Ha szükségem volt rá eddig csomagokból kézzel telepítettem CIFS, NFS, iSCSI kiszolgálót. Rászántam az időt pár *nix alapú NAS disztribúció tesztelésére.

Az Openfiler 2.3 community verziója az első a sorban. A disztribúció az rPATH linuxon alapul, de én Red Hat-re tippeltem volna a telepítő és az /etc alapján. A vasat a kettes jegyében állítottam össze: 2 CPU, 2x 40GB HDD, 2x ethernet, 2GB RAM.

Telepítés

Az alapértelmezett telepítő szép grafikus. Természetesen választható karakteres mód is, de a next-next-finish tökéletesen működött.

A telepítés során eltértem az alaptól, mivel szeretem az adatokat védett módon tárolni. A disk confignál a manuális módot választottam és mind a két lemezre (sda, sdb) 3 software raid partíciót hoztam létre a New-ra kattintva.

Régebben már született egy írás, ami a mikro akadásokról szólt. Úgy érzem szacsee cikke nem kapott elég figyelmet. Fórumokban gyakran felmerül, hogy nincs szükség SSD-re, erősebb processzorra, mert a GPU limit a meghatározó. Utána akartam járni, hogy GPU limit mellett hogyan lehet kimutatni - egyáltaláb kimutatható-e - az erősebb processzor, több memória, SSD hatását.

Egy kis elmélet

A különféle játék tesztek eredményét fps-ben szokás megadni. Ez magyarul azt jelenti, hogy egy másodperc alatt hány képet tud kiszámolni a gép. Néha csak az átlagot, de egyre gyakrabban a minimumot is feltüntetik az írók. A különböző GPU-k teljesítményét jól össze lehet hasonlítani az átlag segítségével, de nem tudhatjuk, hogy az adott felbontásban akadás mentes-e a játék. Egy több perces benchmarknál az átlagban eltűnnek az esetleges akadások. A minimum már kicsit több információt hordoz. Ha a minimum egy szint alá esik, akkor azt torpanásként érzékeljük. Ez a határ egyéntől - és játéktól - függően 25-30 fps körül alakul.

A Starcraftot is kipróbáltam több beállítás mellett. A tomshardware-es tesztek alapján azt gondoltam, hogy kb. három magig jól fog skálázódik. lássuk, hogy jól gondoltam-e.

Részben helyes volt feltételezés. 3 maggal simábban fut, mint 2-vel, de 25% tuninggal az X2 az élre tör. 1600x900-as felbontásban ahigh beállítás mellett sima futáshoz vagy két gyors mag kell a játéknak, vagy három lassabb. A CPU sebességének növelése eltünteti az esetleges CPU limitet. Multiban mindenesetre érezhetően simább a 3 magos, főként ha az is meg van tuningolva. A 4. mag semmilyen előnyt nem jelent.

Az eloszláson jól látható, hogy az X2 2.8GHz-en éppen határeset. Az X3 talán a kevesebb magra eloszló cache miatt teljesít ilyen szépen.

Több helyen is elindult a disputa, hogy milyen erős CPU kell a mai játékokhoz. Két új játékkal tudok tesztelni, az egyik a Bad Company, a másik a Starcraft második része. Érdemes végiggondolni, hogy mire vagyunk kíváncsiak. Nagy többségében az átlag fps-t szokás mérni, néha megadják a minimumot is. Az sajnos ennyi adatból nem derül ki, hogy a játék milyen folyamatosan fut. Nem mindegy, hogy egy-két megtorpanás, vagy folyamatos szaggatás nehezíti a lövöldözést. Hogy jobb képet alkothassatok két új grafikont készítettem.

Az elsőn a framek között eltelt időből számított fps-t láthatjátok. Jól látszik, hogy az X2 tuningolva sem éri utol a 3 vagy 4 magos társait. 1600x900 medium beállításoknál ezek szerint CPU limites. Minél magasabban van a görbe (nagyobb fps) annál folyamatosabb a játék.

Egy gyors kiegészítő tesztet végeztem a cikkemhez. Két újabb játékkal végeztem korlátozott tesztet. A gépben az ott is használt alkatrészek vannak: 920-as Phenom X4, 2x 2GiB 800MHz DDR2 RAM, HD4850

Bad Company 2

A grafika Medium, 1600x900-ra állítottam be. A CPU terhelésen több dolog is jól látható. Az első az, hogy a játék betöltésénél mind a négy magot teljesen leterhelte a játék. A második az, hogy a memóriára nem kényes, még 2 Gigát sem használt ki.

Az eredmények megerősítik azt, amit az előbb írtam. A memória méretének csökkentése nemhogy lassította, de inkább kicsit gyorsította a játékot. A magok számának csökkentése viszont radikálisan csökkentette a sebességet. Egy gyors hárommagos (3.5GHz-en) talán tudná tartani a lépést a Phenommal, de egy két magos processzor mellett csak szenvedés a játék.

286 vs 386

A '90-es év nagyon sok újdonságot hozott az itthoni számítástechnikusoknak. A vasfüggöny lehullása, CoCom lista gyakorlati megszűnése és a gazdasági átrendeződés megnyitotta Magyarország kapuit. Mint a gombák eső után szaporodtak a számítástechnikai boltok és kínálták a PC-ket az alap XT-től a high tech 486-ig. Ebbe a korszakba szeretnék visszatekinteni három alaplap, három videokártya, két merevlemez erejéig. Nem célom a teljes körű tesztelés, annál inkább a ti emlékeitek megidézése.

Alaplapok

A három alaplapon három különböző CPU foglalt helyet, sorrendben 286, 386SX és 386 DX állt a rajtvonalhoz. Ráadásként a régi 486-os tesztemből bevettem egy SX25-öt. Bár ez utóbbi modernebb lapban foglalt helyet jól megmutatja az erőviszonyokat.

A Harris gyártmányú 286-os egy viszonylag erős darab a maga 20 MHz-es órajelével. A memóriát dip (százlábúakkal) és 9 bites SIMM modulokkal (256kiB, 1MiB) lehetett bővíteni. A 287-es FPU-t is várta egy foglalat, bár igazság szerint ritka volt, mint a fehér holló. Az ISA kártyákat öt 16 és két 8 bites foglalatba szuszakolhattuk be. Erre a mennyiségre szükség is volt, mert semmit sem integráltak az alaplapra. Videokártya, IO vezérlő és merevlemez kontroller alkotta a minimális listát, de nem volt ritka, hogy a sor hálózati (Archnet) vagy hang (Adlib) kártyával bővült. A 286-al csak egy apró gond van; nem támogatja a 32 bites programokat.

A remote desktop vicces üzenettel szórakoztat:

The remote session was disconnected because the local computer's client access license could not be upgraded or renewed. Please contact the server administrator.

Másik géppel szépen elérhető a terminál szerver.

Regedittel ki kell törölni a következő kulcsot és máris működik:

HKEY_LOCAL_MACHINE\SOFTWARE\Microsoft\MSLicensing

Néhány apróság mélyebben kifejtve a DOS-os cikkhez:

Szegmentált címzés

Az első PC-k 8086-os processzorra 16 bites volt. 16biten csak 64kbájt címezhető, de az Intel mérnökei kis trükkel megoldották a nagyobb memória kezelését. 20 bites címbuszt készítettek, amivel 1MiB kezelhető. A 16 bites regiszterekkel ezt úgy érték el, hogy két 16 bites számot 4 bit eltolással adtak össze. Az eltolt 16 bittel kijelölték, a lapot. A lapok (szegmensek) 16 bájtonként indulnak és 64 kiB méretűek. Az második 16bit megadja a lap kezdetétől számított címet. Számokban:

1. regiszter: 1 1 1 1
2. regiszter: 2 3 4 5
cím : 1 3 4 5 5

21h megszakítás

A DOS és a BIOS függvényeket szoftveres megszakításokon keresztül lehet meghívni. Ezekkel a szolgáltatásokkal jól szemléltethetőek egy OS alapvető feladatai:

- Input:billentyűzet kezelés
- Output: videó és printer kezelés
- Lemez kezelés: állományok létrehozása, megnyitása, írása, olvasása...
- Programok futtatása
- Memória kezelés: memória allokálás, befoglalt memória felszabadítása...