Hirdetés
2002 óta minden PC-re megjelent Battlefield-et kipróbáltam, ami szerény megfogalmazás, mert több ezer órát tettem pl a Battlefield 2-be is. Az ilyen játékok fejlesztőinek folyamatosan lavírozniuk kell azon a kényes határon, ahol a hitelesség és a játékélmény találkozik. Például a Battlefield 1942-ben lehetőség volt tengeralattjárókkal játszani, ami utólag nézve elég leegyszerűsített volt – nem véletlen, hogy azóta sem tértek ehhez vissza.
A probléma gyökere alapvetően a pályaméretekben keresendő: egy hajónak vagy repülőnek hatalmas térre lenne szüksége ahhoz, hogy valósághűen működjön. Ezen a fejlesztők most is csak részben tudnak segíteni, hiszen bár a hajók teljesen kimaradtak, a repülők számára rendelkezésre álló néhány kilométeres játéktér sem igazán reális. Ugyanígy túlzott leegyszerűsítés, hogy a légvédelmi eszközök maximum 800 méteren belül képesek befogni egy repülőt – ez a való életben teljesen eltérő értékeket jelentene
A játékban látható SLM-93A légvédelmi rakéta valójában az FIM-92 Stinger MANPADS új elnevezéssel, amely a való életben akár 3800 méteres magasságban is képes eltalálni egy repülőt. Ez jelentős előrelépés még a Battlefield 2042-höz képest is, hiszen most az infracsapdák használata, azok animációja és a rakéták viselkedése lényegesen élethűbb – mind a találat, mind a gép megsemmisülése jól lett kidolgozva, különösen helikopterek esetén.
A korábbi Hardcore módok nem a realizmuson alapultak, hanem inkább a vizuális segédeszközök hiányán: például nem volt célkereszt, vagy a lőszermennyiséget sem láthattuk. Normál módban viszont továbbra is megmaradtak a sérülések terén tipikus arcade elemek – hasonlóan a Call of Duty-hoz: egy M60-as géppuskával 10 lövés után is élve marad az ellenfél, holott a valóságban már egyetlen találat is végzetes volna.
A legnagyobb pozitívum viszont az optimalizáció: több fejlesztőstúdió dolgozott a játékon, kifejezetten ennek érdekében kihagyták a sugárkövetés funkciót. Mindez azt eredményezi, hogy a Battlefield 6 várhatóan felülmúlja a Call of Duty eladási számait idén – bár emiatt az Nvidia nem feltétlenül örül ennek, az AMD felhasználók viszont annál inkább
130-170 FPS között fut:
Ez az első Battlefield, amit előrendeléssel szereztem meg, ráadásul Steamen keresztül – a mai napig nem bántam meg, szerintem nagyon jól sikerült, annak ellenére is, hogy van benne néhány fájó kompromisszum. Az aktuális világpolitikai helyzet következtében eltűntek a játékból az orosz és kínai frakciók: Kína utoljára a Battlefield 4-ben szerepelt, és most velük együtt az összes orosz és kínai harcjármű is kimaradt, mintha nem is léteznének. Ezek helyett egy gyengébben sikerült kampánysztorival debütált a fiktív PAX Armata frakció, így az amerikai Abrams tankok például Leopard tankok ellen harcolnak.
Fontos kiemelni, hogy míg a globális politikai érzékenység miatt két oldal megjelenését nem engedik meg a fejlesztők, addig a valóságban fegyvereket küldeni ezekbe a régiókba több tízmilliárd dollár értékben – az pedig gond nélkül lehetséges. Így aztán csalódást keltő, hogy egy játékban csak amerikai-német összecsapások vannak, főleg tankok és páncélozott járművek terén.
A single player kampány már korábban sem volt túl erős, de jelenlegi formájában inkább erőforráspazarlásnak tűnik – helyette 3-4 extra multiplayer pálya sokkal többet adott volna a játékhoz.
Mindehhez hozzátartozik, hogy jelenleg a Battlefield 6 a legjobb elérhető FPS ebben a stílusban – igaz, nem túl nagy a választék, de a kategóriában most nincs nála jobb a piacon
