Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Nulladik kérdés: nekem való-e az amatőr csillagászat?
Minden kezdő amatőr csillagász azt kérdezi, vajon mit lehet látni egy távcsővel. Sajnos mindenkit ki kell ábrándítanom: sohasem fogod úgy látni a bolygókat, ködöket, galaxisokat szabad szemmel egy távcsőben, mint amilyen képeket láthatsz az interneten. Az internetes képek szoftverek által feljavított fotók sokasága. Direkt írtam kétféleképpen: ezek képek, amik sok sok fotó felhasználásával készültek. Ami a neten látott képeken szép színes galaxis, az a távcsőben csak egy nagyon pici és nagyon halvány monokróm folt lesz. Ha rászánsz egy kicsit több pénzt a felszerelésre, akkor egy kicsit nagyobb és kicsit fényesebb (ezáltal részletgazdagabb) folt lesz az eredmény. Itt egy kiváló (angol) cikk arról, hogy milyen látványra számíthatsz.
Az amatőr csillagászathoz kell némi türelem. Sok esetben már önmagában a tanulási folyamat is felérhet egy önálló hobbival. Mivel kicsit tudomány, és kicsit technika is, így sokféle ismeretre lehet szert tenni, gyakorlatilag csak a megszállottság és a szorgalom (na meg a rá fordítható idő mennyisége) szabja meg, hogy ki mennyire mélyül el benne.
A lényeg, az élmény. Hiába csak egy halvány folt, amit látni fogsz, de az nem csak egy kép lesz az interneten. Hanem az ott tényleg a Te élményed, a Te észlelésed. Az a fény, azok a kis fotonok évezredekkel ezelőtt indultak útnak a világegyetem messzeségeiből, hogy a távcsöveden át a retinádon fejezzék be pályafutásukat, és hogy az agyadban szép látványként juttassanak Téged élményhez. Mi lehetne ennél valóságosabb. Ha ez a bekezdés tetszett, akkor valószínűleg neked való hobbi az amatőr csillagászat.
Másik eset, ha tudományos céllal vágsz bele. Például a változócsillagok fényességének követése egy amatőrök segítségével gazdagon kutatott és kutatható terület. Bővebben itt olvashatsz erről.
Első kérdés: Milyen távcsővel észleljek?
Az amatőr csillagászathoz nem kell drága műszer. Egy egyszerű binokuláris távcsővel böngészve az eget is hamar érhet sikerélmény. Ha azonban szeretnénk jobban elmélyülni az égi látnivalókban, akkor kell egy állványra szerelt "nagy" távcső. Na de milyen legyen? Alább a topik tagjainak meglátásai az első távcső beszerzéséről:
A felszerelés kiválasztásánál sok szempontot kell figyelembe venni, de a legfontosabb az az, hogy hol van az észlelőhely, honnan akarunk észlelni?
A városok fényszennyezett egéről kevesebb és halványabb a látnivaló, míg egy falusi égen szinte világít a tejút. Nagyon fontos a mobilitás is: nem mindegy, hogy egy tízemeletes ház 8. emeletéről kell lecipelni a 30 kilós távcsövet, vagy egy városszéli ház kertjébe viszel ki egy kisebb és könnyebb műszert.
A távcső kiválasztásánál komoly szempont az ár mellett az is, hogy Naprendszeren belüli (Nap, bolygók, holdak, aszteroidák), vagy azon kívüli, halványabb objektumokat (galaxisok, ködök, halmazok) szeretne észlelni az érdeklődő.
• A közeli (Naprendszerbéli) objektumokhoz általában nagyobb fókusz és nagyítás szükséges, de a magasabb fénygyűjtő képesség (nagy átmérő) nem előírás. A bolygók elég fényesek, illetve, elég sok fényt vernek vissza ahhoz, hogy kisebb átmérőjű távcsövekkel de nagyobb nagyításokkal már szép látványban legyen részünk. Bolygászni tehát elég lehet egy 72-80-90 mm átmérőjű távcső is. Ha ED apo csövet veszünk, kisebb átmérővel (72mm), az színi hibától mentesen mutatja meg nekünk a bolygókat.
• A távoli, általában nagyobb kiterjedésű, halvány látnivalókhoz (halmazok, ködök, galaxisok, összefoglaló nevükön mélyég objektumok) pedig jobb a nagyobb átmérőjű távcső, amely a haloványabb (messzebb lévő) objektumok kevéske fényéből többet tud összegyűjteni. 90mm vagy afeletti refraktorokkal már értelmezhető látványt nyújtanak a mélyég objektumok, különösen fényszennyezéstől mentesebb helyekről.
Általánosságban elmondható, hogy egy kezdő amatőr csillagász inkább a naprendszer bolygóira, a holdra és esetleg a napra kíváncsi először. Erre a területre leginkább egy 90/900 lencsés távcső, egy EQ-3 mechanika, 3-4 jó okulár, egy barlow lencse az ajánlott felszerelés.
Ha viszont inkább a mélyég objektumok érdekelnek valakit, akkor a nagyobb átmérőjű csöveket kell választani (ezek több fényt tudnak összegyűjteni). Jó lehet egy 100-120mm átmérőjű akromát (lencsés távcső), vagy 130-200mm átmérőjű newton (tükrös távcső).
Következő gyakori kérdés: van egy kézi távcsövem (binokulárom), érdemes kimenni vele kémlelni az eget? A rövid válasz az, hogy határozottan igen! Kezdésként az égbolttal való ismerkedéshez tökéletes a binokulár is. Ezzel is sok szép objektum látható, főképp fényszennyezéstől mentes helyekről (vidéki égbolt, vagy szimplán csak kinn valami pusztában, de a legjobb a hegytető mert minél magasabban vagyunk, annál kevesebb felettünk a légkör, annál "jobb a kép").
A binokulárban látható objektumoknak a távcső korlátozott átmérője szab határt. Egy csillagászati távcső azért akkora amekkora, mert a nagyobb átmérő azt jelenti, hogy több fényt tud összegyűjteni (és a retinánkra vetíteni) a műszer.
Sok esetben tehát nem is a távcsövek "nagyítóképességére", hanem a fényerejükre van szükség, hogy szép dolgokat lássunk (a távcső nagyítása eléggé lényegtelen, mert okulárok cseréjével a távcső nagyítása tág határok között változtatható). Egy binokulárhoz képest a csillagászati távcsövekkel sokkal szikrázóbbak a csillagok és láthatóvá válnak a planetáris ködök, galaxisok (ezek szürke, halvány foltok lesznek, még véletlenül sem úgy fognak kinézni, mint az interneten).
A távcső nagyobb átmérője viszont nagyobb súlyt is jelent. Egy 10 kilós csövet már nem lehet vállból megtartani remegéstől mentesen, és nem is kell. Erre valók az állványok. Az állványra csavarozva a (mechanikát, és arra a) csövet a mechanika segít befogni az objektumokat a látómezőbe, esetleg célon is tartani az optikát. Az esetek 99%-ában tehát szükség van állványra és mechanikára (a kivételeket a kisebb nagyítású binokulárok, esetleg spektívek jelentik, fűben feküdve).
A csillagászati mechanikák rögzítik és forgatják az állvány tetején a csövet. Lehetnek manuálisak, vagy motoros mozgatásúak. Utóbbiak általában óragéppel vannak ellátva, így leveszik a követés fáradságával járó terhet az ember csuklójáról. Az elérhető, abszolút csúcsot pedig a GoTo jelenti, ami betanítást követően -, arra is képes, hogy ráállítsa a távcsövünket a kiválasztott égi tüneményre és persze rajta is tartsa.
Az asztrofotózásról pedig annyit, hogy nagyjából minden távcsőre fel lehet csattintani a fényképezőgépeink, kameráin bármelyikét a megfelelő konzol birtokában, de ha komolyabban csináljuk, több lóvéra lesz szükségünk, mint észlelésnél. Őszintén szólva a világ egyik legdrágább hobbija, kb mint a golfozás: nagyon drága a felszerelés, és nagyon lassan kell vele játszani, azt is csak speciális időjárási körülmények között.
További segítség a döntésben, hogy mindkét itthoni távcső-bolt nagyon korrektül leírja, hogy kezdőként mire érdemes figyelni vásárláskor:
https://tavcso.hu/cikkek/kezdoknek.html
https://www.tavcso-mikroszkop.hu/tudastar/melyik-a-legjobb-kezdotavcso.html
Mindezeket elolvasva a ha további kérdéseid lennének az első távcső vagy akármilyen alkatrész/kellék megvásárlásával kapcsolatban, kérdezz bátran a topikban.
További hasznos linkek:
Magyar Amatőrcsillagász Portál
Csillagászati hírportál (magyar)
Svábhegyi Csillagvizsgáló
Csillagváros fórum
Crayford kihuzathoz leírás angolul
Okulárokhoz, "hogy meglegyen" (köszi Nimda!):
Popey észlelőtárs listája ha külföldről rendelnél valamit (a leírás 2022.04.30-as állapotokat tükröz):
2021-től biztosan vám alá kerül minden harmadik országból érkező áru.
2021 junius 1 óta minden csomag vámkezelés alá kerül.
Az Európai unión kívülről (pl. Kínából) érkező csomagokra:
-150 euró alatt értéktől függetlenül 27% áfát + vámügyintézési díjat kell fizetni.
-150 euró (2021-ben 54 000 Ft) feletti csomagérték esetén 27% áfát + vámügyintézési díjat+ ritka esetben vámot kell fizetni.
-IOSS esetén az áfát vásárláskor kifizetjük, de vámügyintézési díjat ilyenkor is fizetni kell a vámeljárás során.
-SA esetén az áfát és a vámügyintézési díjat egyben kell kifizetnünk.
-IOSS és SA csak 150 euró érték alatt használható, e felett csak normál vámkezelés lehetséges, aminek a díja is magasabb.
Érdemes IOSS-t használó eladótól/webshoptól vásárolni, mert sokkal olcsóbb a vámügyintézési díj.
Érdemes online befizetni a vámügyintézési díjat, mert sokkal olcsóbb
-.A 150 eurós vámhatárt és a vámügyintézéskori csomagértéket nem feltétlenül ugyanaz az árfolyam alapján számolják!
Az áfa meghatározásakor a teljes csomagértéket nézik (szállítási költség és biztosítási díj is beletartozik), a vámmentesség vizsgálatakor azonban a belső értéket (a termék valós vételára szállítási és biztosítási díj nélkül – amennyiben ezek a számlán külön tételként szerepelnek).
Ehhez pedig jönnek még szoja észlelőtárs tapasztalatai:
Az Aliexpressen az ár tartalmazza a magyar ÁFÁ-t. Ez úgy lehetséges, hogy ők, mint kereskedő be vannak regisztrálva az EU-s szerveknél, így az általad ott megfizetett ÁFA összegét ide bejelentik, illetve be is fizetik. A VÁM és a vámeljárási díj már más kérdés. Ezzel kapcsolatban az EU-n kívülről érkező áruknál 3 féle forgatókönyvvel találkoztam eddig:
1. EU-n kívüli országból Ferihegyen keresztül érkezik be az áru az országba és a Magyar Posta felel a belföldi kézbesítésért. Ebben az esetben a posta vámeljárási díjat számol fel, ami ha a kereskedő elektronikusan jelzi a te kontakt adataidat (email cím vagy telefonszám), akkor a posta értesítője alapján online fizetheted. Ez 400 Forint, plusz az esetleges vámtarifa összege. Ha nem fizetsz online, akkor ugyanez 800 Ft. Sajnos akkor is ez történik, ha az eladó nem adta át elektronikusan a kontakt adataidat és a posta nem tud neked előzetes értesítést küldeni a vámeljárásról.
2. EU-n kívüli oszágból Ferihegyen érkezik be a csomag, de nem a Posta a belföldi árutovábbító (jellemzően az ExpressOne szokott lenni, de elképzehető más csomagszállító is). Ők intézik a vámeljárást, de a postával ellentétben ezért nem kérnek el extra pénzt tőled (nincs 400 ill. 800 Ft-os fizetési kötelezettség, de ha vámköteles az áru, akkor azt persze ugyanúgy felszámolják).
3. EU-n kívüli országból származó áru nem Magyarország területén lép be az EU-ba. Ez is viszonylag gyakori, nekem Hollandia, Belgium vagy valamelyik balti ország szokott lenni általában a tranzit, aztán onnan jön Magyarországra. Az ottani szolgáltatók sem kérnek extra vámeljárási díjat, utána meg már mindegy ki a belföldi árutovábbító, az lehet a posta is, mivel EU-s ország felől érkezett be Magyarországra az áru, nincs további díjfizetési kötelezettséged.
(last edit: 2022.04.30)
