- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- GoodSpeed: Anker Charger (140W, 4-Port, PD 3.1) laptop, mobil, tablet töltő
- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha 15 – Néhány tavaszias recept
- GoodSpeed: ASUS RT-BE92U WiFi 7 router a felsőházból
- gerner1
- Luck Dragon: Alza kuponok – aktuális kedvezmények, tippek és tapasztalatok (külön igényre)
Aktív témák
-
Az extrém alacsony hőmérsékleten Szupravezetés lép fel, ahol gyakorlatilag nincs ellenállás.
-196 fokon nem tudom, hogy miként viselkedik a szilícium, De valószínü, hogy közel szupravezetés lép fel. Például. ha egy rezgőkört(tekercs+kondi párhuzamosan) szupravezeési hőmérsékletre hűtünk és egy impulzust adunk neki, elméletileg folyamatosan rezgésben marad. -
Ennyi hülyeséget nem tudom, mikor hallottam utoljára... ez a topik teljesen értelmetlen (a címéről nem is beszélve), akit érdekel a téma, az tanuljon, ne itt akarjon mindenféle dilettáns népektől hülyeségeket összeszedni. Akit tényleg érdekel, hogy hogy működik pl. a tranzisztor, az legyen képben legalább egy kicsit analízisből, klasszikus elektromágnességtanból és kvantummechanikából, aztán kezdjen elektronika témájú könyveket olvasgatni! És ismétlem, ne itt próbáljon tájékozódni, mert aki ért a témához, az nem fogja arra fecsérelni az idejét, hogy itt komolyan elmagyarázzon dolgokat. Van könyvtár, van internet, van egyetem!
-
Mivel nem akarom itt foglalni a helyet, inkább csak linkelem a segédanyagot, amiből én is tanultam néhány alapvető érdekességet a témával kapcsolatban: [link] (.pdf, kb. 8MB)
Remélem ezzel valamelyest hozzájárultam a topic szakmaibb részéhez anélkül, hogy hozzá-nem-értésemet fitogtattam volna.Ez az anyag nincs esetleg meg valahol kicsit ''összeszedettebb'' kezelhetőbb formában? Bosszantó mondatonként lapozni... De ettől eltekintve sok hasznos információt tartalmaz.
-
Az extrém alacsony hőmérsékleten Szupravezetés lép fel, ahol gyakorlatilag nincs ellenállás.
-196 fokon nem tudom, hogy miként viselkedik a szilícium, De valószínü, hogy közel szupravezetés lép fel. Például. ha egy rezgőkört(tekercs+kondi párhuzamosan) szupravezeési hőmérsékletre hűtünk és egy impulzust adunk neki, elméletileg folyamatosan rezgésben marad. -
-
TBC
tag
Szeva mindenkinek!
Hát van forgalom az biztos!
Senkit nem akarok megbántani, illetve szeretnék pártatlan maradni, de véleményem szerint van jövője az ilyen topiknak (ismételve az elöttem írókat: ellenörzött keretek között).
Amit Mr Ricsi (remélem jól írtam) csinál, követendő példa. Minden leírás után odaírta az adott irodalom címét, melyben a kételkedők utánakereshetnek, illetve ellenőrizhetik az igazát. Szerintem mindenki csinálja így, és nem lesz vita, hogy ki mond igazat, kinek lehet hinni.
[Szerkesztve] -
''Van könyvtár, van internet, van egyetem!''
Igen. Ez a fórum a másodikba tartozik. Köszönjük, hogy te is hozzájárulsz ahhoz, hogy minél több dolgot lehessen tanulni az interneten...
Szvsz amíg érdeklődésről van szó, addig had ne kelljen már elvégezni egy egyetemet ahhoz, hogy megtudjak róla némi felületes infót.
[Szerkesztve]igazad van, guglit akartam írni
igazság szerint felb*sztam az agyam ezen a sok baromságon, de hiba volt -
''Van könyvtár, van internet, van egyetem!''
Igen. Ez a fórum a másodikba tartozik. Köszönjük, hogy te is hozzájárulsz ahhoz, hogy minél több dolgot lehessen tanulni az interneten...
Szvsz amíg érdeklődésről van szó, addig had ne kelljen már elvégezni egy egyetemet ahhoz, hogy megtudjak róla némi felületes infót.
[Szerkesztve] -
Ennyi hülyeséget nem tudom, mikor hallottam utoljára... ez a topik teljesen értelmetlen (a címéről nem is beszélve), akit érdekel a téma, az tanuljon, ne itt akarjon mindenféle dilettáns népektől hülyeségeket összeszedni. Akit tényleg érdekel, hogy hogy működik pl. a tranzisztor, az legyen képben legalább egy kicsit analízisből, klasszikus elektromágnességtanból és kvantummechanikából, aztán kezdjen elektronika témájú könyveket olvasgatni! És ismétlem, ne itt próbáljon tájékozódni, mert aki ért a témához, az nem fogja arra fecsérelni az idejét, hogy itt komolyan elmagyarázzon dolgokat. Van könyvtár, van internet, van egyetem!
''Van könyvtár, van internet, van egyetem!''
Igen. Ez a fórum a másodikba tartozik. Köszönjük, hogy te is hozzájárulsz ahhoz, hogy minél több dolgot lehessen tanulni az interneten...
Szvsz amíg érdeklődésről van szó, addig had ne kelljen már elvégezni egy egyetemet ahhoz, hogy megtudjak róla némi felületes infót.
[Szerkesztve] -
''miért fekszenek meg a prockók 70-80°C fölött?''
Ha ezt úgy érted, hogy hibázni kezdenek, és lefagy a win:
Minden ellenállással rendelkező vezetőben keletkezik ''termikus zaj''. Amelynek nagysága 4 tényezőtől függ, ebből most a hőmérséklet érdekes a számodra.
Tehát minél melegebb a vezető, annál nagyobb ez a zaj. (A proci belsejében minden vezetékezés
folyt. köv. (Bocs, de elhívtak piálni.) -
-
-
A tranzisztorok úgynevezet félvezető anyagokból (pl.: germániumból, szilíciumból) készülnek, amelyek csak részlegesen vezetik a villamosságot. Amikor elektródákat építenek ezekbe az anyagdarabokba, ezek vagy átengedik, vagy feltartóztatják az áramot, azaz ''kapcsolóként'' működnek. A tranzisztorok ritkán nagyobbak 1 borsó szemnél.
A korszerű számítógépek és elektronikus eszközök azonbanmár a szilíciumlapkák (mikrochipek) óriási teljesítményét használják ki: néhány miliméter oldalélű szilíciumlapkában tömegével hoznak létre bizonyos módszerekkel tranzisztorokat. A legegyszerűbb mikrochipekben (pl.: a fülhalgatókaban vagy a sztereó zsebrádiókban) nemigen van többtucatnyi tranzisztornál, de a számítógépek mikroprocessorai olyan chipek, amelyek 1millió vagy még többtucatnyi tranzisztort tartalmaznak, s ezek egyetlen integrált áramkörben kapcsolódnak össze.
holnap folyt. kövEz a hsz. valóban hasznos, fontos és nélkülözhetetlen információkat közölt...világos és érthető megfogalmazásban, hogy még a tehenészlányok is értsék...
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Kiemelendő gyöngyszemek:
''részlegesen vezetik a villamosságot.''
''A tranzisztorok ritkán nagyobbak 1 borsó szemnél.''
''tömegével hoznak létre bizonyos módszerekkel tranzisztorokat''
''A legegyszerűbb mikrochipekben (pl.: a fülhalgatókaban...''
A fentiekből levonható következtetések:
1. nem gondolnám hogy műszaki irányban képzed magad...
2. egyenesen kizártnak tartom, hogy bármi közöd lenne az elektronikához, ''villamossághoz''...hacsak nem a 4-eshez vagy a 6-oshoz...
3. azt is kétségbe vonom hogy felsőfokú oktatási intézménybe jársz vagy fogsz járni valaha...ha mégis, akkor lécci jelezd melyikbe...ha lesz egy lyukas órám, elmegyek hozzájuk és bevágom a TO ablakán a diplomámat (egy fél téglába csomagolva)...
A JELENLEGI ÁLLAPOTODBAN NEM VAGY ALKAMAS ARRA HOGY ELMAGYARÁZD NEKÜNK (BÁRKINEK) HOGY MIK AZOK A FÉLVEZETŐK, MIK AZOK A PROCESSZOROK...!!!!
KÉPEZD MAGAD LÉCCI, ÉS 1-2 ÉV MÚLVA GYERE VISSZA...SZERETETTEL FOGUNK VÁRNI...
P.S.:
A fütyiért nem veszi már észre egy modi sem, hogy mi a franc zajlik itt...
A PH! szakmaiságának megcsúfolása... -
''a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.''
A felsoroltak a ''szén-csoportba'' tartoznak.
Földfémeknek a periódusos rendszer III. oszlopába tartozó elemeket nevezzük: bór, aluminium, gallium, indium, tallium.
''felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel.''
''Félvezetők:
Olyan anyagok, amelyeknek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével növekszik (a fémek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével csökken). Például Si, Ge, Se. Igen kis mennyiségő idegen atom szennyezésével nagymértékben növehető a vezetőképességük.''
Balázs Lórántné dr. - J. Balázs Katalin:
Kémia-ennyit kellene tudnod (442. oldal)
Panem-Akkord kiadó, harmadik, javított kiadás, 1999.
(Ez a könyv a középiskolai kémia érettségihez szükséges tudásanyagot tartalmazza.)
''...a félvezetők a vezető- és szigetelő anyagok között helyezkednek el, a bennük található mozgékony (szabad) elektronok száma jóval nagyobb, mint a szigetelőanyagoké, de jóval kisebb, mint a vezetőké. A félvezetők vezetési tulajdonságai ugyanakkor könnyen befolyásolhatók a különféle szennyezőanyagok bevitelével.
Az elektronvezetésű félvezetők közé a germánium (Ge), a szilicium (Si), valamint az elemek periódusos rendszerének harmadik és ötödik oszlopába tartozó anyagok egymással alkotott vegyületei ..., valamint a fémoxidok egy kisebb csoportja tartozik.''
Szűcs Péter: Elektronika mindenkinek (96. oldal)
Lektorálta: Nagy László okleveles villamosmérnök
Műszaki könyvkiadó 1984
''A nagyszámú, ismert félvezetőanyag közül ma a germánium és a szilicium a legelterjedtebb.
...
A félvezető anyag ilyen állapotában alig tartalmaz szabad töltéshordozókat, tehát szigetelőként viselkedik. Ez a kép jellemzi alacsony hőmérsékleten a tiszta félvezető kristályt.
A félvezetők vezetőképessége kétféle módon növelhető:
1. Hőközlés vagy sugárzás hatására a félvezetőkben töltéshordozók keletkeznek.
...
2. A félvezető kristályok vezetőképessége növelhető idegen atomok beépítése, más néven szennyezés útján.''
Dr. Jurisits József - Nagy Ferenc Csaba: Elektrotechnika
Tankönyvkiadó, második kiadás, 302-304. oldal.
Mondták már neked, hogy a magyar oktatási rendszer csődje vagy?
'' felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.''
Akkor az üveg is félvezető, ha elektroncsövet csinálnak belőle. -
Még nem olvastam el topic-ot.
Viszont a témával kapcsolatban van egy nagyon jó könyv a Világ-egyetem sorozatban.
A címe Üzenet A Kövön. Érdekes olvasmány. Ajánlom a topicnyitónak.
Illetve van egy szép vastag digitális-analóg technika könyvem ha esetleg érdekli.Nagy tisztelettel köszöntöm Réz Gróf bácsit is körünkben
Természetesen érdekel minden forrás
[Szerkesztve] -
-
''a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.''
A felsoroltak a ''szén-csoportba'' tartoznak.
Földfémeknek a periódusos rendszer III. oszlopába tartozó elemeket nevezzük: bór, aluminium, gallium, indium, tallium.
''felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel.''
''Félvezetők:
Olyan anyagok, amelyeknek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével növekszik (a fémek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével csökken). Például Si, Ge, Se. Igen kis mennyiségő idegen atom szennyezésével nagymértékben növehető a vezetőképességük.''
Balázs Lórántné dr. - J. Balázs Katalin:
Kémia-ennyit kellene tudnod (442. oldal)
Panem-Akkord kiadó, harmadik, javított kiadás, 1999.
(Ez a könyv a középiskolai kémia érettségihez szükséges tudásanyagot tartalmazza.)
''...a félvezetők a vezető- és szigetelő anyagok között helyezkednek el, a bennük található mozgékony (szabad) elektronok száma jóval nagyobb, mint a szigetelőanyagoké, de jóval kisebb, mint a vezetőké. A félvezetők vezetési tulajdonságai ugyanakkor könnyen befolyásolhatók a különféle szennyezőanyagok bevitelével.
Az elektronvezetésű félvezetők közé a germánium (Ge), a szilicium (Si), valamint az elemek periódusos rendszerének harmadik és ötödik oszlopába tartozó anyagok egymással alkotott vegyületei ..., valamint a fémoxidok egy kisebb csoportja tartozik.''
Szűcs Péter: Elektronika mindenkinek (96. oldal)
Lektorálta: Nagy László okleveles villamosmérnök
Műszaki könyvkiadó 1984
''A nagyszámú, ismert félvezetőanyag közül ma a germánium és a szilicium a legelterjedtebb.
...
A félvezető anyag ilyen állapotában alig tartalmaz szabad töltéshordozókat, tehát szigetelőként viselkedik. Ez a kép jellemzi alacsony hőmérsékleten a tiszta félvezető kristályt.
A félvezetők vezetőképessége kétféle módon növelhető:
1. Hőközlés vagy sugárzás hatására a félvezetőkben töltéshordozók keletkeznek.
...
2. A félvezető kristályok vezetőképessége növelhető idegen atomok beépítése, más néven szennyezés útján.''
Dr. Jurisits József - Nagy Ferenc Csaba: Elektrotechnika
Tankönyvkiadó, második kiadás, 302-304. oldal.
Mondták már neked, hogy a magyar oktatási rendszer csődje vagy?
'' felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.''
Akkor az üveg is félvezető, ha elektroncsövet csinálnak belőle. -
milyen tiltott sav?
Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók.
amig ezt nem teszik meg a sziliciummal vagy a germaniummal addig az sem felvezeto. felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.
a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.
felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel. pl az elso tranzisztornal kulonbozo femeke kovacsoltak ossze germaniummal es az kovacsolas helyen jott letre a pn atmenet. vagy regen grafitbol es zsiletpengebol csinaltak diodat a detektors radiohoz az is pn at,menete hozott lerte, akkor most az acel is felvezeto?
vagy ott van a olom szulfid, regen az vol az alap detektor a hazi keszitesu radiokban akkor az olom meg a ken is felvezeto?
ez a wikipedia egy nagy suletlenseg.''a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.''
A felsoroltak a ''szén-csoportba'' tartoznak.
Földfémeknek a periódusos rendszer III. oszlopába tartozó elemeket nevezzük: bór, aluminium, gallium, indium, tallium.
''felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel.''
''Félvezetők:
Olyan anyagok, amelyeknek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével növekszik (a fémek vezetőképessége a hőmérséklet növelésével csökken). Például Si, Ge, Se. Igen kis mennyiségő idegen atom szennyezésével nagymértékben növehető a vezetőképességük.''
Balázs Lórántné dr. - J. Balázs Katalin:
Kémia-ennyit kellene tudnod (442. oldal)
Panem-Akkord kiadó, harmadik, javított kiadás, 1999.
(Ez a könyv a középiskolai kémia érettségihez szükséges tudásanyagot tartalmazza.)
''...a félvezetők a vezető- és szigetelő anyagok között helyezkednek el, a bennük található mozgékony (szabad) elektronok száma jóval nagyobb, mint a szigetelőanyagoké, de jóval kisebb, mint a vezetőké. A félvezetők vezetési tulajdonságai ugyanakkor könnyen befolyásolhatók a különféle szennyezőanyagok bevitelével.
Az elektronvezetésű félvezetők közé a germánium (Ge), a szilicium (Si), valamint az elemek periódusos rendszerének harmadik és ötödik oszlopába tartozó anyagok egymással alkotott vegyületei ..., valamint a fémoxidok egy kisebb csoportja tartozik.''
Szűcs Péter: Elektronika mindenkinek (96. oldal)
Lektorálta: Nagy László okleveles villamosmérnök
Műszaki könyvkiadó 1984
''A nagyszámú, ismert félvezetőanyag közül ma a germánium és a szilicium a legelterjedtebb.
...
A félvezető anyag ilyen állapotában alig tartalmaz szabad töltéshordozókat, tehát szigetelőként viselkedik. Ez a kép jellemzi alacsony hőmérsékleten a tiszta félvezető kristályt.
A félvezetők vezetőképessége kétféle módon növelhető:
1. Hőközlés vagy sugárzás hatására a félvezetőkben töltéshordozók keletkeznek.
...
2. A félvezető kristályok vezetőképessége növelhető idegen atomok beépítése, más néven szennyezés útján.''
Dr. Jurisits József - Nagy Ferenc Csaba: Elektrotechnika
Tankönyvkiadó, második kiadás, 302-304. oldal.
Mondták már neked, hogy a magyar oktatási rendszer csődje vagy?
'' felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.''
Akkor az üveg is félvezető, ha elektroncsövet csinálnak belőle. -
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
a szilicium nem felvezeto.... a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto. es nem, hogy semmit nem kell vele csinalni, hanem egy nagyon bonyolult modon szennyezni kell a sziliciumot, hogy letrejojjon.
ic gyartaskor egyszeruen rafenykepeznek egy maszokt a sziliciumra azta kimarataja, oxidaljak, besugarozzak. a munkafolyamattol fuggoen alakulnak ki a vezetopalyak es az egyes tranzisztorok vagy ujabban fet-ek. regen fennyel fenykepeztek ra a maszk-ot manapsag mar rontgent hasznalnak.
a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni. egyszeru, atlathato magas szintu un. hardver leiro nyelven programozzak le a procikat, pl vhdl, verilog, c++. -
A félvezetők olyan anyagok, amelyek ellenállásuk alapján nem sorolhatók sem a szigetelők, sem a vezetők közé. Nagyon alacsony hőmérsékleten a félvezető szigetelőként viselkedik, de szobahőmérsékleten is nagyobb ellenállása van, mint a vezetőknek. Mivel a félvezetők ellenállása sok tényezőtől függ, ezért inkább egy másik tulajdonság alapján állapítják meg egy anyagról, hogy félvezető. Ez a tulajdonság az, hogy az ellenállása a hőmérséklettel exponenciálisan csökken. A legismertebb félvezető anyagok a szilícium, a germánium és a gallium-arzenid. Ma már ismertek amorf félvezetők is.
mindig is modtam hogy a wikipedia egy nagy baromsag.
''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be.
hat ize, az nem szegyen ha nem ertunk valamihez, de azert ne nezzuk mar hulyenek masikat ha olyasmirol ir ami hihetelnennek tunik a sajat tudatlansagunk miatt.
a processzo csak a hozzanemertok szemeben tunik valami misztikus dolognak, valojaban egy hot primitiv valami. foleg a pc-s processzorok, azokba 5..8 ev kesesse kerulnek bele azok a dolgok amiket a nagy processzorokban megvalositanak es nagy poen amikor fejlesztesekrol beszelnek...
csak hogy lasd mennyire egyzseru processzor tervezni: [link]
van/volt fenn i386-os core is amit egy diak csinalt, sot tobb strongarm core is amit betiltott az arm, mivel a piaci erdekeiket sertette, hogy ingyen hozzaferheto. -
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
a szilicium nem felvezeto.... a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto. es nem, hogy semmit nem kell vele csinalni, hanem egy nagyon bonyolult modon szennyezni kell a sziliciumot, hogy letrejojjon.
ic gyartaskor egyszeruen rafenykepeznek egy maszokt a sziliciumra azta kimarataja, oxidaljak, besugarozzak. a munkafolyamattol fuggoen alakulnak ki a vezetopalyak es az egyes tranzisztorok vagy ujabban fet-ek. regen fennyel fenykepeztek ra a maszk-ot manapsag mar rontgent hasznalnak.
a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni. egyszeru, atlathato magas szintu un. hardver leiro nyelven programozzak le a procikat, pl vhdl, verilog, c++. -
milyen tiltott sav?
Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók.
amig ezt nem teszik meg a sziliciummal vagy a germaniummal addig az sem felvezeto. felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.
a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.
felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel. pl az elso tranzisztornal kulonbozo femeke kovacsoltak ossze germaniummal es az kovacsolas helyen jott letre a pn atmenet. vagy regen grafitbol es zsiletpengebol csinaltak diodat a detektors radiohoz az is pn at,menete hozott lerte, akkor most az acel is felvezeto?
vagy ott van a olom szulfid, regen az vol az alap detektor a hazi keszitesu radiokban akkor az olom meg a ken is felvezeto?
ez a wikipedia egy nagy suletlenseg. -
milyen tiltott sav?
Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók.
amig ezt nem teszik meg a sziliciummal vagy a germaniummal addig az sem felvezeto. felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.
a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.
felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel. pl az elso tranzisztornal kulonbozo femeke kovacsoltak ossze germaniummal es az kovacsolas helyen jott letre a pn atmenet. vagy regen grafitbol es zsiletpengebol csinaltak diodat a detektors radiohoz az is pn at,menete hozott lerte, akkor most az acel is felvezeto?
vagy ott van a olom szulfid, regen az vol az alap detektor a hazi keszitesu radiokban akkor az olom meg a ken is felvezeto?
ez a wikipedia egy nagy suletlenseg. -
a szilicium nem felvezeto....
A félvezető effektíve olyan anyag, amelyben az elektronok lehetséges energiaszintjeiben a megfelelő helyen egy, bizonyos paraméterek közé eső szélességű tiltott sáv található. Ilyen anyagok a Si, a Ge és a GaAs, illetve újabban ideszámítják a szenet is, speciálisan gyémánt formájában. (Sőt, próbálkoznak újabban szerves anyagokkal is.) Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók. A kétféleképpen vezető anyagrészek közötti határrétegek megléte ma már nem feltétel ehhez (MOSFET).
[Szerkesztve]milyen tiltott sav?
Ezeket az anyagokat speciális szennyezéssel vezetővé, illetve két eltérő módon (p és n) vezetővé lehet tenni. Az így vezetővé tett anyagrészek elektronikai célokra felhasználhatók.
amig ezt nem teszik meg a sziliciummal vagy a germaniummal addig az sem felvezeto. felvezeto az ami csak egy iranyban vezeti az elektromos aramot.
a szilicium, gallium, germanium ha jol emleszem a foldfemek koze tartozik.
felvezeto akkor lesz beloluk, ha pn atmenetet hoznak bennuk letre szennyezessel. pl az elso tranzisztornal kulonbozo femeke kovacsoltak ossze germaniummal es az kovacsolas helyen jott letre a pn atmenet. vagy regen grafitbol es zsiletpengebol csinaltak diodat a detektors radiohoz az is pn at,menete hozott lerte, akkor most az acel is felvezeto?
vagy ott van a olom szulfid, regen az vol az alap detektor a hazi keszitesu radiokban akkor az olom meg a ken is felvezeto?
ez a wikipedia egy nagy suletlenseg. -
''a szilicium nem felvezeto''
De bizony, hogy az:
[link]
''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be.
[Szerkesztve]A félvezetők olyan anyagok, amelyek ellenállásuk alapján nem sorolhatók sem a szigetelők, sem a vezetők közé. Nagyon alacsony hőmérsékleten a félvezető szigetelőként viselkedik, de szobahőmérsékleten is nagyobb ellenállása van, mint a vezetőknek. Mivel a félvezetők ellenállása sok tényezőtől függ, ezért inkább egy másik tulajdonság alapján állapítják meg egy anyagról, hogy félvezető. Ez a tulajdonság az, hogy az ellenállása a hőmérséklettel exponenciálisan csökken. A legismertebb félvezető anyagok a szilícium, a germánium és a gallium-arzenid. Ma már ismertek amorf félvezetők is.
mindig is modtam hogy a wikipedia egy nagy baromsag.
''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be.
hat ize, az nem szegyen ha nem ertunk valamihez, de azert ne nezzuk mar hulyenek masikat ha olyasmirol ir ami hihetelnennek tunik a sajat tudatlansagunk miatt.
a processzo csak a hozzanemertok szemeben tunik valami misztikus dolognak, valojaban egy hot primitiv valami. foleg a pc-s processzorok, azokba 5..8 ev kesesse kerulnek bele azok a dolgok amiket a nagy processzorokban megvalositanak es nagy poen amikor fejlesztesekrol beszelnek...
csak hogy lasd mennyire egyzseru processzor tervezni: [link]
van/volt fenn i386-os core is amit egy diak csinalt, sot tobb strongarm core is amit betiltott az arm, mivel a piaci erdekeiket sertette, hogy ingyen hozzaferheto. -
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
a szilicium nem felvezeto.... a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto. es nem, hogy semmit nem kell vele csinalni, hanem egy nagyon bonyolult modon szennyezni kell a sziliciumot, hogy letrejojjon.
ic gyartaskor egyszeruen rafenykepeznek egy maszokt a sziliciumra azta kimarataja, oxidaljak, besugarozzak. a munkafolyamattol fuggoen alakulnak ki a vezetopalyak es az egyes tranzisztorok vagy ujabban fet-ek. regen fennyel fenykepeztek ra a maszk-ot manapsag mar rontgent hasznalnak.
a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni. egyszeru, atlathato magas szintu un. hardver leiro nyelven programozzak le a procikat, pl vhdl, verilog, c++.''a szilicium nem felvezeto''
De bizony, hogy az:
[link]
''a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni.''
Ez így igaz! Pénteken, míg a birkák legeltek, én is faragtam egyet kőrisfából! A patkolókovács most veri bele a tüskéket, és ha nem jár rá túl sűrűn a demizsonra, akkor napestére már mehet is a socket939-be.
[Szerkesztve] -
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
a szilicium nem felvezeto.... a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto. es nem, hogy semmit nem kell vele csinalni, hanem egy nagyon bonyolult modon szennyezni kell a sziliciumot, hogy letrejojjon.
ic gyartaskor egyszeruen rafenykepeznek egy maszokt a sziliciumra azta kimarataja, oxidaljak, besugarozzak. a munkafolyamattol fuggoen alakulnak ki a vezetopalyak es az egyes tranzisztorok vagy ujabban fet-ek. regen fennyel fenykepeztek ra a maszk-ot manapsag mar rontgent hasznalnak.
a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni. egyszeru, atlathato magas szintu un. hardver leiro nyelven programozzak le a procikat, pl vhdl, verilog, c++. -
De bántalmazás...ricsi alapjában véve jót írt, az általad ''pontosításnak'' nevezett hsz. inkább szőrszálhasogatás...
Az ''Inkább úgy 400nm körül.'' meghatározás ebben a topic-ban elmegy...az eltérés olyan minimális hogy felesleges volt felhánytorgatni...(a ''hivatalos'' meghatározás szerint a kék szín 420-490nm, az ibolya 380-420...
).
Az pedig hogy az UV nem fény, hanem elektromágneses hullám, szintén kötözködés...ezen az alapon a látható fény is elektromágneses hullám...
A köznyelv szerint a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzást is fénynek nevezzük...ultraibolya (UV) fénynek...egészen 40nm-ig...
P.S.:
Komolyan nem értem mire volt ez most jó...pont ebben a topicban, ahol egy feltűnési viszketegségben szenvedő, ellenben ''szakmai téren erős kihívásokkal küszködő'' tinédzser adja elő magát Havas tanár úr szerepében...''idős'' PH! tagok pedig megkajálják a ''processor'' oktatást...és várják a megváltó ''tudást''...
Ha nem tévedt volna ide néhány értelmesebb ember is, kíváncsi lennék mire lenne elég a topicnyitó által csorgatott ''manna''...
LOL -
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
a szilicium nem felvezeto.... a sziliciumbol eloallitott pn atmenet felvezeto. es nem, hogy semmit nem kell vele csinalni, hanem egy nagyon bonyolult modon szennyezni kell a sziliciumot, hogy letrejojjon.
ic gyartaskor egyszeruen rafenykepeznek egy maszokt a sziliciumra azta kimarataja, oxidaljak, besugarozzak. a munkafolyamattol fuggoen alakulnak ki a vezetopalyak es az egyes tranzisztorok vagy ujabban fet-ek. regen fennyel fenykepeztek ra a maszk-ot manapsag mar rontgent hasznalnak.
a proci tervezese nem egy nagy vasziszdasz, meg az elektronikahoz sem kell erteni. egyszeru, atlathato magas szintu un. hardver leiro nyelven programozzak le a procikat, pl vhdl, verilog, c++. -
csak a pontosítások végett írom, ne vedd bántalmazásnak:
''a kék fény hullámhossza kb 130 nm''
Inkább úgy 400nm körül.
450nm-500nm
UV fénnyel
az UV nem fény, hanem csak elektromágneses hullám
[Szerkesztve]De bántalmazás...ricsi alapjában véve jót írt, az általad ''pontosításnak'' nevezett hsz. inkább szőrszálhasogatás...
Az ''Inkább úgy 400nm körül.'' meghatározás ebben a topic-ban elmegy...az eltérés olyan minimális hogy felesleges volt felhánytorgatni...(a ''hivatalos'' meghatározás szerint a kék szín 420-490nm, az ibolya 380-420...).
Az pedig hogy az UV nem fény, hanem elektromágneses hullám, szintén kötözködés...ezen az alapon a látható fény is elektromágneses hullám...
A köznyelv szerint a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzást is fénynek nevezzük...ultraibolya (UV) fénynek...egészen 40nm-ig...
P.S.:
Komolyan nem értem mire volt ez most jó...pont ebben a topicban, ahol egy feltűnési viszketegségben szenvedő, ellenben ''szakmai téren erős kihívásokkal küszködő'' tinédzser adja elő magát Havas tanár úr szerepében...''idős'' PH! tagok pedig megkajálják a ''processor'' oktatást...és várják a megváltó ''tudást''...
Ha nem tévedt volna ide néhány értelmesebb ember is, kíváncsi lennék mire lenne elég a topicnyitó által csorgatott ''manna''...
LOL -
A wafer:
Valamilyen eljárás segitségével (töb féle létezik), szilicium egykristály tömböt állitanak elő. Ezt utána felszeletelik (~1mm), majd több lépésű megmunkálást követően (ez áll kémiai maratásból, mechanikai csiszolásból, polirozásbol, stb) olyan plánparalel lemezt nyernek, mely ~0.3-0.6mm vastag, felületi hibákat/szennyezőket csak ppb koncentrácioban tartalmaz. Durván ez a wafer. Mérete leginkább szabványos, de annyira nem hoznak lázba, hogy meg is jegyezzem. Talán 35cm lehet most a legtöbb helyen használt mérete, de probálják ezt növelni, mivel minél nagyobb, annál több áramkört lehet rá integrálni...
A processzorgyártás során a többszázmillio tranzisztort a wafer-en/ben hozzák létre, sokféle technologiai eljárással...
A szilicium elég egyszerűen kerül a gyárba: beviszik... Van belőle elég, gondolj csak a Szaharára... Tiszta formájában nemigazán fordul elő, de az oxidjaiból kinyerhető.
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
üdv -
''Én arra lennék kíváncsi, hogy miféle fénnyel rajzolják a wafereket.''
Jellemzően 193nm-es UV fénnyel. Kihasználják azt, hogy ha egy helyre fáziskülönbséggel érkezik a fény, akkor erősíthetik vagy ki is olthatják egymást. Ezzel a trükkel tudnak a fény hullámhossza alá menni, ill. javítani tudják a sávok kontúrosságát.
Viszonylag új technika az mélységi litográfia, amikor a wafer felületét folyadék borítja, és mint egy optikai lencse működik. Ezzel a technikával az IBM a 32nm-t is elérhetőnek tartja, 193nm-es fénnyel.
Az Intel az extrakemény UV felé kutat, 10-30nm-es fényt akar használni, valószínűleg ''szárazon''.
Ezenkívül létezik röntgen sugaras levilágító berendezés is, de nagyon drága, valamint elektronsugaras is, ami nagyon jó lenne, de lassú, mert a tintasugaras nyomtatóhoz hasonlóan az elektronsugárnak az egész wafert végig kell pásztáznia.
''a kék fény hullámhossza kb 130 nm''
Inkább úgy 400nm körül. -
''Mérete leginkább szabványos, de annyira nem hoznak lázba, hogy meg is jegyezzem. Talán 35cm lehet most a legtöbb helyen használt mérete''
Az iparban használt wafer méret 1 inchtől (25,4mm) 11,8 inchig (300mm) terjed. A procigyártásban a 200 és a 300 mm-est használják.
''Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni''
A germániumnak más baja van. Egyrészt csak 90°C-ig használható, míg a szilicium 180-200°C-ig. Ezenkívül a szivárgó áramai 500-1000x nagyobbak a sziliciumnál.
De azért a szilicium-germánium ötvözetekkel folynak a kutatások, az IBM már készített is 210GHz-en működő tranyót.
És a kutatóknak legjobban nem a szilicium oxidja mozgatja a fantáziáját, hanem a szilicium-karbid, mert ha ezt sikerülne a chipgyártásban bevetni, akkor 1000°C felett működő félvezetőket lehetne készíteni.''És a kutatóknak legjobban nem a szilicium oxidja mozgatja a fantáziáját, hanem a szilicium-karbid, mert ha ezt sikerülne a chipgyártásban bevetni, akkor 1000°C felett működő félvezetőket lehetne készíteni.''
Hú de jó ha ez bejön!! A cpu/gpu körül leolvad a gépház 
-
A wafer:
Valamilyen eljárás segitségével (töb féle létezik), szilicium egykristály tömböt állitanak elő. Ezt utána felszeletelik (~1mm), majd több lépésű megmunkálást követően (ez áll kémiai maratásból, mechanikai csiszolásból, polirozásbol, stb) olyan plánparalel lemezt nyernek, mely ~0.3-0.6mm vastag, felületi hibákat/szennyezőket csak ppb koncentrácioban tartalmaz. Durván ez a wafer. Mérete leginkább szabványos, de annyira nem hoznak lázba, hogy meg is jegyezzem. Talán 35cm lehet most a legtöbb helyen használt mérete, de probálják ezt növelni, mivel minél nagyobb, annál több áramkört lehet rá integrálni...
A processzorgyártás során a többszázmillio tranzisztort a wafer-en/ben hozzák létre, sokféle technologiai eljárással...
A szilicium elég egyszerűen kerül a gyárba: beviszik... Van belőle elég, gondolj csak a Szaharára... Tiszta formájában nemigazán fordul elő, de az oxidjaiból kinyerhető.
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
üdv -
helló engem is érdekel a dolog! de a történelmi részét nem annyira szeretem
de ez az én bajom az is kell!! engem inkább az érdekelne hogy mekkora fesznél mik a következmények mi mikor miért fog bekövetkezni mekkora hőmérséklet a max ilyesmi érdekelne engem meg szerintem sok mást!! szóval remélem hamarosan következik a téma de addigis figyelemmel követem az eseményeket -
Viktor0610
MODERÁTOR
-
A wafer:
Valamilyen eljárás segitségével (töb féle létezik), szilicium egykristály tömböt állitanak elő. Ezt utána felszeletelik (~1mm), majd több lépésű megmunkálást követően (ez áll kémiai maratásból, mechanikai csiszolásból, polirozásbol, stb) olyan plánparalel lemezt nyernek, mely ~0.3-0.6mm vastag, felületi hibákat/szennyezőket csak ppb koncentrácioban tartalmaz. Durván ez a wafer. Mérete leginkább szabványos, de annyira nem hoznak lázba, hogy meg is jegyezzem. Talán 35cm lehet most a legtöbb helyen használt mérete, de probálják ezt növelni, mivel minél nagyobb, annál több áramkört lehet rá integrálni...
A processzorgyártás során a többszázmillio tranzisztort a wafer-en/ben hozzák létre, sokféle technologiai eljárással...
A szilicium elég egyszerűen kerül a gyárba: beviszik... Van belőle elég, gondolj csak a Szaharára... Tiszta formájában nemigazán fordul elő, de az oxidjaiból kinyerhető.
A szilicium pedig önmaga a félvezető, semmit nem kell ahhoz csinálni, hogy azzá váljék. Ami kiemeli a nagyonsok félvezető közül, hogy van jóféle oxidja. Ez az, ami pl a germániumnak nincs, ezért nem is nagyon lehet belöle processzort aprikálni (egyelőre), pedig gyorsabb lenne...
Legalábbis én igy hallottam...
üdv -
Engem ez nagyon érdekel!
Például a szilíciumból mint anyagból hogy lesz processzor, milyen technológiával rakják össze azt a sok száz millió tranzisztort?
A wafer milyen állapota a chipeknek, feldolgozás előtti?
tényleg remélem, hogy lesz valami a topikból, végre valami ami szakmai, sose tudtam róla semmit, és mindig is érdekelt..
[Szerkesztve] -
Kivárjuk.
Az én kérdésem az lenne, hogy a szilícium milyen formában kerül a gyárba, és hogy lesz a puszta anyagból félvezető.Nem akartam ennyire bele menni ebbe a részébe de ám legyen! ANYAG ÉS GYÁRTÁS ISMERET ''órát'' is fogok tartani ezek szerint
Órarend minden hétköznap non stop -
Olvasgattam a fórumon és nem találtam ezzel kapcsolatos témát, úgy hogy döntöttem, és elindítom (remélem nagy érdeklődéssel) első saját bejáratú Topic omat!
A címben mint ahogy olvasható ''Félvezetők mint PC processorok''
Ebben a topic ban szeretném letisztázni tulajdonképpen ''mik is azok a proccesorok''?
Első sorban a ''szakma belieket'' ''látnám'' szívesen mint válaszolok (házigazdák) plusz a kérdezőket mint (közönség).
Természetesen minden kiváncsi érdeklődőt szívesen ''megvendégelünk''
Dióhélyban annyi, h akit érdekel miböl épül fel, mi a szerkezete, mié ekkora, mié nem kissebb esetleg nagyobb,mié ilyen alakja van, mia franc az a lavina hatás, mié Silicium,mé nem Germánium, mi az optimális hőmérséklet 1 processornál... az nyugodtan tegyen fel mindenféle fajta kérdést a CPU kal kapcsolatban!!!
Előre figyelmeztetek mindenkit ''tudástáram'' e téren végleges, de csak mindig 1 napig!
Naponta frissítem az ''agy-winyóm'' tulajdonképpen úgy h mélyen tisztelt tanáromtól fogok mindig ''szakmai'' segítséget kérni!
Ennyi... bevezetésnek elég is Holnaptól kezdve felrakok mindig valami érdekességet a CPU król (remélem ezzel a totyikkal nem nagy fába vágtam a fejszémet)
Oooo... nagyon jó kezdeményezés!
Felépítés érdekelne leginkább, de a témában minden jöhet!!
Ment a kedvencek közé -
Engem ez nagyon érdekel!
Például a szilíciumból mint anyagból hogy lesz processzor, milyen technológiával rakják össze azt a sok száz millió tranzisztort?
A wafer milyen állapota a chipeknek, feldolgozás előtti?
tényleg remélem, hogy lesz valami a topikból, végre valami ami szakmai, sose tudtam róla semmit, és mindig is érdekelt..
[Szerkesztve] -
-
A szilícium forradalma:
A parányi szilíciumchipeknek köszönhetően óriási számítógép- teljesítményét és finom szabályzórendszereket ültethetünk gépekbe és komputervezérlésű berendezésekbe.
Az 1940- es évek korai számítógépeiben az adatokat kezelő és feldolgozó elektronikus kapcsolókat még halványan derengő rádiócsövek ezrei alkották. De még ezek a kis teljesítményű rádiólámpás számítógépek is szoba magasságúak voltak, rádiólámpáik sok hőt termeltek, s a nagyfeszültségű elemek gyakran kiégtek. Valójában csak 1950- es években kezdődött a számítógépek forradalma, amikor apró TRANZISZTORok váltották fel a bumfordi RÁDIÓCSÖveket.
Holnap folyt.köv.
[Szerkesztve]Nagyon helyes én támogatom az indítványozásodat.
Írhatnál egy kicsit magáról az órajelgenerálásról, a jelek konvolúciójáról és a fellépő hibatényezőkről.
Vagy esetleg arról, hogy hogyan viszonyul a vcore növelése és a hőmérséklet csökkentése a stabilitás változásához. -
Tipi
tag
Olvasgattam a fórumon és nem találtam ezzel kapcsolatos témát, úgy hogy döntöttem, és elindítom (remélem nagy érdeklődéssel) első saját bejáratú Topic omat!
A címben mint ahogy olvasható ''Félvezetők mint PC processorok''
Ebben a topic ban szeretném letisztázni tulajdonképpen ''mik is azok a proccesorok''?
Első sorban a ''szakma belieket'' ''látnám'' szívesen mint válaszolok (házigazdák) plusz a kérdezőket mint (közönség).
Természetesen minden kiváncsi érdeklődőt szívesen ''megvendégelünk''
Dióhélyban annyi, h akit érdekel miböl épül fel, mi a szerkezete, mié ekkora, mié nem kissebb esetleg nagyobb,mié ilyen alakja van, mia franc az a lavina hatás, mié Silicium,mé nem Germánium, mi az optimális hőmérséklet 1 processornál... az nyugodtan tegyen fel mindenféle fajta kérdést a CPU kal kapcsolatban!!!
Előre figyelmeztetek mindenkit ''tudástáram'' e téren végleges, de csak mindig 1 napig!
Naponta frissítem az ''agy-winyóm'' tulajdonképpen úgy h mélyen tisztelt tanáromtól fogok mindig ''szakmai'' segítséget kérni!
Ennyi... bevezetésnek elég is Holnaptól kezdve felrakok mindig valami érdekességet a CPU król (remélem ezzel a totyikkal nem nagy fába vágtam a fejszémet)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).
Órarend minden hétköznap non stop 
Aktív témák
- Nintendo Switch 2
- Eredeti játékok OFF topik
- Külföldi rendelések: boltok, fizetés, postázás
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Linux kezdőknek
- Lightyear - befektetési app
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- A Linux megnégyszerezte magát a Steamen — a Microsoft ismét ígérget
- Allegro vélemények - tapasztalatok
- Forza sorozat (Horizon/Motorsport)
- További aktív témák...
- RYZEN 7 5700X3D +hűtött VRM-es A520M/B550/X570 lap +16GB hűtőbordás DDR4 kit! GAR/SZÁMLA (nevedre)!
- INTEL Core i7-13700F 3.40GHz LGA-1700 (30M Cache, up to 5.20 GHz) OEM CPU!
- AMD Ryzen 7 5800XT BOX - Gari 2029.02.22. -ig - Eladó!
- AMD Ryzen 7 5700X BOX Eladó!
- Intel Core i5-14600KF LGA-1700 14 mag / 20 szál 3.5 GHz / 5.3 GHz
- Samsung Galaxy S24 Ultra / 12/ 1TB / Kártyafüggetlen / 12HÓ Garancia
- BESZÁMÍTÁS! ASRock A520M R5 5600 32GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB Rampage SHIVA Adata 600W
- Lenovo Thinkcentre M920t Tower/ M720s M920s SFF / számla, garancia
- ELADÓ FÓLIÁZOTT HP EliteBook 840 G9 i7-1265U 16GB 512GB 14" FHD+ 1 év teljeskörű garancia
- HIBÁTLAN iPhone SE 2022 64GB White -2 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS5460
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest