- eBay-es kütyük kis pénzért
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Gurulunk, WAZE?!
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Meggyi001: Anya, tudsz segíteni a matekban?....Nem érek rá kisfiam, majd segít a ChatGPT...
- Luck Dragon: Új energia- és akkumulátor-címke az okoseszközök dobozában
- bambano: Bambanő háza tája
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
játszottam kicsit a raspi2-vel is ezen a téren...
kiderült, hogy ubuntu alatt egész könnyen lehet cross-toolchaint készíteni, mert van erre csomagjuk.
sudp apt-get install gcc-4.7-arm-linux-gnueabihf-* g++-4.7-arm-linux-gnueabihf
/usr/lib/icecc/icecc-create-env --gcc /usr/bin/arm-linux-gnueabihf-gcc-4.7 /usr/bin/arm-linux-gnueabihf-g++-4.7és ezt elég csak átmásolni a pi-re. Persze a pi-n is 4.7-esre kell váltani a gcc g++ verziókat.
Lehet 4.8-at is érdemes kipróbálnom.Viszont feltűnt egy komoly szűk keresztmetszet a pi-n. A preprocesszor cc1 a pi-n kell, hogy fusson, ez készíti el a bemenetet a fordító számára. És bizony a 4 magos pi-nél az aktuális kernel modulok fordításakor nem lehet fél óra alá menni, mert a cc1-ekre kell várni és nem tudja etetni a farmban lévő fordító gépeket.
Szóval ez tényleg arra jó, hogy a pi-n direktben menő fordítás sebességét megdobjuk, de ha igazán gyorsan kell fordítani, akkor ahhoz valami chroot-ba kell tenni a raspbian fájlrendszert és a pécén futtatni a cross-toolchain-nel és icecc-vel a fordítást. A pécé elég keményen oda tud lépni a preprocesszáláshoz, hogy kihajtsa a farm fordító gépeit. Aztán az eredményt lehet a pi-re visszatolni.
Úgy emlékszem olyan megoldást is láttam valahol, hogy a board-on lévő fájlrendszert csatolták fel távolról a pécére, úgy gyakorlatilag oda is kerül a helyére az eredmény fordítás közben a pécéről.
Nokia N9-hez volt olyan környezet, ami a teljes platform fájlrendszerét tartalmazta, az armos dolgokat qemu-val futtatta, de a natív cross-toolchain is futott benne. Icecc-t is be lehetett lőni alá... -
azbest
félisten
most nézem, hogy az alternatives mókolás helyett, ha betesszük a path elejére a
/usr/lib/icecc/bin
mappát, akkor már eleve megvan az a symlinkelés amit az altenatives megcsinál, talán az még egy fokkal jobb megoldás.
tehát mondjuk a .bashrc végére
export PATH=/usr/lib/icecc/bin:$PATH -
Aha. És a gyártó mitől megbízható? Főleg a MS... Illetve volt már olyan vírus, ami frissítésnek álcázta magát, ha jól emlékszem.
Illetve, hogy a driver support MS-re, pl. a Creative hangkártyáké? A Leadtek tunereké...?
Különben az ilyen "nem megbízható" források kezelésére szokás tesztrendszert tartani.
Jobb helyeken még a frissítéseket is csak egy tesztrendszerre engedik rá, utána megy ki az éles hálóra. -
tvamos
nagyúr
Az akartam mondani, PC-s hasonlatnal maradva, hogy nem tudom, mit csinal a KB47384354, de a gyartotol jon. Sot, ha veszek valami alkatreszt a gepbe, annak a drivere is vagy MS, vagy az alkatresz gyarto drivere. Egy Linux disztronal meg sokszor 0 a support, valahonnan, forumrol talalok megoldast, amit valahonnan letoltok. Androidnal is jartam mar hasonloan. Es en ez utobbitol rosszabbul alszok. Haver meg szemrebbenes nelkul bele tolt ilyet kartyapc-be, ami utana felkerul egy ceg halozatara, csatlakozik a vallalatiranyitasi rendszerre... no mind1, ez mar nagyon OFF!..
-
-
tvamos
nagyúr
Igen, ez egy erdekes megkozelites... Arra jottem ra az elmult par ev alatt, hogy senki nem tudott ez iranyu kerdeseimre megnyugtato valaszokat adni. Az pedig egy eleg fura helyzet, ha mediafire, meg istentudja honnan letoltott modulokat forditok be a rendszerembe, hogy megfeleloen mukodjon. Nekem egy alapitvany biztonsagi szabalyzata nem nyujt biztonsagerzetet.
Ha egy nagyobb gyarto ( TI, Freescale, ST) oldalarol toltom le, az meg csak-csak rendben van / ad nemi biztonsagerzetet. Meg ha csak latszolagos is.
Regen, amikor letoltottem valamit a "http://sourceforge.net/"-rol, megcsinaltam, amit kell, bepattintottam a kis nyolcbitest a foglalatba, oszt jovan.
De mostanaban olyan dolgokkal maszatolunk, (en is,) hogy as'se tudjuk, mi az eredeti forras, hany kezen ment at.
Persze, igazad van, nem ismerem az alapokat sem, nincsenek szamitastechnikai tanulmanyaim, nem is tudok mast, mint egy par 10 oldalas getting started guide alapjan android kernelt forditani... meg guglizni... de vajon hanyan lehetnek meg igy ezzel!.. -
A windózét senki se mókolhatja, mégis tele van buggal.
Tehát ebből a szempontból irreleváns.Sőt, ha valamit nem biztonságosnak ítélsz meg, kiszórhatod a kernelből.
"Kivancsi vagyok, mikor robban ki valami linuxos botrany."
Úgymint? Biztonsági rések vabbak, szokták foltozni, ennyi. Ez minden rendszeren ilyen.Mondjuk a múltkori Java bug meredekebb volt
-
dabadab
titán
"Ellenben ha barki mokolhatja a kernelt, az nem tul biztonsagos."
A dolgo ennel azert osszetettebb. A rendes kiadasokat nem bizergalhatja mindenki, amit meg az ember otthon mokol, az meg a sajat dolga.
"Kivancsi vagyok, mikor robban ki valami linuxos botrany.
// Mert ugye ott biztonsag csak isten-bizny-ra van!"Mert mashol mire?
Tenyleg, ha az alapokkal se vagy tisztaban, akkor inkabb kerdezz, ne beszelj ilyen szamarsagokat.
-
tvamos
nagyúr
Ellenben ha barki mokolhatja a kernelt, az nem tul biztonsagos.
Sajnos latjuk a Windows-zal is, hogy az mennyire biztonsagos....
Kivancsi vagyok, mikor robban ki valami linuxos botrany.
// Mert ugye ott biztonsag csak isten-bizny-ra van!"Továbbá érdekes tud lenni egy ekkora rendszer forrását böngészgetni, lehet belőle tanulni."
Hat ez meg sosem tort ram... mondjuk szamomra egy driver erdekesebb tud lenni.
(Open source driverek meg vannak win ala is, fuggetlen attol, hogy eddig ilyet sem csinaltam) -
Na ja. Azbest jól írja.
A forráskód visszafejtése kb. az, hogy a kész programot, ami le van fordítva, megpróbálod úgy elemezni, hogy a végén kb. megtudd, mit pötyögött be a programozó, aki írta. De ez nehéz.Open source-oknál ugye megkapod, megkaphatod a forrást (sőt, általában kötelező kiadnod, ha saját progit írsz, és olyan licenc alatt terjeszted), és abba bele is piszkálhatsz, ha neked nem jó úgy.
De pl. ha saját magadnak fordítod, akkor megteheted, hogy a gépedre optimalizáltan fordítod. Pl. pont az mplayer a legjobb példa, megfelelően fordítva jobban kihasználja a hardvert->gyengépp hardveren is lehet vele filmet nézni. -
azbest
félisten
Nem... nagyon nem.... a programozás nem így működik.
A lemezen gépi kódban található a program. Persze ez meghatározza egyértelműen a program futását / működését. Ma is programoznak még néhányan majdnem gépi kódban (assembly). De ez olyan, mint csepp a tengerben, nincs ember aki képes lenne átlátni a nagy egészet. A visszafejtés nem egy titkosított dokumentummal foglalkozik, amit ha feltörsz, akkor visszakapod az eredeti forráskódot. Valami kódot kapsz, ami azt csinálja, amit az eredeti forrás lefordított része csinált, de ember legyen a talpán aki meg tudja érteni vagy át tudja látni, ugyanis fordításkor teljesen átoptimalizálja a működést a fordító.
Szóval, ha érdekel a programok fordításának/visszafejtésének elmélete, akkor szánj rá néhány hetet és olvass utána a témának, mert az sokkal összetettebb, mint ahogy most hiszed.
-
-
DarkByte
addikt
Ez egy jó kérdés. Az open source egyik tagadhatatlan előnye nyilván az hogy ha találsz valami hibát és értesz is hozzá akkor magad ki tudod javítani anélkül hogy a vendor-ra várnál és egyből vissza is tudod adni a közösségnek. Továbbá érdekes tud lenni egy ekkora rendszer forrását böngészgetni, lehet belőle tanulni.
-
azbest
félisten
van forras: redmondban a pancelteremben. Jo, persze a naluk dolgoozo fejlesztoik is hozzafernek reszleteihez, meg nehany nagyobb orszag nemzetbiztonsagi hivatala is belenezhet. Oket pedig koti a titoktartasi szerzodes.
Te, mint vegfelhasznalo sosemfogsz talalkozni a windows forrasaval. Csak a keszre forditott rendszer telepitojet kapod meg. A licensz pedig megtiltja, hogy ebbol megprobald vissyafejteni a forras. Ha bizonyithatoan visszafejtettel belole, akkor beperelnek. -
Hogyhogy miből?
A MS, meg a legtöbb szoftvergyártó esetében a lefordított programot kapod a telepítőn.
Opensource cuccoknál megkapod a lefordítottat, amit felteszel. Letöltheted, vagy kapod mellé a forrást is. Van, aminek csak a forrását szedheted le, és a gépeden lefordítod.Pl. itt
A Source code-nál szedhetsz le forráskódot, azzal azt csinálsz, amit akarsz (át is írhatod)
A Binaries a lefordított, működő program (Linuxra is van, meg Windowsra is, meg még pár oprendszerre). -
"Amúgy egy telepítőlemezen rajta va a forráskód, nem?"
Nem, MS telepítőkön csak a telepítő van... A MS dolgok zárt forráskódúak, szóval a MS nem adja neked a forást. Vagy ha igen, hát az nagyon sokba kerül
Az opensource dolgokat (Linux, meg még pár), kaphatod meg forrásban (annak rajta is van a telepítőjn sok részének a forrása, meg letöltheted), azt lefordíthatod magad. -
dabadab
titán
Szerintem teljesen felreertetted a dolgot, XP termeszetesen nem fordulna le ARM-ra, akkor se, ha lenne hozza forraskodod (amid nincs
), mert egyreszt tele van VisualC++ - specifikus cuccal (vagyis a gcc eleve meg se eszi a forrast), masreszt meg x86-specifikus cuccal (vagyis ha le is tudnad forditani, akkor se mukodne a vegeredmeny). -
tvamos
nagyúr
Azok a gcc-k direkt arra a platformra keszulnek. AVR, ARM... Esetleg mar rogton ugy adjak, hogy valamilyen lib. keszlettel ossze is van csomagolva. En csak ilyeneket hasznalok. Illetve nem feltetlen gcc-t. Mert windows alatt a masok a lehetosegek. (De tegnap tobbszor is forditottam x86-on ARM-ra. Jo volt!)
Nagyon jo, es reszletes a cikked, nagyon tetszik! Kedvet kaptam kiprobalni... no, majd ha lesz idom... talan...
-
Kormányszervó esetén laptopokról van szó csiga lassú HDD-vel.
Ne feledd, hogy kétszeres teljesítmény növekedésnél nem fele lesz fele a fordítási idő. A másik a fordítás szempontjából, hogy hogyan van felépítve a projekt, illetve milyen rule-jai vannak a make-nek, meg hogy C vagy C++ (utóbbi lassabban fordít). Na meg azóta a kernel is bővült pár sorral gondolom én.
-
DarkByte
addikt
Pont havernak ezt mondogattam pár hónapja hogy valami automatizált módon biztosan meg lehet oldani hogy egy távoli gép csinálja a crosscompile fordítást a kis RPi-nek. Nagyon hasznos cikk
Én a Cubieboard-omat várom már hogy egyszer csak megérkezzen és játszhassak vele. Valószínűleg ahhoz is kelleni fog ilyen, mert bár jóval erősebb SoC és 1GB RAM-ja lesz, nem hiszem hogy nagyon elkapkodná majd.
Most épp azzal szórakozom hogy a gyári Android 4.0.4 image-t megpróbálom lefrodítani rá, szerencsétlen egy magos Atom-os lapomnak majd 12 óra mire végez a cross compile-al, de nem sietek egyelőre sehová
Viszont rendszer image-t egyszerűen nem tudok gyártani, pedig elvileg a fordítás jól lemegy 
-
Pár százezres (C) elektronikus kormány szervó firmware teljes fordítása kb 20 perc core i7-es gépeken. Pár milliós soros (C++) CT feldolgozó rendszerének teljes fordítása kb 2,5 óra szintén core i7-es gépeken. Akkor egy komolyabb oprendszer vajon meddig fordulna? Oké a kernelt, és a shellt lehet külön is, de az akkor is nagyon sok idő, vagy nagyon erős rendszer kell alá. Amúgy meg úgy sincs nálad a forráskód, így marad a linux fordítás, ha már ennyire szeretnél fordítani
. Bármi le lehet fordítani házilag is, amihez van forráskódod, pl. linux kernel, gcc, make, akár ubuntu, notepad++, vlc stb...(#14) azbest: Nem tudom amúgy, hogy az AVR CPU-nak mi a kód nevük, csak azt hogy Hardvard architektúrát alkalmaznak. De egyáltalán nem rossz, mert részben támogatva van a 16 bites műveletek (a CPU 8 bites), és teljesen statikus működésű.
Sejtettem, hogy valami hasonló lesz ok, hiszen ez lenne a legevidensebb, ha megoldható lenne, de rá kellett kérdeznem, hogy tudjam a miértet
. -
azbest
félisten
Annó pont a raspberry pi kapcsán* hallottam a fedorásokról egy érdekes policy-t, hogy ők azon a hardveren fordítják, amin futtatni akarják.
*: indulásukkor egy fedora disztribúció armos változata lett volna a "hivatalos" rendszer, csak valami hibát nem tudtak sokáig kijavítani és nem jöttek ki vele.
Gondolkodtam rajta, hogy kellene egy olyan írás is. Még foglalkoznom kell vele előbb, hogy tudjam a pontos menetét
-
Vladi
nagyúr
xp-t? Van forrásod?
ójeh szerintem teljesen nyitott lesz ilyne értelemben, ha meg tudod cisnáli, nem akadályoz.
Egyébként köszi az írást, elég érdekes. Engem is mozgat mostanában a keresztfordítás kérdése, de nekem is x86-on idegen archos bináris kellene.
Erről cikk később?
offként néhány érdekesség a fedora arm fordító farmról: 1 2 3
-
azbest
félisten
persze, hogy lehet forditani jatekokat. A raspberry tamogatja az opengl-t, nemreg nyitottak meg a libek forrasat is. Kezdettol fogva demozzak rajta a Quake3-at, igaz az sdl-es.
Ha keszitunk olyan toolchaint, ami armon fut es x86 biarist fordit, akkor a pi is tud segitenia pc-knek. A teljesitmenye viszont eleg harmatos a mai pecekhez kepest, igy nem lenne tul hatekony.
A raspberrin ugyan olyan linux fut, mint az asztali gepeken, csak arm-os valtozatban. Igy sok programot csak ujra le kell forditani. A Win8 es WinRt elegge kulonbozo rendszerek. Elvileg lefordithatnak arm-ra a normal windowst is, de mivel masok az igenyek, ezert mas megoldast valasztottak. Az arm-os rendszerukon az energiatakarekossag a legfobb szempont. Ehhez alakitottak a rendszert, az api-t is lecsereltek. A programoknak nem csak a hardverhez, hanem az oprendszernez is alkalmazkodni kell.
-
Mister_X
nagyúr
OpenGL alapú játékot is lehet vele fordíttatni? Sőt, 2D-s játékokat?
Megoldható, hogy ne a RasPi alá dolgozzanak a PC-k, hanem fordítva?
Grátisz kérdés: ha ennyire egyszerű ARM-re fordítani, akkor miért nincs soha support? Ha jól veszem ki, simán lehet portolni bármi Windows 8-as programot Windows RT-re.
-
azbest
félisten
Ja úgy is lehet, ha az icecc belőhető a környezetben. Ezzel még ismerkednem kell.
Használtam már máshol hasonlót , de ott scratchbox alatt futott az armos emuláció, amit cross compiler és icecc megtámogatott. Igaz a végén scratchbox nélkül is ment, de az másabb környezet. Ha meg inteles androidot buildelesz, oda nagyon egyszerű belőni. -
azbest
félisten
Számításokhoz vannak közösségi megoldások is erre, talán a legismertebb a boinc (onnan is talán a seti@home). Az egyetemeken is bevett szokás, hogy a géptermek üres idejükben számolnak, fordítanak. Na meg persze vannak gépek kifejezetten számítási célra is, például rack szekrények megpakolva blade szerverekkel
Van valami világméretű hálózat is azt hiszem, ahol kihasználják, hogy a sok időzóna miatt mindig van valahol használható kapacitás -
azbest
félisten
Valószínűleg már az is érezhető gyorsulást hozna. Persze ez attól is függ, hogy mit fordítunk, mennyi olyan feladata van a pi-nek, amit nem tud kiosztani másnak (a linkelés úgy tudom ilyenkor is a pi-n történik). Nem 1 szálon, hanem például 5ön mehetne a fordítás (ha dual atom = 2 mag 4 szál).
-
apeelme
addikt
Hat ez marhajo, felkeltetted az erdeklodesemet a tema irant. Androidot buildelek eleg surun es hat kell(ene) az eroforras, az a kerdes hogy erdemes-e az itthon levo uzemen kivuli dualAtomos itx lapomat beizzitanom? Szamomra ha csak egy fel oraval csokken a ~3oranyi build ido mar megerne. Szted?
-
Ügyes, szép munka!
-
azbest
félisten
Nem, mert fix benne, hogy milyen kódot generáljon. Az Ubuntu 12.10-ben rákeresve a gcc-4.7-re (apt-cache gcc-4.7) rögtön egy egész kazalnyi változatot listáz ki: normál x86, arm, arm-hard-fp, llvm ...
Az AVR-GCC is egy olyan csomag lehet, amiben az x86-osra fordított gcc mips kódot generál.Az viszont lehetséges, hogy paraméterezéssel optimalizáld az utasításkészletet vagy hogy még pontosabban definiáld az architektúrát. Mondjuk azt, hogy armv6 legyen, mert a pi nem ismeri az újabb armv7-et. (pl "-march=armv6 -mfpu=vfp -mfloat-abi=hard")
(#1) Eddie85: a felhő egy érdekes (marketing) gumiszó, amit sokféle alkalmazásnál mondanak. Ha van számítási felhő, akkor ennyi erővel lehet fordítási felhő is
Való igaz az icecc kapcsán inkább farmként szokták emlegetni a gépek halmazát. -
Egy buta kérdés. GCC-nek nem lehet megmondani x86-os architektúrán, hogy na már most én nem Intel bint akarok, hanem ARM bint? Hasonlóan mint az AVR-GCC, PIC, PowerPC stb.. compilere.
Amúgy nagyon jó a cikk!! Jöhet még ilyen
.
Gondolom ezért épül szinte miden opensource "nyitott" dolgokra (OpenGL, OpenCL, stb)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(thx boss 
)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
lo Gyorsítsuk PC segítségével a programfordítást, avagy elosztott fordítás különböző architektúrák között!
- HP Elitedesk 800 G5 és G6 mini PC i5 9500 v. i5 10500// 16GB Ram // 256GB NVMe számla + gari több db
- Dell Precision 3440 és 3450 Core i7 10700 vagy 11700 // 32GB Ram // 512GB NVMe számla + gari több db
- iPhone 11 64GB Független Újszerű/1 hónap gar./Akku 81%/p4208
- iPad 8th. 32GB Cellular Újszerű/1-3 hónap gar./Akku 84%/p4207
- Dell Alienware X16 Gaming laptop! 16" QHD / i9-13900HX / RTX4080 / 32GB DDR5 / 1TB NVMe! BeszámítOK
- Újra Akcióban!!! Ducky One 2 Mini és SF billentyűzetek a bolti ár töredékéért! Számla+Gari
- Gombászkönyvek egyben
- Dell és HP szerver HDD caddy keretek, adapterek. Több száz darab készleten, szállítás akár másnapra
- BESZÁMÍTÁS! H310CM i3 9100F 16GB DDR4 120GB SSD 1TB HDD GTX 1660S 6GB Fractal Design Focus G 400W
- Nvidia Quadro P400/ P600/ P620/ P1000/ T400/ T600/ T1000 - Low profile (LP) + RTX A2000 6/12Gb
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest