1Pt 2,12
Magatokat a pogányok közt jól viselvén, hogy a miben rágalmaznak titeket mint gonosztévőket, a jó cselekedetekből, ha látják azokat, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.

Már többször is megkérdeztem magamtól, hogy vajon azok az emberek, akik majd Isten elé állnak és megkérdezi Őket, hogy mi volt a véleményed erről az emberről? S akkor rám mutat, én meg ott állok majd megszégyenülve, hogy hát bizony ez egy képmutató, mert Ő általa bizony nem ismerhettem meg Istent. Mindig csak önmagát adta, a saját poénjait nyomta, tetszelgett és viccelődött ez a guga, jókat mulattunk rajta, de soha nem Isten akaratát cselekedte, velünk együtt volt benne a rosszba, menjen a pokolba.
S én akkor az utolsó szó jogán megkérdezem majd Istentől, hogy tudom te döntöd el felség, hogy mi rossz és mi jó, te vagy mindennek tudója, de megkérhetnélek egy szívességre? Húzz ki a névsorból, tekints le úgy rám, mint aki meg sem született. Radír, keveredjen a grafit meg a papír, írják meg hogy van olyan ember, akinek jobb lett volna ha meg sem született.

De van ebben az egészben egy nagyon súlyos hiba. Még az utolsó szó jogán is Isten fölé szeretnék kerülni, hogy az én akaratom érvényesüljön az övével szemben. Nincs benne alázat, hogy egész életemben tévedtem, a saját magam akaratát cselekedtem, döntöttem és aszerint éltem, sőt még azt is megéltem, hogy Istentelen vagyok, Istent tagadok. Aztán mikor látom, hogy mégis csak van és itt állok előtte, akkor is az jut eszembe, hogy kibújjak alóla. Pedig Isten mindent betölt, nincs hova bújni.
A düh, a dac rossz tanácsadó. Ha úgy érzem indulatos vagyok szoktam várni, nem hozok fontos döntéseket, esetleg később megbánnám.
Gyerekneveléssel vagyok így, ütni nem szoktam, csak felemelem a hangom és szigorúan beszélek, kiabálok, dühösen. De utána rendre megbánom. Mindig azt keresem hol lehetett neki igaza? Van e oka szemrehányásra, nehéz tudni hol az egyensúly, meddig mehetek el. Folyamatos kiszorítósdit játszunk, próbálgatja a körmeit, a vitában próbál felülkerekedni.
Élek e még 8 évet? Nemrég láttam egy apát sörözni a fiával a pultnál, nagyokat röhögtek. Remélem megérem és nem nekem kell majd fizetni a sört
Nekem is volt egy pillanatom, amikor önállóvá váltam. Egyik este néztem, ahogy a nagyobbik fiam Levente a mosógépen ülve vágta a körmét. Nemrég még a fenekét töröltem és figyelnem kellett még a széklet állagára is, hogy rendesen ürít e, nehogy megtámadja valami betegség. Egyszer mégis le kell vennem róla a kezem.
Már a google-t is tudja használni egyedül és méltatlankodva jegyzi meg, hogy Apaaaaaaaaa tudok én magamra vigyázni. Dehogy is fiam, még én sem, pedig én már sört is ihatok.

Jön be az egyik ügyfelem, hozza magával a fiát, aki velem egykorú. Jön, férfiasan köszön és a kezét nyújtja, korosabb ember, rég nyugdíjba vonult, szeret nálam időzni, idézni rég letűnt korokat. Én meg hallgatom és egyetértek vele, kiönti és mielőtt elmenne megvizsgálja a szemetes tartalmát, hogy nem maradt e közte valami kompromittáló.

A fia bejön és félszegen biccent, elhalkult jó napot, aminek a vége ködbe vész. Áll bizonytalanul és nézi a földet, nézi a mintáját, cizellált, keret, sárga rombusz, nemrég rakta le a Frédi a linóleumot. Pedig a föld kerek, nem cizellált, keret, sárga rombusz és erezetek.
Emlékszem gyermekkoromban felszabadulva ugráltam az utcán a 100 éves cukrászda előtt, hogy kék az ég és zöld a fű, mily egyszerű az élet. Hangosan énekeltem, a fagylalt is fantasztikus volt. Évekkel később hatalmas tömeg és az öreg tulajdonos meg rideg. Hol keressem az élményeket, hangokat, illatokat és képeket. Hiába megyek oda, nem vagyok otthon, semmi nem emlékeztet rád, szelíd gyermekkorom.

Mit fogtok mondani rólam Istennek?
Van, aki csak hallott rólam, a nevem ismeri, de már Ő is véleményt fog alkotni. Van, aki olvasott és fel volt háborodva, hát még az, aki látott. Aki meg hallott beszélni végleg elítél a porba, nem szeretek szerepelni semmilyen névsorba.

Neve mindent betölt, még azt a nem létezőt is. Nem igaz?


Mt 12,37
Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak.
2Sám 14,14
Mert bizonyára meg kell halnunk, és olyanok vagyunk, mint a víz, mely a földre kiöntetvén, fel nem szedhető, és az Isten egy lelket sem akar elvenni, hanem azt a gondolatot gondolja magában, hogy ne legyen számkivetve előtte az eltaszított sem.

Mt 12,36
De mondom néktek: Minden hivalkodó beszédért, a mit beszélnek az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.

Tegnap arról beszélgettünk a semsis Zsoltival, hogy mi előzi meg a beszédet mielőtt valamit kimondunk a szánkon. Egy bonyolult mérlegelési folyamat, hogy mit közöljünk a másik emberrel, mit kozmetikázzunk és mit változtassunk meg, hogy ne sértsék az érdekeinket. Apró kis hazugságnak tűnnek, mint amikor a háziasszony olyan ételt kínál, amit soha meg nem ennél és csak hárítod, hogy kösz nemrég ettem tele magam és még talán ki is találsz valami ételt, amit láttál, hogy evett valaki. De nem mondod ki, nem akarod megbántani, nem akarsz vele viszájt, pedig ha kimondanád, amit gondolsz magadban, ha a másik ember láthatná, hogy mi jár éppen a fejedben hát összeomlana a világ. Hirtelen rájönne, hogy megveted őt valójában azért, mert koszos a körme, koszos a ruhája, zsírfoltos is és az edény, amibe főzött ragacsos, meg sem érintenéd. Ő meg abból eszik minden nap.

12. Mt 15,11
Nem az fertőzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert.
13. Mt 15,20
Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.
14. Mk 7,15
Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén ő belé, megfertőztethetné őt; hanem a mik belőle jőnek ki, azok fertőztetik meg az embert.
15. Mk 7,18
És monda nékik: Ti is ennyire tudatlanok vagytok-é? Nem értitek-é, hogy a mi kívülről megy az emberbe, semmi sem fertőztetheti meg őt?

Aztán rájöttem, hogy Jézus nem a test fertőzéséről beszél, de érthető is hisz ha erős méreg jut az ember szervezetébe, akkor az legyőzi Őt. Jézus az ember lelkének fertőzöttségéről beszél, hogy ami kijön a szánkon, amit beszélünk, amit kimondunk és mások hallják, az fertőzött és arról fog minden ember számot adni.
Igen ám, de eszembe jutott, hogy egy másik ember elől eltudom rejteni a gondolataimat, de Isten előtt lehetetlen, látja a legapróbb gondolataimat is
Zsolt 139,2
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.

Ha igaz, hogy minden hivalkodó beszédért felelnünk kell, amit egész életünkben kimondtunk, akkor létezik a rendszer, amivel azt rögzíteni és visszajátszani lehet.
Kell hogy legyen akkor egy magasabb szintű folyamatnak is, miszerint mire gondoljak vagy ne gondoljak, valahol azt is mérlegelem, próbálom terelni a gondolataimat, azt hiszem az maga a lélek, amit már nem lehet lecsupaszítani tovább, nem lehet már atomjaira bontani s Isten előtt mégis meztelen.

Nemrég azt álmodtam, hogy ott állok egy számítástechnikai nagykereskedés bejárata előtt meztelenül és nézem, ahogy zárják be az ajtaját, mert záróra van és a tulajdonos megkérdezte tőlem, hogy kérek e még valamit, mert akkor visszamegy és kiszolgál. Illedelmesen mondtam, hogy nem, persze baromira zavart az is, hogy meztelenül állok előtte úgyhogy miféle illemre lehet ilyen helyzetben gondolni? Végül elmentek haza és váratlanul lejött az égből egy fehér és arany mintázatos papi ruha, amit rám öltöttek és nagyon kemény, merev anyagból készült. Más nem rémlik az álomból, de nagyon emlékezetes maradt, olyan íze volt az egésznek, mint valami ígéret. Bár túlmisztifikálni sem szeretném, kicsi lenne az esélye hogy hallgatnának rám az emberek már csak egy kolomp kéne a nyakamba. Hogyan segíthetnék én bárkin is hisz naponta kétségbe esem.

De azért furdalja az oldalam mégis, hogy mivel rögzíthetik és mivel játsszák majd le nekem. Meg egyáltalán mit, mert nem magnószalag lesz, nem egy cd lemez. Mivel lehet nagy terjedelmű anyagot rögzíteni biztonságosan? Vagy maga a lélek? Hisz emlékszek mindenre, biztos valahogy kinyerik majd a lelkemből az információt, mert akkor agyam már nem lesz, az itt marad a földön.

19. Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;
20. Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
21. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

Aztán beszélgettünk tovább a Zsoltival és elmesélt egy történetet, amit hallott, hogy az egyik cigány gyereket felbérelték, hogy esténként menjen el autókat feltörni. Csomagtartókat főleg és ahol volt valami komolyabb rádiós magnó s másnap azt átvették tőle pénzért. Csinálta a srác egy hétig és egy darabig eltűnt, majd egyik reggel komoly arccal odaállt a megrendelője elé, hogy Ő ezt nem csinálja tovább. Miért kérdezték, valami baj van, történt valami?
Igen, válaszolta. Az egyik Audi csomagtartójában találtam 37 millió forintot.
Soha többet nem látták, csak hallomásból tudják, hogy elköltözött az országból nyom nélkül. Mikor hallottam arra gondoltam, hogy milyen szerencsés, aztán mégsem. Egyrészt ahhoz, hogy találjon ennyi pénzt el kellett indulnia kocsikat feltörni, vállalni a kockázatot, hogy megfogják és börtönbe kerül pár ezer forintért. Aztán eszembe jutott az is, hogy valóban én is örülnék ha sok pénzhez jutnék és nyilván lenne egy csomó tervem, házat vennék, biztosítanám a gyerekeim jövőjét, Ők meg a nagy jólétben elrontanák a sajátjukat vagy kitudja. Feltudnák vajon használni okosan? Nem sok millió forintra lenne szükségem, nem arra vágyom hanem nyugalomra. Tudni, hogy nem halok éhen, legyen hol aludnom, legyen egészségem és a feleségem szeressen, a többi már csak ajándék. Szívesen lennék én halász is, ha biztosan tudnám, hogy megélünk belőle biztonságosan és nyugalomban.

Azt sugallja nekem Jézus azzal a mondattal, hogy ne arra figyeljek, amit itt a földön összegyűjthetek, hanem arra, amit magammal vihetek.

De mi az? Mit lehet itt összegyűjteni a földön olyasmit, amit magunkkal vihetünk a halálunk után?
21. Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.

Ezt mindenképpen szeretném leírni, nemrég történt meg egy ismerősömmel, remélem nem haragszik meg ha leírom (nem wipes ). Vásárolt tőlem egy elég drága telefonkészüléket, de nem egyszerű módon. A készülék vidéken volt és ahhoz, hogy Pestre kerüljön hozzá, le kellett vinnie az én telefonomat, amit a srác megvett és annak az árába számítottam be azt a készüléket, ami végül hozzá került és az Ő telefonja meg hozzám.
Sikeres volt a tranzakció és az ismerősöm haza is vitte a telefont és már szövögette a terveket, hogy ezt vesz hozzá meg amazt, meg bluetooth adaptert.
Vásárolt polírpasztát és korongot, hogy egy karc se legyen rajta, a fúrógéppel felpolírozta. Majd felrakta tölteni és másnap a készüléket már nem tudta bekapcsolni. Garanciális volt a készülék de már problémás, hisz közben ki lett függetlenítve. Adott pénzt a szervizesnek és az átvette, mondta jöjjön vissza másnap. Végül nem tudták megcsinálni a készüléket, adtak neki cserébe egy újat, ami kicsivel olcsóbb volt, de legalább egy év garanciával. A legvégén fáradtan azt mondta elég volt a telefonokból, egy időre leállok, használom ezt és kész vége.
Előző nap már volt valami sejtésem a telefonnal kapcsolatban, mert megfogalmazódott bennem egy magyarázat és el is mondtam magamban, hogy ne sajnáld, nem a lábadat vágták le, ez csak egy telefon.
Másnap pont bent voltam a nagykerbe és hív a nejem, mikor jössz itt vár (mondjuk Lóbelt) már 15 perce. Mondom magamban minek vár? Eddig ilyet soha nem csinált, nem voltam otthon továbbment és kész, jött máskor, de most ott vár rám. Biztos a telefon, elromlott, tönkrement és hazafelé azon gondolkodtam, hogy ilyenkor mi a megoldás? De megelőzött, mondta hogy közben beadta a szervizbe és egy kis pénzért átvették.
Mondtam is neki, hogy micsoda hülye egy ország, ha az osztrákoknál lennénk simán elzavarnának.
Kis apró hazugságok, gondoljuk, kimondjuk és helyezkedünk, hogy ne sérüljenek az érdekeink. Mondom Lóbeltnek, hogy nem más ez, mint bálvány imádás. Az emberek szívében Isten helyett egyre nagyobb tv készülékek, hitelre megvásárolt autó csodák, nyaralások, szép házak és mindenféle földi javak vannak s ha mindent összegyűjtöttek maguknak, akkor a végén kinek adják?
Sokszor gondolkodom azon, hogy miért beszélek én Istenről? Mi abban a jó nekem, hogy kiröhögnek ugyan menj már, csak nem képzeled, hogy tényleg van? Akkor mi ez a sok betegség meg tragédia, olyankor hol van Isten ha meghal egy gyerek, tényleg mindig ezzel jönnek nekem, naponta hallom. Meg, hogy mire vársz, azt hiszed Isten majd megsegít, hát akkor bolond vagy ha arra vársz.
Azért tudnék miről mesélni, az én életemben Isten már munkálkodott.
Ha valaki behozza hozzám a számítógépét, hogy javítsam meg mert bízik bennem, az elvégzett munkámban, hallott rólam és elégedett is velem, akkor ezt elmondja másoknak is, bizonyságot tesz rólam.
Én is Isten munkájáról.
Nehéz ügy, mert Isten nem egy tipikus számítógép szerelő, aki csak úgy tetten érhető az asztal mögött és meghívjuk egy jó sörre , nehezebb megérteni a munkáját, átadni sem egyszerű ezt másnak, főleg hogy közben magában röhög rajtam, hogy mondjad csak hülye gyerek. Apró kis titkok, bár csak láthatnám mi jár a fejedben, mi az a gondolat, rajtam is elborzadnál, hogy folyamatosan a szemedbe hazudok. Fogalmazok és mire kimondom a szavakat már rég mást jelentenek, mint amire én valójában gondolok.
Miért kell az egész életünket szünet nélkül végighazudni, társadalmi szabályok kedvéért viselkedni modorosan és képmutatóan. Nincs aki rendet tegyen és uralja a káoszt, lássa melyik gondolat igaz, melyik hamis és ketté válassza?
Itt van pont ez, amit most írtam. Egy csomó mondatot visszaszedtem, mert na ezt azért már mégse nem azt írtam le, amit valójában gondolok.
Tudtátok azt, hogy a gondolatok közt is van különbség? Van elszálló és méllyen szántó. Az egyik, mint hopp ezt most elérem és megszaporázza a lépteit, de másnap már számára az nem hasznos információ, hisz naponta többször is beletaposunk a gázba, hogy ez most még rózsaszín, feszegetjük a törvényes keretek határait kimondhatatlanul.
De van, ami nyomot hagy még bennünk is, akik gondoltuk, nem csak az aki hallotta és évek múlva is felemlegeti, fontos volt neki, volt abban a gondolatban erő, mondattá lett és valakinek bement a fülén.
A fül az jó találmány, akkor is hallod a dacosan behunyod a szemed és erősen összezárod, hogy látni sem akarom. Isten ilyen, a füleden akkor is bemegy.

Mk 4,9
És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja.

Aztán meg mondom magamban, hogy micsoda egy kretén vagyok, hogy nem gondolok Isten dolgaival. Elbohókázok az ismerőseimmel, elviccelődünk és még ha tudom is, hogy komoly bajban van akkor sem hozakodom elő Istennel, inkább megtartom magamnak, csak gondolkodok, de nem mondom ki, nem beszélek róla, nehogy hülyének nézzen.

Csel 5,29
Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek.

Meg ott van az Öt tálentom példázata is (bocs ez kicsit hosszabb):

14. Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
15. És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
16. Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
17. Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
18. A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
19. Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
20. És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
21. Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
22. Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
23. Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
24. Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
25. Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
26. Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
27. El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
28. Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
29. Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.

Azt vettem magamon észre mostanában, hogy én is a földbe ásom Isten szavait, inkább a testemre koncentrálok a lelkem helyett.

Rm 8,9
De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyan az Isten Lelke lakik bennetek. A kiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.
Zsolt 17,3
Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel; próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat; ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon.


Gondoljátok meg, hogy mit beszéltek inkább Istent polírozzátok.

Höhhhnyeee [link]

Egyik kedves ismerősöm Seba megvált a munkahelyétől egy jobb élet reményében. Internetes szolgáltató céghez szegődött és a netre kapcsolódás feltételeit építi ki a szolgáltató részére. Visz magával egy laptopot és azon ellenőrzi le, hogy a netkapcsolat aktív e. Az ügyfél számítógépéhez nem nyúlhat hozzá, mert még a korai szakaszban elintézte a jó nép néhány bírósági perrel, hogy az rontotta el a számítógépét, aki bekötötte az internetet. Kinyitotta a gépet, beépítette a hálókártyát és többet nem kapcsolt be a számítógép.
Seba ismerősöm egyszer csak telefonál, hogy figyelj itt vagyok egy ügyfélnél is nincs a gépben hálókártya. Valami kis gép de működik, mikor mehetnének, de adom a hölgyet beszéljétek meg.
Háló, délután igen, ebédelek és...
Szombat 13:50

Csengő, megrezzenek, mert ugyan tudtam róla, de nem hittem benne. Elfelejtkeztem róla, hogy jönnek. Sebaj gondoltam egyszerű meló, csak leveszem a fedlapot, becsavarozom a hálókártyát a helyére, fedlap vissza, feltelepít, netkapcsolat ki az asztalra és beírom a jelszót. Hazamegy és rákattint, boldogok, ez már a világot jelentő deszka.

Szombat 13:60

Idős házaspár, a nő köszön elsőnek és Ő lép oda elém és fog velem kezet. A férfi leül addig egy székre, na mondom itt vajon kinek milye van a nadrágjában? Kérdezem a férfit, hogy könnyen idetaláltak? Persze, forgalom sem volt, válaszolta a nő, a férfi pedig bólogatott. Bekötötték már az internetet?? Kérdeztem provokatívan és határozottan a férfi felé fordulva és idézőjelbe téve, hogy a választ is tőle várom. A barátja, aki ajánlotta bekötötte, Seba vagy mi... tanakodik a nő. Ez már valami, azt hiszi nyeregbe kerülhet velem szemben. Hozzá van szokva a nyulakhoz, amiből készül a bunda meg papucs bensője. Ez még nem találkozott oroszlánnal, nem harapok én de tartásom az van. Mozdulatlanul, mereven bámultam a férfire, mint aki nem hallotta a felesége válaszát.
Zavarba fogsz jönni és kész, értek hozzá.
Egy darabig rángatta a szemét minden irányba és sűrűn pislogott rám is, de aztán megadta magát, a szemembe nézett és igen, igen volt kint a barátja szinte zokogta, de a végére elcsuklott a hangja és elhalkult, melyik oroszlán támad rá a kettő közül?

Felrakom a gépet az asztalra, régi Acorp ház és táp, a táp alig nehezebb két zsemlénél. Bekapcsolom és bejelentkezik a vga kártya bios-a. S3 akármi, de már agp és 8mb. Nem mozdul, jönnek a másodpercek feltartóztathatatlanul.
Egyszer csak eljött az a pillanat, amikor fel kellett ismernem, hogy ez a gép nem fog elindulni. Engem ajánlottak számukra, bizton keressék, gondolom most az jön, hogy drágán vették és soha nem volt semmi baja.
A nő próbál kívülállóként viselkedni, mint akit nem érdekel az egész, de azért belépett a pultom mögé és két lépést előre. Kérdezem tőle mindig ilyen lassan kapcsol be? Nem, még soha nem csinált ilyet, nagyon drágán vettük mondta és még egyet lépett előre. Kétszeresen is rossz helyzetben voltam, mert nem elég, hogy nem tudtam neki elmagyarázni, még ráadásul ülve is voltam, Ő meg állva.

Szombat 13:70 (jó poén mi?) (ezt egy darabig most tovább viszem, mint 13:80 hi-hi, hátha kitudok hozni belőle valamit).

Felálltam s a szemébe néztem. Nem szeretek a beszélgetőpartnerem helyett egy sarkot, asztallapot vagy balra fent a plafont figyelgetni, ami egyenes jele a hazugságnak és a fantáziálásnak, én a szemébe nézek keményen.

Parris advice
Re: möhh
Kinney advice
Fwd:
Re: LETTER
Hoover advice
Rodrigues advice
Work which way a mountain and nay, they said, here, for joy.
All love enhancers on one portal!
He
Real investments in GOLD
Hale advice
Fraser advice
Stahl advice
On your just proceeding Ill.
Bolton advice
out, before thine enemies: which ye not. Of the head; Judah
Re: Is this is?
Best love dr@gs at best store!
Tucker advice
Franco advice
Gay advice

Bezzeg az én időmben, az ember leste óránként a leveleket, írt valaki? Most meg percenként jön, de most sem ír senki, csak egy gép, egy program küldi.
Egyet azért kiemelnék, van köztük egy fizetővendég, wipest ki nem hagynám egyetlen sztoriból sem, belőle élek, Ő meg rajtam éli ki magát.


Re: möhh
Feladó: xy
Címzett: Zvolenszki ''Zoltán''

Zvolenszki Zoltán írta:

> Légysz hívj fel ha felébredtél, extra sürgős.
> Kéne az NF7
>
>

nem ébredtem fel
van 2*512/400 egyforma ramod?
az nf7 mellé csapnék még 3*256/400-at cserébe
áááááááá
kötty
w

Ajándékozz személyre szabott zenei válogatást karácsonyra!
http://zenearuhaz.t-online.hu/index.php?m=xmasminishop

A nő állt velem szemben mozdulatlanul, én közben elgondolkoztam és a wipes is eszembe jutott, pont úgy ahogy leírtam. Már mondtam neki, hogy a levelezésünket egyszer kiadom abból gazdagodom meg.

Szombat 13:78

Elsőnek a férfi hagyta el a szorítót. A nőre csak futólag rámosolyogtam, de úgy hogy biztos ne felejtse el a telefonszámom ha a szomszédja szóba hozza, hogy képzeld elromlott a számítógépünk.

Alig vártam, hogy kívül legyenek, nekiestem a gépnek. Darabokra szedtem, ki az asztalra alaplap + cpu + ram + vga, de nem megy. Élesztgetem néhányszor majd csere. Volt egy régebbi TNT2 a polcon azzal bekapcsolt. Visszarakom az S3-at ugyanaz, a gép nem megy.
Na mondom magamban minden rendben, telepítek rá egy rendszert és kész, összerakom. Újra bekapcsolom és akkor látom, hogy 32mb ram van benne, a telepítéshez beraktam 2X 128mb ramot, majd végeztével a felét benne hagytam.
A polcon találtam egy ppga 533MHz processzort, kicseréltem a 300-ast.

Szombat 13:95

Bontok egy sört, bootol.

Szombat 13:99 partíció? Legyen 2 X 20gb

Szombat 13:115 újaraindul vagy 15 másodperc.

Szombat 13:119 D36**-QDF**-BTW**-BT7**-43M**

Szombat 13:128 Neve? Akarja e? Ismerje meg? Lehet, hogy veszélyben van? Igen?
Kéne rá egy totálkommander.

Beállítom rajta a netkapcsolatot és felhívom a tulajt, hogy kész a gép.

Szombat 13:157 csak tudnám miből gondoltad, hogy majd 99 után 14:00 jön? Egy óra 60 percből áll, nem tudsz számolni?

Szombat 13:168. Ez több, mint egy hét, de csak egy fél nappal, annyival sikerült túlélni.

A férfi jött érte és szabadkozott, hogy igazából a nejének kéne itt lennie, mit neki szemtől szembe, mint férfi a férfival. Mondom neki, ahogy megbeszéltük 2000. A hálókártya a helyén, csak kattintani kell egy ikonra és ó ió ció áció káció akáció vakáció kommunikáció.
Arról meg nem kell tudnia semmit, hogy mennyit vesződtem. Nehezen értenék meg, hogy vettek sok pénzért egy gépet, évekig használták majd jött az internet utáni vágy és most hirtelen nem megy. Hisz eddig nem volt semmi baja.
A nejem is kérdezi tőlem, hogy hol tehetnék ezt meg?
Szombat 13:192.168.0.1 ezt tudtam kihozni belőle, bekötötték a netet.

Mk 10,15
Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen sem megy be abba.

Ha megkérsz egy 3 éves gyermeket arra, hogy mondja utánad azt a szót, hogy végtelen, akkor azt hallod vissza, hogy védtelen.

Ha gonosz akarnék lenni, akkor ennél az egy mondatnál már is be kéne fejeznem a sztorit és elvárni, hogy megértsd.
Az ha valaki őszinte, nyílt, teszem azt naiv, az negatívum? Vagy védtelen?
Kivel szemben védtelen? Azokkal, akik nem őszinték, nem nyíltak és nem naivak?
Ez a két tábor egymástól, mint olaj és víz elválasztható.

108. Gal 5,14
Mert az egész törvény ez egy ígében teljesedik be: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
109. Ef 4,25
Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.

Egy őszinte ember elvárja, hogy vele szemben őszinte legyek, aztán ha becsapom csalódik s megedződik, legközelebb Ő fog megcsalni engem.
Egy olyan ember, aki bizalmatlan, az úgy gondolja, hogy én mindenképpen becsapom, ennek vagy a védekezési mechanizmus érdekében hazudik.

Ma este mentem a nagyobbikért az operába. Nem előadáson volt, hanem előadáson. A diótörőt adták elő, gyerekkórusban volt benne. A kerékpárúton próbáltam belehúzni, hogy odaérjek érte időben, mert az előadás után kijön az utcára és úgy érzi magát, mint egy hajótörött. Hiába a sok hullám, az egyik sem őtet veri.


13.Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
14. Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.
15. Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

Nagyapám sokat mesélt arról, hogy az apja megverte, ennek ellenére mégis tisztelte. Apám is ugyanezt mondta Nagyapámról, sőt én is ezt mondom Apámról, de velem mégis történt valami, nem úgy gondolom már.

Sőt, nem is gondolom, hanem pontosan tudom, hogy a fiam nem örökölte ezt a vesszőfutást.
Jogállamban élünk, ma már nem erény, hanem családon belüli erőszak. Pedig hányszor emeltem már pofonra a kezem és pulykavörös voltam, de be kellett érnem azzal, hogy csak gondoltam. Soha nem emelnék rá kezet.
Magamban őrlődök és látom milyen szemtelen, ismeretlen fogalom számára az igen Apám. Főleg ha ismerős jár nálunk és ha megfeddem előtte a gyereket, mindjárt sajogni kezd a szíve, hogy hagyd már azt a gyereket.
Aztán hazamegy, én meg maradok a gyerekkel, aki pontosan tudja, hogy még a család barátai is megvetik az ellene irányuló fellépésemet. A fiam nagyobb tömegbázissal rendelkezik és a jog is az Ő oldalán áll ha testi fenyítést alkalmazok, teszem azt elszalad egy pofon. Elmúlt 10 éves, elkelne naponta egy tasli. Ha adnom kéne neki egyet és támasztja az indulat, akkor is csak gondolatban, mert már olyan nagy gyerek, hogy nézne ki már az ha a 63 éves Apám lekeverne egyet én, mint 40 éves hogyan üthetném a 10 évest. Hisz vannak már önálló tervei és külön világban él, naponta egyszer orrtörlőt csapunk s ha olyankor lelkileg nem is, de testileg összeolvadunk, mindkettőnk tenyere bizsereg egy darabig és a bizsergés idejére a másikra emlékezteti. Pont tegnap néztem, hogy gyerekek közt milyen kicsi, korán van még, vagy túl késő.

Ott tartottunk, hogy belehúztam a kerékpárúton és több alkalommal le kellett lassítanom, mert ráparkoltak a kerékpárútra az autósok. Amúgy is feszült este van, hiába a sok karácsonyi fény, szmog lepi az utakat és dugó, a villamos türelmetlenül csilingel, egy riasztó, kiabálnak egymással, hogy nem látod te? Utána meg egy cifra jelző. Magamban már minden erkölcstelenséget elkövettem a kerékpárúton hagyott autókkal, amikor is a szerencse az utamba szegődött. Éppen szállt ki a kocsijából és nyomta rá a villantót. Erre odaszóltam neki egy durvát és egy jelzőt, erre azt mondja három órája kering már hogy megtudjon állni. Egy idősebb járókelő is beszállt, járni alig tudott, de a botját gesztikulálva legalább 3 centimétert elemelte a talajtól nyomatékul. Gondoltam fordul a kocka és itt a forgónyomaték, a centripetalitás.
Miután észrevette, hogy a harmadjára elmondott három órája kering szöveg sem hatott és még mindig lázongunk az önkényesen megváltoztatott rendszere ellen, végre megfutamodott. Rávillantott az autójára, bőrülés és már bent is volt, beindít, indultam én is. Pár méter után azonban ösztönösen hátrafordultam, az ember sem hagyja ott szó nélkül a szarát, vagy ne vetne rá egy utolsó pillantást.

Bőrülés ismét villantott egyet, anélkül hogy arrébb ment volna. Éppen szállt ki az autójából, zakóját a hátára csapta és futva menekült a gyalogosok közé a járdára. Ő ezt már akkor is tudta, amikor készült jóvá tenni, engedékeny, alázatos lenni és csak azért csinálta, hogy becsapjon, csak azért ült vissza.
Egy őszinte ember elvárja, hogy vele szemben őszinte legyek, aztán ha becsapom csalódik s megedződik, legközelebb Ő fog megcsalni engem.

Ha megkérdezed tőlem mi az a végtelen, akkor csak gügyögve tudok válaszolni, hogy védtelen, vagy jobb lenne ha ráparkolnék az útra?

Jn 14,6
Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.

A út az azért van, hogy járjanak rajta, a parkolásért fizetni kell.

Egyik ismerősöm, aki születésétől vak (így ezt sem tudja elolvasni hi-hi), szeretett volna bemutatni egy barátjának. Szombat ebéd utánra beszéltük meg a találkozót az Örsön a bkv jegypénztárnál. Mint általában mindig, amikor valakivel találkozót beszélek meg, előtte már 10 perccel ott vagyok a kialkudott helyen.

Vak ismerősöm, akit mostantól fogva nevezzünk Gyurinak (kérem ne horkanjon fel most minden György).
Gyuri időben jött, ahogy a másodperc mutatója betöltötte a posztját felbukkant a legfelső lépcsőfok felett, ahogy a fehér bottal letapogatta maga előtt a területet.
Odaléptem hozzá és ráköszöntem, szervusz Gyuri és nagyon kellemetlenül éreztem magam, hogy egy olyan emberrel beszélek, aki engem nem lát s mégis ugyanolyan magabiztosan viselkedik velem szemben, mint én vele. Meg van róla győződve, hogy ugyanannyi információval rendelkezik rólam, mint én róla. Holott nekem nem csak az az előnyöm van meg, hogy én látom Őt, hanem az is, hogy Ő nem lát engem. Köszönés után bátran szamárfület mutathatnék neki, kiölthetném rá a nyelvem és az egészből nem venne észre semmit. Talán ha valaki indokolatlanul felnevetne a környezetünkben és felismerné Ő is, hogy az a nevetés nem kötődik semmi olyanhoz, amit Ő nem lát. Csak a hangomra, a szagomra és a kézfogásomra alapozhat, de számára a szem a lélek tükre olyan fogalom, mint nekem Isten, amiben lehet hogy Ő is hisz, pedig még nem látta, én sem pedig nyitva tartottam a szemem

Próbáltam az érkező HÉV szerelvényre koncentrálni és úgy álltunk meg, hogy Ő kicsit előttem s ez bennem azt az érzetet keltette, hogy nekem kell rábíznom magam. Részben, mert akire vártunk én még nem láttam, továbbá a legtöbb információm az volt róla, hogy beszélt már Gyurival többször telefonon és Gödöllői. Magamban rákérdeztem tréfásan, hogy „és hogy néz ki” de magát a kérdést már nem mertem feltenni. Az utolsó pillanatban derült ki csak, hogy akit várunk szintén vak. Mikor Gyuri elmondta a földbe gyökeredzett a lábam. A kezem elé kaptam a szám, néma sikoly s nem látott sötétség. Ezek ketten hogy ismerik meg egymást? Aztán elárult egy titkot, hogy az ismerőse Imre nem születésétől vak (kérem ne horkanjon fel most minden Imre).

Nagyon is jó, hogy itt vagyok veregette meg a vállam a sötétben, mert ha Imre a megbeszélt hely közelébe ér, akkor csak a nevén kell szólítanom és elkezdi a hang irányába fordítani a fejét reflex szerűen ugyanúgy, mint amikor még látott.
De erre nem volt szükség, mert már messziről láttam a fehér botot.

Gyuri és Imre bár előtte még személyesen nem találkoztak s dacára annak, hogy jelen pillanatban sem látják egymást, régi ismerősként üdvözölték egymást. Átölelkeztek, mert ez egy határvonal, amit átléptek. 2 éve beszélnek hetente egyszer telefonon és most végre eljött az idő, hogy a sötétben megérintsék egymást, számukra az, hogy könnybe lábadt szem, olyan mint nekem Isten.
Mégis ugyanazt érzik.

Egy pillanatra behunytam a szemem, elképzelni, kicsit megélni hogy milyen lehet nem látni és csak a hangokra hagyatkozni és pont amikor azzal kezdtem magam nyugtatgatni, hogy becsukhatom a szemem, mert úgysem látják, akkor jutott eszembe, hogy mások esetleg hülyének néznek, ahogy állok itt becsukott szemmel.
Rémülten nyitottam ki a szemem és gyorsan körbenéztem nem e vett észre valaki, hogy ismeretlen vizekre eveztem. Közben eszembe jutott az, hogy na ez mindjárt mekkora jó dolog, hogy én rémülten kinyithatom a szemem, mekkora előny, Gyuri ezt nem teheti meg. S még az az öröm sem adatott meg neki, hogy Imrét jól megnézze magának, akár csak egy percre is, Isten nem engedi. Egy percet sem, nekem meg végig kell néznem, ez is egy-féle ítélet. Neki is meg kell tanulni együtt élni vele és nekem is azzal, hogy mindezt látom s nyomaszt a tudat, hogy Ő is ugyanolyan felszabadultan éli az életét, mint én.

Aztán hetekkel később, pontosabban ma délután, megyek át a zebrán s a túloldalt egy vak cigány áll a zöld lámpánál. Tőle balról autók fordulnak ki sietve, hogy még beleférjenek a zöldbe, edzett szülőnek kell ahhoz lenni, hogy az ember határozottan kilépjen eléjük gyerekkel. Én a nagyobbikkal mentem át de kerékpáron s ahogy átért a fiam letámasztottam gyorsan egy oszlophoz és karon fogtam a cigány embert s mondtam neki határozottan, hogy jöjjön. Hallotta Ő hogy fordulnak ki az autók és azt is, hogy az egyik dudált, amikor megállt hogy a vak cigány menjen át előtte. De az a vak ember nem látta csak hallotta a dudát sürgetőleg, hogy ne lépjen eléje. Ezért aztán megállt és türelmesen várt, hátha valaki megszánja és kiszól az ablakon: tessék bácsika, menjen csak nyugodtan.

Gyuri bemutat Imrének, mint közös ismerőst, akit eddig még nem látott, de tegyük hozzá de faktum, hogy ezután sem fognak. Sőt tetézném még ezt azzal a kis geggel, hogy úgy eltűnök a helyszínről, mint akit sosem láttak, ennek ellenére megbíznak bennem, mert Imre aki vak és ilyen hátránnyal kell élnie az életét valakire támaszkodnia kell ebben az ismeretlen világban és az éppen a Gyuri, aki merészen ajánl, hogy fogadjon a bizalmába, de azt már nem mondhatta, hogy én láttam dolgozni, tényleg remek a srác. Imrének elromlott a számítógépe és ott volt a jobbjában egy szatyorban, azt mondja hiénák a gödöllői számítógép boltok nem meri rájuk bízni, eddig is kilopták a szemét.

Miután kezet fogtunk próbálta nekem elmagyarázni, hogy hogy néz ki a hiba, amit tapasztalt. Kérdezném rutinból, hogy mit látott a képernyőn, mi volt a hibaüzenet?
De meggondoltam magam, hagytam hogy elmagyarázza, hogy vezessen, a hiba okát feltárja. Ugyanis Ő csak a hallottakra alapozhat, hogy mit hallott. Azt mondja egy csippanás után egy kattogás, majd a monitor mint, amikor a jég reped, kis szünet, egy érdes hang, mint amikor a macska dorombol de kihangosítva (mondom magamban ez biztos a floppy), megint csippanás egyet és újra a jég bereped.

Magamban megkönnyebbültem, hogy na ez biztos egy púpos kondi lesz vagy a ramja rossz, de a legjobb ha a szoftveres hiba, én ezt már becsukott szemmel megállapítom, mind ezt egy vak ember elmondása alapján, arra támaszkodom.

Aztán rémülten nyitom ki a szemem, nehogy valaki észrevegyen.

El se olvassátok hi-hi.

Van egy eladó galambom, amit nemsokára elengedek.

Nem szeretem elhúzni a dolgokat, van amik automatikusan elodázódnak, mint a mosdókagylónk „beljebb” csavarozása, meglazult a falban a majter és kijjebb csúszott a falból a tartócsavar 2 centimétert s vele együtt az egész, eláll a faltól. Na ezt például évek óta készülök megtenni. Ma is konstatáltam és úgy döntöttem, hogy majd holnap, mert bonyolult. Kimenni a pincébe a csavarhúzóért, kivenni a konyhaszekrényből a gázpalack kulcsát. Minek mikor ülhetek a gép előtt is és sok emberrel kommunikálhatok ez helyett. Majd holnap, ha nem lesz net.
De van, amit sietek megtenni, nem kapkodom el, de ha kigondoltam magamban egy sztorit vagy egy mondatot, ami köré építkezhetek, akkor azt mindjárt meglépem, gyorsan megörökítem. Az első lépés a cím, a legfontosabb, sőt elvileg mindent elárul. Hasonló a szerelem első látásra, én magam az index.hu, a ma.hu + egyéb hírportálok főcímeit futom végig magamban. Az esetek többségében elég elolvasnom a címet és már pontosan tudom miről van szó a részletek megtekintése nélkül. Csak kivételes esetekben olvasom el magát a cikket is. Szóval a cím mindenek felett. Aztán jön a bevezetés, az első részletek, amelyek beleavatnak bennünket a titokba, hogy mire számíthatunk. Akár egy dallam, amit egy zeneszerző komponált előbb fejben, majd elgyakorolta, papírra vetette, másoknak is előadta, a kor haladtával rögzítették, nekem meg több száz évvel utána csorognak a könnyeim, hogy a zeneszerző a fejéhez csapott: ez a dallam jó s lőn első nap.
Milyen furcsa, hogy a bevezetésről írok a befejező részben
Így kibabrálni veled.
Az első téglasor után jön rögtön egy vékony réteg majter, az a kötőanyag. Kb. 20 éve írok , pontosabban próbálgatom a mancsomat. Mindegyiket téglasornak szántam és csak nemrég támadt az az igényem, hogy összegyűjtsem, kinyomtassam mindet, de kéne közéjük valami kötőanyag, mert önmagukban az írások célt tévesztett tömeg. Meg kell adni az irányvonalat, egy kettőspontot és a zárójel bezárvát. 20 évre visszamenőleg összeszedem a gondolataimat. Amit a legszívesebben látnék viszont az az első, amit leírtam, hogy ez jó. Vers lehetett egy magyarórán és könyvutalványt kaptam érte, mint fődíj. Petőfinek van egy verse, a levél akárkihez, arra írtam egy választ (érted: mármint én a Petőfinek oszt csorgott a könnye, pedig több száz évvel előttem élt) régen volt. Talán bátyámnak, volt egyáltalán testvére vagy csak egy rendbontó volt, akinek nem tetszett az akkori rendszer, kard ki kard? Oldások s kötések, meglazult a falban a majter. Mi?
Így kibabráltak veled.

Volt egyszer egy lány, akinek 2 hétig csaptam a szelet. Egy cipőboltban volt eladólány, sokat nevetett, kicsit szőke volt meg haza is kísértem. Egyszer csak azt mondja, hogy Ő nem is tudja mit gondoljon felőlem, nem tud komolyan venni, azt hiszi csak hülyéskedek. Pedig ha tudta volna mennyire nem, mennyire megtévesztő a külsőm, a modorom, a hangnem és a zárójel bezárvám. Halálosan komolyan gondoltam, beleadtam mindent. Így vagyok én ennek az írásnak a címével.

Majd babrálok ám veled ki ha én nem, de Majd babrálok ám veled ki hát én-nek indult, csak változtattam rajta kard ki kard alapon, hogy ne legyen olyan merev. Úgy véltem érthetőbb 4 in 1. Átfutottam a címeken, a többiekén és megakadt a szemem az enyémen, egy pillanatra átfutott az agyamon, hogy talán rosszul töltöttem le az oldalt, szöveg van a hibában, nem hiába, kilazult a majter.
Hány emberre jut egy hős? Úgy értem minden kornak megvan a Petőfije s abból nem is egy? Hány hőst kell eltartanunk ma? Vannak egyáltalán ma hősök? Élnek ma Petőfik, Rákóczik és Kossuth-ok, akiket 50-100 év múlva majd úgy emlegetnek, hogy Zvolenszki út 54. Vagy a Zvolenszki szobornál délután 4-kor, a Zvolenszki hegyen vettem a telkem, Zvolenszki az egy meder, Ő az én szigetem ahova magamat elszigetelem. Szájhős vagyok, teret adok, s ha zsákutcába jutsz arról is én vagyok nevezetes. Körbeveszlek, nevet adok, nevetsz, kettőspont, zárójel bezárva, Osztyapenkó sem gondolta volna soha, hogy egyszer döntenünk kell Wien vagy Graz. Mi?

Van bennem egy belső kényszer, egy nyomás ami elkíséri a napjaimat. Nézem a sok szakmai írást és szégyenlem magam, hogy informatikából élő ember, egy számítástechnikai szervizes nem tud megfogalmazni egy jó informatikai cikket. Felületesnek érzem magam, nem bízok abban hogy összetudnék hozni egy alapos tesztet, leírást. Félek fals információt írnék bele és elismerés helyett támadást kapnék helyette. De most mondjuk meg őszintén ki nem hibázik? Mindenki nyugtatgatjuk magunkat s mégis azt várjuk másoktól, hogy tökéleteset alkosson, szeplőtlent, ne legyen szöveg a hibában. A tökéletesség egyik jelképe a fehér galamb.

Mt 21,12
És beméne Jézus az Isten templomába, és kiűzé mindazokat, a kik árulnak és vásárolnak vala a templomban; és a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit felforgatá.

9. 1Kor 6,20
Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.
10. 1Kor 7,23
Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái.

Ugye mennyire nem tréfás alcím az, hogy :van egy eladó galambom, amit nemsokára elengedek? Nincs semmi kettőspont bezárva, halálosan komolyan gondolom.

Megmondom őszintén lelkiismeret furdalásom van amiatt, hogy nem tudok nektek szép, precíz tesztekről írni grafikonokkal, gyártókkal, teljesítmény összehasonlító táblázatokkal, hanem mindig a Bibliából idézgetek. Hogyan vezessem elő neked, hogy megismerd azt, ami szerintem fontos. Túlmenve a Herzeken van egy világ, ahol mindannyian elcsendesedünk, van egy hely, ami mindannyiunkat összeköt függetlenül attól, hogy kinek volt nagyobb (gép) s azzal hová jutott, mennyire lett naggyá? Ki mint lett hős, mennyire piszkálta meg a kötőanyagot, hogy lazuljon ki a majter. Mindenki nem lehet Zvolenszki, valaki fedezzen már fel végre. Hahó itt vagyok, kapargatom a majtert belülről, tiszta Monte Cristo grófja, volt annak bátyja. Nem? Lehet annak írtam levelet, hogy kard ki kard. Mi?

Látod mindig ez megy, én igazából a számítástechnikáról akartam írni eredetileg, így kibabráltam veled. De ugye nem érzed magad becsapva?
Phú pedig van egy olyan jó kis ötletem. Azt tervezem, hogy filmeket készítek. Rövid történeteket a családunk életéből. Először csak magunknak, mosolyogni esténként, kisebbiket az ölembe ültetve, érezni a hátát ahogy a hasamhoz simul és megrezeg ahogy nevet, apa gesztikulál, mórikázik, Levente idétlenkedve színészkedik, Anya meg adja az edzett családanyát és néhány csípős, de ironikus szófordulattal él. Ezekből a filmekből vagy 40-50 részt előre leforgatni, pár ismerősnek megmutatni és rajtuk tesztelni, hogy szórakoztatja e őket vagy csak unottan forgolódnak, mint amikor valaki mutatja a családi videót és közben a térdét csapkodja, a válladat böködi sürgetően, hogy nézd, nézd. De te alig várod már, hogy vége legyen, nem is ezért jöttél és tulajdonképpen már mennél, lélekben már otthon vagy a tieid közt de kell a pénz, fontos az a kölcsön, udvariasságból aláveted magad és te is elmosolyodsz, kettőspont bezárva.
Na szóval nem ilyennek szánom én, lenne benne olyan hogy számítástechnika. Ahogy reggel kelek és bekapcsolom a gépem, leülök elé és részletesen elmagyarázom a kedves, mert ugye az. Hogy figyelj ilyen az én gépem. Van az alaplap, benne egy 1.7GHz Celeron, van benne ram is, hetente más, néha naponta.
Jelenleg egy TNT2 32mb, de passzív. Tiszta hülye vagyok, mert néha rámjön a haccacáré és olyankor egy Glacialtech NorthPole 1000-est teszek rá és azzal a dupla ventivel hűtöm. Wipes tudja miről beszélek, mert az az egy, amit nem adok el neki. Rossz nézni, hogy megvesz valamit és már este kapom a levelet tőle, hogy:

1. van most egy kis pénzem megengedhetem magamnak.
2. hagyd inkább meghirdetem én.
3. f@szom az emesibe, nem fér be a házba.
4. átmegyek gugához.
5. elég lesz nekem ez is egyelőre
6. az integráltat használom egy darabig
7. csíkoz, meleg, hangos, eladom (de hát ez integrált b+
8. keresek retro cuccokat, halk, ha messze van nem kell, postázni nem
postázok, viszont előre utalj.
9. sok ez nekem most, elég lesz egy passzív hűtős MX400.
10. kint vettem ferihegyen de szar, többet soha használtat, inkább veszem
nálad guga.
11. tegnap vettem 20-ért, kell 14-ért?
12. többet fórumon nem hirdetek meg semmit, sok kis iskolás köcsög, csak a
szájuk nagy, meg meddig lehet húzni.
13. kéne valami, mert haver adott játékot, szaggat, meleg, zöld.
14. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ elegem van, veszek notebookot.
15. inkább eladom, ne nálam menjen tönkre.
16. Panna gépéből.
17. mégsem.
18. Minek neki, úgy is csak.
19. Többet rokonnak, munkatársnak semmit, vegye meg magának a misztrálba,
szopjon vele Ő.
20. Ideküldöm inkább hozzád.
21. Ezt inkább visszahozom, nem indul el, hangos, zörög, zöld.
22. Kék.
23. mentek ma nagykerbe? Ha kettőig telefonálok eltudjátok hozni?
24. sztornó az egész, nem késő még?
25. dolgozom estig, kilenckor beugorhatok a kártyámért?
26. ÁÁÁÁÁÁááááááá inkább hirdesd meg és vissza az egész, többet vártam
tőle, lassú, hangos, piros.
27. csipkebokor vessző.
28. nem gond, otthagyom nálad és eladod, amikor eladod, majd elszámolunk
később.
29. tudnál hozni holnap egy passzív hűtős??.... bekéne számolni, amit ott
hagytam.
30 ráér.

Mikor legutoljára rendelt tőlem egy Glacialtech NorthPole 1000-est, akkor ugyan hoztam de mondtam neki, hogy nem veheti meg, Csak kölcsönadom, majd amikor éppen nem kell neki, akkor visszahozza. Nála soha nem lehet tudni, hetente két olyan vga kártyája van, amire jó ez a passzív hűtő. De azért nem adtam el neki, mert én is nagyon kedvelem, mármint nem wipest, hanem a hűtőt. Jó persze őt is kedvelem de nem úgy amikor néha nálam köt ki, akkor használom, mármint nem wipest.
Zárójel bezárva.

Mesélem tovább a gépemet, tudod ott tartottunk, hogy csinálunk ilyen home videot oszt legyen benne számítástechnika. A dvd íróm az külön sztori. Van a Bajorzotyi, Ő vette tőlem Pio 108-as fekete. A kedvenc dvd íróm, megvette majd később rendelt egy Pio 111-est és beszámítottam hisz kifogástalan állapotban volt.
Na ezt a Pio 108-ast a Wipes tőlem már legalább 4 alkalommal megvette és visszahozta majd beszámítottam. A végén már el sem adtam neki, mondtam itt van vidd kölcsönbe, majd vissza adod. A Bajorzotya kérdezte is hogy hova tettem, én meg szabadkoztam, hogy nem adtam ám el.
A floppy meghajtóm fekete, nem építettem volna be, de a bios frissítések miatt szükséges, 2-3000 Ft/db. Nem a floppy, hanem a bios, annyiért frissítem. Ez egy burkolt s beillesztett reklám volt, tudod mint a legjobb résznél a filmben.
A winchesterem egy első szériás Samsung 120gb-os és ide a rozsdás bökőt. Gondolom ebből leesett már, hogy nem satás.
Házam az nincsen, vagy is van, mert Wipestől vettem. De hiányzik az oldala, minek rakjam fel mikor naponta legalább 5-6 különböző hdd-t kötök be? Wipes már egyszer vissza akarta vásárolni tőlem, amikor rájött a 12 centizés, de hülye azért nem vagyok, nehogy már 2 napra szétszedjem a gépem Így még kölcsönbe sem kapta meg. Adatmentést is szoktam csinálni, de nem szeretnék totális elnyomást, hogy megy itt a reklám arcba, nem akarok kibabrálni veled. Itt van tőlem jobbra a lábam mellett, erről jut eszembe: Nike.
Egy Antec 12cm-es ventilátor hűti a Zalman passzív bordát, ami a processzoron van. Bajorzotyi vett tőlem egy Antec házat és nekem adta ajándékba a ventit, de lehet csak kölcsön adta. Kéken világít, sokáig nem építettem be, meghirdetni ill. eladni meg nem akartam, mert illetlenség lett volna ha Bajorzotyi meglátja. Főleg nem wipesnek, neki csak kölcsönbe. Ferde szemmel néztem én arra a kék ledre, nem akartam beépíteni, mert akkor, akik hozzám betérnek csak azzal vannak elfoglalva, hogy jéééé kék, honnan vetted? Most mondjam el nekik? Egyszerűbb így leírni és olvassa el mindenki. Léazítják itt nekem a majtert.

Ezt továbbgondolva döntöttem úgy, hogy inkább filmre veszem, kiírom cd-re és adok néhány embernek belőle, hogy van rá ideje, ingerenciája akkor nézze meg, nem akarom a vállát böködni sürgetőleg, hogy nézd, nézd. Nem akarok kibabrálni vele.

Lenne benne wipes, Bajorzotyi meg aki vállalja, hogy filmre veszem ha betér hozzám. Mennek lassan a mindennapok és lenne olyan, hogy sztárok más szemmel, pl: Zvolenszki a konyhában, amint főz. Rajta az a magas szakács sapka, ahogy a ramot aprítja, felengedi procizsírral, csípi kicsit a szemét lefedi, hagyja párolni majd az előáztatott Intel processzort egyben beleteszi és újra lefedi s amíg megfő puhára, addig egy Nvidia kártyát forgat meg a panírban, jól kisüti nektek. Itt van nesztek, esztek?

Megreformálom decemberben a guga.hu-t. Jelenleg az a weboldal mottója, hogy Guga Bt. nem csupán egy futó kaland, legyen Ön is a partnerünk.

Januártól az lesz, hogy ezért még fizetni fogtok

Oldalunkat csak regisztrált előfizetőink látogathatják.
Kettőspont bezárva, jól kibabráltak veled. Ugye nincs harag?

Nevet adtam neki.

Préd 9,21
A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.

Csak tudnám, hogy ez a Bibliai idézet most figyelmeztetés vagy megállapítás? Azért nem mindegy, mert egyik esetben következmények nélkül végződik, a másikban nem. Én ezt az idézetet közel 10 éven keresztül úgy értelmeztem, hogy Isten számára szimpatikus az ha valaki balga módon él és azzal hívja fel magára a figyelmet, ugyanis az embereknek könnyebben el lehet adni egy kabarét, mint a Bibliát. Hamarabb kapják fel a fejüket ha valaki próbál nevettetni, mosolyogtatni, tréfálkozik, vicces, mint ha egy Bibliai idézettel jönne elő.
Ami azt jelenti, hogy igaz, ami a Bibliában le van írva.

Muszáj volt megváltoztatnom az írás címét, mert olyan visszajelzéseket (is) kaptam, hogy úgy fest, mint valami gyerekcsíny. Amolyan értelmezhetetlen, amorf és nyakatekert szócsür. Ámbár ha rám hallgattok, akkor most is az.

Ott van például Ücsüküé. Én adtam neki ezt a nevet és ez is úgy hat, mint valami csínytevés, hogy az emberrel így kibabráltak, másra sem jó, mint hogy mulassanak rajta, világ csúfja. Mégis nevetnek rajta, de nem gúnyosan, az a nevetés felszabadult, őszinte és van benne tisztelet. A legnagyobb tisztelettel jelentem Őnt kinevették tisztességesen.
Ki nem találnátok, hogy Richard, Richi, Richike, Ücsüküé. Az elébb még a fán ugrál, a másik képen meg azt látod, ahogy ül a gép előtt és bepötyög egy kódot, egy kettőspontot és egy zárójel bezárvát. Ezzel késztet mosolygásra minket, megadja az irányt nekünk. Nevet ad, érted olyat, ami nevet. S ha valaki elmosolyodik rajta, akkor azt mondja én vagyok a névadód.

Vagy ott van mindjárt a Kettisz. Nem más, mint egy képzelt személyiség, nem csak a nevet adtam neki, az egészet én találtam ki.
Úgy értem nem duplareg, nem azt jelenti Ő és én egy vagyunk, francokat.
Van ott is menetrend, először fára mászunk majd lesegítem onnan és megtalálom benne az embert. Katalin, Katica, Kettisz, pedig angolul nem is tudok.

Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget. Lefordítsam? A 3 buzi lelökte a padlóla dulván a szado-mazóba öltöztetett szexrabszolgát.

Vagy vegyük például azt, hogy:

Préd 9,21
A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.

Melyik vonja magára a figyelmedet jobban?

Ezért fontos az, hogy van e következménye balga életemnek, mert ha képmutató módjára élek, akkor soha meg nem ismerheted általam Istent, mert Isten jelleme az, hogy ismer minket és elnéz felette sőt előre leíratta, elébünk adta, hogy figyeljünk rá oda, ismerjük fel az igazi állapotunkat.

Isten a legváratlanabb helyzetekben debütál, mindig onnan ahonnan nem várható, amire nem is gondolnál, akár még engem is tudna használni gondold el, és minden Isten dicsőségére van s rá nézve, mert megengedte, ez a mi kegyelem részesedésünk, hogy lelki halál helyett az Ő nevét dicsérhetjük és a tetteit. Lassan már magam is azt gondolom, hogy ez így túl sok, el lett sózva, el lett tolva, túl cukros, szirupos és ehetetlen maszlag, nincs semmi mögötte, csak beszél ez és hol van Isten? Ki látta?

Mondom már is ne türelmetlenkedj. Mindenkinek ott van belül és bizserget, kinek kinek a maga Istene, amiért megtenne mindent. Önmaga, a gyermekei, egy csúcsmodell autó, egy sztár, egy terv ami belefér öt évbe és mégis egy életet felemészt.
Mindenki meglátja a maga Istenét, amit követ és magáénak tud.

21.
Mert minekutána az Isten bölcseségében nem ismerte meg a világ a bölcseség által az Istent, tetszék az Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket.
Olvasd tovább:
Préd 9,21
A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.


Én vagyok az a balgatagság, az én életem bolondos.

Napokban gondolkodtam rajta, hogy vajon miben vagyok jó? Mi az, amit tényleg kifogástalanul szoktam csinálni, mint valami kerek, amit ha letettek ahhoz már hozzátenni nincs mit. Mi az, amit még én is elismerek? Nem jutott eszembe semmi, még a munkámra sem lehetek büszke hisz néha én is csak blöffölök.
Milyen lenne már ha elmégy orvoshoz és megvonja a szemöldökét majd kiböki, hogy biztos zúza. Holott csak a szemüvegedet jöttél kiváltani, érzed te vagy nyeregben és nagyokat sóhajtasz, várod hogy észrevegye magát, haladjon és találja már meg azt a fiókot még mielőtt mindet kihúzza, mögötted meg áll a sor. Közben telefonál, kezében lóbálja a papírod ahogy gesztikulál és csak nem akarja letenni a telefont, az anyjával beszél. Jön a hétvége és átjönnének ebédre. Kibeszélhetik magukból a keletkezett feszültségeket. Az anyja megy el bevásárolni a piacra, hoz friss csirkehúst ebédre, nagyon ért hozzá, remekel. Van mögötte tapasztalat, az elszállt évek, attól gyöngyözik a leves, úszik, mit úszik megfut rajta a zsír. Mi?
Csak az a fenemód hentes néha belecsempészi a 2-3 napos húst is. Ezért megy az anyja a piacra, mert neki van bátorsága hozzá, hogy megmondja, vissza adja és kérjen helyette frisset. Mondom tényleg ért hozzá, számítanak az évek.

Nem is erről akartam beszélni. Látod, hogy megvezettelek? Így kibabrálni valakivel. Szóval az járt az eszemben, hogy miben vagyok jó? S akkor eszembe jutott, hogy mennyi ember fordul hozzám bizalommal, hogy megoldjam a számítógépes problémáját és olyankor én is megvonom a szemöldököm, s kibököm lehet, hogy zúza.
Nekem ez nem szakmám, nem tanultam, nem készültem fel rá, nem vizsgáztam, nincs róla papírom, csak belecsöppentem, olyan ez, mint Istentől egy ajándék. Ugye-ugye, megint itt van az, hogy:

Zsolt 37,4
Gyönyörködjél az Úrban, és megadja néked szíved kéréseit.

De nem ám magadtól, hogy csak úgy ni. Minden Isten dicsőségére van s rá nézve, mert megengedte, ez a mi kegyelem részesedésünk, hogy lelki halál helyett az Ő nevét dicsérhetjük.

Zsolt 119,117
Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen.

Na akkor kanyarodjunk vissza oda, hogy számítástechnika. Sajnos borzasztó helyzetben vagyok, én tulajdonképpen szünet nélkül a számítástechnikáról szeretnék írni, de mindig elrontom. Eltervezem magamban, hogy arról fogok írni és közben elkanyarodom, de nem véletlen. Muszáj megmagyaráznom a legapróbb részletet is, hogy teljesen megértsd. Hiába mondanám, hogy számítástechnika így meg compjuter amúgy. Hogy teljesen képbe legyél ahhoz tudnod kell, hogy mondjuk reggel 5h-kor kelek, csak a számítástechnika miatt. Sietve reggelizek, mert hiába van nyitva 9h-tól ugye ez a számítástechnikai szerviz, mégis akad, aki 8h-ra jön. Ennek hosszú távú eredménye egy gyomorfekély, érted szóval ez is a számítástechnika szerves része. Jó tudni ha egy boltosnak, akihez megyünk jó az emésztése és elégedett, sőt mi több jóllakott mosoly ül ki az arcára. Egy ilyen bamba vigyor képes bearanyozni az ember napját.

Nevet adok neked, olyat, amin nevetsz.

Jó megemberelem magam és most már tényleg írok a számítástechnikáról és nem rontom el. Megfogadom, hogy most az egyszer nem adok neked nevet. Jó, most tényleg komolyan vehetsz, ígérem most az egyszer. Összeszedem magam és egy kis ideig olyan leszek, mint amilyen nem vagyok. Összébb húzom magamon az öltönyt, amit soha fel nem vennék. Megigazítom a nyakkendőmet, amit még soha nem hordtam, megnézem a nem létező bőrcipőm orrát, hogy bizalomgerjesztően csillog e. Kiegyenesedek és szembe nézek a tényekkel. Nehéz helyzettel állok szemben, meg kell hogy feleljek, igyekeznem kell.

34. Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
35. Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
36. Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
37. Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.

Hiszel nekem ha ígérgetek vagy jobban örülnél ha nevet adnék neked?
Mit mondhatna néked egy bolond?
Számítógép, számítógép ásít a nép, ásítógép az unalomig űzött igények, amivel betelni nem lehet, nem kövéredik meg tőle a lélek.

Elmesélek egy jó kis sztorit.
Jaj most tisztára izgi az egész, majdnem mint a barátok közt, várják itt a folytatást.