Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • updog

    őstag

    válasz hNp88 #110 üzenetére

    OK, fogalmazásból nem mindig kaptam ötöst :DDD

    Érzem az ellentmondást, még itt is írtam pár órája hogy "de nekem senki ne panaszkodjon a körülményekre" majd erre "Attól még az a panasz lehet jogos" :C :U

    Remélem azért össze lehet rakni: aki panaszkodik (mert én is panaszkodtam), az előbb-utóbb próbáljon is meg tenni valamit az élete rendbeszedéséért. De vannak emberek, akiktől tizenéve ugyanazt hallom, hogy "nincs munka", "könnyű neked" (ugye, témaindító poszt!), "hát én már csak így maradok", na azt hadd ne sajnáljam. Ugyanígy, aki lefekázza az albérleteseket, de panaszkodik, hogy nem tudja fenntartani a saját lakást. Vagy aki két autót tart, de sipítozik, hogy nincs ingyen parkoló. Aki minden nap a büféből veszi a kávét, és szívja a cigit, de nem elég a fizetés. Sorolhatnám :)

  • updog

    őstag

    válasz hNp88 #106 üzenetére

    "túlságosan egyformának látod az embereket. :) ami neked bejött, másnak, más okból lehet, hogy nem fog." Ez a lényeg. Nekem bejött valami (van egy 11 éves autóm, és egy lakásom az ötödiken egy panelban, hurrá, ha a kisfiam egy másfél szobás albérletben vigyorogna rám, ugyanilyen boldog lennék), mert megtettem, ami nekem egyénileg szükséges volt ahhoz, hogy az elégedetlenségem forrását megszüntessem.

    Ez a döntés az, ami mindenkinek más és más lemondásokkal, elhatározásokkal, jó és rossz hozadékokkal jár, van akinek kevesebbel, van, akinek sokkal többel - és ami felé az első lépést sokaknak fáj megtenni, mert kényelmesebb és egyszerűbb panaszkodni. Attól még az a panasz lehet jogos, nem azt mondtam hogy nem. Lesz, akinek vért kell izzadnia, és át kell értékelnie az életét, és még így sem biztos hogy (elsőre) sikerülni fog.

    Igen, jó topicra gondolsz, és ott le is írtam, hogy a diákhitelen kívül nekem sem toltak semmi mást a s*ggem alá, éltem hetekig a fagyasztóból előszedett akciósan vett tescos virslin, és az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor nem tudtam kifizetni a hatezer forintos koleszdíjat, és kajára sem volt pénzem, és barátnőmtől kellett kölcsönkérni. Akkor elhatároztam, hogy ilyen a büdös életben még egyszer nem fordulhat elő velem, kitörök ebből a helyzetből, kerül amibe kerül.

    Azt, hogy én vért izzadtam-e, voltak-e keserves változások az életemben, sikerült-e elsőre, azt az olvasó fantáziájára bízom, köszönöm :R

  • updog

    őstag

    válasz hNp88 #102 üzenetére

    <vigyázz mit kívánsz :DDD >

    Linkelj légyszi mert nem emlékszem részegen mit írtam már egyéb topicokban ;] De nem érzem, hogy még csak hasonlókat is próbáltam volna sugallni.

    A poszt egy hangulatkeltő hülyeség, nem vezetnék le belőle semmit. Saját ingatlanban lakom, a szülőkhöz haza autóval járunk. A kapitalizmus pedig működik, csak az emberek nem értik. Problem? :) Kontextus, az lenne a lényeg... Most épp a zuglói FB-csoportban ****tam fel az agyamat, hogy az új parkolási rendelet miatt megy a hőbörgés (ami egyébként sz*r), a 2. autóra évi 70.000-t kéne fizetni a lakosoknak. A hőbörgés az megy a havi +5x00 kiadás miatt (egy tankolás ára, az éves szerviz többe van a két autónak mint a 70e, ha semmit nem találnak épp), de tíz körömmel vájják ki mindenkinek a szemét, aki megkérdőjelezi, hogy akkor hogy tudnak két autót fenntartani, ha egy ekkora kiadás földhözvágja őket). Autó kell, kész. Kettő.

    Ha ennyire figyeled, amiket írok :) Konkrétan Egerben nőttem fel, szüleim nem messze laknak, feleségem Borsodból jön, tudom mi a helyzet arra. Gyönyörű táj, mindennél szebb, imádom Eger városát, minden fiatalkori élményem odaköt, imádom a Zemplént is, ahová feleségem családjához járunk. Észak-Magyarország örökre az otthonom marad. Amíg be nem fejeztem az egyetemet (=nem szembesültem a valósággal), haza akartam költözni. (Egyébként élnek ott is barátaim, tudomásom szerint nem is rosszul).
    De én úgy éreztem (nem most, másfél évtizede!) hogy alkalmazottként ott nem fog sok babér teremni, a vállalkozósdiba meg fiatalon nem "mertem" (=$$$) belevágni, így maradt az, hogy drága fővárosunkban próbálok szerencsét. Ettől még oda mindig hazajárok, sőt, ha addig nem teszik tönkre azt az országrészt, 1-2 évtized múlva ha megtehetem, haza is költöznék.

    (Remélem) mindig próbálom hozzátenni, hogy amit írok az saját tapasztalat. Nem fogom megváltani a világot, de igaz, hogy nem engedek a véleményemből, ha nem tetszik falun, lehet bemenni a városba melót keresni, ha nem elég jó a vidéki városban, lehet jönni Bp.-re, ha Bp.-en is csak sírni tud az ember, akkor valamit nagyon rosszul csinál, és valószínűleg már az se segít rajta, ha kimegy külföldre, de aki úgy érzi, az menjen, de nekem senki ne panaszkodjon a körülményekre, mert a lehetőség mindenkinek adott előre/feljebblépni.

  • updog

    őstag

    válasz Hannibhál #78 üzenetére

    (#81) Hannibhál tudom hogy egyről beszélünk, inkább az előző hsz-em mondandóját akartam még kiegészíteni :) :R

    Félreértés ne essék: ismerem a "magyar valóság"-ot, amire sokan szeretnek hivatkozni. ÉK-Magyarországról jövök, ott a család, feleségem is onnan származik. Volt osztálytársak, barátok is onnan jönnek. Gyakran járunk haza, és gyerekkorom óta sokakkal tartom a kapcsolatot, legalábbis látom, honnan hova jutottak. Maradjunk annyiban, nagyon sok "De...."-vel kezdődő válasz jönne, ha leírnám a tapasztalataimat :)

  • updog

    őstag

    kiszamolo.hu-t nem is linkelek, mert csak a shitstorm lenne belőle, de azért idézném :)

    "A legtöbb ember, aki szerint az a vagyon, amit nem mutatsz meg, az nincs is, megkérdezi, hogy ha ennyi pénzük van, miért nem költik drága dolgokra.

    [...]

    De ki veszi meg akkor a 800 ezres öltönyt és a négymilliós órát, ha legtöbbször nem a milliomosok?

    Általában azok, akik le akarják nyűgözni embertársaikat. Ügyvédek, közép és felsővezetők és hasonló emberek, akiknek fontosabb, hogy gazdagnak látszódjanak, mint az, hogy tényleg gazdagokká is váljanak."

Új hozzászólás Aktív témák