Új hozzászólás Aktív témák

• #9 Lenry félisten Crystalheart #8

  Új Válasz 2009-01-12 21:22:40 #9

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lenry

  félisten

  válasz Crystalheart #8 üzenetére

  köszönöm, általában tetszeni szokott az embereknek, és én büszkén mesélem. talán mert Ő az első, és remélhetőleg az utolsó Barátnőm.
  ez most egy erősen rövidített változat volt, talán egyszer megírom egy személyes bejegyzésbe a hosszút, csak hogy én se felejtsem el (hajlamos vagyok rá... az első csókunkat is Ő mesélte el, mert így két év távlatából már csak annyi maradt meg, hogy volt olyan is... hiába no, öregszem )

  tánc: Devin Townsendet hallgatok, hosszú, erősen hullámos hajam van, és soha nem jártam fodrásznál, úgyhogy én se vagyok egy Adonisz de nem ezen múlik

  latintól én is rosszul lettem volna... mondjuk ki: buzis
  ezért is választottam (ha már muszáj volt) az angol keringőt (még bécsi volt, az is szép volt)

  én se akartam menni... nekünk délutánonként volt, hetedik-nyolcadik órában... nekem se volt kedvem hozzá, sokszor voltunk úgy szobatársakkal (koleszban) hogy "megy a franc, aludjunk inkább" aztán jöttek a lányok, hogy induljunk, és rögtön több kedvem lett menni

• #7 Lenry félisten Crystalheart #6

  Új Válasz 2009-01-12 20:57:55 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lenry

  félisten

  válasz Crystalheart #6 üzenetére

  furcsa dolog volt számomra a tánc, mert először nagyon nem akartam, aztán a végén abbahagyni nem akartam, és nem csak a(z akkor még jövendőbeli) Párom miatt, hanem... nem tudom miért. csak.

  a táncpróbák alatt ismertük és szerettük meg egymást, pedig akkor már negyedik éve ugyanabba a középiskolába jártunk, évfolyamtársak voltunk, nap mint nap találkoztunk. magamban ezerszer köszönetet mondtam már osztályfőnökömnek aki rákényszerített, hogy táncoljak, mert egyáltalán nem akartam. hogy mit szalasztottam volna el...

  (dióhéjban annyi a sztori, hogy én nem akartam szalagavatón táncolni, de kiderült, hogy kötelező, de nem volt párom, o.fő kijelölt egy lányt az osztályból, akinek szintén nem volt párja, de a csaj, legalább 30 cm-vel alacsonyabb volt, mint én, így nem tudtunk normálisan táncolni, ekkor jött a következő táncpartnerem, aki az első próbánk után eltörte a lábát, utána már nem sokan voltak, akinek nem lett volna partnere, Kedves Párom pont közéjük tartozott..., bocs a hosszú beleOFFolásért )

  szerintem érdemes valamilyen társastáncot kipróbálni... ha megvan a megfelelő partner, nagyszerű élmény táncolni, még olyan falábbal is, mint nekem van

• #5 Lenry félisten Crystalheart #4

  Új Válasz 2009-01-12 16:32:47 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lenry

  félisten

  válasz Crystalheart #4 üzenetére

  nem vagyok eléggé elvonatkoztatott én ilyen dolgokhoz
  de mostmár kicsit jobban értem.

• #2 Lenry félisten

  Új Válasz 2009-01-12 16:27:04 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Lenry

  félisten

  szép történet volt (bár a végén kicsit összezavarodtam, hogy hogy került oda a Párja fiatalon )
  nem is tudok igazán mit mondani, így csak ennyi: köszönöm

  de mégis leírok valami apróságot...
  talán azért is tetszett ennyire, mert én a táncnak köszönhetem a Szerelmemet. Minket is a tánc és a keringő hozott össze, meg a véletlen. angol keringő volt, szalagavató. mikor végül előadtuk, abba sem akartuk hagyni, kétszer kellett eltáncolni, de én 12-szer is eltáncoltam volna szívesen. eszembe jutott, kicsit újra átéltem azt is. most boldogabb lettem. köszönöm

Új hozzászólás Aktív témák