Ez a nap sűrű volt. Megint kaptunk pár doboz játékot. De a törpök élete, nem csak játék, és mese...

Nagyjából két hete írtam, hogy örülnék, ha még gépeket tudnék csatasorba állítani a nagy roham előtt. Mára csak egy kis laza 7-8 menüpontos adatközpont látogatás volt beütemezve. Reggel az irodában a lift mellett várt három doboz. Igen, jött még pár gép VMware alá. Csak telefonnal tudtam képeket készíteni.

Dell R730, de az előzőnél gyengébb. A processzor is gyengébb (2x14 vs 2x20 mag) és csak 384GB memóriával van felszerelve.

Ráadásként viszont kapott egy Samsung 1.6 TB-os NVMe SSD-t is.

Nehéz. Nagyon nehéz. Érezni, hogy nem spórolták ki az anyagot belőle. A kortársaihoz képest nem volt olcsó, de még gyors sem. Felismeritek a kép alapján? Hogy segítsek a kép nagyítható. Remélem a google nem találja meg gyorsan

CPU-ból és memóriából sosem elég ha az ember virtualizálni kezd. A jó pár hete beszerelt DB gépek nagy részét is belaktuk. A DB-k és az új fejlesztések mellé is kellettek virtuális gépek. Hogy tartsuk az iramot 4 új gépet szervert rackeltünk be és állítottunk be a VMware alá. Pontosabban 4-ből csak 3-mat, mert az utolsó nem látja a fibre channel kártyát, de majd egy gors gépterem látogatás után csatlakozni fog a többiekhez.

Az első kérdés legtöbbször az, hogy mennyi az annyi. A 4 gép összesen 2TB memóriát és 253GHz CPU-t jelent. Bedobtam őket egy külön clusterbe, hogy csináljak nektek egy kis printscreen-t. Tudom, hogy ez soknak tűnik, de én nagyon örülnék ha még ennyit be tudnék állítani csatasorba november közepéig.

A második kérdés az szokott lenni, hogy milyen gépeket használunk. Egy kép többet elmond, mintha gépelnék fél oldalt.

Többször írtam már a bejegyzéseimben, hogy gyenge a képminőség. Zavart, de valahogy nem jutottam vele sose ötről a hatra. Pár kommentben felvetődött, hogy videót is lehetne csinálni. Ki is próbáltam, de gyorsan megfogadtam a tanácsot, hogy a fokozatosság elvét követve először a sima fotók minőségét kell javítani. Ebben nagy segítséget kaptam az előző bejegyzés alatt amiben azt a kérdést tettem fel, hogy milyen videót is lenne értelme készíteni. Főként RexMaximusnak köszönhetek sokat.

Az ötlet egyszerű volt. Építek egy szoftboxot és kész. Ez addig jó ötlet amíg nem döbben rá az ember, hogy nincs hozzá elég hely, limitált a szabadidő. Ráadásul amíg nem látszik, hogy lesz-e eredménye még pénzt sem kellene beleölni. Hogy honnan indultam és hova jutottam pár kép jobban megmutatja. minden kép nagyítható. Ha nem jeleztem, akkor csak egy átméretezést végeztem a képeken. minden más műveletet megadok. Sima jpeg állományokat nyertem ki a fényképezőgépekből. Tudom, hogy RAW-val tovább jutnék, de amíg így nincs rendben addig fölöslegesnek éreztem a szoftveres machinálást. Mindegyikre kattintva 1920x1080-hoz közeli méretben nézhetitek meg a képeket.

Ez a bejegyzés kicsit kilóg a sorból három ok miatt is:

- Az első, hogy most az Atari 8 bites szériáról kellene olvasnotok, de az kicsit hátrább sorolódott
- A második, hogy a Commodore 116 nem illik bele a második sorozatba amit éppen össze akarok rakni. Ezért nem is ismertetem teljes részletességgel, csak belekapok kicsit.
- A harmadik, hogy volt egy ötlet, hogy csináljak videókat. Délután gyorsan kipróbáltam, hogy mit lehet gyorsan összedobni.

Lássuk a 116-ot. A TED széria (C16 és plus 4 a másik kettő) mellett jelent meg. Kicsit furcsa szerzet, mert az eredeti Tramiel féle koncepcióhoz ez a legközelebb eső gép. Egy olcsó, gyenge számítógép, ami a C64 alatti területet fedi le. "Business is war" vallotta főnök és ezzel le tudták volna támadni azokat a területeket ahol például a ZX81 is tarolt. A logikát követve az ötlet jó volt. Építettek egy olcsón gyártható, viszonylag egyszerű gépet aminek a tudása simán felvette a Spectrum-Amstrad vonallal a harcot. Ezt úgy érték el, hogy terveztek egy TED becenevű központi chipet ami grafikát, hangot kezelt és minimalizálták az egyéb IC-k (CPU,memóriák persze kellettek) számát. A TED 40×25 karakteres vagy 320×200 grafikus képernyőt tudott kezelni, ráadásul 128 színnel. A 16 szín * 8 világosságból csak 121 lett, mert 8 a fekete árnyalata, azaz fekete. Ha a spriteokat is kezelte volna, akkor nagyon jónak számított volna. A hang is gyengébb volt mint a C64-be épített SID, csak két csatornát kezelt, amiből vagy mindkettő négyszög, vagy egyik négyszög, míg a másik zaj jelet adott ki. Ez nem sok, de a Spectrum 1 bites prüntyögőjét simán verte.

Az 1977-es első trió kijelölte az irányt és a fejlődés, mai lehetővé tette a megjelenésüket nem állt meg. A gyártók különböző stratégiát választottak:

- Az Apple a II-es továbbfejlesztése mellett tette le a voksát. Ehhez jó alapnak bizonyult a Wozniak által tervezett architektúra. Az almákat a felső kategóriába pozicionálták, ezzel ki is szálltak az alsóbb régióból ahol a legtöbb fejlesztés történt.
- A Tandy kiterjedt, egymással sem kompatibilis gépeket tervezett, mint például a Color Computer. Jelentős mennyiségű gépet gyártottak, de szerintem szétforgácsolták ezzel az erejüket. Versenyeztek, de már nem tudtak igazán beleszólni a dolgokba.
- A Commodore járta be a legérdekesebb utat. A PET vonalat fejlesztették hosszú ideig, de Tramiel a tömegeknek akart gépet készíteni. Ehhez olcsón kellett nagy volumenben gyártani.

A kezdeti háromból így emelkedett ki a Commodore, de kapott bőven vetélytársakat. A többi cég előtt érdemes megnézni, hogy a második generáció milyen újdonságokat hozott az elsőhöz képest. Az integrált áramkörök fejlődésével egyre kevesebb alkatrészből épültek fel a gépek miközben a tudásuk nőtt. Megjelentek a céláramkörök, például a grafikáért és hangért felelős IC-k. Persze volt olyan gyártó, aki mindent megpróbált a lehető legjobban leegyszerűsíteni, hogy az árat a minimumon tartsa. Ez is egy járható út volt, de az USA-ban más kellett a sikerhez. Az élen járó cégek olyan számítógépeket építettek, amik vetekedtek a játéktermekkel és a konzolokkal. Amerikában az 1983-as nagy árháborút is ilyenek vívták meg.

Szerintem ötletes hirdetés. 16 bites processzor abból az időből, amikor a 8 bitesek is csak éppen elkezdtek felfutni. A TMS9900 az első 16 bitesek között volt, még az Intel 8086-ot is megelőzte. Részt vett az IBM PC proci válogatóján, de kihullott. Később háborúba ment a 6502 ellen, de nem a győztes oldalon. Mégis egy érdekes darab a maga hibáival.

Szerintetek mikori lehet a fenti hirdetés?

A PET megszületése olyan, mintha a két konkurensének a történetét kevernénk össze. Kellett hozzá szerencse, jó szakemberek és pár ember, aki meglátta az üzleti lehetőséget.

A PET fogantatása

Kellett egy mérnök, Chuck Peddle, aki ki akart fejleszteni egy mikroszámítógépet. A csapatával, már megalkották a hozzá való processzort és egy elődmodellt is. Ez utóbbiból, a KIM-1-ből, kb. 7000 darabot adott el a MOS. Bár még nem tekinthető igazi mikroszámítógépnek, de ez és a másoknak nyújtott támogatás jó alapot adott Peddlenek. Főként a "két Steve-vel" (Wozniak és Jobs) való kapcsolata inspirálhatta. Az eredetileg mikrokontroller felhasználásra szánt MOS 6502-re épített Apple gépen végzett hibakeresés közben több ötletet is átvehetett. De a MOS vezetősége hallani sem akart egy mikroszámtógépről.

Tandy Radio Shack - Z80 Teljesen logikus betűszó. A Tandy tulajdnoban lévő Radio Shack boltok az egész USA-t lefedték. 1977-re az addigi CB rádió láz kezdett lecsengeni. Az új sikertermék a Szilicium völgyből érkezett, bár eleinte még a megalkatói sem hitték, hogy mekkora sikert fog aratni.

A TRS-80 megszületése

A gép atyja Don French volt, aki beszerzőként dolgozott a cégnél. '76 közepén John Roach gyártási igazgatóhelyettessel együtt utaztak a keleti partra. A National Semiconductornál ismerték meg Steve Leininger-t, aki a bemutatót tartotta nekik. Szerették volna konzulensként alkalmazni, de érthető okokból a partner cég nem adta ki. Szerencséjükre a következő cégnél is vele találkoztak, ugyanis félállásban a Byte-nál is dolgozott eladóként. Itt már meg tudtak állapodni az állásajánlatról. A kicsi a világ érzéshez még többet tesz hozzá, hogy a Byte shop Paul Terell tulajdona volt, aki a két Stevenek segített az Apple I eladásában. Leininger is jól ismerte őket, mert a Homebrew Computer Club elnöke volt.