Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • tha_answer

    őstag

    https://g7.hu/tech/20230911/a-szaldo-igazsagtalan-mas-napelemes-elszamolasi-rendszer-kell-helyette/
    "Tehát egy napelemekkel rendelkező villamosenergia-rendszerben – az időjárásfüggő, szabályozhatatlan forrásoldal miatt – többletberuházásokra (hálózat, tartalékteljesítmény) van szükség. Ezeket a rendszerhasználati díjban számolják el.
    A fentiek miatt nyilvánvaló, hogy a szaldórendszer igazságtalan.
    Igazságtalan, mert nem veszi figyelembe a rendszerhasználati díjat, vagyis a napelemes rendszer alkalmazásához tartozó többletköltségeket. Márpedig ezeket valakinek ki kell fizetni, és ez általában a napelemes rendszer nélküli fogyasztó. Ezen költségek ismerete azért is nagyon fontos, mert ezek figyelembe vétele nélkül a villamosenergia-rendszer fejlesztése sem a valós költségek figyelembe vételével történik. Ennek iskolapéldája Németország, ahol a megújuló fejlesztéseket erőltetve sikerült mintegy két és félszeresére növelni a villamosenergia korábbi árát, mely ma a dániaival együtt Európa legmagasabb árát jelenti."
    "Ez lehet bruttó vagy más elszámolási rendszer is jól meghatározható és aktualizálható összegekkel, de ez biztosan nem az éves szaldórendszer.
    Az energetikai szakemberek széles körének az a véleménye, hogy a nagyon összetett villamosenergia-rendszerbe történő bármilyen beavatkozást számításokkal alátámasztott műszaki-gazdasági-ökológiai hatásvizsgálatoknak kell megelőzniük."

    https://g7.hu/tech/20230913/potyautast-csinal-a-napelemesekbol-az-eves-szaldo-amely-nem-fenntarthato-sem-tarsadalmilag-sem-kornyezetileg/

    "Az esetek többségében egy nem tudatos napelemes felhasználó olcsó energiát ad át a rendszernek, és drága energiát vesz ki onnan, szaldóelszámolás esetén az árkülönbséget zsebre téve. A veszteség viszont realizálódik, méghozzá az egyetemes szolgáltató MVM-nél, a nap végén az adófizetőnél. Ábránkon egy, a két végletet képviselő téli és nyári nap fogyasztási és napelemtermelési profilja, valamint az egyes időszakok piaci árainak különbsége látható. A rátermelési és vételezési árak különbsége a teljes beépített 1350 megawatt lakossági napelemre becsülve majd 10 milliárd forint, ez 185 ezer háztartásnak egyenként átlag 50 ezer forint támogatást jelent."

    "Bár a szaldós felhasználónak a hálózat praktikusan egy végtelen nagy és éven belül bármikor igénybe vehető, ingyenes tárolóként funkcionál, a valóságban erről nincs szó. Extra kereslet idején azért drága a piaci áram, mert szükség van a drága fosszilis termelőkre, még a kevésbé hatékony, ezáltal többet szennyező erőművekre is, és nekik csak így éri meg beindulni. Amikor a napelemes felhasználó télen boldogan használja a (szerinte) nyáron megtermelt áramot kocsibeálló-olvasztásra vagy egyébre, akkor a valóságban a szennyező szenes és elavult gázos termelők elégítik ki a pillanatnyi igényét, ami minden, csak nem fenntartható."

    "Aki egy ilyen fenntarthatatlan rendszerbe fektetett abban reménykedve, hogy ez így is marad, az rossz döntést hozott.
    Inkább hitt a politikai ígéreteknek, mint a józan észnek. Persze mint a devizahitel esetén, itt sem feltétlenül várható el a vevő informáltsága, emiatt felmerül a szolgáltatók felelőssége, de véleményem szerint van egy nagy különbség. Napeleme a magyar háztartások körülbelül 5 százalékának van, akik jelentős összeget fektettek a kiépítésbe. Valószínűsíthető, hogy az 5 százalék túlnyomórészt a jómódúbb háztartásokból kerül ki. Ezt figyelembe véve nem látnám további társadalmi szolidaritás szükségességét akkor sem, ha bevezették volna az eddigi hasznokat mérséklő havi szaldót."

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés