"Pedig nagyon skatulyázásnak tűnt."

Akkor elnézést, csak a megfogalmazásod is annyira "tipikus" volt. Meg hát egészen más ritkán meginni egy sört, meg kokainozni a buliban. Ez utóbbi semmilyen szinten nem a normális, "még simán belefér" kategória. Szerintem.

"A melómmal sem férne össze egyik sem."

Tudom, kamionozol.

Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

Semmi.

Thanos was right.

Köszönöm, ez egy igazán érdekes gondolat, agyalni fogok rajta.

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

Most láttam meg ezt a bejegyzést, reagálok is rá, mert az utóbbi időben hasonló dolgok az én életemben is előfordultak.
Rendszergazda vagyok papíron, de testnevelési egyetemre készültem, amire felvettek, de pénz nem volt finanszírozni a költségeit (albi, szakedzések, kaja, stb...), így maradt az IT. Viszont amennyire vonzott hobbiként, annyira nem, mint hivatás, így bele sem fogtam, a vizsga után elutasítottam az állást, amit a kiváló eredményért cserébe kínáltak.
Értékesítő lettem egy autószalonban, mert baromira élveztem másokkal beszélgetni, jól is beszélek (évekig hallgattam a suliban, hogy legyél stand-upos meg olyan jó társaság vagy) és kisgyerek korom óta az autók a mindenem. Szar helyre kerültem, 10 hónap után bementem totál másnaposan és felmondtam, hogy ezt így nem (mocsok kevés volt a pénz, hétvégézés, hétközepén éjfélig meetingek), pedig nincstelenül vágtam bele, a forgalmi vizsga meglett a próbaidő alatt, így lett jogsim és mamámtól kaptam annyi pénzt, hogy egy autót vehettem, amivel be tudtam járni dolgozni.
Ezután egy tök jó helyre kerültem, MFP-ket és nyomdagépeket értékesítettem 2,5 évig. Rengeteg remek embert megismertem, a csapat is csoda volt, a fizetés is és az értékesítés és az IT találkozott, mellette tudtam rendszeresen edzeni, jól néztem ki, cserélgettem az autóim, mert megtehettem és azt hittem megérkeztem. De mégsem, mert egyszer csak jött az, hogy hiába a jó zsuga, ha az idős főnökkel egyre több az összetűzés és egyre kevésbé tudok szemet hunyni a rugalmatlanság és a maradi módszerek felett, így egy nap mély levegő és kiléptem.
Jött egy nagyipari értékesítés, ahol olyan neveket tudtam az ügyfeleim között, akikkel tudtam, hogy bármi lesz is, jó ajánlólevél lesz. Két év után most nyár elején hagytam ott, mert szintén túl sok lett a főnök és a cég belső politikája, nem fért bele több.
Eljöttem logisztika/szállítmányozás területre, ami nagyon szép és bonyolult világ, de holnap felmondok, mert nincs termék, nincs tech vagy műszaki vonal és így nem érzem jól magam, nincsenek eredmények sem, ami kölcsönösen rossz.
Emellett év elején totálisan összeszakadtam. Volt egy kapcsolatom, ami eddig hiányzott az életemből, korábbi csalódások miatt sok évig nem is néztem nők felé, de most összejött és nagyon jó volt, de egyszerűen nem tudtam úgy hozzáállni sokszor, ahogy Ő elvárta volna és ahogy én is magamtól, a korona/munka/családban lévő konfliktusok agyonnyomtak, ő pedig továbbállt. Gyerekkori traumák miatt ez engem iszonyat megviselt, öngyilkos gondolatok, miegymás, akkor adtam el a hobbiautóm, edzeni nem tudtam a Covid miatt, a munkám rühelltem, szóval nem volt lába a bizonyos széknek, ami megrémített, mert görcsösen ragaszkodom a kiszámíthatósághoz, a biztonsághoz, a már említett szar gyerekkori élmények miatt.
Leírtam egy regényt, de még mindig nem mondtam semmit...rátérek a lényegre.
Módszeresen romboltam az utóbbi időben sok mindent magam körül, mert változást akartam. Jártam pszichológushoz, pár embert a sírba tettem kb azokkal a véget nem érő nyígásokkal, amiket hosszú időn át előadtam, munkát váltottam, edzést abbahagytam, angolra suliba beíratkoztam és sok embert eltakarítottam az életemből, mert úgy éreztem nem kellenek. Tavasszal újra lesz hobbiautóm, mert miért ne...egész életemben álmodtam annyi dologról, majd most mikor futja rá megvonom magamtól? Kizárt...
Emellett imádok mindenfélét csinálni a ház körül, ami sokszor nem kerül semmibe, de a nap végén minden valahogy szebb és jobb lesz, elfáradok és ez valami elképesztően jó érzéssel tud eltölteni.
És végre a legjobb (talán egyetlen) barátommal is újra tudunk olyan jókat beszélgetni, mint régen, ami nagyban segíti az általános közérzetem.

Összegzés:
Gondolkodj el azon, régen mi volt az, amitől mosolyogtál, mi volt az, amit igazán élveztél és ha úgy érzed, az most hiányzik, akkor kezd el újra. Ne a társadalmi normák vezessenek, mert az megbénít, ne a közösségi média idealizáltsága legyen a standard, mert lelkileg kicsinál. Engem is támadnak, hogy húúú ennyi pénzből, ennyi idősen már házat/lakást vegyél, ne hülye roadstert...meg jól össze vagy esve mióta nem edzel...Mondják azok, akik lófaszt nem értek el az életben, nem hogy lakást vagy izmos testet úgy egyáltalán.
Nincs séma a boldogsághoz, a motiváltsághoz szerintem. Csupán annyi van, hogy törekedj kezelni a rosszat és időt hagyni, hogy a jót megtaláld. Nem könnyű, én is még keresem, de azt hiszem nem is igazán lehet ezt elmagyarázni. A pozitív gondolkodás ugyanúgy egy megerőszakolása az életnek, mint a depis magunkba fordulás. Tegyél olyan lépéseket, amikről zsigerből érzed, hogy helyesek, még ha azt mások hülyeségnek is gondolják, az idő minden bizonnyal Téged fog igazolni.

Üdv, Balázs

Köszönöm a hozzászólásod, örömmel olvastam hogy jó irányba haladsz!

Érdekes gondolatokat fogalmaztál meg a mondandód utolsó részében, köszönöm, agyalni fogok rajta.

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

Iszonyat nehéz fiatalnak lenni a jelenlegi világban. Annyi irányból kapsz ingereket és elvárásokat, hogy nincs ember, aki ezeket kezelni tudja, nem vagyunk rá evolúciósan felkészülve még, talán sosem leszünk. 4 évvel vagyok idősebb Nálad, de még nekem jutott kvázi normális gyerekkor, amikor még internet sem volt a faluban és őszintén szólva milyen jó is volt az a boldog tudatlanság. Nem ömlött ránk 0-24-ben az információ, nem mértük magunkat instán feszítő/vonagló idiótákhoz, maximum az iskolában igyekeztünk a legmenőbbek lenni, hogy a legjobb tanulók (stréberek ugye) vagy a legjobb sportolók legyünk, de nem reszketett senki több ezres követőbázisért, akik csak számok valójában. És persze nem kaptad az arcodba az állandó híradást, hogy jön a világvége, mindmeghalunk, de ha nem, akkor is, mert összeomlik a gazdaság.
És meglepő módon ezek azok, amik tudat alatt elhozzák azt, hogy nem találod a helyed, nincs kedved élni sem, minden, amiért élvezted régen az életed, azt elnyomja ez a sok, valójában totál irreleváns gyökérség.
Közhelyeket azért nem puffogtatok, mert én magam rettenet utálom őket

Üdv, Balázs

Hello,

Hogy mi motivál engem a mindennapokban?
Van egy álmom, amely eléggé régre nyúlik vissza... Hogy tanácsadó legyek az IT szektorban.
Már nem is emlékszem pontosan mikor fogant meg ez bennem de legalább 10 éve.
Akkor véletlenül (talán egy munkakereső konferencián) beszéltem egy coach-al és elmondtam neki az álmomat, akkor ő (nem kis meglepetésemre) azt mondta, hogy ez megvalósítható. Ez nagyon jó érzéssel töltött el akkor!
Azóta eltelt 10 év. Munkahelyek jöttek, mentek. Az álom maradt.
És pont mostanság gondolkodtam el azon, hogy egyre közelebb kerülök az álmom megvalósulásához. Vannak még pontok a listámon, ami az álmomhoz kell, de már közel sem olyan vészes mint 10 éve.

Meglátjuk mi lesz 4-5 év múlva. Örülnék ha megvalósulna. Ha mégsem, akkor majd újratervezek. Volt már pár újratervezés a 10 év alatt.

Bevallom, attól jobban félek, mi lesz akkor ha elérem. Mert felmerül bennem a kérédés, hogy milyen irányba fogok menni az után?
Bár ezt talán meg tudom válaszolni. Amíg minden nap van mit tenni a világért, addig van értelme felkelni!

"Légy olyan, mint bárki más, tégy olyat, mint senki más."

Szia!

Engem a menyasszonyom és a közös jövőnk megalapozása motivál (24 vagyok). Mivel említetted, hogy a társas kapcsolatok nem töltenek be jelentős szerepet az életedben, nálad nyilván mást kell keresni

Az én jelenlegi boldogságomhoz a páromon kívül nagy mértékben hozzájárul két szőrös krumpli, akiket pici koruk óta nevelünk. Tengerimalacokról van szó, fantasztikus élőlények! Hozzáadtak az életünkhöz egy olyan felelősséget, ami rengeteg dologra megtanított minket. Természetesen munkával jár a tartásuk, de talán az, ha gondoskodsz valami más élőlényről saját magadon kívül, jót tehet.

(Nincs is jobb annál, mint este a kanapén pihenni úgy, hogy egy malacka alszik az öledben )

Ez a tanácsadás tök jól hangzik, én is kipróbálnám.

Thanos was right.

Engem pl. több dolog is motivál, leginkább például az, hogy élek, és egészséges vagyok, hogy egyáltalán módom van felkelni az ágyból.

Lehet érdemes lenne megnézned akár pár dokumentumfilmet, sorozatot (engem pl. ezek mindig "emlékeztetnek", hogy igazából semmi (komoly) gondom nincs az életben), vagy ha ez nem elég inger, akkor akár önkéntesnek elmenni "sérült" emberekkel foglalkozó szevezethez/hospice házba, hogy lásd, hogy az, hogy Te magadtól, külsö segítség nélkül képes vagy ellátni magad, felkelni az ágyból, az rengeteg más embernek egy soha meg nem valósuló álom csak.

Másrészt az, hogy a jelenlegi/leendö családomnak megadhassak olyan élményeket, emlékeket, amikröl pl. Ök is csak álmodnak, vagy amit például én gyerekként, fiatal koromban szívesen megéltem volna, csak nem feltétlen volt rá módunk.

Hála az égnek nincs rám nagy hatással sem a reklám ipar sem a social media, nem szenvedek emiatt mentális nyomástól.

Honkydoo:

Szia!

Ez nagyon jól hangzik, drukkolok hogy sikerüljön a terved!

HUmenetke:

Szia!

Szuper volt olvasni a hozzászólásodat, köszönöm, és gratulálok!

Sajnos engem nem motivál a párkapcsolat, egyszerűen ráunok mindenkire rövid időn belül, ezen túl úgy érzem egy párkapcsolat túl nagy kompromisszummal járna, és hosszútávon több a negatív kifutása lenne számomra mint pozitív.

A házikedvenc kiváló gondolat! Ez tényleg egy kiváló motiváció a mindennapokhoz, és biztos vagyok benne hogy rengeteg örömet lelhet benne az ember. Viszont számomra gyerekkoromban hatalmas trauma volt a kutyám és a cicám elvesztése. Nem szeretnék átmenni ezen ismét.

Szada85:

Köszönöm, érthető gondolat, viszont mindig van akinek szarabb. Számomra ez nem motiváció. Azért mert valaki jobban szenved mint én az én problémáim száma nem fognak redukálódni.

"én gyerekként, fiatal koromban szívesen megéltem volna, csak nem feltétlen volt rá módunk"

Ez egy kiváló gondolat, köszönöm.

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

Az motivál, hogy muszáj
Pénzt keresek, amiből eltartom a családom, ebből telik a házra, kocsira, nyaralásra. Ennyi. Nem kell gondolkodni, nyomni kell.

rip and tear, until it is done

https://youtu.be/SaP7qmsQbSI

Nem motivál semmi, ezért tartok ott, ahol.

De hol?

Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

Hát itt köztünk

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

Úgy érted, hogy a nyafitopikban?

Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

Nnyafiról jut is eszembe , estére meg kell ennem a maradék fagyimat .

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

Rettenetes. Meséld el, hogy bírtad elkezdeni a napodat ezzel a szőőőrnyűűű tudattal!

Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

Amíg nem olvastam a hozzászólásodat addig egész jól. Most meg várom hogy este legyen, szóval szégyeld magad.

A káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.

Nagyon kemény, nagyon a szívembe mar, hú, ismerős érzések.

Daniel WhirlpoolMind

Sikerült megoldanom a motivációs issue-t! Felmondtam pénteken.

Viszont most már olyan állást fogok keresni ahol hasznosnak érzem magam, vagy keresek egy olyan melót amit hivatásomnak érzek. Drukkoljatok!

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

drukk-drukk! ( :

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

egyébként csak a puffin ad neked erőt és mindent lebíró akaratot ( :

_tejesen'® joálapotpan'™_-_Hamarosan a hiányból is hiány lesz...by Samus

További drukk-adag!

Daniel WhirlpoolMind

Köszönöm a kedves szavaitokat! Január óta voltam egy tucat interjún! Sehova sem vettek fel. Egyszerűen nem tudom magam motiválni és ez valszeg hallatszik a hangomon, valamint látszik is rajtam. Konkrétan újságosnak sem vettek fel Jó mondjuk oda nem is akartam menni dolgozni, csak gyakorolni mentem az interjúzást, de még oda is kevés voltam. Kemény az élet na. Érdekes egyébként, beszélgettem pár HR essel kisebb nagyobb cégeknél, tudtátok hogy egy egy entry level pozira 2-3000 jelentkező is van? A fővárosban természetesen. Nem is tudtam hogy ennyi emberrel kell versenyezni. Fura ez a munkaerőpiac. 3 nap múlva lesz 2 hónapja hogy felmondtam, kezdek igazán unatkozni.

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

Meglep, amit írsz. Rengeteg helyen látni, hogy munkaerőt keresnek. A helyi pizzázó nemrég még köremailt is küldött, hogy 3 ember kell nekik, nincs aki pizzát süssön...

rip and tear, until it is done

A keresés még nem jelent semmit, átéltem ezt anno én is, voltak cégek akiknek 3-4 évig futott a helyi lapokban a hirdetés és nem vettek fel senkit, behívták az embereket, lehülyézték őket, rosszabb esetben már az interjún, nem csak később,.. és ennyi. Sokszor láttam, hogy már csak őrlődnek a szélmalomban és nem is akarják annyira felvenni az embert, pedig érzik nagyon, hogy jól jönne a plusz ember, jobban oszlana a terhelés, de inkább válogatnak, és persze így megvan a bejáratott script is amikor végre jól megint nem találtak senkit, elmondhatják, hogy mennyire nem jó oda nekik senki .

Budapesten nem tudom milyen a helyzet, de a vidék gyalázatos, helyenként annyira repulzív az egész élmény, hogy én évekig le is mondtam az egészről.

- Túl válogatósak
- Ők sem tudják pontosan milyen ember kellene nekik, általában onnan tudni, hogy 3-4 munkakört kapnál 1 személyre
- Túlzottan sokat alkudoznak, ha havi 20k+t kér valaki mint amit elképzeltek már csikorognak a fogak
- Alapvetően "kész" megoldást várnak, akikbe nem kell befektetni semmit, se pénzben, sem emberileg
- Eleve szar pozíciókat próbálnak nagyon eladni, és amikor egy kicsit is meg vannak kérdőjelezve, akkor jön a sértődés
- Oh igen, a sértődés és dupla sztenderdek , ami ugye elvárt, hogy az ember 20 inzult/percet bírja, de ha ők kapnak napi 1 kritikát akkor már is háborús zóna atmoszféra kell
- Ha van konstruktív javaslat, pl új tech alkalmazása, azt azonnal lehuhogják, vagy még jobb már előre diktálják, hogy semmi újra nem vevők

... és még mehetnék, de itt abba is hagyom, mert hányingerkeltő az egész

Szar generációt fogtunk ki, senki nem hajlandó befektetni a másikba, legalábbis a személyes tapasztalatom ennyi volt.

Abszolút igazad van, de én nem hasonló munkát keresek. A vendéglátásban mindig van hely. A kedvenc éttermemben az elmúlt fél évben keresnek pincért, vesznek is fel folyamatosan, majd vagy elmennek, vagy kirúgják őket. De mondjuk vendéglátásba nem szívesen mennék. Nem érdekes, nem szórakoztat.

Úgy érzem valami olyat keresek ami számomra érdekes, és jó érzéssel tölt el. Hogy mi az? Fogalmam sincs, de ha megtalálom, akkor tuti kapaszkodni fogok bele. Nem látom értelmét hogy elmegyek megint egy helyre csak a pénzért, aztán minden nap azon gondolkodom hogy bele kéne nyúlni a konnektorba annyira élvezem... De velem van a baj, ezt már mondták máshol is, nagyon sokan muszájból maradnak egy helyen, az előző cégnél is volt aki ellenszenvesen viselkedett velem mert felmondtam. Én nem szeretnék ilyen ember lenni, sem ilyen szituban lenni.

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

Úgy érzem valami olyat keresek ami számomra érdekes, és jó érzéssel tölt el. Hogy mi az? Fogalmam sincs, de ha megtalálom, akkor tuti kapaszkodni fogok bele. Nem látom értelmét hogy elmegyek megint egy helyre csak a pénzért, aztán minden nap azon gondolkodom hogy bele kéne nyúlni a konnektorba annyira élvezem...

Az emberek 95%-nak nem karrierje van, hanem munkája. Állása. Ezalatt értsd azt, hogy nem a munkájában találja meg az önkifejezését. A munkahelye azért van, hogy legyen elég pénze.

[ Szerkesztve ]

Forget your troubles, c'mon get happy

Erre nem nagyon tudok mit írni értem én, hogy egy darabig az ember keresi-kergeti az álmait, aztán ha sokáig nem találja meg, akkor csak kell egy értelmes B terv. Sajnos az élet a többségünknek nem habostorta. Az ember általában nem a munkájában találja meg az álmait, vagy szórakozását.

rip and tear, until it is done

Ezt a gondolatot mástól is hallottam már, köszönöm, abszolút igaz, de mégis nehéz feldolgozni ezt az infót.

zoo8800:
Igazad van, de ez túlságosan nyomasztó.

AKCIÓ! ELADÓ METALFISH T60 ITX + RISER tinyurl.com/36ex7xtm

Ezt a gondolatot mástól is hallottam már, köszönöm, abszolút igaz, de mégis nehéz feldolgozni ezt az infót.

Kreatív emberek nap mint nap szembesülnek ezzel, hogy a kreativitásukból nem tudnak megélni. Írók, zenészek, festők, fotósok, satöbbi. Törpe minoritás az, aki megél belőle, és szinte elhanyagolható számú kisebbség az, akik nagyon jól megélnek belőle. Persze a média csak velük foglalkozik, ezért sokakban kialakul az a hamis kép, hogy a művészek híresek, nagy lábon élnek.

[ Szerkesztve ]

Forget your troubles, c'mon get happy