Ahogy távolodunk a korai PC világtól, egyre nagyobb kihívás meghatározni a történések konkrét időpontját. Sajnos nem írtam naplót, utólag próbálom összeszedni az ehhez köthető saját élményeket, cselekményeket.
Ezekhez régi számlák, családi történések, amikhez köthető egy-egy pillanat, számítógép alkatrész árak változásai a korabeli árlistákban, újság hírek, de leginkább az abban az időben elérhető játékok, és ahhoz köthető emlékek segítenek.
A XX. század végére a világ a személyi számítógépek irányába fordult. Valaki előbb, valaki később csatlakozott. Nálunk, ennek a felismerése 1991-ben történt, mikor is anyukánk megörvendeztetett minket egy igazi, bazi nagy PC-vel. Akkora volt, hogy csak a mérete miatt is jobbnak kellett lennie bármilyen egyéb otthoni computernél, amikkel az osztálytársaknál vagy a szomszéd gyerekeknél találkoztunk. Hehe.
A mögöttes szándék persze nem az volt hogy játszunk, mégis többnyire ez határozta meg a létezését.
A 90-es évek elejére, már nagyon sokféle játékprogrammal futhattunk össze a nyugatról érkező PC-ken. Valamelyik nagyon egyszerű volt, valamelyik kidolgozottabb. Ahhoz hogy megértsük az eltéréseket a megjelenésükben, megfelelően ítélkezzünk felettük, érdemes az előző évtizedet is alaposabban megvizsgálni, mik történtek ebben az időben a vasfüggöny túloldalán.
Összegyűjtöttem a PC-k fejlődésének a főbb történéseit, a kapcsolódó játékprogramokat, és egyéb számítógéptípusokra vonatkozóan is pár eseményt, időrendben, a teljesség igénye nélkül.
80-as évek, a kezdetek
A microcomputerek világába (Apple, Atari, Commodore, Tandy és más gyártók, akik egy ideje már képviseltetik magukat a kategóriában) megérkezik az IBM is a PC-vel, aki ezelőtt csak a mainframe és minicomputerek között szerepelt a termékeivel (vagyis szekrény méretben, illetve egész szoba tele szekrénnyel kategóriában)
A legjobbkor érkezik, a játékipar éppen az otthoni számítógépekre helyezi át a fókuszát.
Elsők között, az Arcade videójátékok aranykorának legjobbjai készülnek el az IBM-PC-re is.
1981
augusztus 12-én bemutatkozik az IBM PC (IBM Personal Computer model 5150) 1500$-os, monitor nélküli alapáron (mai értékén 1.850.000 Ft), teljesen nyitott architektúrával, bárki készíthet hozzá perifériákat. Maga a gép is már létező, 3rd party alkatrészek sokaságára épül.
Paraméterei: Intel 8088 - 4,77 MHz 16/8 bit CPU, 16 KByte (!) RAM (az alaplapi 64 KByte kimaxolásával plusz 3db teljes méretű memória bővítőkártya behelyezésével 256 KByte-ra bővíthető), kérhető bele 160 KB vagy 320 KB kapacitású 5.25-inches, dupla helyet elfoglaló Floppy egység, választható CGA grafikus adapterrel (4 szín - 320 x 200 felbontás esetén) vagy MDE karakteres adapterrel (80 x 25 karakteres, pixelenként nem címezhető).
Az IBM csak monochrome monitort készít hozzá. A CGA kártya színes megjelenítéséhez, a kompozit kimenetére, az akkoriban még kuriózumnak számító színes TV köthető.
A billentyűzete, korának a legjobbja. Annyira, hogy sokan már csak emiatt is választják ezt a típust.
A gép óriási siker, az érdeklődés iránta közel 10x-es mint amire az IBM számított. Az embereknek nagyon tetszik a moduláris felépítés, a rengeteg bővíthetőség. Ezt az alapvető felépítését a mai napig öröklik a PC-k.
Az operációs rendszere a PC DOS 1.0. A Microsoft külön is árusíthatja MS DOS 1.0 néven, aminek egyébként az eredeti neve "86-DOS 1.1", és a Seattle Computer Products fejlesztette.
A korszak általános operációs rendszere a CP/M, a Gary Kildall nevével fémjelzett Digital Research-tól (neki köszönhetjük a BIOS-t, aminek az egyszerű program készlete segít kapcsolatot teremteni a különböző hardverek és a szoftverek között) Ők is esélyesek voltak, de elbaltázták az üzletet az IBM-mel.
Végül elég nagy lett a hasonlóság a DOS és a konkurens CP/M rendszer között, ami sok vitára adott alapot, de soha nem sikerült bizonyítani, hogy a Seattle Computer Products lemásolta volna a CP/M-et. A Microsoft pedig egyszerűen megvásárolta a program jogait a Seattle Computer Products-tól.
A gép ezen felül IBM BASIC-et is tartalmaz egy 32 KByte-os ROM-ban, elkülönülve a BIOS ROM-tól. Ilyen már nincs az újabb PC-kben, ezért a legelső programok, amik ezt használták, nem kompatibilisek a modern gépekkel.
A Microsoftnak azért érdeke hogy MS DOS néven külön is árusíthassa a rendszerét, mivel nem csak az IBM épít az Intel 8086 processzorcsaládra gépet. Az egy évvel későbbi, japán PC-98 vonalat (nem IBM kompatibilis, eltérő buszrendszer és más perifériák) az MS egészen a Windows 2000-ig bezárólag támogatja, tobb mint 20 éven keresztül.
Az új számítógépre kettő darab játék volt elérhető a megjelenéskor.
A DONKEY.BAS mindenki számára, az operációs rendszer részeként. Bill Gates, az egyik legelső alkalmazottjával, Neil Konzennel közösen készítette a PC megjelenésére. Ezzel demonstrálva az IBM Advanced BASIC illetve a Microsoft BASIC grafikai és hang képességét.
A másik játék a Microsoft Adventure. Ez egy szöveges kaland, grafika nélkül. Eredetileg 1979-ben készítették Apple II és TRS-80 típusú számítógépekre. 32 KByte memória szükséges hozzá, és nem DOS alól fut. Az 5,25-ös floppyn elérhető program önállóan bootol és indítja a játékot, ami ebben az időben általános használati mód.
A korszak nagyon kevés rendelkezésre álló memóriája miatt, sok program nem használt operációs rendszert, helyette közvetlenül érte el a hardvert, vagy alacsony szintű ROM funkciókat használt, és a játékok egymás utáni indításához Power Off - On volt szükséges.
1982
PC-re is elkészül a klón változata, az eredetileg japán játéktermekbe érkezett, 1980-as Pac-Man játéknak.
Ebben az időben kézikonzol változattal is találkozhattunk, egyszerűsített megjelenéssel. Gyerekként a csodájára jártunk.
Az évek során rengeteg portja készül egyéb gépekre, a legtöbb példányszámban eladott játékok közé tartozik, összegezve minden portját már legalább 43 millió példányát értékesítették.
A Paratrooper, egy 1981-es, Sabotage című Apple II-es programon alapul. Újságcikkekben eléggé lehúzták a gyorsan megunható játékmód miatt.
Megjelenik a Microsoft Flight Simulator első része IBM PC-re.
Egy PC akkor nevezhető 100% IBM kompatibilisnek, ha fut rajta az MFS (és a Lotus 1-2-3) - tartja a korabeli mondás. Legalább 64 KByte RAM szükséges a program indításához.
A magazinokban szuperlatívuszban beszélnek róla, mennyire hihetetlenül realisztikus. Úgy reklámozzák, ha ennél valószerűbb lenne, jogosítvány kellene a PC-k használatához.
Habár első résznek hívjuk, még 1979-ben, jóval egyszerűbb grafikával jelent meg Apple II gépekre Flight Simulator néven, a Sublogic-tól. A Microsoft szerette volna demonstrálni mire képes az új IBM-PC, ezért felkereste a fejlesztő stúdiót, megegyeztek az új szimulátor elkészítésében, már fejlettebb CGA/composite grafikára.
A képen egyből szembe tűnhet, hogy ekkora felbontásban csak 4 színt szabadna látnunk, ami a CGA kártya grafikus memóriájába beleférhet.
A CGA kártyák analóg composite kimenetét használva, úgymond "artifact color" módban elérhetünk több színt is egy rácsatlakoztatott TV-vel vagy Composite Monitorral. Ilyenkor egy nagyobb felbontásban, megfelelően elhelyezett pixelekből állnak össze az új színek egy látható kisebb felbontásra (az analóg luma/chroma jelek tökéletlen szétválasztását kihasználva). CGA esetén, akár a mono, 1 bites 640x200-as felbontás is lehet az alapja. Végeredményben egy 16 színű, 160x200-as képet kaphatunk, kisebb színhibákkal. A trükköt a kor egyéb számítógépei is alkalmazták.
Hasonlóan az előzőhöz, a Microsoft Decathlon sportjáték is választható a CGA fix 4 szín helyett, CGA composite, artifact színekkel is. Az 1980-as TRS-80-as Olympic Decathlon programból portolták PC-re.
Ettől az évtől elérhető PC-re is, az előző év egyik Arcade sikerjátéka, a Defender, oldalra scrollozó játék.
A későbbiekben láthatjuk, a stílus az első PC-k gyenge pontja. A CGA grafikus modul számára, az egész képernyőre kiterjedő, gyors változások megjelenítése feladja a leckét. A fentinél komplexebb grafika, ilyen módon, megfelelő sebességgel való mozgatása, nagy kihívás a fejlesztőknek.
1982-ben érkezik a Hercules grafikus adapter, ami az alap IBM-PC MDE, karakteres megjelenítő újragondolása, már grafikus képességekkel is felvértezve. 720 × 350, korának pengeéles felbontásával rendelkezik, sajnos csak 2 színnel. Rendkívül sikeres és elterjedt kártya, egy évtizedre meghatározza sok PC grafikus képességét.
Az IBM, azért hogy minél több periféria gyártó érkezzen a számítógépeihez, nem védte le szabadalommal a rendszer specifikációit. Az alkalmazott stratégia hátulütője, hogy már ebben az évben megjelennek az első komplett IBM-PC klón-számítógépgyártók is a perifériák mellet.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1982 április - Angliában elérhető a ZX Spectrum, választhatóan 16 KByte vagy 48 KByte RAM-mal. A következő években már világszerte.
1982 augusztusában megjelenik a Commodore 64, ami azóta a "minden idők legnagyobb példányszámban eladott asztali számítógépe" címet birtokolja. 3 szólamú hanggenerátora van. A 16 színű palettájáról, különböző lehetőségek szerint megjelenített színekkel, hardveresen kezelt spriteokkal érkezik. Kevesebb mint 600$-t kérnek érte (mai értékén 700.000 Ft), közel 12 éven keresztül gyártják.
Egyben az első számítógép, ami az árkategóriájában 64 KByte memóriát biztosít.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1983
márciusban érkezik az IBM PC/XT, már winchesterrel, több bővítőfoglalattal és plusz memóriával.
Maradt az 1978/1979-es évek processzora 8 bites külső busszal, az Intel 8088 - 4,77 MHz CPU (a processzorba integrált "bus interface unit"-nak köszönhetően, adott órajelen nem sokkal lassabb a kívül-belül 16 bites 8086 társától)
Alapból 128 KByte RAM van a gépben (640 KB-ra bővíthető) és már 360 KB-os az 5.25-inches Floppy. A HDD választható 10 MB vagy 20 MB méretben. A megjelenítés viszont változatlan, CGA grafikus adapter vagy MDE karakteres megjelenítő az opció.
Legfontosabb változása a PC DOS 2.0 (MS DOS 2.0) - a Microsoft teljesen újraírta, már 9 sectoros a floppy kezelés a nagyobb kapacitáshoz, az alkönyvtárak és a HDD támogatása is bekerült.
A Hard Drive, a nagyobb mennyiségű RAM, és az ekkor megjelenő IBM CGA színes monitor durván megtudta dobni az árát, a legnagyobb kiszerelésben 7500$-8000$-t kértek érte. (manapság 9.000.000 Ft)
Előfordult, hogy az ezekben a gépekben található korai HDD-k, már újkorukban is elviselhetetlen zajt bocsájtottak ki magukból, és egyből garanciáztatni kellett az IBM-el, akik ilyenkor egy másik, csendesebb modellre cserélték.
Összességében az XT is sikeres lett, legnagyobb részt a szoftveres fejlődésnek köszönhetően.
Ekkoriban rendkívül pozitív a visszajelzés a Microsoft rendszeréről, akik kis fejlesztőként képesek voltak legyőzni az óriás Digital Research-ot. Gyorsabb volt, egyre többet tudott és sokkal olcsóbban adták.
A J-Bird játéktermi átirat, és a Lode Runner is klaszikus árkád játékból nőtt ki, boot-loaderes, csak konkrét CGA kártya megléte esetén indul el a program. (A Lode Runner évekkel később kap MS-DOS alatt futó változatot, ami egyéb CGA kompatibilis kártyákon is fut). A DonkeyKong esetén sincs másképpen, a játéktermi nagy Nintendókról érkezett, már PC-n is elérhető a rengeteg egyéb gépes átirat mellett.
A Digger egy 1983-as, saját booter-es (nem DOS-os) PC játék, később portolják PCjr-ra is.
8 bites gépekről érkezik a B.C.'s Quest For Tires, CGA composite színekkel.
Az Olivetti M24, IBM PC kompatibilis számítógép az Intel teljesen 16 bites 8086-os processzorának 8 MHz-es változatával érkezik, ezzel előzi az IBM gépeket.
Szeptemberben a Tandy 2000 még tovább megy, már az erősen intergált Intel 80186-os alapokra építi PC-jét, amivel megpróbálja ellopni a showt az IBM-től. A CGA-nál valamivel jobb megjelenítőt is kap, ami már 8 színt tud megjeleníteni 640 x 400-as felbontásban.
Közel egy évig, az IBM PC-AT megjelenéséig ez a leggyorsabb PC.
A Microsoft, specializált MS-DOS-t is készít az egyedi hardverre, de a különleges megoldások az elérhető szoftvereknek így is sok problémát okoznak, a gépnek végül nem sikerül új utat törnie. A felhasználók maradnak a jól bevált, 100% PC kompatibilis IBM vagy egyéb gyártók termékeinél (ekkorra már tucatnyi gyártó készít IBM PC kompatibilis gépeket)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Júniusban érkezik az egérrel vezérelhető Apple Lisa, 5 MHz-es Motorola processzorral, 1 MB memóriával, hatalmas gépházban, 720 × 364 monochrome megjelenítéssel, a 83-as év csúcstechnológiáját magába zsúfolva. 10.000$-ba kerül, vagyis most 11 millió Ft + adók lenne az ára.
júliusban megjelenik a Nintendo Entertainment System konzolnak egy korai kiadása japánban, Family Computer (Famicom) néven.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1984
március - IBM PCjr
Ezt a gépet a Commodore 64 és a 8 bites Atarik ellen indította az IBM. Olcsóbb volt a nagy IBM-ektől, műanyag doboza volt, a grafikus és hang képességei valamivel túlmutattak a nagyobb IBM gépeken, így a korabeli játékokra ideálisabb volt.
Felépítése: Maradtak az Intel 8088 - 4,77 MHz CPU-nál, 64 KByte vagy 128 KByte RAM (kívülről, a ház oldalához csatlakoztatható egységgel bővíthető, külön tápegységgel), opcionális 360 KB 5.25-inch Floppy, alaplapra integrált VideoGateArray - 16 színű grafika (nem összetévesztendő a későbbi Video Graphics Array modullal, azaz VGA-val)
A videomemória a normál RAM-ból van megosztva, ami lehetett akár a teljes RAM is, így bufferelésre is van lehetőség, ami a CGA esetén nincs. Ez mindenképpen jól jön a grafika gyorsításához. A játékok programkódja ROM cartridge-ról fut, így gyorsabban mint a PC/XT-ken. Azonban normál PC használat mellett éppen ellenkező a hatás. A megosztott memóriahasználat miatti megnövekedett késleltetésnek köszönhetően, valamivel lassabb is.
Operációs rendszere a PC DOS 2.1 (MS DOS 2.1)
Az ára, az ekkorra már épp csak elegendő memória, a jelentősebb hardver fejlődés elmaradása, az érzésre is olcsósított billentyűzet és a körülményes bővíthetősége miatt nem lett túl népszerű ... ez így egyszerre elég sok ... pedig hatalmas várakozás előzte meg, korabeli magazinokban kisebb csodaként várták az érkezését. Végül ár/érték arányban nem sikerült beérni a Commodore és Atari termékeket. 1300$-t kértek érte a bevezetéskor, majd nagyon gyorsan akciózták is, de ez sem volt elég a sikerhez, egy éven belül meg is szüntették a gyártását.
Viszont, egyből született egy klónja, Tandy 1000 néven, ami olcsóbb, jobb minőségű, egyszerűbben bővíthető, így sikeresebb is lett - a játékfejlesztők szerencséjére, mivel tovább vitte a PCjr vonalat, így a szériára már elkészült vagy fejlesztés alatt álló játékok tovább élhettek. Az egyre újabb modellekkel sok évre gyártásban maradt. Furcsa csavar a történetben, hogy az ezekkel létrejött új szabványt nem is az IBM PCjr, hanem az utóbbi klón nevén találhatjuk meg a játékokban. (Tandy graphics, Tandy sound)
Kifejezetten a PCjr-ra érkezik a King's Quest kalandjáték a Sierra-tól, 16 színben. Forradalmi újításaival, vektorgrafikával megjelenített helyszínekkel, alapvető hatást gyakorol a grafikus kalandjátékok fejlődésére. A játék helyszínei a mélységet is kezelik, így az első 3D-ben bejárható kalandjátéknak számít. Óriási költségvetésének a nagy részét az IBM fizeti.
Az első játékok között van, ami már 128 KByte memóriát kér, ami soknak számít ebben az időben. És ekkor már rebesgetik, hogy az évtized második felére érkeznek az akár 256 KByte memóriát is igénylő játékok.
A játék, a kor legelterjedtebb játékplatformjára, a Commodore 64-re nem készül el. A fejlesztők elmondása alapján, az elképzeléseik meghaladták C64 gép grafikai képességét (three colors per 8x8 block) ahogy a 64 KByte memóriába is csak kompromisszumosan fértek volna el.
Pc-re is elkészül az 1981-es Castle Wolfenstein Apple II játék. A program névhasználatát évekkel később felvásárolja egy bizonyos id Software cég.
Májusban piacra kerül a Mindset nevű PC klón, ami az előző évi Tandyhez hasonlóan Intel 80186-os processzorral operál. Atariból kivált mérnökök fejlesztése, korát megelőzve blitter gyorsítóval és egyedi hang processzorral érkezik, 320×200-ban 16 színre képes, 512 színű palettáról. Állítólag Jack Tramiel, a Commodore volt elnöke is szemet vetett a technológiára, aki végül inkább megvette az egész Atarit.
Bill Gates személyesen érintett a fejlesztésben. De végül ezt is ugyanolyan kompatibilitási problémák kínozzák mint a Tandy hasonló gépét, így ennek sem sikerül piacot robbantania.
1984 augusztusában megjelenik a régebbi modellekkel is kompatibilis, teljesen 16 bites IBM PC/AT, új grafikus képességekkel,
Az 1982-ben piacra dobott Intel 80286 - 6 vagy 8 MHz-es processzora található benne (Az új védett módja - amivel 1MB-nál több memóriát is tud címezni - korlátozottan, megkötésekkel használható. Így a gyakorlatban, a szoftverek többsége marad az XT-nél megszokott technikai korlátoknál, csak sokkal gyorsabb tempóval)
Választható 256 KByte vagy 512 KByte RAM-mal, plusz tovább bővíthető memória kártyával. 1.2 MB 5.25-inch Floppy, 20 MB HDD, és az új EGA grafikus adapter is kérhető bele, ami bővített videomemóriával már 16 színt tud egyidejűleg megjeleníteni 640 × 350 felbontásban a 64 színt tartalmazó palettájáról. Buszrendszere a 16 bites AT BUS (a későbbiekben ISA néven ismerhetjük) amiben működnek a régebbi 8 bites kártyák is.
PC DOS 3.0 (MS DOS 3.0) rendszerrel érkezett.
Korának csúcs, state-of-the-art számítógépe, amihez csúcs ár is tartozott (4.000$–6.000$)
Órási a boom a PC üzletben, az új modell is sikeres. Az IBM eleinte nem is bírja tartani a tempót az egyre növekvő igénnyel. Ebben az évben már 3x annyi új IBM PC-t adnak el mint az előzőben, becslések szerint 1,5 milliót.
Az IBM készít egy PGA nevű grafikus kártya bővítést is, hozzá való PGA monitorral. Ez már 640x480 felbontást tud 256 színnel, 12 bites 4096 színt tartalmazó palettáról. Kifejezetten a CAD munkaállomások a megcélzott terület. A kártya két slotot foglal, 3 nyákból áll össze, saját 8088-as processzora van, és az ára csillagászati. A kártya a hozzávaló monitorral együtt annyiba kerül mint egy komplett PC/AT.
Évekkel később, ezen monitorok nagy része, kisebb elektronikai változtatásokkal, a 87-ben érkező VGA szabványnak lett megfeleltetve.
A 8 bites Atari gépekről érkezett Alley Cat már PC-re is elérhető, de ezen a platformon sajnos csúnyább CGA grafikával érkezik. PCjr és Tandy1000 gépeken valamivel kellemesebb alapszíneket és jobb hangot kapunk. (később, CGA-ra készült TSR program, ami a fix palettát átállította egy listából kiválasztható, nem gyári összeállításra. Ez jól jöhet pl. ennél a programnál is)
Az egyik legelső EGA grafikát használó játék az The Ancient Art of War, ami egyben az első real time stratégia.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Megjelenik a Commodore Plus/4, 300$-os áron. (mai értéken 320.000 Ft)
Ezen év elejéhez tartozik, a PC-AT gépeket megelőzve elérhető az Apple Macintosh (baby Lisa), monitorral egybeépített személyi számítógép. Az 1980-as év szuper processzorával, a Motorola 68000 32/16 bit CPU-val érkezik, 128 KByte alaplapra forrasztott RAM memóriával, mono megjelenítéssel, 4 szólamú hanggenerátorral, de bővítési lehetőségek nélkül. A doboza sem nyitható otthon csak szervízben. A grafikus kontroller minden 4. ciklust elvisz a processzortól a megosztott memória használat miatt, ezért effektív 6 MHz-es gépnek számít. 512 x 384 felbontásban 1 bites, mono képet tud megjeleníteni, a PC-s Herculesekhez hasonlóan pengeéles képpel.
Örökli az 1983-as Apple Lisa, korát megelőző, egérrel vezérelhető grafikus rendszerét, ami az integrált 64 KByte ROM-ból fut.
A gép memória mennyisége ekkorra már nem számít túl soknak a kategóriájában. Jobs trükkre kényszerül, a termékbemutatón nem a piacra szánt géppel prezentál. Helyette a fejlesztés alatt álló, bővített modell egyik prototípusát használja.
Ridley Scottot kérték fel, hogy készítsen az új géphez bemutatkozó reklámfilmet, ami azóta kultuszmagasságba emelkedett.
Év végére meg is jelenik a Apple Macintosh 512K, nevének megfelelő mennyiségű memóriával, 3.200$ áron. Az eredeti 128-asokhoz memóriabővítés vásárolható. Ez esetben, komplett alaplappal, az 512 KByte-ra upgrade 1.000$-ba kerül (mai árfolyamon 1 millió forintba kerülne a plusz memória(!)
Az Apple Mac-kel egy időben megjelenik a Sinclair QL, 128 KByte memóriával rendelkező személyi számítógép. Linus Torvalds egy ilyen géppel tölti a 80-as éveket, amelynek a szoftveres hiányosságai miatt rákényszerül, hogy mindent magának készítsen el rajta akár az alapoknál kezdve. Majd a 90-es években már egy 386-os PC-n folytatja ezt a szokását, 91-ben elérhetővé teszi az első Linux kernelt.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1985
A Nintendók mellett, már PC-n is teniszezhetünk egyet a Tennis PC-vel, még mindig CGA-ban. A Space Invaders szintén Japánból érkezett, eredetileg 1978-as (!) játéktermi program. Tomohiro Nishikado készítette, aki előtte elektromechanikus játékokat épített. Átiratai, klónok garmadái készültek különböző platformokra, így PC-re is.
A Where in the World Is Carmen Sandiego? oktatási céllal készül, de végül nagy sikerjáték lesz belőle. A Broderbund egyik legnagyobb példányszámban eladott szoftvere.
Az 1982-ben alapított MicroProse első PC-s játékportja az F-15 Strike Eagle csak CGA grafikával érkezik (eredetileg 8 bites Atarikra érkezett) Érdemes composite bemenetet is támogató monitoron vagy TV-n játszani vele, ha nem akarjuk a csúnya 4 CGA alapszínt nézni. A következő évben érkezik hozzá EGA patch is.
A Microsoft Flight Simulator mellett a legelső repülőgép-szimulátor, amiben már matematikai számításokkal próbálják modellezni a térben való forgást, elmozdulást.
Rendkívül sikeres játék, a 80-as évek második felének egy blockbustere.
Megjelenik a Microsoft Flight Simulator 2.12, már IBM-PC/AT támogtással és EGA színekkel kiegészítve.
A Jet, szintén a SubLogic-tól érkezik, de az MFS-hez képest sokkal egyszerűbb a kezelése, játékmódja és a grafikája is még csak CGA vagy Tandy, később érkezik EGA változata.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ebben az évben új, egyben erős konkurenciák jelennek meg az IBM PC-k ellenében.
Év végére, egy Atari-ból kivált csapat fejlesztésén alapulva majd felvásárolva, végül a Commodore-nak köszönhetően érkezik az Amiga 1000 személyi számítógép 1.285$ árcédulával (mai áron 1.350.000 Ft) 256 KByte ROM és 256 KByte RAM-mal, Motorola 7 MHz-es 68000 32/16 bites processzorral, multitask képes operációs rendszerrel. 32 szín egyidejű megjelenítésére képes a 12 bites, 4096 színű palettájáról 320x256-ban (speciális módokban, korlátozásokkal több színt is tud)
Chipsetjének Blittere és grafikai Co-processzora gyors és látványos képmegjelenítést támogat.
4 csatornás, 8 bites, jó minőségű PCM hangra képes, ami sok évre etalon az otthoni számítógépek digitális hangzásában. (kisebb trükkel és korlátokkal, 14 bites hang lejátszásra is képes)
A fenti eseményekkel párhozamosan, a Commodore-t elhagyó vezér felvásárolja az Atarit, ahol a hűséges, volt Commodore-os mérnökeivel kiegészítve, az Amigát pár hónappal megelőzve elkészítik az Atari ST otthoni számítógépet, ami már eleve 512 KB RAM-mal érkezik és több szempontból magasra teszi a lécet. Az Apple-hez és az Amigához hasonlóan ez is a Motorola 68000 típusú, a korszak egy kiváló processzorára épül, és már 8 MHz-en megy.
Grafikus gyorsítás ez esetben még nincs, illetve hangban sem hoz áttörést, a PCjr/Tandy-ben alkalmazotthoz hasonló, háromszólamú hanggenerátorral van felszerelve. Azonban a beépített MIDI portja végett a zenészek kedvelt géptípusa, szintetizátorokat, stúdió eszközöket csatlakoztatnak hozzá.
A gép 16 színt tud megjeleníteni egyszerre, 9 bites, 512 színt tartalmazó palettáról, 320 x 200-as felbontás esetén.
Az első számítógép, ami színes, bitmapet használó grafikus felhasználói felülettel érkezik ("GEM" a Digital Research-től), és a következő évben megjelenő 1 MB-os változata lesz az első számítógép a világon, ami 1000$ alatti kategóriában (~1.000.000 Ft) eléri ezt a memória mennyiséget. (vagyis az 1KB/$ értéket)
A fentebbi két cég helycserés letámadása persze jogi csatározásokat eredményez, amit csak 1987-re hagynak maguk mögött.
És októberben megjelenik a Nintendo Entertainment System, már 3. generációs, 25 szín egyidejű megjelenítésére képes (54 színű palettáról) 8-bites konzol, ami a Super Mario Bros, oldalra scrollozó platform játékkal sokkolja le a játékipar többi szereplőjét.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1985 novemberben elstartol a Windows 1.0 grafikus felület. Felróják neki, hogy túlságosan is hasonlít a Digital Research által alkotott, PC-ken is elérhető GEM grafikus felületre. A helyzet nem ilyen egyszerű. A Digital Research-et az Apple perli, a GEM bizonyos elemei az 1983-as Liza mono rendszerükre emlékeztetnek. Miközben még a 70-es évek végén az Apple, egyenesen a Xerox kutatólaboratóriumából szerezte meg ezt az új típusú technológiát.
Dúl a harc a grafikus felhasználói interfész piacáért.
1986
szeptemberben megjelenik a Compaq DeskPro 386, IBM PC klón, ami egy csapásra előzi az IBM gépeket a kívül-belül 32 bites, legmodernebb, frissen megjelent Intel 386-os processzorral, ami már 16 MHz-en fut. (a védett módját az előző processzorhoz családhoz képest már sokkal praktikusabban lehet kihasználni. A szoftverek egy új generációja köszönthet be, a címezhető memória mennyiség óriási, elméletben akár 4 GB)
Grafikában és buszrendszerben nem hoz új specifikációkat, így egy kicsit felemás gép. Nagyon erős processzorteljesítményben és memóriaelérésben, de ezeken kívül a 16 bites rendszerek alapjaira épül. Matematikai koprocesszornak is a régebbi 80287 illeszthető mellé, mivel az Intel ekkora még nem készült el a 387-es FPU-val.
1 MByte RAM-mal érkezik, ami akár 16 MByte-ra bővíthető. 1.2 MB 5.25-inch Floppy-val és 40 MB vagy 130 MB HDD-vel kérhető.
Több mint 20%-kal drágább mint a leggyorsabb IBM PC/AT, cserébe 2-szer fürgébb azoknál CPU teljesítményben. Ettől függetlenül felróják neki a korabeli cikkekben az emelt árat.
Operációs rendszere a kezdetekben az MS DOS 3.2, később a Windows 2.0
Akinek a leggyorsabb PC-re volt szüksége, ezt választotta.
A grafikuskártya-gyártók kiegészítik az IBM EGA szabványát és Super EGA kártyákat alkotnak. Az 1983-ban alapított Tseng Labs, ET2000 csipre épülő kártyája, a maximálisan megjeleníthető 16 színt már 640x480 felbontásban is támogatja.
1986-os a Starflight űr-kereskedő, felfedező játék. Eredetileg IBM-PC-re készült, 128 KB RAM követelménnyel. Később jött Home Computerekre.
Már 16 színű EGA grafikája van, korának egy nagyon sikeres játéka, millió feletti példányszámban értékesítették.
Ebben az évben megérkezik PC-re is a Tetris. A játékot Alexey Pajitnov, szovjet szoftverfejlesztő készítette előző évben, az 1978-as gyártású, "Elektronika 60" típusú szovjet rackelhető, csak karakteres megjelenítésre képes gépre, ami a 70-es évek amerikai DEC számítógépeinek koppintása.
Nemrég, nagyon jó film készült a játék történetéből.
A Mean 18 golfjáték a Microsmiths-tól IBM-PC-re jön ki, már EGA a grafika, később portolják más gép típusokra.
A Pure-Stat Baseball a SubLogic-tól, még a 8 bites gépek grafikáját idézi.
Év végére befut a Space Quest kaland első epizódja a Sierra-tól, ami a King's Quest motorjára épül. Itt is előnyben vannak a PCjr/Tandy tulajdonosok, a játék alatt jobb minőségű hangot hallhatnak. 1991-ben remake-et kap VGA grafikával.
A Digger új verziót kap, már EGA grafikával játszható.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1986-ban, Amerikában elérhető, a 64 színű palettáról, 32 szín egyidejű megjelenítésére képes SEGA Master System (Mega Drive), 8-bites konzol, Európában csak a következő évtől. Olyan különleges kiegészítők érkeznek hozzá, mint 3D szemüveg vagy a Light Phaser nevű fénypisztoly.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1987
áprilisában megérkezik az új IBM PS/2 számítógépcsalád.
A kisebb modellek, a teljesen 16 bites, 8086-os CPU 8 MHz-es változatára épülnek (6 év után maguk mögött hagyták az 5 Mhz-es 8088-akat), a nagyobbakban a szintén 16 bites, de fejlettebb és gyorsabb 80286 10MHz-es CPU található, a csúcsmodellben pedig a 32 bites, Intel 386 16 MHz-es processzor dübörög.
Mégis fontosabb változás az ezekben érkező, IBM fejlesztésű grafikus szabvány. A legkisebben MCGA, az erősebbekben a teljes értékű VGA (Video Graphics Array) van integrálva az alaplapra (az utóbbit, 8 bites bővítőkártya formában is árulja az IBM). Mind a kettő képes a 256 szín megjelenítésére (18 bites, 262ezer színű palettáról) 320x200-as felbontásban. 640x480/16 színre csak a VGA képes, az MCGA ebben az esetben 2 színre korlátozódik (rejtély miért készített az IBM egy majdnem ugyanolyan, minimálisan lebutított változatot is. MCGA-ból soha nem is készül különálló kártya)
A VGA az utolsó, egyben nagy jelentőségű szabvány amit az IBM vezet be a PC piacra és mindenki hozzá igazodik. A VGA kártya kifejezés évtizedekre megmarad a számítógéppel foglalkozó embereknél.
A floppykat 3.5-inch méretű, 720 KB-os vagy 1,44 MB-os kapacitásúra cserélték.
Intel 386-os, 32 bites processzor csak a legnagyobb, minden területen high-end modellbe került, amikben már 32 bites MCA buszrendszer található. Ez már minden szempontból egy új generációs, 32-bites rendszer.
Viszont, az új MCA buszt az IBM jogdíjjal védi le, ami már rövidebb távon is visszaüt, mivel ez esetben elmaradnak az olcsó klónok mellett a perifériák is. Végül a 386-os PC üzletnek csak egy kis része marad az IBM számára, nem sikerül meggyőzniük az érdeklődőket az új 32 bites MCA buszrendszer előnyeiről, így azok inkább a klónokat választják a rengeteg már meglévő bővítési lehetőséggel.
Az operációs rendszere az MS DOS 3.3, a Windows 2.0 vagy az IBM OS/2
A prémium árazása a vállalati szektorra van belőve (2.500$–10.000$)
Az IBM a PS/2 gépek 32 bites MCA buszába illeszthető, különleges és hatalmas grafikus gyorsítókártyával készült a sorozathoz. Ez az "IBM 8514" elnevezésű modul. A 640x480/256 szín megjelenítés mellett megkapta korának egy óriás felbontását is. Már 1024x768-as felbontásban képes 256 színt, 43Hz-es interlaced, vagyis váltott soros módban megjeleníteni egy erre megfelelő monitoron. Mindeközben tehermentesíti a processzort az általános 2D grafikus műveletekben, az "Adapter Interface" API-n keresztül. 1 MB grafikus memóriára felbővítve, több mint 1500$-ba kerül a csúcskártya. (mai értékén 1.500.000 Ft)
A kártya előtt is voltak már speciális felhasználásra szánt hardveres gyorsítók PC-re - lást Targa digitalizáló kártyák - de ez a legelső grafikus gyorsító modul kiegészítés a PC-khez. Alkalmazásakor, a VGA módok megjelenítését továbbra is a PS/2 alaplapra integrált VGA chip végezheti.
Az IBM végre a számítógép hangjának is ad bövítési lehetőséget, elkészül az IBM Music Feature Card, a legelső PC hangkártya. A Yamaha OPP FM szintetizátorán alapul, sajnos rettenetes drága, luxus termék. Egyáltalán nem fut be.
Viszont nem sokra rá megjelennek az első AdLib hangkártyák is, amik az olcsóbb Yamaha OPL2-es FM szintetizátorra épülnek, és az IBM hangkártya árának töredékéért adják.
Érkeznek az első Creative hangkártya termékek, a Game Blaster és a Creative Music System, amik még nem használnak Yamaha technológiát.
A Roland bemutatja a Roland MT-32 MIDI szintetizátor modult, amit egy opcionális Roland MPU-401 MIDI interface-szel lehet csatlakoztatni PC-re is. Szintén nem olcsó, de a minősége túlmutat minden korábbi hangkeltő megoldáson.
Ezek elindítják a PC-k karrierjét audio vonalon is.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Ugyanebben a hónapban megjelenik az Amiga 500 home computer a Commodore-tól, 512 KByte memóriával 700$-os áron (mai értékén 700.000 Ft) Az 1985-ös Amiga 1000 tudását örökli, de már jóval integráltabb formában. A hardveresen gyorsított grafika és hang segítségével ekkor behozhatatlan előnnyel bír a kategóriájában.
Ehhez képest kétszeres áron, szintén az 1985-ös Amiga 1000-el megegyező képességekkel érkezik az Amiga 2000, de már több memóriával és a PC-khez hasonlóan, sokmindenre kiterjedő bővítési lehetőséggel.
Ekkor jelenik meg az Apple Macintosh II is, ami a PC-khez hasonlóan, már színes, szabadon-álló megjelenítéssel választható. 16Mhz-es 32 bites 68020-as Motorola processzora gyorsabb mint az Intel 386. A gépben 1 MB memória és 640x480/256 szín megjelenítésére képes grafikus kártya található, hardveres gyorsítás nélkül. Az ára több mint 7,000$ - mai értéken közel 7 millió Ft.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Eredetileg Commodore 64-es program a Sid Meier's Pirates!, de még ebben az évben érkezik PC-re is, EGA grafikával.
A Bard's Tale szerepjáték, a 80-as évek legkelendőbb RPG-je, Apple II gépekről érkezik.
1987-ben megjelenik, az eredetileg 1984-ben Acorn számítógépekre készített Elite, űrkereskedelmi játék, csak CGA grafikával. A program úttörő a 3D grafikájával és a nemlineáris, végtelen lehetőségekkel a játékmenetben. Az EGA és a VGA verzióra 1991-ig kell várni, csak az Elite Plus-ban lesz választható. Amstrad és ZX Spectrum gépekről érkezett a Goody, platform játék, klasszikus, egy képernyőnyi pályarészekkel. PC-re marad a lebutított CGA grafika. Az eredetileg 1985-ös, francia Thomson gépekre fejlesztett Numero10 futballjátékot is csak CGA grafikára portolják.
A PT-109 torpedónaszád szimulátor elsődlegesen IBM PC-re és Macintosh-ra érkezik. EGA felbontással, 640x350-ben 16 színnel.
A Test Drive autóverseny is 16 színű EGA grafikával érkezett.
Miközben az Amiga portja már 32 színt használ egy sokkal nagyobb palettáról, így még ezzel a grafikával is súlyos a lemaradás.
Megjelenik a Leisure Suit Larry kalandjáték, amiben a már 40-en felüli, de még mindig szingli Larry-vel kergetjük a csajokat. A gyerekek védelmében, az indításkor olyan kérdésekre kell válaszolni, amire a fejlesztők úgy gondolták, hogy csak a 80-as évek felnőttjei ismerhetik a helyes választ.
Jó sokszor kellett próbálkozni mire eltaláltuk a helyes válaszokat.
Az Ultima az Origintől eredetileg 1981-es Apple II szerepjáték. 1986-1987 folyamán sok egyéb gépre portolják a felújított programot, köztük PC-re is.
A Falcon a Spectrum HoloByte-tól, PC-re csak CGA és Tandy grafikával érkezik.
Az egy évvel későbbi Amiga és Atari konverziók jobban sikerülnek, azokon nagyon sikeres játék. Az EGA grafikus update is akkoriban készül el, minimum 286-os gépekre, Falcon 2.0 néven. PC-n majd a sorozat 3. része, a Falcon 3.0 lesz méltán híres 1991-ben.
A Jet 2.0 frissített verzió a Sublogic-tól az EGA nagy felbontású technológiát demonstrálja
1988
Ez évben már jóval több klón PC-t adnak el mint eredeti IBM-et, a PC megalkotója fokozatosan elveszíti iparági vezető szerepét.
A Compaq Deskpro 386-osa az év végére eléri a 25MHz-es álomsebességet. Egyben megjelenik a Deskpro 386S, kedvezőbb árazású változat, ami az Intel frissen megjelent, 32/16 bites, 16 Mhz-es 386SX processzorra épül.
A klóngyártók összefogva (Gang of Nine) létrehozzák az Extended Industry Standard Architecture (EISA) 32 bites buszrendszert, alternatívát állítva az IBM 32 bites MCA buszának.
Kommersz, játékos megoldások erre sem érkeznek, vállalati környezetben terjed.
Sok évre megmarad a 16 bites ISA, mint általános csatoló.
Elérhetők a VGA klón kártyák. 8 bites és 16 bites ISA csatolóval is érkeznek a Paradise Systems-től, a Tseng Labs a gyorsaságával tűnik ki az ET3000 kártyájával. Az eredeti IBM koncepció sebességét meghaladják és már fejlettebbek is. Kiterjesztett VGA módban, 512 KByte videómemóriára felbővítve, megjelenik a 800x600-as opció is, amiben szintén képesek a 256 szín megjelenítésére, ezek az első Super VGA kártyák.
Eközben megtartják a kompatibilitást a régebbi CGA és EGA szabványokkal is.
A csak PC-re megjelenő The Adventures of Captain Comic több szempontból is különleges.
Egyrészt az egyik legelső, oldalra scrollozó, platform játék PC-re. A stílus, alapvetően a játékra tervezett számítógépek kiváltsága (konzolok, Arcade gépek és sok Home Computer)
Másrészt, a program készítője Michael Denio, Shareware-ként tette elérhetővé az MS-DOS-ra írt verziót, így sokakat inspirálva a PC-s ShareWare programterjesztés használatára.
A játék, ugyanezen fejlesztőnek egy előző évi, játéktermi gépekre készült demonstrációs programja alapján jött létre. Az alkotó egyszerűen kíváncsi volt, hogy az IBM-PC-ken, EGA kártyával lehetséges-e Super Mario szerű grafikát alkalmazni. Többek között olyan fejlesztőket inspirált mint John Carmack, aki a Commander Keen szériával, majd később Wolfenstein 3D, Doom, Quake, stb.. címekkel égette bele magát a tudatunkba.
Már nem a CGA megjelenítés a cél a PC-ken.
A Microsoft Flight Simulator 3.0 nagyfelbontású EGA grafikával érkezik.
Ebben az évben érkezett a Grand Prix, Battle Chess, StarGoose, Virus, Nebulus (Tower Toppler). A Night Pinball felújított verziójában már választható az új PS2/VGA megjelenítés, de a színeket még nem dolgozták át az EGA-hoz képest.
A George Lucas által alapított LucasFilm Games, több kooperációs alkotás után, a Maniac Mansion és a Zak McKracken saját fejlesztésű játékokkal debütál, eredetileg C64 és Apple II platformokra, majd rövidesen PC-re is. A kalandjátékok új fejezetéhez érkezünk, a Sierra kalandokhoz képest előrelépés, már nem kell parancsokat begépelni, mit csináljanak hőseink. Helyette "point and click" rendszert vezet be. Így már az egerünkkel, jóval egyszerűbben tudjuk a cselekményt irányítani, az előre felsorolt lehetőségekkel.
A Sierra is újabb mérföldkőhöz érkezik a PC-s játékok terén. Az egyik első játékot szállítják, ami már nem csak PC Speaker csipogót és nem csak PCjr hanggenerátort használ ... már 3rd party hangkártyákat is támogat. (Roland, Adlib, Disney-Covox)
Ez a King's Quest IV kalandjáték, végre rendesen hangszerelt zenével. A játék motorja választható a régi, dupla pixeles grafikát alkalmazó (a szöveges rész itt is éles, nagyobb felbontású), és az új fejlesztésű, már az egész képernyőn natív 320 x 200 megjelenítés között. Az előbbi 256 KByte RAM-mot kér, és egy XT szintű géppel beéri, az újabb grafikus motorhoz viszont már 286-os gép kell, legalább 512 KByte RAM-mal.
Mellette érkezik a Police Quest II, ami szintén a hangjával borzolja a kedélyeket. Korabeli cikkekben azt írják megérkezett Hollywood a PC játékokhoz. És valóban, a játék zenéje egészen professzionális, a Sierra zeneszerzője, Mark Seibert alkotása, aki többek között a King's Questek és Space Questek zenéit is elhozza nekünk.
Megjelenik az F-19 Stealth Fighter a MicroProse-tól, korának AAA játéka, részletesen kidolgozott grafikával és játékmenettel, ami meglepetést hordoz a VGA tulajdonosoknak. A pilótafülke belső nézetében már szép, fokozatos színátmeneteket láthatunk. A legelső programok között van, ami mutat valamit az új grafikus szabványból ... legalábbis a korabeli csúcsgépekkel rendelkezőknek (ekkoriban ez a 16 MHz-es 386-os)
A grafika az ekkoriban még tömegesen használt XT gépekre is lebutítható.
A játék érdekessége, hogy az ekkor még szigurúan titkos, új amerikai lopakodó bombázóra épül. Sid Meier gyakorlatilag csak tippelte hogyan néz ki, ahogy a számozása is fantázia. Mint később kiderült, a megjelenése teljesen más a valóságban, és a neve sem ez lett.
Pár hónappal a megjelenése után Adlib hangkártyákat is támogató patchet kapott. A játékot a /aa kapcsolóval indítva, a hangja is felfrissülés lehet az említett bővítőkártyával rendelkező PC tulajoknak.
1989
az Intel bemutatja a 486-os 25 MHz és 33 MHz-en elérhető csúcsprocesszorait, amikkel felzárkózik a Motorola mellé, az egyre magasabb frekvenciákkal át is veszi a vezetést. Év végére több gyártótól is érkezik erre épülő számítógép, egyelőre még mind vállalati környezetbe.
Egyre több klóngyártó készít IBM VGA kompatibilis adaptert amik meghaladják az eredeti IBM verzió tudását, már 800x600 vagy 1024 x768-as felbontásra is képesek, így a Super VGA kártyákhoz tartoznak.
Mielőtt minden gyártó a saját útjára lépne, a NEC által létrehozott VESA (Video Electronics Standards Association) megalkotja a VESA BIOS kiterjesztést (VBE) A gyártók ehhez igazodnak.
A Cirrus Logic csipsetjére épülő, 8 bites csatolóval rendelkező, Video7-es EGA-VGA kártya 265$-ba kerül.
Az ATI VGA Wonder 16 bővítőkártya, már gyorsabb, 16 bites ISA csatolóval érkezik. Az ára még elég magas, a 256 KByte-os verzióért 600$-t is elkérnek (550.000 Ft mai áron) Megkérik az árát a high-end technológiának.
Mindeközben, a Creative bemutatja az első Sound Blaster kártyáját, ami az AdLib-hoz hasonlóan már Yamaha OPL2 FM szintetizátorral operál. Teljesen kompatibilis vele, és ezen felül képes az Amigához hasonlóan, 8 bites PCM digitális hangot is megszólaltatni (az első generációk még elég zajosan teszik mindezt) Óriási siker, hosszú évekre előre PC hang standardot teremt, amihez sok egyéb gyártó próbál alkalmazkodni, hasonmásokat gyártani.
A MicroProse, az F-15 Strike Eagle II szimulátorában már kiterjedtebben használja a 256 színű VGA grafikát. Az átvezető képek még EGA színekkel operálnak, de a játékon belül már látványosabb, részletgazdag VGA fogadja a tehetősebb játékosokat.
Sok játék jelenik meg EGA grafikával. A Flight Simulator 4.0 és az F-16 Combat Pilot repülőgép-szimulátor, a Cycles motor és a Lombard Rally autóverseny. Az Indianapolis 500 először használ 3D poligonokat az autóverseny játékok között. A Blockout a Tetris játék nem-hivatalos 3D verziója. Vagy éppen az Arkanoid 2
A Space Quest 3 kalandban már digitalizált hangokat is hallhatunk a játék alatt.
Sajnos egyszerre csak egy hangkártya támogatott, így választanunk kell, minőségi Roland MT-32 zene legyen vagy digitalizált hangok. De persze mint minden jelentősebb programhoz, sok-sok évvel később erre is született rajongói patch, ami megoldást hozott a két hangkártya egyidejű támogatására.
Az Caveman Ugh-Lympics ősember-olimpia eredetileg C64-re készült, PC-re már EGA grafikával érkezik.
Barlanglakó társainkkal megmérkőzhetünk többek között tűzgyújtásban, dinóátugrásban vagy asszonydobásban is.
A Targhan mászkálós és a Xenon 2: Megablast lövöldözős játékok ugyan támogatják már a VGA kártyákat is, de PC-re nem készítenek külön grafikai elemeket, így az egyéb számítógépeken is alkalmazott színekkel operálnak.
A Xenon 2 személyes kedvenc. A zenéje a "Megablast (Hip Hop on Precinct 13) (7" Mix)" a Bomb The Bass előadótól. PC-ken óriási hiányosság, hogy csak PC Speaker támogatott, pedig a hangulatot nagyon adja alatta a zene.
A 688 Attack Sub az Electronic Arts-tól már elsődlegesen PC-re készül. Egy gyönyörű VGA kezdőképpel indul. Az első játékok között van, amiben megpróbáltak valamit kezdeni az egyszerre megjeleníthető 256 színnel, de még mindig csak pedzegették a fejlesztők mire is jó ez. Pár évvel a megjelenése után, az iskolában Sanyi haverommal megkerestük az egyetlen VGA monitoros gépet, hogy feltelepítsük, csak hogy láthassuk az intrót teljes pompájában
A lemezmellékleten megjelent Mah-Jongg VGA már 640x480 nagy-felbontásban fut.
Az Elcronic Arts elkészíti a Budokan: The Martial Spirit című verekedős játékot, ami a PC-ken már 256 színben is játszható és hangkártyákat is támogat.
A SimCity-n már 1985 óta dolgozott Will Wright. Féltek a játék fogadtatásától, mivel a korszak egyéb programjaihoz képest nincs benne akció. Végül best-seller lett, és a következő évtizedekben megállíthatatlanul érkeztek a "Sim" sorozat különböző, újabb termékei.
A Dangerous Dave játékprogramot, még a SoftDisk szárnya alatt, John Romero írja 1988-ban, eredetileg Apple II platformra. Őt is a Super Mario inspirálja, de itt még fix képernyőkre kényszerül.
Majd ebből a játékból készíti el John Carmack az első prototípust, a "Dangerous Dave in Copyright Infringement", oldalra scrollozó változatot, amivel teszteli a megoldást (Adaptive tile refresh), az egész képernyőn megjelenő grafikai elemek hatékony mozgatására PC-ken is.
1990
5 évvel a PCjr nem túl jól alakult története után, az IBM elindítja az IBM PS/1 számítógép családot. Újfent az otthoni szórakoztatást célozva, integrált VGA grafikával, olcsón, minimális bővíthetőséggel Az ára 1000$–2.000$ között van, monitor típustól és felszereltségtől függően.
A legelső modellek 80286 10 MHz-es processzorral érkeznek, 512 vagy 1 MB RAM-mal és ROM-ba integrált DOS 4.01 verzióval, és opcionális, egyedi hangkártyával (floppy csatlakozóhoz hasonló felületen köthetjük a gépre)
A következő években egyre újabb technológiákkal, több és szabványosabb bővítési lehetőséggel.
Az inkább az üzleti világnak szánt IBM PS/2 386-os gépek az év elejétől 25 MHz-en futnak, a memória elérést cache modulok gyorsítják, SCSI vezérlővel és diszkekkel szállítják. Év végére a teljes 486-os termékskála is le van fedve.
Az IBM új grafikus szabványt mutat be. Ez az XGA, ami a 256 színű 1024x768-as felbontást már nem csak interlaced módban tudja, és 640x480-ban már 65,536 egyidejűleg megjelenített színt (16 bit color) is támogat (az elődjéhez hasonlóan csak MCA buszra érkezik) Ez már VGA módokkal is kompatibilis kártya, miközben az "IBM 8514"kártyában bemutatkozott hardveres GUI gyorsító funkciókat is ismeri. A modernebb gyártástechnológiának köszönhetően már valamivel kisebb, de még így is egy hatalmas, prémium kártyának számít.
A következő években az "ATI Mach 8" és "ATI Mach 32" kártyák - "IBM 8514" illetve XGA klónok - viszik tovább az új IBM szabványt, a további méret csökkenésnek (integráltság), elterjedtebb csatolóiknak és a hozzá kapcsolódó barátibb áraiknak köszönhetően sikeresen.
Ekkoriban az ATI, az olcsó VGA kártya szegmensben az Edge széria 8 bites és 16 bites ISA modelljeit dobja piacra. 200$ illetve 250$-os ajánlott áron érkeznek. Felső kategóriában, a második generációs VGA csippel érkező Wonder 16 + sorozattal erősít, közel 400$-500$-os áron, memóriamennyiségtől függően.
A gyártók többsége már egyáltalán nem követi az IBM új grafikus szabványait, az alternatív VESA-nak való megfelelést preferálják. Az 1983-ban alapított Tseng Labs, az évek során arra törekszik, hogy a közép árkategóriában felülmúlja az IBM termékeit. Így van ez a VGA kártyáival. Elérhető a legújabb Tseng Labs ET4000 SVGA grafikus csipjük első kiadása. Az ezzel szerelt, 1 MB-ra bővített kártyák szintén tudják az 1024x768 felbontást 256 színben. GUI gyorsító funkciókat csak a későbbi variánsai kapnak, DOS alatt viszont így is korának leggyorsabb kártyái a rendkívül gyors, 32 bites videómemória elérésüknek köszönhetően. A kezdeti árazása elég magas, de a következő év második felére, más VGA kártyákhoz hasonlóan már megfizethető, 200$ alatti kategóriába esik.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A júniusban érkező Amiga 3000, már 16 vagy 25 MHz-es Motorola 68030-as processzorral érkezik. Alapkiépítésben, 320x512 vagy alacsonyabb felbontásban maradt az egyszerre megjeleníthető 32 szín, 640×512 esetén ez 16 színre korlátozódik.
A későbbiekben viszont sok grafikus kártya bővítési lehetőség jelenik meg hozzá naprakész paraméterekkel, VGA csatlakozóval. Processzor modul bővítés is elérhető a következő évtől a Motorola 040-es szériájára.
Még ebben az évben megjelenik az Atari TT munkaállomás, szintén megkapja a fejlett 68030-as Motorola processzort, ami ez esetben már 32 Mhz-en fut. Hangzásban és grafikában fejlődik, hardveres gyorsítót is kap, 320×480-ban már képes 256 színre, 640x480-ban viszont marad a 16 szín.
Szeptemberben, az Apple-től 88-ban kilépett Steve Jobs által alapított NeXT, már a Motorola legújabb, 68040 25 MHz-es processzorán alapuló számítógépet hoz ki. Ez a NeXTstation Color, ami végre színes és nem is akármilyen, már 4096 színt (12 bit color) tud megjeleníteni egyszerre 1120 × 832-es felbontásban az 1,5 MB-os grafikus kártyájával. A Motorola új processzora nagyon gyors, ezzel vissza is szerzi a csúcspozíciót.
A következő években, John Carmack egy ilyen workstation számítógépen fejleszti a PC-re érkező, 32 bites DOS-os csúcsjátékait.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az eredetileg 1987-ben, Atari ST-re megjelent Dungeon Master szerepjáték, az Amiga port után, már PC-n is elérhető. A program 640 KB memóriát igényel. (az Amiga gépek alap 512 KByte memóriájába nem sikerül belegyömöszölniük a fejlesztőknek, 1 MB-ra szükséges bővíteni a játékhoz)
Szintén Amiga/Atari játék a North & South az Infogramestől 1989-ből. Az 1990-es PC portja EGA grafikával készült el.
Az első stratégia játékok közé sorolhatjuk, akciórészekkel kiegészítve. A csatában viszonylag egyszerű dolgunk volt a gép ellen, leágyúztuk a csapatait és már győztünk is. Már akkor érezni lehetett hogy ebben a stílusban valami több rejtőzik.
(2012-ben Android remake készül belőle)
Az Origin az első fecskék között van aki PC-re cseréli az elsődleges cél platformot a játékai számára.
Az Ultima 6 szerepjáték már PC VGA grafikára készül, később jönnek egyéb gépekre portjai.
Az Access Software Links: The Challenge of Golf játékában is már sokkal szebb, 256 színű környezetben játszhatunk.
Ebből az évből programok PC-re a CrimeWave, Future Wars, LHX Attack Chopper, Narco Police, Space Ace, Test Drive 3, Street Rod II, Populus. Mindegyikről lehetne írni egy külön blogot.
A BlueMax magasabbra teszi a lécet a VGA támogatott grafikában. Egyre jobban néznek ki a PC-s játékok.
A LusasFilm Games, előző évben megjelent, Indiana Jones and the Last Crusade kalandjátéka is grafikus fejlesztést kap (Japánban ekkor már nem űrtechnológia a CD-ROM sem. Az egyedi Intel x86, MS-DOS-t futtató gépeikre már ilyen formában is megjelenik)
Megérkezett a Golden Axe PC portja már VGA kártyákra is, eredetileg Sega Arcade gépeken jelent meg egy évvel korábban. Az Elvira: Mistress of the Dark "horror" szerepjátékban különféle szörnyekkel kell megküzdeni. Egyik sem használja ki teljesen a VGA grafikát, de már így is kirajzolódik a pixelekből, hogy itt bizony vér folyik. A DragonStrike sárkánylovas szimulátorról, amikor először meséltek nekem az iskolában, nem akartam elhinni hogy létezik ilyen. Pedig de! PC-n igencsak részletes vektoros 3D környezetben repülhetünk kedvenc sárkányunk hátán, hegyek-völgyek között, várak és hajóflották felett. PC-n már VGA grafikával.
Elérhető a Vass Attila által fejlesztett SpaceTaxi PC-re, ami a C64 klasszikusnak tiszteleg. A nagy felbontású, szovjet fejlesztésű Toppler is beesik, Gorbacsovval és Perestroika felirattal a kezdőképernyőn.
És ekkor jött a PC-s játékok egy mérföldköve, a Prince of Persia. Eredetileg Apple 2-re jelent meg egy évvel korábban, majd körülbelül egy időben jött ki az Amiga és a PC átirata.
Nem mintha a már megjelentek nem lettek volna elég jók, de ez volt az a játék, ami miatt sokan a PC mellett kötöttek ki 90-91-ben. Szerintem ennek az az oka, hogy miközben vadi új megközelítéssel, életszerű animációkat használó játékról beszélünk, ténylegesen minden hulladék, legolcsóbb PC-n is működött. (a megjelenése óta már több mint 40 féle rendszerre portolták)
1990 végére készül el EGA megjelenítőre a Commander Keen, oldalra scrollozó platform játék, shareware konstrukcióban.
Kicsit megkésve, 6 évvel a hardver megjelenése után bizonyítja, hogy a régi EGA, ekkorra már idejétmúlt PC-s technológiával is kivitelezhető a gyors grafikai megjelenítés ... a keleti blokk nagy szerencséjére, ahová még csak most kezdenek megérkezni ezek az eszközök.
A program sikerén felbuzdulva, a fejlesztők (Tom Hall játéktervező, John Carmack és John Romero programozó, Adrian Carmack grafikus) a következő évben megalapítják az id Software játékfejlesztő céget.
A King's Quest 5. része hátrahagyja a régi irányítást, megkapja a "point and click" egérrel történő vezérlést, és gyönyörű VGA grafikát is kap. A képek magukért beszélnek, sorban érkeznek a PC-re fejlesztett játékok, amik már nem csak konverziók. Ezek a programok már képesek teljesen kihasználni a PC grafikát.
Megjelenik a Solitaire (Passziánsz) és a Minesweeper (Aknakereső) Windowsra. Ez utóbbi, eredetileg IBM OS/2-re készült Curt Johnson által, de nem sokkal később portolja Windows rendszerre Robert Donner (mindketten MS alkalmazottak) 1992-től lesz az egyik alap komponense a Windows 3.1-nek.
A következő években mind a kettő játék komoly problémákat okoz a munkahelyeken, sok-sok munkaórát vesz el a dolgozóktól. A Solitaire, világszinten, a 3 leggyakrabban használt Windows alkalmazás között lesz megtalálható. Az aknakeresőtől, a legenda szerint maga Bill Gates is függő lett. (ismerős, évekkel később a kollégákkal mi sem győztük egymás csúcsait megdönteni)
1991
A Microsoft szállítja az MS-DOS 5.0 rendszerét, az utolsó DOS-t amit az IBM-mel közösen fejlesztett. A Windows 3.0 már előző évtől elérhető DOS DPMI kiterjesztéssel, amivel a modern 32 bites processzorokon már védett módban is futhat, megkerülve a 16 bites DOS korlátait, plusz lehetőségeket hozva. De nem ez lesz az első széles körben használt Windows, csak az 1992-ben megjelenő 3.1-es verziója, ami majd sok újdonságot hoz.
Az 1989-ben alapított S3 kihozza az első SVGA, 2D GUI gyorsítókártyáját, az S3 911-et. A gyorsítás nem az IBM XGA szabványához igazodik, de funkcionalitásban hasonló. Nevéhez illően a prémium szegmenst veszi célba.
Megjelennek az olcsó Trident 8900C SuperVGA kártyák, amik az árukat meghazudtolva, a gyorsabb ISA csatolós SVGA kártyák között találhatók meg. (Mai értéken számolva, egy 256 KByte-os modell 160.000 Ft-ba kerülne. A korszak RTX5060-as kártyája.)
A többi gyártó is egyre olcsóbban adja a kártyáit. Négy évvel a szabvány megjelenése után, végre megérkezett az alsó rétegekbe is a szuper megjelenítési technika.
1991 márciusára sikerül elhárítani a jogi akadályt, hogy az AMD árusíthassa a saját gyártású 386-os processzorait, ne csak a régi 8086/186/286 modelleket. Egyből 40 MHz-en is futó 386DX és 386SX processzorokat kínálnak, amikkel letörik az árakat és középkategóriában óriási sikereket érnek el.
Játékok terén, 1991-re kint volt a Lemmings, Gobliiins, Prehistoric, Wing Commander II, Monkey Island 2, vagy éppen a Terminator 2, ami a nehézségével (idegesítő játékmódjával) nyerhette el a játékosok szimpátiáját.
Az F117A Stealth Fighter 2.0 program a három évvel ezelőtti F-19 folytatásának tekinthető. Ebben a játékban a MicroProse javítja "hibáját". A repülőgép már a valódi nevével és formájával szerepel a játékban.
Végre megjelent a Retailator repülőgép szimulátor PC-re is. Amigán már 1989-ben bizonyított, nagyon gyors a motorja, az átlagos 286-okon is szépen fut, miközben realisztikusabb is lett a PC port. A repülőgép-szimulátorok egy másik gyöngyszemét se felejtsük ki, a csak PC-re megjelenő Falcon 3.0-át, amiről nem kevesebbet állítanak, mint hogy igazi, kiképző szimulátor repülésdinamikai motorját kapta meg. Alapból még egy 386-os gépen sem lehet bekapcsolni a realisztikus módot, csak FPU kiegészítő, vagyis lebegőpontos processzor jelenlétében. Az akkori legfejlettebb 486DX prociktól kezdve lett ez a CPU része.
Év végére beesik az id Software, még mindig az EGA technológiára építő, azt a végletekig kihasználó FPS játéka, a Catacomb 3D
Megjelenik a Sid Meier's Civilization a Microprose-tól.
Ebben az évben kezdtek csak igazán elterjedni a valóban 256 színű, VGA grafikára tuningolt játékok, mint a Gunship 2000 vagy az A-10 ver 1.5 - ahol az intróban már VGA animációban gördül be az A-10-es. Megjelent az Elite Plus, Winter Olimpics, Hearth of China, Space Quest, Police Quest aktuális részei és egyéb hasonló kaland játékok PC-n már sokkal szebb verziói, amik borús jövőképet sejthettek előre a Home Computerekre nézve.
Persze az még odébb volt, általánosságban azok sokkal jobbak voltak játékra. Ha az ár/érték arányt is nézzük, akkor egyenesen röhejes volt egy felsőbb kategóriás PC a többszörös árával, csak azért hogy kicsit szebb legyen a game (igen, ez most is pont ugyanígy van)
VGA monitorja és VGA kártyája, MO-n szinte még senkinek nem volt.
A PC-k, Magyarországon ekkor inkább a szuper gagyi, lassú megjelenítésükről és a zajkeltő SB hangkártyákról (vagy még az sem) voltak híresek, amiknél összességében a korosodó C64-et is jobbra tartották.
Eközben nyugaton, hang szempontból, már a második generációs, General Sound szabványú, csúcsminőségű és őrült drága Roland hangkártyák sem voltak ismeretlenek.
1991-hez hozzátartozik az is, hogy év végére Amigára és Atari ST-re megjelent, a véleményem szerint minden idők egyik legjobb játéka, az Another World és korának legjobb autószimulátora, az F1GP. Ezáltal bebetonozva, hogy ezt az évet, a játékok terén a Home Computerek vitték.
A PC-s társadalomnak kicsit még várnia kellett ezekre a játékokra.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
És akkor nézzük meg, mit láttunk mi mindezekből.
Itt jön a képbe a saját csodagépünk, az első PC-nk, 1991-ből. Egy hatalmas, fekvő XT doboz, 640kByte memóriával, monochrome monitorral, Hercules kártyával, 40 MB HDD-vel, 5,25 DD-s 360 kByte-os Floppy egységgel, 4,77 MHz-re lassító turbó gombbal. Hangkártya persze nuku.
Az aktuális PC technológiától való lemaradásunk olyan 5-9 év lehetett ezzel.
(Az Intel a 486DX 50MHz-es processzornál járt, és a 32 bites MCA és EISA busz rendszerek voltak a legmodernebbek. Habár utólag látható, hogy a 16 bites ISA - főleg egy kis tuninggal - bőven megállja a helyét ezen idők játékaira, de még az ezt követő 1-2 évre is)
Prince ment rajta, az F-19 úgy visított a PC Speakeren hogy alig lehetett megmaradni mellette, de az anyahajóról való felszállás minden szenvedést megért. 
A FS 4.0 repülőgép szimulátor, akkori mércével pengeéles volt az elérhető 720x348-as felbontásban, főleg az éjszakai repülésnél.
A fenti listából elég sok játék elindult, a sárga-fekete, egyszínű monitoron így néztek ki:
Erről a gépről nem sokat tudok elmondani. Kivételesen, játék helyett, ez tényleg a tanulmányokhoz volt hasznos.
DOS 3.3 vagy DOS 5.0 volt a rendszer, nem emlékszem pontosan. A később általánossá vált Norton Commander kialakítású fájlkezelő még nem volt rajta, csak egy régebbi felület, DOS Shell szerű interfész a fájlok menedzselésére.
Ha nem is tudtuk pontosan, hol tart az informatika, azt azért láttuk, hogy valami nem stimmel, nagyon el vagyunk maradva, változtatni, fejleszteni kell. Szerencsénkre nem is kellett erre sokat várnunk, de ez már egy újabb story.
Érdemes megnézni a videójáték ipar alakulását. Hogyan csöppent bele az IBM-PC, még ha nem is ilyen célból érkezett, a "játszunk otthoni számítógépeken a konzolok helyett" trendbe.
A játékkonzolok 1985-re szinte teljesen összeroppannak. A NES és a Sega Master System menti meg a kategóriát.
PC-s játékok sorozatom következő részei:
1992-1993, a játék folytatódik:
https://logout.hu/bejegyzes/1992_mivel_jatszottunk_pc-n.html
Irány a 32 bit: játékprogramok 1994-1995-ben:
https://logout.hu/bejegyzes/az_elso_32_bites_jatekok_a_pc-ken.html
Az utolsó DOS játékok 1996 - 1997-ben, egy korszak lezárul:
https://logout.hu/bejegyzes/1996_1997_a_jatekosok_foldjen.html
Forrásaim:
A játékok egy részét a myabandonware oldalon böngészve sikerült feleleveníteni. Pár kép onnan származik, saját fotó vagy youtube videóból részlet.
Nagyon jó kis oldal, ezek a régi játékok szinte mind ingyenesen letölthetőek, nem csak DOS-ra, de az összes korabeli platformra is.
Rengeteg játékról találunk videót Major Thriftwood youtube oldalán. Sok kép a videóiból származik.
Érdemes a dosjatekok.hu oldalt is böngészgetni a témában érdeklődőknek.
Rengeteg információ a Wikipediáról (https://en.wikipedia.org/) vagy a DOS Days-ről (https://www.dosdays.co.uk) származik, köszönet nekik is.
Az első VGA játékok felkutatásával kalcsolatban a következő oldalon találhatunk információkat:
https://trixter.oldskool.org/2017/10/01/the-first-256-color-game-on-the-ibm-pc/
Egyéb anyagok: https://dfarq.homeip.net/
