Általánosságban a napenergiáról (alapinformációk)
Kezdjük Ádámtól, Évától! Napenergiát nagyon sok mindenre lehet hasznosítani, nagyon sokféleképpen, de ezek közül a legelterjedtebb a napelem és a napkollektor.
Napelemmel villamos energiát lehet előállítani, napkollektorral hőenergiát állítunk elő, amivel vizet vagy levegőt lehet melegíteni, amit a használati meleg víz melegítésére, vagy épp fűtésrásegítésre lehet használni. Utóbbi előnye, hogy rendkívül magas hatásfokkal (<95%) tudja a beeső napsugárzást hasznosítani, hátránya, hogy akkor adja a legnagyobb meleget, amikor süt a nap – jellemzően amikor nincs rá szükségünk (nyáron)! Mosodáknak, autómosóknak (ahol sok hőenergiára van szükség nyáron is) ideális befektetés! Háztartásoknak már több problémát hordoz, mint előnyt, mert a nyáron keletkezett energiával valamit kezdeni kell, különben néhány év alatt saját magát fogja károsítani a rendszer!
Könnyű megjegyezni, hogy melyik-melyik, mert anno iskolában majdnem mindenkinek volt napelemes számológépe! Ez a topic a napelemekről szól!

0. Bemutatkozás
1. Alapfogalmak
2. Napelemekről
3. Napelem típusok
4. Inverterekről
5. Várható termelés kiszámítása
6. Mi történik működés közben?
7. Mi az engedélyeztetés menete?
8. Rendszer-méretezés és hibák(!)
9. Villámvédelem
10. Árak és megtérülés
11. Hibrid rendszerek
12. A megújuló energiák helyzete napjainkban
13. Egyéb
14. Telepítés után

0. Bemutatkozás

Ebben a rövid videóban arról beszélek, hogy ki vagyok, és mióta foglalkozom napenergiával. Fontos részlet, hogy nem értékesítő vagyok, senkire nem akarok rámelegíteni semmit, hanem műszaki oldalról közelítem meg minden esetben a témákat - de ahogy haladtok majd a topikban, ezt talán magatok is észrevehetitek majd.
Címszavakban: 2009 óta foglalkozom megújulókkal, 2012 óta kizárólag napelemmel, láttam sok cEHE invertert, voltam már Growatt forgalmazó, 2014-ben én intéztem a Huawei 8-10-12-15-17-20-23KTL inverterek rendszerengedélyét mindhárom szolgáltatónál, jelenleg ipari méretű naperőművekkel foglalkozom, és a Fronius valamint a SolarEdge szervizpartneri minősítésével is rendelkezem (ezt tervezem további gyártókkal bővíteni, pl. Huawei, Growatt, stb).
Az összefoglalóba és a topikba rengeteg energiát fektetek, és szerencsére sokan fordulnak hozzám privátban is segítségért, és minden esetben ingyenesen igyekszem is a lehető legrövidebb idő alatt válaszolni! Mivel 3 gyerek, 2 munkahely, folyamatos képzések, és sok egyéb elfoglaltság mellett teszem mindezt, így néha napokig is eltart, mire komoly, műszakilag alátámasztott választ tudok adni, ezért mindenkinek javaslom a kereső használatát, ahol érdemes több keresést is csinálni más-más szavakkal, mert a legtöbb kérdés már úgyis elhangzott!
Az összefoglaló teljes tartalma saját szerzemény, amivel hosszú távú terveim is vannak, így kérlek, ha használsz belőle bármit (aminek nincs akadálya), akkor kérlek jelölj meg forrásként!

Geresics Attila
Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség
Baranya megyei elnök

1. Alapfogalmak
kWh, azaz kilowattóra – ez az elhasznált, vagy épp visszatermelt villamos energia mértékegysége. A villanyszámlánkat elfogyasztott kWh mértékegység után fizetjük, és a jól méretezett rendszer egyik legfontosabb alapkérdése, hogy mennyi az éves villamosenegia fogyasztás (kWh/év)?
kWp, azaz kilowattpeak – a napelemek teljesítőképességét az STC (Standard Test Conditions: 1000 W/m2 besugárzás, 1,5 AirMass érték, és 25°C cellahőmérséklet) szerinti kWp-ben adják meg. Ennek köszönhető, hogy minden gyártó minden termékét össze tudjuk hasonlítani!
napelem – sokféle napelem létezik, de idehaza jellemzően a monokristályos és a polikristályos napelem a jellemző. Mindkettőnek megvan az előnye a másikhoz képest, ami az eltérő gyártástechnológiából fakad. Annak a megválasztása, hogy melyik a jobb egy-egy rendszerhez, azt mindig egyedileg kell megállapítani!
tartószerkezet – a napelemeket számtalan helyre el lehet helyezni, azonban egy biztos: gondoskodni kell azok minőségi rögzítéséről, hogy az ellenálljon az időjárás viszontagságainak akár 35-40 éven keresztül! A nem megfelelő anyagválasztás nem csak anyagi kárt, de személyi sérülést is okozhat!
solar kábel – a napelemek egyenáramot állítanak elő, amit el kell juttatni az inverterig. Ezeknek a speciális kábeleknek dupla szigetelésűnek, UV állónak kell lenniük, és minimum 20 évre szóló tanúsítvánnyal kell rendelkezniük!
inverter – a napelemes rendszerek talán legfontosabb eleme, hiszen az inverter (az egyenáram váltakozó árammá alakításán kívül) felel minden biztonsági előírás betartásáért, hiszen egy nem várt esemény (baleset) során emberélet múlhat rajta! Nem véletlen, hogy a szolgáltatók rendelkeznek egy engedélyezett inverter listával, és azon kívül nem szabad mást alkalmazni!
túlfeszültség, túláram elleni védelem – AC oldalon a szolgáltató megköveteli minimum a T2 (régi nevén C-s) túlfeszültség elleni védelmet, de (bár nem kötelező) ajánlott minden esetben a DC oldalra is tenni, hiszen adott esetben jelentős kártól óvhat meg minket!
távműködtetésű tűzvédelmi leválasztó kapcsoló - a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) által 2015. március 1-től előírt védelmi eszköz, amelyet bizonyos esetekben alkalmazni kell a napelemes rendszerek telepítésekor. A tűzvédelmi kapcsoló célja a tűzoltó védelme tűz oltása közben.

Erőmű kategóriák videó (Szigetüzem, HMKE, kiserőmű)

HMKE – Háztartási Méretű Kis Erőmű
A háztartási méretű kiserőmű lényege, hogy egy könnyített, gyorsított, egyszerűsített eljárásban lehet engedélyezni a rendszert. Ez a kategória egy könnyítés, ami a lakosságot és a kisvállalkozásokat szolgálja. A lényege, hogy a megtermelt energiát az éves leolvasások között bármikor el lehet használni, tehát amit nyáron nappal visszatáplálunk, azt télen, vagy épp éjszaka elhasználhatjuk, és ehhez nincs szükség akkumulátorokra! Az akkumulátor drága, véges a kapacitása, pár évente tönkre megy, és rettenetesen környezetszennyező!
Fontos, hogy ezt a kategóriát nem jövedelemtermelésre találták ki, hanem a saját villanyszámlánk csökkentésére, akár nullázására!

Éves szaldós elszámolás - videó
HMKE éves elszámolást igényelni max. 3x80 A csatlakozásig lehetséges!
Az éves szaldós elszámolás lényegét egy példával a legkönnyebb szemléltetni:
Tételezzük fel, hogy valakinek az éves fogyasztása 5500 kWh/év. (Ha az energia ára kb. 36Ft/kWh, akkor az 16500Ft/hó villanyszámlát jelent kb.)
Ha jól méretezzük a rendszert, akkor az pont 5500 kWh energiát fog előállítani, és amikor jön a villanyóra-leolvasó, akkor leolvassa, hogy a fogyasztott energia, és a visszatáplált energia különbsége pont 0 kWh, majd a szolgáltató ennek megfelelően állítja ki az éves számlát. (Csatlakozási díjat továbbra is kell fizetni, azt nem lehet levonni a termelésből!) Ez az ideális eset.
Ha kevesebb energiát állítunk elő, mint amennyit fogyasztunk, pl. „csak” 5400 kWh a rendszer termelése, akkor egész évre a fogyasztásunk mindössze 100 kWh lesz, tehát 100 kWh * 36 Ft/kWh = 3600 Ft az éves villanyszámla! Ez is közel ideális!
Ha többet termelünk, mint amennyit fogyasztunk, akkor a szolgáltató jogszabályban van kötelezve, és az energiadíj egy részét köteles megfizetni! Viszont az energiadíj csak a villanyszámla kb. fele, tehát 15-18 Ft/kWh árat köteles fizetni, és azt is jellemzően számla ellenében (kivételek vannak már)! Könnyen kiszámolható tehát, hogy jelentősen túlméretezni nem érdemes a rendszert, mert a többlettermelés nem fogja visszahozni a felárat! (Kis méretű túlméretezés ugyanakkor jó döntés hosszú távon, mert jellemzően nőnek a fogyasztási szokásaink, a napelemek termelése lineárisan csökken, és a nap sem ugyan annyit süt minden évben!)
Miért nem lehet átvinni az éves szaldó maradékát? Gondoljunk csak bele!
- Ha nem változnak a fogyasztási szokásaink, akkor a következő évben újra többletünk lesz, és csak folyamatosan "gyűlik a többletünk"!
- Ha látjuk, hogy többletünk van, akkor azt megpróbáljuk majd elhasználni a következő évben. Hogyan? Hát változtatunk az energiafelhasználási szokásainkon, azaz emelünk a fogyasztásunkon! Ez nem jó! Épp arra kellene mindenkinek törekednie, hogy csökkentsen a fogyasztásán!
Fontos továbbá, hogy ha növekszik a fogyasztásunk, akkor több energiára lesz szükség, ami azt fogja eredményezni, hogy csökken a megújulók részaránya! Ez történt 2013-2014 között is! 2013-ban 16,20%, 2014-ben 14,56% volt a megújulók részaránya úgy, hogy eközben a napelemek teljesítménye 2013-ban 35MW volt, míg 2014-ben 77MW!

Kiserőmű (500kW-ig) KÁT és METÁR
Kiserőművet kell telepíteni, ha
- 3x80 A csatlakozásnál nagyobb a telephely csatlakozása,
- saját trafó van a telephelyen,
- jövedelemtermelő beruházást (KÁT, METÁR, stb.) szeretnénk!
Ha valakinek a csatlakozása nagyobb, mint 3x80 A, akkor is ki tudja elégíteni a fogyasztási igényét napelemes rendszerrel, ilyenkor azonban le kell mondani az éves elszámolás előnyeiről, és az elszámolás havonta történik ¼ órás profilokban (a szolgáltató biztosítja a megfelelő mérést és adatszolgáltatást). Ugyan ez a helyzet akkor is, ha a telephely saját trafóval rendelkezik.
Jövedelemtermelő beruházás esetén is érdemes törekedni az 500 kVA-nél kisebb kialakításra, mert 500 kW-tól jelentősen szigorúbb előírásoknak kell megfelelni, épp ezért KÁT esetén a több MW-os erőművek jellemzően több 499-es rendszerből épülnek fel (pl. Keszü: 19db 499kW-os rendszer). METÁR esetén hiába csinálunk egymás mellé több 499-es erőművet, azokat egyben kell számolni!
2008. január 1-jén elindult KÁT rendszerbe való belépést 2016. december 31-ig lehetett igényelni.
2017. január 1-től bevezetésre került az új magyar megújuló villamos energia támogatási rendszer, a METÁR. A régi KÁT rendszer lezárásra került, ami azt jelentette, hogy 2016. december 31-ét követően új KÁT jogosultság iránti kérelem már csak a METÁR hatálya alatt nyújtható be és kizárólag 0,5 MW beépített teljesítmény alatt, azonban a régi kötelező átvételi rendszer (KÁT) érvényben marad a régi termelőkre a meglévő szerződéseik szerinti kifutásig. A rendszer finanszírozása a KÁT-tal egyezik meg, így új nevet kaptak a rendszer elsődleges finanszírozói is: „KÁT és Prémium pénzeszköz fizetésére kötelezettek”.
Kiserőművek üzemeltetéséről nem szabad megfeledkezni, mert annak hiánya súlyos veszteségeket jelenthet!

Szigetüzemű rendszerek
Szigetüzemű rendszernek azt a rendszert hívják, amely fizikailag nem kapcsolódik az elosztói hálózathoz. Létjogosultságuk erősen megkérdőjelezhető, hiszen ha állandó energiaellátást kell kielégíteni, akkor bődületes mennyiségű akkumulátorra van szükség, hogy télen is üzembiztos legyen. Tanyavilágban, kompromisszumokkal, vagy kiegészítő rendszerként azonban mégis érdemes vele foglalkozni megfelelő korlátok között!

2. Napelemekről
*Update: 2012-2013 során volt alkalmam olyan kínai gyárral levelezni, akik kristály és wafer (mono és poli) előállítással is foglalkoztak anno, és sok érdekeset megtudtam a két technológia közötti különbségről, amik akkor még jelentősek voltak, ám azt látom, hogy ma már a félcellás moduloknak, a PERC és egyéb technológiáknak köszönhetően ez a különbség egyre jelentéktelenebb, így ami anno igaz volt, ma már könnyen lehet, hogy nem állja meg a helyét!

A napelem működése
A napelem (vagy fotovoltaikus, esetleg fotovillamos elem) egy olyan eszköz, amely a napfényt elektromos energiává alakítja át, ezért áramgenerátornak tekinthetők. A folyamat a fényelektromos jelenség elvén alapszik, amit Albert Einstein munkásságának is köszönhetünk. A lényege, hogy a sugárzás az elnyelődéskor mozgásképes töltött részecskéket generál. Ezeket a részecskéket az eszközben elektrokémiai potenciálok és az elektron kilépési munkák potenciálkülönbségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, azaz elektromos áram jön létre. Ehhez nincs feltétlenül napsütésre szükség, ívkisüléses lámpa fénye is alkalmas a folyamat lezajlásához. Bár ez elsőre ijesztőnek is hangozhat, már jó ideje használjuk a mindennapjainkban, gondoljunk csak a napelemes zsebszámológépre, vagy a napelemes kerti lámpákra. Amikor napelemekről beszélünk, akkor alapvetően szilícium (Si) alapú monokristályos, polikristályos, illetve amorf napelemekre kell gondolnunk.

Hatásfok
A napelemek teljesítményét sok tényező befolyásolja, mint például a fény intenzitása, hullámhossza, beesési szöge; a napelem, és a szolár cella mérete, anyaga, felépítése; stb. Egy átlagos szilícium kristály alapú szolár cella a napsugárzás energiájának maximum 25%-át képes árammá alakítani, mert a fénynek nincs elég energiája az infravörös tartományban. Az amorf szilícium cellák hatásfoka ennél is gyengébb, maximum 10%. A hatásfok kiszámítására a következő általános képletet használjuk:
η=Pmax/(E*Ac)
Pmax – szolár cella által leadott maximális teljesítmény [W]
E – a napsugárzás energiája [W/m2]
Ac – a napelem felülete [m2]
Természetesen a hatásfokot befolyásolja a gyártástechnológia, továbbá a környezeti hatások is. A legfontosabb környezeti tényező a hőmérséklet (ami átlagosan 0,3-0,4% eltérést eredményez Celsius fokonként!), de fontos a cellák felületének a tisztasága, a megvilágítás erősége és a fény beesési szöge is!

Fényviszonyok és hőmérséklet hogyan befolyásolja a működést?
Az optimális működéshez elengedhetetlen az optimális tájolás. Komolyabb beruházásoknál napkövető rendszert szoktak kiépíteni, azonban az automatizálási rendszer költsége olyan magas, hogy az kizárólag nagy beépített teljesítmény esetén térülhet meg. A következő kép szemlélteti, hogy milyen tájolásnál milyen teljesítményre számíthatunk.

Kattints a képre a nagyobb képért!
A másik fontos tényező, ami befolyásolja a naperőművünk teljesítményét, az a napelemek cellahőmérséklete! Minél melegebb a napelem cellája, annál kisebb hatásfokkal tud dolgozni. Ezért lehet az, hogy egy őszi hideg, ám napsütéses napon adott esetben nagyobb lehet a pillanatnyilag előállított energia, mint egy augusztusi napon.
Állandó kérdés, hogy vajon termel a napelem energiát, ha felhős az ég? Igen, csak nem olyan hatásfokkal! Fontos tudni, hogy a napelem „napsütéssel” működik! A szórt fényt is hasznosítja, de az ideális működését közvetlen napsütésben, a lehető legmeredekebb beesési szögben, és alacsony hőmérséklet mellett tudja elérni! Például egy 200W-os panel 1000W/m2-es napsütés, tiszta légköri viszonyok mellett (1,5-ös AirMass érték), és 25°C-os panelhőmérséklet mellett képes 200W-ot termelni, míg 45°C-os panelhőmérséklet mellett már csak kb. 185W-ot állít elő!

Napelem, mint áramgenerátor
A napelem nem más, mint egy fordított LED. A LED áram hatására fényt bocsát ki, a napelem fény hatására villamos energiát bocsát ki! Úgy működik, mint egy generátor: ha sorba kötjük őket, akkor a feszültségük összeadódik, ha párhuzamosan, akkor az áramerősségük adódik össze!

Környezetvédelmi termékdíj
2015-ben az iparág teljes megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a napelemekre is kivetették a környezetvédelmi termékdíjat, ami akkor „napelem adó” néven terjedt el. A napelem termékdíj azt sugallta, hogy a napelem anyaga, valamelyik összetevője káros vagy veszélyes a környezetre.
A szakemberek már akkor is vitatták az adó létjogosultságát, hiszen a napelem nem tartalmaz mérgező anyagot, valamint 95-99%-ban újra feldolgozható. Indokolhatatlan tehát a napelem termékdíj, vagyis valóban egy új adó került bevezetésre.
A hivatalos besorolás szerint a napelem „Jelentős szennyezést okozó termék” lett, de ez műszakilag sem igaz. Az összetevők (üveg, alumínium, kristályosított homok, réz, védőfólia, ezüst és némi szigetelő műanyag) egészségi kockázatot nem jelentenek és szinte mind olyan tiszta állapotú, hogy a leselejtezett napelem panelekért sorban állnak a napelem gyártók, hogy újra felhasználhassák az összetevőket.
Különösen érthetetlen volt, hogy egy előremutató, környezetvédő technológiát ilyen mértékben terhelt ez az új költség, hiszen a valóban veszélyes és környezetszennyező ólom akkumulátorok ennek a tehernek csak a felét kapták. Az élettartamuk pedig 30-50 év, emiatt az újrahasznosítás olyan távoli feladat, hogy a most erre beszedett pénz addigra már régen elszivárgott a költségvetésből.
2018. január elsejétől a napelem után fizetendő termékdíj kilogrammonként 114 forintról 57 forintra csökkent!

3. Napelem típusok
A napelemek cellákból épülnek fel. Ezeket a cellákat nagy tisztaságú szilícium tömbökből vágják. Ha a tömb egyetlen kristályként dermed meg, akkor beszélünk mono-, azaz egykristályos szerkezetről. A polikristályos cellákat négyzet alapú tömbökbe öntik, és több kristályos szerkezet jön létre. Az amorf technológiánál nem szilícium tömbből vágják a cellákat, hanem fizikai és/vagy kémiai lecsapolással közvetlenül az üvegre (vagy más felületre) viszik fel a félvezető réteget.

Szerves
Léteznek szerves napelemek, amik viszonylag olcsóak, ám hatásfokuk nagyon alacsony: 2-5%.

Fém-félvezető
A fém-félvezető napelemek tulajdonképpen félvezető-oxid festékanyaggal bevont fémszerkezetek. Hatásfokuk nem éri el a 10%-ot sem, élettartamuk rövid.

Amorf szilícium (vékonyréteges)
A leggyengébb hatásfokú napelemek az amorf napelemek. Hatásfokuk 4-8% közé tehetők, azonban a szórt fényt aránylag jobban tudják hasznosítani. Mivel a hordozóréteg itt általában az üveg, ezért sérülékenyebb, ráadásul átlagos élettartamuk 10-15 év, ami a többi napelemhez képest rövid. Kezdetben kedvező áruk miatt voltak vonzók, de mára a többi napelem ára is jelentősen csökkent, így ezek használata háttérbe szorult.

Polikristályos napelemek
Hatásfoka megközelíti a monokristályos napelemekét (15-20%), élettartamuk kb. 35 évre datálható, ráadásul mára árelőnyüket is elvesztették. A polikristályos napelemek a szűrt fényt jobban hasznosítják, a többkristályos szerkezetüknek köszönhetően, cserébe jobban melegednek, és élettartamuk végén egyszerűen megszűnik a kötés a cellán belül, mert nehezebben lehet a gyártás során a szennyező anyagokat megkötni és a szilíciumkristályok között gyengébb a kölcsönhatás, könnyebben kialakulhattak repedések (micro-cracks) a kültéri használat során fellépő jelentős hőingadozások miatt. A polikristályos napelemcellák a látszólag nagyobb (teljes négyzetes – full square) felületük ellenére kisebb teljesítményre képesek, mint a monokristályos napelemcellák.

Monokristályos, vagy egykristályos napelemek
A monokristályos napelemek jelenleg a legjobb hatásfokú (15-25%) napelemek a piacon, ráadásul élettartamuk is jelentősen hosszabb, mint a polikristályosé. Gyártástechnológiájának következtében kevésbé melegszik, és ezáltal jobban tudja hasznosítani a direkt napsugárzást. Ezen előnyös tulajdonságai, valamint a költségesebb előállítási folyamat miatt eleinte drágák voltak a napelemek között, azonban ez mára már nem feltétlenül igaz, sok esetben minimális különbség van csak egy polikristályos napelemhez viszonyítva!

Mindent figyelembe véve, általánosságban kijelenthető, hogy dél felé néző tető esetén 30°-os dőlésszögig a monokristályos, 45° dőlésszög felett a polikristályos napelem alkalmazása célszerűbb. A kettő között lehet vitázni előnyökről, hátrányokról, élettartamról, és árról.

4. Inverter
Mikro inverter - ahogy azt a neve is mutatja - egy miniatűr inverter. Ennek lényege, hogy egy, vagy több napelemenként az egyenáramot váltakozóvá alakítsa, és úgy kerüljön visszatáplálásra. Előnye, hogy ha pl. Neked csak 3 napelemre volna szükséged, akkor nem kell egy olyan inverter, amire min. 10 napelemet kell kötni. Hátránya számtalan.
Sztring inverter a legelterjedtebb. Rengetegen gyártják, kiforrott technológia. Lényege, hogy a napelemeket 1 vagy több sztringre kötik, így a feszültségük összeadódik. Jellemzően 500 vagy 1000V-os inverterekről beszélünk, amit általában 12 vagy 24 napelem sorba (sztringbe) kötésével érnek el. Ettől persze számtalan eltérő megoldás van, de kb. ez a lényeg. Előnye, hogy olcsó, jól működő, kiforrott technológia. Hátránya, hogy egy napelem egy teljes sztring teljesítményét befolyásolja (pl. árnyék), valamint minden napelemnek ugyan abba az irányba kell néznie (azonos tájolás és dőlésszög)!
String inverter teljesítmény optimalizálóval - lényege a két fenti előnyeinek ötvözése. A napelemeket külön-külön DC-DC konverterrel látják el, ami minden egyes napelemből kihozza a maximumot, és a végén egy inverter alakítja át az egyenáramot váltakozóvá. Előnye, hogy több termelést képes lehozni a tetőről (az egyes napelemek nem korlátozzák egymást), és egy-egy napelemre vetülő árnyékhatás sincs befolyással a többire, és akár minden napelemnek lehet más a tájolása! Hátránya, hogy jelentősen drágább a sok teljesítményoptimalizáló miatt, valamint a több egység több hibalehetőséget hordoz magában.

Külön márkát nem szoktam inverterhez kiemelni, mert tényleg ahány rendszer, annyi megoldás. Idehaza a legelterjedtebb márkák:
cEHE az igazán kerülendő inverter-gyártó! Már évekkel ezelőtt bezárt, és szerencsére már raktáron maradt akciós cEHE invertert sem láttam egy ideje.
Growatt inverterekről alapvetően jó véleményen vagyok, még akkor is, ha ez sokszor nem érződik a kommentjeimen. Kb. a középkategóriát érik el a szememben. Kínából érkező, olcsó inverterek, hazai garanciával (egyetlen kizárólagos cég).
Sajnos azonban sokszor hibásan telepítik őket, és sajnos még maga a forgalmazó sem veszi a fáradtságot, hogy picit odafigyeljen a számokra.
Mindig azt szoktam mondani, hogy a marketing-baromságokba lehet sugallni, bújtatni, sőt, hazudni is, de a számok nem hazudnak! Tudom, bennem van a hiba!
Érdekesség, hogy a hazai forgalmazó az összes ilyen invertert, amihez kértek monitoring rendszert, a saját neve alatt regisztrálta a gyártó honlapján, és a vevő tőle kap jogosultságot a saját rendszerének figyeléséhez. Ez egyrészt felvet néhány adatvédelmi kérdést (mert mi van, ha a tulaj nem akarja, hogy rajta kívül más is lássa az ő rendszerét), másrészt garanciális gond esetén lehetővé teszi a pontosabb hibakeresést (már ha él a kommunikáció). Mindenesetre a hazai forgalmazó (többek között ennek, és néhány hasonlóan „etikus trükknek” köszönhetően) olyan sikeresnek bizonyult, hogy a kínai gyártó (akit nyilván csak a számok érdekelnek) felkérte a németországi piac teljes lefedésére is.
AstraSUN egy sima Growatt koppintás, csak butább.
SAJ szintén egy kínai inverter. Legjobb tudásom szerint jelenleg kizárólag egyetlen cég szervizleheti, ami hosszú távú üzemeltetés során problémás lehet. Minőségben talán egy fokkal jobb, mint a Growatt, de ezt a véleményem inkább felhasználói visszajelzésekre alapozom, saját tapasztalatom nincs vele, pláne nem néztem bele, márpedig én abban szeretek hinni, amit magam láttam, tapasztaltam, mértem.
Fronius egy osztrák gyártó, ennek megfelelően kifejezetten jó minőségű, mégis megfizethető inverterei vannak! Monitoring rendszere példamutató, és jelentős múltra tekint vissza. Nincs kizárólagos forgalmazó, és szervizpartner is több található minden megyében! Korábbi szériákra nehéz volt napelemet méretezni, de az új szériák már kifejezetten rugalmasak ilyen szempontból! Az elmúlt időszakban megszereztem a szervizpartneri, majd a system partneri minősítést is, tehát ki merem jelenteni, hogy legalábbis láttam már ilyen invertert kívülről, belülről. Ráadásul olyan hivatalos szervizpartneri hálózatuk, és struktúrájuk van, mint senki másnak. Ha pl. összeveszel a kivitelezővel, akkor egy garanciális ügyintézésnél nyilván nem szívesen engednéd be őket, és a Fronuisnál nem is kell, mert más szervizpartner is mehet javítani, és a költségeit nem Te, hanem a Fronius fogja majd megtéríteni! Fontos tényező még az is, hogy a Fronius sok kínai gyártóval ellentétben rengeteg energiát fektet a fejlesztésbe, így jellemzően elsőként jelennek meg olyan fejlesztésekkel, mint pl. a Dynamic Peak Manager, a Booster, stb. Az sem elhanyagolható, hogy ha egy 10+ éves inverhez szeretnék bármilyen alkatrészt szerezni, akkor azonnal tudnak küldeni, és akár a helyszínen meg tudom javítani, még akkor is, ha magát a rendszert nem is én telepítettem!
Huawei a piac egyik legfurább résztvevője. Kínai invertergyár, ám minőségben ott van, ahol a Fronius és a SolarEdge (oly annyira, hogy több szabadalmi perbe is került velük). Az egyetlen olyan gyártó, aki mostanra rendelkezik ipari, lakossági, és teljesítményoptimalizálós megoldással is házon belül. Ára kedvezőbb is a konkurenciánál, de sokak szerint ezt a fejlesztések "megspórolásával és/vagy koppintásával" érték el, miután 2014-ben volt alkalmam beszélni fejlesztőmérnökükkel (arról, hogy milyen irányba kellene elmenni a lakossági inverterekkel, aminek egy része meg is valósult), ennek legalább egy részét megcáfolnám, sok saját (és néhány nem saját) fejlesztéssel rendelkeznek. Globálisan időnként furcsán viselkedik a gyártó (időnként váratlanul megszűntetik pár invertük gyártását, időnként kivonulnak jelentős piacokról, stb.). A cég még friss a piacon, de szerviz szempontból is nagyon jó irányt vettek fel! Kell még nekik pár év, de van esélyük rá, hogy legyen közel olyan szintű hátteret hozzanak össze, mint pl. a Froniusnál. Az alap garancia 2x annyi, az ár viszont kedvezőbb, így reméljük tényleg összejön amit ígérnek, és nem egy újabb "kínai ígéret" ez is!
SMA egy német gyártó, ennek megfelelően korábban egyértelműen a legjobb volt, ám mára már a többiek is simán behozták minőségben. Hazai támogatása gyakorlatilag nincs, a szokásos megoldásoktól eltérő beállítása feleslegesen túlbonyolított, és problémás, így a legtöbb telepítő kerüli ezt a gyártót.
SolarEdge - SolarEdge rendszereket olyankor szokás javasolni, ha tagolt a tetőt (többfelé néznének a napelemek), vagy árnyékos részekkel (villámhárító, kémény, fa, stb) sújtott. Más esetben feleslegesen drága. Fontos előny továbbá, hogy SE rendszereknél nem kell foglalkoznod a DC feszültséggel, mert azt az optimalizálók szabályozzák. Mondhatni bolondbiztosnak (és itt a telepítőre értem, nem a tulajdonosra). Előny az is, hogy a napelemek kopása nem azonos, és a napelemek szórását kompenzálja a napelemenkénti teljesítményoptimalizálás, mert mindet „maxon” tudja járatni, és nem a legkisebb teljesítménye határozza meg a többit is, azonban eleinte ez nem hoz annyit, hosszú (10 évnél régebbi) adatok még nem állnak rendelkezésemre. Extrém fontos előnye még a napelemenkénti monitorozás! Ennek segítségével pontosan tudjuk, hogy melyik napelem mikor hogyan termelt a többihez képest, így biztosak lehetünk benne, hogy észre fogjuk venni, ha egy napelemmel baj van! Normál inverternél ugyanis ha kis hiba van, pl. egy bypass dióda tönkremegy, és állandóan kiszakaszolja egy napelem egyharmadát, azt a teljesítménykiesést nem fogod észrevenni. SE esetén ez látványos hibaként szinte azonnal kiderül, és lehet kérni a cserét! Léteznek olyan napelemek, amikbe már gyárilag benne van az SE optimalizáló. Ennek előnye, hogy még az optimalizáló megválasztásával sem kell foglalkozni, elméletileg költséghatékony is. Azonban akár a napelemnek, akár az optimalizálónak van hibálya, egyben kell cserélni, talán ezért sem annyira elterjedt.

Örök-érvényű aranyköpés, hogy addig nincs baj, amíg nincs baj! Tehát, amíg megy, addig garanciával, vagy garanciaidőn túli javítással nem kell foglalkozni. De kérdés, hogy meddig megy? Mi lesz, ha megáll? Még fontosabb kérdés talán, hogy meglesz-e egyáltalán a gyártó még? Egy nem túl régi kínai cég esetén beszélhetünk akár később világelsőkről is, de akár el is tűnhetnek, mint tették azt már páran! Garancia időn túl az sem mindegy, hogy javítható-e az inverter (van-e cserealkatrész) az inverter árának töredékéért, vagy újat kell venni? Utóbbinál a HMKE éves szaldós elszámolása akár bukhat is rajta 2024 után, ha nem tudunk ugyan olyan invertert szerezni - már ha bejelenti valaki a szolgáltatónak az invertercserét (én nem tenném ).

Elhelyezésük
Az invertert célszerű száraz, hűvös helyen tárolni, mint pl. garázs, gépészeti helység, kamra, stb. Tetőtérbe egyáltalán nem javasolt a meleg miatt, illetve mert nem tudunk rá bármikor futó pillantást vetni. Kültérre lakosságnál eddig összesen 2x tettünk, nem voltam boldog, de törekedtünk arra, hogy esőtől, naptól védett helyen legyen. Nem tesz jót neki a hőmérséklet-ingadozás, de a legérzékenyebb a kijelző: ha direkt napsugárzás éri, akkor előbb-utóbb ki fog égni a kijelző (földre telepített 499kW-os rendszernél már láttam ilyet).
Az invertereknek van működési zajuk, így lakótérbe sem tenném.

5. Várható termelés kiszámítása
A rendszer várható termeléséről kalkulációt a JRC (Joint Research Centre) European Commission adatbázisa alapján készíthetünk, ami Európa legelismertebb napelemes kalkulátora. A kalkulátor a következő oldalon érhető el:
http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php
A kalkulációnál figyelembe vehető a földrajzi elhelyezkedés, az átlagos besugárzási értékek és hőmérsékleti adatok, illetve a tető dőlésszögét és tájolását, stb. is meg tudjuk adni!
Természetesen a kalkuláció csupán tájékoztató adatokat tartalmaz, és a rendelkezésre álló adatok alapján készül, a valós termelés minden évben más lesz, az adott év napos óráinak, felhőzetének, széljárásának, a levegő tisztaságának, és egyéb befolyásoló tényezőknek köszönhetően. Eddigi tapasztalataink és saját méréseink alapján mégis ez a kalkulátor bizonyult a legpontosabbnak éves termelés tekintetében.
Ha a valóságban más lesz a termelésünk, mint amit a kalkulátor kiadott, annak oka sok minden lehet:
- a JRC egy statisztikai adatbázis, ami sok éves adatok alapján kalkulál. Tehát ez nem tényadat, hanem statisztikai kalkuláció. Mondhatni ilyen-olyan átlagot számol.
- a JRC nem vesz figyelembe gyártástechnológiákat, extra optimalizálókat! Nem különböztet meg még a polit és monot sem! Átlagol.
- a JRC évek óta ugyan azokkal a veszteség-együtthatókkal számol: Estimated system losses: 14%. Az inverterek is fejlődtek azért.
- a napelem-gyártók jellemzően pozitív tűréssel adják ki a napelemeket (+0-3%, de láttam már 5%-osat is)
- és nem utolsó sorban, a 2017-es év meglehetősen napsütéses volt, amiről egy korábban linkelt grafikon is tanúskodik!
Szóval, ha mindezeket figyelembe veszed (meg pár apróságot, amiről én nem is tudok), akkor már meg is van!
(Pl. nemrég panaszkodott egy partner, hogy lecserélték az utcában a közvilágítást LED-esre, és azóta nem termel éjszaka a napelemes rendszere, pedig addig volt egy konstans 150-200W-os termelése! )

6. Mi történik működés közben?
Ha egy kép többet ér 100 szónál, akkor egy grafikon többet ér 1000 szónál!

(Jobb klikk, kép megnyitása új lapon a nagy felbontású képért!)

Ezen jól látszik, hogy mi történik egy napon:
1. Megjelennek az első napsugarak -> a napelemek üresjárati feszültsége megjelenik
2. A feszültségszint eléri az inverter indítási feszültségét
3. Az inverter elindul, próbál terhelést illeszteni, ezért a feszültség visszaesik
4. Beáll a munkaponti feszültség
5. Az első valódi napsugarak hatására már nem csak feszültség van, hanem megjelenik az áramerősség is. P=U*I, azaz a teljesítményt a feszültség, és az áramerősség szorzata adja.
6. A nap emelkedik, növekszik az ereje, tehát nő az áramerősség
7. Ezzel párhuzamosan a napelemek cellahőmérséklete emelkedni kezd, ami feszültségesést jelent
8. A nap közepén, mikor a legmelegebb a napelem, akkor a legalacsonyabb a munkaponti feszültség
9. Megy le a nap, csökken az áramerősség
10. Ezzel párhuzamosan csökken a cellahőmérséklet, tehát emelkedik a feszültség
11. Nincs elég fény, megszűnik az áramerősség
12. Egy pillanatra még megjelenik az üresjárati feszültség
13. Megszűnik a feszültség.
Jól látható, hogy a folyamat a keleti napelemeken előbb játszódik le, a nyugatiakon pedig később.
Ezt nevezem én tisztességes görbének!

7. Mi az engedélyeztetés menete?
Ha megérik bennünk a gondolat, hogy szeretnénk egy napelemet otthonra, akkor célszerű ismerni a lépéseket!
1. Felmerül bennünk az igény
2. Utánaolvasunk, hogy ne verjenek minket át.
3. Elfelejtjük amiket olvastunk, mert a honlapok 99%-a eladni akar, és csak jót ír!
3. Tisztába kerülünk az igényünkkel! Tudnunk kell, hogy mennyi az éves villamosenergia-igényünk! Jól rendszert csak ehhez lehet méretezni! Az is jó, ha tudjuk mennyit fizetünk egy egész évben (elszámoló számlával együtt) forintban, de sokkal jobb, ha megnézzük, hogy egy év alatt hány kWh villamos energiát használtunk el?
4. Kigondoljuk, hogy hova szeretnénk a napelemet, megnézzük ott vannak-e árnyékok, és kigondoljuk, hogy hova szeretnénk az invertert!
5. Ennek megfelelően kérünk ajánlatokat, legalább hármat, négyet!. Ha szükséges, a jó szakember korrigálja az elképzelésünk! Nem kell foggal-körömmel ragaszkodnunk az eredeti ötletünkhöz, de ne is hagyjuk magunkat megvezetni! Gondolkozzunk logikusan, az segíteni szokott! Sok ajánlatot könnyen begyűjthetünk a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség ingyenes ajánlatkérő segítségével, azonban fontos tudni értelmezni a kapott ajánlatokat, és véletlenül se csak az ár alapján válasszunk!
6. Válasszuk ki a legoptimálisabb ajánlatot (ebben is szívesen segítünk, dobj egy privátot!), és kezdődhet az ügyintézés!
HMKE ügyintézés hivatalosan:
7.A HMKE lényege, hogy beadsz egy igénybejelentőt, amire a szolgáltatónak van maximum 30 napja válaszolni. Itt mondják meg, hogy egyáltalán lehet-e napelemes rendszert létesítened, vagy sem? Elutasítás nem jellemző, legfeljebb adminisztratív hiba miatt (pl. Neked 3x16 Ampered van, de az ő rendszerükben csak 3x8 A szerepel. Ilyenkor ki kell deríteni hol a hiba, és orvoslás után újra beadható), de előfordul, hogy műszaki okok miatt csak korlátozott méretű rendszert engednek (jellemzően üdülőterületen, ahol nincs mindig fogyasztás) - de 3,6kVA-ig (16A-es AC invertercsatlakozás) engedni fogják. Elutasítás oka lehet még túl sok napelemes rendszer a környéken (pl. Szeged egyes részei).
8. Ha megjött az "Előzetes áramszolgáltatói tájékoztató (ajánlat)", azaz az engedély a létesítésre, akkor utána csináltatni kell egy megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezővel egy csatlakozási dokumentációt, és egy egyvonalas tervet (pár munkanap), amire a szolgáltatónak ismételten van maximum 30 napja válaszolni. Ezt már csak műszaki baki miatt utasíthatják el.
9. A fizikai kivitelezés hamar megvan, általában 1, max. 2 nap alatt. A HMKE teteje az 50kVA-es rendszer, az egy jó csapatnál megvan max. 1 hét alatt!
10. Megcsináljátok a rendszert, és bejelentitek, hogy kész van.
11. Jöhetnek a szolgáltató emberei az órát cserélni egy úgynevezett "ad-vesz mérőre". Ez nincs szabályozva, így szolgáltatónként eltér, hogy mennyi idejük van rá, legyen ez is max. 30 nap.
Ez a procedúra pofon egyszerű, és olcsó (0-100eFt jellemzően).
HMKE ügyintézés a valóságban:
Valóságban azért rövidebbek a határidők. Igénybejelentőre átlag 1-2 hét a válasz, és a csatlakozási doksit is ennyi idő alatt el szokták fogadni, sőt, az óracsere is megvan általában ennyi idő alatt, tehát a komplett procedúrára hivatalosan van mondjuk 90-100 napjuk, de a gyakorlatban ez 3-6 hét szokott lenni - szolgáltatói terheltségtől függően, illetve attól függően, hogy a kivitelező milyen határidővel tud csapatot biztosítani!

8. Rendszer-méretezés és hibák(!)
Ahhoz, hogy a rendszerünk jól működjön, elengedhetetlen a helyes méretezés! Ez az, amit sajnos nagyon sok telepítő cég félvállról vesz, és el is ront! Fontos, hogy vagy a napelemeket méretezzük az inverterhez, vagy fordítva! Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni nézzük végig a legfontosabb adatokat, amit mindig minden gyártó rendelkezésünkre bocsát!

Napelem legfontosabb adatai (STC szerint):
Vmpp - a napelem munkaponti feszültsége (amikor a napelem termel)
Voc - a napelem üresjárati feszültsége (amikor a napelem nem termel)
Impp - a napelem munkaponti áramerőssége

Inverter legfontosabb releváns adatai:
Max DC feszültség - a napelemeknek sorba kötve, még hodegben (-10°C), üresjárati feszültséggel számolva sem szabad ezt a feszültséget átlépniük, mert az inverter hibaüzenettel leáll, vagy el sem indul!
Max DC áram - a napelemeket párhuzamosan kötve nem célszerű ezt az értéket átlépni, mert az inverter "levágja" az ez feletti termelést!
DC start voltage - az inverter indulási feszültségeamit, ha nem érnek el a napelemek, addig nem fog elkezdeni terhelést illeszteni rájuk az inverter, vagyis nem lesz termelés. (Sok inverter működik AC betápról is, tehát ez nem indítási feszültség, bár ez az elterjedt neve.)
DC nominal voltage - az inverter optimális munkaponti feszültsége. Amikor egy gyártó azt írja az inverterére, hogy 97% hatásfokú, akkor az ezen a feszültségen lehet igaz.
Umpp min. és max. - az inverter ebben a tartományban képes munkapontállításra. Ezen kívül is tud működni, de azt nem akarjuk...
Munkapontok száma - minden egyes tájolást külön munkapontra kell kötni! Tehát, ha a tetőnk dél felé néz, és 45°-os, de van benne "csendesítő" (ahol csak 35°-os), akkor az már két külön munkapont! Ha ezt nem vesszük figyelembe, az inverter nem tudja a maximális termelést biztosítani!

Mindez a gyakorlatban:
Az egyszerűség kedvéért klasszikus, 270Wp teljesítményű napelemet veszek most alapul:
Vmpp = 31,1 V
Voc = 38,3 V
Impp = 8,69 A

Valakinek 4kWp rendszerre van szüksége.
1. Kivitelező jön, és közli, hogy "15x270Wp napelem, + Growatt 4200MTL-S inverter".
Az inverter max. DC feszültsége 550 V, nominális feszültsége 360 V
Jó lesz? Nem. Miért? Mert a 15*38,4 V = 576 V, már 25°C-on is, -10°C esetén már 643 V!
2. Kivitelező próbál menteni: 2 sztringben kötjük be!
Jó lesz? Nem. Miért? Mert a 15 nem osztható kettővel, tehát a sztringek nem lehetnek azonosak. Hozzárakhat még egy napelemet, de az már több, mint ami kell nekünk! Kötheti viszont 2 munkapontra, de akkor nemcsak a feszültségek lesznek alacsonyak, hanem 2x annyi vezeték és csatlakozó kell, de ami a nagyobb kiadás, az az, hogy DC túlfeszültség védőből is rögtön kettő kell!
Nézzük azért mit mond a matek! Az üresjárati feszültség már biztos nem fogja túllépni a megengedettet, nem is foglalkozunk vele. Nézzük a munkaponti feszültséget! 15 napelem esetén 7+8 napelem, 16 napelem esetén 2*8 napelemmel lehet számolni, mindkét esetben számoljunk 8 napelem sorbakötésével:
8*31,1 V = 248,8 V! Ez még 25°C esetén is alacsony, mert az inverter optimális munkaponti feszültsége 360V! Ennyivel alacsonyabb feszültség esetén a hatásfok jelentősen romlik! Ráadásul nyáron biztos, hogy egy napelem nem 25°C-os, hanem minimum 55°C is lesz, ami azt jelenti, hogy a feszültség még alacsonyabb, 224 V lesz! (Azt még meg sem említettem, hogy a 2 napelemsztring átlépi az inverter 15A-es küszöbét...)
3. Kivitelező ismét próbál menteni: legyen inkább Fronius Primo 4.0-1 inverter!
Az inverter max. DC feszültsége 1000 V, nominális feszültsége 710 V
Itt már köthetjük 1 sorba a napelemeket, elvégre még -10°C esetén sem érjük el az 1000V-ot!
Jó lesz? Nem. Miért? Mert a munkaponti feszültség már édes kevés, hiszen:
15 * 31,1 V = 466,5 V 25°C-on, 55°C-on pedig csak 420 V!

Mi a megoldás?
Több jó megoldás is van! Másik inverter választása! Pl. olyan, aminek a max. DC feszültsége nagyobb, mint 650V, de az optimális munkaponti feszültsége 420-460V közelében van. Vagy olyan, 2 sztring esetén jobban passzol a fenti számokhoz. Esetleg választhatunk mikroinverteres megoldást, akkor nem kell a feszültségekkel foglalkoznunk sem!
Másik jó megoldás, hogy másik napelemet választunk! Léteznek a klasszikus 60 cellás (1640x992mm alapterületű napelemektől eltérő méretűek, amiken több, vagy kevesebb cella van, ergo más a feszültségük és áramerősségük! Sőt, vannak más cellákat használó napelemek is, ami megint csak más feszültséget és áramerősséget jelent!
Harmadik lehetőség pedig természetesen a napelemek számának módosítása!

9. Villámvédelem
Meglévő lakossági épület esetén az a mérvadó, hogy van-e kialakítva villámvédelem, vagy nincs? Ha nincs, akkor nem kell a napelemes rendszer telepítése miatt a villámvédelemmel foglalkozni. Amennyiben van, akkor viszont kötelező egy villámvédelmi felülvizsgálatot elvégeztetni, és a rendszer megvalósulásához elengedhetetlen a felülvizsgálatban foglaltak szerinti módosítások elvégzése – már ha szükséges.

10. Árak és megtérülés
Mint korábban írtam: sok ajánlatot könnyen begyűjthetünk a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség ingyenes ajánlatkérő segítségével, azonban fontos tudni értelmezni a kapott ajánlatokat, és véletlenül se csak az ár alapján válasszunk! A napelemes rendszerek ára leginkább műszaki tartalomtól függ! Persze, szeretnénk értelmezni a kapott ajánlatokat, és jó volna azokat valahogy össze is hasonlítani, mert a kevesebb néha több, és a drágább néha olcsóbb! Az ár-összehasonlítás legfontosabb részlete tehát a Ft/kWp! Ezt minden ajánlatból fél pillanat alatt le tudjuk szűrni!

Megtérülés-számítás
Mivel jól felkészültünk, és ismerjük az igényeinket, könnyű dolgunk van, és tudjuk, hogy milyen rendszer jó nekünk, és az mennyit fog termelni, azaz 1kWp napelem mennyi energiát termel majd évente. Ebben lesz segítségünkre a fent belinkelt JRC kalkulátora.
Ha tudjuk mennyi energiát termelünk, tudjuk az hány forintot ér
Példa:
1kWp napelem 1100kWh energiát állít elő évente, ami 1100kWh*36Ft/kWh=39600Ft/év.
Ha 5kWp rendszert szeretnénk, akkor az 198.000.Ft-ot termel majd évente.
Ha az 5kWp méretű rendszerre 1.900.000.Ft-os ajánlatot kaptunk, a megtérülés 9,6 év.
Hogy össze tudjuk hasonlítani másik ajánlattal: 1,9MFt/5kWp=380eFt/kWp árat jelent.

Megtérülés-számítás A1, B, és H tarifák figyelembevételével!

Általánosságban kijelenthető, hogy adott műszaki alapok (inverter és napelem gyártó) esetén minél nagyobb egy rendszer, fajlagosan - tehát Ft/kWp összehasonlításban - annál olcsóbb lesz! Ennek oka, hogy pl. 100eFt-os tervezési költséget, 100eFt-os túlfeszültség elleni védelmet, és 3 ember 1 napi bérét ugyan úgy meg kell fizetni egy 2kWp teljesítményű rendszer esetén, mint egy 6kWp teljesítményű rendszer esetén!
Pl. 100eFt + 100eFt + 96eFt (3 ember * 8 óra * 4eFt) =296eFt.
2kWp esetén az 148eFt/kWp, míg 6kWp esetén csak 49eFt/kWp!

Fontos megjegyezni, hogy a napelemek, és az inverterek ára jellemzően csökken évről-évre, még a gyengülő forint mellett is! 2018 szeptemberében pl. eltörölték a kínai napelemek büntetővámját, így a napelemek ára jelentősen csökkent!
Persze vannak árnövelő tényezők is, mint pl. amikor minden önkormányzat tesz fel magának egy-egy HMKE-t, akkor inverterhiány van, és minden inverter hirtelen drágább, vagy amikor hirtelen ugrik az euró-árfolyam. De 2019-ben nagyon sok 500kW-os kiserőmű fog megvalósulni, mert most érnek célba az utolsó KÁT-os igények, ráadásul egyszerre rengeteg! Ez a lakossági invertereket nem érinti, de a napelemekből már most hiány van!
Amit most 10MFt-ért venne valaki (szándékosan írtam fals számot), az pár év múlva már csak 9MFt lesz! Vagy 10MFt-ért 10%-kal nagyobb teljesítményt kap! Ez azért fontos, mert semmiképp sem éri meg most azért nagyobb rendszerre beruházni, mert majd egyszer talán lesz nagyobb fogyasztása - pl. villanyautó! Azon a hídon mindenki ráér majd akkor átmenni!

11. Hibrid rendszerek

Ezek olyan hálózatra kapcsolt, de szigetüzemre is képes rendszerek, melyek működéséhez szükséges a szolgáltatói hálózat, azonban áramszünet esetén is ellátnak minket villamos energiával. A hibrid rendszerekről bővebben MrZed001 írt egy részletes összefoglalót ebben a kommentben. Hálás köszönet neki érte!
A hibrid rendszerek működésével kapcsolatban rengeteg kérdés merült fel, mid a Huawei, mind a Fronius terén, ezért MrZed001 készített egy szuper leírás róluk Hibrid rendszerek áramszünetben címmel!

12. A megújuló energiák helyzete napjainkban
A megújuló energiák felhasználásának fontosságát jól mutatja az elmúlt években megfigyelhető folyamatos térhódításuk. Nemcsak a lakosság környezettudatossága vagy a vállalkozások költségeinek csökkentése miatt fontos terület ez, de mára már a legtöbb állam is belátta, hogy ezen energiák abszolút felhasználásának aránya stratégiai prioritásként kezelendő! Az oly sokszor emlegetett Németország komoly lépéseket tett, hogy ezen változtasson, és bízunk benne, hogy rövidesen Magyarország is meghozza a szükséges intézkedéseket, hiszen hazai energiaszükségletének 75%-át import energiából látja el. Az Európai Parlament és Tanács RED irányelve alapján hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya legalább a 13%-ot el kell, hogy érje a bruttó végső energiafogyasztásra vetítve. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervünkben (2010-2020) a kormány olyan intézkedések foganatosítását vázolta fel, melyek ennél magasabb, 14,65 %-os részesedés elérését célozzák.
Az anyagi terhek és függőségek mellett azonban talán még fontosabb a környezeti terhelés csökkentése! Számtalan lehetőség áll nyitva azok előtt, akik gondolnak a következő generációk élhető környezetére! Ezek közül az egyik legkiszámíthatóbb, és legkörnyezetkímélőbb a napenergia, hiszen a napsütés energiáinak felhasználásához nem kell fákat kivágni, és nem jár széndioxid kibocsátással!

13. EGYÉB
Miért hatalmas átverés az intelligens infrafólia?

14. Telepítés után - segíts TE is!
Ha csak egy picit is sikerült segítenünk az összefoglalóval, és/vagy a kommentek között, akkor a legnagyobb tisztelettel kérlek, hogy a projekt zárultával írj erről, hogy mik voltak a tapasztalataid! Ehhez segítségül pár kérdés:
Az igény felmerülésétől hogy jutottál el a kivitelezésig? Hol kértél ajánlatokat? Mi alapján szelektáltál? Hol informálódtál? Kik segítettek (akár nyilvánosan, akár privátban)? Mik voltak a fő szempontok? Miért azt a műszaki tartalmat választottad, amit? Miért azt a kivitelezőt választottad, amit? Mit csinálnál másképp? Mi volt, ami bosszantott? Mit tapasztaltált az ügyintézés során? Mennyi idő volt mindez? Mi volt, amit szerettél volna, de nem valósult meg? Mi volt, amit nem terveztél, de végül mégis meglett? Mik az elvárásaid? Stb-stb...
Ez csupa olyan kérdés, amiből szerintem MINDEN topiklakó sokat tanulhatna!

(#3379+#4921) axioma - 16,9 kWp + SolarEdge

(#4923) warning19
(#6571) layerke
(#8528) Emu - 3,025 kWp
(#8532) ancika14 - 4,96 kWp + Fronius
(#8539) joghurt - 5,28 kWp + Fronius
(#8607) Vasy09 - SolarEdge
(#11505) martonz - 8 kWp + SolarEdge
(#16063) Dimine - 3,29 kWp + SolarEdge
(#16222) stickermajom - 8 kWp
(#16289) Busi02 - 9 kWp + SolarEdge
(#16502) bekesizl - 6,08 + SolarEdge

(#16880) kor_kor - 4,62 kWp + SolarEdge
(#17330) korcsi - 7,11 kWp + Huawei

(#17810) wik_406 - 9,6 kWp + Fronius
(#17818) Kommy - 6 kWp + SolarEdge
(#19500) Balázzs - SMA
(#19900) Andras6800 - 4,32 kWp + SolarEdge
(#25208) .Tito - 7,02 kWp + Huawei
(#25816) jani0625 - 6,16 kWp + SolarEdge
(#27019) kiliti - 5,76 kWp + Fronius

(#28083) HoryThePooh - 6,55 kWp + SolarEdge
(#28346) leslieho2 - 8 kWp + Fronius GEN24

(#28686) Gabesz87 - 9,9 kWp Risen 450W + Fronius GEN24

Írj egy összefoglalót a projektedről, és segíts TE is ezzel másoknak!