Szeretem tudni, hogy milyen meleg uralkodik a gépben, az OS Ubuntu 11.04 Beta, avagy Natty. A merevlemezt a smart daemon figyeli, ami szerint 32 Celsius fokos a lemez, ami nem csoda egy 23 cm-es ventilátor mellett. Az alaplapot elvileg az lm-sensors csomaggal lehet figyelni, csak éppen nem talál hozzá drivert. Szerencsére tippet ad, hogy hol érdemes utána nézni:

Driver `to-be-written':
* ISA bus, address 0x290
Chip `Nuvoton W83677HG-I (NCT6771F/NCT6772F/NCT6775F) Super IO Sensors' (confidence: 9)

Note: there is no driver for Nuvoton W83677HG-I (NCT6771F/NCT6772F/NCT6775F) Super IO Sensors yet.
Check http://www.lm-sensors.org/wiki/Devices for updates.

Rákerestem a chipre sikerült megtalálni a modul forrását. Wget-tel gyorsan lehúztam ([link]) mind az 5 állományt.

root@xxx:~/W83677HG-I# ls
lm75.h Makefile w83627ehf.c w83627ehf.c.18 w83627ehf.c.rh54

Előkészítés

Három hónappal ezelőtt készítettünk két vízhűtéses tesztet Bacsissal, ahol a Balaton és a Duna hűtési képességeit vetettük össze. Ezt a cikket is közösen hoztuk össze, Bacsis része dőlt betűkkel emeltük ki.

A gyönyörű napsütés meghozta a kedvünket, hogy a régóta dédelgetett léghűtéses bemutatót is összeüssük. Mielőtt belemennénk a részletekbe mindenkit megkérnék, hogy Ne ismételje meg a tesztet, ha nem tudja pontosan mit miért csinál:

- Megsérülhet a gép
- Megrázhat az áram
- Elrepülhet az egész cucc sérülést, balesetet okozva

Aki pedig valami oknál fogva mégiscsak ki szeretné próbálni az ötletünket, az a következő dolog miatt teheti:

- Mert óriási feeling, és bazi jó poén
- Mert elmentek nála otthonról
- Imádja az extrém hűtési kísérleteket

Gondoltam, hogy az E350-es APU-t kipróbálom Nattyval. Elég szépnek tűnik, de amúgy igazi szőke. Igaz, hogy Beta 1, de egy debian testing verzió sziklaszilárd hozzá képest. A telepítés rögtön megviccelt. Ugya a kis ITX-es deszka EFI alapú, ezért gondolt egyet és az EFI-s GRUB-ot telpítette. De az Arock nem így gondolta, hanem sima AHCI módban próbál bootolni. Vicces páros, mert a DVD-t előtte EFI módban szerette.

Gyors javításhoz live DVD boot után:

# sudo bash
# mount /dev/sda2 /mnt
# mount /dev/sda1 /mnt/boot
# mount tmpfs -t devtmpfs /mnt/dev
# mount tmpfs -t sysfs /mnt/sys
# mount tmpfs -t proc /mnt/proc
# chroot /mnt
# apt-get install grub-pc
# exit
# shutdown -r now

A siker nem maradt el. Érdekes, de elérhetőek repositoryból a vaapi libek. Remélem legjobbakat. Most még kap egy dist-upgradet, aztán jöhet az fglrx is. Mindenesetre rögtön lekapcsoltam a képernyővédőt és az összes standby funkciót, mert az AMD nem képes normális meghatót írni, ami rendesen működik. Ha már fglrx, ahogy nézem ebben az is a bétás 11.4.

XBMC live iso letöltése:

http://mirrors.xbmc.org/releases/live/xbmc-10.1-live.iso

USB-re alakítás:

Az USB kulcsot miután bedugtam a dmesg paranccsal ellenőriztem és /dev/sdc-kent érzékelte a gépem. Fdisk segítségével egy linuxos partíciót hoztam létre és megformáztam ext2-re:

fdisk /dev/sdc
n -> new
p -> primari
1 -> elso particio
enter, amíg kérdez, majd w a kiíráshoz.

Kihúz -> visszadug után formázás:

mkfs.ext2 /dev/sdc1

A bootolhato USB előállítása volt hátra. Ehhez kell az unetbootin és a p7zip. Sajna a régi RHEL alá nincs más megoldás, mint a fordítás vagy a futtatható bináris letöltése. Legálabbis RPM-et nem találtam.

unetbootin

Ha nincs grafikus felület a gépen, amin virtualizálni szeretnénk, akkor két lehetőség van az adminisztrálásra:

VBoxManage

ssh-val belép az admin a gépre és szorgalmasan gépel. Lerakatnyi paramétere van, amivel gyakorlatilag bármit be lehet állítani. Egy gyors példa.

Gép létrehozása és regisztrálása:

VBoxManage createvm -name "box_buntu_01" -register

Szükségünk van egy merevlemezre. A lemez méretet MB-ban kell megadni és regisztrálni kell. A létrehozást követően hozzá is adtam egy IDE controllert es csatoltam, primary master merevlemezt (hda).

VBoxManage createhd -filename "box_buntu_01.vdi" -size 10000 -register
VBoxManage storagectl box_buntu_01 --name "PATA" --add sata
vboxmanage storageattach box_buntu_01 --storagectl "PATA" --port 0 --device 0 --type hdd --medium box_buntu_01.vdi

A VMware magára hagyta a server-t. Szerencsére a google és a közösség segített. Problémák:

Az új debian alatt nem akart lefordulni a kernel modul:

Egy patch-re van szükség. A howto elég részletes. A lényege:

- patch.tgz-t le kell tölteni és kicsomagolni.
- A kernelnek megfelelő gcc-t állítottam be: ln -s gcc-4.3 /usr/bin/gcc
- A benne található scriptnek meg kell adni a könyvtárat, ahol a vmware telepítő található:
./vmware-server-2.0.x-kernel-2.6.3x-install.sh /install/vmware/server

Firefox alatt nem akart betölteni a webgui

Több dolgot is kipróbáltam. A végén kettő együttes alkalmazása hozta el a web UI-t.

- /usr/local/lib/vmware/lib/libc.so.6 könyvtárba létrehoztam egy linket, ami a /lib/libc.so.6-ra mutat.
ln -s /lib/libc.so.6 /usr/local/lib/vmware/lib/libc.so.6/libc.so.6
- A firefox-ban engedélyeztem az ssl2-őt, majd újraindítottam azt.

Értem, hogy a bulvár sajtó csak az olvasottságra hajt. Értem, hogy ezt csak úgy tudja elérni, ha hatásosan tálal dolgokat. De azt már nem tudom elhinni, hogy miért van szükség a fölösleges pánik keltésre.

Két cikk:

Greenpeace

Az első cikkben megszólaltatott Greenpeace szakértő biokémiát és környezetvédelmet végzett. Hallgatott ugyan nukleáris technikát, de ez nem igazán több, mint amennyi villanytant egy mérnök-manager tanul. Jelenleg környezetvédelmi kommunikációt tanít, amihez jól ért, mint a cikkből is kitűnik.

[link] - [link] - [link]

A véleményetekre lennék kíváncsi. Elgondolkoztam, hogy mikor mondhatom hogy egy gép virtualizált és mikor, hogy emulált. Ha az elméleti definícióját nézzük, akkor minimális az eltérés:

- Az emuláció lényege, hogy egy teljesen eltérő környezetben teszi lehetővé a programok futását. Az emulátor tehát egy olyan (szoftver-hardver) eszköz, ami megvalósítja ezt a kompatibilitást.
- Virtualizáció során egy látszólagos környezetet hozunk létre, ami érinthet egy vagy több hardver vagy szoftver elemet.

Válasz 1:

Ez alapján minden emuláció, mert egy virtualPC vagy ESXi is több hardvert emulál. Pl. a vidókártyát, vagy a floppy meghajtót. Talán a legjobb választóvonal az lehetne, hogy a CPU-t emuláljuk-e. De itt bejön az, hogy a VT ide vagy oda, a ring 0-ba tartozó (guest operációs rendszer kernel egy része) kódot mindenféle trükkökkel tudják csak futtatni. Régebbi gépeken VT hiányában (S775-ön a kisebb CPU-ból az Intel kispórolta) szintén leginkább emulációhoz hasonló kód átalakító-trap beszúró átalakítás szükséges.