Új hozzászólás Aktív témák

• #109 HuMarc veterán proci985 #83

  Új Válasz 2013-01-05 19:42:26 #109

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  HuMarc

  veterán

  válasz proci985 #83 üzenetére

  B1 szinten az ember tényleg elboldogul. Tökéletesen? Hát, B1 szinten kizártnak tartom, hogy bármelyik B1 szintű némettanuló megértsen pl egy német napilapot, a háromszorosan összetett mellékmondataival, előidejűségével, passzívjával, és az egyéb csak C1es szinten tanított nyalánkságaival

  Mit értesz némettanuló alatt? Egy ember, aki magyar anyanyelvű és tankönyvekből tanul meg németül, vagy egy gyerek aki Németországban kvázi még tanulja a nyelvet? Én másfél évig éltem Németországban (óvodásként, majd fél évig első osztályosként) és most is tanulom* a nyelvet szóval mindkét értelemben némettanuló vagyok és mégis úgy gondolom, hogy meg tudnék érteni egy napilapot még akkor is ha (most még) fogalmam sincs arról, hogy mi az a háromszorosan összetett mellékmondat. Pont így van ez magyarból. Egy gyerek 2-3 éves korára megtanul beszélni, de csak általános iskola felső tagozatában tanulja meg, hogy miért is azt mondjuk, hogy mi is az, ami a szó végén van, vagy hogy mi az a beálló melléknévi igenév.

  nulláról B1 kb 2hónap intenzíven

  Szerintem igenis lehetséges. Én Németországra visszaemlékezve (bár csak 5-6 éves voltam és annak már 6-7 éve, azért valamennyire emlékszem és 2 hónap alatt becsléseim szerint elértem egy A2 szintet (talán) és mikor hazajöttünk, akkor lehettem olyan B1-es (erős jóindulattal B2) szinten, persze csak a szókincs és a megértés/megértetés tekintetében, nyelvtanból a nullás szint volt az, amit elértem. Persze most, iskolában sokkal könnyebb úgy megtanulni a nyelvtant, hogy én már ismerem a nyelvet és az osztálytársaimmal szemben ez nagyon nagy előny.

  *: Már amennyire oktatásnak lehet nevezni, ami az iskolánkban folyik

Új hozzászólás Aktív témák