Új hozzászólás Aktív témák

• #7 Lenry félisten Rickazoid #5

  Új Válasz 2009-07-09 01:13:32 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lenry

  félisten

  LOGOUT blog

  válasz Rickazoid #5 üzenetére

  összetörték a telefonját? meg nem engedik netközelbe? meg nem engedik el otthonról? ez utóbbi már bőven kimeríti a személyes szabadság korlátozásának bűntettét. szerintem

  ha nem engedik el, menj el érte te, és hozd el. az apjának meg törd be az orrát

• #6 Csemike aktív tag Rickazoid #5

  Új Válasz 2009-07-08 22:32:28 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csemike

  aktív tag

  válasz Rickazoid #5 üzenetére

  Valahogy abban kellene őt erősíteni, hogy nem kell eltűrni a lelki és testi bántalmazásokat. Mert lehet, hogy neki ez olyan természetes, mint a levegő, más emberi kapcsolatot el sem tud képzelni, csak olyat, ahol őt a másik fél bántja, mert ő ehhez a szerephez szokott hozzá, ebben a szerepben tudja, hogy mit kell csinálnia, hogy mi a "dolga".
  Igazából az is csoda, hogy te lettél a párja és nem egy hasonló vadállat mint az apja. Saját statisztikám szerint a férjük/élettársuk által bántalmazott nőket gyerekként vagy a szülei bántották, vagy az anyjukat verte az apjuk, de az agresszió az életük mindennapos része volt mindig is.
  De ha mélyen magamba nézek, azt kell, hogy mondjam neked, hogy magyarázhatsz neki órákon, napokon, hónapokon keresztül, de neki kell meghoznia a döntést, hogy eljön otthonról. Amíg ő nem érzi azt, hogy ez így tovább nem mehet, amíg tűr, mert nem tud mást csinálni, mert élete 22 éve alatt tűrt, és talán el sem tud képzelni egy normális családot, addig nincs miről beszélni... Illetve neked vele annyi, hogy lelkileg erősíted, és világossá teszed számára, hogy nem csak az áldozat szerepe juthat neki. Mást egyelőre nem tehetsz érte. De még ez is embertpróbáló.

  Ha megteszi ezt a nagy lépést (ez hatalmas tett lesz a részéről, erre szoktam mondani, hogy túllépi az árnyékát), akkor is mindenképpen javaslom, hogy vegyen igénybe pszichológusi segítséget, mert ezt feldolgozatlanul nem szabad hagyni, és azt hiszem van még hova fejlődnie a személyiségének.

  Bocsi a hosszú eszmefuttatásért, ráadásul úgy, hogy nem is ismerlek titeket, csak hirtelen ez jött most ki belőlem, mert érintve vagyok én is ilyen ügyekben (jó, hogy "csak" a munkám, de óhatatlanul is bevonódik az ember az ilyen helyzetekbe, akár érzelmileg is...).

Új hozzászólás Aktív témák