AO lett a kedvenc GS-em 1995 táján (akkortól adta az ES), részben a közönség miatt: együtt élnek a játékkal, van hangulata.
US túl megalomán, mindenből a legnagyobb akar lenni, állandó óbégatás, közönséges és harsány.
RG-t mig Rebeuh volt a főbíró szerettem, Bruno még rendet tartott (kivétel a gyereknap), azóta ugyanez amit leírtál: kettőshibánál taps és örömünnep (innen ismerni meg a taplót legkönnyebben).
Wimbledon karótnyelt, de a füvet sose szerettem. Bár amikor Lendl kapart érte, hogy meglegyen a karrier GS, mindig nagy élmény volt. Persze nem Ivan-nak...
ES:
1988 óta csakis angol kommentárral, szabóg-t és a libuskákat nagyon nem bírom. Régen azért Vitár Robival voltak feledhetetlen percek.
