2. Fórumok
  3. Processzorok, tuning
  4. Tuning kezdőknek
  5. (kiemelt téma)
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #21889 apro senior tag ZeN973 #21885
    Új Válasz #21889
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    apro

    senior tag

    válasz ZeN973 #21885 üzenetére

    hali ezt olvasd végig és utána kérdez ha nem értettél meg valamit
    PROCESSZOROK ENERGIAGAZDÁLKODÁSA

    "Ahogy egyre nőtt a processzorok(CPU) komplexitása(csíkszélességhez mérten), tehát egyre több tranzisztort tartalmaztak, úgy nőtt vele az energia felvételük és a mellékes(káros) hő kibocsátásuk is. Elsőként a mobil számítógépek világában merült fel azon igény, hogy ha egy processzor nincs vagy kevésbé van megterhelve(használati %), ezzel arányosan valahogy csökkentsék az energia felvételét és hő kibocsátását is. Ennek legkézenfekvőbb módját abban látták a gyártók, ha terheletlen állapotában a processzoroknak lejjebb veszik a szorzóját, ez által csökkentve a processzormag órajelet, következésképpen így már biztonsággal csökkenthető a magfeszültsége, ami pedig kisebb energia felvételt eredményez. Az Intel cég a szorzócsökkentésre kétféle eljárást fejlesztett ki:
    Enhanced Intel SpeedStep Technology (EIST) és a
    Thermal Monitor 2 (TM2)
    Természetesen azért születtek teljesen más elven működő energiagazdálkodási eljárások is, amik változatlanul hagyják a processzor szorzóját; működésükre nem térnék ki, csak felsorolás szintjén pár példa:
    Enhanced Halt State (C1E),
    Thermal Monitor 1 (TM1),
    On-Demand Clock Modulation (ODCM)
    Ezen eljárásokat általában az alaplapi BIOSban, le lehet tiltani, de nem érdemes hiszen ezek a processzor túlhajtás nagyságát se befolyásolják. A TM2 eljárás ha nincs tiltva a BIOSban automatikusan működésbe lép az ezt támogató operációs rendszeren (pl. a DOS nem támogatja, de a BIOS képernyője alatt se működnek). A EIST eljárást viszont a Windows XP SP2 alatt is kézzel kell aktiválni, méghozzá úgy, hogy a Vezérlőpult / Energiagazdálkodási lehetőségek / Energiagazdálkodási sémák közül a „Minimális energiagazdálkodás”-t kell kiválasztani. Angol szakirodalom:
    [link]
    Ha ezek működését szeretnénk ellenőrizni vagy megfigyelni, tudom ajánlani a:
    Rightmark CPU clock utility nevezetű programot.
    [link]
    Ezen program monitoring funkciójában láthatjuk processzorunk pillanatnyi adatait; legfelső diagrammon a magórajelét, a középső diagrammon a terheltségi állapotát és legalul a szorzó(FID) és a feszültség(VID) értékét.
    [link], (mirror)[link]
    Példában mutatott processzor szorzója jó látható, hogy csak két állapot között 14 és 16 között váltakozik. Ezt min. és max. szorzónak szokták hívni, természetesen léteznek már olyan processzorok is, ahol lépcsőzetesen azaz nem csak két érték(min. és max.) között ugrál a szorzó, hanem köztes értékeket is felvehet, ilyenek a Netburst architektúrájú mobil processzorok és az újabb Core elnevezésű processzorok bizonyos példányai. Eddigi tudomásom szerint a Netburst desktop processzorcsaládnál maximum kétféle szorzó állapot lehetséges min. és a max.
    Végezetül mind a TM2, mind pedig az EIST eljárás működésének a feltétele, hogy a processzor, az alaplap és az operációs rendszer mindegyike tudja támogatni ezen eljárásokat. A túlhajtással kapcsolatban pedig a processzorunk stabilitását mindig 100% CPU terheltség alatt kell végezni, különben a későbbiekben érhetnek kellemetlen meglepetések automatikus szorzóváltáskor.

    CPU RATIO UNLOCKED (Szorzózár feloldás) - Történeti áttekintés

    Intel processzorok esetében biztos van aki már hallott szorzózár feloldásról „cpu ratio
    unlocked” vagy „cpu multiplier unlocked” az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem szorzózár feloldást jelent, hanem egy lehetőséget csak arra, hogy processzorunk szorzója terheléstől függetlenül mindig a min. értéken maradjon. Léteznek gyárilag szorzózár mentes processzorok is, ezeket „Engineering Sample” vagy „Confidential” elnevezéssel különböztetik ugyan azon típus társaiktól. A pontos megértés végett; teljesen szorzózár mentesnek azt nevezzük, mikor a néveleges teljesítményéből adódó szorzónál magasabb értékek is beállítható.
    A történet onnan indult ki, hogy anno annak idején mikor megjelentek az első Prescott magos processzorok, amik természetesen még csak 478 tokozásúak voltak, 3Ghz felett már annyira meg növekedett az üzemi hőmérsékletük, hogy az Intel cég mérnökei kénytelen voltak a Northwood magoknál alkalmazott energiagazdálkodásoktól jóval hatékonyabb technológiákat alkalmazni a Prescott-ok esetében, ez lett a Thermal Monitor, aminek egy kibővített második specifikációja pedig a Thermal Monitor 2 (TM2) és a min. szorzó értékét 14-esnek választották. A bibi csak ott volt, hogy bizonyos régebbi alaplapok nem voltak képesek megvalósítani, még BIOS átprogramozással sem ezt a FID & VID modulációt, ezért az Intel a 3,2Ghz-es és 3,4Ghz-es 478 tokozású Prescott magos processzorait és elkövetkező alaplapjait úgynevezett FMB1.5 (Flexible Motherboard) jelzővel illette. Szépen telt múlt az idő és kijöttek a LGA775 tokozású Prescott magos processzorok újabb generációi. Itt a nagyobb hő terhelést úgy jelölte meg, hogy a kisebb fogyasztású processzorait (04A/05A) performance és a nagyobb fogyasztású processzorokat, amiket már ellátott TM2 technológiával is, kapták a (04B/05B) performance jelölést.
    2004. szeptember 21-én(Taipei) történt egyszer, hogy az Asus kiadott egy kommünikét, miszerint mérnökeinek sikerült egy kiskaput találni, magyarán mondva átverni a TM2 eljárást alkalmazó processzorokat és akármilyen terheltség mellett is állandóan minimumon(14-en) tartani a szorzót.
    [link]
    Az Asus mindjárt üzleti hasznot akart kovácsolni a felfedezéséből, ezért azonnal hozzálátott alaplapjai BIOS-nak módosításához, hogy BIOS szinten fixen 14-re tudjuk állítani processzorunk szorzóját, ezt a konkurencia se nézhette tétlenül és később több alaplapgyártó(Abit, Foxconn, Gigabyte, MSI) is kijött ezzel a megoldással. Mikor az Intel rádöbbent a turpisságra, amit ellene elkövettek, hiszen a szorzóvisszaállítás közvetlenül fenyegeti az Extreme Edition(EE vagy XE) processzorainak piacát, válaszlépésként azt találta ki, hogy szoftverek számára láthatatlanná tette a TM2 eljárást, ami teljesen automatizáltan figyeli a CPU terheltséget és az alapján változtatja a szorzót min.-re vagy max.-ra. Így már bátran alkalmazta a TM2 energiagazdálkodást 04A/05A jelű alacsonyabb fogyasztású processzoroknál(pl. 541) is. Egy hátulütője azért lett a dolognak, hogy a teljesen automatizált TM2 eljárásnál hiába szeretnénk processzorunk szorzóját mindig maximumon tartani terheléstől függetlenül, ez sem lehetséges, mivel annyira ki lett iktatva minden külső tényező, hogy letiltása se oldható meg. A tiltakozások véget talán ezért kezdte jobban favorizálni az Intel a másik hasonló eljárását az EIST-et.
    2005. év elején viszont újabb nagy dobással állt elő az Asus, sikerült neki az EIST energiagazdálkodást is kijátszani. A hírt nem is verték nagy dobra, sőt csendben halkan publikálták újabb szorzó visszaállítási lehetőséget.
    [link]
    Vélhetőleg az Intel vigyázó szemei miatt, másodsorban ellentétben a TM2-vel itt nem csak egy egyszerű BIOS átprogramozásról van szó, hanem a PCB-n azaz alaplapon bizonyos fajta elektronikai kialakítás is szükséges. Megint Intelnél volt a labda, válaszul módosított az EIST-en, míg kezdetben 14-et alkalmazott, mint minimum szorzót, a későbbiekben már ezt 12-re módosította. Ennek hatására természetesen az Asusnak is újabb elektronikai újítást kellett bevezetni alaplapjainak nyomtatott áramkörein, ahhoz, hogy a 12 szorzót is fixálni tudják.
    Valószínűleg ezen okok miatt, és jelenlegi tudomásom szerint kizárólag csak Asus alaplapok birtokolják ezt a fajta képességet. Az időközben megjelent Conroe architektúrájú processzorok merőben új helyzetet teremtettek processzor szorzó ügyében. Az Intel nagyvonalúan már többlépcsős EIST energiagazdálkodással látta el új Core2Dou desktop processzorait is, így az Asus természetesen megint ráharapott a dologra és az új alaplapjainál(PCB) és azok BIOS-ában már biztosította 6-tól egyesével felfelé egészen a processzor normál szorzójáig az állíthatóságot. Itt már a konkurencia is lépett valahára (pl. Abit). Mellékesen megjegyezném, hogy nem véletlen és merő jóindulat ez az EIST kibővítés a desktop(asztali) processzoroknál az Intel részéről, megtehette, hiszen, a Core elnevezésű processzoroknál közel se nyerhetünk annyi teljesítménytöbbletet a szorzó visszaállítással, mint a Netburst architektúrájú processzorokkal. Így mindjárt el is érkeztünk a következő fejezethez.

    MIKOR ÉRI MEG VISSZÁBB VENNI EGY PROCESSZOR SZORZÓJÁT?

    A Core2Dou processzor esetében a magyarázatot könnyen megkapjuk, ha fogunk pár memória benchmark(valós sebesség mérő) programot(pl:[link]) és lemérjük a processzorba érkező memóriaadatok valós sávszélességét, visszavet és normál szorzón, hamar rájövünk, hogy Conroe-nál, ha vissza is tudjuk venni fixen a szorzót, teljesítménybeli előnyünk nem fog származni belőle, ugyanis minden processzor architektúrának vannak határai, mind a Core-nak, mind a Netburst-nek is. Tehát minél nagyobb az alapórajelünk és kisebb a szorzónk, annál közelebb kerülünk egy a processzor számára valós memóriaadatsávszél korláthoz. Netburst tulajdonosok megnyugtatására, pontos adatom ugyan nincsen erre vonatkozólag, de legkisebb 12 szorzónál is bőven ráérünk 300Mhz FSB felett elgondolkozni a szorzóvisszaállítás hasznán."

    hali

  • #21888 darál0w Jómunkásember ZeN973 #21885
    Új Válasz #21888
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    darál0w

    Jómunkásember

    válasz ZeN973 #21885 üzenetére

    ez a c1e és eist. energiatakarékosság miatt csinálja. nincs semmi baj. nem kell félni :)

    megy akkor a tuning vagy segítsek?

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés