Mi rendszeresen visszatérő munkákat nyomunk, mondjuk 80%-ban. Például konzervcímkék, csomagolóanyagok. Gyártunk németeknek, svédeknek, akik olyan minőségi színvonalat igényelnek, amit szerintem otthon sem kapnak meg.
Nehéz volt ráállni egy ilyen szintre. Ezért az ELMÉLETI szakemberek meg fognak kövezni, de sz@rt nem érünk prooffal, denzitométerrel, akármivel. Sokszor hiába kapunk proofot, szép fényes színek vannak rajta, de ha épp matt papírra kérik a melót (vagy címkepapír, ofszet papírra már gondolni se merek...), köze nincs a nyomatnak hozzá. Ilyenkor a megrendelővel a nyomatot hagyatjuk jóvá, a proofot meg szépen elfelejtjük Utánnyomásnál a már beállított színt elég nagy pontossággal tudjuk hozni. Az egyik gépünkön nekünk is van szalagos meghajtó, ahol beállításokat lehet tárolni, de nem használjuk.
Ja, a másik probléma, a papír. A hazai papírnagykerek elfelejtenek szólni, ha átállnak egy másik gyártóra. Megkapunk két külön szállítmány papírt, azonos grammsúly, mindkettő műnyomó, de kicsit máshogy viselkedik rajta a festék, más a száradási idő. Tök jó. És ezzel a kutya nem foglalkozik.
Csak ámulnak-bámulnak, hogy a gépmestereink inkább szemre állítják be a színeket...

Kelj fel és járjunk!