Új hozzászólás Aktív témák

• #974 Dany007 veterán

  Új Válasz 2009-12-04 10:02:53 #974

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dany007

  veterán

  Szevasztok!

  Régóta nézegetem a topicot, de bele nem olvastam... Mosolyogva gondoltam, hogy mi ez, hiszen már évek óta altatással csinálják ezt a műtétet...
  Most viszont beleolvastam, és meglepetten látom, hogy nem! Hogy lehet ez?
  Lehet kérni ? vagy választani?
  Csak mert nekem 12 évesen, azaz több, mint 13 éve vették ki a mandulámat. Utána 1 évvel állítólag szokásba jött az altatás... Én meg mérgelődtem.

  Azért mesélek én is kicsit, mert életem legrosszabb élménye volt, hiába történt majd 1,5 évtizede, itt van a szemem előtt, a képek, gondolatok, az érzések... Sose fogom elfelejteni.

  Ugye 12 éves gyerekként nem is tudtam mi lesz ez, fogalmam se volt így nem féltem.
  Betoltak a műtőbe. Ráültettek a székre. Leszíjaztak. Külön szíjjal a lábamat, a derekamat a kezeimet egyenként, és a nyakamat is. Mondanom se kell, elég durván befostam.
  A részletekre már nem emlékszem így csak nagy vonalakban...
  Megkaptam én is a két nagy injekciót a manduláimba. Aztán jött a vágás... Valami égetésre én is emlékszem, de nem tisztán. Amire nagyon, az az, hogy egy olló szerűség, amire valami gumivolt tekerve, na azt dugdozták a számba nagyon... Volt, hogy benn is hagyta a doki... csak ott lógott.
  A torok és garatmandulák kivétele annyira nem lehetett vészes, mert a részletekre nem emlékszem.
  Viszont az orrmandula. Na az volt a durva. Oda nem kaptam külön érzéstelenítést.
  Csak annyit láttam, hogy a doki fog egy szögletes végű kampós valamit, és kikaparja vele a mandulámat. Hallottam, ahogy a csont csikorog... Iszonyatossan fájt....
  A doki bunkó volt, mikor próbáltam köhögni mondta mindig, hogy ne köhögjek mert úgysem tudok... De nem én akartam, hanem reflex szerűen jött...
  A végére már mindenem remegett. A lábam megállíthatatlanul. Annyira remegett, hogy kioldódott a szíj is amivel lekötözték. Persze megint rámszóltak, hogy hagyjam abba, de nem tudtam, nem én irányítottam... :s
  Nekem is kb 45 percig tartott... Iszonyatosan fájt utána.
  Napokig rendesen beszélni se tudtam. Majd még pár napig beszélgetés közben is iszonyatosan fájt. Pár napig enni se tudtam, se inni... Mocskosul fájt.
  Ha jól emlékszem legalább 1 hét volt, amíg kihevertem.

  A legrosszabb dolog mégis az volt, hogy az orrmandulám kivétele valamit felboríthatott a nyálkahártyámban mert sokszor majdnem szó szerint megfulladtam.
  Most, ez tudom, hogy nem túl gusztusos, de nekem ijesztőbb volt mint bármi más... Szal egyszercsak azt veszem észre, hogy sima levegővétel és hirtelen egy jóadag takony hátracsúszik a torkomba! Pedig nem voltam kifejezett náthás...
  Sose felejtem el, épp rántottát ettem... örültem a fejemnek, hogy végre tudok enni, és akkor, egy sima levegővételnél hátracsúszott megint... A szám teli, a takony a torkomban... Akkor tényleg majdnem megfulladtam, nagyon megijedtem. Másnak volt hasonló? Szerintem ez az orrmandula eltávolítása miatt lehetett...

  Amúgy összességében mindenképpen az altatást választanám ha mégegyszer kéne. Túl nagy kockázata nincs, viszont ezt az élményt szívesen kihagytam volna az életemből.

Új hozzászólás Aktív témák