Bevezetés, kívülről

Lassan fél éve, hogy nem írtam bejegyzést. A hosszú hétvégére készülődve azon gondolkoztam, hogy mivel lehetne elütni az időt a szeles hideg időben. Koncert, találkozás barátokkal, jó könyv és egy kis számítógépezés. Az utolsó csak hobbiként jöhet szóba, különben piros lapot kapok. Először a 600-as barátnőt akartam beizzítani, de nem találtam sehol a CF konverterhez a 2,5"-3,5" kábelt . Végül eszembe jutott, hogy jó pár bejegyzésem van félig kész és az egyiket be is fejezhetném. Szóval fogadjátok szeretettel a nagy kék alsó szériás szerkezetét.

A PS/1 szériával az IBM az új alsó kategóriás "home PC" szériáját akarta megújítani 1990-ben a PS/2 kudarca után. Az első széria 286-os processzorra és az ipari szabvány ISA buszra épült. Az alsó kategória természetesen az IBM nézőpontjából volt igaz, ugyanis azt elfoglalták a dzsunka jobbra modellek, így az ára miatt inkább a középkategóriába tartozott. Persze az is igaz, hogy az összeszerelési minősége , a kompatibilitása és a stabilitása is oda sorolta.

Bevezetés, a rendszer

2009 februárjában kerültek piacra az első Phenom II X4-ek, 2010 májusában pedig az X6-ok. A széria egyik leggyengébb verziója, teljes nevén Phenom II X6 1055, akadt a kezembe. Természetesen rögtön elindult a vezérhangya, hogy érdemes lenne megnézni, hogy mire alkalmas még. Mivel pár napig nálam vendégeskedett, ezért kipróbáltam tuningolva és visszabutítva is. Nagyjából a következő kérdésekre próbáltam választ találni több-kevesebb sikerrel, mivel a hardveres lehetőségeim limitáltak voltak:

- FX-8350-nel összevetve mire alkalmas a Phenom II?
- A többi Phenom II mennyire életképes még? (X6-ot butítottam vissza 2, 3 és 4 magra)
- Egy gyengébb Phenom II-vel kompatibilis alapú gépet érdemes-e bővíteni egy mai erősebb videokártyával, vagy egy X4-gyel?
- A DDR2-es memória mennyit lassít?
- A fogyasztás hogyan alakul?

Bevezetés, külső

2006 februárjában már a Lenovo dobta piacra a T60 szériát. A sorozat még IBM logóval jött ki és a belső felépítése is az előd T4x sorozaton alapult. A régi darabok lassan majdnem 8 évesek.

Írásomban azt próbálom felmérni, hogy ma a legalsó kategóriához viszonyítva milyen teljesítményre számíthatunk. Azért erre fókuszálok, mert az Acer V5-131 tesztelése közben többször is magamban az öreg Thinkpaddel vetettem össze a kis netbookot. Nagyjából a következő témaköröket akarom körbejárni:

- Alkalmazások alatti teljesítmény
- Játékok közbeni teljesítmény
- Ergonómia, használhatóság

Több T60 is van a környezetemben. Igazán robosztus darabok, cégektől levetve kötöttek ki jelenlegi helyükön. Már felszereltségtől és állapottól függően 32 - 40 ezer forint között hozzá lehet jutni egy-egy darabhoz. Az ár kategória alja 1 GB memóriával, IGP-vel, halott akkumulátorral, a teteje 2 - 3 GB memóriával, ATI GPU-val, 1 - 2 órás aksival, esetleg újabb merevlemezzel van felszerelve. A tesztelt példányok nagyjából a középső harmad aljánál helyezkednek el.

Bevezetés, hardver

Hirtelen három olyan téma is beesett, ami szerintem érdeklődésre tarthat számot. Az első ezek közül egy olcsó notebook. A notebook megnevezésen egy kis ideig gondolkoztam, végül mégsem írtam netbookot. A külső, a minősége és főként az ára a netbookok közé sorolja. A mérete és a Celeron CPU viszont egy kicsit kilóg a netbookok közül. A választás egyszerűen történt. A legolcsóbb hordozható eszköz volt két év garanciával. Azonos árért még van pár AMD C-70 és E-2100 gép, de azok CPU-ja nem képvisel egy kategóriát a leglassabb Celeronnal sem. Persze IGP-ben erősebbek, de Office alá nem IGP, hanem CPU teljesítmény kell. A beszúrt képek nagyobb méretben is megtekinthető, ha rákattintotok.

Kívül

A notebookot egy kis kartondobozban vettem át, amiben a töltőn, némi papíron kívül még install CD és törlőkendő volt. A CD-t nem használtam, sőt a gyári Linuxot a teszt erejéig letöröltem. A CD azért vicces, mert a gépben nincs DVD meghajtó. A törlőkendő nagyon jó ötlet, de a mérete elégtelen. Szemüveghez viszont tökéletes. A mérete elég filigrán, hála az optikai meghajtó elhagyásának és a 11,6-os kijelzőnek. A súlya hivatalosan 1,5 kg, én nem mértem le.

Bevezetés, hardver

FX-4100-at és 6100-at már teszteltem, azóta többször előjött, hogy folytatni kellene a sorozatot. A felújított széria már jó ideje a piacon van és kimondottan jó ár-érték aránnyal rendelkezik. A kisebb példányok, hacsak nem fog ki az ember egy kimondottan szerencsétlen darabot, a szabad szorzóállítási lehetőségnek hála különösen ajánlottak. A teszteket egy FX-8350-nel végeztem, de igyekeztem olyan beállításokat találni, amikre egy 6300 vagy 8320 is képes lehet.

Első körben nagyon sok dolgot írtam össze, hogy mit kellene tesztelni. Idő és lehetőségek hiányában ezekből lehúztam jó pár dolgot, de igyekeztem megtartani a legfontosabb részeket:

- Ismert előnyök és problémák.
- Tuning alapok bemutatása.
- Mire elég 2, 3 és 4 modul? Összevetés egy i7-2600-zal.
- Az egy és több szálas teljesítményre igényes játékok erősebb kártya mellett (klasszikus "Kihajtja-e?" kérdés).
- Alkalmazás- és játéktesztek mellett pár kevésbé gyakori teszt (Linux, virtualizáció).

Bevezetés, grafika

Augusztus 23-án jelent meg az XCOM franchise legújabb tagja. A játékban külső nézetből irányíthatjuk William Carter ügynököt, és beosztottait a 60-as évek Amerikájában. Már az előzetesekből is kiderült, hogy Carter, és a csapattagok is különböző skilleket tanulhatnak meg szintlépéskor, amiket aktívan kell használni a harcok közben.

Mindez jól hangzik, túlságosan is jól, lássuk, hogy mennyire sikerült átültetni a gyakorlatba. A leírás inkább a játékélményre, az irányításra, és a teljesítményigényre fókuszál. Pár tippet adok, de nem akarom elárulni a történetet, fedezzétek fel magatok.

A minimális hardverkövetelmény nem magas, talán csak a 12 GB helyigény:

Processzor: Core 2 DUO 2.4 GHz / Athlon X2 2.7 GHz
Memória: 2 GB
GPU: DirectX9 (HD3870 / 8800GT)

Bevezetés

Gyakran felmerül a kérdés, hogy egy adott CPU elegendő-e egy GPU mellé. Sokszor hallani azt is, hogy HD felbontásnál a videokártya határozza meg a rendszer sebességét. Négy, a középkategória alján elhelyezkedő kártyával és egy i7-2600-zal futtattam le pár tucat tesztet, hogy kicsit árnyaljam a kérdéskört. Hogy miért árnyalást és nem cáfolatot, vagy igazolást írok, azt a cikk végére megérthetitek.

A videokártyák közül hármat már gyorsan összevetettem. Ez az írás a gyorsteszt kibővítése több CPU beállítással. Az i7-et butítottam vissza, 4 beállítást - 2 mag, négy mag és HT ki/be kapcsolása - variáltam öt különböző frekvenciával. A frekvenciát 1.6 GHz-től 3.2 GHz-ig 400 MHz-es lépésekben emeltem. A beállításoknak hála a három játék (Starcraft 2, Far Cry 3, Crysis 3) frekvencia és a thread skálázódását is lehet majd látni. A kártyák közül az 5850 nem alapon járt, hanem 25% tuninggal 910/5000 MHz-en, míg az összes többi a gyári beállításon futott. A GTX650Ti-nél a gyári OC-nek hála a GPU 7.4%-al volt túlhajtva 993 MHz-re. A HD5770 és a HD7770 alapon futott. Érdekes lett volna egy jóval erősebb kártya is, de így is elég sok következtetést le lehet vonni.