2. Fórumok
  3. Alaplapok, chipsetek, memóriák
  4. Mini-ITX
  5. (kiemelt téma)
Keresés
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 07:36

    LOGOUT

    Az ITX szabványt a VIA alkotta meg 2001-ben, mely eredetileg 21,5x19,1 cm volt, mára 17x17 cm-re redukálódott. Felhasználási területe igen széles, egyformán alkalmazzák otthoni felhasználók, mind nagy cégek különböző beágyazott rendszerekhez. Ipari területen különböző célokra felhasznált gépekhez szolgálnak alapul pl. CNC maró gépekhez, vagy ATM automatákhoz stb. A szabvány leírása a formfactors.org-on található meg. Amit érdemes kiemelni, hogy a mini-ITX kompatibilis az ATX és mATX szabványokkal - a csavarhelyek, a hátlapi panel és a bővítőkártya elhelyezése is megegyezik -, így egy mITX alaplap gond nélkül beszerelhető szabványos mATX és ATX házakba is.

Új hozzászólás Aktív témák

  • #49214 #16939776 törölt tag #25954560 #49213
    Új Válasz #49214
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

    #16939776

    törölt tag

    válasz #25954560 #49213 üzenetére

    Magának az mozgó folyadék csapágyazásnak nem árt a magas hőmérséklet, de az elektronikai készülékekbe szánt kész-egységeknek a disszipációját max. 50°C-os környezeti hőmérsékletre szokás tervezni. "Régen" ezért számoltak/adtak meg 25 ill. 50°C hoz is a MTBF értéket pl.: ventilátorokhoz, transzformátorokhoz, mágnesszelepekhez.

    Jelen esetben, mivel nem akarjuk szétfűrészelve megmérni és nincs hozzá matematikai modellünk sem, és azt sem tudjuk, hogy milyen arányban hatna rá a beáramló közeg ill. a hátában lévő borda hőmérséklete, ezért - az egyszerűség kedvéért - tekintsük a motor belsejét valami homogén anyagnak.
    Aminek a felületének egy tetszőleges pontján megmérjük a hőmérsékletét, szoba-hőmérsékleten, "hideg" bordával a hátában, terméseztessen üzemmel azonos fordulatnál, beépített állapotban.
    A második mérést, ugyan azt a pontot vizsgálva meleg bordával, azonos körülmények között végezzük.
    Ha a kettő különbsége - ami a relatív hőmérséklet emelkedés akarna lenni - nagyon messze van a +25C°-os értéktől, akkor már lehet aggódni, hogy a motor belsejében is nagyobb hőmérséklet uralkodik, mint ami 50°C-os környezetnél alakulna = gond van.

    Most térnék rá az 1-es kérdésre: Mivel eddig se fedte le a bordát a ventilátor, nem lesz mérhető a nyomás csökkenés és térfogatáram csökkenés a két eset között, szerintem nem is lenne kimérhető az eltérés. Sőt annyira véletlenszerű az eset, hogy nem jósolható az eltérés iránya sem, ha lesz.
    Csinálhatod azt, hogy kartonpapírból vágsz egy lég-záró takarást, ami arra kényszeríti az összes mozgó levegőt, hogy a bordán keresztül áramoljon át. Ekkor megvan az 1-2mm távolság a borda-motor között, ráadásul elég jó hatásfokkal dolgozna tovább a hűtésed.

    2: Ha tényleg gond van - lásd a hosszú bevezetőt - nagyon nyersen lehet azzal számolni, hogy minden 10°C-on ként, amivel túlléped a megengedettet, feleződik az élettartam.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés