos azt a ph- platform nem nagyon támogatja)
azt az ember megérti és tudja hogy kéne gondolkodni
szerintem nagyon vastag fába vágtad fejszédet, de igy tovább! -
Sztripi
csendes tag
Azt nem veszed szamitasba, hogy az orak nem ugyan ugy jarnak. Lasd Sztripi peldajat az orakkal. Nekik par miliszekbe tellik, amit mi 9 percnek mernenk peldaul. Ez a lenyege. Hogy csak par miliszekig letezhetnek, megis eljutnak a foldre, vagyis a sebesseg novekedesevel ''lassul'' az ido.
Sajnos amit beirtal az egy jelenseg magyarazata rosszul. De nem te vagy a hibas mert az iskolakban tanitjat rosszul. Ha nem haragszol meg kijavitalak:
Szoval az orak mindenhol ugyanugy jarnak! Azert mert igy van kitalalva. Abbol a feltetelezesbol indulunk ki hogy tudunk olyan orakat eloallitani amelyek ugyanugy jarnak. Es ezeket az orakat szethordjuk a terben! Ha ket ilyen ora egy helyen van akkor az idok vegezeteig ugyanazt mutatjak
.
DE HA MOZOG EGY TEST AKKOR LASSUL AZ IDEJE A KULSO MEGFIGYELOHOZ KEPEST (nincs idozejbe teve a lassul - merrt ez fizikai teny)! DE EZT O NEM ESZLELI!
Szamara minden ok. Az ora jol jar nincs gond. O csak akkor veszi eszre hogy valami baj van hogy ha osszehasonlitja az orajat a masik oraval! Ebbol az kovetkezik (megegyszer) hogy az ido TENYLEG lassaban jar ha mozgok.
Ez klaszikus hiba mert a klasszikus fizikaban hallgatolagosan ugy vesszuk hogy az ido mint olyan fuggetlen a helytol (a ter koordinataitol). Ezert is hivjak ma ugy hogy IDOTER KOORDINATAK - space time continuum. Mert nem szetvalaszthato a ketto! A ter kulonbozo helyein kulonbozoen mulik az ido!
[Szerkesztve] -
bdav
őstag
-
bdav
őstag
'' Kedvencem az hogy a holdra leszallast 1860 - ban talalta ki egy orosz fizikus (mar nem emlekszem hogy hogy hivtak)''
Ciolkovszkij lesz az.
mod: Sztripi sztem a spec. rel. egyenleteit be kéne írnod ide, azok nem annyira érthetetlenek (azt tanultam egyetemen meg középsuliban is, ált.relt. nem)
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
válasz
MCGaiwer
#150
üzenetére
Ez a kiindulasi allapot:
Ha mozgok akkor lassabban mulik az ido, de ezt EN nem eszlelem ez a kulso megfigyelo eszleli. Ez latszik az egyenletembol is:
x^2 + y^2 + z^2 - ct^2 = 0 (jo tobb egyenletet nem irok )
Ez van a muonokkal is. Ok a napban keletkeznek es csak nehany miliszekundumig elnek... De jelentos a terjedesi sebesseguk. Ennek ellenere a fotonoknak is nyolc percre van szukseguk hogy elerjek e foldet... Igy a muonok soha az eletbe nem kellene hogy eljussanak a foldre, hiszen ok csak nehany miliszekundumig elnek... De eljutnak es merjuk is oket. Ez azert van mert a muonok szamara csak egy miliszekundum telik el addik a szamunkra 8 perc is eltelik.
itt keverednek az elméletek... elméletileg, ha gyorsabbak a fénynél -feltételezve stripi többi állítását...-elöbb it voltak, minthogy elindultak volna, tehát nekik még egy miliszek se kell, már itt vannak... tehát akkor megint az jön, h nem lehet őket mérni, mert már elöbb kéne mérni őket, minthogy elkezdjuk a kisérlete
A muonok NEM gyorsabbak a fenynel! Jelentos a sebesseguk ami azt jelenti hogy kozeli a fenyhez! A feny AZONNAL eljut a napbol a foldre - egy foton szamara SEMMENNYI ido sem telik el kozben (nulla masodperc)! De NEKUNK telik el kozben 8 perc - MERT MI NEM MOZGUNK! A muon par miliszekundum alatt jut el a foldre - SAJAT IDEJEBEN! De kozben nekunk tobb ido telik el.
A Tachyonok mozognak gyorsabban a fenynel. Az o szamukra mulik az ido visszafele. De errol mar van egy reszletes beirasom. Nezzed meg lejebb.... De ok meg kiserletileg nincsenek bizonyitva!
Tobbet nem mondhatok. Ha meg most sem hiszed akkor jonnek a kepletek![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
, amik mellesleg kiserletileg mar bizonyitva vannak... -
shev7
veterán
válasz
MCGaiwer
#150
üzenetére
Nem gyorsabbak a fenynel. Ha fenysebesseggel mennek akkor nincs ido, ''barmikor barhol'' ott lehetnek. Mivel nekik ''idobe tellik'' ide eljutni ezert lassabak a fenynel. A fenynek csak a mi rendszerunkbol merve tart 8 percig ide eljutni.
Azt nem veszed szamitasba, hogy az orak nem ugyan ugy jarnak. Lasd Sztripi peldajat az orakkal. Nekik par miliszekbe tellik, amit mi 9 percnek mernenk peldaul. Ez a lenyege. Hogy csak par miliszekig letezhetnek, megis eljutnak a foldre, vagyis a sebesseg novekedesevel ''lassul'' az ido. -
MCGaiwer
addikt
Nem. Ez egyszeru kiserleti teny. Tenyleg lerovidul minden! Olyannyira hogy egy olyan resen at tudnal ferni amin lehetetlen lenne normalis sebessegeknel atferni. De ez abbol ered hogy mas az ido az elejen es mas az ido a targy vegen...
és ehez mekkora sebeség kell? -
Sztripi
csendes tag
''Erről jut eszembe. Tegyük fel, hogy van végtelen energiám. Felgyorsulok fénysebességre. Ezután ha picit lelassulok, akkor elvileg a tér akármilyen pontján felbukkanhatok? Hiszen amíg fénysebességgel haladtam, addig számomra nem telt az idő így kényelmesen elmehettem ahova kedvem szottyant(parasztosan fogalmazva). Ez egyfajta teleport? És az idő közben hogy telik a külső szemlélőnek? Vagy az attól függ, hogy hozzám képest lassabban vagy gyorsabban halad? Ezzel elvileg akkor időben is utazgathatok. Már csak a végtelen energia kell''
Na azert nem akarhol, meg kene indulni a megfelelo iranyba. A fotonoknak van terjedesi iranyuk is... Nem ''folynak'' szet mindenfele - mondjuk mint az elektron (de ez mar kvantummechanika). Hat kozben az ido nagyon is telik a kulso szemlelonek...
Ha el akarnal menni mondjuk egy 1000 fenyevre levo galaxisba. Neked mint fenynek semmi ido sem telne el. Addig a kivulallo szamara 1000 ev telne el...
''Még régebb olvastam, hogy nagy sebességgel haladva a dolgok mérete is változik. Ez is valamiféle térgörbület dolog?''
Nem. Ez egyszeru kiserleti teny. Tenyleg lerovidul minden! Olyannyira hogy egy olyan resen at tudnal ferni amin lehetetlen lenne normalis sebessegeknel atferni. De ez abbol ered hogy mas az ido az elejen es mas az ido a targy vegen... -
MCGaiwer
addikt
itt keverednek az elméletek... elméletileg, ha gyorsabbak a fénynél -feltételezve stripi többi állítását...-elöbb it voltak, minthogy elindultak volna, tehát nekik még egy miliszek se kell, már itt vannak... tehát akkor megint az jön, h nem lehet őket mérni, mert már elöbb kéne mérni őket, minthogy elkezdjuk a kisérletet...
ui: márpedig csak akkor létezhetnek pár miliszekundumig (legalábbis abból a szem,szögből) ha lassabak a fénynél. hapedig lassabak, több mint 9 perc kéne, h itt legyenek. ha egyelő a sebességük a fényével, akkor nekik az 0-nak tünne, nem egy miliszeknek. ha pedig gyorsabbak, akkor meg amint már irtam, elöbb itt voltak, minthogy elindultak volna..
csak megjegyzem, h egyáltalán nem értek a fizikához, a csilagászatot viszont szeretem, és amit itt leirtam pusztán az itt elhangzottak összehozásából és logikus következtetésből hoztam össze... -
shev7
veterán
válasz
MCGaiwer
#147
üzenetére
Asszem ertem mirol van szo, megprobalok valaszolni, legfeljebb kijavitanak.
Fizikailag a muonok csak par miliszekunumig letezhetnek. A Napban keletkeznek. A muonokat ''merjuk'' a Foldon. Ebbol szerintem egyertelmu, hogy nekik csak par miliszekundumig tartott eljutni a Foldre... -
MCGaiwer
addikt
''Ez azert van mert a muonok szamara csak egy miliszekundum telik el addik a szamunkra 8 perc is eltelik.''
csak ugy érdeklődésképpen akkor miért ugy tartjuk, h ők csak pá miliszekundumig vannak, ha nekünk mindig 8 percnek tűnik? akkor értelemszerűen mi nem is tudnánk mérni az életüket, egyszerűen ha nekünk 8 perc, akkor senki se mondja rá h pár
miliszekundum... sztem -
Pá
addikt
''Most talaltuk a teleportalast akkor lehet hogy mar 2100 - ban tudni fogjuk, es atugrunk kozben az Alpha Centarira delutan''
Hát mi már nem nagyon... Esetleg ha addig feltalálnak valami élethosszabbító csoda elixírt. Vagy elkezdhetünk közel fénysebességgel szaladni, úgy hamarabb eljön 2100.
Erről jut eszembe. Tegyük fel, hogy van végtelen energiám. Felgyorsulok fénysebességre. Ezután ha picit lelassulok, akkor elvileg a tér akármilyen pontján felbukkanhatok? Hiszen amíg fénysebességgel haladtam, addig számomra nem telt az idő így kényelmesen elmehettem ahova kedvem szottyant(parasztosan fogalmazva). Ez egyfajta teleport? És az idő közben hogy telik a külső szemlélőnek? Vagy az attól függ, hogy hozzám képest lassabban vagy gyorsabban halad? Ezzel elvileg akkor időben is utazgathatok. Már csak a végtelen energia kell.
Még régebb olvastam, hogy nagy sebességgel haladva a dolgok mérete is változik. Ez is valamiféle térgörbület dolog?
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Nem es igen!
A baj az hogy mikozben gyorsulok a feny sebessege fele egyre nagyobb erot kellene kifejetenem! Vegtelen erore lenne szuksegem hogy elerjem a fenysebesseget... De ha elertem es atbillentem akkor a lassitashoz van szuksegem erore. Es igen az ido ilyenkor visszafele mulik... De ez meg egyenlet nincs kiserleti bizonyitek.
De durva is lenne a kiserlet hiszen mernem kellene a Tachyionokat mielott elkezdtem a kiserletet
Trukkos megoldas letezik pl. feket lyuk vagy a tergorbites maga. Igy jelenleg ugy tunik hogy a vilagurben valo maszkalas nem lesz gond, de az idoutazas meg igen....
Warp speed 6 mr. Spock!
A wormhole - os utazas nem lehetetlen sot a teleportalas is lehetseges. Az elmelet mar ki is van dolgozva... Kedvencem az hogy a holdra leszallast 1860 - ban talalta ki egy orosz fizikus (mar nem emlekszem hogy hogy hivtak). De mindent kitalat fokozatokat, leszallo egyseget, raketat, stb. 100 evre ra megvalositottuk. Most talaltuk a teleportalast akkor lehet hogy mar 2100 - ban tudni fogjuk, es atugrunk kozben az Alpha Centarira delutan
[Szerkesztve] -
atuci
őstag
tudom, hogy nem ugyanaz, de legalább már értem, hogy te miért mondtad azt, hogy a fény mindenütt ott van.
Centripetális erő az a külső erő amely körpályán tartja a mozgó testet. (centripetális = központ kereső) Centrifugális erőről akkor beszélhetünk, ha a vonatkoztatási központ maga a körpályán mozgó tárgy. Ebben az esetben a tárgyra centrifugális erő hat.
Pl. a kocsi egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, a platón van egy golyó. (feltételezzük, hogy a plató vegtelen nagy és nincs súrlódás). Ha a kocsi hirtelen el kezd balra körbe kanyarodni, akkor:
külső megfigyelő számára a golyó folytatja az egyenes vonalú egyenletes mozgását. Nem volt meg a külső centripetális erő ami a körpályán tartotta volna.
A kocsiból megfigyelve viszont a golyó elmozdult jobbra, ami valami erő következménye lehet, -> centrifugális erő.
Ha az ujjammal a helyén akarnám tartani a golyót, akkor pont akkora erővel kellene hatni rá (centripetálisan) amekkora erő kitéríeni akarja: centrifugális erő=centripetális erő, csak ellentétes irányú. -
Pá
addikt
Azt írtad, hogy a fénysebességet nem lehet elérni, de lehet gyorsabban vagy lassabban menni. Elvileg át lehet jutni a ''másik oldalra''? Tehát én most lassabb vagyok a fénynél, elméletileg megoldható hogy gyorsabban haladjak? A józan ész szerint nem, hiszen a gyorsulás folyamán mindenképp egyszer el kéne érjem a fénysebességet ami ugye nem lehetséges. De nincs esetleg valami trükkös megoldás? Amivel meg tudom kerülni a 300000km/sec-et? Valahogy átugrani?
És ha ez megoldható lenne, akkor onnantól elvileg visszafele utaznék az időben? -
-
Sztripi
csendes tag
A feny szamara nincs ido! A kulso megfigyelo szamara mar lehet, meg van is.
Megint csak a vonatkoztatasi rendszerbol ered...
Ha a vonatkoztatasi rendszeremet rateszem a fenyre (mondjuk hogy raulok egy fotonra), akkor az ido ertelmet veszti es a vilagegyetem minden pontjaba azonnal eljuthatok.
De ha a vonatkoztatasi rendszerem mondjuk a foldon van akkor bizony szamomra mulik az ido. Ez valos kulonbseg, ami merheto...
Ha mozgok akkor lassabban mulik az ido, de ezt EN nem eszlelem ez a kulso megfigyelo eszleli. Ez latszik az egyenletembol is:
x^2 + y^2 + z^2 - ct^2 = 0 (jo tobb egyenletet nem irok )
Ez van a muonokkal is. Ok a napban keletkeznek es csak nehany miliszekundumig elnek... De jelentos a terjedesi sebesseguk. Ennek ellenere a fotonoknak is nyolc percre van szukseguk hogy elerjek e foldet... Igy a muonok soha az eletbe nem kellene hogy eljussanak a foldre, hiszen ok csak nehany miliszekundumig elnek... De eljutnak es merjuk is oket. Ez azert van mert a muonok szamara csak egy miliszekundum telik el addik a szamunkra 8 perc is eltelik.
Ki meri a helyes idot akkor? Mindig EN merem a helyes idot (nem poen). Mindig az meri a helyes idot aki a vonatkoztatasi rendszern ul... Ez van...
Osszefoglalva minnel gyorsabban mozgok annal lassaban mulik az ido. De ezt en nem eszlelem ezt a kulso megfigyelonek eszleli, de annak nincs jelentosege mert az EN idomeresem a pontos...
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Meg egy jo pelda.
Ha a vilagurben akarunk gravitaciot letrehozni mondjuk egy urallomason akkor alkalmazni fogjuk a tehetetlensegi erot. Elkezdem forgatni az urallomast. Ha eleg gyorsan forog nem tudom megmondani hogy nem a fold felszinen allok... Bent ugy fogom erezni mintha hatna a gravitacio. Az uralllomas pedig kerek alaku kellene hogy legyen es en a kerek belso oldalan allok a kullok fele... A tehetetlensegi ero pedig kifele gyorsit... -
atuci
őstag
-
Sztripi
csendes tag
Hmmm.... Meg egy jo pelda...
Allsz a sineken. Es jon feled egy vonat. Na akkor ki megy ki fele? Vegul is nem mindegy, ha mar talalkoztatok?
Allsz a levegoben. Es jon feled a fold...
Ezt csak azert nehez elkepzelni mert a hetkoznapi eletben alapertelmezeskent mindig a foldet veszem vonatkoztatasi rendszernek. De a fold mint lattuk nem jo vonatkoztatasi rendszer mert gyorsul... -
Sztripi
csendes tag
válasz
Sir Pocok
#117
üzenetére
Sajnos minden amit irtal rossz...
De nem baj.
Nezzuk:
Elmondásod alapján azért haladunk előre az időben, mert létezik a fény. Ha a fény megszűnne, megállna az idő?
Nem en ilyet nem mondtam soha... De ezt honnan szedted? Azert haladunk elore az idoben mert lassaban mozgunk mint a feny!
Tachyonok a múltban haladnak előre.
Igen De azert mert gyorsabban mozognak mint a feny!
A feny a hatar. A FENY SZAMARA NEM LETEZIK AZ IDO. O A VILAGEGYETEM MINDEN PONTJABA AZONNAL ELJUT!
Az univerzum keletkezese egeszen mas duma... Az a fekete lyukakhoz tartozik mas topik... Egeszen masrol van szo...
Nem kell elnezest kerni. Aki nem kerdez az nem is tanul... -
Sztripi
csendes tag
Ehm...
Ezekere a kerdesekre mar valaszoltam, legalabb is azzszem...
De megegyszer.
''De a Föld gondolom egyszerre csak egy irányba tud gyorsulni, mi van azokkal akik a másik felén vannak, azokat hogy tolja?''
Nem, a fold tomege meggorbiti a teret. ''A gorbult ter miatt ugrik oda a fold.'' Es sajnos bizony szo szerint kell ertelmezni... Meg a fold gyorsulasat is meg tudom merni pontosan.
g = 9.81 m/sec^2 Budapesten. De a sarkokkal az jo kerdes. Hiszen a gravitacios egyutthato erteke mas es mas a fold mas pontjain. Ez is nyilvanvalo hiszen a tergorbulet is valtozik mas mas helyen igy a g erteke is mas kell hogy legyen. Es igy is van. Es a sarkok az ellenkezo iranyba gyorsulnak. De erre is magyarazatot ad a tergorbulet. De ezt bizonyitani csak EGYENLETEKKEL LEHET! Sajnos. Aki nem hiszi jarjon utanna... Ez nelkul el kell hogy higgyetek nekem.
Ezt tovabbra is ugy a legjobb elkepzelni mintha benne lennek egy vonatban amely folyamatosan fekez (vagy gyorsul)...
A leghajonal is ugyanaz a helyzet. A ter gorbulete nem korlatozodik a fold felszinere. Amikor eldobom a labdat akkor:
1. Ha a labda sebessege allando akkor olyan mintha elengedtem volna (nincs kulonbseg).
2. Ha a labda kifele gyorsul akkor (mondjuk nem labda hanem raketa) akkor egyszeruen erot felytek ki hogy legyozzem a tergorbuletet... pl. Raketak... De ha en is gyorsulok akkor mar nem vagyok inerciarendszerben es mindjart erzem a tomeget. Gondoljatok filmekre amikro lovik fol az urhajosokat es az ulesbe nyomja oket a kifejtett ero...
A tehetetlensegi ero abbol ered hogy gorbult a ter... A tergorbulet merteket nevezzuk gravitacionak...
A tergorbulettel csak az a baj hogy nem lehet abrazolni. Harom dimenzioban tudom abrazolni a ketdimenzios tergorbuletet (az ido figyelembe vetele nelkul - de igy mar eleve rossz). Ugy kepzeljetek el mintha egy lyuk lenne amibe a falon lefele gurulva esunk bele. De az egeszbe az ido is belekopik mert mas es mas kulonbozo helyeken...
Ezt sajnos elfelejtettem leirni.... Senki sem tokeletes. Bocs...
Egy valamit tudni kell az pedig az hogy az ido es a ter egy egeszet alkot. Amikor a ter gorbul az ido is mashogy mulik. Ez merheto. Pl. veszek ket orat egyet berakok a pincebe es egy masikat mondjuk az 50 emeletre. Es mar lathato is a kulonbseg. Mast fognak mutatni meg akkor is ha szinkronizaltam oket a kezdetkor (eljatszottak mar meghozza atomorakkal). Vagy ha mozgok akkor lassabban mulik az idom mintha egy helyben allnek.Ezekkel ki kell egesziteni a tergorbulet dumamat. Igy mar korrekt.
Remelem most mar sotetebb lett... -
Sir Pocok
őstag
Engem is érdekel a modern fizika. Nagyon jól elmagyaráztad a dolgokat, remélem még folytatni fogod.
Ahogy elolvastam a hozzászólásaidat a következő dologról kezdtem el filozofálni, ami több kérdést is felvetett bennem:
Elmondásod alapján azért haladunk előre az időben, mert létezik a fény. Ha a fény megszűnne, megállna az idő?
Tachyonok a múltban haladnak előre.
Ha a fény a jövőbe irányul, a tachyon pedig a múltba akkor ennek a két elemnek ki kellene egyenlítenie egymást, és az időnek állnia kellene. Miért van a fény túlsúlyban?
Az univerzum keletkezésekor ez az egyensúlyi állapot bomolhatott fel?
Elnézést, ha hülyeségeket írtam de ezek a filozófiai kérdésék merültek fel bennem az olvasottak alapján. -
Pá
addikt
Hmm, ez tényleg nagyon érdekes. Lenne pár kérdésem ha nem gond.
''Ez magyarul azt jelenti hogy a fold kigyorsul alolunk es ez miatt erezzuk a sulyunkat, mert tol bennunket.''
De a Föld gondolom egyszerre csak egy irányba tud gyorsulni, mi van azokkal akik a másik felén vannak, azokat hogy tolja?
A következő kérdés is elévben hasonló:
''A test ott marad ahol elengedtem (nem dobom csak elengedem), es a fold odaugrik hozza!''
Nyilván ezt az ''odaugrik''-ot nem szó szerint kell értelmezni, de mivan ha az Északi- és a Déli-sarkon egyszerre dobok fel egy labdát? Akkor hogy ''ugrik oda'' mindkettőhöz? Gondolom a tér görbülettel ezt meg lehet magyarázni, de most így elsőre nehéz elképzelnem.
A harmadik pedig, hogy addig ok, hogy ha mondjuk egy léghajóbol kiteszek a levegőbe egy labdát, akkor nem hat rá gravitácó(mivel nincs) súlytalan meg minden viszont a Föld ''odaugrik''. De mivan ha a léghajóból nem pusztán csak kiteszem a labdát hanem jó erősen felrúgom az égbe. Ha nincs gravitáció akkor miért lassúl le majd kezd visszazuhanni? Tehetetlenségi erő hat rá. De az honnan jön? Miből keletkezik?
Lehet, hogy hülye kérdések, de most így elsőre nehéz átállítani a logikámat az új rendszerre. -
Sztripi
csendes tag
Foly.
Vissza Einsteinhez, es a lifthez...
Szoval a lift leszakad es elkezd lefele esni. Mit ereznek ilyenkor az emberek? NEM erzik a sulyukat. UGYANUGY nem erzik a sulyukat mintha a vilagurben lennenek sulytalansag allapotaban. Mintha nem is hatna a gravitacio
!!!
Ez a kulcs. Ha visszaemlekeztek az elozo irasaimra akkor egyertelmuen van olyan vonatkoztatasi rendszer ahol nem hatnak a tehetetlensegi erok. Az ilyen vonatkoztatasi rendszereket inerciarendszereknek hivjuk. Az inerciarendszerekben nem hatnak tehetetlensegi erok! Az inerciarendszerek masik erdekes tulajdonsaga hogy a magara hagyott testek megtartjak benne a nyugalmi allapotukat illetve egyenesvonalu egyenletes mozgasukat (a ketto allapotot nem tudjuk megkulonboztetni). Mi tortenik ha magara hagyok egy testek olyan helyen ahol nem hat ra a gravitacio. Hat megtartja nyugalmi allapotat illetve egyenesvonalu egyenletes mozgasat. Hmmm... A ketto allapot leirasa egyforma (a kiserletek ugyanugy jatszodnak le, az egyenletek ugyanolyanok, stb) akkor ebbol az kovetkezik hogy a ket allapot is ugyanaz nem?
De ha igy van akkor az inercia rendszer es a sulytalansag allapota UGYANAZ.
Most jonnek ennek a kovetkezmenyei - durvak lesznek:
Tehat ha el merem fogadni a kiserleti eredmenyeket akkor ebbol az jon ki hogy:
Gravitacio mint kulonallo ero NEM letezik. Igen nincs gravitacio! Bizony... Yep...
Amit mi kulonallo eronek kepzelunk el es gravitacionak nevezunk az bizony egy tehetetlensegi ero amit azert merunk mert nem inerciarendszerben vegezzuk a mereseinket. Ha visszaemlekeztek az elozo dumara ha nem inercia rendszerben vegzek mereseket akkor azok ''pontatlanok'', nem jo eredmenyeket adnak - de ez tovabbra sem gond mert ki tudom oket javitani egy imaginarius (kepzelt) erovel ami rendbe teszi oket vagyis a gravitacioval...
Ez magyarul azt jelenti hogy a fold kigyorsul alolunk es ez miatt erezzuk a sulyunkat, mert tol bennunket. Mintha egy olyan vonatban (autoban) lennenk ami folyamatosan gyorsul (fekez)!
Nezzuk ha elejtek egy testet akkor mi tortenik? A valasz most mar egyertelmu: A test ott marad ahol elengedtem (nem dobom csak elengedem), es a fold odaugrik hozza! Es ez bizony igy van. Igen, igen...
Na most ha valaki ravasz akkor konnyen kikovetkeztetheti hogy ha ez igaz akkor a foldnek allandoan szek kene gyorsulnia - vagyis szet kene folynia! De nem... Nos erre is egyszeru a valasz - de ez csak sajnos kepletekkel megy, de egy Moricka magyarazat ami a kepletek alapjan kijon - mellekesen teljesen pontos:
A fold tomege GORBITI a teret maga korul es mivel a ter gorbult ezert minden OK!
Vegul hogy is van a Fold - el es a Nappal. Hat sajnos az a helyzet hogy a Fold egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez (vagy all) a Nap ''korul''. De nekunk azert tunik ellipszis palyanak mert a Nap is bizony gorbiti a teret maga korul. Ugyanez a helyzet a muhaoldakkal is mert ok is egyenesvonalu egyenletes mozgast vegeznek (vagy allnak) a fold ''korul''. De hat a fold is begorbiti a teret maga korul... Es igy tovabb...
Ezt a tergorbuletet hogyan lehet jol elkepzelni. Rajzoljatok egy egyenest egy papirra, es gorbitsetek meg (akar ossze is gyurhetitek a papirt). Ekkor mar nem lesz egyenes, ugye? (jo, jo tudom Moricka kiserlet de eleg jol demonstral).
De tudjuk e merni ezt a tergorbuletet? De meg mennyire. Mar evszazadok ota merjuk ugy hivjuk hogy gravitacio! Cak a baj az volt hogy a meresi eredmenyeket rosszul ertelmeztuk.
Meg egy bizonyitek. A sulyos es a tehetetlen tomeg azonos (ha visszaemlekeztek), holott mas az eloidezo okuk. De hat persze hogy egyformak hiszen NEM mas az eloidezo okuk... Nem semmi ember volt Newton hogy ezt mar akkor pedzegette... Durva... Le a kalapot a nagy mester elott...
Ennyi....
Nos most nezzuk mi ezekkel a baj!
1. A legeszertubb szamitasok is gyakorlatilag lehetetlenek - annak ellenere hogy a matematika tokeletes. Miert?Egy egyszeru pelda:
Adott egy binaris csillagrendszer bolyok nelkul (ket csillag ami egymas korul forog). A koztuk levo tavolsag 1000 km. Mennyire gorbit meg a teret maguk korul?
Khm. A feladatot nem lehet megoldani. Miert hat ahhoz hogy meg tudjam mondani a tavolsagot a ket csillag kozott ismernem kell a tergorubuletet...
Persze lehet trukozzni de egy ilyen egyszeru peldat nem tudok megoldani egzaktul. Durva!
2. A kvantummechanika egyes jelensegei csak ugy magyarazhatoak ha vissza hozom a tavolba hato ero lehetoseget. Tehat ugy tunik hogy megis lehet hogy letezik tavolba hato ero, legalabb is mikroszkopikus szinte, meg makroszkopikus szinten nem!
Na ennyi... Vege. The End.
Mindenki vonja le a sajat kovetkezteteseit.
Ufff... Beszeltem.
[Szerkesztve] -
-
Sztripi
csendes tag
Nem egeszen. Newtonnak sajat maganak nagy baja volt a tavolba hato erovel. A baja pedig az volt hogy valahogyan a semmi atnyul a teren es ott hat ahol kell hogy hasson, mikozben a kozotte levo teren nem manifesztalodik a hatasa... Ez volt a baja Newtonnak... Hogyan tudja hogy hol kell hogy hasson? A vegtelen sebesseg pedig ellentmond a jozan esznek termeszetesen
Az osszes tobbi eronel nem igy van. Csak a gravitacional... Valahol mindig van valami ami kozvetiti a hatasat... pl. surlodas - ket test erintkezik...
Termeszetesen nem emlegetem a elektrodinamikat de meg ott is van kozvetito kozeg, ott se nincs tavolba hato ero...
Az hogy mikor vettuk eszre a hibat az irrelevans. En nem a 18 - dik szazadban irok be egy forumba hanem a 21 - dik szazadban... Newton zsenialitasa kulonben kisejlik a problemabol mert o mar jo helyen keresgelte a megoldast...
Mellekesen van meg egy ket bibi (marmint a tavolba hato erovel), de majd azokat majd emlitem a regem vegen teremszetesen... -
Rive
veterán
Vegtelen sebesseggel hat es a ter minden pontjaba azonnal eljut (meg a feny se kepes ilyen durva dologra). Mi ezzel a baj? Az hogy: tudok talalni olyan vonatkoztatasi rendszert ahonnal nezve a bolygok elindulnak minden ok nelkul egy uj egyensulyi helyzetbe es csak utanna jelenik meg az azt eloidezo ok (az uj bolygo). Ez SERTI AZ OK OKOZATI OSSZEFUGGEST!
Itt van egy kis időrendi probléma, ha jól emlékszem. Ezt nem lehet felróni Newtonnak. (Az meg, hogy ő mit is mondott erről, nem igazán meghatározó. Mondott ő sok hülyeséget is...) Amikor ő nyomta a fizikát, akkor még nem volt semmi, ami korlátozta volna, hogy a gravitáció mennyivel terjedhet. Sőt, a vonatkoztatási rendszerek tekintetében is a Galilei-féle relativitási elvet ismerték, az alapján pedig (a fény véges sebességű terjedésének ismeretében) max. annyit lehetet volna kijelenteni, hogy úgy látszik. Ez pedig még nem sérti az ok-okozatot.
A gravitáció ezen hibája a spec rel. megjelenése és fölényes győzelme után került képbe. -
Sztripi
csendes tag
Foly.
Szoval a dolog annyiban is maradt. Mivel Newton egyenletei nagyon jol mukodtek ezert seki sem agalyoskodott a kisebb hianyossagok miatt...
Einstein belekop a levesbe:
Egeszen Einsteinig. O megalkotta a Specialis Relativitas elmeletet, es az Altalanos Relativitas elmeletet. A Specialis Relativitast ''tanitjak'' az iskolakban altalaban de az Altalanosat nem igazan. Igazabol a gravitacio problemajaval csak az Altalanos Relativitas foglalkozik... Nezzuk azt csak ugy erdekesseg szintjen minden teljesseg es kepletek nelkul...
A dolog egy liftben kezdodik. Einstein elmelazott hogy mi tortenne akkor ha leszakadna a lift. Mit ereznenek az emberek eses kozben. Ez a problema egyszeru. A Newtoni elmelet erre ad boven magyarazatot. A jelenseget ugy hivjak hogy szabadeses... Ilyen pl. amikor valaki kiugrik egy repulobol... Ami a szabadesesnel erdekes az az hogy az eso NEM erzi a sulyat. Masszoval olyan mintha nem hatna ra a nehezsegi ero (gravitacio). Ilyesmi van a sulytalansag allapotaban is a vilagurben. Valtsunk temat egy kicsit.
A tehetetlensegi ero. A tehetetlensegi ero egy igen csak erdekes ''fikcioja'' a fizikanak. Mirol is van szo? Megint kiserlet. Veszek egy vonatot amelyet ugy alakitok ki hogy bentrol semmifele modon nem lehet kinezni meg kintrol be lehet. Behelyezek egy csoport fizikust es kihelyezek egy csoport fizikust es kiserletezgetnek. Labdakat ejtegetnek, dobalnak kozben mericskelnek, majd egymasnak elmeselik az eredmenyeiket. Ekozben a vonat is mozoghat.
1. eset. A vonat all, vagy egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez (az egyenesvonalu egyenletes mozgast azert kell kihagsulyoznom mert semmifele modon nem tudom megkulonboztetni az allo allapottol). Ilyenkor a benti es kiniti kiserletek es az azokat leiro matematikai egyenletek teljesen egyeformak. Vagyis nem tudom megkulonboztetni a ket rendszert egymastol... Ezzel nincs is gond.
2. eset. A vonat gyorsul vagy lassul - mindegy. Ha kinti kiserleteket nezem akkor azok tovabbra is ugyanugy tortennek, meg bent a dolog megvaltozik. Fellep egy ero amelynek az eredetet nem tudom megmagyarazni (mivel nem tudhatom hogy gyorsul e vagy sem a vonat) es az egesz rendszerre ugyanugy hat. De kintrol a helyzet vilagos. NEM hat semmifele ero csak az tortenik hogy a vonatkoztatasi rendszerem gyorsul. Vagyis a vonat elmegy alolam. Valahogyan hasonlo a helyzet ahhoz amikor fekez egy auto vagy busz. A Newton tehetetlesegi torvenye alapjan (Newton I torvenye), pontosan meg tudom mondani hogy az auto kilassul (kifekez) alolam, mikozben en tovabbmennek de nem enged jobbik esetben a biztonsagi ov rosszabbik esetben a szelvedo ... Tehat bent nem hat semmifele kiserteties ero csak az tortenik hogy a vonat (illetve) auto kigyorsul a bent levo emberek alol... Megegyszer: NEM HAT SEMMILYEN ERO modom en ezt kint. De a benti erre megkerdezheti hogy akkor miert torom ki a nyakamat? HA nem hat ram semmilyen ero? A helyzet az hogy a benti ero a bent levok szamara igen is valosagos NAGYON is valosagos ero. A kintiek szamara meg nemletezo valami.
Kinek van igaza? A Newtoni mechanika szerint egyertelmuen a kinitieknek van igaza. Ezert a kinti megfigyeloket meg is kulonboztetjuk. A kintieket vonatkoztatasi rendszeret el is neveztek inerciarendszernek. Na de mi van a bentiekkel? Ok nem inercia rendszerben vannak igy a muszereik es a kiserleteik nem pontosak. De hogy ne legyen teljesen veszett az ugy ezert tudunk kapcsolatot teremteni a benti es a kintiek kozott. A kapcsolat a tehetetlensegi ero. A tehetetlensegi ero egy fikcio mert nem letezik! Ezzel a dolog meg is van oldva legalabb is klasszikus fizikai ertelemben.
NA DE KEREM HA FIKCIO AKKOR MIERT HALOK BELE? Lehet feltenni ezt a kerdest! Azert mert nem lehet fikcio ha mertni birom! A fizikai valosag egy resze. Az most mindegy hogy mi hozza letre, a bentiek szamara akkor is fizikai valosag. De a kintiek szamara tovabbra is egy nem letezo ero.
Vegul meg megemlitem hogy Newton I torvenye: Minden test megorzi nyugalmi allapotat vagy egyenesvonalu egyneletes mozgasat mindaddig meg ezen mozgasallapot megvaltoztatasara ne kenyszeriti egy kulso hatas illetve ero...
Folyt. kov. -
Sztripi
csendes tag
válasz
GodHeart
#103
üzenetére
Mas megoldas. Ez a mod csak az energiat es a munkat hasznalja fel. Ugyanaz a kiindulasi allapot. Csak:
A munka:
W=Fs
F= -µG = -µmg
Ugyanakkor
W=E2-E1
ahol az E - energia.
E=Ek-Ep
Ep=0 mert igy valasztom meg a nulla szintet.
Ek=1/2*mv^2
Behelyettesitve mindent:
1/2mv2^2-1/2mv1^2 = -µmg
Egyszerusitek m - mel es szorzok kettovel:
v2^2 - v1^2 = -µg
v2^2 = - µg + v1^2
Gyokot vonsz es kesz is van.
Itt a v2 az v ketto (vegsebesseg), v1 az v egy (kezdosebesseg)... -
Sztripi
csendes tag
Ok. Itt a megoldas.
Felirom a testre Newton 1. torvenyet:
-Fs = ma
Ahol:
Fs = µG
G = mg
Behelyettesitem:
-µmg = ma
Egyszerusitem:
-µg = a
Aztan:
s=vk*t + 1/2 a*t^2
Ahol vk*t+1/2 a*t^2-s=0
Masodfoku megoldo keplettel kiszamolhato (benne kene hogy legyen a fuggvenytablazatban). Nehezkes beirni a gyok miatt... A t-re kell megoldani.
A t negativ erteket elvetem mert az ido nem mulhat visszafele (klasszikus fizikai megfontolas).
Vegul
v=vk-a*t
behelyettesited es voala...
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
Na jo legyen. De lehet hogy nem egybol lesz a dolog mert hosszunak igerkezik. Mellozni fogom a kepleteket es csak egyszeruen es erthetoen fogom magyarazni... Legalabb is remelem
A sztory Newtonnal kezdodik...
Newton kulonben erdekes ember volt, de voltak igencsak rossz tulajdonsagai is. Tulzottan bekepzelt es ontelt volt es nem turte a kritikat. IGENCSAK nem turte a kritikat. Tobb embernek tette tonkre a karrierjet mert kritizalni mertek. Na mindegy szoval Newton nyilvanossagra hozta az elmeleteit es nagy sikere is lett belole. De az elmeletenek egy igencsak sikeres resze komoly gondot okozott a szamara. Ez pedig a gravitacio volt. Sajat maga szerint : ''Aki ezt az elmeletet elfogadja annak fogalma se nincs se a fizikahoz se pedig a filozofiahoz, mert ez ilyen formaban jo nem lehet!'' Sajat maga sejtette hogy hol lehet a gond es zsenialis korat megelozo kiserleteket talalt ki amivle megprobalt rajonni a problemara, de nem sikerult neki. A dolog csak Einstein koraban kezd vilagossabba lenni.
A Newton elmelet hibai:
1. A gravitacio. A gravitacio mint olyan teljesen rosszul van leirva a Newtoni elmeletben - mint ahogyan erre maga Newton is ravilagitott.
2. Az elmelet determinisztikus volta.
3. A sulyos es a tehetetlen tomeg azonos.
Nezzuk az elsot.
Tehat a gravitacio. Mi a fene baja van? Csak egy a gravitacio tavolba hato ero. A tavolba hato erok mindenutt a terben azonnal ereztetik a hatasukat. Nezzunk egy gondolat kiserletet (olyan kiserlet amit nem vagyunk kepesek vegrehajtani de az elemeletet alkalmazzuk ra). Veszek egy csillagrandszert. Van benne nap es bolygok. Behelyezek egy uj bolygot a rendszerbe (mindegy hogy hogyan - gondolatkiserlet). A bolygo megjelenesenek a pillanataban az osszes tobbi bolygo FUGGETLENUL ATTOL HOGY MILYEN MESSZE VAN azonnal erzekeli az uj bolygo jelenletet es elindul hogy felvegyen egy uj egyensulyi rendszert. Az egyensulyi rendszer kialakul es utanna mar minden ok. Mi a gond a fenti jelenseggel. Az hogy az osszes es hogy azonnal. Ez azt jeleneti hogy a gravitacio - legalabb is a Newtoni elmeletben - tavolba hato ero. Vegtelen sebesseggel hat es a ter minden pontjaba azonnal eljut (meg a feny se kepes ilyen durva dologra). Mi ezzel a baj? Az hogy: tudok talalni olyan vonatkoztatasi rendszert ahonnal nezve a bolygok elindulnak minden ok nelkul egy uj egyensulyi helyzetbe es csak utanna jelenik meg az azt eloidezo ok (az uj bolygo). Ez SERTI AZ OK OKOZATI OSSZEFUGGEST! Ez pedig nem elfogadhato. Ez olyan lenne mintha kimennek a csukott ajton es miutan atmentem rajta nyitnam csak ki hogy atmehessek rajta !
Szoval ez egy durva hiba.
2. A Newtoni elmelet determinisztikus. Ez azt jelenti hogy ha mar ismerem az osszes kepletet, es kezdeti parametert az idok vegezeteig ki tudok szamolni mindent. Ergo a jovo tetszoleges ponotssaggal megjosolhato, ergo nincs szabad akarat. De ez masik tema.
3. Ez a kulcs. A sulyos es a tehetetlen tomeg azonos holott nem ugyanaz a kivalto okuk...
A sulyos tomeg az amit a merleg mer meg, a tehetetlen tomeg pedig amit ki tudok szamolni modjuk a fellepo tehetetlensegi erobol (pl golyokat utkoztetek)... De ha a ketto tomeg ugyanakkora akkor ________________ (nem lovom le a poent meg). Newton jo helyen keresgel. Kiserleteket talal ki hogy rajojjon de nem sikerul neki...
Folyt. kov.
:
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Egyaltalan nem! Meg hasonlitani sem szabad a kettot. Alma es kutya!
Új hozzászólás Aktív témák
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Motorola Moto G54 5G Power Edition - nem merül le
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Milyen légkondit a lakásba?
- Trollok komolyan
- Gitáros topic
- Vezeték nélküli fejhallgatók
- Apple MacBook
- Új design és okosabb AI: megjött a Galaxy S25 készülékcsalád
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest