Mi az a pickuptekercselő gép?

Nagyjából én is így kezdtem, viszont volt egy nagyon hasznos anyag, amiből sokat tanultam: 60 nap alatt Arduino. Vagy valami ilyesmi. Megéri rákeresni.

Nekem annyi ilyen bizbasz van otthon, hogy egy egész polcsort elfoglal. Szerintem ha most összeszámolnám, legalább egy fél millió Ft. Eljutottam egy elég jó szintre, megcsináltam 1-2 dolgot, de ott lóg félbe hagyva egy csomó másik projekt. Amióta van gyerek, ház, azóta ezek eléggé elmaradtak. Pedig szerettem csinálni. Jó olvasni ha valaki még bele mer vágni hasonló projektbe.

Annyit azért tegyünk hozzá, hogy én tanultam gyerngeáramot, logikai hálózatokat és programozást is előtte. Nyilván ez nem kötelező, ha valamit mélyebben meg akarsz érteni, már rá lehet keresni eme nagy nyitott internetnek hála

- Indítsd újra a gépedet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Amennyiben teljesen őszinték akarunk lenni és cél a mély megértés, akkor az első lépés, hogy az Arduinot le kell cserélni mondjuk valami on board debuggeres STM32 lapra. Az Arudiono egy remek megoldás, egyszerű tanulni, hamar össze lehet rakni hasznos és/vagy látványos projekteket vele, a community meg hatalmas mögötte. Viszont ezen keresztül nagyon nehéz megimserni a tényleges mérnüki mélységeit az embedded világnak. Legalábbis én még nem találtam semmi értelmes user meg technical manualt ahhoz, hogy from scratch lehessen írni bármit is, amelyen keresztül meglehet ismerni mélységeiben a hardvert is.

Kijelenthetem, hogy az általad ajánlott forrás minden túlzás nélkül kincset ér!

Már be is jelentkeztem és elkezdem magamba szívni az anyagot. Köszönöm, és a komolyabb projektek részletes dokumentálásával kisvártatva jelentkezem!

"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István

Az Arduino csak a panelek elnevezése. Illetve az IDE. De a lényeg ugye a mikrokontroller, ami az Arduino lapon van. Uno esetében pl. az ATMega328p. Ez közvetlenül is programozható, van részletes és nagyon alapos dokumentációja regiszterekkel, mindennel. Nem is kötelező Arduino nyelven programozni, van lehetőség akár Luára, akár microPyhon-ra vagy más egyéb nyelvekre, de lemehetsz nyilván nagyon hardverközeli szintig is. Mondjuk a C/Arduinonak pont ez az előnye, hogy magas és egyben alacsony szintű programnyelvként is funkcionál.

Ahhoz, hogy megismerd mondjuk az SPI buszt, I2C-t, Serialt... egyáltalán a digitális, analóg I/O-kat, PWM-et, jelszinteket, stb... szerintem tökéletes kezdésnek, mert ha mélyebben beleásod magad akkor rengeteg forrást találsz, jó a dokumentációja a mikrocsipeknek is, de a hozzákapcsolható perifériák, hardverek száma is jelentős, mivel szabványos buszokon kommunikál és már készen elérhető kismillió Library. Az STM is jó, de azt mondjuk akkor venném elő ha valami miatt kevés az Arduino. Bár, abból meg van egy rakással. Pl. egy Arduino Mega elég sok porttal is rendelkezik, megfizethető és még viszonylag energiatakarékos is. De ha akarod, akár az STM32-t is programozhatod Arduino IDE-ben vagy akár egy ESP32-t, ESP8266-ot, stb... nagyon sok platform támogatott. Az átjárhatóség szerintem biztosított. Az ATMegákhoz gyárilag van Atmel Studio is ha valakinek éppen az jobban tetszik. Arduino sok felesleges macerát levesz a válladról, és a rengeteg libbel sokat hozzá is tesz a munkához, igazából csak a bootloadernek kell benne lennie a csipben és utána kényelmesen használható. Nyilván Arduino kódokat írhatsz nem Arduino IDE-ben is (akár txt-ben is), ha jól tudom, gcc-vel fordul. Ennyire nem is ástam bele magam, de a tiszta C kódot simán eszi és ez nagyon nagy bónusz. Szerintem amúgy a C nyelv mindegyik kontrollernél használható, max ajánlott hozzá headert írni, de az átjárhatóság biztosított. Nekem őszintén szólva tökmindegy, hogy az STM vagy Atmega vagy más.

- Indítsd újra a gépedet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Ezt értem, kissé rosszul fogalmaztam. Ami nekem hiányzik ezekből az egy értelmes borad manual, ahol látom ,hogy mi hogyan melyik buszon csatlakozik magához az avr chiphez. Onnantól kezdve persze egyértelmű annak a doksija alapján, hogy melyik regiszterrel mit lehet állítani. Persze amennyiben ilyen létezik csak én nem voltam annak idején elég figyelmes, akkor mea culpa.

Az STM-et magam részéről azért részesítem nagy előnyben, mert egyáltalán nem olyan felhasználó barát mint az Arudino. Valljuk be, ha valaki úgy kezd bele az Arduinoba, hogy nincs ilyen múltja, akkor az életben nem fog találkozni pl a cpu manuallal, vagy épp saját könyvtárakat írni. Az STM viszont az elejétől, már a hello worldnél rákényszerít, hogy értsd meg melyik periféria melyik buszán kell bekapcsolnod az órajelet, ehhez melyik bitet kell állítani stb. A HAL könyvtár használata mellett is sokkal jobban előtérben vannak ezek, meg több dolgot is kell meghívni stb. Összeségében sokkal jobban szolgálja az elmélyülést. Aztán lehet orbitális nagy hülyeséget írtam ezzel, utuljára diák koromban foglalkoztam ezekkel (azóta csak aurix mellett ölöm magam), de akkor nekem nagyon nem vált be ez így.