Az egyik színháznak írok egy pikírt esküvői jelenetet.

Egyelőre csak a nyers dialógust adom közre ill. a történetnek még nincs vége, bonyolódni fog. Annyit előre elárulok, hogy nem fognak összeházasodni, persze ez a címből is kiderül. Ennek ellenére happy end lesz, mert mindenki megtalálja azt akit keres valójában.

Cserfes szájú, csípős nyelvű asszonyok és romlott jánykák segítségét, tanácsadását szívesen veszem

Esküvői menet, avagy hogyan mondjunk nemet



Réka: Mókuskám!Hogy is hívják azt a kis színész fruskát a római partról?

Ignác: Renáta?

Réka: Óhh igen, rá gondolok, találkoztam vele két napja és affektált, hogy ha kicsit is ügyesebb lett volna, akkor most Ő utazna a Londonba, Ő költözne a szép házba veled.

Ignác: Ne is törődj vele gerlicém, az irigység beszél belőle. Egyébként sem színésznő, csak statiszta. De az sem megy neki, tömegjelenetekben futkározik de kirakják, mert állandóan elesik.

Réka: Mókuskám!

Ignác: Igen galambom?

Réka: Ha már... bocsánat, hogy megzavartalak munka közben, szóval tudnál rám szánni pár percet? Megbeszélhetnénk az ülésrendet...

Ignác: Tubicám, benne vagyok a disszertációmban, de hamarosan végzek.

Réka: Jaj ne légy már ilyen undok, ráérsz egész éjjel disszertálni, nekem meg most állt össze, meg amúgy is majd le ragad a szemem.

Ignác: Jó, rendben pintyőkém, nézzük át.

Réka: Nos, úgy képzeltem el, hogy a terem végében, középen lenne egy asztal. Mi ketten középen és a szülők, testvérek, közelui rokonok két oldalt egymással szemben.

Ignác: Állj!!! Anyád és Apád nem ülhet egymás mellé, mert ki nem állhatják egymást. Sok éve elváltak, Anyád lenézi Apádat, mert kétkezi munkás és nem vitte semmire, még mindig a lakótelepen él a garzonjában és a számláit ha tudja fizetni.

Réka: Mókuskám! Anyámat bízd csak rám, Ő amúgy is hülye, ha Apám annak idején nem keres sosem diplomázik le. Apám pénzéből jutott előre, csak menet közben elfelejtette.

Ignác: Rendben pacsirtám, legyen ahogy gondolod. De azt tudod, hogy a bátyámat Lacit nem ültethetjük a családi asztalhoz, egy feles után ordibál és molesztál mindenkit.

Réka: Mókuskám! Lehetne, hogy két vacsora helyszín legyen? Egyik a bunkóknak a kocsmában fröccsel és zsíros kenyérrel, aztán höhöghetnének.
A másik meg az évfolyamtársaknak, befolyásos vendégeknek és családtagoknak. Tudod mennyire fontos az előmenetel...
Ki tudja ki milyen üzleti körbe keveredik be, kivel kerül kapcsolatba, nem szabad tőlük sajnálni az extrát.

Ignác: Madárkám! Teljességgel lehetetlen, hogy a bátyám ne legyen jelen a családi asztalnál ha a szüleim finanszírozzák a lagzit egészében. Anyám kiborulna idegileg.

Réka: Mókusom! A bátyáddal kapcsolatban támadt egy ötletem, hívjuk meg a legjobb barátját Sanyit. Ültessük vadidegen emberek közé, megunja, rosszul érzi magát és lelép a közeli kocsmába, ahol a csapos tárt karokkal fogadja, mert mindent mi fizetünk. Ha a bátyád megneszeli sietve fog távozni a kocsmába, hogy sülve, főve együtt legyen Sanyival.

Ignác: Ez jól hangzik Pintyőke...még meggondolom, de kifejezetten tetszik.

Réka: Az évfolyamtársakat közvetlenül a kijárat mellé kell ültetni, hogy ha megunják a derékrángatós, falbontó zenét, akkor tudjanak hova elhúzódni szivarkázni, társalogni és nyelni egy kis konyakot. Az udvarra is rakni kell asztalt és aprósütit.
Mókuskám! Légyszíves tudakold meg nekem, hogy a tanszékvezetőnek mi a kedvenc fogása, szeretném elkápráztatni, a szakácsnak szólni kell, hogy lesz néhány vendégünk, akinek külön kell főznie és alaposan odafigyelni, mert hisztériás rohamot kapnak ha valami nem stimmel.
Vendégvárónak megteszi a rántott csirke, forró sült kolbász mustárral.

Ignác: Ezeket én rádbízom te kis díszpinty, csak a vegetáriánus évfolyamtársakról se feletkezz meg.

Réka: Azok majd kapnak párolt szőlőlevelet egy monyónyi kis erős pistával, ásványvízzel, csak hogy legyen entellektüell árnyalata is a menünek.
…
A vacsora az standard, laktató, magyaros és bőséges lesz. Újházi tyúkhúsleves csigatésztával, majd a nagymamádat megkérjük alkossa meg, úgy is imád főzni több személyre.
Második fogásnak négyféle húsból frissensült, a bunkóknak meg sertéspörkölt galuskával.
Éjfélkor töltött káposzta, ha tud még valaki enni.
…
Mókusom! A menyasszonyi táncból befolyt pénzt ki fogja kezelni?

Ignác: Magdika, feltétlenül neki kell, ha nem abból baj lesz...

Réka: De..., de mindenki tudja, hogy lopni fog belőle, kleptomániás. Elhiszem, hogy szeretitek de talán most az egyszer rábízhatnánk másra.

Ignác: Idefigyelj pintyő! A családban mindenki tudja, hogy lop, mindenkitől szokott lopni, de később visszadja hiánytalanul. Rájön, megbánja és keresi az alkalmat, hogy visszacsinálja. Magányos...
Az összes esküvőn Ő szedte be eddig a pénzt, ha most másra bízzuk rájön, hogy tudjuk.
Csak egy kis törődésre vágyik és elismerésre. Ellop majd pár tízezer forintot, de eltelik 2-3 hónap és visszaadja hiánytalanul. Megmutatja mekkora szíve van, hogy Ő adakozik nekünk. Nem szeretném ha pont a mi esküvőnkön pattanna ki a családi botrány miatta. A magdihoz ragaszkodom.
Hja és az Ancsát is meg kell hívni az esküvőre, tudom hogy ki nem állhatod, de az apja nagyon befolyásos ember egy jól menő ügyvédi irodánál.

Réka: Na Ancsáról aztán szó sem lehet, Ancsának afrikai a barátja, érted, egy néger.

Ignác! Jaj pintyő ne spirázd már túl, majd a kis teremben kapnak helyet, befüggönyözünk és betekerünk egy 40w-os izzót, hidd el észre sem veszik, hogy ott van.

Réka: Nem lehet és kész, anyám kitérne a hitéből. Még csak az hiányzik, hogy a népek végig róluk pusmogjanak, tudod milyenek az emberek, nem állnák meg szó nélkül.

Ignác: Pintyő! Nincs valakinek néger barátnője? Mit szólsz hozzá ha meghívjuk Zelmirát? Odaültetjük Ancsa barátja mellé és akkor senkinek sem fog feltűnni, azt fogják hinni együtt vannak.

Réka: Áááh Ancsa nem buta, kiszagolja, hogy miért hívtuk meg Zelmirát s egy néger lány pont az Ő néger pasija mellett kap helyet, na neeeeee. Ennyire nem hülye.

Ignác: Zelmira nem játszik valamilyen hangszeren?

Réka: Mire gondolsz? Rumbatök, vagy valami buzuki?

Ignác: Játszik valami szimphonikus zenekarban ha jól tudom, remélem nem hárfás, mert azt meló lenne cipelni, de gondolom nem is cimbalmos.

Réka: Neeem, csellózik a szentem s nem is rosszul.

Ignác: Ragyogó, akkor a derékrángatós banda előtt Zelmira fog csellózni az entellektüel vonalnak, legalább levágják milyen extrák vagyunk, exkluzív...
Utána meg leül a zergekergető mellé vacsizni, így nem fog feltűnni senkinek.
Zelmirának van az az udvarlója a pizzafutár, ha jól tudom nagy piás. Úgy kell intézni, hogy a srácnak legyen néhány ingyen köre a kocsmában a bátyámmal együtt és akkor Zelmira magától lelép.

Réka: Neeeeeeeeem, neeeeee már. Nem szeretném ha Ancsa barátja eljönne.

Ignác: Pedig az előmenetel miatt fontos lenne, hogy itt legyenek. Légyszi lépj túl rajta és egyezz bele. Hidd el meseszép életünk lesz, csodás és pazar.
Én építem a karriert a kapcsolataim révén, te pedig szülsz nekem 3-4 rakoncátlan lurkót.
...hmmm?
Reggel félrehajtom a selyempaplant, főzöl egy kávét, amíg kortyolom pirítóst kensz lekvárral. Az ajtóban hintek egy búcsúcsókot és belevetem magam a nyüzsgésbe.
Forgalmi dugó, dudálás, szmog,nincs parkolóhely, időbe az irodába, elégedetlen, fenyegetődző ügyfelek. Veszélyben az állás, állandóan fúrnak, a főnököd is utazik rád, de a végén átveszed a helyét, ebéd kapkodva, fontos telefonok, vastagodó bankszámla, igazi kasszasiker.
Kell ennél szebb?
A nap végén hazajövök a béke szigetére, a lurkók körém sereglenek és megsímogatom a buksiját mindegyiknek, körbeüljük a családi asztalt és elfogyasztjuk a bőséges vacsorát, amit az én kis sármányom tüsténkedett jöttömre.

Réka: Mókus! Láttál te már gyereket közelről, akár csak egyet is?
…
Nézd meg a Jutkánkat. Neki kettő van, a férje elvált tőle, Ő meg majdnem a diliházban kötött ki.
Az igaz, hogy van két rakoncátlan lurkója, de Jutka 5 percenként kap dührohamot.
Köszönöm nem kérek belőle.
Nagyon megfelel a karrier építés nekem is.
Ugyanannyi ígéretes kapcsolattal bírok, mint te.
…
ha annyira pelenkázni támad kedved majd fogadj egyet örökbe, ha lesz rá időm besegítek peheheheeeee.
Az előttem álló éveket a következőképpen tervezem.
Minden időmet tanulásba fektetem. A maradék szabadidőmben pedig elmegyek az összes nagykutya idióta, hülyegyerekével seggrészegre inni magam.
Végül a bevasalt kapcsolatokból búsás jövedelemre teszek szert, a lehető legnagyobb tőkét préselem ki a környezetemből.
Majd pihenésképpen kettecskén elutazunk luxushajóval szigetekre, pálmafák alá, ahol a néger inas a hosszú ujjaival finoman „masszérozza” a derekamat, halk zene, koktélok.
Te addig golfozol, ülsz a bárban és élvezed a pezsgőfürdőt, iszol egy whiskey-t jéggel, borravalót adsz a pincérnőnek és ha meglátom, hogy rácsapsz a fenekére, akkor eltöröm a kezed.
Jó lesz így mókusom?
A rakoncátlan lurkók ügyében meg majd később konszenzusra jutunk.

Ignác: Pintyőkém én megértelek, én is azon vagyok hogy szép életünk legyen, nem is vitáznék, rád bízom én ezeket a dolgokat.
De a vendégekre visszatérve, a Teri. Terinek a VIP vendégek között a helye...
…

Réka: Szó sem lehet róla, leperszónázta Anyámat nyilvánosan, ami ugyan igaz de anyámnak is van önérzete.Levegőhöz sem jutna ha Terit meglátná a vendégek között.

Ignác: Terinek tertozunk ennyivel, amit értünk tett. Mikor nagy bajban voltam lefeküdt a lektorral. Teri bárkivel lefeküdne értem, az előrejutásom érdekében. Tűzbe menne...rosszul venné ki magát ha nem hívnánk meg.

Réka: rendben belemegyek, de csak egy feltétellel, ha a Karcsit meghívjuk a kocsmába egy kis ingyen piára. Mióta megígérte Terinek, hogy elveszi, Teri azóta lohol utána. Nem lesz abból semmi baj ha mindketten a kocsmában kötnek ki.
Majd küldetünk át mindenkinek frissensültet, a bunkóknak meg pörköltöt pehhehe.

Ignác: Pintyő! Van egy kis probléma, a bátyám haragszik a Karcsira, egy feles elég és nekimegy, össze fognak verekedni. A bátyámat miatta rúgták ki az előző munkahelyéről, tuti nekimegy.

Réka: Mókusom, semmi probléma, bízd csak rám, elintézem. Ott van a botanikus srác, a sánta. Az nagy füvescsóka, veszünk neki egy marék füvet és odaparkoltatjuk a kocsma elé. Karcsival országos cimborák, Karcsi kisasolja, hogy a botanikus ott parkol a kocsma előtt egy halom fűvel, nyakába szedi a lábát és utána se élő, se holt nem tudja elvontatni onnan. Reggelig egy irányba vigyorognak az autóban, s közben a Teri is lelép hozzájuk.

Ignác: Pintyő! A Lacust hova ültessük? Harsog és elviselhetetlenül büdös a szája...

Réka: Nincs a családban nagyothalló nagymama, akinek már nem a régi a szaglása? Emma néni? Emma néninek meszes a bokája, a térde, a gerince és az agya is, alig tud magáról, remek párost fognak alkotni.

Ignác: A gyerekeket hogy szeretnéd? Legyenek a szüleikkel együtt vagy egy külön teremben?

Réka: Jól átsütve kérném őket, hogy ne zsibogjanak annyit pehheheeee...
Tőlem mehetnek külön terembe, csak ne szaladgáljanak ki-be, nem tenne jót a vendégeknek. Majd kapnak gyerektortát, gyerekpezsgőt és zóna adag pörköltet, estére meg mákos sütit, hogy lenyugodjanak pehheheeeee, sok kis koszgép.

Ignác: Pintyőkém! Az Emma nénit valakinek el kell hoznia. Olyat kell keresni, aki elviseli a pisi szagot és feltudja emelni, hisz járni is alig bír. S ha Emma néni elkezd sipákolni, hogy haza szeretne menni, akkor első szóra. Ne legyen az, hogy rögtön mama csak egy kicsit még beszélgetünk, mert az öregasszony telerinyálja a lagzit.

Réka: Mókusom! Erre találták ki a taxit, elmegy érte, elhozza és megvárja. Majd kap egy kis sütit meg pörköltet, vagy mehet a kocsmába a többivel. A botanikusnak ha jól tudom van taxis haverja...

Ignác: A doktort majdnem elfelejtettem. Neki is külön főzt kell, kifejezetten kényes bele van. Csirkét, vadat, halat nem.Seertés vagy akár marha de az is jól átsütve, szakácsnak szólni kell előre, hogy nagyon figyeljen oda.

Réka: Pörkölt nem jó neki? Az disznóból van, ha meg fínyás rakunk bele banánt és megmondjuk, hohy hawai sertés pörkölt pehhheheee

Ignác: Pintyő ne vicceld el, nála fogsz szülni.

Réka: A doktornak nem néger a felesége? Akkor talán kihagyhatnánk Zelmirát a buliból.

Emberszámba

Julius 30. Reggel felhívtak, hogy elvállalnám e kb. 2 hétre a cölöpverő gép őrzését. Elvállaltam, nem megeröltető munka, este 18h a kezdés és reggel 7h irány haza. Az éjszakák nem túl vidámak, elég éberen alszom, ezért a legkisebb zörejre is felébredek, kikellett alakítanom egy stratégiát, hogy hogy pihenhessem ki magam.
Az első este későbbre kellett kimennem, mert a trélernek, ami hozta a cölöpverőt csak 21h után volt útvonal engedélye. Kitekertem az emmnullásra, hátizsákban egy pléd takaródzni meg egy üveg ásványvíz és rádió. Sehol senki, leültem egy fa alá és átadtam magam a guargumi témának, egész este azt tárgyalták. Megy a hisztéria, hosszú évek óta kontroll nélkül, kétpofára zabáltatják fel az emberekkel az adalékanyagokat s most, hogy egyről kiderült szennyezett, hát hűha.
Besötétedett mire megjött sárga villogóval és egy felvezető autóval a tréler. A cölöpverő legördült róla, nekem jó éjszakát kívántak miszerint reggel 7h-ra jönnek. Aludni egyelőre nem volt hol, a lakó konténer csak másnap érkezett egy másik kamionnal. Felmásztam a gépre és belebújtam a plédbe, aznap éjjel nagyon hideg volt, 5° alá ment a hőmérséklet. Forgolódtam a gép hideg fémlapján, a rádió is idegesített annyira fáztam, de csak sikerült elaludnom egy félórára. Hajnal 4h-kor már talpon voltam, pisiltem egy fa tövében és kirázott a hideg, futnom kellett egy kört, hogy bemelegedjek. Nagyon vártam a reggel 7 órát, hazakerekezni és kávézni a konyha asztalnál.
7-kor felhívtak, hogy csak 10-kor jönnek. Így indult ez a 14 napra sikeredett meló, baromi ideges voltam, még plusz 3 óra ólom lassú idő.
Este kitekertem 18h-ra, már az autóban ülve vártak, ahogy érkeztem indultak is. A lakókonténer a helyén. Benne egy 46cm széles pad (lemértem), amin aludtam, egy koszos íróasztal, sártól csatakos munkásruhák a fogason, a falon pornóképek, és rengeteg légy. Hoztak ugyan légyírtót de ha befújtam nem lehetett bemenni. Én eleve zöldgondolkodású vagyok, környezetbarát megoldást választottam, megvártam míg besötétedik, raktam egy hatalmas tüzet a bejárata előtt, tágra nyitottam az ajtaját, bementem és elkezdtem csépelni a falat, a levegőt egy kabáttal. Az összes légy kimenekült a világosságra, béke velük. Éjfélig guargumiztam és bantumiztam a Nokia 3310-es telefonomon, fantasztikus egy játék. Eleinte gőzöm sem volt róla, hogyan kell játszani, de mára a legnehezebb szinten is megverem a telefonomat.
Éjfél után alvás, de ahogy az írás mondja ember tervez, Isten végez, Hugó meg csávez. Éjfél után jönnek konvolyban a quad motorosok, arra rögtön szapora szívdobogás mellett riadtam fel, miután levágtam semmi gáz csak nagy robaj lenyugtattam magam. Aztán van az, hogy nappal a konténer felmelegedik s éjjelre lehűl. Ez azzal jár, hogy a fala hatalmasat morajlik éppen akkor, amikor beszundítanál. Nos ilyenkor ugrasz egyet és próbálod magadban tudatosítani, hogy semmi gáz, ha legközelebb hallod elég csak kinyitni a szemed.
Hja, vannak a kóbor kutyák, ötössével járnak, egyszer csak azt hallom, hogy sziszletnek baromira a konténer körül, a bejárat mellett ott a szemetes zsák, szalonna bőr, kenyérmaradék, üdítős flakonok, vajas doboz, kiszimatolják.
Elég ráverni egyet a konténer falára és elkotródnak. Jobban félnek mint én, valaha szebb napokat látott kutyák voltak, egyik hajnalban láttam őket átszaladni az épülő emmnulláson, őzet hajtottak. Fütyültem nekik, megálltak, figyeltek, ismerős lehetett nekik a hang, gyere, gyere ideeee. Mérlegeltek, de tovább futottak, elvadultak teljesen.
Végül eljött a reggel 6h, Kossuth rádió, nem találtak dioxinnal szennyezett, a Lánchíd lezárva, várható időjárás. Közben sétálgatok és rámjön a szükség.
Bemegyek a fák közé, egy tisztás, a dózer takarította le. Térdhajlítás, levegő kifúj. Valamikor sérvvel műtöttek és a főorvos mondta, hogy ha megtehetem, akkor innentől üres tüdővel szüljek. Kevesebb az esélye, hogy a sérv kiújul ill. az agyvérzéses férfiak zömének a wécén pattan el az agyában az ere.
Szóval ezt az egyet nagyon megtanultam, nem erőlködve, jön az magától.
Kézmosás ásványvízzel, megbillentem a falkont s ha már ott van, akkor az arcom is. Egy szál törölköző sem volt, de leltem egy kék pólót.
Akkor szabadult el a pokol.
Közvetlenül a bejárati ajtó előtt mostam kezet és arcot, a száraz földön úgy fest, mint ha éjjel odapisiltem volna, mert lusta voltam arrébb menni.
A lapáttal szórtam rá száraz földet és összerugdostam, ráléptem cipővel, hogy ne lássák meg a nyomát.
S akkor jöttem rá, hogy ahol a nagy dolgomat végeztem ott kezdik ma a munkát, a dózer azért takarította ki az erdőt, mert a felüljáró első cölöpjei oda mennek, ott verik le az első beton oszlopot. Lapát, futás, alányúl, felemel és be a patakba, megnyugodva vissza. A világoskék a kedvenc színem, rögtön beugrott, hogy a gépkezelő srác tegnap világoskék pólóban dolgozott, abba töröltem a kezemet és az arcomat, tiszta víz, ha megjön tüzet hány, hogy milyen bunkó vagyok.
Felakasztottam a kerékpárom elejére és a lehető legnagyobb sebességre kapcsoltam, tekertem vagy 6-8 kilométert mire megszáradt, de még egy picit nedves volt.
Mosolyogva fogadtam a csapatot, egy gépkezelő, egy segéd és egy művezető.
Meglepődve vették észre a tábortűz nyomát, a kezemben a jegyzeteket.
Majd a falon a megtépázott pornóképeket. Szó nélkül de kérdőn mutattak oda!??? Talán azt hitték, hogy... pedig nem. Csak a legyeket hajkurásztam, mondtam védekezően.
Ott a Chemotox, miért nem fújtál vele be?

Üdv! Az írás túl hosszú lett, a folytatás itt olvasható: [link]

A fűtől nem horkolsz, a fától meg nem látsz

Deni



Este Deni kijött utánam az épülő emmnullásra. Vettünk pár sört és raktunk egy hatalmas tüzet, miután leégett és csak a parázs izzott a sötétbe sütöttük a szalonnát parasztkolbásszal, vereshagymával, sör is hideg volt, tücskök, a messzi város fényei, suhanó autók zaja és sziréna az M3-ról, enyhet adó szellő, falevelek suholtak, alváshoz készülődő madarak.
Így néztünk ki, közelebb ültünk a tűzhöz, bontottunk még egy sört, jól esett fogni a párás, hideg üveget, megszokott érzések.
Deni összeveszett a csajával és azért menekült el otthonról arra az éjszakára.
Csaj összehozott valami 120 ezres számlát a Vodafone-nál és hónapok óta szorongatják a nyakát miatta. Deni pénzhez jutott és a csaj rögtön kivirult, hogy naaaaaaaaa, akkor fizessük be a vodát...!?
Dehogy fizessük, vannak ezerszer fontosabb kiadásaink, lakásrezsi, kaja, tankolni mondta a Deni.
Csaj bedurcált és elkezdett átkozódni, hogy akkor tudod ki fog téged lesz..., bas....-ál egyedül és még pár kígyót, békát reája testált.
Deniben is van önérzet bőviben, engem ugyan ne zsaroljon a szex-el, bevágta maga mögött az ajtót és felhívott.
Hol vagy guga?

Ezért ülünk most itt a tűz mellett ketten a sötétben és szorongatjuk szótlanul az üveget, bámulunk a parázsba, melengeti az arcunkat.

Deni felnevet, rázkódik a felsőteste és továbbra is a parazsat lesi, majd belekezd.
Emlékszem régen mikor anyagoztam órákig bámultam a tüzet közelről. Elmentem egyedül távol a várostól horgászni, szólt a zene az autóból, szabad tűzön főztem. Mindig volt nálam gomba, fű vagy bélyeg. Az akkori bélyegek nagyon izgalmasak voltak, néha 2-3 napig távol voltam és recsegtem.
Az eleje jó volt, mindenki drogozott. Az összes ismerősöm, nagy emberek, nagymenők, befolyásos pozíciókban. Aztán lassan átszoktam a speedre, na az kicsinált pár év alatt. De a legszebb az eleje volt, felszabadult gyermeknek éreztem magam, végtelen nyugalom, nem számított semmi.

Elhallgatott...

Éreztem rajtam a sor

Üdv! Az írás túl hosszúra sikeredett, a folytatás itt olvasható: [link]

[link]
[link]
[link]
[link]
[link]


Villanyoltás

2007.07.27 16h-ra hirdettem meg.
Az utolsó tali a pinyóban, utána villanyoltás.
Mint ha érezte volna a hely, vagy a hely szelleme, vagy a helység kalapácsa.
Délután beléptem és leverte, kiverte a biztosítékot a kapcsoló, hatalmasat durrant az egyik izzó és beállt a sötétség.
Kellően nagy pörgésben voltam, s szokás szerint ilyenkor minden túlcsordul.
15:45, nemsokára megjön az első vendég. Azok miatt volt a korai kezdés, akik Budapesten dolgoznak, de vidékiek, mint Ücsüküé, fene a zubbonyát.
T.imi és a barátnője jöttek elsőnek. T.imi dolgozott velem itt a pinyóban több, mint 2 évet, tolt féllábasokat, tudta mit lehet s meddig mehet el. Én sem jöttem zavarba, kértem tőlük 20 perc türelmet és meghagytam, hogy hozzon 2db 100W-os izzót. Elkísérte a barátnője is. Zaklatott nap, reggel Gyurlaci elvitt Bánkra, délre úgy tudtam visszaérünk de 14h lett belőle és az idegesítő kattogás, kapkodás.

Főznöm kellett, takarítanom, gyereket nevelnem, számítógépet szervizelnem egyszerre és egyiket sem mellőzhettem.

Ez úgy festett, hogy 4 fej hagyma s közben boot. Csípte a szemem de már megszoktam, sok hagymával szeretem. Particionálás, formázás s amíg tart a pörkölt alap odatesz. Közben kisurranok a pincébe, felpakolom a székeket.
Futás vissza a hagymához, kevés só, fokhagyma, fehér bors, enter.
Újraindítás, gyerek lekiabálása, fagyasztóból ki a hús, gomba, D36RK-QDFFD-BTWWY-BT7KK-43MGM, megkeverem, leüvöltöm a haját, tedd már le, égeti a kezem, nyári időszámításra való áttérés, vékonyra szelt paradicsom, porszívót elő, megtörlöm a homlokom.
T.imi, aki későbbiekben G.imi barátnéjával visszatért.
Kaja most már fő, csak fűszerek kellenek bele. Tésztát majd a nejem kifőzi ha megjön.
Jó a buli gyerekek, verem hátba G.imit kínosan s egyben hősiesen.
Hja, aztán vihogott. Többiek?
Útban vannak ide felé. (magamban jegyzem csak meg, hogy legalábbis remélem).
Francii mondta mindig régebben, hogy ha szeretnél vendégül látni 20 embert, akkor hívj meg 50-et.
Csengetnek, möhöööö szólok bele. Ki az?
Háá, találd ki. Bajor Zotya az, egy üveg rozéval a kezében.
Behűtsem?
Ücsüküét nem én engedtem be, egyszer csak megjelent
Aztán Biribum. Möhh szólok be a kaputelefonba ismét.
Kozeleket hozott, behűtöm.
Csengetnek, megjöttünk, anyaanya vagyok...
Én jöttem zavarba biggrin_2.gif készültem egy möhővel, de egy esetlen mondat lett belőle.
Belépett és azt hittem hirtelen, hogy tüdőtágulata van biggrin_2.gif onnantól kerültem a szememmel, mert Leslie-vel érkezett, aki erős ember hírében állt és nem szerettem volna ha félreértené. Persze mit lehet ezen félreérteni, a férfiak agya programozott, hiába küzdünk ellene. Indexen volt egy felmérés, önkéntesek felvettek egy spéci szemüveget, ami követte a retina mozgását. Belépett egy hölgy a helységbe és az első infravörös pont önkéntelenül a mellére szegeződött.
Kis szünet következett érkezésileg, s közben a kaja is megfőtt.
Hja, majdnem kimaradt Niki, anyaanya lánya. De hülye mondat volt.
Őt is elhozta magával, szeretett volna jönni. Nem tudom utólag megbánta e.
Csöngettek. Möhő, Semsis Zsolt és Szilvi. Gondoltam anyaanyát zavarba hozom s már előre felkészítettem, hogy a Szilvi mellbedobással győzni fog.
Aztán a várva várt Kettisz jött, halkan jegyeztem meg, hogy magasabb, mint anyaanya, hagy legyen egy kis önbizalma, ha már tüdő ügyileg lemaradt biggrin_2.gif

Még Axer és Kisbótizsóti + Móni érkezett, legvégül pedig Gyurlaci zárta a sort.
Valahol e tájékon kezdtem el feloldódni. Voltak páran, akik jelezték előre nem tudnak jönni, rajtuk kívül vártuk Böcét, Cyberde-t, Jahno-t, JonesC-t és Wipes-t. De hiába. Wipes másnap jelentkezett be, hogy jött volna de elaludt. JonesC kikapcsolva, Jahno...Jahno az szívjon gázt, vártam a vízipipával, hogy szívunk pár sör mellett almás, meggyes, banános dohányt és mindenkit jól lehányunk, leanyázunk s végül lebabázunk.
Gyurlacit többször is kimoderáltuk, hogy van néhány téma tiltólistán, mint számtech, autó és politika. Azt hittük téma híján csöndben marad de nem, végig leszívta az energiánkat.
Kettiszbe töltöttem egy kis anyaanya-féle tokai bort, hátha megjön a hangja.
Mikor kicsit erőre kapott keresztbe akarta tenni a lábát, de anyaanya ölében kötött ki, mert túl közel voltak egymáshoz. Ezen felbuzdulva Leslie közelebb húzódott Biribumhoz és a már letiltott autós témát kezdték el boncolgatni, mondhatni lopott csók.
Az est fénypontja Wipes lett volna és az ő konfigja, mert Wipest megkérdezni, hogy milyen gépe van szinte már eszencia.
Miután elkényelmesedtek a férfiak és fotelekbe, sarkokba süppedtek, comb versenybe kezdtek. Coming out-al éltek, hogy én is éljek a ma divatos kifejezéssel.
A legvaskosabb, legkívánatosabb combja női szemmel nem tudom kinek volt, de szerintem Gyurlacinak.
Képeken biztos látni, hogy akkora pacskerja van ha elindul feltöri a betont.
Axer a helyes kis rövidnacójában villantott, Leslie pedig nem mert megszólalni, pedig lett volna mivel büszkélkednie.
A Kettiszről készült fotókat alig mertem feltenni. Attila megnyugtatására közlöm, hogy nem a neje szívét rabolták el, hanem az én fotóim készültek 30 másodpercen belül.
Ezzel egy füst alatt Bajor Zotyit is kimentettem a neje szúrós tekintete elől d3.gif

G.imi vágyódása Wipes után szűnni nem akart, ezért inkább elköszönt, de előtte még Ücsüküét a fülénél megragadva alaposan. Persze ez a fotókon nem látszik, sőt azt hiszem nincsenek is rajta. Nem együtt mentek haza, ezt onnan tudom, hogy Ücsüküét én búcsúztattam el. Rácsodálkoztam az új Toyotájára. (csitt autókról nem)
Elárulta, hogy októberben jön a baba, kislány, gratula.
Gyurlaci is fogyóban volt s tulajdonképpen távoztával vált volna meghitt csevejjé e társulat. Legnagyobb sajnálatomra Leslie is távozott családjával, jobbján anyaanyával s így csökkent az egy négyzetméterre jutó keblek aránya.

Semsis Zsolt maradt Szilvivel, Biribum, Kisbótizsóti Mónival, én és a nejem.
Rögtön a lényegre tértünk és elkezdtük Semsis Zsoltot faggatni, kiderült hogy veri.
Szilvinek adott egyszer egy pofont, lekevert neki egy taslit. Rögtön belekezdtek, mindketten a saját verziójukba, hogy a Zsolti csak meglegyintette, a Szilvi vissza adta, erre olyat kapott, hogy elesett.
Kérdeztük Kettiszt is, hogy kapott már a férjétől pofont, vagy adott?
Neeeeeeeeeeem, nyújtotta el a hangját nőiesen, lelkisen, mint aki őrzi a családi fészket, de nem hagytuk annyiban.
Nem gondolkodtál még rajta, hogy lekeverj neki egy taslit? Jól esne? Csak úgy ni és hozzátenni még nyomatékosan, hogy ezt tudod miért kaptad!!!
Engem már ütött meg a nejem, persze szerinte csak meglökött, rosszul emlékszem. Cigi miatt volt, titkoltam, hogy dohányzom. Ernte23, meglátta a dobozát és lenyomott egy sallert.

Ezeket csak azért mesélem, hogy akik elmentek tudják miről maradtak le.
Biribum is távozóra fogta, a kijáratnál még szerelmet vallott. Guga jó, hogy voltál. Jaj ezt ne és ne nézz így rám, kezet fogtunk és alig akart elmenni. Papírzsepi sem volt nálam.
A végére egyedül Kettisz maradt. Attila már úton volt érte, csöngetett, lejött, leült. Láttomra első pillanatban felszakadtak belőle gyermekkori élmények, szánkó, hóesés.
Most már menjetek el!
Nejem rám szólt, hogy Apa ne így add már elő...!
Reggel hétre mennem kellett dolgozni, hajnal három volt így is mire rendet raktam és egy kis táskában bepakoltam az elemózsiát. Nejem mondta vigyek csirke pörköltet, maradt még. Isten ments, ebben a melegben hűtés nélkül nem tárolom. Viszek süteményt.
Anyaanya és Kettisz is hozott, másnap rájártam mindkettejükre d3.gif
A palacsinta sajnos elfogyott még este.
Külön nem szeretném egyiket sem dicsérni, mert a kelleténél nagyobbra dagadna valamelyikük keble.

Leslie nem tudja, de amikor csengettek mindannyian elakartunk bújni az asztal alá, szekrénybe. Ezért volt a pillanatnyi zavarodottság. Aztán rájöttünk, hogy nem férünk be.
G.iminek elfelejtettem kifizetni a 2db villanykörtét.
Vasárnap találtam a hűtőben egy doboz Kozelt, G.imi vagy Biribum hagyta ott, örültem neki, mint eperszemnek.
Amúgy minden elfogyott.
Köszönöm, köszönjük.
A legközelebbi már a házavató lesz Bánkon, s direkt 2 napos, hogy ne tudjon hazamenni senki. Társalgó szoba is kettő lesz, ezt csak azok kedvéért mondom, akik kerülik a számtech, autó és politika vonalat.
Há nem szebb, hogy ki kit vert profán?
Joccakát, villanyoltás. 10 évet húztam le ebben a pinyóban reggel 5h és 22h között.
Épp végeztem az edények összepakolásával, megcsörren a telefon. Böce kérdezte, hogy teeeeeeeee, nem ma van a buli?

[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]
[link]

Perfect Day

Apám megígérte elvisz a szegedi könyvvásárra, szombat reggel felültünk a Czetkára, sisak, átöleltem a derekát, arcomba csapott a szél. A tájékból nagyon ritkán láttam valamit, Apám hátához bújtam, öleltem szorosan, mellette nem volt félni valóm. Berepült a sisakom alá egy nagy darázs és megcsípett. Szóltam Apámnak, próbáltam nem sírni, pedig nagyon fájt. Megállt, lázas mozdulatokkal csatolta ki a sisakom elnyűtt bőr szíját, látszott az arcán a küzdelem, a féltés, aprókat szitkozódott. Végre lekerült a fejemről, a földre dobta a darazsat és nagyot taposott rá, majd a hüvelyk ujját megnyálazva dörzsölte a csípés helyét. Fáj?
Ümüm, ráztam meg a fejem. Ritkán lehettem Apámmal, hétközben kollégiumban voltam, hétvégén nagyanyámnál, ki kellett használni a törődés minden másodpercét. Apám aggodalma ellenére haladnunk kellett, Szegeden ismét levette rólam a sisakot és megint megnyálazta a daganatot.
Fater sosem ölelt magához, talán csecsemő koromban, van róla fényképem. Miután megtanultam beszélni már nem került rá sor, kezet rázunk és szevasz fiam. Bontunk egy sört és az első áhhhhhh után váltunk néhány, hogy vagy, meló, öcsém, ki halt meg, ki vált el, te képzeld, meg van még, s emlékszel. Igazán mély, oldott és gyermekies lelkületű beszélgetésekre, amikor teljes szívéből felkacag 4-5 sör múlva kerül sor. S a végén mindig szabadkozik, hogy 5 percenként feláll vizelni, a prosztatájával van gond, 65 éves. Néha még sikerül kihoznom belőle egy 5 éves gyereket, olyankor bármire rá tudom venni, feltétel nélkül megcsinálja, csak hogy bizonyítsa férfi még, Apám és egyben a haverom. A legsúlyosabb a Margit híd szerviz csatornája volt, a híd alján végigmentünk, egy rácsos, korlátos folyosó, talpad alatt a duna, a híd közepén sötét átjáró a híd pillérében, galambok sorjáztak elő, a kezünkkel védtük a fejünket. A budai oldalon 3 méter magasból ugrottunk le, majdnem eltört a lába, a vállamra támaszkodva, sántikálva vittem haza.

2007.07.27 16h-ra hirdettem meg az utolsó fórumtalálkozót a pinyóba, ami műhely s üzlet is egyben. Volt már néhány emlékezetes tali. Aznap reggel Gyurlaci levitt Bánkra, festői szépségű falu, akár egy ékszer. 2-3 héten belül oda költözünk végleg, folyamatában vagyunk. Ezért is volt a búcsú buli. Lakás eladáson túl vagyunk, a telket is hamarosan eladjuk. Azért ugrottunk le, hogy felmérje a ház műszaki állapotát, vajon elbír e még egy szintet. Elszaladt az idő, mire visszaértem Pestre 14h lett és még el kellett mennem szervizelni egy gépet. Nejem 14h-tól dolgozott, rám maradt a két gyerek felügyelete (Levente 11, Benjamin 4) + a lakás és a műhely kitakarítása, a vacsora elkészítése a vendégek számára + egy gép szervizelése és közben telefonon is többször kerestek.

Valahogy így festett:

Gyerekeket betereltem a szobába és megkértem őket, hogy bármit csinálhatnak csak csendben. Az előszobába behoztam a szervizelésre váró gépet, amit már csak telepíteni kellett. Pucoltam a hagymát, készítettem a húst és a fűszereket, s amíg formázott, felmásolta a telepítéshez szükséges fájlokat, a hagyma is pirult. Kiszaladtam a pinyóba felpakoltam a székeket és bekészítettem a porszívót. Gyorsan vissza, a hagyma illatozik, gyorsan kevés só, fokhagyma, szalonna kockák, utána a telepítő kód, nincs rendszergazdai jelszó, gmt + ennyi meg annyi, kevés fehér bors, gomba, 4 fej paradicsom szeletekre vágva, wécébe hipó, szennyest a tartóba, paprika, nem, nem kívánok most regisztrálni, újraindítás, tekercs wc papír a helyére, szemetest az ajtó elé, homlokom megtörlöm, és akkor kezdődött.

Üdv! Az írás túl hosszú lett, a folytatás itt olvasható: [link]

Szagos kavics

1974

Gyula-Szanazug-FAFÉM üdülő

Apám, mint a jelenkori rendszer megbecsült és kitüntetett tagja abban a dicsőségben részesült, hogy két hetet ingyen üdülhetett a családjával a gyulai Fa és Fém Bútoripari szövetkezet nyaralójában, ebben benne foglaltattam én is.
Négy ágyas faházak, külön konyha, zuhanyzó, a kettős kőrös ötven méterre.
Voltak velem egykorú gyerekek is. Sokféle üdülő volt azon a részen. DEFAG, Rendőrség, Mentők, Kórház, Vízművek. Nagy karéj lángossal és jégbe hűtött kőbányaival járt a kezében mindenki, kifeküdtek a céges mólóra és néha ugrottak egy fejest. Jól éltek, érezték, hogy tartoznak valahova s a megérdemelt. Esténként, esetenként nyárson sült szalonna, bogrács, izzott a parázs, zsarátnok szállt a levegőben.

Nem emlékszem mi dolgom lehetett akkoriban, de volt egy titkom, amit elrejtettem. Hét deciliteres, befőttes üvegben kavicsokat és BIP6-os mosószeres vizet tároltam. Egy bokor alá rejtettem, lefedtem és naponta rácsodálkoztam, hogy milyen jó illata van. A BIP6-ot egy gazdasági épületből loptam el, az üveget is. Kavicsokat az út menti rózsa ágyásból szedtem. Minden nap öntöttem az üvegbe BIP6-ot, csak pár cseppet, biztos volt valami szisztematikája. Voltak fiú barátaim, akiknek megmutattam. Óvatosan letekertem a fedelét és az orra alá toltam lassan az üveg száját, hogy érzed? Néztek rám értetlenül...
Mit kéne érezni?
Az illatát a kavicsoknak...
Hja?
Azt hittem szappan.
Nem, ez a kavicsok illata (persze a BIP6-é volt hi-hi).

Szagold meg még egyszer! S újra az orra alá toltam.
Ahaaaaaaaaa, csodálkozott el végre. S mitől lett ilyen a kavics illata?
Befőztem...a napon. Ha sokáig tárolod üvegben lezárva, a napra kitéve...akkor lesz ilyen illata.
Elhitte és hívta a barátait is, hogy Ők is szagolják meg. Nagy ismeretségre tettem szert a szagos kavicsokkal, az összes üdülőből jöttek a gyerekek s főleg a lányokat tudtam elkápráztatni a történettel.
A jól bele gondolok most sem csinálok mást, mint mesélek, te meg tágra nyílt szemmel. Akkor is ugyanez a vágy hajtott, ugyanaz volt a blogmotor.

Fokozni szerettem volna a hatást és tovább kápráztatni a srácokat, lányokat. Apámnak nem mertem mondani, hogy mindenkit vendégeljen meg egy csokira, vagy üdítőre.
Inkább loptam tőle pénzt. A pénzen vettem rágógumit, sokat. Akkoriban csak színes gömbrágót lehetett kapni és hosszú csík celofánban. A lopott pénzből vettem húsz darabosat és a rózsaágyásba rejtettem. Apám dél körül vitt magával ebédelni és fogta a kezem. Apa nézd! Mutattam a rózsaágyásba...
Apámnak meg kellett mutatni, hogy mit vegyen észre. Nézd már azt a sok színes...az nem rágógumi?
Felvette és nekem adta, én meg mondtam, hogy jaj de remek, délután jönnek át a barátaim, majd elosztom köztük.
Nagy sikerem lett, körberajongtak, örültek nekem, hálásak voltak és egymás kezéből kapkodták ki a befőttes üveget, érzed, érzed, de jó illata van...

Ma már tudom, hogy mind ezt loptam, csak pénzen vettem.

Apámnak is szerettem volna a kedvében járni, megfelelni. Apám szerette a halat, halászott, horgászott. Volt egy tanyája, éjszaka meztelen járt ki peselni és a ház melletti folyóba be volt erisztve egy 4*4-es háló. Csak rutinból húzta meg, de volt hogy 3-4 csukát fogott egyszerre. Be a grill sütőbe vasárnap, fűszerezve, sörrel hmmm.

Mögöttünk volt a Rendőrség üdülője és a közepén egy szökőkút. Este átmentem a barátaimhoz mesét nézni, a szökőkútban mutatták a három darab folyami harcsát, hatalmas egyedek. A kerítés alatt kúszva loptam el mindegyiket, megvártam míg mindenki lefekszik és elcsöndesednek.
Apámnak mondtam, hogy halászoktól kaptam aznap este a folyóparton, mert beszélgettem velük.
Elhitte. Én hazavittem, Ő megsütötte, mi megettük, ti olvassátok és Ők? Nekik nem jutott semmi.

[link]

Üdv! Az írás túl hosszú lett, a folytatás itt: [link]

Variációk négy emberre

Sétálnak, az utca kihalt, egy lélek se, csak én seprek csikket, sörös dobozokat. Függönyök behúzva, mindenki elrejtőzött a meleg elől. A klímákból csepeg a víz a járdára és gusztustalan tócsákká, porral, elszáradt falevéllel elegy.
A homlokomhoz érintem az ujjaimat, vastagon izzadok, a járdára.
Valaki felhangosítva hagyta a pc hangfalat, hatalmasat dörrent az utca csendjébe a wrong, windows hibaüzenet. Amaz négy felnevet, a térdüket csapkodják, értik.

Az utca csőtörés miatt. Lada jön, négy cigány, koszosak. Dologból jönnek látszik, lapátosok talán. Nézik a korlátra akasztott stop táblát. A sofőr nyújtogatja, kémlel. Egy avétos mozdulattal félretekerte a kormányt és fel a járdára, kikerülte. Nyomában Suzuki, Audi, a többit már nem is néztem. Egy bolond. Mennek utána sorban. Járdára fel, stop tábla kikerül. Bent az utca mélyén kiabálás, tolatások, mind jön ki farral és idegesek. A stop tábla nem egyértelmű. Kettő kéne belőle vagy mellé írni, hogy nagyon stop.
A kengyelfutó gyalogkakukkban a farkas épített egy gigantikus farkas robotot. Felült a tetejére és irányította. A szakadék szélénél kiadta az állj parancsot. Nem állt meg.
Erélyesebben, hogy ÁLLJ! ÁLLJ!
-még mindig ment.
MÉGÁLLJABB!!!
-belezuhant.
A kiabálós férfi gyalogol és több korlátot.
Korlátot csak korlátoltaknak.
Elkeríti a járdát.
Megint egy autó és nyakát, kémlel, nem hiszi el. Végül mégis belenyugszik és megkegyelmez a világnak, elterelődik.

A kiabálós és másik három csatakos, félmeztelen áll a Siemens kapuja előtt.
Papíron, nagy betűkkel: ZÁRVA.
Kiabálós egyik lábáról, végül elfogy és elkezdi rángatni az ajtót. Portás sehol, üres.
Félmeztelen is odalép, rángat egyet Ő is, tanakodnak. Ilyen nincs, csapnak a combjukra, órát nézik, csukló befordít. Kiabálós megint megrángatja az ajtót, nem nyílik. Közben megkerül és már messziről gesztikulál, hangját nem hallani, de ideges. Csak, ahogy a kapun a kis plexi ajtót kitárja...nem látják? Ki van írva!!!

A wrongos ház garázsából kijön négy srác, cigarettára gyújtanak, bontják a sört. Megeresztek egy hangos HÖHHHNYEEE-t, karok lendülnek a magasba és válaszul jön a hőőőjjj. Az egyik gázszerelő, a másik kettő biztonsági őr és egy rendszergazda is van velük. Hobby autószerelők. Egyik lakó feljelentette őket, miszerint illegális tuning folyik ott. Ezen még én is jót röhögtem. Valaki nyilván sasolja őket, hogy beállnak verdákkal és polcon alkatrészek, majd magukra zárják az ajtót. Voltam párszor náluk, mindegyiknek én építettem a számítógépét. Semmi mágia nem folyik ott a garázsban. Egymásét bütykölik. Bőrülés, autó hifi, felni és egy kis tuning.

Locsolom az udvart, szomjaznak a növények. A járda felé lejt s vékony patakokban csordogál, arra terelem a faleveleket a vízsugárral. Egy méter szélesen nedves a felülete már. Jön egy család bevásárló szatyrokkal.
Elől a nagymama és lábujjhegyen lépegeti át azt az egy métert. Mögötte talán a lánya, babakocsit tol, alszik a szentem. Nagymama példáját s Ő is pipiskedve teszi meg.
A fia is balettezni kezd mögötte, széttárja a két karját a szatyrokkal és eltáncolja a hattyúk tavát.
Kíváncsi voltam valamire. Ha csak egy-két méter szélesen van felnedvesedve a járda, akkor lábujjhegyre állnak. De mi van ha az egész ház előtt fellocsolom? Közel 20 méter. Időbe telt.
Sokáig kellett várnom, de szépen végigsétált rajta. A következő is és a harmadik is.
Mi ebből a tanulság?
Legközelebb két métert igen, aztán nem, majd megint igen és megint nem.
Pipis, nem, pipis, nem?

Srévizavé nekem a Pünkösdisták háza. Fürdőgatyában slagolom a fákat. Egy ember jelenik meg a teraszon, engem néz, kikönyököl, a tenyerét a homlokához, szemébe.
Hunyorog. A felette lévő teraszra is kijött két másik. Beszélgetnek, csivitelnek, aztán egy nő is csatlakozott. Első pünkösdista a másodikról kihajol és felnéz a harmadikra. Odaint, mosolyog, beszél nekik. Szünet van, eddig ment a dicséret, kihallatszott a dob meg a gitár. Második, harmadik és negyedik pünkösdista a nő lehajol hozzá, nevetnek, mosolyognak. Első pünkösdista felém mutat és megint nevetnek.
Igen, én is tudom hülye vagyok és fogok is.
Talán az arcom, a megjelenésem. Többször, hogy csitri lányok a tenyerükbe vihognak ha meglátnak, vagy tekerek el egy vendéglő terasza mellett és egy asztaltársaság felnevet, rajtam, jól láthatóan.
Mindegy, nem én ülök az araszoló kocsisortól egy méterre elegánsan és egy sör ezeröt. Szerintem ez legalább olyan mulatságos.
Kanyarodjunk vissza a slaghoz. Hja a fürdőgatya? Mondtam is a nejemnek, nem ciki szerinted így kimenni?
Kit érdekel? Itthon vagyunk...
Én élveztem, nagyobbikkal jókat viháncoltunk, egymást pocsoltuk a vízzel és kifeküdtünk a napra.
Vidéken házat nézni, Bánkon. Ott is sokan locsoltak kint a ház előtt kertet, gyepet, mind fürdőgatyában.


De kimaradtak, (szándékosan).



A negyediket a fal adja.

Gól s bál is

Szigetszentmártonban a Vasút soron volt egy aranyos kis parasztházunk. Vert falú, két szobás, konyhás, előszobás, teraszos. A kertben volt kinti budi extrákkal, olyanok mint újságos állvány, festmény a falán, gyertya és öngyújtó ha éjjel jön rád, szóval takaros volt. A ház fala körben 50cm vastag, télen fűt, nyáron hűt. Nem volt buta ember, aki megépítette. Mi már csak szépítettünk rajta ill. a vizet vezettük be fúrt kútról és nyomás alá helyeztük egy tartállyal. Fürödni még így is csak lavórból lehetett, de egy furfangos megoldással sikerült meleg vizet előállítani. A csap végén volt egy spirál, elektronyos spirál. Azonnal forró vizet készített. Akkoriban hatalmas léptekkel haladt az életünk. Nem voltunk nagyravágyóak. Nejemnek sikerült tanári állást szereznie a közelben, én hűtőt hoztam és meleg vizet csiholtam. Este meg vigyorogtunk egymásra a vajas kenyér mögül, hogy „a állás, a hűtő, a meleg víz”. Sikerorientált házasságnak hívják az ilyet. Nejemnek elkezdett dagadni a pocakja is Leventével és akkor rázendítettünk a babababababaaaaaaaaaa-ra. Na de ehhez a hangsúlyt kéne hallani, azzal egész.
Boldogok voltunk. Ha valamit kaptunk az élettől hálásak voltunk érte.
Erre még a szomszéd is rátett egy lapáttal. Reggel álmosan nézek végig a telken és valami nem stimmel, az alma fa alatt egy sor paradicsom palánta frissen öntözve. Szomszéd Sanyi bácsi korán kelt, dolgozott és maradt pár felesleges palántája. Átjött a telkünkre és beültette az általa legjobbnak vélt helyre. Kicsit napos, kicsit árnyékos.
Másik szomszéd Ilonka meg méhészkedett. Segítettem neki befogni néha kirajzott méheket és hozta szaporán a mézet és sokat beszélt a bogarakról. Egyedül élt és kicsit tényleg bogaras is volt, azóta meghalt. Váltig állította, hogy az öntözés az emberre káros dolog, mert az áramló víz a slagban kiveszi az erőt.

Túl hosszú, folytatás itt: [link]

Piknolepszia, hol is tartottam?



Ma délután kétszer is rajta kaptam magam a tudtakiesésen, jelenléthiányon.
Költözködés előtt állunk, új lakóhely után kell néznünk és egész nap kattog az agyam, hogy hol s milyen legyen. Én és a feleségem is vidéken nőttünk fel, sőt én még annál is vidékebben. Tanyán laktam, a telek 1 kilométer hosszú volt, a végében egy akkora hegyhát, mint a városligeti királydomb és patak, erdő. Erdőben fácán, őz és vadnyúl. Nem kifejezetten egy 35nm garzon hatását keltette. Volt 3 kutyám. Lilla, Foxi és Princ. Lesérült magyar vizsla (meglőtték), egy macskagyűlölő foxterrier, ami hozzánk csapódott és ott maradt, s a sor végét Princ zárta a fekete tacskó. Princnek volt egy iker testvére a Kormi, de azt megmérgezték a szomszéd cigányok, mivel állandóan kiszaladt az útra megugatni őket, ha kerékpároztak, megkapta a bokájukat, szóval nem minden ok nélkül. Nem is nagyon akartunk tenni az ügy ellen. Egyik reggel a házunk előtt találtuk kihűlve, megmerevedve. Állatorvos mondta, hogy ez bizony mérgezés. Bizonyítani nem lehetett, de a szemükben ott volt az elégtétel.

Hol is tartottam?

Az írás megenst túl hosszúra sikeredett, a folytatást itt találod [link]

A legszexisebb férfi keresztnév



Olvastam egy felmérést a legkelendőbb, legnépszerűbb, leglegleg torzonborzabb keresztnevekről. Átlagban a Tamás a dobogós, utána a Zoltán, ami néha az élbolyba kerül majd a harmadik helyen az István van (Apám).

Fiam tegnap este bejön a műhelybe, és kérdezi mi a film címe?
-Nem mindegy? Válaszoltam. Ha érdekel ülj le és nézd, ha nem akkor nyomás aludni.
Persze nem szándékoztam végleg eltitkolni a film címét csak eszembe jutott egy emlék a katonaságról. Közel egy évig hallgattam őrszolgálatban olyan zenét a walkmanon, aminek nem ismertem az előadója nevét. De nagyon kellemes zene volt, a lelkemben ott hagyta a lenyomatát, mint keréknyom a földön. A mai napig hangról hangra eldúdolom.
Apám évek óta kísérletezik megtudni egy előadó nevét. Gyerekkorában volt egy sláger, fejből tudja. Találkozunk, 2-3 sör és rögtön előjön a téma, hogy nem ismered? Már sokszor kérdezte, de nem emlékszik rá, hogy kérdezte.
Esetlenül nekiáll fütyülni, szájszag, nyál fröccsen rám, elnézem neki, mert az Apám. Borostás képével próbál humorizálni és erőlteti a memóriáját, hogy fene egye meg itt van a nyelvemen és közben kissé kárhoztatja magát, hogy milyen hülye vagyok.
Pedig István. A harmadik legnépszerűbb férfi keresztnév.
Érdekes dolog a névválasztás. Olyasmi, amiről az érintett nem dönthet. A nevét más adja, nem Ő választja meg. Nekem a Zoltán tökéletesen megfelel, kedvelem. Bár kissé fájlalom, hogy: engem senki sem hív Zoltánnak...

Zoltán a keresztnevem, de sem a szüleim, sem más családtagjaim soha nem neveztek még a nevemen. Legalább is nem jellemző, mert nem emlékszem rá. Általános iskolás korom óta mindig volt rám ragasztott becenevem, aminek köszönhetően el lényegtelenült a keresztnevem.

Apám fiamnak hív, anyám is de néha azt mondja kicsi fiam. De semmi Zolikám vagy valami más egyéb.
A nejem apócnak hív, a fiam apának, a kisebbik fiam (másfél éves) ádá-nak.

Apósom nem szokott megszólítani, rögtön a témával nyit, de néha nagy ritkán egy fiammal kiegészíti.
De ha a nejemmel vagyok együtt, akkor általában úgy hangzik, hogy na szervusztok.

Általános iskolában bölény volt a becenevem, majd később Culi, Colos, Zsiráf, Jézus, Zvoló, Zvóla és Barna beceneveket aggattak rám. Később a családon belül Gugányó lettem, ami lerövidítve guga lett.

A mai napig gondban vagyok, hogy ha a telefont felveszem, akkor hogyan mutatkozzam be, mert tudnom kell ki milyen néven ismert meg. Ha azt mondom guga vagyok, akkor, hja szia Zvoló te vagy az? Ha azt mondom Zvoló, akkor hja te vagy az guga? Ha csak simán azt mondom höhhhnyeee, akkor egyből rám ismer mindenki

Szóval igazából Zoltán vagyok...

Gondolom sokan vagytok hasonló helyzetben.

Nehéz döntés a megfelelő keresztnév kiválasztása, egy életre szól. Születéstől a halálig és még utána is, mert mindenkinek van fejfája, amire odavésik a nevét.
Engem irritál ha valakik a születendő gyermek nevét divat irányzat alapján, vagy azért mert extravagáns adják meg.

Nemrég vásároltam egy telefont ajándékba és szükségem volt hozzá sim kártyára. Bementem a szolgáltatóhoz, sorban állás. Mikor a kijelzőn megjelent a sorszám már épp távozni akartam, de utolsó pillanat volt. A hölgy kirakott unottan elém 10db számot feltornyozva, hogy válasszak. A legfelsőt meg sem nézve mondtam, hogy ezt kérem. Teljesen elképedt, nem ehhez volt szokva. Általában órákig mérlegelnek, hogy ez? Ez? Nem...inkább...áhh ez, de azt se, mert na jó de akkor, hogy a most akkor mi legyen?

Nézett rám a hölgy elképedve, hogy biztos?
Melyik része nem érthető? Ez egy telefonszám, ezt kérem.

Mindkét terhességnél, szülésnél azt kértük, hogy ne mondják meg fiú vagy lány lesz. Azt a csekély örömet is ellopjuk magunktól, hogy az utolsó pillanatban derüljön ki? Az első (Levente) hatalmas öröm volt. Könnyezve tekertem haza hajnalban a kerékpáromon.
A második (Benjamin) még nagyobb volt. A nejem a szülő asztalon a könnyeivel küszködve mondta, hogy Apóca két fiad van...még most is elszorul a torkom. Rám volt bízva a feladat, hogy értesítsem a rokonokat. Anyámat hívtam először, de nem tudtam mondani semmit a telefonba. Csak sírtam és a könnyeimet nyeltem, hatalmas extázis, öröm. Anyám értette és csak annyit kérdezett „ugye fiú?”.
Benjamin, válaszoltam elcsuklott hangon.

Zvolenszki Zoltán vagyok. Az első fiam Levente, a második Benjámin.
Ha lányunk született volna, akkor az első Eszter, a második Hajnalka.

Mindegyik tökéletes név. Csak a családnévvel van egy kis gond. Nem Nagy, nem Kiss, Kovács, Hajdú, Szabó meg …

Zvolenszki, mindig betűznöm kell. Hivatalban is és telefonban. Szlovák név, Zólyomi-t jelent lefordítva. Lett volna lehetőség a magyarításra, de Apám iránti tiszteletből nem tettem. Jó nekem ez a név, vállalom a vele járó nehézségeket.

A nejem megígérte a most 11 éves fiamnak, hogy ha akarja, akkor magyarosíthatja a nevét, amire szeretné. Nekem sincs ellene kifogásom, de azért jól esne ha nem tenné. Az én vérem, ha én megtettem Apám iránti tiszteletből, akkor engem is megtisztelne vele.

Mikor Levente született még nem ismertem Istent, a Bibliát. Benjamin születésekor viszont igen.
Leventével a nejem járt folyamatos kontrollra és havi boríték a zsebbe a fődokinak. Pont a szüléskor azonban elutazott egy szigetre nyaralni, de nem közölte előre, hogy így lesz. A paraszolvenciát nyugodt lélekkel tette zsebre egész évben. Levente császármetszéssel született. 2 óránként más orvos váltotta egymást + a medikusok. A nejem epidurálásában nekem kellett segédkezni, mert nem volt ott senki.

Benjaminnál már határozottabb voltam. Nem járt kontrollra a nejem és nem kapott senki egy fillért sem. Mikor hajnalban ébresztett, hogy azt hiszem baj van, akkor a legközelebbi kórházba mentünk be, az Uzsoki.
Doki mindjárt mondta, hogy ez császár lesz...
Nejemnek intettem, hogy ne figyelj oda, Isten ahogy eltervezte, aképpen...
ja ha ragaszkodnak hozzá, akkor lesz vagy 48 óra a vajúdás...mondták epésen.
3 óra múlva megvolt a baba és úgy, ahogy Isten akarta, szülve, rendesen. S mint a legkisebbiknek dukál, Benjamin lett a neve. Volt egy pillanat, mikor a nejemnek annyira fájt, hogy felpattant a szülő asztalról, hogy Ő ezt nem csinálja tovább.
A szülésznő megkérdezte, hogy akkor mit csinál?
De megértő volt és segített neki.
Benjamint a kezembe adták és elkezdtem rögtön csitítgatni, hogy csicsíííííísssss.
A doki odajött és rám rivallt, hogy hagy hallassa csak a legény a hangját...
Abból tudják, hogy él és minden rendben, utána már én sem bántam, hogy üvölt.

Miután elcsendesültünk a szülésznő odajött és annyit mondott, hogy ha ezen az osztályon össze lehetne válogatni a legjobb csapatot, hát önök azt kapták, jó kezekben voltak...

Tamás, Zoltán, István...
Fejtörő, lehet rajta gondolkozni, akár a pizza étlapon, hogy milyen feltéttel.
Ott van például a Béla, a köztudat szerint szerencsétlen keresztnév, proli, paraszt, primkó. Pedig van Bélánk okos, elismert személyiség, sőt történelmi negyedik is.


Bibliai idézetek most nincsenek, helyette megpróbálok úgy írni, hogy a kezetekbe vegyétek.