Bevezetés

A 6x86-os teszt után azon gondolkoztam, hogy érdemes lenne bemutatni a Pentium MMX-et követő időszakot is. Az írás eredetileg egy szokásos retró teljesítménytesztnek indult. Miután lemértem kb. 30 eredményt realizáltam, hogy ennek sokszorosát kellene valahogy bemutatnom és azt, hogy ez mennyire értelmetlen. Ma pár megszállottat leszámítva nem hiszem, hogy sok embert érdekelne, hogy egy 300A Celeron mire képes egy ti4200-zal párosítva, mennyire CPU limites...

Ezért aztán megváltoztattam az eredeti célt. Természetesen lesznek bőven eredmények, de sokkal fontosabb, hogy egy közel valós gépfejlesztést mutassak be. Ez az időszak már sok embernek emlékezetes lehet, ezért nagyon örülnék, ha hozzászólásaitokkal kiegészítenétek, árnyalnátok a cikket.

A Socket 7-es processzorokat az Intelnél a Pentium Pro követte, amit az ára miatt szinte csak munkára használtak. A Pentium II a Pro-n alapult és már jobban elterjed. Ezekhez Slot 1-es alaplap kellett és az egész rendszer itthon elég rossz ár/teljesítmény aránnyal rendelkezett. Másként megfogalmazva, otthonra veszett drága volt. Eközben a konkurencia sem pihent, a Cyrix és az AMD alulról támadta az Intelt. A Pentium II mellé valami olcsóbb kellett, amit Celeron néven mutattak be. Az első szériánál az Intel egyszerűen lehagyta a másodlagos gyorsítótárat, hogy spóroljon.

Bevezetés, hardver

Az AM3+ család óta egyetlen új processzor sem tud lázba hozni. Az akkori hatalmas hype elérte, hogy ne bízzak a gyártók szlogenjeiben, csak abban, amin már lefutott fél tucat teszt. Természetesen követem a változásokat, volt kezemben jó pár FX, új Atom és több Xeon is, de az elmúlt pár évben desktop vonalon minden váltás kimerült pár százalék teljesítménynövekedésben. Szervereknél a magok növelése sokkal többet hozott. A fogyasztás fokozatosan javult, de az Intel a pasztázással gondoskodott arról, hogy ezt ne lehessen egyszerűen pár száz MHz-re váltani még a K modelleknél se. Ezek után jó kérdés, hogy érdemes-e váltani, vagy sem egy i7-2600-ról.

A teszt nem teljes, kicsit kutyafuttában készült ezért viszonylag kevés mérés szerepel. További peremfeltételek, amiket vegyetek figyelembe miközben olvassátok:

- A Sandy Bridge nem K szériás, bár korlátozottan tuningolható, nem éltem vele.
- Csak két játékteszt szerepel, azok sem a legújabbak és elsősorban GPU limitesnek tartom őket.
- A GTX760 messze nem felső kategóriás, így még jelentősebb a GPU limit.

Bevezetés

Eredetileg egy Baby AT házat kezdtem el keresni, amibe egy jó kis Super Socket 7-es gépet akartam építeni. A végén vettem egy komplett gépet. Amikor megjött átnéztem a vasat, újra húztam a Windows 98-at és természetesen lefuttattam pár benchmarkot. Az eredményeket gondoltam megosztom veletek, de az igazság az, hogy már több ilyen teszt volt itt a Logouton. Mégis valamiért fontosnak éreztem, hogy írjak a gépről. A teszt nem fog kimaradni, de igyekszem egy kicsit a korról is mesélni a vas mellett.

A ház egy tipikus baby AT. A 386-os korszakban élte fénykorát. Mára szépen besárgult az egész. Akkoriban elég sok gépre került szerintem Ready matrica, akkoriban körülbelül a későbbi Mistralnak, vagy a mai Iponnak feleltek meg. Van turbó és reset gomb a ház elején és azt hiszem ezzel mindent el is mondtam. Talán még az érdekes, hogy akkoriban még volt, hogy CD-t hallgattunk a CD-ROM-ról, ezért volt jack csatlakozó és hangerő szabályozó is a meghajtón.

Bevezetés

Az írásom nem tudományos igényű, ezért a teszt összes részletét nem fogom megemlíteni, inkább a lényegre fókuszálok, hogy érthetőbb legyen. Még így is, pár helyen lehet, hogy az alap PC-s tudás nem elég, ezeknél megpróbálok plusz magyarázatokat hozzáfűzni, esetleg oldalakat linkelni. Ha kérdésetek lenne, akkor igyekszem a fórumban válaszolni, ha tudok.

Az egész teszt egy beszélgetéssel indult, ahol azt feszegettük, hogy hogyan lehetne olcsón virtuális infrastruktúrát építeni teszteléshez. Felmerült több megoldás is. Ezek közül több teljesen ingyenes, linux (KVM) alapú, mint például az oVirt vagy Proxmox VE. Mivel VMware vSphere már üzemel a cégnél, ezért azt is végiggondoltuk, hogy talán az lenne a leginkább költséghatékony, ha ilyen alapokon építkeznénk. Mivel a teszt rendszer nem igényel 100% rendelkezésre állást, ezért olcsóbb licenc is szóba jöhetne - fűztük tovább a gondolatainkat.

A két VMware vSphere Essentials Kit közül az egyszerűbbik gyakorlatilag semmi mást nem támogat, mint három két foglalatos szerver központi kezelését. A Plus kivitel sokkal bővebb, többek között HA funkcionalitással, futás közbeni VM mozgatással, adat visszaállítással és vSphere Replication-nal rendelkezik. Ezek közül a legutolsó az, amit nem akartunk nélkülözni.

Bevezető, specifikáció

Az ügyes kínai mérnökök kitalálták, hogy a tabletbe szánt Intel Atom SoC-ra alapozva miniatűr PC-t is lehet építeni. Gyakorlatilag fogtak egy tabletet és elhagyták a kijelzőt. Nekem egy Wintel CX-W8 gépecskéhez sikerült hozzájutnom. Nem számítottam brutális teljesítményre, csak arra, hogy pár watt fogyasztás mellett el lehet vele szörfölgetni az Interneten. Rossz esetben linuxszal még mindig lehet faragni belőle egy gépet, amin XBMC-t lehet futtatni. Ez alapján a következő kérdésekre kerestem a választ:

- Alkalmas alap dolgokra a gép? (Youtube, 5-6 oldal betöltése, videók lejátszása, Office...)
- Kb. milyen a teljesítménye az integrált ITX-es megoldásokhoz képest?
- Fut rajta az XBMC hardveres gyorsítással?
- Mekkora a fogyasztása a kis gépnek?

Specifikáció

Leírás alapján a belépő szintű tableteknél nem sokkal erősebb a gépecske, csak a két legtöbbet kritizált ponton erősítették meg a vasat, azaz a memória és a háttértár mérete a duplája az alap Windows 8.1-es tableteknél megszokottnak.

Bevezetés

Egy új ötlethez kezdtem el passzív hűtésű processzort keresni ITX lappal együtt. Első körben alulfeszelt desktop cuccokban gondolkoztam. Rövid idő után rájöttem, hogy a megcélzott méretben, csak alacsony fogyasztású cuccokból építkezhetek. A következő felismerés az volt, hogy a teljesítményből is fel kell adnom, vagy nem fogok beleférni a költségvetésbe. Végül a következő határt húztam:

- ITX méret,
- maximum 20 W fogyasztás,
- ha lehet, két hálózati interface,
- passzív hűtés.

Ennek két Intel alapú integrált lap felelt csak meg, a többiek elbuktak. Az AMD processzorok közül még az AM1-ek is többet fogyasztanak, mint 20 W. Ráadásul az AM1-hez nem találtam passzív bordát, amit a gyári hűtés helyére lehet felszerelni. Az Intel alapú lapoknál több lehetőségből lehet válogatni, ha a két hálózati csatolóról lemondok, de gyakorlatilag két processzorra szűkült le a kör. Bár mind a kettőt Celeronnak hívják, mégis más tőről metszették őket.

Ismertető, földszint

Győrben a Széchenyi István Egyetem mellett található a mobilis kiállítás. Ez a budapesti Csodák Palotájához hasonló interaktív, gyerekeknek és játékos felnőtteknek is érdekes kiállítás, ami a közlekedésre fókuszál. Ez nem is csoda, a legtöbb kiállítási tárgy a helyi Audi-gyárból származik. A kiállítás mellett játszóház és sok más program is van. Mi az állandó kiállítást és egy kísérletet néztük meg. A kiállítást két szinten rendezték el. Elég sok képet készítettem, sajnos elég gyatra minőségben, de amit lehet, kiválogattam. A képekre kattintva kicsit nagyobb felbontásban is megnézhetitek azokat és az utolsó oldalon továbbiakat is láthattok. Remélem sikerül meghoznom a kedveteket egy látogatáshoz.

Kívül-belül

A Lenovo 2007 szeptemberében mutatta be a ThinkCentre A61e desktopokat. Kis méret, alacsony fogyasztás jellemezte a szériát, ami részben a laptopokban felhasznált technikákat vette át ennek eléréséhez. A kis gépet megpróbáltam aktualizálni, hogy egyszerűbb feladatoknak még pár évig megfeleljen. Nem volt cél, hogy felső kategóriás legyen, csak a mai belépő szintet igyekeztem megcélozni.

Külső

A ház kialakítása teljesen funkcionalista, és ízlés kérdése, hogy tetszik-e valakinek. Az biztos, hogy nem feltűnő. A kis gép nem nagyobb a Magyar értelmező kéziszótár egy köteténél, de ettől függetlenül teljes méretű DVD-meghajtó található benne. Az előlapon két darab USB- és a hangcsatlakozók találhatóak meg.