Ma délután, fél5 körül. Jártam a várost cimbivel, bementünk a mountexbe. Váci út - Dévai út sarka. Lezárjuk a két bringát egy oszlophoz, bent pedig eltötyörgünk egy 30 percet. Jövünk ki, ahogy kiléptünk az ajtón, abban a másodpercben fejezte be egy kutya a cimbora első kerekének a levizelését. A dolog ott lesz trükkös, hogy volt rajta egy póráz, a póráz végén pedig egy gübbeteg vénasszony. Le se sz*rta, megvárta, míg végez, aztán go tovább. Hogy lehet valaki ekkora tajparaszt? Büdös vénasszony. Cimbi nagyon hidegvérű, nem csinált semmit, nem gurultunk utána, hogy mégis, csók, hogy tetszik lenni. Én nem így reagáltam volna. Hátulról szívesen beleléptem volna az arcába a bringáról, a szívem mélyén ez az érzés bontakozott ki.

Oké, hogy először megdöbbentem, aztán fél percig nem tudtam abbahagyni a nevetést, mert ilyen mocsok vagyok, és előtört az abszurd helyzet miatti káröröm, de hamar elmúlt, és csak a fentiek jártak az eszemben, hogy hogy lehet valaki ennyire bunkó. Komolyan, fel nem foghatom.

[ Szerkesztve ]

"The time you enjoy wasting is not wasted time."