Bevezető
Desktop PC piciben, szabványos alkatrészekkel bővíthetően, kompromisszumok nélkül?
Hirdetés
A mini-ITX alapokra épülő konfigurációk óhatatlan velejárója bizonyos fokú kompromisszum, így a nyitógondolatként pedzegetett kérdésre már az elején megadható a nemleges válasz. A helyzet azonban korántsem reménytelen, a kérdés is sokkal inkább az, vajon a megkötéseket mennyire lehet kordában tartani, s létezik-e életképes alternatíva kis térfogatban, az asztali gépekre jellemző erények megőrzésével (pl. jó szellőzés és bővíthetőség, csendes működés lehetősége)? Erre kerestem a választ az alábbi casecon projekttel.
...
...
Na de ne szaladjunk ennyire előre! Egyáltalán mi fán terem a mini-ITX?
A mini-ITX a VIA által még 2001-ben létrehozott, az akkoriban domináns ATX-szel kompatibilis alaplapszabvány kisebb nyákmérettel (170 x 170 mm, szemben az ATX 305 x 244 mm-ével), ami felhasználói szempontból kevesebb bővítési lehetőséget (1db bővítősín az akár 7 helyett) és az alkatrészek zsúfoltabb elrendezését jelenti, ami természetesen a szóba jöhető hűtési megoldásokra is kihatással van (erről majd később). Sokáig csak alacsony fogyasztású és/vagy ipari célú konfigurációkra volt jellemző a használata, ám az elmúlt 2-3 évben fokozatosan egyre erősebb, már a teljesítményorientált otthoni felhasználók igényeit kielégítő modellek is napvilágot láttak, s ma már ott tartunk, hogy a komoly tuning potenciálról sem feltétlenül kell lemondani pusztán a méret miatt. Jól példázza ezt az Asus aktuális üdvöskéje, a P8Z77-I Deluxe.
Az alaplap tehát adott, ám a ház mérete és belső kialakítása szempontjából legalább ilyen fontos a többi elhelyezni kívánt nagyobb, szabványos alkatrész, jelen esetben a VGA, a tápegység és a 3.5"-es merevlemezek. A többi, kisebb és/vagy kiegészítő hardverelem elhelyezése már ennek lesz alárendelve, kitöltve a rendelkezésre álló maradék köbcentiket.
A méretcsökkentés érdekében a következő lépés, hogy megvizsgáljuk mekkora az a legkisebb VGA és tápegység, ami még kielégítő teljesítményt nyújt az asztali gépek esetén józannak számító mércével, s ami a hétköznapi böngészésen, irodai jellegű munkán túl akár az újabb címekkel is lehetőséget biztosít alkalomszerű játékra (legalább közepes beállítások mellett), ha már a Hardcore Gamer-ek territóriumára ilyen megkötések mellett bajos lenne merészkedni.
Bár a gyártók a teljes magas VGA-k kapcsán is kezdik felismerni a miniatürizálási igényeket (Pl. Asus GTX 670 DC Mini), az én horizontomon az ennél is kisebb, úgynevezett low-profile videokártyák (42 mm-rel alacsonyabb maximális nyákmagasság) kerültek előtérbe, hiszen a fogyasztáscsökkentési trendeknek hála mára már olyan erősebbnek mondható GPU-k is gyarapítják a sort, mint a Radeon HD7750, vagy akár a HD7850 (LP kártyák rangsora teljesítmény alapján). A fogyasztás, beszerezhetőség, nyákhossz és a rendelkezésre álló modellválaszték szempontjait mérlegelve a HD7750-re esett a választás, azon belül is az idehaza fellelhető választékból (HIS, Powercolor és Sapphire) a HIS 7750 iCooler 1GB GDDR5 (H775FN1G) lett a befutó, mivel már eleve rendelkezett kellően nagy bordával és lepattintható, könnyen lecserélhető gyári ventilátorokkal ahhoz, hogy helyettük nagyobb, csendesebb házhűtő ventilátorok csapják a szelet a számára.
Most, hogy ismert mekkora VGA-hoz kell idomulni, hajtás után a tápellátás kérdését is górcső alá vehetjük.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
