Bevezetés

Egy hónapja jelent meg az XCOM legújabb része. A játékmenet az RTS-ek korában már ritkának számító körökre osztott stratégia. A nagy elődökhöz rendszeresen vissza-vissza térek, ezért nagyon vártam a megjelenését.

A következő pár oldalon a véleményem és pár tapasztalatot szeretnék megosztani veletek. Messze nem lesz teljes körű, de talán hasznát veszitek.

Technikai szempontból a játék nagy előrelépés, bár a régi DOS-os játékhoz képest ez nem is csoda. A játék az Unreal 3 grafikai motort használja. A grafikai kivitelezés a játék élményhez bőven megfelelő, még akkor is, ha az átvezető animációk nincsenek utolsó szőrszálig kidolgozva. Cserébe a gépigény elég szolid, HD felbontáshoz bőven elegendő egy 5770 is. Több beállítást is kipróbáltam HD7770-el és Sandy Bridgbe integrált HD2000 vezérlővel is. A grafikonon nem azonos beállítások vannak összevetve, ezért mindegyiknél feltüntettem a felbontást és a részletességet.

Bevezető, tuning

Az FX-ek árai nagyot estek a bevezetés után. A Bulldozerek középmezőnyét az FX-6 széria alkotja, amiben 3 modul aktív. A kisebbik FX-6100-at nagyjából egy árban van az Intel i3 családjával. A szögesen eltérő tervezési elvek miatt nagyon érdekelt, hogy mit tud felmutatni az egyik és a másik oldal. Az FX 3 modulos, így 6 szálat tud kezelni, de az egy szálas teljesítménye köztudottan alacsonyabb, mint az Intelé. Az alacsonynak számító 3.3 GHz-es órajelet 3.9 GHz-re tudja emelni a Turbo core, hogy ezen valamicskét javítson a 95 W-os TDP kereten belül maradva. Természetesen, mint minden FX, ez is szorzózár mentes, ezért emelt órajelen is kipróbáltam a processzort.

Sajnos i3 most nem állt rendelkezésre, így azt magok és turbo letiltásával egy Sandy Bridge i7-ből állítottam elő. A nagyobb méretű L3 cache és a plusz utasítások miatt csak tájékoztató jellegűek az eredmények, de szerintem pár százaléknál nagyobb eltérés nem lenne, ha igazi Sandy Bridge i3-at használtam volna. Egy i5-öt is szimuláltam, hogy a sok magot használó tesztekben legyen mihez mérni az FX-et. Az órajel mind a két esetben 3.1 GHz volt turbó nélkül.

Hardver, szoftver

Ha valaki kicsit is követi az informatika híreit, akkor már belefuthatott a Raspberry Pi-be. A hírekben többször is szerepelt és elég jelentős rajongói bázis alakult ki körülötte. Megpróbálom a saját tapasztalataimat összegyűjteni és megosztani veletek.

Rendelés

Az első lépés, hogy hozzá kell jutni valahogy egy darabhoz. A raspberry.org rendelési oldaláról elindulva a Farnelltől vagy az RS honlapjáról rendelhető meg. Nem tudom, hogy most mennyi a várakozási idő, de én több, mint két hónap alatt kaptam kézhez a saját példányomat. Érdemes szétnézni a hardverapro.hu-n, mert mindig látni eladó darabokat.

Ahhoz, hogy tényleg használni tudjuk, szükség van minimum egy tápegységre (micro USB) és egy legalább 2 GB-os SD kártyára. Ennyi eszközzel már neki lehet állni feléleszteni, de az első bootnál nem árt, ha rá tudjuk kötni monitorra és ekkor egy USB-s billentyűzet is jól jön. Én HDMI-DVI kábellel és vezeték nélküli billentyűzettel használom.

Bevezetés, rendszerek

Ma már nagyon olcsón lehet venni kiöregedett irodai gépet. Elég sokan használnak is a tesztben szereplőkhöz hasonló darabokat: néhányan azért, mert nincs igényük jobbra, mások pedig azért, mert nem telik jobbra.

Két nagyjából hasonló teljesítményű gépet teszteltem le pár programmal és játékkal.

A kérdések, amikre végig kerestem a választ:
- Megérik-e a pénzüket?
- Használhatóak-e, és ha igen, mire jók ezek a gépek?
- Érdemes költeni a bővítésükre?

OptiPlex és Pundit

A két gépet teljesen eltérő célra tervezték. A kisebb méretű ASUS Pundit modernebb platformmal és sokrétűbb csatlakozási lehetőségekkel rendelkezik. A Dell OptiPlex viszont egy igazi irodai brand gép, megalkotásánál nem a bővíthetőség, hanem a magas MTBF lebegett a mérnökök szeme előtt.

Kártya bemutatása

Sikerült hozzájutnom egy ZT-40605-10L típusjelű Zotac videokártyához. A GT430 ha nem is egy erőmű, de PCI-e kivitelben nagyjából egy HD3850 teljesítményét hozza. A specifikáció alapján viszont nem tudtam eldönteni, hogy mit is várjak a kártyától. Első körben a PCI busz fogja vissza a GPU-t, de a Zotac mérnökei tovább vagdosták a tudását. A memória méretének csökkentése sokkal kevésbé fáj, mint a 64 bites busz. Ezzel megfelezték a memória sávszélességet, ráadásul a sebességét is csökkentették. Nem értem, hogy miért nem raktak rá GDDR5-öt, ami biztos javítana a teljesítményén. A GPU sebessége megegyezik az Nvidia ajánlásával.

Természetesen nem hagytam alapjáraton ketyegni a kártyát és megpróbáltam emelni a kártya órajeleit. Egy plusz 8cm-es ventilátorral hűtöttem, hogy a kánikula ne ártson meg neki. Több lépcsőben emeltem az órajelet és végül nem a kártya, hanem az MSI Afterburner korlátozta a tuningot.

Amiga történelem

A 80-as években történt a számítástechnika első nagy áttörése az otthoni felhasználók irányába. Elterjedtek a videójátékok és a home computerek is gomba módra szaporodtak.
Ekkor pattant ki az ötlet két volt Ataris mérnök fejéből, hogy saját céget alapítsanak. Bevontak még pár embert és 7 millió dolláros alaptőkével útnak indult a Hi Toro. A nevet gyorsan lecserélték Amiga-ra.

A fejlesztő csapat (Jay Miner, RJ Mical, Dave Morse és Carl Sassenrath) kitett magáért és olyan rendszert alkotott, ami a korában úttörőnek számított. Ha nem is a legelső, de szerintem a leginkább elterjedt modelljük került a kezem közé, egy Amiga A500.

Amiga történelem

Jay Miner vezette a chipset tervezését, aki nem csak jó mérnök, de jó vezető is volt. Filozófiája egyszerű és sajnos kevesek által követett volt: "Elengedhetetlenül szükséges, hogy megengedjük a munkatársaknak, hogy másak legyenek. Dave Needle egy kopott házicipőben jött dolgozni; de kit érdekelt ez addig, amíg jól végezte a munkáját?"