Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cray Tyler

    támogató

    válasz popey37 #2255 üzenetére

    Oké, írjuk az az összefoglalót. Én is sokáig éltem abban a tévhitben, hogy a nagyobb átmérő továbbegyenlő nagyobb fényerő. Pedig ugye nem. Egy fényerős távcső nem egyenlő nagyátmérőjű-és-emiatt-sok-fényt-gyűjteni-képes távcsővel.

    Az összefoglalóba akkor az alábbit ollóztam össze, köpködjétek meg és patcheljétek fel kérlek:

    Következő gyakori kérdés: van egy kézi távcsövem (binokulárom), érdemes kimenni vele kémlelni az eget? A rövid válasz az, hogy határozottan igen! Kezdésként az égbolttal való ismerkedéshez tökéletes a binokulár is. Ezzel is sok szép objektum látható, főképp fényszennyezéstől mentes helyekről. A binokulárban látható objektumoknak a távcső korlátozott átmérője szab határt. Egy csillagászati távcső azért akkora amekkora, mert a nagyobb átmérő azt jelenti, hogy több fényt tud összegyűjteni (és a retinánkra vetíteni) a műszer.

    Sok esetben tehát nem is a távcsövek "nagyítóképességére", hanem a fényerejükre van szükség, hogy szép dolgokat lássunk (a távcső nagyítása lényegtelen, mert okulárok cseréjével a távcső nagyítása tág határok között változtatható). Egy binokulárhoz képest a csillagászati távcsövekkel sokkal szikrázóbbak a csillagok és láthatóvá válnak a sejtelmes ködök, galaxisok (szürke, halvány foltok).

    A távcső nagyobb átmérője viszont nagyobb súlyt is jelent. Egy 10 kilós csövet már nem lehet vállból megtartani remegéstől mentesen, és nem is kell. Erre valók az állványok. Az állványra csavarozva a csövet a mechanika segít befogni az objektumokat a látómezőbe, esetleg célon is tartani az optikát. Az esetek 99%-ában tehát szükség van állványra és mechanikára (a kivételeket a kisebb nagyítású binokulárok, esetleg spektívek jelentik, fűben feküdve).

    A csillagászati mechanikák rögzítik és forgatják az állvány tetején a csövet. Lehetnek manuálisak, vagy motoros mozgatásúak. Utóbbiak általában óragéppel vannak ellátva, így leveszik a követés fáradságával járó terhet az ember csuklójáról. Az elérhető, abszolút csúcsot pedig a GoTo jelenti, ami betanítást követően -, arra is képes, hogy ráállítsa a távcsövünket a kiválasztott égi tüneményre és persze rajta is tartsa.
    Az asztrofotózásról pedig annyit, hogy nagyjából minden távcsőre fel lehet csattintani a fényképezőgépeink, kameráin bármelyikét a megfelelő konzol birtokában, de ha komolyabban csináljuk, több lóvéra lesz szükségünk, mint észlelésnél. Őszintén szólva a világ egyik legdrágább hobbija, kb mint a golfozás: nagyon drága a felszerelés, és nagyon lassan kell vele játszani, azt is csak speciális időjárási körülmények között.

    A távcső kiválasztásánál komoly szempont az ár mellett az is, hogy Naprendszeren belüli (Nap, bolygók, holdak, aszteroidák), vagy azon kívüli, halványabb objektumokat (galaxisok, ködök, halmazok) szeretne észlelni az érdeklődő.
    • A közeli (Naprendszerbéli) objektumokhoz általában nagyobb fókusz és nagyítás szükséges, de a magasabb fényerő nem előírás. A bolygók elég fényesek, illetve, elég sok fényt vernek vissza ahhoz, hogy kisebb átmérőjű távcsövekkel de nagyobb nagyításokkal már szép látványban legyen részünk. Bolygászni elég lehet egy 72-80-90 mm átmérőjű távcső is. Ha ED apo csövet veszünk, kisebb átmérővel (72mm), az színi hibától mentesen mutatja meg nekünk a bolygókat.
    • A távoli, általában nagyobb kiterjedésű, halvány látnivalókhoz (halmazok, ködök, galaxisok, összefoglaló nevükön mélyég objektumok) pedig jobb a nagyobb átmérőjű távcső, amely a haloványabb (messzebb lévő) objektumok kevéske fényéből többet tud összegyűjteni. 90mm vagy afeletti refraktorokkal már értelmezhető látványt nyújtanak a mélyég objektumok, különösen fényszennyezéstől mentesebb helyekről.

  • kuyarashi

    őstag

    válasz popey37 #2255 üzenetére

    Ahogy írod. Szerintem félreértettél, vagy én voltam félreérthető.
    Többiek szerint?

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés