Hirdetés
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- GoodSpeed: Segway-Ninebot F3 E elektromos roller.
- Kalandor: Habemus papam
- Pajac: Átlátszó fém
Új hozzászólás Aktív témák
-
VoidXs
nagyúr
-
stellaz
veterán
Az A-B teszt megfigyelésével kapcsolatban azért még eszembe jutott valami. Egyszer voltam egy illegális goa partyn egy erdőben, ahol már vagy másfél órája ment tök ugyanaz a monoton zene, amit úgy 15-20 percenként hangos rivalgással kísért az úri közönség. Megkérdeztem a haveromat, hogy ezt miért csinálják és kiderült, hogy azért, mert ilyenkor jött a sláger szám
-
VoidXs
nagyúr
Reális, hogy az enkóder hibája. Az eredeti MP3 nagyon gyenge formátum volt, illetve olyan gépekre találták ki, amik nem voltak eleresztve teljesítménnyel. Ma már más a helyzet, ezért tudunk elérni transzparens kódolást akár 128 kbiten. Az eredeti MP3 dekóder (MPEG Audio Decoder) fele annyi kódsor (6500), mint az Opus-é (12000), tehát a lejátszás is kétszer annyira bonyolult, amiből kétszeres hatékonyságra lehet következtetni, ezt igazolja a vakteszt is.
-
Engem szerencsére a tömörítés ténye/tudata nem zavar egyáltalán. Az adott bitrátán (192) ismeretlen forrásból megjelenő hibákkal volt bajom. Random letöltött albumoknál futottam bele ilyesmibe. Ezt küszöböltem ki azzal, hogy 320-as MP3-aim vannak.
Elképzelhető, hogy egy adott enkóder (verziót érintő hiba / beállítás) állhatott a probléma mögött.
FLAC forrással valamivel a DVD felett végeztem, hangerőkülönbséggel pedig 13-ig jutottam. Ezt már elfogadom akkor valós eredménynek. Attól nem tartasz, hogy a hasonló eredményeket elérők szívében gyúl lángra a sznobizmus?
Amivel tesztelődtem: Genius gamer fejhallgatóból bontott USB-s hangkártya (SSS1629A5), ami egy HD2.30 -at hajtott. Van még pár ilyen hangkártyám, szerintem a teszteddel fogom reklámozni
Köszönöm! -
VoidXs
nagyúr
Nem emlékezetből megy, hiszen a váltás azonnali, nem áll le a felvétel. Az auditív memóriánk használhatatlan, ezért ez az egyetlen módja a tesztnek. Az eredeti projekt egyébként onnan indult, hogy a kábeles majmok azt állítják, hogy a konyhából is hallja az asszony, ha másik van bekötve, ezt a példát kapták, hogy az orruk előtt se képesek erre, akkor ilyen szuperképességük hogy lehetne?
Igen, az utolsó mondatod a fő visszatartó ereje ezeknek. Egyrészt a placebó egy olyan erős dolog, hogy hiába mentél előtte 100%-ig biztosra, hogy egy adott tömörítést képtelen vagy hallani, utána rosszul fogod érezni magad, ha tömörített zenét hallgatsz. Évekig tartott ezt leküzdenem, ma már mindenem 128-as Opus. Aki meg hallgatja, annak nem kell tudni, egyébként soha fel se merült senkiben.
#191 [K2]: A 192-es teszten azért megyegettek át emberek, a LAME 320-on már senki, csak a sima 320-on.
-
Ezt a tesztelődést most azért konstatáltam szomorúan, mert perpill nincs használatban a fejhallgató erősítőm. Az audiofil ekkor mondaná, hogy nem volt, ami élettel töltse meg a zenét.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A szórást láttam, elsőre csak az átlag fölé lőtt be, aztán ez, majd valahol félúton volt az átlag és a DVD között. A hangerőkülönbséget majd még megnézem újra, mert ott elsőre is eltaláltam 12-t a 13-ból
Hjam, meg eleve 320-as MP3-ból gyártottam wav-ot a teszthez, mer' jóvanazúgy. Szerzek valami flac forrást, aztán kipróbálom újra. Bár tudomásom szerint azért tárolok 192-esnél nagyobb bitrátájú MP3-akat, mert futottam már bele hibásan kódoltba, ahol a cintányérok mintha repedtek lettek volna, úgy szóltak. Sosem találtam meg ennek a hibának a forrását... -
stellaz
veterán
Én alapvetően nem attól tenném függővé s tömörítést, hogy észreveszed-e vagy sem, mert az egy megfigyelési képesség emlékezetből a referenciához képest, nem hallás vizsgálat, hanem attól, hogy fizikailag hallod -e vagy sem. 20-22 kHz felett nyilván értelmetlen zenét rögzíteni.
De a hallás tartományban érdemes a legtöbb információt megtartani, mert kizárólag csak rontani lehet rajta, az meg nem cél, legfeljebb szükséges rossz, ha a technikai korlátok szűkösek, mint pl tárhely, sávszélesség, stb.
Lehet, hogy az egy kivett zenészt senki nem venné észre, de úgy menne haza mindenki, hogy hát legközelebb inkább egy másik zenekarra vesznek jegyet. -
VoidXs
nagyúr
Értem, mit akarsz mondani, valóban nem független esemény, hogy mi az optimális eltüntetés, viszont minden helyzetben objektív, hogy kinek az eltűnése okoz hallható változást, és kié nem. Előfordulhat, hogy kiveszel egy embert és omlik minden, ahogy az is, hogy ugyanonnan kiveszel 10 másikat, és mégis marad a hang. Ezt az enkóder algoritmus jól kitalálja, és váltogatja, hogy mikor kit hagy ki.
Tökéletes reprodukció nyilván nincs (bármikor mondhatod, hogy Fs/2+1 érdekel téged, Fs -> inf), én csupán azt állítom, hogy az emberi érzékelésen bőven képesek vagyunk túlmutatni, ahhoz már feleslegesen sok információ van egy WAV fájlban, és erre mutattam egy egyértelmű bizonyítékot, amit bárki megcáfolhat azzal, hogy eljut a teszt végére, de közel egy év alatt a legelszántabb audiofileknek sem sikerült méregdrága rendszereken.
#188 [K2]: Igen, a DVD-ken használt Dolby Digital (AC-3) kódolásnál rontottál másodszor. Az első hibát még elengedi a rendszer, a másodiknál állít meg. Így a valóságnál egy szebb eredményt adsz. Az egy általános motívum, hogy mindent a hallgató javára állítok: a tömörítések a lehető legrosszabb beállításokkal működnek, így könnyebben hallhatók, nincs joint stereo, és kodekenként csak 3 teszt van a vakteszteken bevett, ad-hoc szabványos 14 helyett. Ezek miatt a legjobb eredmények vélhetően 2-3 kodekkel a valóság felett vannak, de nem a pontos valóság megkeresése volt a cél, hanem annak a bizonyítása, hogy nem él ember a Földön, aki minden tömörítést hallana.
-
stellaz
veterán
Egyet felejtesz ki a probléma feltérképezéséből.
Mi van, ha a 15 Hegedűs azért pont 15, mert 16-an voltak, de hát a 16. eltűnését senki nem vette észre? Akkor a 15. eltűnését kihez méred?
És ez nem egy elvont példa, hiszen egyszerre igaz, hogy a nagyzenekar létszáma adott és az is, hogy egy embert mindegyikből el lehetne hagyni.Lefordítva a felvételre, azt állítod, hogy a jelenlegi losless waw formátum elérték a valóság reprodukciójához szükséges tökéletes szintet és innen kezdesz optimálizálni erőforrások tekintetében.
Kérdés, hogy ez igaz -e.
Jelen esetben választottál egy olyan referenciát, amiről azt állítod, hogy felesleges és értelmetlen. De akkor mi legyen az új referencia? -
VoidXs
nagyúr
Nem, kiforgattad a szavaim. Azt állítottam, hogy ha van olyan szereplője, amit ha senki nem hall, akkor senkinek nem fog hiányozni. Ez eléggé objektív tény kellene legyen számodra is, hiszen aminek nincs hozzáadott értéke, az felesleges. Nyilván létezik olyan nagyzenekar, ahol senki sem felesleges, ahogy olyan is, ahol van felesleges. A tömörítés majd eldönti nekünk, hogy mikor kinek a munkája felesleges, és úgy dobálja el, hogy észre se vesszük.
-
stellaz
veterán
Ha a zenész jó példa, akkor miért áll ilyen sok zenészből egy szimfonikus zenekar? Te azt állítod, hogy a világon mindegyik feleslegesen nagy létszámmal üzemel.
Na de ezt állítani azért kissé merész dolog, nem igaz? Objektív mérés alapján pontosan mekkorának is kellene lennie egy szimfonikus zenekarnak? A kutatások ezt akkor tű pontosan kiadják.
Vagy szerinted mégis létezik olyan nagyzenekar, amiben minimum egy tag nem felesleges? -
VoidXs
nagyúr
Én bizonyítom a teszttel, annak minden eddigi eredményével, ahogy hasonló teszteken bizonyították a tömörítések feltalálói, hogy mit és mennyire lehet, nálam sokkal alaposabban. Tudjuk, mennyi hallócsontunk van, és milyen sávsélességben reagálnak az ingerekre. Tudjuk, hogy ezeket az ingereket milyen hang képes kiváltani, illetve milyen nem. Tehát tökéletesen és egyértelműen tudjuk, mi az, amit egyik ember fizikai felépítése sem képes érzékelni, már fizikai szinten, és akkor még a pszichoakusztikát el sem kezdtük, amit ez a teszt néz. Nagyon jó a zenészes példa: pontosan tudjuk, hogy ki az, aki még kidobható, és tudjuk, hogy kinek a hozzáadását halljuk még és kiét nem.
Ha elkezded törölgetni a hangokat, lesz egy pont, ahol már feltűnik. Ezt a pontot keresi meg neked a teszt, vagyis milyen tömörítést használhatsz nyugodtan, mert úgyse hallod a veszteségét.
-
stellaz
veterán
Nem értek veled egyet. Neked kellene bizonyítani, hogy adott hangot biomechnikailag nem hallja az ember es ehhez akkor tudod kell számokat rendelni.
Ha egy Hegedűst nem vesznek észre mondjuk a 15-ből, akkor kikapcsolhatsz egy klarinétost is. Majd még egy hegedűst, hiszen az állítás az, hogy 14 pont olyan, mint 15, akkor folytatva 13 olyan, mint 14 és akkor 13 olyan, mint 15.
De akkor a végén ki fog zenélni?Objektív az, hogy mennyi hang esik ki a tömörítéskor, objektív, hogy ezt adott egyén részére hallható-e vagy sem. Az pedig egy másik kérdés, hogy a különbséget a zenén belül pontosan meg tudja mutatni. Lásd a szimfonikus példát. Ha nem veszel észre egyet, miért vennél észre meg egyet? Miért ül ott pont 15 zenész, ha végül is egy is elég lenne. Ha egy nem elég akkor mennyi lenne elég, ha a 15 meg túl sok? Ha a 15 felesleges, akkor a 15 helyett 30 zenészt sem vennénk észre?
-
VoidXs
nagyúr
Rossz az analógiád. Nem hallani ezt a kiemelhető változást olyan, mint a látásvizsgáló táblához elsétálni, hogy meglásd a számot. Nem úgy hallgatsz zenét, hogy egyesével minden hangszert külön lejátszol, hanem egyszerre, így az összetettség annak elválaszthatatlan része. Ha ezt kiveszed a képletből, mérőjeleket is hasonlítgathatsz egymáshoz. Spoiler: az emberi fül abban is harmatgyenge, csak nem olyan mértékben, mint zenére.
Igen, ha egy zenekarban mondjuk 100 hallgatóból 100 pontosan ugyanazt hallja, ha "ki-be kapcsoljuk a hegedűst", akkor őt ki lehet dobni, hiszen a hangkép ugyanaz marad. Ezért ilyen hatékonyak az audio tömörítések, mert a fülünk lényegében semmit nem ér a mikrofonhoz képest (az még azt is megmondja, ha 10000 hangszer mellé megszólal még egy), és kidobáljuk, amiket nem lennénk képesek semmiképp hallani. Egy erősebb tömörítés során a hangok tetemes része eltűnik, amiből mi semmit nem veszünk észre.
Ezt a korlátozott képességünket ugyanúgy el kell fogadni, ahogy nem tudunk egy településtáblát fél km-ről elolvasni. Csak a látásunknál reális az emberek önképe, audio-nál nem olyan egyértelmű a leírása, ezért terjed a kábelfanatizmus és egyéb szektajellegű dolgok. A teszt ezt a leírást segíti.
-
stellaz
veterán
Pont, hogy nem olyan. Ha itt hallod a különbséget külön megjelenítve, akkor fizikailag is hallod. Legfeljebb nem tudod megfigyelni ezt az apró részletet. Mintha a látásvizsgálaton látod a 8-as számot, de ha eldugják egy rakás egyéb hasonló forma közé és nem veszed észre, akkor azt mondják, hogy te nem látod a nyolcast, szemüveg kell. Vagy még közelebbi, ha ránézésre meg kell mondanod, hogy két zsúfolt ábra közül melyiken van egy plusz nyolcas. Es nem egyszerre, egymás után felmutatava a képeket. Ha elbuksz egy ilyen teszen, az azt jelenti, hogy nem látod azt a nyolcast? De, látod, csak nem tudod elkülöníteni a zajban.
De ez az egész olyan, mintha azt mondanád, hogy egy szimfonikus zenekarból észreveszed-e, hogy kiveszel egy hegedűst? Ha nem, akkor ugyebár arra a hegedűsre nincs is szükség, lapátra lehet tenni. És ezt így lehet folytatni. -
stellaz
veterán
De akkor ez megint csak hit kérdése. Ha van mit hallani, akkor hallod zene közben is. Vagy másként megfogalmazva miért ne hallanád? Maximum egy ilyen teszten ezt nem tudod elkülöníteni, ami nem is csoda, hiszen egymás után hallod a felvételeket, nem egyszerre. Lehet, hogy az agyunk is bele tud ennyit korrigálni, de biomechanikai értelemben neked kéne bizonyítani, hogy nem hallunk ekkora különbséget és akkor azt lehet pontosan számokkal definiálni is.
De ha ezeket a különbséget lényegtelennel vesszük, akkor végül eljutunk a Theseus hajója problémakörig. -
VoidXs
nagyúr
Olyan lehet, hogy egy USB-n sok áram esik, ami miatt az elektronika bemondja az unalmast, de az adatra is érvényes a vagy működik vagy nem elv. Mielőtt megszólalna, a szoftvernek értelmeznie kell, és ha nem megy neki, nem ad ki hangot.
Amiből számít a drága (előfok, végfok, hangszóró), abból a stúdióban is az van, viszont ezeken kívül semmi más nem szól bele a hangba, így felesleges gondolkodni rajta, jó az első alsó polcos is. Persze ezekből is ésszel, hiszen a stúdiós ultra high-end 3 milliónál véget ér hangszórónként, míg otthonra pontosan ugyanazokat a modelleket szokás eladni kicsit szebb dobozban 10-szeres áron. Szoftveres különbségekre ott a műszer, magyarázatot írtunk sokat a hifi topikba, a többire meg ott ez a teszt.
-
stellaz
veterán
De azért egy studióban is vannak drága cuccok, nem?
RCA kábelből nekem is csak olcsó van és még olcsóbb, usb kábel ugyanez és én nem tudok hangra különbséget tenni egyik között sem, sőt, a törött lemezjátszó kábelem is pont úgy szól ha érintkezik, mint a hibátlan másik oldala. USB esetén mondjuk van amelyikkel nem működik a dac, vagy a külső vinyó, szóval valami különbség csak akad, ha más nem az energia átvitelben, így esetleg ez az usb-ről tápolt cuccoknál tényleg megmutatkozhat a hangban is, de nem a digitális jelek miatt, de nem értek hozzá. Kábelből csak akkor éreztem egyszer változás, amikor a legalapabb hangfal kábelelemet egy eggyel kevésbé alap, de dupla olyan vastagra cseréltem kb 12 ezerért a 8 métert. Meg amikor hangfal tüskékre tettem amit párszáz forintért vettem, és nyilván nem lett volna jobb, ha 100 ezezért veszem a tüskéket.
De ettől még a számítógép vagy a mobilom fejes kimenete, meg egy dedikált dac+erősítő között van különbség, ha minőségibb fejes/füles van rákötve. Olcsóbbnál szinte tök mindegy, bár a hangerő, ilyesmi, akkor is számít. Persze egy olcsóbb, de minőségi dac és a 4 millió plusszos dac között szerintem sem lehet akkora eget rengető a különbség.
Mondjuk olyan is előfordult, hogy a telefonom és egy usb-s kis dac között úgy érzésre inkább csak a hangerő volt több, de mégis, utazás közben a telefonról nem hallgattam zenét, mert csak idegesített, a kis usb dacról meg igen, mert az nem fárasztott, stb. szóval biztos ezt ki lehet mérni, de egy pár perces meghallgatás során nem nagyon tudtam különbséget tenni,. vagy ha igen, nem tudtam volna megmondani melyik a jobb.Az mondjuk érdekes, hogy pl anno magamtől tűnt fel, hogy a winamp sokkal ergyábban szól, mint a windos media player. Ma már nem hallok semmilyen különbséget a szoftverek között. De az első hordozható mp3 lejátszóm az alacsony bitrátás mp3-akkal is nagyon szarul szólt a tönkre ment grundig cd lejátszómhoz képest ugyanazzal a fülhallgatóval, emlékszem, hogy milyen csalódott voltam akkoriban emiatt.
A forrás tömörítettségét majd végig nézem, az biztos, hogy az sbc és az ldac között egyértelműen hallom a különbséget, vagy a tidal adattakarékos és hifi módja között is.
-
VoidXs
nagyúr
A Tesco gazdaságos van minden igazi pro installációban, hiszen ott szakértők dolgoznak, nekik nem lehet ilyeneket eladni. Van pár nagyon-nagyon underground hifi stúdió, de kb Amerikában is max 10, ahol kicsit tudatlan a tulaj és bejutott az audiofília. Sok Dolby Cinema ugyanazt az 1 mm^2-es kis drótot használja, amit a legolcsóbb teszkós egybedobozos házimozikhoz adnak, az IMAX 500 Ft/m körül egy általános stúdiós brand kábelét. A stúdióhardver piacon a Focusrite toronymagasan vezet, őket követi messzi másodikként a Behringer, legalábbis Magyarországon. Semmi hifi mágia itt sem. Digitális transzferre mindig a legolcsóbb tyúkbél van, olyan UTP-kkel, amiknek a borítása sem áll jól, ugyanis az égvilágon semmit nem számít.
Ezen a vakteszten volt minden, az egyszerű teszkós agybadugós fülestől 100 milliós moziig, és az eredmény ugyanaz. Van egy baseline az átlagemberekkel rendszertől teljesen függetlenül (legyen az a mobiljuk vagy a kölcsönadott mozim), a szakértők (mérnökök), akik tudják, mit kell keresni, eljutnak jóval tovább, meg vannak az audiofilek, akik falnak futnak az első pár körben.
-
stellaz
veterán
Ahogy átolvasom a hozzászólásokat azért eléggé két véglet van. Mármint sokan itt már a telefon Jack kimenete és egy 4 milliós dac között sem akarnak különbséget tenni, de azért azt valaki leírhatná, hogy egy profi stúdió milyen felszerelésekkel dolgozik és azok mennyibe kerülnek, gondolok itt kábelekre, dacokra, fejhallgató erősítőre, stb Mert ha kiderül, hogy nem mindenből a tescozgazdaságos van ott is, akkor azért tegyük fel a kérdést, hogy akkor most hol is van az igazság.
-
VoidXs
nagyúr
Lehet, hogy bőven megkésve, de ha valaki még érdeklődik, most jutottam el odáig, hogy a virtualizálót a végletekig optimalizáltam, sokkal gyengébb gépeken is fut már a dolog. Megnéztem, hogy torzít-e valamit a kimenet, és nem, így a változás oka lehet a hangerő (ezt változtatja bizonyos logika alapján), vagy rosszul konfigurált driver.
És ha már szembejött velem, egy hifis mentalitást is jól leíró mém:
-
#167
bkercso
nagyúr
fatpingvin
#166
válasz
fatpingvin
#166
üzenetére
Ja!
Én végigépítettem a kamaszkorom hangdobozokkal... -
#163
bkercso
nagyúr
fatpingvin
#162
válasz
fatpingvin
#162
üzenetére
Hát én még középtartományban nem hallottam dobozt szépen szólni csillapítóanyag nélkül. Trehánynak meg nem trehányok, mert gyönyörű, alapos famunkát csinálnak és drága elektronikát vesznek bele.
Biztos ismered a műfajt... Egy időben minden nap megnéztem 1-2 ilyet és egyik se tett csillapítást a dobozba.
-
#161
bkercso
nagyúr
fatpingvin
#160
válasz
fatpingvin
#160
üzenetére
A második kettőt kizárnám.
-
Kovbob
senior tag
Hangefektek alapból levannak tiltva, driver meg nincs külön a dacomhoz csak ami a windowsban van. Igazából csak egy észrevétel volt végülis a különbségnek így is ki kell jönnie amennyiben tényleg van a tömörítések közt. Csak lehet nehezebb így észre venni az apró különbségeket
-
-
#156
#94257664
törölt tag
CounterBoci
#154
#94257664
törölt tag
válasz
CounterBoci
#154
üzenetére
Teljesen mindegy milyen Windows API-n keresztul megy a zene, hacsak nincs valami nagy gebasz, ugyanaz az eredmeny (kivetel az ASIO de az mas teszta, hangszerfelvetelre van).
-
#154
CounterBoci
senior tag
Kovbob
#153
-
Kovbob
senior tag
Hali. Nem akarok audiofileskedni, nem is tartom magam annak, de nekem egy bajom van ezzel az összehasonlítással az pedig az hogy gondolom ez a program mivel unityben van az alap windows mixert (vagy minek hívják nem tudom pontosan) használja kimenetnek. Na most ebből adódóan, ha ebben megnyitom a waw fájlt meg ugyanazt a fájlt foobarban wasapi exlusive-ra állítva a kimenetet, teljesen különböző hangot kapok (foobar javára) hiába ugyanaz a tömörítetlen fájl. Nem lehet véletlen megcsinálni, hogy ez a teszt is wasapi exlusive-ot használjon kimenetnek és ne szóljon bele a tömörítéseken felül még a windows is bele a hangba? Azért feltételezem, hogy a jobb fajta zenelejátszókban nem véletlen lehet kimenetnek azt használni. Lehet ebben a tesztben is jobban kijönnének úgy a különbségek a tömörítések között. Nem állítom ezt persze biztosra, de lehet sokat segítene. Márcsak azért is mert ha egy sima youtube zenét hallgatok is, sokkal jobban tud szólni, ha foobarból játszom le, mintha simán böngészőből, hiába ugyanaz a forrás. Bocsi ha hülyeséget mondtam nem megkérdőjelezni akarom ezt a tesztet, csak laikusként jegyzem meg.
-
#152
bkercso
nagyúr
fatpingvin
#149
válasz
fatpingvin
#149
üzenetére
A dobozhangot se hallják sokan. Nézd meg a YT-os BT-dobozépítőket: senki sem használ csillapítóanyagot a hangszóró mögötti térben.
Elképzelhető, hogy egy adott enkóder (verziót érintő hiba / beállítás) állhatott a probléma mögött.
Köszönöm!![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A szórást láttam, elsőre csak az átlag fölé lőtt be, aztán ez, majd valahol félúton volt az átlag és a DVD között. A hangerőkülönbséget majd még megnézem újra, mert ott elsőre is eltaláltam 12-t a 13-ból 
Új hozzászólás Aktív témák
lo Mind hallottunk már a köznyelvben csak audiofoolnak csúfolt audiofilről: a hallás önjelölt istene, aki olyan nem létező...
- Horgász topik
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Robotporszívók
- Óvodások homokozója
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- sziku69: Szólánc.
- UHD filmek lejátszása
- Kódolás Qwen3-mal saját gépen, Cline AI-alapú autonóm kódolási ágenssel
- Milyen légkondit a lakásba?
- További aktív témák...
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte AORUS B450 R5 5600X 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1080 Ti 11GB ASUS GT 301 FSP 700W
- DDR5 16GB 8GB 32GB 4800MHz 5600MHz RAM Több db
- LG 65BX - 65" OLED - 4K 120Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDMI 2.1 - PS5 és Xbox Ready!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 10600KF 16/32/64GB RAM RTX 3050 6GB GAMER PC termékbeszámítással
- Azonnali készpénzes GAMER / üzleti notebook felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest