Aktív témák

• #176 guga Közösségépítő

  2006-07-02 16:05:05 #176

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  
  
  Fűben lapulók
  
  Alsó tagozatos koromban rendszeresen vittek bennünket a gyulai várfürdőbe úszni. A meleg vizű medencébe kellett csoportos gyakorlatot végeznünk, torna, vízbeugrás, úszásgyakorlás. Volt ott egy kopasz ember, úgy nézett ki, mint Ben Kingsley, mindig furcsán bámult ránk. Rendszeresen segédkezett ha valaki ügyetlenül a víz alá merült, gyengéden átölelte és az ölében visszavitte a sekélyebb vízbe, ahol már talpra tudott állni a lurkó. Egyszer engem is elkapott, ahogy óvodás gyorsúszással a fejem a víz alatt, ülepem kint s bukdácsoltam. Elkapta a derekam és a tenyere végigfutott a víz alatt mindenemen. Nem tudtam mire vélni ezt akkor. Később tudtam meg, hogy a honvédségi sorozóbizottságban dolgozott. Már kocsmába járó suhanc voltam, amikor egyszer megláttam, hogy ketten ütlegelik Őt, keményen elpuhegyelták és ott hagyták egy padon. Az utolsó infóm róla, hogy lesittelték, mert zaklatott egy fiatalkorút.
  A kollégium igazgatója hatalmas testű ember volt, lapát kezekkel, ha valakinek elcsattant egy pofon az egy darabig válogathatott a csengőhangok között. Nagy tekintélyű ember volt, s ez az ember egyszer csak végleg eltűnt a kollégium életéből. Sokan találgatták merre lehet, hova tűnt. Aztán ötszálhajú barátom elmesélte a történteket. Ötszálhajúról annyit kell tudni, hogy esetlen s vézna gyerek volt, idétlen rötyögő, zsíros vigyorral s még a sors azzal is megcsapkodta őt, hogy öt szál hajat rendelt ki számára. Én neveztem el Őt ötszálhajúnak és ez alapján úgy nevezték Őt. Engem pedig nem elnevezőnek hívtak hanem nagybölénynek. Addig, amíg öcsém nem lett kollégista, addig csak bölény voltam. Iskolai farsangon bölénynek öltöztem, onnan eme rangos név. Aztán mikor öcsém iskoláskorúvá cseperedett, akkor automatikusan elnyerte a kisbölény státuszt én pedig nagybölénnyé nem fejezem be a mondatot úgy, hogy szabályos legyen.
  De nem is erről akartam beszélni, hanem az igazgatóról. Legszívesebben leírnám a nevét, de szerintem erre manapság már nagyon nagy hangsúlyt helyeznek, hogy személyiségi jogok. Mindegy a keresztneve Béla volt, ráadásul. Nos Bélánk előszeretettel takargatta be esténként a gyerekeket és egy óvatlan pillanatban a takaró alá is benyúlt.
  Szegény ötszálhajút is megtalálta egyik este, Ő pedig elpanaszolta a szüleinek. A szülei arra bíztatták ötszálhajút, hogy egyik este lefekvés után engedje be őket az ablakon. Így is történt, lámpaoltás után kinyitotta az ablakot és szólt mindenkinek, hogy maradjanak csendben és csak figyeljenek. Ötszálhajú szülei elrejtőzködtek a hálóban a vastag függöny mögött. Nem kellett hozzá egy félóra sem és jött Béla takargatni. Egy darabig hagyták neki és miután már túl sokáig tartott a takargatás hát Őt is megtakargatták. Aztán lett belőle rendőrségi feljelentés. Ötszálhajú és a szülei vallomása alapján hosszú évekre elítélték.
  Állítólag a börtönökben kiemelt figyelmet szentelnek az ilyen eseteknek az elítéltek. Gondolom azóta már kiszabadult.
  A következő élményem a gyulai borforgalmi telepről indult. Neki sem írhatom le a nevét de András. Ismerte Apámat és nem messze tőlünk volt két tanyája és Ő volt a borforgalmi telep vezetője. Rendszeresen megkért, hogy segédkezzek számára. A tanyáján mindig volt Debrői hárslevelű, nagyon finom és édes bor volt, rendszeresen megkínált vele. Áthívott, hogy lapátoljak szenet, fessem le a falat vagy pakoljak téglát, öcsémet is megbízta, hogy itassa meg és pányvázza arrébb a teheneket. Én már nagyobb voltam, ezért némileg feltudtam fogni, hogy miről van szó, de félreértettem.
  Egyik késő délután egy fél üveg debrői után behívott a szobába, hogy megmutassa a kályhát, amit másnap kellett volna lefestenem. Ugye milyen jó meleg van itt a szobában kérdezte, miért nem vetkőzöl le? Miután ledobtam a kabátom és vártam volna, hogy elmondja hol a festék, hol a szerszám és hogyan csináljam egyszer csak azzal kezdi, hogy pelyhesedik már a pöcsöd? Láttál már pinát? Voltál már lányokkal? 12 éves körül lehettem, alig nagyobb, mint most a Levente fiam. Egy hirtelen mozdulattal levette rólam a nadrágot és letolta az alsóm, a kezébe vette és elkezdte morzsolgatni. Valami hülye kényszer miatt szerettem volna megfelelni neki, eszembe sem jutott, hogy ez nem természetes és még súlyos lelkiismeret furdalásom is volt, ami miatt nem volt merevedésem. Ez ment egész télen, minden hétvégén mentem neki segíteni és mindig az lett a vége, hogy a szobában kötöttünk ki a debrőis üvegek körül. Komolyan mondom, hogy nem az zavart, amit csinált velem, mert nem volt viszonyítási alapom, hogy az helytelen, hanem az zavart nagyon, hogy soha nem volt merevedésem és emlékszem egyszer bocsánatot is kértem tőle, elmondtam neki, hogy nem hat rám izgatólag az ilyesmi és csüggedten leengedtem a vállaim, ott álltam a kályhaezüsttel frissen mázolt forró kályha mellett letolt alsóval és a festést bámultam, éreztem a szagát, ahogy égett rá a fémre s közben András velem babrált.
  Aztán András elmaradt, messzire elkerülte a tanyánkat és már másik úton járt a tanyájára. Mint kiderült Apám rendkívüli módon eltángálta s kész csoda, hogy Apámat nem vitték el a rendőrök. Megígérte Andrásnak, hogy keresztül szúrja a vasvillával ha még egyszer a gyerekek közelébe mer menni. Öcsém panaszolta el Apámnak, hogy nagyon fáj az arca és tiszta vörös volt. Apám megkérdezte mi történt és öcsém elmondta, hogy András a borostás arcával hozzádörgölődzött és azért pirosodott ki, utána már nem volt mit tenni, el kellett mondanunk mindent.
  András nem került börtönbe, azóta is köztiszteletben álló emberként éli az elfojtott szexuális beállítottságú életét. Már csak ábrándozik róla.
  
  Nyolcadikos koromban megerőszakolt a karate edzőm. Edzés után megkért, hogy maradjak ott és segítsek rendet rakni. Bizalmaskodó beszélgetés után egyszer csak a vastag ugrómatracon találtam magam. Valahogy odaterelt. Sötétkék műbőr és hideg, ahogy ráfeküdtem, lehúzta az alsómat és mögém feküdt. Nagyon fájt és kiabáltam, egy idő múlva még jobban kiabáltam, végül elengedett.
  Micsoda egy beteg elme, de ezt így csak utólag értettem meg.
  Serdülőkoromban nyaranta volt a 3 napos szanazugi fesztivál. Rengeteg ember és sehol egy nyilvános wc. Ez akkoriban még nem volt alap, oldja meg mindenki ahogy tudja. Azzal nem is volt gond, a 3 nap alatt a vendégek körbeszarták az egész vidéket, nagyon kellett vigyázni, hogy hova lépsz ha éppen a szükségedet végezni indultál. Aztán eltelt pár hétvége és jött az árvíz. Mint, ahogy este megmutatkoznak a csillagok az égen, úgy emelkedtek ki a fűből, feljött a szar a víz színére és megmutatta magát.
  Megyek az utcán, jönnek velem szemben az emberek, nem látok bele a fejükbe, nem tudom éppen miről ábrándoznak, helytelenül vagy helyesen gondolkodnak vagy éppen a fűbe csinál. Nemrég mikor volt a cunami és megrengett a rendszer, Sri Lankán elszabadultak az indulatok, az addig csak ábrándozó, fűben lapuló s rothadó elmék a meggyengült rendszer láttán nekiláttak gyerekeket erőszakolni és elrabolni, felemelkedett a szar a víz színére és megmutatta magát. Vagy ott van New Orleans és a Katrina hurrikán. Ott is elszabadultak az indulatok a meggyengült rendszer láttán és feljött a szar a víz színére, már nem csak ábrándozó és rothadó elmék voltak betegen, hanem szabadon és büntetlenül megcselekedhették, amit csak akartak.
  Szokták mondani, hogy az ember alapvetően jó és magában hordozza a szeretetet. Valójában csak addig jó, amíg a törvény jelen van és csak addig szeret, amíg érdeke fűződik hozzá. Az egyáltalán nem nagy teljesítmény ha valaki szereti az élete párját vagy a gyerekeit vagy a rokonait. S főleg, hogy azt is csak 24-én, amíg a villanyt el nem oltják.
  Ha most kimész az utcára és szétnézel, akkor nem látod az emberek fejében azt a sok felgyülemlett szart, amit csak egy árvíz tudna felemelni, hogy megmutassa, de attól hogy nem látsz bele, attól még van, létezik. Ha a mi eleve gyenge rendszerünk egyszer egy kicsit is összeomlana, akkor itt is megmutatná magát a sok fűbe járó ábrándozó, hogy valójában milyen. Csak azért nem teszi, mert van rá törvény és fél a következményektől.

Aktív témák