Fentebb már linkeltem: link.

De az adafruiton is van egy csomó írása.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

persze, ez volt régen az Adafruit.

Kezdésnek tényleg nem rossz, rengeteg és elég részletes leírásokat csináltak.

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Üdv!

Megérkezett az eszköz.
Hogyan tudom Windows10 alatt használni?
Milyen drivereket kell feltelepíteni?

CH340/A ATmega 2560

Köszönöm a válaszokat!

Per aspera ad astra.

Driver.

Köszönöm!

Végül nem kellett, mert a W10 talált magának.
Azután már csak ki kellett választani a megfelelő COM portot és alaplap típust és kész.
A beépített Blink példa program már működött is.

Per aspera ad astra.

Ezt skubizzátok: link. S már működik is.
Tudom ám mi volt a baj. Be kellett vágni egy deci körtét és egyből jó lett.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Ha szeretném, hogy egy padlóra ragasztott fehér csík mentén mozogjon a 'robot' ahhoz milyen szenzor kéne? Képes erre egyáltalán? Gondolom képes.

Eladó Lego: 42139 All terrain vehicle

Szia!

Több megoldás is létezhet (többféle szenzor). Itt egy viszonylag egyszerű. Rengeteg példát lehet még találni.

[ Szerkesztve ]

Alex

Én próbálkoztam IR reflexiós optokapuval, de azt vettem észre, hogy ahhoz, hogy vmi anyag ne verje vissza az infra fényt, nem elég, hogy fekete, fényelnyelő (matt) anyagból is kell lennie. Szóval pl egy fehér padlóra ragasztott fekete szigetelőszalag vagy egy fényes fekete padló és a rá ragasztott fehér szalag is egyformán fehérnek látszik az optó számára. Persze érdekelne, hogy valakinek sikerült-e IR optokapuval vonalkövetést megvalósítani, de úgy látom ezt inkább látható fénnyel szokták megoldani.
Egy sima piros led + fototranzisztor a legjobb szerintem, és nem digitális, hanem analóg lábra kötve, hogy lehessen állítani a váltópontot a visszavert fény függvényében.

Én foto ellenállással, (LDR07 az ebay-ről,) meg vonal kamerával (de ilyet már nem látok a piacon) próbáltam, de az a második nem vált be.
Fehér padlón a fekete szikszalaggal jó, de nálam otthon a parkettán is jó.

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Sziasztok! Probléma van, kérdeznék.
Adott egy arduino atmega 2560-16au eszköz, a legfrisebb driver a honlapjáról kb 5 csatlakoztatásból egyszer ismer fel. Van valami trükkje a dolognak, vagy defektes lehet a cucc? A cimborámé az eszköz, én csak kérdezek, nem is értek hozzá valójában. El lehet indulni valamerre a hibakeresésben? Köszönöm!

42 - Nincs is jobb, mint egy kis kötöttség, ami ellen az ember kényelmesen lázadozhat.

Mi van rajta? Szotveres hiba is lehet. A csatlakozókat szerintem egyesével teszteljétek le, valami egysezrű eszközzel ami biztos működik: pl ha van relé modul. Ez pöccröff megy, páldaprogrammal csattog.

Adsz neki 5 voltot kívülről - kiszuperált telefon töltő is megteszi - és akkor tuti.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Az usb csatlakozó vagy a kábel kontakthibás lehet. A kábel végén a csatlakozót esetleg érdemes picit összenyomni, hogy szorosabban illeszkedjen.

Köszönöm szépen a segítséget mindkettőtöknek! Továbbítom.

42 - Nincs is jobb, mint egy kis kötöttség, ami ellen az ember kényelmesen lázadozhat.

Sziasztok!

A korábban már tárgyalt A7 GPS + GSM modulból nincs esetleg valakinek elfekvőben?

Viszonylag rövid idő belül el kellene kezdenem dolgozni a projekten, nem biztos, hogy belefér most kivárni Kínából.

Üdv!
Találtam a Ruggedunio oldalán egy rajzot a +5V port védelmére.

Milyen komparátort használnak itt?
Még sosem volt dolgom logikai kapukkal és komparátorokkal, így a szabványos jelöléseket se ismerem.
Szóval ebből a jelölés nélküli szimbólumból lehet tudni, hogy milyen típusú alkatrészről van szó?

[ Szerkesztve ]

Üdv!

Szerintem LM193, vagy LM293 (LM393) Dual-comparator IC-t alkalmaztak a kapcsolási rajz szerint. (Az általad linkelt oldalon lejjebb ott van a 3.3V-os ág védelménél az IC "másik fele".)
Biztos hogy nem LM311, mert az "single" és más a lábkiosztása is. Persze ezzel is megépíthető a kapcsolás.
A nem invertáló bemenet osztójába beraknék egy potit, hogy be lehessen állítani a billenési feszültséget pontosan a zener dióda szórása miatt. Vagy referenciát kell használni pl. az LM336-ot.
Dual comparator

[ Szerkesztve ]

Ma próbálgattam a shieldet és ebben a leírásban található programmal sikerült mozgásra bírni a két motort.

Miután feltöltöttem és elindult a program azt tapasztaltam, hogy a board lecsatlakozik a PC-ről.
Lehetséges, hogy nem kap elég kraftot.
Kellene két külső adapter ami külön-külön táplálja az eszközöket.

Még próbálgatom a programot is, mert szerintem van ennél egyszerűbb is. Kezdőknek.

Per aspera ad astra.

Külső táp nélkül, az usb-ről ne működtess motort, főleg ne kettőt. Egy polyfuse védi az usb portot a túlterheléstől, egy nagyobb zöld (?) alkatrész a csatlakozó közelében. Ha megterheled a portot több mint 500mA-rel, tűzforró lesz és megszakítja a tápot. Az elején sokszor futottam én is bele ebbe a hibába, ennek az alkatrésznek köszönhetem, hogy a laptopom usb-je még mindig működik.

[ Szerkesztve ]

Értem.
Milyen adapter kellene vennem, ki mit használ?
Egyébként ezeket rendeltem.

1.
2.

Per aspera ad astra.

Én például 18650-es li-ion cellákat szeretek használni, de bármi jó 7-12V közt, vagy stabilizált 5V. A kínai lapok állítólag nem jól tolerálják a 12V feletti tápfeszt, inkább maradj jóval ezalatt a biztonság kedvéért. A motorokat semmiképp ne a lap 5V-járól tápláld, mert a lapon lévő feszültség regulátort könnyen megfőzheted (én már ilyet is csináltam, szerencsére a lap nem ment tönkre, csak a hordó tápcsatlakozóról és a Vin-ről már nem tudom táplálni, de 5V-ról szépen működik). A linken lévő motorvezérlőn amúgy is úgy látom, hogy van külső tápnak csatlakozó (a zöld színű), nézz utána mit lehet rákötni! Van rajta egy jumper, a külső tápot rákapcsolja a Vin lábra, szóval ha max 12V tápot használsz, arról elmegy a lap is, afelett vedd le a jumpert és gondoskodj külön tápról az arduino számára.

[ Szerkesztve ]

Rendben.
Korábban már tájékozódtam és egy 9V -os 1-2 A körüli adapterre gondoltam a motorvezérlőhöz.
A zöld csatlakozó felett egyébként a feliratozás 5-36V tartományról tájékoztat.

Ha a jumpert eltávolítom a motorvezérlőről akkor nem fog betápot kapni a board felől?

Per aspera ad astra.

A 9V jó, az 1A tuti kevés, még talán a 2 is. Bár attól függ, mekkorák a motorok.
A kép alapján nem tudom, de gyanús, hogy nem is kellene, hogy tápot kapjon a lapról! Mivel a Vin lábon keresztül megy a kraft, gyanús, hogy a regulátoron visszafelé folyik az usb 5V-ja, ami semmiképp nem egészséges helyzet. De javítson ki valaki, ha tévednék.

ESP32 dicsérete:
Közel egy év után újra alaposabban használni kezdtem az ESP32-t.
Úgy látszik, nagyon sokat fejlődött a rendszer. Az egy évvel ezelőttivel ellentétben semmi érthetetlen fordítási hiba nem volt, mindent megtalált a könyvtárakban.
Teljesen fel vagyok dobva tőle. 1700 Ft-ért valódi 2 magos, ténylegesen multitasking rendszer, félmega RAM-mal, közel ugyanannyi FLASH-el a processzorban, "hozzácsomagolva"
az esp-wroom-32 tokozásban 4M flash, amit háttértárként a szokásos file műveletekkel tudok használni. Utána feltöltök egy másik programot, ami az előző által feltöltött fájlokat használja.
Ténylegesen több taskot (C++ függvényeket) tudok egymással párhuzamosan indítani/futtatni/leállítani/újraindítani. A delay nem várakozik, átadja a vezérlést a másik tasknak.
A taskoknak prioritást adhatok, megadhatom, hogy melyik magon melyik fusson, de ha nem adom meg, a rendszer automatikusan elhelyezi valamelyikre.
Pl. az egyik task olvassa a szenzorokat, amiben jócskán vannak várakozások az időzítés miatt, de alkalmazhatom a delay()-t, nem kell tótágast állni az időzítéshez, mert a delay alatt a többi task fut.
Egy másik task feldolgozza az eredményeket, a harmadik küldi WiFi-n internetre, az ország másik szegletében lévő telnet szerverre (szintén ESP), ami továbbítja az ország harmadik felében lévő bejelentkezett kliensekre, (mondanom se kell, hogy azok is ESP-k) stb.
Az Arduinot a freeRTOS-ra ültették rá, ezért a freeRTOS gyakorlatilag összes dolgát is közvetlenül használhatom.
Sok GPIO láb, sok - hardverrel segített - periféria kezelés, stb.
Letöltöttem próbára netről pár UNO-ra, MEGA-ra írt programot, simán futottak rajta, elképesztő sebességgel. (persze a lábak sorszámát néha át kellett írni)
Végezetül, mindenkinek csak ajánlani tudom!!!
http://www.ebay.com/itm/162618521044?ssPageName=STRK:MESINDXX:IT&_trksid=p3984.m1436.l2649

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Én a leginkább rentábilisnak a 12V-os led tápokat találtam, mert ebay-en is, piacokon is elég olcsók. A panelokat mindig DC/DC konverterrel táplálom, főként mert gyakorlatilag csak 3.3V-os lapokat használok, 3.3V-s táp meg alig van. A DC/DC konverterekből sokféle kapható elég olcsón ebay-en, Alin, stb.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Berosálok. Milyen IDE-ben dolgozol vele?
ESP mennyire népszerű a rá írt lib-ek tekintetében? Gondolok itt arra, hogy ha vmit elkészítenek Arduino-ra, akkor találok alternatívát ESP-re? Pl ws2812 lib, csak hogy egy példát említsek a sok közül.

Hatalmas előrelépés lenne nekem a második mag, ha nem kell megakasztani a rendszert a megszakítások kikapcsolásával míg zajlik a bit-bang.

"Milyen IDE-ben dolgozol vele?"
Ugyanabban az Arduino IDE-ben, mint a többi lappal.
Minden ugyanúgy megy, mintha mondjuk UNO lenne, csak nem UNO-t, hanem a NodeMCU-32S-et választom ki.
"Gondolok itt arra, hogy ha vmit elkészítenek Arduino-ra, akkor találok alternatívát ESP-re?"
EZ IS ARDUINO!
Ha csak C++-ban írt program, akkor egy akár UNO-ra írt program simán megy. Ha spéci, az Atmel proci sajátosságait kihasználó részek vannak benne, akkor az persze változtatás nélkül nem megy. Viszont egyre több minden készen van.
"Pl ws2812 lib"
Ez pl. sokkal egyszerűbben megy, mert az ESP32-ben van RMT = Remote Peripheral, (értsd infra távirányító) kezelő (szimuláló) hardver, így ezt hardver szinten megoldja. Nekem is az elsők között jutott eszembe a WS2812. Ez pl. rendesen működik, kipróbáltam én is:
https://github.com/MartyMacGyver/ESP32-Digital-RGB-LED-Drivers
Mivel hardver szinten intézi, nem is kell variálni a magok között.
Egyébként alapból a rendszer dolgai a 0-ás magon mennek, a useré pedig az 1-esen, ha nem változtatunk.
Ha éles a realtime dolog, akkor a realtime mehet az 1-esre, a ráérősebb pedig alacsony prioritással a 0-sra, a rendszer dolgai mellé. Akkor nem kell se interrupt letiltás, se egyéb, mert az 1-esen csak a szigorúan realtime dolog megy.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Micsoda?? 100% Arduino kompatibilis, mint mondjuk a drága Teensy??
Ezt csak most mondod!!4!
Soha többet nem veszek Nano-kat.
A rendszer dolgai alatt az összes hardveres megszakítást érted?
Pl Serial üzenet fogadása. RMT meg...
Én meg egy éve szenvedek az Atmel proci megszakításkezelésével, miközben ez hardverből tudja???
Én teljesen abban voltam, hogy ez külön platform, mint a ARM. Azt is csak megerőszakolni lehetett az Arduino IDE-ben és nem is ment egy lib se rajta.

[ Szerkesztve ]

Azt hiszem van egy kis behoznivalóm itt a topikban.

Azért a kompatibilitás csak a C++ -ra érvényes, a hardverközeliekre természetesen nem!
pl. Serial (hardver) 3 db. van rajta, de alapból a puffert az Arduino 256-ra állítja, én egyből átírtam 2048-ra, mert néha az ESP8266-on megtelt, így itt már kapásból magasabbra raktam. UNO-n meg a kis sebesség miatt nem is tudnám a programomat használni.
A sebességekre egy összehasonlítás. Az STM32F7 sorozat persze gyorsabb, de az méregdrága. Persze az ESP32 kettő magját kihasználva, azért ezen lehet gyorsítani.
https://hilo90mhz.com/arduino-esp32-esp8266-101-speed-test-comparison-chart/

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

"Én teljesen abban voltam, hogy ez külön platform, mint a ARM"
Én az STM (ARM) procikat is jól tudtam/tudom használni Arduinoként. A spéci, hardverközeli libek persze nem mennek, de a hardverközeli részt megoldottam a regiszterek közvetlen írásával (pl PWM). Annak szerencsére a regiszterekről egészen jó leírása van, ami az ESP32-ről egyelőre még nem mondható el. Viszont amit az emberfia nem tud egyszerűen megoldani, akkor ott van a freeRTOS rengeteg függvénye. Mint korábban írtam, az ESP32 arduinoja a freeRTOSra van ráültetve.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Megvan az ESP32 dokumentációja, de van arról vmi infó, hogy a fent linkelt lapon lévő perifériákat hogy kell használni? Gondolom ezek a lapok nem szabványosak, vagy nem homologizáltak, így a rajta lévő BT+Wifi használatáról hol lehet tájékozódni? Vagy honnan lehet tudni milyen portokra vannak ezek bekötve?

A WiFi használatára egy összefoglaló:
https://www.arduino.cc/en/Reference/WiFi
Az arduinonak épp az a lényege, hogy ha egy új processzort tartalmazó lapot beillesztenek a redszerbe,
akkor ugyanazokat az osztályokat, ugyanazzal a névvel, funkcióval, tagfüggvényekkel meg kell rá írni. Ez a portolás lényege.
AZ ESP32-re a gyártó illesztette a freeRTOS-t. Az arduinora portolás során gyakorlatilag azt tették, hogy az arduinonak megfelelő nevekkel,
paraméterekkel, stb. megírták az új osztályokat, amiben hivatkoznak - az egészen más nevű, logikájú - freeRTOS függvényeire.

Célszerű a mintaprogramokat megnézni. Az ESP8266 WiFire sok példa van, gyakorlatilag ugyanazok mennek az ESP32-n is.
Viszont WEB szerverre célszerű az ESP8266 WEB szerverét használni, mert az jobban ki van dolgozva WEBre. Portolták as ESP32-re is:
http://www.fisch.lu/junk/ESP32-WebServer.zip
Itt már átírták a nevét 32-re, és pár dolgot módosítaniuk kellett benne.

A BT-t nem tudom, nem használtam.

UI.: most látom, hogy a ESP8266 WEB szerver linkje nem él, de majd ha összefutok vele, felteszem

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Mostmár többé kevésbé működik a 2 kapcsoló, 1 relé hardverem.
Kérdésem:
Amikor a kapcsolókat bekötöm, akkor külső áramofrrást használhatok az aurdino 5 voltja helyett? Gondolom ellenállás akkor is kell a gnd ágára.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Üdv

mennyire kivitelezhető ez:
- 2 v. 4db 18650 akku
- 6V-ra feszültségszabályozó [link]
- 10db HJ_S3315D

pl túl nagy áramfelvétel? vagy ez így kivitelezhető?