Miután sikerült beizzítani az ATI HD videó lejátszást (XvBA), nekifutottam az XBMC és vaapi patches MPlayer összeházasításához.

Két lehetőségem volt. Az első, hogy repositoriból feltolom a Lucid alá az XBMC-t, illetve saját magam is lefordíthattam. Én a második utat választottam. Első lépésként letöltöttem az XBMC fordításhoz szükséges csomagokat:

cd ~/vaapi
sudo apt-get install subversion
sudo apt-get install subversion make g++ gcc gawk pmount libtool nasm automake cmake gperf unzip bison libsdl-dev libsdl-image1.2-dev libsdl-gfx1.2-dev libsdl-mixer1.2-dev libfribidi-dev liblzo2-dev libfreetype6-dev libsqlite3-dev libogg-dev libasound-dev python-sqlite libglew-dev libcurl3 libcurl4-openssl-dev x11proto-xinerama-dev libxinerama-dev libxrandr-dev libxrender-dev libmad0-dev libogg-dev libvorbisenc2 libsmbclient-dev libmysqlclient-dev libpcre3-dev libdbus-1-dev libhal-dev libhal-storage-dev libjasper-dev libfontconfig-dev libbz2-dev libboost-dev libfaac-dev libenca-dev libxt-dev libxtst-dev libxmu-dev libpng-dev libjpeg-dev libpulse-dev mesa-utils libcdio-dev libsamplerate-dev libmms-dev libmpeg3-dev libfaad-dev libflac-dev libiso9660-dev libass-dev libssl-dev fp-compiler gdc libwavpack-dev libmpeg2-4-dev libmicrohttpd-dev libmodplug-dev libssh-2-dev gettext

Kis tanakodás után életre leheltemX-Video Bitstream Acceleration-t. Magyarra lefordítva és az ATI féle GPU gyorsított HD dekódolás, amihez 4xxx-es videokártyára van szükség. A parancsokat terminálból adtam ki, nekem a GUI nem elsődleges.

Ubuntu Lucid

A gépem csomagolásának újragondolása után nekiláttam szoftveresen is rendbe rakni a gépet. Az eddig a NAS-ban szolgálatot teljesítő merevlemezre felhúztam egy friss Ubuntu 10.04 LTS Beta 1-et. A Luciddal nem volt gond, csak három dolog említésre méltó kis változtatást.

Az első a live CD bootolási sebessége. Kriminális, az eddigi verziók sokkal gyorsabbak voltak. Igaz, utána már gyorsan ment minden. Van egy gyanúm, hogy szépen felpakolt mindent a memóriába, de akkor nem ellenőriztem le, most utólag meg már nem érdekel. Telepítés után az indítás nagyon gyors és szimpatikus, szerintem még a Win7-et is veri.

Pár éve egy Chieftec házban lakik a gépem. Nem rossz minőségű , de nem voltam maradéktalanul elégedett. Már egy ideje gondolkoztam, hogy kellene egy másik ház. Az utolsó lökést a hangja adta, a bezsúfolt alkatrészek vagy hűvösek maradtak, vagy halkak.

A kiválasztásnál az volt fontos, hogy egy halk és szép házat találjak. Az elsőt könnyebb teljesíteni, mint a másodikat. Vezérelvem az "egyszerűen szép" volt. Nem hoznak lázba a ma divatos csilicsáré darabok. Olyat kerestem, ami leginkább egy hasábhoz hasonlít, egy színű és nincs rajt' egérmozi. Végül az Antec mini P180-nál kötöttem ki. A ház három rétegű, belül műanyag, középen rezgést elnyelő, kívül szálhúzott alumínium. A lehető legegyszerűbb sima előlapi ajtó mögött felül egy, alul két 5.25-ös meghajtó hely található. Innen lehet kivenni a két első porszűrőt is. A két 3 1/2-es keret elé 12-es szélkavarókat lehet beszerelni. Felül egy 20 és 12 centiméteres ventilátor van, amiket külön-külön lehet szabályozni egy hátlapon lévő kapcsolókkal. Ez elvileg mind szép és jó.

Hardware

Nem hiszem, hogy sok ember futott össze HP Visualize Workstationnal. A SUN Ultra 10-es már kicsit jobban elterjed, de nem mondanám gyakorinak. Szerencsésen hozzáfértem mind a kettőhöz és gondoltam összevetem őket. Ráadásként bevettem egy korabeli Intel alapú gépet is a csapatba. Tesztkörnyezetnek igyekeztem olyat választani, ami mind a hármon elkocog. Sajnos csak limitált sikerrel jártam, de a teszt során felmerülő gondokból sikerül új dolgokat tanulni, tehát megérte.

HP B2000 workstation

Emlékeztem, hogy van egy tuti lelőhely, ahonnan jófajta GNU-s depotokat lehet letölteni.Végre sikerült megtalálni. Jól kereshető és sok programot lehet letölteni. A függőségeket is felsorolták.

Ennek öröére akartam fodítani pár programot, ami frissebb az ott találhatóknál. Egy bibi fordult csak elő, a 2003-as 11i v1-ben az ld kicsit régi. Egy C patchset után már ez sem okozott gondot. Sajnos fölösleges volt a küzdelem, mert nem értem el lényegi sebességnövekedést, pedig kipróbáltam linuxot is a gépen.

A B2000-es most sem volt kapkodó idegbeteg, de komótosan mindent el lehet rajt' intézni. Mindenesetre egy-egy hasonló "játék" alatt mindig tanul valami újat az ember, mint pl. most a linker probléma.

CPUs, Overclock

A versenyzőket már bemutattam az első részben, most csak pár nem tisztán technikai részlettel szeretném kiegészíteni.

Pentium class processzorok

Az első sorban az Intel 166-os Pentium P54C és Pentium MMX P55C foglal helyet. Szerencsére a classic Pentiumok is szeretik a tuningot, így tudtam tartani azt a célt, hogy 200-as procikat teszteljek. Az MMX-ek azonban ennél többre is képesek. De erről majd a következő fejezetben.

A második sorban Cyrix processzorokat láthatunk IBM köntösben. Kicsit zavaros, mert találni ST feliratú darabokat is, mert a gyártók saját felirattal is piacra dobták a Cyrix tervezte CPU-kat. Az volt anno a vélekedés, hogy az IBM jobban tesztelt példányokat dob piacra, amiket jobban lehet tuningolni. A 6x86 a sima Pentiumnak megfelelő, de már csökkentett fogyasztású L szériából származik. Az MX-nek a P55C-vel szemben kell helytállnia. Érdekes módon a kedvenceimmé váltak ezek a procik. Talán a színük miatt, talán azért, mert mindenhol rögtön leszólják őket.