Hirdetés
- "A homoszexualitás természetellenes" 😠
- Ingyen kellene, de tegnapra
- Fűzzük össze a szavakat :)
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- PLEX: multimédia az egész lakásban
- Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- Asszociációs játék. :)
- Digitális Állampolgárság Program
- Bambanő háza tája
-
LOGOUT.hu
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
kovisoft
őstag
Megkezdődött a félárnyékos holdfogyatkozás, habár még nem sok látszik belőle. Legnagyobb fázis valamivel este 8 után.
-
kovisoft
őstag
válasz tzimash #1411 üzenetére
Ha ugyanakkora a nagyítás, akkor mindent ugyanakkorának látsz, de nem biztos, hogy ugyanakkora lesz a látómező is, mert az az okulárok látómezejétől függ. Széles látómezejű okulárokkal olyan érzésed lesz, mintha kinn lennél az űrben.
A nagyobb átmérőjű binokulár több fényt gyűjt össze, és ha ugyanakkora a nagyítás (meg a lencsék minősége), akkor ez azt jelenti, hogy fényesebb lesz benne minden, nagyobb lesz a hmg. Feltéve, hogy elég nagy a nagyítás ahhoz, hogy a teljes kilépő pupilla beférjen a saját pupilládba. Ha 7 mm-es emberi éjszakai pupilla átmérővel számolunk, akkor 50 mm-es átmérőnél ez 50/7, azaz kb. 7x-es nagyítást jelent, vagyis legalább ekkora nagyítás kell 50 mm átmérőhöz.
A nagyításnál még azt vedd figyelembe, hogy ha kézben tartod, akkor minél nagyobb a nagyítás, annál jobban beremeg a kép. Az ember képtelen sokáig rezgésmentesen tartani, ezért nagyobb nagyításoknál célszerű állványra helyezni a binokulárt. Mindenképpen ki kellene próbálnod vásárlás előtt.
-
kovisoft
őstag
válasz Cray Tyler #1457 üzenetére
A fényerő fotózásnál számít, de ha jól értettem, egyáltalán nem fotóznál. Vizuális észlelésnél az átmérő és a nagyítás számít, ugyanazt a látványt kapod a 600-as tubussal és mondjuk 6mm-es okulárral, mint az 1000-es tubussal és 10mm-es okulárral (azonos optikai minőséget feltételezve).
-
kovisoft
őstag
válasz popey37 #1459 üzenetére
Ez a része stimmel, gondoltam is, hogy odabiggyesztek egy megjegyzést, hogy nyilván különbség lesz az elérhető legkisebb és legnagyobb nagyításokban (a pupillatávolságra nem gondoltam, de ez is jogos). Viszont tegyük még a képlethez azt, hogy Budapestről szeretne mélyegezni, ahol az extrém fényszennyezés miatt kis nagyításoknál nagy lesz az égbolt háttérfényessége, elég reménytelen halvány és nagy kiterjedésű objektumokat észlelni innen.
-
kovisoft
őstag
válasz Cray Tyler #1463 üzenetére
-
kovisoft
őstag
válasz Cray Tyler #1621 üzenetére
Mekkora nagyítással próbálkoztál? Csak mert az M57 elég kicsi (alig nagyobb a látszó átmérője a Jupiter korongjánál), nem lehet, hogy szimplán csillagnak nézted?
-
kovisoft
őstag
válasz Cray Tyler #1623 üzenetére
600/25=24-szeres nagyítás, ezzel már látni kellene egy pici korongként, de talán ilyen kis méretű objektumhoz jobb lenne ennél nagyobb nagyítás.
-
kovisoft
őstag
válasz Cray Tyler #1627 üzenetére
Én is arra tippelek, hogy láthattad (volna), csak elsiklottál fölötte, mert valami nagyobbat kerestél.
-
-
kovisoft
őstag
válasz popey37 #1665 üzenetére
Miért tévednék? Pl. egy 800 mm-es objektívvel a 40 mm-es 43 fokos okulár 43/(800/40)=2.15 fokos égterületet mutat, ugyanezzel az objektívvel a 23 mm-es 82 fokos okulár 23/(800/82)=2.36 fokos égterületet mutat. Nagyjából ugyanakkora a két égterület, csak ahogy írod is, a 82 fokos űrséta élményt ad, a 43 fokos meg ehhez képest egy beszűkült látómezőt és még csak nem is mutat meg nagyobb részt az égből.
-
kovisoft
őstag
Most akciós a Stellarium Mobile PLUS androidos verziója (3 ezer helyett 2 ezer Ft).
-
kovisoft
őstag
Most ingyenes Androidra a Star Rover - Stargazing Guide. Én magam nem ismerem, nem használom, de hátha valakit érdekel.
-
kovisoft
őstag
válasz popey37 #1704 üzenetére
Az ingyenes appok általában valóban tele vannak reklámokkal, és ezt ilyenkor fel is tünteti a Google Play. Ez speciel egy fizetős app, amit ideiglenesen ingyenesen elérhetővé tettek, a Google Play szerint nem tartalmaz reklámot, de tény, hogy nem próbáltam ki, mert a múltkori akcióban megvettem a Stellariumot. Ennek ellenére úgy gondoltam, elfér itt, akit érdekel, az most ingyenesen kipróbálhatja. De el tudom fogadni azt is, ha abból, hogy te nem használsz ilyeneket következik, hogy senki mást sem érdekelhet, úgyis mindenki mindenhová laptoppal mászkál, csak én nem.
-
kovisoft
őstag
válasz popey37 #1706 üzenetére
Mivel ez nem az asztrofotós, hanem az általános csillagászat topik, így azt gondolom, hogy sokan vannak, akik nem vagy csak ritkán fotóznak. És a fotósok között is sok olyan van, aki valamilyen egyszerűbb óragépes mechanikát és mondjuk csak teleobjektívet használ. Úgyhogy én vitatkoznék ezzel a 90%-kal - már csak az ilyen szintű fotózáshoz szükséges anyagi ráfordítás miatt is. Azt pedig csodálnám, ha mondjuk pl. a Stellarium mobil változata kevésbé lenne pontos, mint a PC-s változata.
-
kovisoft
őstag
válasz kuyarashi #1855 üzenetére
Egy ideje nem csak hajnalban, hanem már napnyugtakor is lehet látni a NEOWISE üstököst, így tegnap este végre sikerült meglátnom (hajnalban egyszerűen képtelen vagyok felkelni ). Kb. északnyugati irányban kell keresni az esti szürkületben, olyan 10 fok körüli magasságban. Szabad szemmel is lehet látni, de egy binokulárban jóval látványosabb, néhány fokos csóvával. Érdemes olyan észlelőhelyet keresni, ahol jó a kilátás az északnyugati horizontra, én otthonról pl. csak a tetőtéri ablak sarkából látom, máshonnan takarják a környező épületek és fák.
-
kovisoft
őstag
Szó volt párszor mostanában csillagvizsgálókról és bemutatókról. A leonidák listára nemrég írt Mizser Attila, hogy szombaton, aug. 1-jén a Polaris csillagvizsgáló is csatlakozik az óbudai múzeumok kezdeményezéséhez, 21 órától éjfélig várják bemutatóval az érdeklődőket.
-
kovisoft
őstag
válasz Cray Tyler #1957 üzenetére
A 23 mm-es 82 fokos okulár kb. akkora égterületet fog be, mint egy 27 mm-es 70 fokos okulár, szóval ezzel sem lesz sokkal kisebb látómeződ, mint mondjuk egy 30 mm-es 69 fokossal lenne.
-
kovisoft
őstag
válasz Speeedfire #2119 üzenetére
Jó ez a linkelt ábra, szemlélteti, hogy hol van a meteorraj radiánsa (ahonnan látszólagosan kiindulnak a meterorok). De azt tudnod kell, hogy a radiáns együtt mozog a csillagokkal (a nevét is onnan kapta ez a meteorraj, hogy a Perzeusz csillagképben van ez a pont). Ez azt jelenti, hogy a nap folyamán egy körívet ír le az égbolton. Este valóban északkeleti irányban van, de hajnalra már felkúszik a zenit közelébe. És amint az ábrán is látszik, a radiánsból kiindulva minden irányban haladnak a meterorok, nem csak délkelet felé.
Gondolom, kompozit képet akarsz csinálni, azaz kb. hosszan lövöd a sorozatképeket, aztán amelyeken van meteor, azokat egy képre montírozod. Plusz készítesz egy képet kimondottan háttérnek. Ehhez ha lehet, minél szélesebb látószöget használj, mivel minél rövidebb a gyújtótávolság, annál hosszabb expozíciós időt lehet alkalmazni anélkül, hogy bemozdulnának a csillagok. És ha azt akarod, hogy a radiáns a képen legyen, akkor olyan helyet célszerű választani, ahonnan tiszta és fényszennyezés-mentes a kilátás legalább északnyugati irányban (de legjobb, ha minden irányban).
-
kovisoft
őstag
válasz Speeedfire #2121 üzenetére
Esetleg nézd meg ezt az oldalt, hátha találsz hasznos tanácsokat a meteorraj fotózáshoz.
-
kovisoft
őstag
-
kovisoft
őstag
-
kovisoft
őstag
Ha esetleg nem értenéd radi8tor kérdését, arra kíváncsi, hogy mekkora az átmérője, mert ez fogja meghatározni, hogy mennyire halvány objektumokat tudsz vele meglátni. Én mindenképpen buzdítanálak, hogy próbáld ki, ismerd meg az égboltot. Sok szép látnivaló van, minden évszakban más és más.
-
kovisoft
őstag
válasz kuyarashi #2253 üzenetére
Támogatom az összefoglaló ilyen irányú kibővítését, valóban jellemző az, hogy a laikusok a távcső nagyítását tartják a legfontosabb paraméterének. Viszont én fontosságban a fényerő elé helyezném az objektívátmérőt. Az átmérő határozza meg, hogy mekkora lesz a távcső felbontóképessége (12 cm/átmérő ívmásodperc). Az átmérő határozza meg a távcső fénygyűjtő képességét is, vagyis hogy mennyire halvány objektumokat lehet vele megfigyelni. A fényerő sokkal inkább a fotózásnál jön képbe. Vizuális észlelésnél leginkább csak amiatt, hogy hosszú gyújtótávolságú objektívhez nem fogunk találni kellően hosszú gyújtótávolságú okulárt, hogy a nagyítás kellően kicsi legyen ahhoz, hogy nagy látómezőt kapjunk.
-
kovisoft
őstag
válasz Cray Tyler #2268 üzenetére
A refraktor csak annyit jelent, hogy lencsés távcső, tehát az ED apo is refraktor. Az akromátra vagy akromatikus távcsőre gondoltál, nem?
-
kovisoft
őstag
válasz vegyszer #2274 üzenetére
+1
A távcső fénygyűjtő képessége az objektív átmérőjétől függ. A fényerőtől egyáltalán nem. Vegyszer már korábban is írta, meg talán már én is: adott átmérőjű objektív esetén ugyanazon nagyítást alkalmazva ugyanolyan fényesnek látszódnak az objektumok, függetlenül a gyújtótávolságtól (azaz függetlenül a fényerőtől). A gyújtótávolságnak (ezáltal a fényerőnek) csak annyiban van szerepe, hogy milyen nagyításokat tudunk elérni az adott távcsővel, mert esetleg nem tudunk kellően rövid vagy hosszú fókuszú okulárt találni. Meg talán jobban előjönnek a leképezési hibák nagy fényerő esetén. Túl van misztifikálva a fényerő, pedig leginkább csak fotózásban van szerepe, ott tényleg fontos, mert ez határozza meg a keletkező kép nagyítását, ezáltal a felületi fényességét.
-
kovisoft
őstag
-
kovisoft
őstag
válasz kuyarashi #2278 üzenetére
Fotós érzékelő esetében valóban úgy van, ahogy írod. Viszont emberi szem esetén az érzékelő (retina) mellett van még egy plusz lencse: a szemlecse. Emiatt szem esetében ha a nagyítás elég nagy ahhoz, hogy a kilépő pupilla átmérője kisebb legyen, mint az emberi pupilla, akkor az objektív által összegyűjtött teljes fénycsóva bejut a szembe a retinára. Pontszerű fényforrásnál (azaz csillagoknál) ez azt jelenti, hogy a nagyítástól függetlenül ugyanolyan fényesnek látjuk őket adott távcsőátmérő mellett. Tehát ugyanazzal az okulárral egy 200/800-asnak és egy 200/1200-asnak csillagokra ugyanaz a határmagnitúdója, ha eltekintünk a fényszennyezéstől. Ráadásul a fényszennyezés miatt nagyobb nagyításokkal valamelyest halványabb csillagok is megláthatók, mert az égbolt háttérfényességét csökkenti a nagy nagyítás, ezáltal jobban kiemelkedik a csillag a háttérből, ezért igazából a 200/1200-ban valamelyest halványabb csillagok is megláthatók ugyanazzal az okulárral, mint a 200/800-ban.
-
kovisoft
őstag
válasz popey37 #2282 üzenetére
Ez fotózás esetén valóban így van, mert ekkor adott objektívátmérő mellett a fényerő határozza meg a nagyítást. Vizuális észlelés esetén meg nem így van, mert ott a fényerő az okulárral együtt határozza meg a nagyítást. Eltérő fényerő-okulár párossal is elérhetjük ugyanazt a nagyítást (már ha van olyan okulár ). És végső soron adott átmérő mellett a nagyítás határozza meg, hogy egy kiterjedt objektumnak mekkora lesz a felületi fényessége.
-
kovisoft
őstag
válasz kuyarashi #2286 üzenetére
Nem tudom, pontosan milyen rajzra gondoltál, vajon távcsőtípusok felépítésével vagy inkább a fényúttal kapcsolatos rajzra-e. Ha ez utóbbira, akkor egy elég egyszerű ábra látható ennek az oldalnak a tetején. Ezen az ábrán látszik, hogy egy pontszerű fényforrás (csillag) fotonjai gyakorlatilag párhuzamos fénynyalábban érkeznek az objektívre (folyamatos vonal). Ezekből az objektív a felületével arányos mennyiségű fotont gyűjt össze, majd amint ezek az okuláron áthaladnak, ismét egy párhuzamos fénynyalábot kapunk, aminek az átmérője annyiszor kisebb az objektív átmérőjénél, ahányszoros a távcső nagyítása. Ez a fénynyaláb jut be az emberi szembe a pupillán keresztül, amit végül a szemlencse ismét egy pontba fókuszál a retinára.
Tehát egy pontszerű fényforrásból érkező fényből az objektív felületéről gyűjti be a fotonokat a távcső, majd ezek a fotonok az emberi szem retinájára kerülnek ismét egy pontba. Mindez teljesen független a fényerőtől vagy az alkalmazott nagyítástól (amennyiben a kilépő pupilla átmérője elég kicsi ahhoz, hogy a teljes fénynyaláb bejusson a pupillán), mivel a csillagokat hiába nagyítjuk, pontszerűek maradnak. Azaz ugyanolyan objektívátmérő mellett nem fogunk amiatt fényesebbnek látni egy csillagot, mert fényerősebb távcsőben nézzük.
-
kovisoft
őstag
válasz Cray Tyler #2295 üzenetére
Annyi még, hogy a Lacertának 82 fokos a látómezője, ugye? A báriumnak meg mennyi: 40 fok? Tehát amellett, hogy 2,5x akkora lesz a nagyításod, alig valamivel kisebb lesz csak az égi látómező, amit befog. Ha jól számolom, a bárium 40 ívperces égterületet mutat a távcsövedben, a Lacerta pedig 33 ívpercet.
-
kovisoft
őstag
válasz popey37 #2316 üzenetére
Ott megy rendre félre a diskurzus, hogy összekeveredik a vizuális észlelés és a fotózás. Alapvetően a távcső a fotonokat az objektív felületéről gyűjti össze, tehát a távcső fénygyűjtő képessége márpedig csak az objektív átmérőjétől függ. Fotózásnál viszont nagyon nem mindegy, hogy az így összegyűjtött fénymennyiség az érzékelőn mekkora felületre oszlik el, azaz mekkora lesz a kép felületi fényessége. Ez viszont az alkalmazott nagyítástól függ.
E kettő együtt azt eredményezi, hogy egy homogén megvilágítású felületről alkotott kép felületi fényessége csak a fényerőtől függ (valójában a fényerő négyzetétől függ, mivel az átmérő négyzetével nő, a gyújtótávolság négyzetével meg csökken a felületi fényesség).
Tehát amikor azt írják egy oldalon, hogy azonos átmérő mellett "8x több fénygyűjtés", akkor azt a fentiek szerint kell érteni, vagyis úgy, hogy az ugyanolyan átmérőjű f/2-es rendszer 8-ad akkora felületre teríti szét az összegyűjtött fényt, tehát a keletkező kép felületi fényessége 8x akkora lesz. És természetesen a nagyobb felületi fényességű képhez rövidebb expozíciós idő elegendő.
Ugyanakkor mindez csak fotózásra érvényes, mivel vizuális észlelésnél nem kizárólag a gyújtótávolságtól függ a nagyítás, hanem az okulártól is. Tehát vizuálisan nem a fényerő, hanem az alkalmazott nagyítás határozza meg a felületi fényességet azonos objektívátmérő mellett.
-
kovisoft
őstag
válasz kuyarashi #2320 üzenetére
Még azt is hozzátenném, hogy fotózáskor is csak kiterjedt objektumok fényképezésénél számít a fényerő. Ha pontszerű fényforrást (csillagot) fotózunk, akkor annak az objektív által összegyűjtött fotonjai egyetlen pontba képeződnek le az érzékelőn (vagy akár az emberi retinán), nagyítástól függetlenül (persze amíg a nagyítást a diffrakció limit alatt tartjuk). Ami azt jelenti, hogy a csillagok fényessége (a kiterjedt objektumokkal ellentétben) nem függ a nagyítástól, azaz nem függ a fényerőtől, csak az objektív átmérőjétől függ.
Tehát habár egy 100 mm-es és egy 200 mm-es átmérőjű egyaránt f/4-es távcsőben ugyanolyan felületi fényessége lesz egy kiterjedt objektumnak (a 200-asban 4x akkora objektívfelületen gyűjtött fényt 4x akkora területre képezzük le a dupla nagyítás miatt), ugyanakkor a 200 mm-esben 4x olyan fényesek lesznek a csillagok (4x akkora objektívfelületen gyűjtött fényt ugyanabba a pontba képezzük le).
-
kovisoft
őstag
Hagyományos (nappali) távcsövezésre 25x nagyításhoz nincs szükség 100 mm-es átmérőre, mivel az emberi szem felbontóképpessége 1 ívperc körüli, amekkorának a 2-3 ívmásodpercet látjuk 25x nagyítással. Ekkora felbontóképessége pedig van már egy 50-60 mm-es átmérőjű objektívnek is. Csillagászati megfigyeléshez már jól jön a minél nagyobb átmérő, de engem biztosan zavarna a fix 25x nagyítás. Én inkább egy kisebb 25x70 vagy 20x80-at szereznék be töredék áron (csak már van egy 20x80 Heliosom ), a fennmaradó összeget meg idővel kipótolnám, és vennék egy csillagászati távcsövet és mechanikát.
Hozzá kell tegyem ugyanakkor, hogy nem ismerem az általad említett típusokat, így tapasztalatom sincs velük.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest