Sörtípusok erjesztési eljárás alapján:

1. (S) spontán erjesztésű sörök (lambic) – Ezt a sörfajtát korábban csak Belgium egyes területein főzték. Jellemzően Belgium pajottenlandi régiójában. Ma már az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és több más országban is főzik a vállalkozó kedvű sörfőzdék. A lambic kifejezés eredete a holland Lembeekre vezethető vissza, ahol először készítettek ilyen söröket. A készítés során 60-70% árpamalátát, 30-40% búzát, illetve vad élesztőgombákat használnak fel. Ezen élesztőgombáktól kapják a lambic sörök jellegzetes száraz, boros-cideres aromájukat és savanykás utóízüket. A lambic sörökbe is tesznek komlót, azonban szárított és érlelt változatban, illetve nagyobb mennyiségben, hogy a végtermék kellemesen kesernyés legyen, de ne túl keserű. A lambic sörök erjesztése hosszú időt vesz igénybe, melynek végén érett komló aromát kap az ital. Az erjedés beindulása után a nedűt érett gesztenyefa- vagy tölgyfahordókban tárolják 1-3 vagy akár 6 évig, mielőtt palackoznák. Az érés során az élesztőgombák a sörlé tetejére kiülve légzáró réteget képeznek; ennek köszönhetően a sör nem oxidálódik. Az elkészült sör szénsavat nem tartalmaz. A palackozott lambicok általában két különböző évjáratú sör keverékei. Ugyanakkor ritkán fogyasztják eredeti formájában.

2. (F) felső erjesztésű sörök (ale) – A 19. századig a sörök szinte csak ezzel a technikával készültek. Ennek egyik oka, hogy a különféle hűtési technikák elterjedéséig alsó erjesztésű söröket csak hideg vidékeken, illetve hűvösebb évszakokban készíthettek, míg a felső erjesztésű söröket gyakorlatilag bárhol, az év bármely szakában főzhettek. A hagyományos felső erjesztés 10-20°C fokon történik és az erjesztés legalább 4, de akár 8 napig is eltarthat. Az erjesztés végén az edény tetejére felemelkedő élesztőt lefölözik és a sörlét hordókba vagy kondícionálótartályokba töltik. Ezután a sört pincehőmérsékleten közel egy hónapig érlelik. Ezt nevezik meleg kondícionálásnak. Az élesztő egyes melléktermékei benne maradnak a sörben, különleges gyümölcsös, olajos ízt adva az italnak. Manapság elsősorban a Nagy-Britanniában és a kézműves/kraft sörfőzdékben főzik.

3. (A) alsó erjesztésű sörök (láger) – A 19. században kezdett el terjedni. Mára a legelterjedtebb és a legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Az erjesztés meglehetősen alacsony, mintegy 5-8°C fokos hőmérsékleten megy végbe, és az élesztő a sörlé aljára süllyed. Az érlelési szakasz a "lagerezés" szintén igen alacsony hőfokon, 0-1°C fokon zajlik. Valamint az alsó erjesztésű sörök készítéséhez egészen más típusú élesztőket használnak, mint a felső erjesztésűekhez. Fontos jellemző, hogy e sörök főzéséhez a komló meg nem termékenyített nőivarú virágát használják, és a fejtés előtt általában pasztörizálják, azaz 1-2 percre 70°C-ra melegítik őket, hogy a sörben található mikroorganizmusok elpusztuljanak. A kommersz sörök – amelyeket az átlagember ismer – legtöbbje alsó erjesztésű sör.

4. (H) hibrid eljárással készülő sörök – Olyan sörök tartoznak ide, amelyek elkészítése során keverednek az alsó ill. a felső erjesztés különböző elemei.

Sörfajták a BJCP 2015 besorolása alapján
(Beer Judge Certification Program)

Standard American Beers - Standard Amerikai Sörök

American Light Lager (A) – Amerikai Könnyű Láger
Világos lágersör. Semleges íz, könnyű test, magas széndioxid-tartalom és alacsony alkoholtartalom jellemzi. Frissítő, szomjoltó. Az adalékanyag (rizs, kukorica) tartalma magas (max. 40%). Alacsony szén-hidrát és alacsony kalóriatartalom jellemzi. Ennek ígéretével csábított el nagy tömegeket az 1990-es években a színvonalasabb söröktől, főleg az Egyesült Államokban.

American Lager (A) – Amerikai Láger
Világos lágersör. Semleges íz, könnyű test, magas széndioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Frissítő, szomjoltó. Az adalékanyag (rizs, kukorica) tartalma magas (max. 40%). Ízesebb, testesebb light társa ízvilágánál. Német bevándorlóktól ered. Azonban legnagyobb hatással az amerikai szesztilalom volt hatással erre a sörtípusra. A főzdék racionalizálták működésüket, és a széles tömegek számára olcsón akartak főzni nagy mennyiséget. Így terjedt el ez az aránylag alacsony színvonalú sörtípus.

Cream Ale (F) – Cream Ale
Világos ale sör. Édeskés íz, könnyű test, magas szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Frissítő, szomjoltó. Az adalékanyag (kukoricapehely, cukor) tartalma aránylag magas (20%). Alapvetően az alap láger sörök felsőerjesztésű megfelelője az USA-ban. Ugyanakkor karakteresebb, ízletesebb azoknál. Már az 1800-as években főzték a lágersörök konkurenciájaként.

American Wheat Ale (F/H) – Amerikai Búzasör
Frissítő, általában kesernyés, amerikai világos búzasör. A komló kerül előtérbe a német búzasörök élesztős karakterisztikája helyett. Kenyeres, gabonás ízvilág, amelyet erőteljesebb komlókarakter egészít ki. A német rokon banános, szegfűszeges ízjegye nincs jelen. Lehet szűrt vagy szűretlen is. Az 1980-as években kezdték el főzni az Egyesült Államokban.

American Dark Wheat Ale (F/H) – Amerikai Barna Búzasör
Az american wheat ale barna verziója. Megjelennek benne a karamelles, pörkölt malátás ízjegyek.

Malt Liquor (A) – Maláta Likőr (A BJCP MÁR NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Európában gyakorlatilag ismeretlen sörfajta. Szalmasárga színű, malátából, rengeteg adalékanyaggal (kukorica, rizs, finomított cukor/dextróz) készítik. Komlóval takarékosan bánnak, épp csak annyi keserű ízt hoz, hogy a sör kiegyensúlyozottá váljon. A magasabb alkoholtartalmú változatok pálinkás-alkoholt tartalmaznak, amely oldószer- vagy üzemanyagszerű aromákat és ízeket ad. A felhasznált finomított cukorral érik el a magasabb alkoholtartalmat. Egyes sörfőzdék különleges enzimeket is használnak a maláta további bontására, hogy nagyobb alkoholtartalmat kapjanak. Ezek a sörök általában 40 unciás / 1,1 literes palackban kerülnek értékesítésre.

International Lager - Nemzetközi Lágersörök

International Pale Lager (A) – Nemzetközi Világos Láger
Világos lágersör. Frissítő, szomjoltó. Visszafogott malátás íz, könnyű-közepes test, közepes-magas széndioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. A komló inkább csak mellékesen van jelen az ízében, némi virágos, gyógynövényes karakterként jelenik meg. Keserűbb és testesebb amerikai társainál, valamint kevesebb adalékanyagot (rizs, kukorica, cukor) tartalmaz. Tekinthető az amerikai láger prémium változatának is, annak is készült eredetileg. Erőteljes marketinggel terjedt el a globális nagyüzemi főzdék által.

India Pale Lager (A) – India Világos Láger (A BJCP MÉG NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Jól megkomlózott világos lágersör. Egyfajta választási lehetőség a pale ale, session ipa helyett. A helyesen megválasztott komló képes kiszélesíteni a a lágersörök ízvilágát.

International Amber Lager (A) – Nemzetközi Félbarna Láger
Félbarna lágersör. Mérsékelten malátás, gabonás íz, könnyű-közepes test, közepes-magas szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. A komló inkább csak mellékesen van jelen az ízében, némi virágos, gyógynövényes karakterként jelenik meg. Visszafogottan megjelenhet a keserű íz is, de inkább a karamellás, pirítós ízjegyek vannak jelen. Adalékanyag tartalma hasonló világos társaihoz, viszont megjelenik a festőmaláta használata.

International Dark Lager (A) – Nemzetközi Sötét/Barna Láger
Barna színű lágersör. Malátás, édeskés íz, könnyű-közepes test, közepes-magas szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Alapvetően a nemzetközi világos láger sötétebb, kicsit édesebb és testesebb változata. A komló szinte nem is érezhető ki a sörből. A többi nemzetközi lágerhez hasonlóan rizs, kukorica, cukor, sőt itt a színezőanyagok is megjelenthetnek a felhasznált hozzávalók között.

Czech Lager - Cseh Lágersörök

Czech Lager (A) – Cseh Világos Láger
Világos cseh lágersör. Gazdag malátás kortyérzet, majd komlós utóíz, keserű ízvilág, könnyű-közepes test, közepes széndioxid-tartalom és alacsony alkoholtartalom jellemzi. Frissítő, szomjoltó. Könnyed ivósör. A 19. században jelent meg ez a sör az akkori cseh területeken Josef Groll által.

Czech Premium Lager (A) – Cseh Prémium Láger
Világos cseh lágersör. Gazdag malátás kortyérzet, virágos fűszeres ízjegyek, keserű ízvilág, közepes test, közepes szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Frissítő, szomjoltó. Erősebb, intenzívebb cseh láger társánál. 1842-ben jelent meg Pilzenben. Külföldről nézve ezt nevezhetjük pilsner típusú sörnek, ugyanakkor Csehországban csak a Pilsner Urquel-t nevezik pilsner-nek!

Czech Amber Lager/Polotmavy (A) – Cseh Félbarna Láger
Borostyán színű cseh lágersör. Malátás, legtöbbször édeskés ízvilág, sok komlóval fűszerezve. Könnyű-közepes test, alacsony szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Alapvetően a Vienna lager malátásabb cseh megfelelője.

Czech Dark Lager (A) – Cseh Sötét/Barna Láger
Sötét színű cseh lágersör. Malátás íz, közepes test, közepes szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. A különböző erősségű komlózás stíluson belül is eltérő profilú söröket eredményez. Karamelles, pirítós, mogyorós, medvecukros, szárított sötét gyümölcsös, csokoládés és kávés ízjegyek előfordulnak. Erősebb verzióinál tapasztalhatunk némi alkoholosságot. A 16. század óta főzik a mindenkori cseh területeken.

Pale Malty European Lager - Európai Világos Malátás Lágersörök

Munich Helles (A) – Müncheni Világos
Mérsékelten gabonás-malátás, némileg édeskés íz, fűszeres-virágos komlósság, visszafogott keserűség, közepes test, közepes szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. A friss Helles édesebb a régebben főzött társánál. Németország déli részén a mindennapok söre. A Spaten sörfőzde főzte először Münchenben 1894-ben a világos pilsner típusú sörök versenytársául.

Festbier (A) – Fesztiválsör
Mérsékelten malátás-édeskés íz, könnyed komlósság, közepes-krémes test, közepes szén-dioxid-tartalom és a lágersöröknél megszokottnál nagyobb alkoholtartalom jellemzi. Enyhe pirítós, kenyeres ízjegyek. Hasonló az ízvilága, mint a cseh prémium lágereknek, csak kevesebb komlót tartalmaz. Ezt a fajta sört főzik az Oktoberfest-re is. A németek nevezik Wiesn-nek is, mivel az Oktoberfest védett elnevezés az EU-ban. Csak a müncheni „fest”-en felszolgált sört nevezhetik Oktoberfest sörnek. Az USA-ban Oktoberfest-nek nevezett sörök inkább a Märzen sörfajtába sorolandók.

Helles Bock/Maibock (A) – Világos Bak
Magasabb alkoholtartalom (néha érzékelhetően), malátás-édeskés íz, pirított ízjegyek, a többi bakhoz képest erőteljesebb komlósság, közepes test és közepes-magas szén-dioxid-tartalom jellemzi. Alapvetően a München Helles erősebbre főzött verziója. Nevezik Maibock-nak is, de néhányan azt egy másfajta sörnek, inkább a Festbier fajtába sorolják.

Pale Bitter European Lager - Európai Világos Keserű Lágersörök

German Leichtbier (A) – Német Leichtbier (egyszerű sör)
Világos szín, alacsony alkoholtartalom, kiegyensúlyozott maláta-komló egyensúly, visszafogott keserűség, könnyű test, közepes-magas szén-dioxid-tartalom jellemzi. Hagyományosan a fizikai munkások számára főzték. Manapság kiválóan ajánlható diéta mellé, mivel alacsony a szén-hidrát ill. a kalóriatartalma. Azonban ezt a szerepet elsősorban az amerikai könnyű lágereken alapuló sörök vették át.

Kölsch (F/H) – Kölsch
Visszafogott malátás íz, gyümölcsös, komlós karakter, érdesség, mérsékelt keserűség, könnyű-közepes test, közepes-magas szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Frissen főzve a legjobb inni. Jellegét tekintve leginkább a cream ale-ekhez hasonlítható, vagy egy gyengébb pilzenihez. Fogyasztása is jellegzetes: szülővárosában két deciliteres pohárban (stange), füles tálcán szolgálják fel. Kölschnek kizárólag azokat a söröket nevezik, amelyek Kölnben, vagy a város közvetlen környékén működő 24 sörgyár valamelyikében készültek. Főzni lehet enélkül is, de az a sör csak kölschszerű sörnek nevezhető. Az 1800-as években kezdték el főzni az alsóerjesztésű lágersörök térnyerése ellen.

German Helles Exportbier / Dortmunder (A) – Német Világos Exportsör / Dortmundi
Világos, jól kiegyensúlyozott maláta-komló egyensúllyal rendelkező, közepesen testes, közepes szén-dioxid-tartalmú, friss, ropogós, lágy német láger, kicsit erősebb alkoholtartalommal. Egyik összetevő sem dominál az ízében. Dortmund környékén fejlődött ki az 1870-es években. Fogyasztásának csúcsát a II. világháború után érte el, de az 1970-es évektől kezdve folyamatosan csökkent a népszerűsége. Nevében az export kifejezés a német sörszaknyelvben a sör erősségét jelenti.

German Pils (A) – Német Pilsner
Erőteljes keserű, komlós íz, könnyű test, magas szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Tiszta aranyszínű, ropogós, frissítő, német sör. A legjobb helyi malátákból és komlókból készül. Az 1870-es években kezdték el főzni a cseh pilzeni mintájára, de német alapanyagokkal. A cseh prémium lágerrel egyetemben a legelterjedtebb sörfajta a világon.

Amber Malty European Lager - Félbarna Malátás Európai Lágersörök

Märzen (A) – Märzen
Malátás íz, félbarna szín, pirított, kenyeres ízjegyek, közepes-krémes test, közepes szén-dioxid-tartalom és magasabb alkoholtartalom jellemzi. Régóta főzött német-osztrák sörtípus. A legkorábbi változatai sötétbarnák voltak, és a neve a sör erősségére utalt. Későbbiekben a Spaten fejlesztette tovább. Modern változatának gyökerei 1841-ig vezethetőek vissza. 1872-1990 között ezt a sört csapolták az Oktoberfesten, majd ezt váltotta a Festbier. Vagyis a Festbier nem más, mint egy világosra főzött Oktoberfest sör, míg a mai Oktobertfest elnevezésű sörök igazából Märzen-ek.

Rauchbier (A/F) – Füstös Sör
Malátás, édeskés ízű német félbarna lágersör mérsékelt komló keserűsséggel. A füstösség (bükkfa) az alacsonytól az erőteljesig terjedhet. A legtöbb esetben hasonlít a Märzen-re, de ahhoz az ízvilághoz társul a füstösség. Amely akár szalonnás, sonkás karaktert is kölcsönözhet a sörnek. A legtöbb német sörtípusból készülhet füstös sör, akár ale sörből is. A bajorországi Bamberg városából származik.

Dunkles Bock (A) – Sötét Bak
Sötét, magas alkoholtartalmú, malátás, pirítós ízjegyekkel ellátott német lágersör. Némi karamelljelleg is megjelenhet. A komló észrevehetetlen. A németországi Einbeck városából származik. Bajorországban is elterjedve lett a sör neve bak. Amely egyébként kecskét jelent németül, így nagyon sok baksör logójában megjelenik az említett állat.

Amber Bitter European Lager - Félbarna Keserű Európai Lágersörök

Vienna Lager (A) – Bécsi Ászok
Közepes alkoholtartalom, könnyű-közepes test, mérsékelt szén-dioxid-tartalom, lágy malátás íz, erőteljes komlókeserűség jellemzi ezt a selymes, félbarna lágersört. A malátaíz tiszta, kenyeresen gazdag, ami az alapmaláták jó minőségéből és a főzési eljárásból ered, nem pedig speciális malátákból vagy adalékanyagokból. Az amerikai verzió inkább keserű, míg az európai inkább édes. Dréher Antal fejlesztette ki 1841-ben. Nagyon gyorsan népszerűvé vált. Azonban mára már szinte eltűnt ez a sörfajta. Osztrák bevándorlók által Mexikóban élt tovább, de egyre kevésbé színvonalas módon. A mai kraft főzdék próbálják meg feléleszteni ezt az elfeledett sörtípust.

Altbier (F/H) – Altbier
Közepesen testes, közepesen-magasan szénsavas, jól kiegyensúlyozott, keserű, de mégis malátás, tiszta, selymes, borostyántól a rézig terjedő színnel rendelkező német sör. A keserűséget kiegyenlíti a maláta gazdagsága, ugyanakkor a maláta intenzitása és karaktere mérsékelttől a gazdagig terjedhet. Erőteljesen keserű, de azt jól kiegyensúlyozza a malátás karakter. Düsseldorfból származik. Neve a „régi” fajta sörre utalt, amikor még csak felsőerjesztésű élsztőket használtak.

Kellerbier (A) – Pincesör
A hagyományos német sörstílusok fiatal, szűretlen, pasztörizálatlan változata. A név szó szerinti jelentése pincesör, mivel a sört egyenesen a pincéből csapolják, ahol ászokolták. Mivel ezt a csapolási módszert a sörök számos fajtájára alkalmazhatják, ezért a stílust is elég nehéz körülírni. Néha Naturtrübként vagyis természetesen zavarosként írják le ezeket. Néha pedig Zwickelbiernek hívják, a kóstolócsap után, amelyet az ászokhordón használnak. Az íze az eredeti sör stílusát tükrözi. Jellemzően élesztőkarakter is kiegészíti, ami, mint melléktermék nem gyakran található meg a jól ászokolt német sörökben. Régen a pincékben, barlangokban a nyár végéig érlelt/tárolt söröket nevezték pincesörnek/sommerbier-nek, amelyet a nyár végén kezdtek el csapolni. A hűtés elterjedésével viszont már a frissen főzött sört nevezték ennek, amit egyenesen a pincéből csapoltak a főzés után. Ma már elsősorban felszolgálási stílusnak nevezhetjük a kellerbier-t, és sok helyen csak marketingfogásként használják. Ha a tradíciók mellett maradunk, akkor két változatot különböztetünk meg.

Pale Kellerbier (A) – Világos Pincesör
Nyári szezonális sör, amelyet elsősorban München környékén készítenek. Az alapsör leggyakrabban a Munich Helles, de használható más sörtípus is, mint pl. a german pils. Mérsékelten malátás-gabonás, édes íz, sörként változó komlókeserűség, közepes test, alacsony-közepes szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Ködös, mérsékelten zavaros megjelenés.

Amber Kellerbier (A) – Félbarna Pincesör
Ez az eredeti pincesör. Színben valahol a Munich Helles és a Märzen között van. Homályos, mérsékelten zavaros megjelenés. Közepes test, közepes szén-dioxid-tartalom, kezdeti malátás édes íz, száraz, keserű utóíz és gyakran kenyeres-pirítós ízjegy jellemzi. Alkoholtartalma közepes.

Dark European Lager - Sötét Európai Lágersörök

Munich Dunkel (A) – Müncheni Barna
Mérsékelt, nem túl édes malátás íz, pirítós, karamelles, mogyorós ízjegyek, közepes test, közepes szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. A friss sörökben gyakran megjelenik a csokoládés karakter. A komló keserű íze alacsony, de érezhető. A német piacra főzött sörök általában szűretlenek, kenyeresek, élesztősek. Míg az exportra készült termékek szűrtek. Münchenből származik, de elterjedt egész Bajorországban.

Schwarzbier (A) – Fekete Sör
Sötét német lágersör, amelyben az erősen pörkölt, ugyanakkor lágy maláta ízek tökéletes egyensúlyban vannak a komló keserű ízével. Tiszta vagy kenyeres malátás íz, keserű csokoládés ízjegyek (semmikép sem égett), könnyű-közepes test, közepes szén-dioxid-tartalom és közepes alkoholtartalom jellemzi. Sokszor nevezik fekete pilzeninek is, de egyfelől nem nagyon szokott fekete színű lenni, másfelől közel sem annyira keserű az íze. Németországból származik, valószínűleg eredetileg felsőerjesztésű sör volt.

Strong European Lager – Erős Európai Sörök

Doppelbock (A) – Duplabak
Gazdag malátás édes íz, közepes-erős selymes test, alacsony-közepes szén-dioxid-tartalom, magas alkoholtartalom jellemzi. Létezik sötét és világos verziója is. A sötét verziókban előfordulhat némi csokoládé, sötét gyümölcsös íz. A világos verziók szárazabbak. Az alkohol is előbújik, de inkább melenget, mint zavar. Bajor sörspecialitás, amely a paulánus szerzetesektől ered. Régebbi verziói édesebbek és alacsonyabb alkoholtartalmúak voltak, mint modern társaik. Sok esetben a mai duplabakok neve „-ator”-a végződik, utalván a prototípusnak tekintett Salvator sörre.

Eisbock (A) – Jégbak
Nagyon testes, sűrű, gazdag, malátás, édes ízű sötét német lágersör magas alkoholtartalommal és alacsony szénsavval. Ízében az alkohol is jelentős szerepet kap, de inkább melegít, mint éget. Gyakran megjelenik némi karamelles, enyhe csokoládés, fekete gyümölcsös mellékíz. A komló keserűsége éppen csak arra jó, hogy a maláta édességét kordában tartsa. Hagyományos kulmbachi specialitás, amelyet a duplabak lefagyasztásával és a jég eltávolításával készítik, így koncentrálják az ízeket és az alkoholt.

Baltic Porter (A) – Balti Porter
Gazdag malátás, alkoholos, aszalt gyümölcsös, karamellás, melaszos, édes íz jellemzi. Jó testes, közepes-magas szén-dioxid-tartalmú sör, amelyre jellemző az angol porterek ízvilága (azoknál azért gyümölcsösebb, és alkoholosabb), valamit megjelenik a schwarzbier pörköltsége. A komló némileg kiegyensúlyozza a maláta édességét. A balti országokban fejlesztették ki, hogy az Angilából exportált imperial stoutokat helyben is elő tudják állítani. Eredetileg felsőerjesztésű volt, de sok sörfőzde alsóerjesztésű élesztőt kezdett el használni, így maga a sör is alsóerjesztésűvé vált. Ma már megjelentek az imperial változatok, amelyek a balti porter magasabb alkoholfokkal főzött verziói.

German Wheat Bear – Német Búzasörök

Weissbier (F/H) – Világos Búzasör
Világos, frissítő német búzasör, magas szén-dioxid-tartalommal (pezsgős), könnyű-közepes testtel és közepes alkoholtartalommal. Sajátos banános, szegfűszeges, élesztős ízzel. Ennek erőssége változó. Megjelenhet még a vanília, édes rágógumi karakter, de sosem lehet kiugró. A komló keserűsége szinte észrevehetetlen. Fiatalon, frissen érdemes fogyasztani. Érlelésre nem alkalmas. Szűretlen változata a mit Hefe/Hefeweizen. Szűrt változata a Krystal. Ez utóbbi kevésbé gyümölcsös, mint a szűretlen változat. Bajorországban már évszázadokkal ezelőtt is főztek sört, de az csak a nemesek kiváltsága volt. A búzasör modern kora 1872-re datálódik, amikor a Schneider főzdében elkezdték a termelést. Bár igazán népszerűvé az 1960-as években vált. Régen teljesen búzamalátából készült, ma már elég az 50%-os búzamaláta tartalom. További érdekes felvetés eme sör fogyasztásánál a citrom ill. a rizs használata. A citrom kiemelheti a sör frissességét, ugyanakkor ronthatja a habtartósságot, és savassá teheti a sört, valamint elrejtheti az ízhibákat. A rizs segítheti a habképződést, ugyanakkor anélkül is elég hab képződik egy búzasörnél. Érdemes minden sört úgy inni, ahogy a készítője megálmodta.

Dunkles Weissbier (F/H) – Barna Búzasör
Barna színű, közepesen testes, krémes, aránylag szénsavas, banános-szegfűszeges-élesztős búzasör. Pirított kenyeres vagy karamelles, malátás ízjegyek is megjelennek az ízében. A vanília, rágógumi karakter csak enyhén érződhet egy-egy főzetben. Összefoglalva ez egy igen gazdag, telt ízvilágú német sörtípus. Nagyon sokáig csak nemesi címmel főzhettek búzasört a német területeken. Igazán csak az 1960-as években terjedt el. Azonban sosem érte el a világos búzasör közkedveltségét.

Weizenbock (F/H) – Búzabak
Magas alkoholtartalmú, testes, szénsavas, malátás, gyümölcsös, búzasör, amelyre egyaránt jellemző a búzasörök malátás, élesztős íze, valamint a baksörök erőssége, testessége. A búzasörökre jellemző banános, szegfűszeges íz szintén jelen van. A világos változatoknál a kenyeres, pirítós, édeskés, malátás jelleg, míg a sötét változatoknál egy mélyebb kenyeres vagy pörkölt maláta jelleg az elsődleges, utóbbiaknál némi sötét-gyümölcsös aromák is megjelenhetnek. A legtöbb búzabak sötét színű, a világos verziót kevesebben főzik. Utóbbi komlósabb sötétebb társánál. Az első búzabak sört 1907-ben főzte a Schneider Weisse Münchenben. Az Aventinus nevet adta neki.

British Bitter – Brit Bitterek

Ordinary Bitter (F) – Közönséges Bitter
Alacsony alkoholtartalom, alacsony szén-dioxid-tartalom, könnyű test, közepes-magas keserűség jellemzi ezt a tipikus angol kocsmasört. A malátaprofil változó, jellemzően a komlós keserűség irányába tolódik el az íz. Jellemző rá a földes, gyantás, gyümölcsös komlóíz. Erőssége változó. Az angol pale ale sörökből fejlődött ki az 1800-as években. Frissen csapolva árulták, jellemzően hagyományos módon kézi erővel, vagy rábízták a gravitációra.

Best Bitter (F) – Legjobb Bitter
Keserű, ízes, frissítő, alacsony szén-dioxidtartalmú, a legtöbb esetben komlós (néhány főzde itala maláta-hangsúlyosabb), könnyed ivósör. Alkoholtartalma némileg magasabb a közönséges bitterénél. A maláta némi kenyeres, kekszes, pirítós jelleget kölcsönözhet a sörnek. A komló tipikusan földes, gyantás, virágos jelleget ad a sörnek. Történelme ugyanaz, mint a közönséges bitteré.

Strong Bitter (F) – Erős Bitter
Aránylag magas alkoholtartalom, közepes test, alacsony-magas szén-dioxid-tartalom, keserű, sörfőző számára szélesen értelmezhető sörfajta. A maláta, a komló hasonló ízeket ad a sörnek, mint a többi bitter esetében. Az erős bitterek felfoghatóak a legjobb (best) bitterek nagyobb sűrűségű változataiként, de nem jobbak azoknál. A brit pale ale-k általában prémium, export erősségű pale ale, erős bitter sörök. A palackozott verziók szénsavasabbak a csapolt verzióknál. Angliában az "ESB" (English Strong Bitter) a Fullers védjegye. Nem jelent külön sörtípust. Viszont erőteljes malátaprofillal rendelkezik, ami nem jellemző más erős bitterekre. Az Egyesült Államokban az ESB-n a malátás, keserű, vöröses, közepesen erős, angol ale-t értik.

Pale Commonwealth Beer – Világos Nemzetközösségi Sörök

British Golden Ale (F) - Brit Borostyán Ale
Könnyű-közepes test, keserű íz, alacsony szén-dioxid-tartalom (palackozott verzióknál magasabb), alacsony alkoholtartalom jellemzi ezt a komló-túlsúlyos bitter sört. A fő ízt a felhasznált komló adja. Divatba jött a citrusos ízt kölcsönző komlók felhasználása. A malátaprofil nagyon visszafogott. Hűvösebben fogyasztandó a többi bitterhez képest, emiatt elsősorban nyári, szomjoltó sörként volt ismert. Azonban manapság már egész évben főzik. Nevezhetjük Golden Bitter-nek, Summer Ale-nek vagy British Blond Ale-nak is. Az Angliában is gyorsan terjedő lágersörök ellen „fejlesztették” ki. Nincs konkrét dátuma a megjelenésének, azonban sokan a Hop Back főzde Summer Lightning sörét tartják eme sörtípus referenciájának 1986-ból.

Australian Sparkling Ale (F) - Ausztrál Habzó Ale
Erőteljes szén-dioxid-tartalom, közepes-nagy test, helyi ausztrál alapanyagok felhasználása, élesztős jelleg jellemzi ezt az ausztrál sörtípust. A gabonástól a kenyeresig menő malátás íz, enyhe édesség, gyógynövényes, gyantás, borsos komlós ízjegyek alkotják az ízvilágát. Semmiképp sem lehet semleges, íztelen. A történelmi adatok szerint a legtöbb 19. századi ausztrál sör a csapolt Mild Ale és Porter volt. A palackos ale söröket azért találták ki, hogy versenyt támasszanak a brit sörfőzdékben főzött import palackos pale ale-kel. A 20. század elején a palackos pale ale-k helyett a lágersörök terjedtek el. Sok ausztrál sparkling ale és pale ale címkéjén az ale megnevezés szerepelt, habár ezek alsó erjesztésű láger sörök voltak, de nagyon hasonló receptúrával mint azok az ale-ek amiket kiszorítottak. A dél-ausztráliai Adelaide városában működő Coopers az egyetlen sörfőzde, aki a sparkling ale-t, mint stílust még gyártja 1862 óta. Érdekessége, hogy az élesztő felkavarása javasolt. Tradicionálisan végiggörgetik a kocsmán az üveg sört. KEG esetén arra kérik a vendéglátóhelyet, hogy a hordót fordítsa meg.

English IPA (F) – Angol IPA
Klasszikus brit alapanyagokból készült, mérsékelt alkoholtartalommal bíró, közepesen testes, mérsékelten szénsavas, komlós, keserű ízű brit ale. Az ízvilág elsősorban a felhasznált komló irányába tolódik el, ugyanakkor a malátának is fontos szerep jut. Utóbbi könnyed kekszes, vajkaramellás, pirított kenyeres ízjegyeket kölcsönözhet a sörnek. A fellelhető leírások sok mindenben ellentmondanak egymásnak, de abban a legtöbb egyetért, hogy az IPA őse az Indiába való szállítási célzattal megalkotott pale ale volt az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején. Ennek a sörfajtának a megnevezése és a népszerűsége is folyamatosan változott az idők során. A burton-i sörfőzdék a nagy szulfáttartalmú víz felhasználásának köszönhetően nagyon sikeresek voltak az IPA főzésben. Sőt, 1830-ra elkezdték uralni ezt a piacot, és ekkor nevezték először India Pale Ale-nak. A sör erőssége és a népszerűsége is csökkent az idők során. Maga a stílus gyakorlatilag eltűnt a 20. század második felére. A megnevezést is csak arra használták, hogy a pale ale-eket és bitter-eket körülírják vele. Az 1980-as években fedezték fel újra a kraft főzdék. Az újabb verziókat a klasszikus verziók inspirálták, de már modernizálták a mai sörfőzőmesterek.

Brown British Beer – Barna Brit Sörök

Dark Mild (F) – Sötét Mild
Könnyű-közepes test, alacsony szén-dioxid-tartalom, frissítő, malátás íz jellemzi ezt a brit sötét színű sörfajtát. Gazdag ízvilággal rendelkezik, amit a sokféle felhasznált maláta biztosít a számára. Megjelenhetnek benne a barna cukros, karamelles, tejkaramellás, pirítós jellegű, diós, csokoládés, kávés, pörkölt, gyümölcsös, édesgyökeres, szilvás, mazsolás ízjegyek. Utóíze a maláta pörköltségétől is függ. A jobban pörkölt verziók szárazak, míg a kevésbé pörköltek inkább visszafogott édes utóízt biztosítanak. Történelmileg a „mild” a nem érlelt sört jelentette. Ezzel különböztették meg az eltartásra szánt érlelt, erősebben komlózott söröktől. A modern mildok eredete az 1800-as évek gyengébb ale-jeihez vezethető vissza. Ugyanakkor a sötét mildok csak a 20. században jelentek meg. Jelenleg az alacsony alkoholtartalmú, a bittereknél kevésbé keserűbb sört jelent. Eltűnőfélben lévő sörtípus. A fogyasztók ízlése más söröket preferál.

British Brown Ale (F) – Brit Barna Ale
Könnyű-közepes test, közepes-mérsékelten magas szén-dioxid-tartalom, visszafogottan édeskés malátás íz, könnyű-erőteljes karamellkarakter jellemzi ezt a porterek pörköltségét mellőző barna színű angol ale-t. A maláta diós, pirítós, kekszes, tejkaramellás vagy könnyed csokoládés ízjegyeket is hozhat magával. A komló szinte elbújik az elsődleges ízek között. A barna ale története nagyon hossz. Különböző korokban különböző söröket illettek ezzel a névvel. A modern barna ale palackozott termékként egy 20. századi találmány. Gyökerei a modern, erősebb brit barna ale-ken alapulnak, nem pedig a tradicionális vagy az édesebb londoni barna ale-ig nyúlnak vissza.

English Porter (F) – Angol Porter
Közepes alkoholtartalom, közepes test, pörkölt-keserű íz jellemzi ezt a barna ale-t. Mérsékelten kenyeres, kekszes, pirítós malátaíz van jelen a sörben, sok esetben csokoládés-karamelles-diós-tejkaramellás ízprofillal kiegészülve. Előfordulhat erőteljesebb pörköltségű maláták esetében a keserű csokoládés ízjegy is. A komló nagyon visszafogottan jelenik csak meg. A porter körülbelül 300 éve fejlődött ki Londonban az akkoriban népszerű édes barnasörből. Története során folyamatosan változott. Nagyon népszerűvé vált az 1800-as években vált, és széles körben exportálták. Az I. világháború környékén a népszerűsége hanyatlani, és el is tűnt a főzdék kínálatából. Az 1970-es évek végén kraft főzdék élesztették fel újra. A neve állítólag onnan származik, hogy közkedvelt volt a londoni munkásosztály azon tagjainak körében, akik különféle mindennapi hordári-szállítási feladatokat végeztek. Számos regionális változata született az idők során. Valamint minden stout elődjeként tartják számon, amelyeket eredetileg „stout porternek” hívtak. Nincs történeti összefüggés vagy kapcsolat a mild és a porter között. Korábban két különböző angol portert tartottak számon. Az egyik a Robust/Erős Porter, a mások a Brown/Barna Porter. A Barna Porter általában enyhébb, édesebb, karamellesebb, kevésbé testes és jellemzően az alkoholtartalma is alacsonyabb, mint a Robust változaté. Míg utóbbit a fekete maláta jelenléte és általában a magasabb alkoholtartalom különbözteti meg a Brown Portertől. Ma már megjelentek az imperial változatok is, amelyek az angol porter magasabb alkoholfokkal főzött verziói. Azonban ezek a verziók leginkább a balti és amerikai portereknél terjedtek el jobban.

Scottish Ale – Skót Ale-k

Scottish Light (F) – Skót Könnyű
Közepesen testen, csekély mértékben szénsavas, alacsony alkoholtartalmú, abszolút malátaközpontú, legtöbb esetben karamellás ízű, nagyon sötét színű sör. A komlónak csak kiegészítő szerep jut. Célja erősíteni a malátát. A maláta a karamellás ízeken kívül kölcsönözhet némi kenyeres, pirított, pörkölt ízeket is. Általában nem palackozzák.

Scottish Heavy (F) – Skót Erős
Közepesen testen, csekély mértékben szénsavas, mérsékelt alkoholtartalmú, abszolút malátaközpontú, legtöbb esetben karamellás ízű, sötét színű sör. A komlónak csak kiegészítő szerep jut. Célja erősíteni a malátát. A maláta a karamellás ízeken kívül kölcsönözhet némi kenyeres, pirított, pörkölt ízeket is. Általában nem palackozzák. Nagyjából ugyan az, mint a Skót Könnyű, csak nagyobb az alkoholtartalma.

Scottish Export (F) – Skót Export
Közepesen testen, csekély mértékben szénsavas, mérsékelt-közepes alkoholtartalmú, abszolút malátaközpontú, legtöbb esetben karamellás ízű, sötét színű sör. A komlónak csak kiegészítő szerep jut. Célja erősíteni a malátát. A maláta a karamellás ízeken kívül kölcsönözhet némi kenyeres, pirított, pörkölt ízeket is. Általában nem palackozzák. Nagyjából ugyan az, mint a Skót Erős, csak nagyobb az alkoholtartalma, illetve némileg keserűbb.

Irish Beer – Ír sörök

Irish Red Ale (F) – Ír Vörös Sör
Közepesen testes, mérsékelten szénsavas, mérsékelt alkoholtartalmú, a malátás íz felé hajló, könnyed ivósör. Édeskés, enyhén kekszes, kicsit semleges ízvilág, száraz utóíz. A komló alig érződik. A stíluson belül jelentős eltérések is előfordulhatnak. A tradicionális verziók nagyon enyhén komlózottak, pörkölt, száraz utóízzel rendelkeznek. A modern ír verziók édeskések, karamellásak. Az USA-ban főzött verziók alkoholosabbak. Illetve megjelentek a tradicionális verzióhoz képest keserűbb főzetek is. Annak ellenére, hogy Írországban nagy hagyományai vannak az ale sörök főzésének, az ír vörös ale inkább az angol bitter sörök ír átdolgozása.

Irish Stout (F) – Ír Stout
Közepesen testes, mérsékelten szénsavas, mérsékelt alkoholtartalmú, pörkölt kávés ízű (és némi csokoládé), keserű fekete sör. A keserűsége a közepestől az egészen keserűig terjedhet. Van köztük olyan, amelynek van egy kis malátás édesség, de a keserűbb verziók szárazak. A csapolt változatok krémesek a nitrogénes csapolástól, de ez nem jellemző a palackozott verziókra, bár próbálkozások vannak. Amikor egy főzde stoutot és portert is főzött, akkort mindig a stout volt az erősebb sör. Eme sör modern változatainak alkohol tartalma nem szükségszerűen erősebbek a porternél. Írországban több változata ismert. A Dublin típusú stoutok gyakran használnak pörkölt árpát, keserűbbek és szárazabbak. A Cork féle stoutok édesebbek, kevésbé keserűek, csoki és speciális maláta ízek jellemzőek rá. E stílus kereskedelmi példáihoz szinte mindig a nitrós csapolás társul. Ez a stílus akkor született, amikor a London porterek növekvő népszerűségét kihasználva, teljesebb, krémesebb még inkább “stout” testtel (testesebb és erősebb) és erővel rendelkező söröket kívántak főzni. A Guinness csak portert kezdett el főzni 1799-ben, majd egy “vaskosabb porter fajtát” (stouter kind of porter) 1810 körül. Az ír stout az 1800-as évek végén elkülönült a London stouttól (vagy egyszerű portertől), a sötét maláták hangsúlyosabb használatával. A Guinness az első sörfőzdék között volt, amely elkezdett használni black patent malátát (erősen pörkölt maláta) a porterekben és stoutokban. A Guinness az 1950-es években elkezdett árpapelyhet használni. Guinness Draught, mint márka 1959-ben jött ki. A dobozos és üveges verziót a késői 80-as években és 1990-ben fejlesztették ki.

Irish Export Stout (F) – Ír Extra Stout
Testes, mérsékelten szénsavas, malátás-pörkölt gabonás, határozott pörkölt kávés ízű fekete sör. Sokszor megjelenik a keserédes, étcsokoládés, valamint néha a vaníliás karakter is. Gyártótól függően változik a keserédestől a keserűig az íz. Alkoholtartalma magasabb a sima ír stout-nál. Szinte mindig palackozottan árulják. Akár legyen a Guinness száraz, pörköltes stílusa, akár más főzde csokisabb főzete. Ugyanaz az eredete mint az ír stoutnak, csak ez egy erősebb termék. A Guinness Extra Stout-ot először 1821-ben főzték. A most is elérhető Guinnessek közül ez van a legközelebb az Arthur Guinness által főzött eredeti porterhez. Manapság a Guinness Extra Stoutnak különböző erősségű változatai vannak a különböző régiókban. Az európai változat 4.2% és megegyezik az ír stout stílussal.

Dark British Beer – Sötét Brit Sörök

Sweet Stout (F) – Édes Stout
Közepes-magas test, alacsony-mérsékelt szén-dioxid-tartalom, mérsékelt alkoholtartalom, verziótól függően változó sötét szín, enyhén pörkölt, édes íz jellemzi ezt a sörfajtát. Kicsit a tejszínes eszpresszót, vagy egy nagyon édes kávét juttat az eszünkbe. A sötét, pörkölt gabonából származó kávés/csokoládés jegyek dominálnak. A komló hatása mérsékelt. Némi gyümölcsösség is megjelenhet. Az édesség és a pörköltség arányának változása a főzdétől függ. Főznek nagyon édes, extrém alacsony (2%) alkoholtartalmú édes stoutot is, de nem az jellemző. Brit típusú stout, ami az 1900-as évek elején fejlődött ki. Hagyományosan „milk” vagy „cream” stoutnak nevezik. Azonban ezt az elnevezést az angol törvények már tiltják, de más országokban a mai napig használatos. A „milk”, vagyis „tejes” stout elnevezést az édesítőként használt laktóz vagy tejcukor miatt kapta. Eredetileg a betegeknek és a szoptatós anyáknak készítették üdítő gyanánt.

Oatmeal Stout (F) – Zab Stout
Testes, krémes, már szinte olajosan hömpölygő sötét színű sörfajta. Pörkölt, malátás, mogyorós, tejeskávés ízű ale, kiegészülve a zab ízével. Kevés zab selymességet ad a sörnek és gazdagítja az ízét, míg a sok zab intenzíven megjelenik a sör ízében és már-már olajossá teszi azt, valamint szárazabb utóízt, és enyhén gabonás fanyarságot ad neki. Az alkoholtartalma és a szénsavassága mérsékelt. Különböző változatai az édestől az egészen szárazig terjednek. Angol és amerikai változatai vannak. Az amerikai komlósabb, szárazabb. Az 1800-as évek végén a tápláló vagy a betegek számára készített stout egy fajtájánál használtak zabpelyhet az őrleményben. Az eredeti skót változat jelentős mennyiségű zabmalátát használt. Néha marketing okokból túlzásba is estek. A legnépszerűbb a két világháború között volt Angliában. Utána hanyatlani kezdett a népszerűsége, de a kraft főzdék újraélesztették.

Tropical Stout (F) – Trópusi Stout
Közepesen testes, mérsékelten szénsavas, aránylag magas alkoholtartalmú, édes, gyümölcsös, sötét színű ale, némi pörkölt ízzel. A pörkölt gabona és maláta karakter mérsékelttől erősig terjed finom kávés vagy csokoládés ízekkel, habár a pörköltes jelleget mérsékelten kiegyensúlyozza az édes befejezés. Komlóaroma nagyon visszafogott. Az édesség szintje jelentősen eltérhet a különböző főzetekben. Eredetileg a magas fajsúlyú stoutokat a trópusi piacokra készítették, majd népszerűsége növekedtével a helyi sörfőzők lemásolták, gyakran helyi cukrokat és hozzávalókat használva.

Foreign Extra Stout (F) - Foreign Extra Stout
Közepesen testes, mérsékelten szénsavas, nagyon sötét, aránylag magas alkoholtartalmú, száraz stout. jellegzetesen pörköltes ízekkel. A pörkölt maláta íze mellett némi csokoládé, kávé karakter megjelenhet. Ismert még Foreign Stoutként, Export Stoutként vagy Foreign Export Stoutként is. Történelmi változatainak ugyanolyan kezdeti fajsúlya volt, mint az angol hazai extra stoutnak, de magasabb volt az alkoholfoka, mivel sokáig tartották másoderjesztőben, ahol a Brettanomyces felzabálta a cukrokat. Az angol és a foreign változat között a különbség a komlózásban és az érlelési időben van. Az erősebb stoutokat ma a külföldi piacokra főzik, de a történetük a 18. 19. századra nyúlik vissza, amikor az erősebb export stoutoknak volt erősen komlózott változata. A Guinness Foreign Extra Stoutot (eredetileg, West India Porter, később Foreign Extra Double Stout) először 1801-ben főzték, és a Guinness ezt írt róla: "extra mennyiségű komlóval, ami jellegzetes ízt és melegben hosszabb szavatossági időt ad, ezt (ma) az afrikai, ázsiai és a
karib-szigeteki piacra főzik. Ezek (jelenleg) a Guinness főzeteinek 40%-t teszik ki a világban."

Russian Imperial Stout (F) – Orosz Birodalmi Stout (A BJCP MÁR NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Maláta központú, magas alkoholfokú, sötét színű sör. Alacsony szénsav, csokoládés, pörkölt, csokoládés, malátás ízek jellemzik. Gyakran száraz kortyérzet. A komló alig érezhető ki az ízéből. Eredete az 1800-as évekig nyúlik vissza, amikor is brit sörfőzdék szállítottak erős, barna sört az orosz cári udvarba. A később ismertetett amerikai változat ettől a sörtől ered. Sok esetben több amerikai komlóval, és krémesebb kortyérzettel különbözik a „cári” verziótól. Az angol verzió komplexebb malátaprofillal rendelkezik, és észteresebb.

Strong British Ale – Erős Brit Ale-k

British Strong Ale (F)– Brit Erős Ale
Ez egy tágan értelmezhető sörfajta, ha az egyáltalán. Alapértelmezetten bizonyos mértékű malátás testesség, hosszú komlósság, keserűség, gyümölcsösség, magas alkoholtartalom és ebből adódóan alkoholos melegség jellemzi ezt a sört. A maláta és pótanyagok íze és intenzitása nagymértékben változhat. A malátás karakter gyakran telt diós, tejkaramellás vagy karamelles. A sötétebb verziókban néha könnyű csokoládés jegyek is előfordulnak. Leggyakrabban a maláta íze dominál, de vannak erőteljesen komlózott sörök is a stíluson belül. Inkább nevezhetjük sörverseny nevezési kategóriának, mint stílusnak. Nagyon tágak a határok. Az erős bitter, barna ale, angol porter és az árpabor közötti űrt hivatott kitölteni. Ide tartozhatnak a világos malátás - komlós sörök, az angol „winter warmer”-ek, az erős sötét mild-ek, a gyengébb Burton ale-k és az egyéb olyan egyedi, ám átlagos sűrűségű sörök, amelyek nem illenek más kategóriába. Hagyományosan palackérlelt termék, mely alkalmas az ászokolásra. Ez egy modern brit különlegesség-kategória, ahol a "különleges" tulajdonság az alkoholszint.

Old Ale (F) – Old Ale
Közepesen testes, alacsonyan-mérsékelten szénsavas, közepes-magas alkoholtartalmú sör. Összetett, közepestől az erősig terjedő malátás karakter, gyakran diós, karamelles és/vagy melaszszerű ízekkel. Enyhe csokis vagy pörkölt malátás ízek is elfogadhatóak, de csak bizonyos határig. Az egyensúly általában a malátásan édes felé billen, de erősen komlózott változatok is előfordulhatnak (a keserűségérzetet az idő előrehaladtával változik). Gyümölcsösség is jellemző ezekre a sörökre, amely sokszor aszalt gyümölcsös, boros jelleget ölthet. Utóíze a száraztól az édeskésig terjedhet. A hosszas érlelés sherrys, portóis, madeirához hasonló ízjegyeket hozhat elő. Az magas alkoholtartalom határozottan érezhető, de túlzásokba nem eshet. Színe a világostól a borostyánig terjedhet. Ennek a stílusnak a meghatározó minőségi jellemzője az életkor. Régen az érlelt ale-ket vagy blendeléshez használták vagy önmagában erős aleként fogyasztották. Manapság legalább két határozottan elkülönülő típusa van Nagy-Britanniában, a 4,5% körüli, szintén érlelt, gyengébb csapolt mildok, és az erősebbek, melyek gyakran 6-8% vagy akár magasabb alkoholtartalmúak.

Wee Heavy / Scotch Ale (F) – Wee Heavy / Scotch Ale
Gazdagon malátás, karamelles, testes, többsíkú ízvilágú sör. Szinte desszertsör, de semmiképp sem lehet émelyítő, szirupos. Az erősség és a malátásság változó. Az alkoholmelegség ellensúlyozza a maláta édességét. Enyhe pörkölt malátás jegyek, diós jellegű mellékízek, valamint szilvás, mazsolás, aszalt gyümölcsös észterek is megjelenhetnek. Szén-dioxid-tartalma mérsékelt. Őse az 1700-1800-as évek erős ale-iben gyökerezik, bár azóta jelentős változáson esett át a recept. Prémium termék, amelyet gyakran exportra készítettek.

English Barleywine (F) - Angol Árpabor
Intenzív, összetett, malátás ízvilág jellemzi. Nagy test, mérsékelten szén-dioxid-tartalom, magas alkoholfok jellemzi. A világosabb verziókra a tejkaramellás, kekszes jegyek, míg a sötétebb változatokra a diós, pirítós, sötét karamellás, tejkaramellás, melaszos ízjegyek a jellemzőek. Érleléssel portói-s ízjegyeket vehet fel. Nagyszerű téli sör. A legnagyobb testű és legerősebb modern angol ale sör. Az idő múlásával veszíthet testességéből. Az Egyesült Királyságban a "Barley Wine", míg az Egyesült Államokban a "Barleywine" írásmód terjedt el. Különböző összetételű erős ale-ket már régóta főztek Angliában. A modern árpabor története 1872-ig, a Bass No. 1-ig nyúlik vissza. Először ezt nevezték el árpabornak. Az árpaborok egészen 1951-ig barnasörök voltak, amikor a Tennant (ma Whitbread) először készített aranyszínű árpabort, a Gold Label-t. Az árpabor általában a sörfőzdék legerősebb söre, mostanában sok kereskedelemben kapható árpabor évjáratos, limitált kiadású, téli szezonra készített különlegesség. Az eredeti árpabor ihlette variánsok készülnek Belgiumban, az Egyesült Államokban és a világ más részein is.

American Pale Ale – Amerikai Pale Ale-k

Blonde Ale (F/A) – Blonde Ale
Könnyed, frissítő, gyümölcsös, komlós-malátás ízjegyekkel, maláta felé billenő hangsúllyal rendelkező amerikai kraftsör. Könnyű-közepes test, közepes szén-dioxid-tartalom jellemzi. A kraftsörök belépő szintje. A kocsmák - amennyiben rendelkeznek saját kis főzdével - ezt főzik a lágersörök alternatívájaként. Sokszor amiatt is mert, nincs meg a technológiai hátterük lágersört főzni. A nyugati parti blond ale-k talán egy fokkal izgalmasabbak az USA más területein főzött blonde ale-khez képest.

American Pale Ale (F) – Amerikai Pale Ale
Világos színű, frissítő, komlós ízű, keserű ale. Ugyanakkor a malátaíz kiegyensúlyozottá és jól ihatóvá teszi a sört. A komló erőteljes jelenléte visszaadja a sörivó számára a felhasznált amerikai komlók változatos ízvilágát. Sok esetben az adott komlófajtának köszönhetően megjelennek a citrusos, virágos, fenyős, gyantás, fűszeres, trópusi gyümölcsös, csonthéjas gyümölcsös, bogyósgyümölcsös, dinnyés, stb. ízjegyek. Ha hidegkomlózzák, akkor ez némi füves jegyeket csempészhet az ízbe. A modern amerikai kraft sörfőzdék átvették az angol pale ale-t, de a helyi amerikai alapanyagok használatával egyben meg is újították. Az IPÁ-k térnyerése előtt a legnépszerűbb kraftsörfajta volt.

Amber & Brown American Beer - Félbarna és Barna Amerikai Sörök

American Amber Ale (F) - Amerikai Félbarna Ale
Félbarna szín, komlós-karamelles-malátás íz, mérsékelten magas alkoholtartalom jellemzi ezt az amerikai kraftsört. A komló-maláta egyensúly verzióként változó lehet. Egy részük inkább malátás, míg más részük inkább komlós, akár egészen erőteljesen. A komló ízét a felhasznált amerikai komlók jellegzetességei határozzák meg. Leggyakrabban citrusos. A malátás ízek némi édességel, majd karamelles ízjegyekkel járulnak hozzá a sör ízvilágához. Érdemes megjegyezni, hogy az erősebb és keserűbb változatokat már vörös IPA-ként tartjuk számon. Az amerikai pale ale egyik verziójaként vált önálló fajtává. Sok helyen egyszerűen csak red ale-nek nevezik.

California Common (Steambeer) (H) - Kaliforniai Közönséges Sör (Gőzsör)
Enyhe gyümölcsösség, gabonás malátásság, pirítós-karamelles ízek, a hagyományos (semmiképp sem a modern) amerikai komlók karakterisztikája jellemzi ezt a sörfajtát. Mérsékelten malátás, kifejezett komló keserűséggel. Közepes test, közepes-magas szén-dioxid-tartalom, mérsékelt alkoholtartalom jellemzi. Az USA nyugati-partján főzték először steam sörként az aranyláz idején. Hagyományosan nagy, lapos, nyitott erjesztőket (úgynevezett coolships) használtak, hogy ellensúlyozzák a hűtés hiányát, és felhasználják a San Francisco-öböl környékének hűvös levegőjét. Lágerélesztővel erjesztették, de olyannal, ami viszonylag tiszta sört eredményez magasabb hőmérsékleten is. A modern változatai az Anchor Brewing 1970-ben felélesztett változatán alapulnak.

American Brown Ale (F) - Amerikai Barna Ale
Malátás, s egyben komlós sör, gyakran csokoládé- és karamellízekkel. A komló íze és illata inkább kiegészíti és hangsúlyozza a malátát, mint elnyomja azt. Közepesen testes, mérsékelten, vagy annál kicsit jobban szénsavas. Malátás, édes, vagy csokoládés, karamellás, mogyorós, pirítós íz jellemzi, közepesen erős keserűséggel. A komlóíz sok esetben citrusos, gyümölcsös vagy trópusi karakterű. A legtöbb, kereskedelmi forgalomban kapható amerikai barna ale nem annyira agresszív, mint az eredeti házisörös változata, és néhány modern kraftos példánya. Az alkoholosabb verziókat már inkább barna IPA-ként említik. Egy amerikai stílus a modern kraftsör időszakából. Az angol barna ale-ből ered, de komlósabb. A Pete’s Wicked Ale volt az egyik első és leginkább ismert példája, ami számos másolatot megihletett. Népszerű a házi sörfőzők között, ahol a nagyon komlós változatát néha texasi barna ale-nek hívják.

American Porter and Stout - Amerikai Porter és Stout

American Porter (F) – Amerikai Porter
Mérsékelten erős malátaíz, gyakran enyhén égett malátakarakteres jellemzők, néha csokoládés és/vagy kávés íz, közepes test, változó szén-dioxid-tartalom, mérsékelten magas alkoholtartalom jellemzi ezt a komplex barna sört. A komlóíz változó, az alacsonytól a magasig terjedhet, gyantás, földes vagy virágos karakterrel. Meglehetősen tág stílus. A sörfőzők nyugodtan kísérletezhetnek vele. Ez egy erősebb, agresszívabb változata a szesztilalom előtti porternek és/vagy az angol portereknek, amelyekből. Történelmi változatai is léteznek, különösen az amerikai keleti parton. Közülük néhányat még mindig gyártanak. Ez a leírás a modern, kraft változatot mutatja be. Ma már megjelentek az imperial változatok, amelyek az amerikai porter magasabb alkoholfokkal főzött verziói.

American Stout (F) – Amerikai Stout
A legtöbb esetben nagyon erős pörkölt maláta íz, gyakran kávés, pörkölt kávébab, sötét- vagy étcsokoládés jelleg, meglehetősen erős, keserű, komlós sötét stout. Testes, és a stout-ok tipikus sötét ízei jelentkeznek agresszívabb amerikai komlókarakterrel és keserűséggel párosítva. Enyhén égett, darált kávéíz is megjelenhet, de semmiképp sem lehet domináns. Alacsonytól közepesig terjedő malátás édesség, gyakran gazdag csokoládés és karamell jelleg. Keserűség közepestől a magasig terjed. Alacsonytól a magasig terjedő komlóíz, általában citrusos vagy gyantás. Az alkohol íze is megjelenhet, de marad a kellemes, melengető szinten. Aránylag magas szén-dioxid-tartalom. Az egyes változatok a pörkölt maláta profilban, a malátás édességben, a malátaízben és az aromakomlózásban különböznek. Általában erősebb a pörkölt maláta karakter és több komlót tartalmaz, mint más stoutok, kivéve az imperial stoutokat. Modern kézműves és házisörfőző stílus, amelyik az agresszív amerikai komlózást alkalmazta az erős hagyományokkal bíró angol és ír stoutokra. A házisörös változatát korábban nyugati parti stoutként ismerték, ami gyakori elnevezési séma az erősebben komlózott sörökre.

White Stout (F) – Fehér Stout (A BJCP MÉG NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Teljesen új, modern sörfajta, amelynek jelenleg még nem tisztázottak a paraméterei, még elég képlékeny. Bizonyos főzdék úgy vélik, hogy a „stout” szó jelentése csupán annyit jelent „erős”. Emiatt nyugodt szívvel elhagyták a sötét, pörkölt malátákat a gabonakomplexumból. Ugyanakkor tesznek bele adott esetben kávét, kakaóbabot, vagy vaníliát. Ezek az összetevők beépülnek a sörbe, némi zabmaláta kíséretében és átadnak valamit a keserűségükből, valamint a pörkölt karakterből, de szín nélkül. Elvileg ez a White Stout. Azonban vannak akik, ezt csak egy speciális IPA-nak, Blonde Ale-nek tartják.

Pastry (Imperial) Stout (F) – Desszert Stout (A BJCP MÉG NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Nagyon új sörfajta, amelyet nem a készítése, hanem az ízesítése különböztet meg más - legtöbb esetben - imperial stoutoktól. Az édes, szinte már desszertként fogyasztható imperial stoutokat soroljuk ide. Legtöbb esetben természetes aromával ízesítik, de a drágább verziók esetében valóban hozzáadják a kívánt ízhatást biztosító összetevőt.

Imperial Stout / Double Stout (F) – Imperial Stout / Double Stout
Intenzív ízvilágú, testes sötét ale. Meglehetősen tág értelmezésű sörfajta. Általános jellemzője a pörkölt-égetett maláta nagyon sötét vagy aszalt gyümölcsös ízekkel, és melengető, keserédes befejezéssel. A rengeteg erős íz ellenére egy komplex sör, amely nem veszik el a részletekben. Érlelésre is kiválóan alkalmas, sőt a javára válik. Gazdag, mély, összetett és általában meglehetősen intenzív íz jellemzi, változó mennyiségű pörkölt malátás, malátás, gyümölcsösen észteres, komlós ízzel és keserűséggel, valamint alkoholossággal. Közepestől az agresszíven erősig terjedő keserűség. Közepesen alacsonytól magasig terjedő komló íz. Mérsékelttől az agresszívan magasig terjedő pörkölt maláta/gabona íz, édes-, keserű csokis, kakaós és/vagy kávés jegyekkel. Enyhén égett gabona, égett ribizlis vagy “szurkos” karakter szinte kötelező jellegű. A malátaíz gazdag, kiegyensúlyozott, árpabor jellegű ízben jelentkezik, és mutathat némi karamelles, pirítós, kenyeres jelleget. A hosszú érleléssel az ízek egyensúlya és intenzitása is változik, némelyik hátrébb szorul, viszont boros, portóis zamatok fejlődhetnek ki. Eredetileg angol sörfajta, azonban az Egyesült Államokban újult meg, és ott főzik a típus csúcssöreit. Ugyanakkor az európai főzdék is fokozatosan emelik főzeteik színvonalát, és ma már kiváló söröket kaphatunk az öreg kontinensen is. Az amerikai változatok keserűbbek, pörköltebb karakterűek és aromakomlósabbak, míg az angol változatok inkább a komplexebb speciális malátakarakterre és az előtérbe helyezett észterességre fókuszálnak. Azonban rengetek olyan főzet van, amely valahol a két stílus között helyezkedik el. Olyan stílus, aminek hosszú, ám nem feltétlenül folyamatos öröksége van. A gyökerek egészen az erős angol porterekig nyúlnak, amelyeket exportra főztek még az 1700-as években, és azt mondták, hogy az orosz cári udvarban vált népszerűvé. Miután a Napóleoni háborúk miatt megszűnt a kereskedelem, ezeket a söröket Angliában adták el nagy számban. A stílus végül csaknem kihalt, amíg a modern kézműves korszakban újra népszerűvé nem vált, mind Angliában, ahol újraéledt, mind az Egyesült Államokban, ahol újraértelmezték a már létező stílust amerikai karakterekkel.

India Pale Ale – India Pale Ale

American/West Coast IPA (F) – Amerikai/Nyugati Parti IPA
Amerikai komlókkal jól megkomlózott, keserű, közepesen erős amerikai pale ale. Közepesen testes, közepesen-erősen szénsavas. A komlóíz közepesen-nagyon intenzív, és az amerikai komlókra jellemző citrusos, virágos, fenyős, gyantás, fűszeres, trópusi gyümölcsös, csonthéjas gyümölcsös, bogyós, dinnyés stb. A malátaíz csak mellékes. Alapvetően az angol ipa amerikai hozzávalókkal főzött megfelelője, némiképp újraértelmezve (pl. kevésbé van jelen benne a maláta íze). Az első modern amerikai kézműves IPA az Anchor Liberty Ale volt 1975-ben, amely Cascade komlót használt. Ez a stílus azonban továbbfejlődött ennél a sörnél, amely már inkább tűnik Amerikai Pale Ale-nek. Amerikaiak főztek IPA-kat korábban is, amelyek nem ismeretlenek (különösen a nagyra értékelt Ballantine’s IPA, egy fahordós érlelésű sör egy régi angol recept alapján).

East Coast IPA (F) – Keleti Parti IPA (A BJCP MÁR NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
A West Coast IPA-hoz képest az East Coast IPA egy kiegyensúlyozott maláta-komló összhangú sör, amely sokkal közelebb áll a brit őséhez, mint a nyugati parti változat. A maláta édessége és a citrusos-trópusi gyümölcsös keserű komlós karakter tökéletes összhangban van egymással.

Session IPA (F) – Session IPA (A BJCP MÉG NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Az Egyesült Államokból elterjedt 3-5% közötti alkoholtartalmú India Pale Ale sör. Alapvetően az IPA gyengített változata, amelyből a berúgás veszélye nélkül lehet többet meginni. Az alacsony alkoholfok miatt veszít az IPA-k jellegzetes ízéből, de még így is bőven iható marad. Vannak olyan hangok, amelyek a Session IPA-t nem tekintik másnak, mint egy marketingfogásnak. Véleményük szerint a főzdék ezen a néven teszik jobban eladhatóvá a sima Pale Ale söreiket.

New England / Vermont / Hazy / Juicy IPA (F) – New Englandi / Vermonti / Hazy / Juicy IPA (A BJCP MÉG NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Az Egyesült Államok Vermont szövetségi államában született meg ez a sörfajta 2003-ban a The Alchemist főzdénél (a legendás Heady Topper). Jellegzetessége a trópusi gyümölcslészerű kinézet. Jellemző rá az erőteljes komló karakterisztika és sok-sok gyümölcszamat. Nem túl keserű az ízvilága. Ugyanakkor hidegkomlózás miatt kissé csípős lehet az utóíze a nyers komló miatt. Hatalmas mennyiségű komlóval készül, de ez a komlóillat és -íz főként hidegkomlózás, azaz az erjedés közben hideg áztatás folytán kerül a sörbe, és olyan élesztőtörzzsel erjesztik, amely szinte nem hagy semmilyen mellékízt. Ezzel pedig közvetlenül érezhetjük a felhasznált komló aromáját és zamatát. Fontos megjegyezni, hogy ezt a sörfajtát teljes pompájában kb. a dobozolástól számított 3-4 héten belül lehet élvezni.

Brut IPA (F) – Brut IPA (A BJCP MÉG NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Az egyik legújabb sörfajta (2017), amely igazán 2018-ban terjedt el. Az India Pale Ale és a pezsgő összeházítása. Jellemző rá az extrém száraz kortyérzet. A színe változó, a legtöbb verzió halványsárga, de készült már rosé változat is. A cefre gyakran pilseni malátából, búzából, kukoricából/rizsből áll. Különböző enzimek hozzáadásával tovább csökkentik a sör fajsúlyát. A keserű ízt is igyekeznek minimalizálni. A gyümölcsízű aromákat a komló későbbi hozzáadásával, hidegkomlózással, semleges ale élesztő törzsek alkalmazásával érik el. Erősen szénsavas, mondhatni pezsgőszerű élményt nyújt.

Belgian IPA (F) – Belga IPA
Olyan India Pale Ale, amely a felhasznált belga élesztő jellegzetes gyümölcsösségét és fűszerességét adja vissza a sörivó számára. A Belgiumban főzött változatok általában világosabbak és jobban leerjedtek, egy több komlóval főzött tripelre hasonlítanak. Ez a sör összetettebb ízprofillal rendelkezik, mint a tipikus IPA-k, és az alkoholtartalma is magasabb lehet. Az íze kezdetben közepesen fűszeres és észteres a belga élesztőtörzseknek köszönhetően. Gyakoriak a szegfűszeges és borsos ízek. A banános, körtés, almás jegyek is jellemzőek. A komlóíz közepesen-nagyon intenzív, és az amerikai komlókra jellemző trópusi és csonthájas gyümölcsöket, dinnyét, citrusokat, fenyőt, illetve a Saaz-típusú virágos és fűszeres ízeket hozza. A malátaíz könnyű és malátásan édeskés. A keserűség erőteljes. Egy viszonylag új stílusról van szó, ami a kétezres évek közepén kezdett megjelenni. A házi sörfőzők és mikrosörfőzdék egyszerűen lecserélték az élesztőt belga élesztőre az amerikai IPA receptekben. A belga sörfőzdék pedig több komlót adtak hozzá a tripel és világos ale receptjeikhez.

Black IPA / Cascadian Dark Ale (F) – Fekete IPA
Közepes komlós íz, trópusi gyümölcsös, citrusos, bogyós gyümölcsös, gyantás karakter, általában erőteljes keserűség jellemzi ezt a sötét színű, amerikai ipákhoz hasonló sört. Sötét színe ellenére mellőzi az égett, pörkölt ízjegyeket. A maláta nem hangsúlyos, inkább a komlós jelleget támogatja. Közepes test, közepes szén-dioxid-tartalom és száraz utóíz jellemzi. A túl erősre főzött fajtákat sok esetben erősen komlózott porternek gondolhatja a sörivó, ami semmi esetre sem követendő példa. Az első fekete IPA-t 1990 körül hozta kereskedelmi forgalomba Greg Noonan Blackwatch IPA néven. Nagyobb népszerűségre az Egyesült Államok Északnyugati óceáni partvidéken és Dél-Kaliforniában tett szert a 2000-es évek elején-közepén. A stílust Cascadian Dark Ale (CDA) néven is ismerik, főleg az Észak-nyugati óceáni partvidéken.

Brown IPA (F) – Barna IPA
Az amerikai IPA-hoz hasonlóan komlós, keserű és közepesen erős sör, ugyanakkor jellemző rá egyfajta karamellás, csokoládés tejkaramellás, és/vagy sötét gyümölcsös karakter, ami pedig az amerikai barna ale-re jellemző. Az amerikai IPA-nál erősebb ízű és malátásabb, ugyanakkor őrzi az eredeti fajta jellegzetességeit is. Közepestől a nagyon erős mértékű komlós íz jellemzi, melynek az amerikai vagy újvilági komlókaraktert kell tükröznie, mint pl. citrus, virágos, stb. Keserűsége a közepesnél erősebben szinttől az erősen keserűig terjedhet. A malátás íz gyenge közepes vagy közepes, alapvetően tiszta, de tejcsokoládés, kakaós, tejkaramellás, diós, kekszes, sötét karamelles, pirítós és/vagy sötét gyümölcsös felhanggal. A maláta karakter és a komlózás összeillik, kiegészíti és erősíti egymást, nem üthetnek el egymástól. A maláta íz mértéke majdnem kompenzálja, kiegyenlíti a komlókeserűséget és ízt. Modernebb neve egy olyan stílusnak, ami már hosszú ideje kedvelt az amerikai házi sörfőzők körében, és amit korábban az amerikai barna ale (American Brown Ale) egy komlósabb fajtájaként, vagy néhol Texas barna ale-ként (Texas Brown Ale) tartották számon (annak ellenére, hogy a stílus Kaliforniából származik).

Kveik IPA (F) – Kveik IPA (A BJCP MÉG NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
2019/2020-ban jelentek meg a norvég származású Kveik élesztővel főzött ipák. Ezt az élesztőt elsősorban farmhouse ale-hez használják. Magas az alkohol-tűrőképessége. Citrusos ízprofil jellemzi.

Red IPA (F) – Vörös IPA
Az amerikai IPA-hoz hasonlóan komlós, keserű és közepesen erős sör, ugyanakkor jellemző rá egyfajta karamellás, tejkaramellás, és/vagy sötét gyümölcsös karakter. A vörös IPA megőrzi azt száraz befejezést és vékony testet, ami az IPA-t annyira ihatóvá teszi, mégis valamennyivel erősebb ízvilágú és malátásabb, mint az amerikai IPA, anélkül, hogy édessé vagy nehézzé válna. A leírása hasonló a barna IPA-hoz, csak közelebb áll az amber ale-hoz, mint a brown ale-hoz. Korábban talán az amerikai Amber Ale (American Amber Ale), vagy a dupla vörös ale (Double Red Ale) stílus egyik alfajtájának tekintették, mely erősebb és komlósabb, mint az eredeti termékek, de meg tudta tartani az azokra jellemző ihatóságot azzal, hogy elkerüli az édes ízeket, a nehéz testet vagy befejezést. Modern amerikai kézműves sör stílus az amerikai IPA alapjain, de az amerikai Amber Ale malátás ízeivel.

Rye IPA (F) – Rozsos IPA
Szándékosan komlós és keserű, közepesen erős amerikai pale ale, mely modern amerikai és újvilágbeli komlófajtákat és rozsmalátát használ. Az íz komlóhangsúlyos. A maláta támogató szerepet kap, segítve a komlókarakterek kreatív választékának bemutatását, előtérbe kerülését. A komlóíz közepestől erősig terjed, és amerikai vagy újvilágbeli karakterű kell legyen, mint például citrus, virág, fenyő, gyanta, fűszeres-csípős, trópusi virág, csonthéjas és bogyós gyümölcsök, sárgadinnye stb. Közepesen erőstől erősig terjedő komlókeserűség. A malátaíz alacsonytól közepesen alacsonyig terjed, és általában tiszta és gabonás-malátás. Egy modern amerikai kraft sör variációja az amerikai IPA-nak, amelyben a rozsmaláta karakter észrevehető. Ha nem az, akkor alapvetően nem más, mint egy amerikai IPA. A craft sörfőzők komplexitást és változatosságot akartak adni az IPA-ikhoz, ezért az alapmalátájuk egy része helyett rozsmalátát kezdtek használni. A rozsos IPA sok kézműves sörfőzde időszaki kínálatában helyet kap.

White IPA (F) – Fehér IPA
Gyümölcsös, csípős-fűszeres és frissítő változata az amerikai IPA-nak, de világosabb színnel, kisebb testtel, és a belga witbierre jellemző élesztőt és/vagy fűszeradalékokat felhasználva. Könnyű malátás íz jellemzi, esetleg kissé kenyeres jegyekkel feldobva. Gyümölcsös ízjegyek a közepestől erősig terjednek, grapefruithoz és narancshoz hasonló citrus, vagy csonthéjas gyümölcs (pl. sárgabarack) ízekkel. Banános ízjegyek jelen lehetnek. A komlóíz közepesen alacsonytól közepesen magasig terjed, citrusos vagy gyümölcsös jegyekkel. A belga élesztőből származó csípős-fűszeres szegfűszeges ízek megfigyelhetőek. Koriander és narancshéj ízek is felbukkanhatnak. A keserűség erős, ami közepesen száraz, frissítő lecsengést eredményez. Az amerikai IPA és a witbier keresztezésének kraft sörös interpretációja. Amerikai kraft sörfőzők fejlesztették ki a stílust, mely legtöbbször késő téli-tavaszi időszakos sörként szerepel a kínálatukban.

Micro IPA (F) - Mikro IPA
Egy újabb ipa fajta. 3% alatti alkoholtartalommal rendelkezik, nagyjánól, mint a Table Beer-ek. Azonban azoknál komlósabb, illatosabb. Visszafogott keserű íz, és amennyiben jól készítik, akkor egyáltalán nem vizes.

Cold IPA (F/A) - Hideg IPA
Ez a legújabb IPA típus (2017-2018). Röviden összefoglalva, olyan IPA amelyet az IPAkhoz képest alacsonyabb hőmérsékleten erjesztenek. Emiatt gyakran használnak hozzá lágerélesztőt, vagy láger/ale élesztőkeveréket. Ha lágerélesztőt használnak, akkor melegebben erjesztik a lágerhez képest. Ha ale élesztőt használnak, akkor hidegebben erjesztik az ale-hez képest. A színe a szalmához hasonlít. A maláta édessége visszafogott, csakúgy mint az alkohol jelenléte. Vékony, száraz, keserű sörök. Elsősorban amerikai komlókkal készül, de ma már máshonnan származó komló sem akadály.

Strong American Ale – Erős Amerikai Ale

Double IPA (F) – Dupla IPA
Erőteljesen komlós, meglehetősen erős, világos ale az amerikai árpabornál megszokott nehéz, komplex malátásság és maradék cukros testesség nélkül. Erősen komlózott, de tiszta, száraz és fanyarság nélküli karakter. A fogyaszthatóság fontos szempont: Nem lehet nehézkes, csak kortyolva fogyasztható sör. A komlóíz erős és összetett, tipikusan az amerikai vagy újvilági komló jegyeket vonultatja fel (citrusos, virágos, fenyős, gyantás, fűszeres, trópusi gyümölcsös, bogyós, dinnnyés stb.) Magastól az abszurd mértékig változó komló keserűség. Alacsonytól közepes mértékű malátás ízek, általában tiszta és gabonás-malátásság jellemzi. A sörtípus gyakorlatilag komló-divatbemutató, mely megőrzi a fogyaszthatóság határait . A dupla jelző magában az IPA erősebb verziójára utal, imperial és egyéb jelzők ugyanúgy érvényesek a stílusra, habár a modern amerikai piac egyértelműen a dupla jelzőt fogadta el a kategóriához. Amerikai kézműves sör innováció, mely a 90-es évek közepétől jött divatba, hogy kielégítse a komlórajongó közönség egyre intenzívebb ízek iránti igényét. Az igazi elterjedése a 2000-es évekre tehető , és további IPA ötletek megvalósításának nyitott utat.

Triple IPA (F) – Tripla IPA
Manapság megjelentek a triple ipa-k is. Már-már a fogyaszthatóság határán állnak az dupla ipákhoz képest is magasabb alkoholfok miatt (10+%). A rosszabb verzióknál sokszor kilóg az alkohol, illetve túlságosan édesek. A jól készített verzióknál az ezek a hibák nincsenek jelen.

Quad IPA (F) – Quad IPA
A tripla ipáknál is nagyobb alkoholfokkal főzött ipák tartoznak ide, a 13+%-ot is elérheti.

American Strong Ale (F) – Amerikai Erős Ale
Erős, karakteres ízű amerikai ale, erőteljes malátássággal, komlós ízekkel és jelentős keserűséggel. Az ízek merészek, bár egymást kiegészítik, erősebbek és gazdagabbak, mint az átlagos erősségű világos és borostyán amerikai ale-ek. Meglehetősen elterjedt stílus, melyet többféle irányból is körbe lehet írni : modern dupla/ birodalmi vörös/amber alek és más erős, malátás, komlós sörök, melyek nem igazán az árpabor kategóriájába esnek. Eléggé változatos ahhoz, hogy akár egy erős amerikai borostyán alenek is tekinthessük, vagy akár a birodalmi jelzővel ellátott amerikai ale-ek is szóba jöhetnek a kategória kapcsán. Sok keleti parti IPA is közelebb áll a kategóriához, ha jelentősebb mennyiségű kristálymalátával készültek vagy malátásabb-édesebb befejezésűek. Amíg a modern kézműves verziók az amerikai borostyán vagy vörös ale-ek erősebb verzióiból alakultak ki, a stílus rokonságot mutat a történelmi amerikai tömegsörökkel. Erős, malátás, komlós söröket halmoztak fel a szesztilalom előtt közvetlenül. Nincs igazi folytatása e típusnak a feloldás után, bár hasonlóságok észrevehetőek. A Stone Arrogant Bastard-ja gyakorlatilag véletlenül keletkezett egy elszámolt receptúra miatt, így megalkotva a prototípusát a birodalmi borostyán/vörös aleknek. A Great Lakes először a korai 90-es években főzte a Nosferatu –t, mint stock ale-t. Így akár véletlenül, akár történelmi megfontolásból, a stílus véletlenek folytán megjelent a kisüzemeknél és széles körben elterjedt.

American Barleywine (F) – Amerikai Árpabor
Erősen komlózott amerikai megfelelője a legtöményebb és legerősebb angol ale-nek. A komlós karakternek végig jelen kell lennie, de nem lehet kiegyensúlyozatlan. Az alkoholos erősség és a komlósság nagyon hosszú lecsengést eredményez. Erős, malátában gazdag íz érzékelhető komlókeserűséggel és ízzel, mely egyensúlyban van. Közepesen alacsonytól közepesen magas szintig terjedő malátás édesség jellemzi, bár a befejezés az édestől a meglehetősen szárazig terjedhet, érleléstől függően. Komlókeserűség a közepestől az agresszívig is terjedhet. Habár erőteljesen malátás, a végső egyensúlynak mindenképpen a keserű felé kell kell elmennie . Közepestől magasig terjedő komló ízek, változatos formában, gyakran újvilági karakterisztikájú komlók is jelen vannak. Észrevehető alkoholosság jelen van, bár megfelelően belesimul az összhangba. Az ízek kisimulnak és csökkennek idővel, de a oxidációból eredő ízromlást mindenképp el kell nyomni, legfőképpen komlós ízekkel eltakarva. Leggyakrabban a legerősebb ale, amit főzde ajánlani tud, leggyakrabban a téli szezonra, illetve az érlelt kategóriákra lehet róla asszociálni. Mint a legtöbb esetben, egy angol típusú sört “amerikanizáltak” a maguk alapanyagaival, komlósabb változatban. A legelső amerikai változat az Anchor Old Foghorn volt, 1975-ből. A Sierra Nevada Bigfoot, 1983-ból állította fel a komlós karakterességét a stílusnak. A történet úgy volt, hogy amikor először elküldték a Bigfootot laborelemzésre, válaszként azt kapták, hogy az árpasörük túl keserű. Erre a Sierra annyit válaszolt: Köszönjük.

Wheatwine (F) – Búzabor
Gazdag textúrájú, magas alkoholtartalmú, kortyolgatva fogyasztható sör, jelentős gabonás, kenyeres ízzel és lesimult testtel. A hangsúly a kenyeres, búzás ízeken van, mely izgalmas komplexitással rendelkezik a malátából eredően, komlós jegyek, gyümölcsös élesztő karakter és alkoholos komplexitás jellemzi. Közepestől közepesen magas búzamalátás íz, dominánsan az íz-egyensúly ebbe az irányba terelődik a komlós ízektől. Alacsonytól közepes mértékű kenyeres, pirítósos vagy mézes-malátás felhangok kívánatos karakterjegyek, habár nem kötelezőek. Komlós íz alacsonytól közepesig terjed, és sok variánst fel lehet vonultatni. Közepestől közepesen magas gyümölcsösség, gyakran szárított gyümölcs jegyekkel. Komló keserűség alacsonytól közepesig, malátásság a normáltól az egyensúlyos szintig terjedhet. Nem lehet szirupos és alulerjedt. Ezt az amerikai stílust először a Rubicon Brewing Company főzte le 1988-ban. Gyakran téli sör, szezonális, érlelt vagy egyszeri próbálkozás. A főzdék gyakran kísérleteznek ezzel a típussal, így tágítva a stílus lehetőségeit.

European Sour Ale – Európai Savanyított Sörök

Berliner Weisse (F) – Berliner Weisse
Nagyon világos, frissítő, alacsony alkoholtartalmú német búzasör tiszta tejsavas savanyúsággal és magas szénsavassággal. A könnyű kenyértésztás jellegű malátásság támogatja a savanyúságot, ami nem tűnhet mesterségesnek. Az éles savanyú karakter dominál. Néha felvehet mérsékelten gyümölcsös karaktert (gyakran citromos, zöldalmás jegyeket). A gyümölcsösség az idő múlásával emelkedhet és lágy virágos karakter képződhet. Nincs komlóillat. A búza jelleg megjelenhet sületlen kenyértészta illatként a frissebb sörökben, ami a savassággal kombinálva kovászos kenyér jelleget ölthet. Bizonyos típusokban visszafogott Brettanomyces-szerű karaktere lehet. Németországban Schankbier-ként jelölték a "kis sört" aminek kezdő sűrűsége a 7-8 °P közé esik. Gyakran szolgálják fel kevés szörppel (mit schuss), málnaszörppel (himbeer), szagos müge szörppel (waldmeister), vagy köménypálinkával (Kümmel), hogy ellensúlyozzák az erős savanyúságot. Sokak szerint az egyik legfrissítőbb ital a világon. Helyi különlegesség Berlinben. Napóleon katonái 1809-ben az "Északi Pezsgőnek" nevezték szép és elegáns karaktere miatt. Létezett belőle füstölt malátás típus is, ezt Märzen (14 °P) erősségűnek készítették. Egyre ritkább típus Németországban, de néhány amerikai kézműves sörkészítő manapság újra készíti.

Flanders Red Ale (F) - Flandriai vörös ale
Savanykás, gyümölcsös, vörösboros-jellegű, belga stílusú ale izgalmas malátás kiegészítő ízjegyekkel és gyümölcsös komplexitással. A száraz lecsengés és a tannin teszik teljessé a kiváló vörösborról keltett képzetünket. Intenzív gyümölcsösség jellemzi, rendszerint szilva, narancs, fekete cseresznye vagy ribizli ízjegyekkel. Enyhe vanília és / vagy csokoládés karakter is gyakran előfordul. A savanyú íz élménye a kiegészítő jellegtől az intenzívig terjed, és lehet egyfajta savas harapós érzete. A malátás íz a kiegészítőtől a feltűnő jellegűig változhat, és többnyire van egy könnyed tósztos beütése. Általában a savanyú karakter fokozódásával a malátás karakter egyre inkább belevegyül a háttérbe (és fordítva). Visszafogott komlókeserűség jellemzi. Kiegyensúlyozottan malátás, de gyümölcsös, savanykás, borszerű ízbenyomás is uralja. Gyakran fordul elő a fiatal és az idősebb sörök hosszan tartó érlelése és vegyítése, hozzájárulva ezzel a sör kisimításához és komplexitásához, bár olykor az így érlelt sört a műértők söreként hozzák forgalomba. Úgy nevezik, hogy Belgium burgundija, inkább borjellegű, mintsem hasonlítható bármely stílusú sörhöz. Nyugat-Flandriai „bennszülött” sör, ezt a stílust az 1820-ban Nyugat-Flandriában alapított Rodenbach sörfőzde termékei jelenítik meg, mely sörök még régebbi sörfőzési hagyományokat tükröznek vissza. A sör legfeljebb két éves koráig érlelődik, gyakran hatalmas tölgyfa hordókban, ezek tartalmazzák a helyi baktériumokat, amelyek szükségesek a sör savanyúságához. Ez egykor bevett szokás volt Belgiumban és Angliában, hogy összekeverik az öreg és fiatal söröket, hogy kiegyenlítsék az idősebb sörök savanyúságát és a savasságát. Míg a tételek vegyítése a sör állandóságának biztosítása érdekében gyakorinak számít a nagyobb sörfőzdék körében, addig ez a fajta vegyítés már halványuló félben lévő művészet.

Oud Bruin (F) - Oud Bruin
Egy malátás, gyümölcsös, érlelt, némileg savanyú, belga stílusú, barna felsőerjesztésű sör. Malátás és összetett, némi karamelles karakterrel rendelkező íz jellemzi. Közepes-közepesen magas sötét vagy aszalt gyümölcsöktől származó gyümölcsösség, mint a mazsola, szilva, füge, datolya, fekete cseresznye vagy aszalt szilva van jelen. Közepesen alacsonytól közepesig terjedő malátásság, karamelles, tejkaramelles, narancsos, melaszos vagy csokis ízjegyek fordulhatnak elő. A komló íze nem érezhető, és a komlókeserűség is visszafogott. Általában sokáig érlelik, azonban előfordul, hogy fiatalabb változatokkal keverik össze, hogy megadják a sör simaságát és komplexitását, valamint, hogy kiegyensúlyozzák a nyers, savanyú karaktert. Ez a sörtípus raktározásra, érlelésre lett kitalálva, így elmondható, hogy az idősebb közepesen érlelt tételek nagyobb értékűnek tekinthetőek, mint a frissek. Alapul szolgálhat különböző gyümölccsel ízesített söröknek, mint a kriek (meggyes), vagy a frambozen (málnás). Az érlelés Kelet-Flandriában nagy hagyományokkal rendelkezik, melyre tipikus például szolgálnak a (jelenleg a Riva tulajdonában álló) Liefman sörfőzde főzetei, aminek a gyökerei egészen az 1600-as évekig nyúlnak vissza. Ezeket a söröket eredetileg élelmiszer tartaléknak főzték, és raktározásuk közben alakult ki savasság bennük. Ezek a sörök jellemzően sokkal savanyúbbak voltak, mint bármilyen mai kereskedelmi változat. A vörös változatot tölgyfahordóban, a barnát rozsdamentes acéltartályban, szobahőmérsékleten tartva érlelik.

Lambic (S) – Lambic
Egy meglehetősen savanyú/savas, gyakran közepesen vadélesztős illatú belga búzasör, amiben a savanyúság veszi át a komló helyét a sör egyensúlyának kialakításában. Hagyományosan Brüsszel környékén spontán erjesztett, külön nem szénsavasított ital, amit a frissítő savassága kellemes kávéházi itallá tesz. A fiatal változatok gyakran érezhetően tejsavas savassággal rendelkeznek, de az érlelés során ezek jobban egyensúlyba kerülnek a malátás, búzás istálló-szerű karakterjegyekkel. A gyümölcsös ízek egyszerűbbek a fiatal, és összetettebbek az érettebb verziókban, melyben almára, és egyéb világos gyümölcsökre, rebarbarára, vagy mézre emlékeztetnek. Tipikusan enyhe malátás-búzás karakter, némi kenyeres-gabonás jelleg jellemzi. A világos lambic egyfőzetű, tehát nem kevert sört. Mivel keveretlenül készítik, ezek a sörök gyakran jól tükrözik a sörfőzde nyers, valódi karakterét, és gyakran sokkal változatosabbak lehetnek, mint egy Gueuze. Általában fiatalon (6 hónaposan) verik csapra, olcsó, könnyen fogyasztható, szénsavmentes sörként. A friss változatok hajlamosak egydimenziósan savanyúnak lenni, és bele telik egy évbe is, mire az összetett brettes karakter kialakul. A belsőséges jelleg gyakran azt jelzi, hogy a főzet még túl fiatal. A kiérezhető boros vagy almaboros jelleg hibának számít a belga sörfőzők szerint. Mivelhogy a vadélesztők és egyéb baktériumok teljes mértékben leerjesztik a cukrokat, csak akkor palackozzák, mikor már megtörtént. A gyengébb, alacsonyabb alkoholtartalmú lambic söröket Mars-nak nevezik. Napjainkban kereskedelmi forgalomban már nem található. A spontánerjesztésű, savanyú sörök a Brüsszel környéki (Senné völgy) területről származnak és a parasztháztartások több száz éves sörfőző hagyományain alapulnak. A számuk folyamatosan csökken.

Faro (S) – Faro (A BJCP MÁR NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
Alacsony alkoholtartalmú, enyhén édeskés asztali sör, amelyet az alap lambic sörből készítenek barna cukor hozzáadásával. Hagyományosan tiszta hároméves lambic vagy mars sörökből készítették és csapolt sörként hozták forgalolmba. A cukrot régebben csapolás után a fogyasztó adta a sörhöz, és a korsó mellé felszolgált mozsárban törték össze, ezért a cukor sem az alkoholtartalmat, sem a szénsavasságot nem növelte meg.

Gueuze (S) – Gueuze
Egy összetett, kellemesen savanyú/savas, de kiegyensúlyozott, vadélesztős, erősen szénsavas frissítő belga sör. A spontán erjedés az ízek széles körét biztosíthatja: istálló, lópokróc, bőrszerű jegyek, amelyek citrusus-gyümölcsösséggel és savassággal keverednek. A mérsékelt savanyú/savas karakter tipikusan összhangban van a malátás, búzás, istállószerű ízekkel. Egy gyenge, kiegészítő jellegű édesség jelen lehet, de hagyományosan ez nem érezhető erősebben. Bár némelyikben dominálhat a savasság, de kiegyensúlyozottság jellemzi a jobb főzeteket. Változatos gyümölcsös jellemzik, esetleg mézes beütéssel. Enyhe vaníliás és/vagy tölgyes íz alkalmanként észrevehető. A malátásság általában alacsony szintű és kenyeres-gabonás jellegű. A komló keserűsség általában teljesen hiányzik, de egy nagyon kevés
néha érezhető, főleg a savasság/savanyúság biztosítja az egyensúlyt. Roppanós, száraz, fanyar befejezés. A Gueuze-t hagyományosan úgy készítették, hogy összekevertek egy, kettő, illetve egy három éves Lambic-ot. A fiatal Lambic-ok még erjeszthető cukrokat tartalmaznak, míg az idősebb fajták pedig rendelkeznek a jellegzetes, Senné folyó völgyéből származó vad ízvilággal. A belga sörfőzők az észrevehető ecetes vagy almaboros jelleget hibának tartják. A jó gueuze nem a legpikánsabb, de rendelkezik egy meglehetősen zamatos bukéval, erős, éles aromával, és egy lágy bársonyos ízzel. A Lambic szénsavmentesen, a Gueuze pezsgősen szénsavasan kerül felszolgálásra. Az „oude” vagy a „ville” szóval jelölt söröket tekintik a legjobban hagyományőrzőnek. A Geuze-t előállító főzdék száma folyamatosan csökken, némelyik a hagyományoktól eltérően (erjedés után) édesítve hozza ezt a sört forgalomba, hogy ez a kellemesebb változat, szélesebb közönségnek váljon a kedvére.

Fruit Lambic (S) – Gyümölcsös Lambic
Összetett, gyümölcsös, kellemesen savanyú/savas búzasör, amit különféle belga mikrobákkal erjesztenek. A gyümölcs hangsúlyos, de keveredik a vadélesztős jegyekkel. A gyümölcs típusát néha nehéz lehet meghatározni, mivel az erjesztett és érlelt gyümölcs másabbnak tűnhet, mint a könnyebben felismerhető friss gyümölcs aromái és ízei. A hozzáadott gyümölcs ízének egyértelműnek kell lennie. A gyümölcs alapú lambicot gyakran gueuze szerűen egy, kettő, illetve egy három éves Lambic-ot keverékéből készítették. A fiatal Lambic-ok még erjeszthető cukrokat tartalmaznak, míg az idősebb fajták pedig rendelkeznek a jellegzetes, Senné folyó völgyéből származó vad ízvilággal. A gyümölcsöt általában az erjedés felénél adják a sörhöz, így a benne található cukrokat is leerjeszti az élesztő, és a baktériumok. Keveretlen lambichoz is adható a gyümölcs. A hagyományos fajtái a kriek (meggyes), framboise (málnás) és a druivenlambik (muskotály szőlős). A keserűség csak közelítően adható meg, mivel érlelt, öreg komlókat használnak. A belgák ezeket inkább a tartósító jellege miatt rakják a sörbe, nem pedig keserűség elérése érdekében. Sok főzde a hagyományoktól eltérően (erjedés után) cukorral vagy édes gyümölccsel édesítve hozzák ezeket a söröket forgalomba, hogy ez a kellemesebb változat, szélesebb közönségnek váljon a kedvére. Hagyományosan a gyümölcsöt a lambic-ot keverő sörfőzde vagy az árusító is hozzá adhatta, növelve ezzel a helyi kávézókban elérhető sörök változatosságát.

American Wild Ale / Sour Ale – Amerikai Vad Ale / Savanyú Ale
Az Amerikai Vad Ale gyakran használt kifejezés a kisüzemi sörkészítők és házi sörfőzők között. A vad kifejezés nem feltétlenül azt jelenti, hogy ezek a sörök spontán erjesztéssel készülnek, inkább azt jelzi, hogy ezeket a söröket a hagyományos sörfőző élesztőktől eltérő mikroorganizmusok is erjesztik. Ebbe a kategóriába olyan sörök széles köre illik, amiket nem lehet nevezni a hagyományos beilleszteni az európai savanyú vagy vad stílusokba. Minden ebbe a kategóriába tartozó sör lényegében egy-egy speciális sörtípus, így rengeteg kreatív megoldás lehetséges, a sörtípusban egyedül a különleges erjesztési eljárás adott.

Pastry Sour Ale – Desszert Savanyú Ale
A Sour Ale-k desszert változata. A savanyú ízvilág mellett megjelenik az édes íz. Amely lehetőség szerint kellemes összhangot alkot a savanyú ízvilággal.

Imperial Pastry Sour Ale – Imperial Desszert Savanyú Ale
A Sour Ale-k magasabb (9+%) alkoholfokú desszert változata. A savanyú ízvilág mellett megjelenik az édes íz, olykor teljesen háttérbe szorítva azt. Sok esetben magának a sörnek is szinte már shake jellegű állaga van.

Belgian Ale – Belga Ale-k

Witbier (F) – Witbier
Egy frissítő, ízes, közepesen erős, búza alapú ale. Kellemes malátás édesség (gyakran méz és/vagy vanília karakter) és savanykás, narancs-citrom gyümölcsösség jellemzi. Frissítően csípős, száraz, gyakran fanyar befejezés. Lehet egy kevés kenyeres búza íze. A nagyon kevés tejsavas savanyúság opcionális. Gyógynövényes-fűszeres ízek, korianderes, vagy egyéb fűszeres jelleg megjelenhet, de nem tolakodóan. Fűszeres-földes komlóíz egészen kevés, vagy semmi, ha észrevehető, sohasem áll a fűszerek útjába. A komlókeserűség alacsony, közepesen alacsony (mint a német búzasörnél) és nem zavarja a gyümölcsös vagy fűszeres frissítő ízeket és a befejezésben sem marad meg. A megjelenés, karakter, a fűszerezettség foka és a tejsavas savanyúság változó. Ez a sörfajta nem jól tárolható, tehát a fiatalabb, frissebb, megfelelően tárolt verziókat igyuk. Nagyjából 400 éves belga sörstílus, ami kihalt az 50-es években. Később Pierre Celis a Hoegaardennél újraélesztette és azóta folyamatosan nő a népszerűsége, mint a modern kraft sörfőzők és a nagyüzemi sörfőzdék egy gyümölcsös nyári szezonális sörként tekintenek rá.

Belgian Pale Ale (F) – Belga Világos Ale
Egy közepesen malátás, kissé gyümölcsös, könnyen iható, réz színű belga sör, ami kissé kevésbé agresszív az ízprofilban, mint sok más belga sör. A malátakarakter kissé kekszes, könnyed pirítós, mézszerű vagy karamellás összetevőkkel rendelkezik. A gyümölcs jellege észrevehető és kiegészíti a malátát. A keserűség általában mérsékelt, de malátaprofil miatt nem tűnik olyan magasnak. A Flamand tartományokban fordul elő leggyakrabban (Antwerpen, Brabant). Mindennapi sörnek szánják. A magasabb alkoholtartalmú rokonokkal összehasonlítva ezek a könnyen iható („session beers”) sörök. Semminek nem szabad túl kifejezettnek, dominánsnak lennie; az egyensúly a kulcs. Az élesztő karakter általában finomabb, mint sok más belga sörben, a gyümölcsösség egy része pedig komló-vezérelt. Az 1700-as évekbe visszanyúló tradícióval bíró sörfőzdék készítik, a legjobb söröket a második világháború után tökéletesítették Nagy-Britannia befolyása alatt (a komlókat és az élesztőket értve ez alatt).

Bière de Garde (H) - Bière de Garde
Meglehetősen erős, maláta hangsúlyos, lágerezett kisipari sör. Három fő fajtája létezik szín alapján: szőkés sárga, borostyán és barna. Mindegyik típus malátás, mégis száraz, tiszta íz és sima karakter jellemzi. Közepestől magas malátás ízek jellemzik, melyek gyakran gazdag pirítós, kekszes, tejkaramella-szerű vagy karamelles édességgel egészülnek ki. Ezek a malátás ízek a sör színével azonosan változnak. Alacsonytól mérsékelt észteres és alkoholos ízek jelenhetnek meg. A közepestől alacsony keserűség hozzájárul az egyensúly kialakításához, amely inkább a malátás jegyek felé tolódik el. A sötétebb verzióknak nagyobb kezdeti malátás-édes benyomása van a pale verziókhoz képest, de a kortyérzete és a befejezése mindnek malátásnak kell lennie. A malátás íz egészen a korty végéig kitart, a befejezés közepesen száraztól a szárazig terjed, de sohasem émelyítő. Alacsonytól az alig érezhetőig terjedő komló aroma jellemzi (amely akár az élesztő munkájának is betudható). Lesimult, lágeres karakterű, még akkor is, ha felső erjesztésű élesztővel készült. A neve szó szerint azt jelenti: „sör megtartásra vagy ászokolásra”. A hagyományos kisipari ale észak-Franciaországban készül kora tavasszal, és hideg pincékben tárolják, hogy aztán melegebb időben fogyaszthassák. Manapság már egész évben készül.

Biére de Mars (H) - Biére de Mars (A BJCP MÁR NEM TARTJA NYILVÁN EZT A SÖRFAJTÁT)
A Bière de Garde rokona. A neve jelentése márciusban (Mars) főzött sör. Azonnali fogyasztásra készítik, ellentétben a Bière de Garde-val.

Strong Belgian Ale – Erős Belga Ale

Belgian Blond Ale (F) – Belga Blond Ale
Mérsékelt erősségű aranyszínű ale, mely jelentős belga élesztős ízkomplexitással rendelkezik, enyhe malátás-édes karakterű száraz befejezéssel. Sima, kezdetben könnyűtől a mérsékeltig jelentkező gabonás-édes malátás ízzel, viszont a befejezés félszáraztól szárazig terjedő a háttérben fellelhető sima alkoholossággal utóízében. Közepes komlózottság és keserűség egyensúlyt teremt, könnyű komlós ízkomponensek, általában földes vagy fűszeres ízekkel. Nagyon finom élesztő karakter (észterek és alkoholok, melyek néha parfümös és narancs/citromos karaktert kölcsönöznek). Némely verzióban könnyű karamellizált cukor vagy mézszerű édesség is megjelenhet a szájérzetben. Gyakran rendelkezik láger-típusú karakterekkel is, amely tiszta profilt kölcsönöz neki, így könnyen megkülönböztethető az egyéb belga típusoktól. A belga megnevezés Blond, míga a francia megfelelője Blonde. A legtöbb kereskedelmi változat 6,5-7% ABV közt található. Nagyon sok Trappista vagy vidéki belga sörtípust Blonde-nak nevezik, viszont ezek nem ezen típus képviselői. Viszonylag újonnan kifejlesztett típus az európai pils kedvelő közönség számára, a későbbiekben még elterjedtebb lehet az erős marketingjének és viszonylag könnyű elérhetősége miatt.

Saison (F) – Saison
Világos, frissítő, jól leerjedt, visszafogottan keserű, mérsékelten erős belga ale nagyon száraz befejezéssel. Általában magas széndioxid tartalmú, gyakran nem-árpa alapú gabonatípusokat és fűszereket használnak a komplexitás növelése érdekében, élesztő tekintetében gyümölcsös, fűszeres és jellemzően nem domináns fenolok oldaláról. Kevés közös variációk lelhetők fel az alacsony és magas alkoholtartalmú verziók illetve a sötét verziók plusz malátatartalma közt. Különböző erősségű és színű változatok léteznek, viszont mindegyik hasonló karakterisztikával és egyensúllyal rendelkezik, különösen a frissítő, jól leerjedt, száraz karakterű változatoknál magas szén-dioxidszinttel. Készítésénél elvárás a tipikus saison élesztő használata, bár malátásabb és gazdagabb verziók jobban elfedhetik ezen jellemzőket. Gyakran nevezik őket “Farmhouse” ale-eknek az USA-ban, viszont ez az elnevezés nem jellemző Európában. Ezt a “tartalék ale” típust eredetileg vallon területen, Belgium francia nyelvű területén állították elő, legfőképpen a betakarítási időszakra koncentrálva. Eredetileg alacsony alkoholtartalmú termékek voltak, nehogy kiüssék a munkásokat, viszont kocsmai változatok már akkor is léteztek. A II. világháborút követően jelentek meg az erősebb, színben is különböző változatok. A leghíresebb jelenkori saison, a Saison Dupont-ot az 1920-as években kezdték gyártani. Eredetileg egy rusztikus, kézműves ale a helyi gazdák által megtermelt alapanyagokból, mára már szinte csak nagy főzdék termelik megőrizve az egyszerű eredeti változatát.

Belgian Golden Strong Ale (F) – Erős Világos Belga
Világos, komplex, pezsgős, erős belga-stílusú ale, mely erősen leerjedt és jellemzően gyümölcsös és komlós jegyeket hordoz előtérben fenolokkal. Gyümölcsös, fűszeres, alkoholos ízek házassága kiegészítve egy könnyed malátás karakterrel. Az észterek gyakran körtére, narancsra vagy almára emlékeztetnek. Az alacsonytól mérsékelt intenzitású fenolok jelenléte általában borsos ízeket rejt. Alacsonytól mérsékeltig terjedő fűszeres, komlós íz is megtalálható. Az alkohol lágy, fűszeres, gyakran egy kicsit édeskés, alacsonytól mérsékelt intenzitású. Az élesztő által előállított fenolok és a komlók használatából eredendően a keserűség közepestől magas erősségű. A nagymértékű szénsavasság és keserűség száraz utóíz kialakulásához vezet, alacsonytól mérsékelten keserű utóízzel. Több kereskedelmi fajta nevében felsejlik az ördög neve, mely az alkoholos erősségre utal és elismerés az eredeti iránt (Duvel). A legjobb fajták összetettek és elegánsak. A magas szénvas szint segít kihozni a különböző ízeket és a hatására jobban kiérezhető a száraz befejezés. Hagyományosan palackos érlelésűek. Eredetileg a Moortgat sörfőzde fejlesztette ki az I. világháborút követően egyfajta válaszként akkor a pilseni iránti érdeklődés növekedésére.

Trappist Ale – Trappista Ale-k

Trappist Single (F) – Trappista
Világos, keserű, erősen leerjedt és szén-dioxidos trappista ale, ami gyümölcsös-fűszeres trappista élesztő jelleget mutat, fűszeres-virágos komló összkép, és lágy, támogató gabonás-édes maláta ízérzet. Gyümölcsös, komlós, keserű és száraz. Malátásan-édes kezdő benyomás gabonásan-édes lágy ízérzettel és száraz, komlós zárással. A malátának lehet egy könnyű mézes keksz ízárnyalata. Mérsékelten fűszeres vagy virágos komló íz. Az észterek lehetnek citrus (narancs, citrom, grépfrút), almatermésű (alma, körte) vagy csonthéjas gyümölcs (kajszibarack, őszibarack) jellegűek. Enyhétől mérsékeltig terjedő fűszeres, borsos vagy szegfűszeges fenolosság. A keserűsége fokozódik a ropogós, száraz zárás felé, egy világos maláta-, mérsékelt komló- és élesztő jellegű utóízzel. Gyakran nincsen címkézve vagy nem érhető el a monostoron kívül, vagy rendszertelenül főzik. Szerzetesek sörének vagy barátok sörének is hívhatják. Noha a trappista sörfőzdékben hagyománya van az alacsonyabb erősségű sör főzésének, ami a szerzetesek napi adagjához tartozik, a keserűbb, világosabb sör, amit ez a stílus leír egy viszonylag modern, a mostani ízlést tükröző találmány. A Westvleteren először 1999-ben főzte az övékét, de leváltotta a régebbi alacsonyabb sűrűségű termékeket.

Belgian Dubbel (F) – Belga Dubbel
Egy mély vöröses-réz színű, mérsékelten erős, malátás, összetett trappista ale amiben gazdag malátás ízek, sötét vagy aszalt gyümölcsök észterjei és könnyű alkohol van elegyítve egy malátás megjelenésben, ami ennek ellenére meglehetősen szárazon záródik. Az aromához hasonló ízjegyek jellemzik. Gazdag, összetett közepestől közepesen teltig terjedő gazdagon-édes maláta ízérzet mégis mérsékelten szárazon záródik. Összetett maláta, észter, alkohol és fenol összejátszás (mazsolás ízek gyakoriak; aszalt gyümölcsök jól mutatnak, szegfűszeges vagy borsos fűszeresség szóba jöhet). Az egyensúly mindig a maláta felé billen. Gyenge-közepes keserűség ami nem marad meg az utóízben. A legtöbb kereskedelmi példa a 6.5-7% ABV tartományban van. Hagyományosan palackos utóérleléssel készül, vagy palackban erjesztik. Középkori monostorokból ered és az 1800-as évek közepén a Napóleoni korszak után újra felélesztették.

Belgian Tripel (F) – Belga Tripel
Egy világos, valamelyest fűszeres, száraz, erős trappista ale egy kellemes lekerekített malátás ízzel és határozott keserűséggel. Meglehetősen aromás, fűszeres, gyümölcsös és könnyű alkoholos jegyekkel, amik a támogató, tiszta malátás jelleggel kapcsolódnak össze egy a magas alkohol szintje ellenére meglepően iható italt eredményezve. A fűszeres, gyümölcsös és alkohol ízek házassága, amit lágy, lekerekített gabonás-édes maláta benyomás támogat, esetenként egy nagyon könnyű mézes jeggyel. Az alacsonytól mérsékeltig terjedő fenolok jellege borsos. Az észterek citrusgyümölcsre emlékeztetnek, mint pl. a narancsra vagy esetenként citromra, és alacsonytól mérsékeltig terjedő mértékűek. Egy az enyhétől a mérsékeltig terjedő fűszeres komló jelleg általában fellelhető. Az alkoholok lágyak, fűszeresek és alacsony erősségűek. A keserűség jellemzően közepestől erősig terjed és a komlókeserű valamint az élesztő által termelt fenolok eredménye. A jelentős szén-dioxid tartalom és keserűség egy száraz zárást kölcsönöz amihez mérsékelt keserű utóíz társul és jelentős fűszeres-gyümölcsös élesztő jelleg. A gabonás-édes maláta íz nem utal semmilyen végén megmaradó édességre. Magas az alkohol tartalma, de nincsen erős alkoholos íze. A legjobb példányok rejtőzködőek, nem nyilvánvalóak. A magas szén-dioxid tartalom és leerjesztettség segít a sok ízt előhozni és fokozza a száraz zárás érzetét. A legtöbb trappista változat 30 IBU-s és nagyon száraz. Hagyományosan palackban utóérlelik, vagy újraerjesztik a palackban. Eredetileg a Westmalle-i trappista kolostor népszerűsítette.

Belgian Dark Strong Ale / Quadruple (F) - Belga sötét erős ale / Quadruple
Egy sötét, összetett, nagyon erős belga ale ami a gazdag malátásság, sötét gyümölcs ízek és fűszeres elemek ízletes elegye. Összetett, gazdag, lágy és veszélyes. Hasonló az aromához (hasonló maláta, észter, fenol, alkohol és komló megjegyzések vonatkoznak az ízre is). Mérsékelten maláta-gazdag ízérzet, ami kelthet édes benyomást, ha a keserűség enyhe. Általában mérsékelten száraztól szárazig terjed a zárás, noha lehet akár mérsékelten édes is. Gyenge közepestől mérsékeltig terjedő keserűség. Az alkohol ad némi egyensúlyt a malátának. Általában malátásan-gazdag egyensúly, de eléggé a keserűség szintjén. A hiteles trappista változatok inkább szárazabbak, mint az apátsági változatok, amik inkább édesek és teltebb testűek lehetnek. Hagyományosan palackos utóerjesztésűek. Néha a trappista quadruple-nak hívják, de a legtöbbet egyszerűen az erejük vagy a színjelölésük alapján ismerik. A legtöbb változatnak egyedi a jellege a különböző sörfőzdék jellegét tükrözve, és korlátozott mennyiségben állítják elő ezért gyakran nagyon keresettek.

Itt kell megemlíteni a Trappista sörök témakörét. A Trappista alapvetően nem a sör fajtáját jelenti, hanem egy olyan jelzés, amely azt bizonyítja, hogy a mai napig trappista szerzetesek főzik ezeket a söröket. A Nemzetközi Trappista Szövetség 1997-ben jött létre. Létrehozták az „Authentic Trappist Product”, amely minden olyan termékre felkerülhet, amelyeket a szövetség tagjai hoztak létre, és betartották a szabályokat. Ezek a sör esetében következők:

1. A sört trappista apátság falain belül vagy pedig trappista szerzetesek felügyelete alatt kell elkészíteni.
2. A sörfőzde üzemeltetését, a sörfőzés folyamatát és a kereskedelmi értékesítés csatornáit mind a trappista közösség határozza meg.
3. A sörfőzde tevékenységét az önfenntartás és a jótékony célok vezérlik, nem pedig a minél nagyobb profit kitermelése.

Jelenleg az alábbi főzdék használhatják ezt a logót: Bières de Chimay, Brasserie d'Orval, Brasserie de Rochefort, Brouwerij Westmalle, Brouwerij Westvleteren, Brouwerij de Achelse Kluis, Brouwerij de Koningshoeven (holland).

Historical Beer – Történelmi sörök

Ebbe a kategóriába tartoznak az olyan sörök, amelyek mára kihaltak, vagy csak nagy szűk körben érhetőek el, vagy csak egy-egy adott területre jellemző az elkészítésük.

Gose (F) – Gose
Erősen szénsavas, fanyar és gyümölcsös érzetű felsőerjesztésű búzasör, visszafogott korianderes és sós karakterrel, alacsony keserűséggel. Élénk ízeivel és magas végerjedésfokával nagyon frissítő. Tradicionálisan egyenes falú pohárban szolgálják fel. Az eredeti verziói sokkal fanyarabbak lehetettek mint a modern változatai a spontán erjedésnek köszönhetően. Szirupokkal keverhették a Berliner Weisse-hez hasonlóan, ami egy likőr köménnyel, római köménnyel és édesköménnyel. Kevésbé elterjed stílus, amit Lipcsével kapcsolnak össze, de a középkori Gose folyó menti Goslar városából eredeztethető. Lipcsében említik már 1740-ben is. Úgy tartják Lipcsében 80 Gose főzde volt 1900-ban. Gyártása jelentősen csökkent a II. világháború után és teljesen megszűnt 1966-ra. Az 1980as években újrakezdték a gyártását, de nem érhető el széles körben.

Kentucky Common (F) – Kentucky-i közönséges sör
Sötét színű, könnyed, maláta hangsúlyos sör, száraz lecsengéssel és érdekes malátás ízjegyekkel. Erőteljes szénsavassága és enyhe ízei miatt igen frissítő. Frissen nagyon könnyen fogyasztható, visszafogott alkoholosságának is köszönhetően. Igazi amerikai stílusként a kentuckyi közönséges sört majdnem kizárólag a kentucky-i Louisville nagyvárosi területen gyártották és értékesítették valamivel a polgárháború végétől egészen a szesztilalomig. Olcsó és gyors előállítás fémjelezte, tipikusan 6 és 8 nap telt el a főzés és a kiszállítás között. A sört hordókba fejtették miközben még aktívan erjedt és szorosan ledugózták, hogy a támogassák a szénsavasodást. Van némi spekuláció akörül, hogy a sör a polgárháború előtti keleti területeken gyártott gyengébb közönséges sör vagy a krém sör variánsa volt. Illetve, hogy a sötétebb gabonákat főként a német sörfőzők adták hozzá, hogy elősegítsék a tipikusan kemény Louisville környéki víz lágyítását vagy mert csupán a sötétebb színű söröket részesítettek előnyben. Egészén a késő 19. századig a kentuckyi közönséges sört nem készítették a nyári hónapokban, hacsak nem a malátázásra használt pincékben erjesztették. A jégautomaták megjelenését követően a nagyobb főzdék egész évben elő tudták állítani. 1900-tól a tilalomig terjedő időszakban a Louisvillei területen értékesített sörök 75% a kentuckyi közönséges sör volt. A szesztilalommal a stílus teljesen kihalt mivel az a pár nagyobb sörfőzde, ami túlélte a tilalmi időszakot kizárólagosan ászok sört készített.

Lichtenhainer (F) – Lichtenhainer
Savanyú, füstölt, alacsonyabb sűrűségű történelmi német búzasör. A magas végerjedésfoknak és szénsavasságának köszönhetően komplex mégis frissítő hatású, amit kevés keserűség és közepes savanyúság kísér. Frissen fogyasztották. A füst és savanyúság egy szokatlan kombináció, ami nem mindenki tetszését nyeri el. A türingiai Lichtenhainból eredeztethető. Legnagyobb népszerűségnek az 1800-as évek vége felé örvendett és széles körben elérhető volt Türingiában.

London Brown Ale (F) – Londoni Barna Sör
Zamatos, édes, maláta orientált sötét barna ale, karamell és tejkaramellás maláta komplexitással, édes lecsengéssel. Először a Mann’s állította elő palackos formában 1902-ben. Akkoriban a legédesebb londoni sörnek tartották. Az I. világháború előtti verziók 5% ABV körüliek voltak, de azonos jellemzőkkel. A 20. század második felében csökkent a népszerűsége, manapság majdnem teljesen eltűnt.

Grodziskie (F) – Grodziskie
Alacsony sűrűségű, erősen szénsavas, könnyű testű ale, ami tölgyfán füstölt ízt ötvöz tiszta komlókeserűvel. Könnyen fogyasztható. Grätzerként ismeretes a németajkú országokban és néhány sörös irodalomban. Tradicionálisan többlépcsős cefrézéssel, hosszú komlóforralással (~2 óra) és több felsőerjesztésű élesztőtörzzsel készítették. Soha nem szűrték, de zselatinnal derítették a palackérlelést megelőzően. Tradicionálisan egy magas, kúp alakú pohárban szervírozták az erőteljes habszerkezethez igazodva. Évszázadokkal ezelőtt, mint egyedi stílusként a lengyel Grodzisk városában (a porosz és német kormányzás idejen Grärtz néven) fejlesztették ki. A kései 19. és kora 20. században a hírneve és népszerűsége gyorsan terjed a világ más területeire. Kereskedelmi gyártása csökkent a II. világháború után, majd az 1990-as évek elejére és közepére meg is szűnt.

Pre-Prohibition Lager (A) - Szesztilalom előtti ászoksör
Tiszta ízű, frissítő, de keserű világos ászoksör, gyakran édes gabonás, kukoricás ízzel. A kizárólag malátán vagy rizsen alapuló verzióinak roppanósabb, semlegesebb karaktere van. A tömegesen piacra gyártott világos ászoksöröktől leginkább az erősebb keserűsége különbözteti meg, de a jóval erősebb ízprofilja is elkülöníti. Az USA-ba emigráló német sörfőzők Pilseni verziója, akik magukkal vitték a sörfőzés folyamatát és az élesztőt, de receptjeiknek alkalmazkodni kellett a helyi komlókhoz és malátákhoz. Ez a stílus eltűnt a szesztilalom után, de házi sörfőzők feltámasztották az 1990-es években. Pár kereskedelmi verziója van, ezért a stílus főként a házi sörfőző jelenség marad.

Pre-Prohibition Porter (F) - Szesztilalom előtti Porter
Az angol porter amerikai adaptációja, amerikai alapanyagokkal és pótanyagokkal. Gabonás malátás alap némi csokoládés és égetett, fekete maláta jeggyel, kevés karamell, keksz, édesgyökér és pirítós jelleggel együtt. Időnként Pennsylvaniai Porter vagy Keleti parti porterként ismeretes. A forradalmi időszak alatt Philadelphiában kereskedelmi mennyiségben főzték, széles körben jól fogadták az újonnan alakult közép-atlanti államokban, George Washington elnök támogatását is élvezte.

Roggenbier (F) – Rozssör
Egy dunkelweizen, ami búza helyett rozzsal készült, de nagyobb testtel és könnyű komlós zárással. A különleges német rozs sört eredetileg a bajorországi Regensburg-ban főzték. Soha nem volt egy széles körben népszerű stílus, a modern időkre szinte teljesen eltűnt.

Sahti (F) – Sahti
Egy édes, súlyos, erős hagyományos finn sör a rozs, a boróka és a borókabogyó ízével és erős banános-szegfűszeges élesztő jelleggel. Hagyományos finn italfajta. Hagyományként a gazdaságokban készült legalább 500 éven keresztül gyakran ünnepélyekre, mint például a nyári esküvők, és a főzést követő egy-két héten belül elfogyasztották. Észtországban is létezik egy hasonló hagyomány, ahol ezt a sört Koduolu-nak ismerik.

Fruit Beer – Gyümölcsös Sörök

A gyümülcsös sör kategóriába azok a sörök tartoznak amiket valamilyen gyümölccsel, vagy több gyümölcs kombinálásával készítenek. A gyümölcs szót itt konyhai, nem pedig botanikai értelemben használjuk, - húsos, magra asszociáló növényi struktúrák amik édesek, vagy savanyúak, és ehetőek nyersen. Ide tartoznak például az almatermésűek, (alma, körte, birs), a csonthéjasok, (cseresznye, szilva, őszibarack, sárgabarack, mango, stb), azok amik angol nevében megtalálható a “berry” szó (eper, málna, áfonya), ribizlik, citrusfélék, aszalt gyümölcsök (datolya, aszalt szilva, mazsola, stb), a trópusi gyümölcsök (banán, ananász, guava, papaya, stb), füge, gránátalma, fügekaktusz, és így tovább. Az alapsörök szinte bármilyenek lehetnek.

Spiced Beer – Fűszeres Sörök

A szó hétköznapi illetve kulináris értelmében definiáljuk a fűszereket, gyógynövényeket és a zöldségeket és nem botanikai vagy tudományos értelemben. Általában véve fűszernek számít a növényeknek szárított magva, gubója, gyümölcse, gyökere, kérge, stb., amit ételízesítésére használnak. A gyógynövények leveles növények vagy növényrészek (levelek, virágok, szirmok, szárak) amelyeket ételízesítésre használnak. A zöldségek sós vagy kevésbé édes, ehető növények, elsősorban a főzéshez használják, néha nyersen fogyasztják. A zöldség megnevezés magában foglalhat néhány botanikai értelemben vett gyümölcsöt is. Ez a kategória határozottan magában foglalja az összes konyhai fűszert, gyógynövényt, a zöldségeket, valamint a dióféléket (minden aminek az angol nevében a „nut” szó szerepel, beleértve a „coconut”-ot ami kókuszt jelent), a chili paprikát, kávét, csokoládét, fenyő-hajtást, csipkebogyót, hibiszkuszt, gyümölcshéjat (de a levet nem), rebarbarát, és hasonlókat. Nem tartalmazza viszont a konyhai gyümölcsöket és a gabonaféléket. Az ízintenzív erjeszthető cukrok és szirupok (agávé nektár, juharszirup, szörpök, cirok, melasz, méz, stb) csak más megengedett összetevőkkel kombinálva férnek bele a kategóriába, és nem szabad, hogy ezek domináljanak. Az alapsörök szinte bármilyenek lehetnek.

Smoked Beer – Füstös Sörök

Ez a kategória olyan söröket tartalmaz, amelyeknek Füstös karakterük van. Az alapsörök szinte bármilyenek lehetnek bizonyos ésszerű határokon belül.

Wood Beer - Fával Érlelt Sörök

Ebbe a kategóriába kerülnek azok a sörök, amelyeket fahordóban érleltek. A fahordó lehet más alkohol tárolására sosem használt hordó is, de sok esetben előtte már bourbon-t, whisky-t, és egyéb más alkoholokat tároltak benne. Ezáltal a sörbe az érlelés során bele kerülhet egyéb alkohol karakter is.

A sörök ilyen részletes leírása az Első Magyar Házisörfőző Egyesület-nek köszönhető.

Néhány fontosabb szakkifejezés:

Van néhány adat, amelyet elolvasva a sör címkéjén azonnal tisztában lehetünk azzal, hogy pontosan mire is számíthatunk, ha felnyitjuk az üveget. Természetesen feltételezve, hogy a sör fajtájával tisztában vagyunk.

ABV - Ez jelöli százalékos arányban a sör alkoholtartalmát.

IBU - Ez jelöli, hogy mennyire keserű a sör egy 0-tól 100-ig tartó listán. Közelítve a 100-hoz egyre keserűbb.

SRM/EBC - Mindkettő a sör színét jelöli egy skálán. Az SRM 1-től 40-ig tart, míg az EBC 1-től 80-ig. Közelítve a 40-hez/80-hoz egyre sötétebb színű a sör. Európában az EBC, míg az USA-ban az SRM használatos.

Plato-fok / Balling-fok - A sör szárazanyag tartalmát jelöli. Minél nagyobb, annál testesebb a sör.

Sörös poharak fajtái:

Rengeteg fajta sörös pohár létezik. A legtöbb sört többféle pohárban is lehet inni. Sok átfedés van közöttük. A leggyakoribb típusok, amelyekkel Magyarországon is találkozhatsz:

Kehely
American Imperial Porter, Belgian Dark Ale, Belgian Dubbel, Belgian Quadrupel (Quad), Belgian Strong Dark Ale, Belgian Strong Pale Ale, Belgian Tripel, Berliner Weisse, European Strong Lager, German Maibock, Téli szezonális sörök

Pilzeni pohár
American Lager, American Amber Lager, American Imperial Pilsner, American Light Lager, Bohemian Pilsener, European Export / Dortmunder, European Pale Lager, German Schwarzbier, Japanese Happoshu, Japanese Rice Lager, Gose, Munich Dunkel Lager, Vienna Lager

Snifter
American Barleywine, American Imperial Stout, American Strong Ale, American Wheat Wine, English Barleywine, English Old Ale, English Strong Ale, Eisbock, Russian Imperial Stout

Tulipán
American Black Ale, American Brett, American Brut IPA, American Imperial IPA, American Imperial Red Ale, American IPA, American Wild Ale, Belgian Blonde Ale, Belgian Faro, Belgian Fruit Lambic, Belgian Gueuze, Belgian IPA, Belgian Lambic, Belgian Pale Ale, Belgian Saison, Belgian Witbier, Braggot, Flanders Oud Bruin, Flanders Red Ale, French Bière de Garde, Fruit and Field Beer, German Bock, German Doppelbock, German Weizenbock, Herb and Spice Beer, Pumpkin Beer, Scotch Ale / Wee Heavy, Scottish Ale, Scottish Gruit / Ancient Herbed Ale

Búzasörös pohár
American Dark Wheat Ale, American Pale Wheat Ale, Dunkelweizen, Hefeweizen, Kristalweizen

Korsó
Amber Ale, Amber Lager, Dark Wheat Ale, Kellerbier/Zwickelbier, Märzen, Oktoberfest

Flute (pezsgős pohár)
Wild Ale, Bock, Lambic, Pilsner, German Lager, Bière de Champagne / Bière Brut, Helles

Stange
Altbier, Kölsch, Bock, Cseh Pilsner, Lambic, Rye Beer

Pintes pohár vagy Shaker
American Amber Ale, American Blonde Ale, American Brown Ale, American Cream Ale, American Malt Liquor, American Pale Ale (APA), American Porter, American Stout, Baltic Porter, California Common/Steam Beer, English Bitter, English Brown Ale, English Dark Mild Ale, English Extra Special / Strong Bitter (ESB), English India Pale Ale (IPA), English Oatmeal Stout, English Pale Ale, English Pale Mild Ale, English Porter, English Stout, English Sweet / Milk Stout, European Dark Lager, Finnish Sahti, Foreign / Export Stout, Rauchbier, Roggenbier, Irish Dry Stout, Irish Red Ale, Low Alcohol Beer, New England IPA, Robust Porter, Russian Kvass, Rye Beer, Smoke Beer, Smoke Porter

IPA pohár
IPA, Black IPA, Imperial IPA, Triple IPA, Fruit IPA

Természetesen mindenki maga dönti el, hogy milyen pohárból issza az aktuális sörét. A fentiek csak nem kötelező ajánlások. Sokan használnak snifter helyett konyakos poharat, kehely helyett vörösboros poharat, flute helyett fehérboros poharat. Népszerű pohárfajta a TEKU is, amelyből sokféle sör iható meg, bár itt is megoszlanak erről a vélemények.

Melyik sört milyen hőmérsékleten igyuk:

1-4°C - american cream ale, american golden ale, american lager, malt liquor, alacsony alkoholtartalmú és alkoholmentes sörök

4-7°C - american dark lager, american wheat, belgian wit, berliner weisse, brittish golden ale, édes gyümölcsös lambic, enyhébb gueuze, gyümölcssör, hefeweizen, international light lager, kölsch, kristalweizen, pilsner, strong lager

7-10°C - amber ale, american pale ale, altbier, belgian ale, cseh pilsner, dortmunder, dry stout, dunkel, dunkelweizen, english golden ale, erősebb geuze, faro, helles, india pale ale (ipa), irish ale, irish stout, nem édes gyümölcsös lambic, porter, premium international lager, schwarzbier, smoked, stout, sweet/milk stout, tripel, vienna lager

10-13°C - abbey dubbel, american strong ale, baltic porter, belgian ale/trappist ale, belgian strong ale, bière de garde, bock, brown ale, sour ale, english bitter, english pale ale, english strong ale, flemish sour ale, foreign stout, mild ale, nem kevert lambic, saison, strong ale, scotch ale/wee heavy, zwickel/keller/landbier, weizenbock

13-16°C - Abt/Quadrupel, barley wine, belgian strong ale, imperial stout, dopplebock, eisbock, imperial/triple india pale ale (dipa/tipa), old ale, mead, wheat wine

16-21°C - sötét, fűszeres, téli felsőerjesztésű sörkülönlegességek

Magyar kisüzemi/kézműves/kraft sörfőzdék ill. sörfőzők:

Az alábbiakban felsorolt magyar főzdék a legtöbb esetben a nagyüzemi sörökhöz képest magasabb színvonalú sört állítanak elő. Sőt több főzde néhány söre európai (világ)szinten is elismert. Ugyanakkor a kísérletező kedvnek, technológiai hibának köszönhetően előfordulhatnak ízhibás főzetek. Ezek a legtöbb esetben a lefolyóban végzik, de volt már példa az ellenkezőjére is. Szerencsére ezen utóbbi esetek egyre ritkábbak.

Jelenleg üzemelő magyar főzdék

A fenti lista nem teljes, bármikor módosulhat. Folyamatosan jelennek meg a piacon új szereplők, illetve folyamatosan tűnnek is el gazdasági okokból. A gerilla főzőket nem tartalmazza, mivel ők teljesen random jelennek meg egy-egy sörrel a piacon a készlet erejéig.

Itt tudod követni sok európai webáruház kínálatának a változását: Beerizr

Forrás: ratebeer.com, beeradvocate.com, wikipedia.hu, serneveles.hu, venevum.hu, sorlap.hu, elsosor.hu, kocsma.blog.hu, untappd.com