Folyamatosan problémája munkaadómnak a német nyelvtudással bíró gépészmérnökök

Es klingt für mich sehr gut.

Egy probléma van, hogy akármennyire is feküdne nekem ez a terület, egyszerűen nincs kedvem gépészmérnök lenni. Fizika jobban vonz.
Vissza térve a nyelvhez, angol fontosabb mint a német, bécsi egyetemen alapból angol kell. Mondjuk nem is sajnálom, mert könnyebb.

[ Szerkesztve ]

PS4

Hát..

Szubjektív véleményem:

Nagy a bűne a nem kommunikációra, valós dolgokra felkészítő oktatásnak.

Sajnos szerintem multi környezetben, ha normális beosztásra vágyik az ember, akkor a B2 is kevés.
De ha rendelkezik egy tényleg erős B1 szinttel, ha mindennap használja, napi szinten levelez és beszél(!)
idegen nyelven kollégákkal, akkor fel lehet szedni.
De nagyon értékelik azokat, akik szépen, választékosan, kifinomult nyelvi eszközökkel fogalmaznak, beszélnek. Persze ez már min. középvezető szint.

Az én véleményem az, hogy B2 szintre is eljutni akár, ha az ember nem gyakorol szinte mindennap, és nincs napi kapcsolata a nyelvvel, nincs rákényszerítve, hogy írjon, beszéljen, az nagyon nehéz.

Saját tapasztalataim:

Én iskolában tanult angol középfokúval -még "rigóutcai"- kezdtem dolgozni.
Írásban minden oké volt, szóban nagyon szenvedtem az elején.
Sok beszélgetés, meg sörözés után kezdett el jól menni.

Itt még megjegyezném, heti 5 órában volt a gimnáziumban angolórám, de agyon sok plusz tanulás, maszek tanár kellett ahhoz, hogy le tudjak nyelvvizsgázni.

Németből iszonyúan kínlódom a B1->B2 szintlépéssel.
Nincs időm sokat tanulni, néha van 1-2 német levél.
Így nehéz.

Nem ismerem, de jó féle

A B2 szint szerintem is már elég komoly tudást kell hogy jelentsen, bár én úgy tudom a Rigó utcai nyelv vizsga B2-nek felel meg, de én tudom magamról hogy nem vagyok B2, nekem is az élő beszéd okoz gondot jobban, nehéz átállni évente néhányszor 1-2 napra amikor a külföldi ismerősök hazajönnek...ja, és nagyvállalati környezetbe ettől több kellene szvsz is, ahogy előzőleg említették...

[ Szerkesztve ]

Forever and ever, let's make this last forever.

Én sajnos elqrtam a németet, nagyon flegmán álltam hozzá...bár a mi időnkben nagyon úgy adták elő, hogy az angol mekkora világnyelv stb, ehhez képest a francnak se lenne kedve Angliáig utazni munka céljából, inkább mennék Ausztria v. Németország... De hát német tudásom közelít a nullához

Forever and ever, let's make this last forever.

Akár angolul akár oroszul le tudsz tölteni bármilyen filmet vagy sorozatot a netről. Az oroszok is rögtön szinkronizálnak mindent saját maguknak. Ha kell adok oldal címet. Regisztrálni sem kell.
Ugyanaz a magyar felirat megy mind a kettőre. Tökéletesen használható.

Fölösleges moziba menni ezért. Otthon kényelmesebb és praktikusabb. Ha nem érted visszatekered és kész.

Igen a cirill betűket nem árt tudni az oroszhoz. Én azokra még a szocialista nyelvoktatás jóvoltából emlékeztem.
Sajnos elég drága rendesen nyelvet tanulni manapság. Kell a nyelvtan, de a legfontosabb a beszéd.

A munkaadók meg elvárják (meg ugye van, amihez nélkülözhetetlen, pl. IT, na de neked ezt nem kell bemutatni).

Tehát választhat az ember, hogy vagy tanul nyelvet és dolgozhat "normálisabb" (relatív, tudom) munkahelyen, vagy maradnak a nem annyira jók. Legalábbis, ha felmész mondjuk a profession-re, akkor általánosságban elmondható, hogy a magasabb fizukat adó munkákra esélytelen vagy, ha nem beszélsz nyelvet. Igen, végzettség is számít, nyilván.

Mihelyst lesz pénzem, megyek nyelvsuliba meg levelezőre, mert a tököm akar élete végéig minimált keresni.

Íme a válaszaim:

@.mf: "Egy kicsit kételkedem ebben a statisztikában, azért rákérdeznék a módszerre, a mintára, stb., de még ha csak a fele is igaz, már az is aggasztó."

Azóta minden bizonnyal tovább olvastad már a cikket, és láthattad, hogy pont arról szól az írásom további része, hogy még ezt az arányt is túlzónak (mesébe illően, túlságosan jónak) érzem, de elsősorban annak tudom be a pontatlanságot, hogy a kérdést úgy teszik fel ezekben a felmérésekben, hogy arra olyanok is azt válaszolják, hogy beszélnek idegen nyelveket (vagy legalább egyet), akikre ez valójában nem igaz.

A minta a 2006-os Eurobarométer felmérésben (ahol még a magyarok 42%-a nyilatkozott úgy, hogy tud "külföldiül") több mint ezer fő volt. (Gondolom, az utóbbiban is.) A módszer pedig egy hosszú kérdőív volt, amelyben a kitöltő idegen nyelvi tudása és preferenciái iránt érdeklődtek a kérdőív szerkesztői.

Csak érdekességképpen megemlítem, hogy ebben a 2006-os tanulmányban megjelent adatok szerint minden 4. magyar legalább kettő, míg minden 5. magyar legalább három idegen nyelvet beszél. Ezen a ponton teljesen megdöbbentem, miután aránylag sok idegen nyelvet illetve nyelveket beszélő embert ismerek, de közülük sokkal inkább csak minden századikra igaz az, hogy beszél 3 idegen nyelvet, mint minden ötödikre. Szóval mi magyarok tudunk nagyokat mondani a felmérésekben.

@Edenyke: "Jelenleg szerintem az iskolai nyelvoktatas kb semmit sem er, a tanarok nem megfeleloen kepzettek, a gyerekekben nincs motivacio, stb.
Igy ebben a formaban max idopazarlasnak jo, vagy gyenge alapozasnak, amit majd a gyerek nyelviskolaban megerosit, mar ha van erre ideje es a szulonek pedig penze."

"Ja igen, es addig kb remenytelen is vmi valtozasban remenykedni, amikor nagyon sok embernek meg a magyar, a sajat anyanyelve, is nehezsegeket okoz."

"De az iskolazatlan funkcionalis analfabetak szama is tul magas sajnos."

Ezekkel a sommás megállapításaiddal sajnos javarészt egyet kell értenem.

"Itthon a gimnaziumi nyelvtanitas botranyosan szar."

Erről viszont azt gondolom, hogy intézménye válogatja. Nekem magamnak is van tapasztalatom olyan kéttannyelvű osztályról, amelynek a tanulói végzős létükre a középfokot sem közelítették meg tudásban, pedig egy jól sikerült angol érettségire egy ilyen osztályban felsőfokú nyelvvizsgát adnak, de ettől még vannak olyan iskolák, ahol tényleg komoly, magas szintű felkészítés zajlik. Csak sajnos nem ez az átlag.

@Tüzi: A "Good day." nem igazán sztenderd köszönési forma tudomásom szerint (kivéve az ausztrálokat).

@Cifu: "...én nem hiszek a papírok erejében, nagyon sok olyan emberrel találkoztam és találkozom, akinek megvan a nyelvvizsgája (ugyebár egy ideje már a diplomához is feltétel), ám kegyetlenül nem képesek beszélni, sőt, nagyon sokszor még írni-olvasni sem az adott nyelven."

Ez bizony egy létező jelenség. Valószínűleg mindannyian ismerünk olyanokat, akik a papír ellenére nem beszélnek, míg mások papír nélkül igen. Ezzel együtt is azonban én inkább papír-párti vagyok, mert tapasztalataim szerint gyakoribb, hogy akkor jut valaki papírhoz, ha azért tett is valamit. (Napi szinten készítek fel diákokat nyelvvizsgára, túlnyomó részben középfokú angolra, és látom, hogy keményen dolgoznak a minimális 60%-ért is.)

@Coccolino_O: "Nincsenek motiválva a tanárok (ezáltal lesz akár kritikán aluli az oktatás színvonala), a diákok szarnak bele, de viszont a munkáltatók elvárják a tudást. És ebből születik meg az, hogy nem találják a megfelelő embert az állásra, mert nem veszik fel a gyenge nyelvtudás miatt."

Pont erről szól az írásom. A munkáltatók úgy várják el sokszor a középfokú nyelvtudást, hogy valójában közel nem lenne szükség ilyen szintű tudásra a munkavállalók részéről, hanem egy célzatos szaknyelvi felkészülés is untig elég lenne nekik (mondjuk az nem baj, ha rendelkeznek olyan alapokkal, amire építeni is lehet).

"Alternatíva lenne a nyelviskola, de ilyen bérekhez képest iszonyat drágák. De a magántanárok is."

A magántanár összességében olcsóbb, mert sokkal hatékonyabb, és ezért sokkal rövidebb ideig tanul ott a diák. Többnyire. (Nyilván vannak jobb és rosszabb iskolák és magántanárok egyaránt.)

@ttt1: "Lehet, hogy az többet ér ,hogy folyékonyan beszélsz és mellette helytelenül, mindha tudnád a nyelvet."

A meglátásom szerinti legnagyobb magyar angol nyelvész, Bárdos Jenő szerint a beszéd folytonosságát és helyességét hamis egymással szembeállítani. Vele értek egyet. Ritka az, hogy valaki csúnyán, de teljesen folyékonyan beszél egy idegen nyelvet. Szerencsére. (Elnézést kérek, ha ezzel megbántok valakit, de nyelvtanárként nem nézhetem jó szemmel a nyelvi igénytelenséget.)

@noxwill: "...ennek a "tudásnak" a nagy részét nem középiskolában szereztem, hanem feliratos filmekből."

Én kevésbé hiszek abban, hogy pusztán az idegen nyelvű filmek magyar felirattal történő nézése akkora nagy segítség lenne a nyelvtanulásban (egyszer talán majd szentelek ennek egy cikket, amit egyszer már megírtam, de most hirtelen nem tudom, hol van), de az biztos, hogy ártani nem árt.

@margithid: "...régi szocialista módszerrel tanitották, semmi játékosság, az érdeklődés felkeltése érdekében."

Kétségtelen, hogy rengeteg múlik a tanáron, de sajnos a nem poroszos (azaz a modern) módszerek sem mindig vezetnek eredményre: ha nem követel a tanár a diáktól, akkor az bizony elkanászodik, és nem fog tanulni, márpedig ha csak abból építkezik a tanuló, ami az órán ráragad, akkor tizenévekig fog nyelvet tanulni, és még akkor sem lesz biztosan eredménye a dolognak.

@.mf: "A kötelező német-tanulással nem teljesen értek egyet."

Azzal én sem. Bár 2006-ban a 25%-nyi angolul beszélőre 23%-nyi németül beszélő jutott, tehát vélhetőleg mostanság is közel van az angolul és németül beszélők aránya az országban, de ezzel együtt is az angol a világnyelv, nem a német. (Mondom ezt úgy, hogy én magam is beszélek németül.)

@Akybron: "És lehetséges úgy nyelvet tanulni, hogy minden évben új tanárom van?"

Nyilván nem könnyű. És valószínűleg az sem nyugtat meg téged, ha elárulom, hogy jó eséllyel a legtöbbünk ebben a cipőben jár (mármint hogy rengeteg nyelvtanárunk volt).

anjani182: "Ha valóban ez a B2 akkor ez elég durva, egy TV adás tele lehet szakszóval, pl egy külföldi híradó, vagy egy-egy autókereskedők epizód, néha véletlen leadják angolul, de jó ha a felét megértem..."

A szakkifejezésekre ez a meghatározás nem igazán terjed ki. Még a nyelvvizsgákon is ha egy szövegértős vagy fordítési feladatban szerepel szakkifejezés, az többnyire lábindexben kap magyarázatot, hiszen az általános nyelvvizsgán nem kérhetnek szaknyelvi tudást.

@noxwill: "EZ a videó milyen szintnek felel meg? B1?"

Legfeljebb B1. Semmi különösebben bonyolult nyelvi struktúrát nem használ. Inkább a szlenges szóhasználata okozhat megértési nehézséget, meg hogy helyenként eléggé hadar a srác.

@siti: "Csak az ember nem gondol bele, hogy a szobafestőnek nem kell a munkájához idegen nyelv, és szakmunkásban, szakközépben többen járnak, mint külkereskedelmi fősulira."

Teljesen egyetértünk. Amint azt a cikkben írtam is, feleslegesnek gondolom a B1-2 szintű nyelvtudás erőltetését, mert a nagy többségnek nincs rá szüksége. Ha már valamit rá akarunk erőltetni minden iskolába járóra, akkor az szerintem A1-nél magasabb szint nem kellene, hogy legyen. Fontosabb lenne, hogy azok, akiknek valamilyen konkrét nyelvi jártasságra kell szert tenniük, célzatosan arra készüljenek fel, és el is érjék a kívánt szintet. Akitől meg nem várnak el különösebb nyelvi kompetenciát, annak legyen annyi elég, hogy el tud irányítani egy turistát, illetve be tud mutatkozni vagy tud kérni egy levest idegen nyelven. (Merthogy A1 szinten ezeket már tudni kell.)

"nem beszélve arról, hogy közben csak pislogok, hogy miket fordítanak mellé ilyen műsorokban. de hát dvd játékost azt mindenki ismeri..."

Az is megérne egy misét, hogy sokan - tudtukon kívül - milyen borzasztó (félreérthető vagy akár megbotránkoztató) kifejezéseket illetve szerkezeteket használnak angolul, mert nem tanulták meg rendesen, amit kellett volna. A "DVD-játékos"-t tudomásom szerint gép fordította.

@wednesday: "Arra is szükség lenne, hogy a valós és szükséges nyelvismeretre tegyen szerit minél több ember. Tényleg nehéz belőni, hogy akkor mire is van szükség, munkahelyen, egyéb területeken."

Teljesen egyetértünk. Ezért gondolom úgy, hogy jó alapok kellenek, és arra már bármit - célzatos tudást, akár szaknyelvit - rá lehet építeni.

@Szakbarbár: "Lehet hogy az idegen nyelvtudás nem való nekem."

Én nem hiszek a nyelvérzék létezésében. Abban az értelemben biztosan nem, ahogyan sokan gondolják, hogy jelen van, és meggátolja egyesek nyelvtanulását. Én ugyanis még egy olyan tanulóval sem találkoztam, akinél ne lehetett volna objektív okokra rámutatni, hogy miért volt sikertelen a nyelvtanulásban. Ezek az okok pedig nem biztos, hogy a tanulóban keresendők. Lehet, hogy neked nem volt egy jó tanárod se. Vagy nem jó módszerrel tanítottak. Számos ok állhat a háttérben, de abban biztos vagyok, hogy neked is menne megfelelő körülmények között.

@Ati1979: "Különórákat kell venni ahhoz, hogy valaki rendesen megtanuljon egy nyelvet a szintentartáshoz meg jól jönnek az idegen nyelvű filmek."

A mondatod mindkét felével nagyobb részben egyet tudok érteni. A jelen helyzetben a különórák a leghatékonyabb eszközei a felkészülésnek, a filmnézés (vagy tévézés) pedig hasznos a szintentartáshoz.

"Ja a másik probléma, az önkritika hiánya. Pl. aki még a szocializmusban tanult utóljára oroszul ne mondja már magáról azt, hogy tudja a nyelvet. Meg az se aki 10 évvel ezelőtt lenyelvizsgázott és aztuán egyáltalán nem használta. Sajnos ebben az országban divat, hogy olyan dolgokra mondják rá az emberek azt, hogy tudják, amiről lövésük sincs."

Igen, az önkritikára is vonatkozik az írásom azon része, hogy sokan valós tudás hiányában is nyilatkoznak úgy, hogy beszélnek idegen nyelveket, sőt, nem ritkán arra is vetemednek, hogy a szintet is "belövik" (és ez gyakran középfokra sikeredik).

@wednesday: "Egyébként ezen a felmérésen nem kell meglepődni, akkor is így lenne, ha valamivel jobbak lennének a körülmények és az iskolai oktatás is. Egyszerűen azért, mert a felmérés arról szól, hogy egy idegen (bármilyen) nyelvet beszélők aránya. Na már most Európában ezzel majdnem egyedül vagyunk, nekünk minden nyelv nehéz..."

Valóban. Nehezebb helyzetben vagyunk másoknál, de én még reménykedem abban (és tenni is szeretnék ennek érdekében), hogy léphetünk még előrébb a rangsorban a hátrányunk ellenére is.

@Intelligencs: "Azt is tudomásul kell venni, hogy ahogy nem mindenki alkalmas arra, hogy orvos legyen, úgy nem mindenki képes megtanulni idegen nyelvet. Valakinek egyszerűen ehhez nincs érzéke. (Természetesen kisgyerekként más a történet, akkor még mindenki meg tud tanulni, de felnőttkorban ez már nem ennyire egyszerű.)"

Pár bekezdéssel feljebb írtam pont, hogy én nem hiszek ebben az érzék dologban olyan szinten, hogy az teljesen meg tudna akadályozni valakit a nyelvtanulásban. Abban teljesen igazad van természetesen, hogy vannak olyanok, akiknek (sokkal) nehezebben megy a nyelvtanulás, mint másoknak, de én még tényleg nem találkoztam reménytelen esettel. Nehézzel igen, de nem olyan vészesen sokkal. Az ilyen "nehéz esetekkel" egyszerűen többet kell foglalkozni, mint másokkal, és nekik is több energiát kell a tanulásba fektetniük. Ennyi a "titok".

"További idegesítő dolog, hogy sokan az akcentuson lovagolnak, és a fórumokon lehet olvasni a cikizést, ahogy mondjuk egy-egy tévében szereplő személy angol akcentusát gúnyolják."

Ez valóban nem szép dolog. Ugyanakkor a kiejtés tanulható és fejleszthető felnőtt korban is, de ehhez olyan tanár kell, akinek jó a kiejtése. És ez sajnos nem minden nyelvtanárra igaz.

@Kopi31415: "Két dolgot nem értek: miért kell azon lovagolni, hogy helyesen beszéljünk, ha megértenek minket?"

Azért mert a megértés nem egyenlő a nyelvtudással. És mert néha fél mondatokon emberéletek múlhatnak. Én személyesen nem örülnék neki, ha mindenki csak olyan szinten beszélne idegen nyelven, hogy (pont) megértsék. Abban igazad van, hogy az egész külföldiül beszélésnek az a célja, hogy megértessük magunkat, de mégis hol van az a pont, ahonnan már értenek minket? Akkor mit célozzunk meg (mi tanárok, akik felkészítjük a tanulóinkat)? Egy kicsivel a megértési küszöb fölötti szintet? És az hol van? Én ezt a szintet sajnos nem tudom értelmezni.

@wednesday: "Igen, csak nálunk az a baj, hogy az elméleti tudást (elvárás) túlságosan elválik a körülményektől és a gyakorlati helyzettől. Általában annyiban merül ki a dolog, hogy jó diplomához nyelvvizsga, (aztán látják a szörnyű valóságot) fúú akkor érettségihez már nyelvvizsga keljen."

Ez így van, bár amint azt feljebb is írtam, meglátásom szerint még mindig jobb, hogy papírt is kérnek, de gyorsan újfent hozzáteszem, hogy az elvárások véleményem szerint túlzottak.

@Ati1979: "Olyan rendszer kell, ami a gyakorlatban működik. El kellene várni mindenkitől az alap angol nyelvtudást aki érettségit akar. Hidd el mindenkinek a javára válna. Kezdetnek nem lenne rossz szerintem aztán lehetne finomítani a rendszert."

Szívemből szóltál.

@bozont: "Viszont ha nekem kell beszélni, na az már húzósabb, pont ezért mert nincs kivel angolul kommunikálnom, ezt a részét nem használom a tudásomnak, így ha hirtelen kellene beszélnem az nem lenne valami folyamatos és szerintem választékos sem. A passzív szókincsem sokkal nagyobb mint az aktív."

Tudományosan bizonyított tény, hogy a beszédkészség a hallgatással és olvasással is közel olyan jól fejlődik, mint a beszéd gyakorlásával, különösen akkor, ha párbeszédes anyagokkal találkozik a tanuló. Tehát ha úgy gondolod, hogy nehezen szólalnál meg, akkor az inkább azért van, mert nem hiszed el magadról, hogy képes vagy rá.

"De abban biztos vagyok, hogy a jelenlegi tudásommal, viszonylag hamar belerázódnék ha napi szintem kellene beszélnem angolul. Bár az lenne a legjobb ha néhány hónapra kitudnék jutni Angliába vagy akár Amerikába, de az előbbi jobb lenne."

Ha anyanyelviekkel akarsz beszélni, akkor ahhoz nem kell külföldre menni. Egy kedves barátom például úgy oldotta meg ezt a dolgot, hogy rengeteget járt le ír pub-okba, ahol kis pénzből "alapozott" (ivott), majd összehaverkodott angolokkal meg írekkel, akik onnantól itatták, plusz az angolt is tudta gyakorolni. Ingyen. Itthon.

"De a legnagyobb probléma szerintem, hogy a legtöbb ember nem azért teszi le a vizsgát, mert megakarja tanulni a nyelvet, hanem mert kell, diplomához, munkához, akármihez. Így meg a nyelvvizsga nem ér ló***t sem."

Itt nagyon komolyan rátapintottál a lényegre. Valós belső motiváció nélkül borzasztó nehéz nyelvet tanulni. Akármilyen jó tanárod van, akármennyire is megfelelő számodra a módszer és az anyagok, ha nem csinálod szívből, nehezen haladsz vele.

@HuMarc: "Szerintem 8 általános iskolai osztály alatt (mert nekünk első óta van németóránk) el kéne érni mondjuk egy B1-es szintet."

Én ezt túlzásnak tartom. Maradjunk az A1-nél. (Nem nyelvi tagozatos iskoláról beszélek!) A többségnek még az is gondot okoz. Középiskola végén A2-t írnék elő. Főiskolai diplomához pedig B1-et (ahol kell, szakmait), egyetemihez pedig B2-t. De ezeket a szinteket kőkeményen számonkérném.

@Realradical: "EU-ban több helyen a TV-ben a sorozatok/filmek nagy része pl. angolul megy felirattal."

Ha a skandináv országokat nézzük, akkor helyénvalónak tűnik a feltételezés, hogy a feliratos filmek szignifikáns javulást hoztak az ott élők nyelvtudásában. (Ők maguk is ezzel magyarázzák a dolgot.) De akkor a németeknél miért nem működik ez? (Ott mindent szinkronizálnak, mégis sokan jól beszélnek angolul.) És a balkán országokban? (Ott semmit nem szinkronizálnak, mégsem tudnak olyan sokan nyugati idegen nyelveket.) Nekem továbbra is az a gyanúm, hogy túl van misztifikálva ez a felirat-kérdés.

@Ati1979: "Szerintem ha oroszul akarsz tanulni akkor érdemes orosz anyanyelvű tanárt keresned..."

Miért? Mert drágább? Sosem értettem, miért eszik sokan az anyanyelvi tanárokat, amikor egy jó részük még csak nem is valódi, végzett nyelvtanár... Egy jó nem anyanyelvi tanárnak is jó kell, hogy legyen a kiejtése és a nyelvhelyessége."

"Fölösleges az elején táblázatokból nyelvtant tanulni. Úgysem fogod tudni használi, csak jópár hónap után. Első körben borzasztóan nehéz lenne. Kommunikálni kell és egy idő után majd menni fog a nyelvtan is."

Ezzel nem értek egyet. Utólag nem lehet a nyelvtant megtanulni. Az alapok elsajátításához kell, ahhoz pedig elengedhetetlen. De ebbe most nem mennék sokkal mélyebben bele, mert oldalakat tudnék írni erről (a szakdolgozatom is ezt a témakört dolgozta fel)...

@bozont: "Egyedül meg nem szeretek moziba menni, ezért már jó ideje nem is voltam."

Torrent?

[ Szerkesztve ]

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

@anjani182: "...úgy tudom a Rigó utcai nyelv vizsga B2-nek felel meg"

A szint besorolásának semmi köze a nyelvvizsga-központhoz. A Rigó utcai (ITK) középfok ugyanúgy B2 szint, mint bármelyik másik vizsgaközpontban a középfokú vizsga. Más kérdés, hogy talán nehezebb, mint egy másik. (Direkt nem mondok konkrétumot... ) De inkább más, mint nehezebb. A nyelv, amit kérnek, ugyanaz. Egyféle angol nyelv létezik. A vizsgák viszont eltérnek, ezért van az, hogy ugyanazzal a tudással az egyik helyen pont megbuknál (57%-kal), míg a másik helyen átmennél (akár 75%-kal). Ez azért van, mert kicsit más formában mérik a nyelvi készségeket.

@Ygg: "Nagy a bűne a nem kommunikációra, valós dolgokra felkészítő oktatásnak."

Bár alapvetően igazad van, hidd el, a másik oldalról nézve nem könny a dolog. Mire készítsen fel az oktatás? Milyen kommunikációra? Milyen valós dolgokra? Milyen értelemben nem valós dolgokra készítenek fel most? Azért is érdekes a felvetésed, mert pont, hogy a kommunikatív irányba halad a nyelvoktatás kb. két évtizede (azt persze nem állítom, hogy ezt azonnal követi ill. követte is a magyar nyelvoktatás), mégsem látjuk sehol a nagy áttörést. (Ami szerintem pontosan amiatt van, hogy a kommunikációt a nyelvhelyességgel próbálja ez a módszer szembe állítani, holott ez a megközelítés teljesen életképtelen, amit a példák és eredmények is mutatnak.)

Én a kiegyensúlyozott oktatás híve vagyok: a nyelvtan és a szókincs tanítása mellett a kommunikáció gyakorlására is hangsúlyt kell fektetni (dinamikusan változtatva a mindenkori arányokat az aktuális tudásszint, képességek és igények függvényében), de ha az ember mindezt jól (értsd: alaposan) kell csinálni, akkor ez rengeteg időt vesz igénybe, az pedig nincs a mai embereknek. Mindenki azonnal, de legfeljebb pár hónapon belül szeretne nyelvvizsgázni. Én kb. 10 év aktív nyelvtanulás után jutottam el felsőfokú szintre angolból (és azóta is rengeteget tanultam!), de sokan azt várják tőlem, hogy ennek a nagy részét hatékonyan "adjam át" ennek az időtávnak a töredéke alatt (mindezt úgy, hogy én szívvel-lélekkel, imádatból tanultam a nyelvet, ami a diákjaim többségére sajnos nem igaz).

"Az én véleményem az, hogy B2 szintre is eljutni akár, ha az ember nem gyakorol szinte mindennap, és nincs napi kapcsolata a nyelvvel, nincs rákényszerítve, hogy írjon, beszéljen, az nagyon nehéz."

Egyetértünk.

@Lenry: "elolvastam a cikket és egyet is értek vele, egyetlen dologba viszont mégis bele kell kötnöm, az alapfeltevésbe, miszerint a magyarok semmilyen idegen nyelvet nem beszélnek, és ez rossz."

A jelek szerint nem annyira jó a cikk, mert én nem pont ezt szerettem volna kihozni belőle. Az a rossz, hogy a magyarok többsége nincs tisztában azzal, hogy hova sorolja a nyelvtudását, ezért sokan (többen a kelleténél) valós nyelvtudás nélkül vallják magukról azt, hogy beszélnek idegen nyelven. A másik rossz pedig az, hogy lassan egy fodrásztól is középfokú nyelvvizsgát fognak követelni, pedig ilyen magas tudásszintet teljesen indokolatlan megkövetelni egy olyasvalakitől, aki néhány mondattal is meg tudja értetni magát a munkájában. Tehát valójában egy oldalon állunk, hiszen úgy gondolom, hogy akinek nincs rá igazán szüksége, attól A1-nél magasabb szintet ne követeljen meg senki.

@Coccolino_O: "Mihelyst lesz pénzem, megyek nyelvsuliba..."

Ha nem akarsz éveken keresztül pénzt kidobni az ablakon, akkor más megoldást javasolnék.

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

Hallgatlak.

Azért azt a kedved blog író ne felejtse el, hogy ha csak a környező országokból indulunk ki, akkor helyből nagyobb előnyük van velünk szemben, és így nézve sokkal komplexebb a dolog. Nézzük hát, hogy hol mennyi más nemzetiségű lakosság él:

Magyarország: ~4%

Ukrajna: ~23%
Horvátország: ~11%
Szerbia: ~17%
Szlovákia: ~17%
Románia: ~11%
Nagy-Britannia: ~16%
Hollandia: ~19%
Spanyolország: ~28%

Átlagban 10%-t hozzá tehetnénk a 35%-hoz és mindjárt más hogy festene a kép (persze így is siralmas ).

tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

érdekes gondolatok.

amit hozzátennék: a nyelvi tanulási folyamat általában exponenciális, minden lépcsőfokkal egyre több mindenre kell gondolni és több mindent kell integrálni. valós B1 pedig lehet (sőt biztosan) elég sokmindenre, de bizonyos helyzetekben a C1 sem elég. a különbség az exponenciálisan növekvő időigény: nulláról B1 kb 2hónap intenzíven (400-500 óra), B2 kb 6-8hónap (1200-1800), C1 kb egy év (3000-3500).

aztán visszanézve a C1re lassan három év távlatából még mindig bőven van hova fejlődni. anyanyelvi környezet ellenére is.

svédeknél egyébként felsőoktatásba való bekerüléshez kell angol C1nek megfelelő tudás. ugyan nem feltétlenül CAE, hanem elég a saját iskolai kurzusuk is (ami pár szempontból inkább B2/C1 között van, mint egyértelműen C1), de a klasszikus angol irodalmat eredeti nyelven nem lehet megkerülni. IT vonalon vagyok, de szinte az összes tankönyv angol (általában svéd alternatíva nélkül), előadások fele, slideok nagyrésze megint csak. kutatás, publikációk angolul mennek, tehát diplomamunka -amihez nemzetközi publikációk ismerete kell- stabil nyelvtudás nélkül esélytelen.

ami igaz, hogy kommunikációra kell rámenni, nyelv ha nincs használatban, akkor eléggé elveszti az értelmét. másik oldalról pedig kikopik, mint nekem a valaha C1 szint felett használt németem.

tény, hogy differenciálni kell, van, akinek elég a B1, de diplomás szinten azért az nagyon kevés.

(anyanyelvi környezetben meg ott a kávészünet, átlagban 3-5percenkénti témaváltással, na az C1el és felette is necces tud lenni témától függően)

[ Szerkesztve ]

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Talán mégis jobban értékelik ezt a fajtát, legalábbis jó híre van, én nem tudom csak hallom...meg mondják nekem is, amikor említem, hogy nekem melyik fajta van.

Forever and ever, let's make this last forever.

Azért nem megy, mert műkörnyezetben próbálod tanulni. Ahhoz, hogy tényleg menjen éles szituk kellenek. Olyan munkahelyre kell menni, ahol napi szinten kell angolul beszélni (ügyféllel, főnökkel, munkatárssal, anyacéggel, stb...). No nem mint ha én jól tudnék beszélni angolul, sőt kifejezetten gyenge vagyok, de én ezt tapasztalom.

Nem mellesleg a perl nyelvben nagyon otthon vagyok, ha ez számít valamit is !

tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

Wenn etwas ich weiss nicht, dann ich versuche umschreiben...

Soha semmi nem segített annyit, mint egy anyanyelvi német tanárnő a főiskolán. Ha valamit nem tudtunk, akkor körülírtuk neki németül, és válaszolni is csak németül válaszolt. Két dolgot tudott magyarul: "Keérek egy kilo combot!" Keérek egy korso sört!" Igyekeztem fonetikusan leírni, ahogyan tőle hallottam. Sosem tudta kimondani nevemet a két év alatt Djula voltam.

Megtanult az ember mindent, ami szóba jöhet, aztán jön a való élet és felülír mindent...
Például aláírtam évekkel ezelőtt egy e-mail-t, hogy:

MfG:
Gyula Fekete

Erre jön a válasz:

Frau Gyula,
schicken Sie ein neue...

Igen. Lehagytam, hogy Hr. ...
Az aranyos volt, amikor észbekaptak, tök jót leveleztünk utána...

A drezdai meg alapjáraton úgy beszél, hogy möglisch, nem möglich. Nem gáz, mert három Unicum után már mi is úgy fogunk...

Nuclear launch detected

"Volt egy osztalytarsam, aki meg olvasni sem tudott rendesen," Nekem több is Szégyen, amit oktatás címszó alatt művelnek a legtöbb oktatási intézményben.

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

Említetted a motivációt.
Engem az motivált, hogy nagyon szerettem volna elolvasni egy könyvet, ami akkor még csak angolul jelent meg. 10 évi nyelvtanulás+angol érettségi (ami nem mostanában volt) után kicsit szkeptikus voltam, mikor a könyvesboltban belelapoztam: vajon menni fog? Aztán 6 nap alatt elolvastam mind a 600 oldalt, közben persze szótáraztam, elég sokat, de nem siklottam el egyetlen ismeretlen szó felett sem. Azóta elolvastam kb. 200 könyvet angolul, Dickens-től Frederick Forsyth-ig, elég széles a skála, klasszikusoktól a krimikig. Ez lett a hobbim, nyelvvizsgám nincs. Hangoskönyvek, színészinterjúk a You Tube-on, CNN, ezek is pusztán szórakozásból.
Tavaly volt alkalmam kanadaiakkal beszélgetni. Engem is meglepett, hogy értettem minden szavukat, és a kezdeti pár mondat után elég jól belejöttem a beszélgetésbe, folyamatosan, szinte mintha csak magyarul beszélnék, (több órás traccsparti volt) meg tudtam értetni magam. Azt mondták, angolul ennyire jól beszélő magyarral még nem találkoztak. A szókincsem (egy netes teszt alapján) "academic" szintű, ami (szerintük) anyanyelvi szint feletti.
Ezt csak azért írtam le, mert engem is meglepett, hogy az iskolai nyelvtanulás után bizony még volt hova fejlődni. Persze, akinek fontos a nyelvvizsga, az jobban teszi, ha nyelvtanárhoz jár. De a motiváció elengedhetetlen és a nyelv szeretete sem mellékes. Szerintem az olvasás a legjobb szókincsfejlesztő, és így a nyelvtan is könnyen, szinte észrevétlenül bevésődik (az alapok után). Tudom, ehhez rengeteg idő kell, nem 1-2 hónap alatt értem ezt el.
Jó a cikked, érdemes erről a témáról többet tudni.

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Deutsche Dialekte - Nord gegen Süd

@Dyra: Mióta tanulod? Az elején nagyon sok energiát ölsz a nyelvtanulásba, de úgy érzed, hogy nem tudsz semmit. Pedig a fejedben már érnek a dolgok. Aztán egyszer csak átszakad a gát, és menni fog folyékonyan.

Nagyon sokat számít a motiváció is, hogy valóban akarod-e. Én oroszul 8 évig tanultam, három szót tudok: galuboj, krokogyil meg ucsinyelnyica. Németül nulláról 1 év alatt eljutottam a középfokra, a felsőfokhoz meg kellett 3 év. Akkor már kicsit vesztettem a lelkesedésből. Angolul meg anélkül tudok elég jól, hogy valaha is tanultam volna.

[ Szerkesztve ]

The Amiga, Born a Champion

Inglis az korrektesen, de az ugye alap(nak kellene lennie). Mindenesetre 21 éve van közöm a nyelvhez, de a szó szoros értelmében soha nem is "tanultam", hanem "rámragadt" az évek során. RPG-k és egyéb játékok, angol software-ek, réges-rég Cartoon Network, miegymás. Irritál is, ha az oprendszer vagy bármi más progi, technikai mutymurutty, netán a japán hangsávhoz tartozó felirat nem angol.

Pedig anno nekem még nem volt millisec-alapon működő online szótáram, hanem a jó öreg kézi változat és a manuális keresés. Viszont úgy voltam vele, hogy mert ÉRDEKEL, UTÁNANÉZEK. A mai generációból ez mára már szinte teljesen kiveszett, pedig még a könyvespolcig sem kellene elmászniuk (Könyv? Egyáltalán mi az?...). Soha nem fognak olyasmit érezni, mint én, amikor pl. a Fallout vagy éppen a Baldur's Gate felett görnyedve kézzel szótáraztam, amit éppen kellett - és a megelégedettséget, amit azután éreztem. Öreg lennék?

Ja, meg még általánosban egy évig tanultam oroszt fakultációs alapon, de abból megmaradt a gyévucská meg a skólá. Csak a legfontosabb szavak.

Nemrég kezdtem viszont japánt. Nagyon szép nyelv és meglepően sok hasonlóság van a magyar grammatikával - nemhiába, mindkettő agglutináló. Külön tetszik, hogy kis hangsúlykülönbségek megváltoztathatják vagy árnyalják az egész mondat mondanivalóját és rengeteg olyan apróság van, amit nem is lehet lefordítani, mégis érti az ember.
Manga-fordításnál ez különösen kellemetlen, hiszen angolban is számos olyan kifejezés van, ami egyszerűen gyökérül hangzik magyarul, a japán esetében viszont ez hatványozottan igaz. Persze olyan is akad bőséggel, aminek egyszerűen nem létezik hungarish / inglish / bármiegyéb megfelelője és ilyenkor szentségel az ember, hogy mindenki tanuljon nyelvet és ne zaklassanak ilyenekkel.
Viszont az kétségtelenül ÁLLAT érzés, hogy hallgatva a szinkront, az ember egyre több ismerős szót és kifejezést hall, kezdi átlátni a mondatszerkezeteket, érteni a lefordíthatalan szóvicceket és szófordulatokat; az egésznek igazi MÉLYSÉGE lesz, a pasztell színek pedig számos finom árnyalatra bomlanak - amit a magyar / angol szinkronos vagy feliratos verziókban egyszerűen nem lehet átérezni, megérteni. Ez egy nagyon jó dolog.

[ Szerkesztve ]

SKILLNUDGE - it kinda ownz you.▐ My Quake Live/DOOM PoVs(YT): http://tinyurl.com/oe5zwa2▐ 3dfx / Glide & SGI 4EVER▐Golden '80s-'90s▐▐▐▐▐▐▐▐ SZÁNKÓVAL A GERINCEDBEN NEM VIDÁM A KARÁCSONY.

nem.

どんな時代だろうが、機械は決断しない、 戦闘は人間がやるんだ。

@Coccolino_O: Magántanár, online tanfolyam, vagy ha ingyen szeretnéd, akkor az internet szó szerint kimeríthetetlen forrása az angol nyelvi - nyelvtanulást segítő - anyagoknak. Csak magyar "fennhatóságú" honlapból több tucatnyi van, ahol ingyen többé-kevésbé helyesen megtalálod az angol nyelvtan legfontosabb témáit összegezve, és akkor nem beszéltünk a hasonló külföldi oldalakról. Elmélet, gyakorlat, amit csak szeretnél. Nem is értem, hogy a mai világban az emberek miért adnak ki nagy pénzeket a nyelvtanulásért, amikor mindenhonnan "támad" az angol, és lényegében ingyen hozzá lehet mindenhez jutni, amihez nem is olyan régen még kemény pénzeket kellett fizetni. A lényeg: a nyelviskolák - tisztelet a szerény kivételnek - sajnos nem igazán hatékonyak.

@buherton: "Azért azt a kedved blog író ne felejtse el, hogy ha csak a környező országokból indulunk ki, akkor helyből nagyobb előnyük van velünk szemben..."

Magam is teszek erről említést a cikkben.

@proci985: "a nyelvi tanulási folyamat általában exponenciális, minden lépcsőfokkal egyre több mindenre kell gondolni és több mindent kell integrálni"

Nagyon igaz.

"...bizonyos helyzetekben a C1 sem elég."

Most hirtelen egy ilyen helyzet sem jut eszembe, de ezen nem fogunk összeveszni.

"...nulláról B1 kb 2hónap intenzíven (400-500 óra), B2 kb 6-8hónap (1200-1800)..."

Ehhez több megjegyzésem is lenne:

1) Nekem volt szerencsém 4 hónap alatt ledarálni egy 500 órás tanfolyamot. Értelmetlen volt. A diákok (felnőttek) fele ekkora óraszámot nem tudtak volna hasznosítan ennyi idő alatt. Úgyhogy a 4-500 órát egyrészt nem tudom elképzelni 2 hónap alatt (napi 11 nyelvóra!!!), másrészt "hiperintenzív"-nek nevezném.

2) Állítom, hogy nem lehet két hónap alatt B1 szintű tudásra szert tenni. Külföldön sem. Sehány éves korban. (A nyelvzseniket most hagyjuk...) Ahogy B2-re sem 6-8 hónap alatt. (Az utóbbi szintre szerény becslésem szerint több mint 2.000 óra aktív tanulásra van szükség, ami alsó hangon is 2 év kitartó tanulást jelent. Mármint nulláról.)

"...van, akinek elég a B1, de diplomás szinten azért az nagyon kevés."

Az is kérdés, mit csinál az a diplomás, nem? És még egyszer hangsúlyoznám - bár te a jelek szerint tisztában vagy a szintek jelentésével, nem úgy, mint a nagy átlag -, hogy a B1 szint egyáltalán nem egy alacsony tudásszint, tehát amikor én B1-et mondok, akkor olyan nyelvi szintre gondolok, ahol a hétköznapokban - akár egy munkahelyen is - az illetőnek tökéletesen el kell tudnia boldogulni azon az idegen nyelven, szóban és írásban egyaránt.

@Dyra: És mit csináltok a magántanárral heti 6 órában?

@anjani182: "Talán mégis jobban értékelik ezt a fajtát, legalábbis jó híre van..."

Nem véletlenül. Én is többre tartok egy ITK-s nyelvvizsgát, mint egy "márkátlant". Aminek elsősorban az az oka, hogy több olyan emberről is tudok, aki "erős" helyen nem kapott középfokú nyelvvizsgát (megjegyzem, teljesen jogosan, mert nem voltak elég felkészültek), míg egy "gyenge" nyelvvizsgán jó eredménnyel átment. (Volt egy nyelvvizsga-központ, akik éveken keresztül B1 szintű vizsgasorra adtak B2 szintű papírt, amíg rájuk nem szólt a szakmai szervezet, hogy ezt be kellene fejezni... )

@buherton: "Ahhoz, hogy tényleg menjen éles szituk kellenek."

...és megfelelő alapok. Nem győzöm hangsúlyozni. (Tudjuk, hogy miből nem lehet várat építeni... )

@Pacák: "Soha semmi nem segített annyit, mint egy anyanyelvi német tanárnő a főiskolán."

Én ellenpéldát is tudok mondani az anyanyelvi tanár hatékonyságára. Az sem mindig jó, hidd el. Totál kezdőknél például biztosan nem.

@moonlight115: "Tavaly volt alkalmam kanadaiakkal beszélgetni. Engem is meglepett, hogy értettem minden szavukat, és a kezdeti pár mondat után elég jól belejöttem a beszélgetésbe, folyamatosan, szinte mintha csak magyarul beszélnék, (több órás traccsparti volt) meg tudtam értetni magam."

Íme az élő példa arra, hogy olvasás ("bevitel") alapján is lehet fejleszteni a szóbeli ("kimeneti") készségeket.

"Szerintem az olvasás a legjobb szókincsfejlesztő, és így a nyelvtan is könnyen, szinte észrevétlenül bevésődik (az alapok után)."

Az egyik legmodernebb és legtrendibb elmélet szerint (Krashen's Comprehensive Input Theory) az olvasással lehet a legtöbbet tanulni. A beszélt és az írott nyelvet egyaránt.

"Jó a cikked, érdemes erről a témáról többet tudni."

Köszönöm, tervezek is még írni a témában. Nagyon jó gondolatébresztő hozzászólásokat lehet olvasni itt a fórumban a cikk kapcsán.

@Intelligencs: "Az elején nagyon sok energiát ölsz a nyelvtanulásba, de úgy érzed, hogy nem tudsz semmit. Pedig a fejedben már érnek a dolgok. Aztán egyszer csak átszakad a gát, és menni fog folyékonyan."

Nem feltétlenül lesz ez robbanásszerűen hirtelen változás, de alapvetően egyetértek. (Eszembe jutott most az egykori biológia tanárom, aki azt magyarázta nekünk egy órán, hogy minél többet tud valaki, annál nagyobb felületen érintkezik az ismeretlennel, és ezáltal annál tudatlanabbnak érezheti magát.)

@dabadab: "A nyelvtudas hianya azert karos, mert igy nagyon beszukul a vilaguk."

Így van. Nagyon szépen, lényegretörően fogalmaztad meg.

@[oWn]f4te: "Viszont úgy voltam vele, hogy mert ÉRDEKEL, UTÁNANÉZEK. A mai generációból ez mára már szinte teljesen kiveszett, pedig még a könyvespolcig sem kellene elmászniuk (Könyv? Egyáltalán mi az?...)."

Igen, ahogy fentebb is írtam, elgondolkodtató, hogy mennyire nem mennek utána az emberek az anyagnak, pedig ott van "az ujjuk begyénél" (hogy angolosan fogalmazzak). Tényleg csak klikkelni kellene párat. Ja, bocsánat, klikkelnek ők. A Google fordítóra meg ilyenekre... Ne is beszéljünk róla, mert csak felbosszantom magamat...

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

Magyar embernek. Ha angol lenne az anyanyelved, akkor már inkább.

Maga az alap nyelvtan nem olyan vészes, sokban hasonlít a magyarra (pl. van ugyanúgy tárgyrag > を [/w/o]). A szavak is viszonylag könnyen megjegyezhetőek szerintem, de persze van a nyelvnek számos módja, finomsága, amikbe azért lehet időt ölni, hogy fluent legyen. És akkor még nem beszéltünk a rengeteg dialektusról. Iskolákban általában Tokyo-japánt tanulsz.

Sokat kell hallgatni, erre rengeteg lehetőség van. És minél többet beszélni, ha a lehetőség adott.

Az írás hiragana / katakana részen nem egy nagy cucc, rengeteg az átfedés, 3-4-5 délután alatt kényelmesen megtanulod, aztán sokat gyakorlod ÍRNI és olvasni is.
Kanjiból van ~90,000, abból ha 3-4000-et tudsz, már jó vagy.
Az is hasznos, ha az OS-hez felrakod a japán karakterkészletet. Így írni is kényelmesen tudsz és nem is kis téglalapokat látsz.
A kanákkal együtt a vonássorendek és irányok logikáját megtanulva (ez sem egy ördöngösség amúgy - nyilván kivételek lesznek, de ez kb. minden nyelvben így van, azokat be köll magolni) ezután már ismeretlen jeleket is nagy eséllyel helyes módon írsz le.
A három vegyítve a hétköznapi írás, de ha már berögzültek a jelek, kb. ugyanúgy olvasod, mint ezt most.

Fless dolog.

[ Szerkesztve ]

SKILLNUDGE - it kinda ownz you.▐ My Quake Live/DOOM PoVs(YT): http://tinyurl.com/oe5zwa2▐ 3dfx / Glide & SGI 4EVER▐Golden '80s-'90s▐▐▐▐▐▐▐▐ SZÁNKÓVAL A GERINCEDBEN NEM VIDÁM A KARÁCSONY.

"Az egyik legmodernebb és legtrendibb elmélet szerint (Krashen's Comprehensive Input Theory) az olvasással lehet a legtöbbet tanulni. A beszélt és az írott nyelvet egyaránt. "

Ezt nem tudtam. Azt hittem, hogy nyelvi környezetben lehet a legkönnyebben tanulni. Persze, logikus, az olvasással a szókincs gyarapodik (szavakat külön nem érdemes tanulni, csak mondatokban), és akinek korlátozott a szókincse, hiába él pl. angol nyelvterületen, nem fogja érteni, mit mondanak neki (a legalapvetőbb dolgokon kívül).

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

A nyelvi környezetről csak annyit, hogy mit sem ér, hogy nyelvterületen vagy, ha nem használod ki a benne rejlő tanulási potenciált, míg nem nyelvterületen is érhet annyi nyelvi inger (pl. az olvasás során), amitől gyönyörűen fejlődsz.

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

Magyarként vajdaságban nem volt extra, hogy beszélek magyarul... sok helyen a szerb kellett, főleg hivatalos berkeken belül. Ergo itt már 2 nyelv, a magyar és a szerb meg is van. Mivel a szerb megy (asszonyság nemzetisége hozzásegített a tanuláshoz ), így a hasonló szláv nyelvek (horvát, szlovák, szlovén, orosz...) is érthetőbbé váltak. Aztán mivel a barátnőm anyanyelve cseh, így az is ragadt rám...
Emellett az angol az alap volt, mert úgy voltam az kell még majd nekem. Kellett is, amikor Németországba jöttem másfél éve. Szerencse volt a jó angol tudásom (aztán a jó még jobb lett, 1 évig szinte csak angolul pofáztam a munkahelyen, lett gyakorlat) és azzal érvényesülni tudtam.
Másfél év után és közben egy 3 hónapos gyorstalpalóval (alias nyelviskola) a német is kezd érthetővé válni mások számára ha beszélek.
Ha a német is menni fog, akkor spanyolt és/vagy olaszt akarok még tanulni, de azt majd csak hobbi szinten, esetleg a többi szláv nyelvet csiszolom jobbra.

Szóval a címre válaszolva, kezdek igencsak külföldiül beszélni

Ha nincs jó, ló a szamár is.

"kezdek igencsak külföldiül beszélni"

Good job. Keep up the good work.

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

Ugyanez a helyzetem nekem is: a munkámhoz kevésbé kell a nyelv (minőségügy területén dolgozom). Vannak külföldi partnerek, de velük én nem, vagy csak nagyon ritkán kerülök kapcsolatba, legalábbis személyesen vagy telefonon, e-mailben picit gyakrabban. Emiatt a beszédkészségem korántsem olyan jó már, mint 6-7 éve

Írásban jobban tartom magam, de ott is kezdenek már mutatkozni a kopás jelei, bár 1-2 éve még szabványokat fordítottam magyarra. Ez azért (szótárral) most is menne, de az tuti, hogy tovább tartana a dolog, mint régebben

#33 Kopi31415: német anyacéggel rendelkező vállalatok adják a vevőink döntő részét, de a velük való kommunikáció ennek ellenére inkább angolul zajlik

[ Szerkesztve ]

"Amúgy a lekvár leszedésre jobb módszer is van: le kell nyalni... elképzelem, ahogy egy nagy PH!-s procitesztben fLeSsék nyalogatják a procikat" by Male (Hűtőpaszta vs. lekvár 2. rész)

"...bizonyos helyzetekben a C1 sem elég."
Most hirtelen egy ilyen helyzet sem jut eszembe, de ezen nem fogunk összeveszni.

Adott esetben 100% nyelvtan kell. pl egy gyakvezér egy beadandó kommentjeiben nem hibázhat (ld svéd névelőre nincsenek szabályok, melléknévragozás pedig attól függ erősen). Ugyanúgy pl egy 4órás tantárgyi adatlapokat kiértékelő meetingre (jogi dokumentum mind) nem elég, ha az ember csak körülbelül érti, illetve párszor elveszti a fonalat. Főleg nem, ha az ember a diákok (egyik) reprezentánsa és pár lektorral ül egy teremben.

C1 olyan szempontból jó, hogy ott már az ember végigbír egy 8 órás napot, de bonyolultabb helyzetekben (pl felsőoktatás idegen nyelven, anyanyelvi csoporttársakkal, suboptimális alvásmennyiséggel, anyanyelven is bonyolult témában) az ember pár óra után elfárad.

"...nulláról B1 kb 2hónap intenzíven (400-500 óra), B2 kb 6-8hónap (1200-1800)..."
Ehhez több megjegyzésem is lenne:
1) Félreréthető voltam, én a a tanuló által beletolandó időt mondtam. Említett B1nél kb 120-150nél több tanárral vezetett óra nem lehetett. Napi 10 óra összességében megvolt. Egyébként több tanáros órának értelme se lett volna, olyan napi 3-4 órát csak a szavak magolása elvitt az első hetekben.

2) 2000 óra 6-8 hónap alatt kb napi 10 órát -tehát heti 70- tartva kijön. Itt megintcsak nem tanár által vezetett órákról, hanem az összesen beletolt időre gondolok.

Állítom, hogy nem lehet két hónap alatt B1 szintű tudásra szert tenni. Külföldön sem. Sehány éves korban.
Pedig megoldható Gyakorlatban a dologhoz hozzátartozik, hogy harmadik C1 szintű és ötödik idegennyelv, illetve néhány koncepció azért segített (pl Turing gépek/reguláris kifejezések/Chomsky type-0 nyelvek, némi szoftverfejlesztési ismeret), az idő pedig kb optimálisan lett kihasználva.

tehát amikor én B1-et mondok, akkor olyan nyelvi szintre gondolok, ahol a hétköznapokban - akár egy munkahelyen is - az illetőnek tökéletesen el kell tudnia boldogulni azon az idegen nyelven, szóban és írásban egyaránt.
Általában ez igaz, tapasztalatok alapján ismerek pszichiátereket, akiket kb B1es szinten bevágtak a mélyvízbe betegekkel találkozni.
B1 szinten az ember tényleg elboldogul. Tökéletesen? Hát, B1 szinten kizártnak tartom, hogy bármelyik B1 szintű némettanuló megértsen pl egy német napilapot, a háromszorosan összetett mellékmondataival, előidejűségével, passzívjával, és az egyéb csak C1es szinten tanított nyalánkságaival. Illetve ha beesik egy szélesebben beszélő bajor, akivel beszélni kéne. Meg ott a kávészünet, amit nem véletlenül emeltem ki. Persze, ideig-óráig elég a B1, de ha az ember anyanyelvi közegben be akar a helyiek csoportjaiba illeszkedni, ahhoz masszívabb tudás kell.

@79: A nyelvi környezetről csak annyit, hogy mit sem ér, hogy nyelvterületen vagy, ha nem használod ki a benne rejlő tanulási potenciált
ez egy hatalmas igazság. sokan úgy gondolják, hogy kimennek, aztán majd ragad, ehhez képest bőven vannak emberek, akik kint vannak 5-10 éve és pocsék a nyelvtudásuk.

[ Szerkesztve ]

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Taler du Dansk?
Undskyl med Jeg taler ikke går godt Dansk! Kan vi tale engelsk?
Na jó ennél azért többet tudok dánul, de maradjunk annyiban, hogy max 50 szó.

Ha franciák állítanak meg az utcán akkor ennyit kapnak tőlem: Je ne parle pas français! Parlez-vous anglais? De még az is megy, hogy: Je ne comprom pas.

Német? Az még jobb... Ich spreche kein deutsch! Meg még kb 10 szó. De azt, hogy miként kéne angolra rávezetni a turistát... na az már nem megy. Kenviszpíkinglis?

Az angol? Inkább ne beszéljünk róla... de azért megértetem magamat a külföldiekkel. Egy south parkot megértek eredeti nyelven. De komolyabb szövegek már nem mennek, pl. a Calvin and Hobbes már olyan mély filozófiával rendelkezik, hogy ott gondok szoktak lenni az értelmezéssel. Intermediate szintre lőttek be annak idején a nyelvsuliban.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

Örülök, hogy abban egyetértünk, hogy kötelezővé kellenet tenni az angol nyelvvizsgát már az érettségihez is!
Szerintem ez lenne a legfontosabb. Nem lehetne kibújni alóla, főleg ha szigorúan vennék.

Oké, biztos, hogy a magyar anyanyelvű orosz tanárok között is van jó. Éppen a fordítottja is lehet igaz. Nem érdemes általánosítani. Csak kevesebb kockázati elemet tartalmaz. Amúgy nem feltétlenül drágább. Szerintem jól be vannak árazva a nyelvórák.
Természetesen végzett nyelvtanárra gondoltam. Az, hogy valaki beszélni a nyelvet az nem jelenti azt, hogy tud tanítani.

A kiejtés és nyelvhelyesség szempontjából előnyősebb ha valaki rögtön helyesen tanul meg beszélni. Sajnos a tanulmányok elején nincs módjában ellenőriznie a hallgatónak mi helyes. Könnyen kifoghat a nyelvet nem megfelelő szinten tudó nyelvtanárt az ember. (papírja ugyanis van róla, de tudása már nem biztos)

Akár a tanításnál is bejöhet az önkritika hiánya. Maga sem tud rendesen, de tanít.

Igen a nyelvtant is kell tanulni, csak inkább arra utaltam, hogy nem érdemes táblázatokból magolni mert az nem marad meg. Ha rengeteget beszél az ember akkor egy idő után bevésődik. Mindig ott volt előttem a ragozási táblázat, de egy idő után már nem kellett (csak bizonyos esetekben). Persze, az is kell, hogy folyamatosan javítsa a hibákat a mellette ülő nyelvtanár.
Természetesen elismerem, hogy te sokkal jobban értesz hozzá. Én csak a saját tapasztalataimat írtam le szóval nem biztos, hogy általánosságban igazam van.

Megoszlanak a vélemények a magántanár és a nyelviskola között, én nem merném kijelenteni, hogy az egyik jobb a másiknál. Van, akinek csoportban jobb, van akinek nem.

Azzal, hogy a gimnáziumi oktatás szar, nem értek egyet. Én általánosban 8 évig angolul tanultam, középiskolában kezdtem el tanulni németet, úgy, hogy egy szót sem tudtam és másodikban országos versenyen lettem első. Szóval ez nagyon iskola és tanárfüggő.

Általános iskola 1. osztályától kezdve tanítgatták nekünk a németet érettségiig,
de magán tanár és külön nyelvtanfolyam nélkül nem sikerült volna le nyelvvizsgázni
10. osztály elején. (középiskola 2.)
Nálunk (győri gimnázium) az volt a legnagyobb probléma, hogy a tanárok nem vették komolyan
a nyelvoktatást, aki mégis, annak nem biztosították a feltételeket (pl.: magasabb fizetés) és elment tolmácsnak, vagy ausztriába dolgozni.

Újabb válaszok következnek...

@proci985: "Adott esetben 100% nyelvtan kell."

Köszönöm, hogy ezt leírtad.

"C1 olyan szempontból jó..."

Természetesen igazad van. A C1 szint - főleg nyelvterületen illetve olyan közegben, ahol a nagyon magas tudásszint alapkövetelmény - indokolt és szükséges. (De nem sokan vannak ilyen helyzetben honfitársaink közül.)

"Említett B1nél kb 120-150nél több tanárral vezetett óra nem lehetett. Napi 10 óra összességében megvolt. Egyébként több tanáros órának értelme se lett volna, olyan napi 3-4 órát csak a szavak magolása elvitt az első hetekben."

Azért a napi 10 óra nyelvtanulás sem "normális". Úgy értem, kevesen képesek ilyesmire. Ehhez már rendesen megszállottnak kell lenni. És igen, szerintem is van egy határ, ami felett már nem hatékony a tanári óra. (Én mai napig azt vallom és hirdetem, hogy a munka nagyobb része otthon, egyéni felkészülés formájában történik.)

"Pedig megoldható (két hónap alatt B1 szintű tudásra szert tenni)."

Mint írtam: a nyelvzseniket vegyük ki a számításból.

"B1 szinten kizártnak tartom, hogy bármelyik B1 szintű némettanuló megértsen pl egy német napilapot, a háromszorosan összetett mellékmondataival, előidejűségével, passzívjával, és az egyéb csak C1es szinten tanított nyalánkságaival."

Ez így is van, de miért is várnánk el B1 szinten bárkitől? Miért is várnánk el minden - például - diplomástól, hogy idegen nyelvű folyóiratokat olvasson?

"sokan úgy gondolják, hogy kimennek, aztán majd ragad, ehhez képest bőven vannak emberek, akik kint vannak 5-10 éve és pocsék a nyelvtudásuk."

Ebben teljesen egyetértünk.

@benedekco: "de azért megértetem magamat a külföldiekkel. Egy south parkot megértek eredeti nyelven."

Én itt azért érzek némi ellentmondást. A "megértetem magam" sehol nincs a SP-hoz képest.

@Ati1979: "Örülök, hogy abban egyetértünk, hogy kötelezővé kellenet tenni az angol nyelvvizsgát már az érettségihez is!"

Ne viccelj, egy csomó más kérdésben is egyetértünk.

"Szerintem jól be vannak árazva a nyelvórák."

Ebben mondjuk pont nem értünk egyet. Én azt látom, hogy irreálisan drága a nyelvoktatás a fizetésekhez képest. A nyelviskolák pedig nem ritkán brutális haszonkulccsal dolgoznak (drágán adják a képzést, de a legolcsóbb tanerőt keresik hozzá).

"A kiejtés és nyelvhelyesség szempontjából előnyősebb ha valaki rögtön helyesen tanul meg beszélni."

Nagyon igaz. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy célszerű eleve helyesen tanulni a nyelvet, mert később nehezebb a berögződött hibákat (néha egyenesen marhaságokat) javítani.

"Akár a tanításnál is bejöhet az önkritika hiánya. Maga sem tud rendesen, de tanít."

Nyilván előfordulhat ilyen. De miért magázódunk, és honnan tudod, hogy én sem tudok rendesen?!

"...nem érdemes táblázatokból magolni mert az nem marad meg."

Ebben félig igazad van. Ugyanis nem a táblázatokat kell magolni, hanem úgy kell tanulni, hogy közben használod a táblázatokat. (Már amennyiben nem vagy képtelen erre, mert olyan is van, akinek ez egyszerűen nem megy.) A többségnek használnak a táblázatok. Én magam is szeretem a táblázatokat, és nem csak használok, de gyártok is ilyeneket.

"Persze, az is kell, hogy folyamatosan javítsa a hibákat a mellette ülő nyelvtanár."

Így van. Csak sajnos egyre kevésbé "divat", mert nem szabad kudarcélményt okozni a diáknak...

"Természetesen elismerem, hogy te sokkal jobban értesz hozzá. Én csak a saját tapasztalataimat írtam le szóval nem biztos, hogy általánosságban igazam van."

Szerintem meg pont olyan értékes a véleményed, mint az enyém. Annyi a különbség köztünk, hogy én vélhetőleg jobban látom a másik (a tanári) oldalát a kérdésnek.

@Coccolino_O: "Megoszlanak a vélemények a magántanár és a nyelviskola között, én nem merném kijelenteni, hogy az egyik jobb a másiknál. Van, akinek csoportban jobb, van akinek nem."

Én azt állítom, hogy a magántanár hatékonyabb. És költséghatékonyabb is. Az igaz, hogy van, akinek a csoportos tanulás segít (sejtésem szerint a többséget feszélyezi a csoport), de magántanárnál is lehet csoportosan tanulni. Mindegy, nem akarlak győzködni, csak tanácsot adtam, mert jót akarok neked.

@Dyra: "...úgy érzem, hogy ami bemegy az kb ki is jön"

Ez vélhetőleg érzéki csalódás. Ha szívvel-lélekkel tanulsz, akkor semmi nem indokolja, hogy ne ragadjon meg a tudás a fejedben.

@quickly04: "nem biztosították a feltételeket (pl.: magasabb fizetés)"

Nem hallottam még olyanról, hogy a tanárok a lelkesedésük függvényében kaptak volna fizetésemelést...

@lapa: "ha nem tudsz angolul és németül is legalább, reális esély van rá, hogy a jövőben éhendöglesz."

Ezt egyre többen ismerik fel. Szerencsére. De az oktatási rendszer a mai napig nem képes hatékonyan megújulni, hogy ki is tudja szolgálni megfelelő színvonalon a megnövekedett igényeket.

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

Ez az elmélet nagyon jól hangzik csak éppen pár sebből vérzik:

A magyar nyelvoktatás minősíthetetlen szinten van, az oktatási módszerek a vicc kategóriába sorolhatók.
Eleve nem hasonlítható össze két különböző nehézségű nyelv ismerete, a magyar egy bonyolult és összetett nyelv, ehhez képest a német/angol pláne sehol sincs. Így a magyar ugyan szebb, de minden egyéb szempontból jobb az angol. Innentől kezdve vagy az a tényálladék hogy minden nyelv szintjén a megjelölt fok eltér a többitől az adott nyelv nehézségének függvényében, vagy mindegyiknél azonos (mondjuk szókincset) feltételez, csak így egyik sem hasonlítható a másikhoz. Érts: ahhoz hogy mi azt mondjuk valakire közepesen beszél magyarul az lefossa a bokáját mire eléri ezt a szintet a nyelvtanunkkal, ugyan ez az angollal jóval egyszerűbb. Ezt a cik csak felületesen érintette szerintem.

Ha valaki folyamatosan tud beszélni egy idegen nyelvet az már szerintem kizárja a csekély szókincset, persze nyelvtanilag még lehet fülsértő de az a legkevesebb. Szerintem ha csak a szókincs növelésére törekednének az emberek sokkal eredményesebb lenne az egész nyelvtanulósdi, ugyanis a nyelvtant és helyesírást utólag olvasással könnyebb elsajátítani mint fordítva.

Egyébként tudom hogy nem erről szól elsősorban a cikk de szerintem nyugodtan mondhatjuk hogy ez egy elég mondvacsinált probléma mert a valós nyelvtudást sosem tükrözte/tükrözi a nylevvizsga szintje, így én nem is tulajdonítok jelentőséget neki, nekem semmilyen nyelvizsgám nincs de nyugodtan beírom a jelentkezésembe a nyelvtudásom vélt szintjét mert ahol szükség van rá ott úgyis kell majd beszélni így lényegtelen hogy valakinek milyen nyelvvizsgája van, vagy milyen szintűnek titulálja a saját nyelvtudását.

Tehát amiről szól a cikk számomra azért lényegtelen mert semmin nem változtat a helyes vagy helytelen besorolási szint, azt sem értem miért érdekel valakit a statisztika, hogyha nyilvánvaló hogy megfelelő oktatási módszerrel dolgozva önmagát javítaná a felmérés.

Na jó befejezem az agymenést mert úgyse érdekel senkit.

Kinőhetnétek már abból, hogy leírogatjátok miből nőttetek ki.

Hollandiában úgy vettem észre, hogy szinte mindenki beszél angolul. Szerintem ez nem feltétlenül csak a nyelvrokonságra vezethető vissza, hanem pl. a TV-ben nem láttam szinkronizált adást. A nem holland nyelvű műsorokat kizárólag feliratosan adják (legalábbis én nem láttam szinkronosat), így szükségszerűen ráragad mindenkire a nyelv.

http://angolnyelvtanitas.hu/angolnyelvtanitas-blog/felsofoku-angol-nyelvvizsga-sorozatnezessel
Ez se hülyeség. Saját tapasztalat.

@b0bcat: nem lelkesedés függő, de aki érti a dolgát (jó tanár, anyanyelvi szinten beszéli az adott nyelvet)
és nincs megbecsülve, nincs megfizetve, az nem fog iskolában tanítani, mert lelkesedésért nem kap semmit a boltban. Társadalmi munkában meg senki nem fog tanítani. Egy jó nyelvtanárt szerintem legalább annyira meg kellene fizetni, mint mondjuk egy mérnököt.

Én mai napig azt vallom és hirdetem, hogy a munka nagyobb része otthon, egyéni felkészülés formájában történik
Jaja, szómagoláshoz annyira nem kell tanár. Persze beszéd közben az ember tud tanulni, de jellemzően B2 felé közelítve/után van az a szint, hogy annyira kevés az új szó, hogy már nem kell szavakat magolni (kivéve, ha célirányosan kell egy téma összes szavát betanulni, de az anyanyelvi környezetben ritka).

Ez így is van, de miért is várnánk el B1 szinten bárkitől? Miért is várnánk el minden - például - diplomástól, hogy idegen nyelvű folyóiratokat olvasson?
még korábban ezt írtad: tehát amikor én B1-et mondok, akkor olyan nyelvi szintre gondolok, ahol a hétköznapokban - akár egy munkahelyen is - az illetőnek tökéletesen el kell tudnia boldogulni azon az idegen nyelven, szóban és írásban egyaránt.
és ezt értettem sikeresen félre, avagy anyanyelvi környezetben gondolkodok és az újságok/hírek megértése adott esetben megkerülhetetlen, ugyanúgy a németnél a nagyon finom (és hétköznapokban előszeretettel használt) műveltető szerkezetek differenciálása a diákok számára se történik nagyon C1 előtt. stilisztika dettó.
nem anyanyelvi környezetben arra, hogy valamennyire elpofázzon az idegennyelviekkel és egy egyszerűbb -ismert domainen belüli- dokumentumot megértsen viszont teljesen jó. persze a német spec eset, angolból kb van egy A4es oldalnyi gyakran használt erős ige, meg a német felső után fél évvel magamat röhögtem ki, hogy mire kaptam angol közepet. amiből azóta felső lett, pedig nyelvtankönyvből az utolsó a sárga headway volt, amit láttam.

csupe: svédeknél detto, gyerekmeséket szinkronizálják, de semmi mást. disney channelen mindig meglepődök, hogy jé, nem svéd műsor svéd hanggal.

$p@rr0w: magyar az anyanyelvem, szóval idegen nyelvként nincs összehasonlítási alapom, de azért a goethei német -értsd C1 szint és fölött- illetve az izlandi is eléggé pikáns bonyolultság szempontjából. angolnál meg a hatalmas szókincs az, ami nehezít.

bizonyos felsőoktatásokban pedig felsőfokú (illetve nem anyanyelviként két felsőfokú) nélkül nem állnak szóba az emberrel. speciális helyzetekben akkor is kell a papír, ha éppen az adott nyelven beszélget folyékonyan az ember a másikkal.

[ Szerkesztve ]

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Fentebb már írtam erről, miszerint érdekes módon Európa északabbi felén működik ez az elmélet (az, hogy a nem szinkronizált adásokkal magyarázhatónak tűnik a lakosság idegennyelv-tudása), míg délebbre nem.

Én személy szerint nem hiszem, hogy ez a kulcsa a kérdésnek, de az is biztos, hogy nem árt, ha valaki idegen nyelven néz tévét vagy filmeket, de valójában a magyar felirattal történő nézés nem az igazi. Hatékonyabb az eredeti nyelv + eredeti nyelvű felirat kombó, de a legjobb, ha felirat nélkül nézi az ember. Ez utóbbihoz már egy megfelelő szinten kell lenni az adott nyelvből, illetve olyan filmet érdemes nézni eredeti nyelven, amit jól ismer az ember (mert mondjuk már látta többször szinkronizáltan).

A felirat olvasása ugyanis elvonja az ember figyelmét a szöveg hallgatásától, tehát a két egyszerre jelen levő információ (külföldi hang + magyar felirat) valójában gyengíti egymást, mert az agy nem tud a kettőre egyszerre odafigyelni.

Én speciel nem örülnék, ha a magyar csatornákon idegen nyelven mennének a filmek, pedig nekem teljesen mindegy, hogy angolul vagy magyarul nézek filmeket vagy sorozatokat.

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

Maximálisan egyetértünk. Csak arra céloztam, hogy - SAJNOS - nem úgy működik a dolog az állami oktatási rendszerben, hogy aki jó, az többet keres.

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

"ezt értettem sikeresen félre, avagy anyanyelvi környezetben gondolkodok"

Igen, én abban a részben, amire itt hivatkoztál, nem anyanyelvi környezetben mozgó magyarokra gondoltam. Az egy teljesen más világ, és abban igazad van, hogy ott a B1 - hosszú távon - kevés lehet. Persze ez is attól függ, hogy mire van igénye illetve szüksége a külföldre szakadt magyarnak (gondolok itt az évtizedek után is csak az adott idegen nyelvet konyhanyelv szintjén beszélő magyarokra).

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

"az oktatási módszerek a vicc kategóriába sorolhatók."

Ha most a kurzuskönyv-alapú oktatásra gondolsz, akkor teljesen egyetértünk.

"Eleve nem hasonlítható össze két különböző nehézségű nyelv ismerete, a magyar egy bonyolult és összetett nyelv, ehhez képest a német/angol pláne sehol sincs."

Ezt mire alapozod? Miben "nincsenek sehol" a magyarhoz képest?

"ahhoz hogy mi azt mondjuk valakire közepesen beszél magyarul az lefossa a bokáját mire eléri ezt a szintet a nyelvtanunkkal, ugyan ez az angollal jóval egyszerűbb."

Nem értek egyet. Ha elolvastad a cikket, pont azt írom benne, hogy a valós B2 szint egy elég magas szint, tehát pont, hogy nem könnyű elérni. Sem magyarból, sem angolból, sem németből. (A magyar nyelvben amúgy a nyelvtan nem annyira bonyolult, inkább a ragozással van a külföldieknek bajuk, mert sokat kell memorizálniuk, bár a ragozásban is van ráció.) Az viszont helytálló, hogy "ugyanaz" a B2 szint nyelv és nyelv között kis eltérést mutat abban, hogy mennyit kell hozzá tanulni. Pl. kezdő szinten (szándékosan nem alapfokot írok! ) jobban lehet haladni az angollal, mint a magyarral, de később az angol is "belehúz".

"Szerintem ha csak a szókincs növelésére törekednének az emberek sokkal eredményesebb lenne az egész nyelvtanulósdi, ugyanis a nyelvtant és helyesírást utólag olvasással könnyebb elsajátítani mint fordítva."

Tapasztalatból mondom, hogy nem sokra mész a szókinccsel, ha nincsenek meg azok a nyelvi eszközeid, amellyel a szókincsedet érthető, közvetíthető gondolatokká tudnád formálni. A nyelvtant és a helyesírást pedig utólag nehezebb javítani, ha egyszer hibásan rögződött. Ez megint csak tapasztalat. (Szerencsére nem jellemző az ilyesmi. A többség jobb írásban, mint szóban, de így legalább azokkal az alapokkal rendelkeznek, amelyre egy jó tanár már tud építeni. Fordítva nem működik. Azon kevesek, akik "csak beszélni" tudnak, kezdhetik a kályhától...)

"ez egy elég mondvacsinált probléma mert a valós nyelvtudást sosem tükrözte/tükrözi a nylevvizsga szintje"

Ezt így túlzottan általánosítónak érzem. Most gyakorlatilag azt mondod ezzel, hogy mindegy, hogy van-e valakinek nyelvvizsgája, mert az semmit nem jelent. Ez szerintem durva túlzás. Ha összefogdosol az utcán 10 nyelvvizsgás és 10 nyelvvizsga nélküli angolul tudót, szignifikánsan jobb eredményt fognak elérni a nyelvvizsgások. (Ami nem jelenti azt - lásd korábbi megjegyzéseim ugyanebben a témában -, hogy minden nyelvvizsgás tud azon a szinten, amin elvileg kellene neki, de egyesek akár jobban is tudhatnak, vagy egyáltalán tudhatnak papír nélkül.)

"semmin nem változtat a helyes vagy helytelen besorolási szint"

Pontosan arról szól a cikk, hogy az emberek fejében kellene rendet tenni, mert az olyan közvélekedések miatt is tartunk ott, ahol, mint ez, amit idéztem most tőled. Azon, hogy sokak szerint a papír felesleges, mert nem mutat semmit. Mert nem az a megoldás, hogy akkor töröljük el az egész rendszert, hanem inkább az kellene, hogy legyen, hogy változtassunk rajta, hogy jobb legyen, nem?

[ Szerkesztve ]

Online angol nyelvtanfolyam tanári felügyelettel, mindössze havi 990 Ft-tól! > http://tinyurl.com/yvpnn99r

"de valójában a magyar felirattal történő nézés nem az igazi. Hatékonyabb az eredeti nyelv + eredeti nyelvű felirat kombó"
Ebben egyetértünk, de ahogy te is írod, nem lehet ezzel kezdeni, szükséges hozzá egy bizonyos szint.

"A felirat olvasása ugyanis elvonja az ember figyelmét a szöveg hallgatásától"
Ha más a felirat és a beszéd nyelve ez szerintem is így van, de ha mindkettő azonos, akkor sokat segít a kiejtés megtanulásában.

Most már úgy vagyok én is pár hónapja, hogy eredeti nyelvű felirattal, vagy akár anélkül nézek epizódokat, de egy sitcomnál még kell a magyar sub. Sok poén megértéséhez nem elég egy B2, de megkockáztatom sokszor a C1 sem.

"illetve olyan filmet érdemes nézni eredeti nyelven, amit jól ismer az ember"
Igen, a linkelt cikkben is írja az egyik interjú alany, hogy sokat segít, ha már ismered a történetet, a párbeszédeket. Én is ezt tapasztalom. Illetve az is sokat segít a tanulásban, ha elismétlem a párbeszédeket hangosan, a hanglejtésre, gesztikulációra is figyelve.

Emellett nem árt az sem, ha igénye van az embernek a szavak, szófordulatok, kifejezések megértésére. A magam részéről ha valamit nem értek, szótárazom azonnal. Lehet ez akár igénytelen gugli transzlét, vagy szótár sztaki, a következő alkalommal, hogy nézem a filmet, már a szövegkörnyezet/mimika/szituáció/stb. miatt tisztul a jelentése.